Magyari Tivadar sajtószociológus rámutatott, a romániai magyar politika megosztottabbá vált, és így a romániai magyar sajtó is. Nehéz azonban arányokról beszélni, a két tábor közötti sajtóhatárok nagyon relatívak. Aki közelebb van a támogatási forrásokhoz, jobban befolyásolhatja a romániai magyar sajtót. Fontos, hogy létezzen fórum az alternatív vélemények megfogalmazására. Magyari szerint a magyar sajtóban létezik ez a fórum, a szerkesztők több helyen vigyáznak arra, hogy a vélemények legszélesebb skálája megnyilvánuljon. A romániai magyar sajtó sokkal kiszolgáltatottabb. Nemcsak fél, vagy óvatos, hanem megszokta azt a helyzetet, hogy nem vitatkoznak. Az erdélyi magyar politikában soha nem aktuális vitatkozni, vagy mert választások jönnek, vagy mert voltak, bizonyos témákat soha sem lehet, soha nem időszerű feszegetni. Az évek során a politika egyre kevésbé jelent tabutémát. /Sz. K.: Terroristák, támogatások, tabuk túsza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

A megmaradt Magyarországnak annyira kimosták – és mossák ma is – 1945-től kezdve az agyát, hogy immár nem képes az „anyaország” szerepét betölteni. Ez a szerep így Erdélyre hárul, annak minden felelősségével és feladatával együtt – írta Bagoly Zsolt. Mint mindenhol, Erdélyben is elkezdte hódítását a kozmopolita ál-liberalizmus, mely köztudottan a nemzeti összetartozás és értékrendszer leghatékonyabb ellenszere. Dilettáns humoristák István, a sirály címmel adnak teltházas műsorokat Kolozsváron, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja szélsőliberális kiállásában SZDSZ-közeli újságokkal versenyezhetne, a szociológus hallgatókba azt sulykolják, hogy a nemzet fogalmát politikai erők találták fel önnön térnyerésük céljából. Az EMI tevékenységnek középpontjában a nemzeti ébredés elősegítése áll, hangozatta cikkében Bagoly Zsolt. /Bagoly Zsolt, Erdély: Erdélyi fiatalok és Erdélyi Magyar Ifjak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevében Soós Sándor elnök, Bagoly Zsolt alelnök nyílt levéllel fordult Magyarország miniszterelnökéhez és a kormánypárti képviselőkhöz Ne vagyonokba kerülő zongoraestet szervezzenek a Partiumban, hanem kérdezzék meg az embereket, mire van szükségük. Árvíz pusztít a Bánságban, az ár eddig több mint száz helységet öntött el, több ezer embert kellett kimenekíteni, lakóházak ezreit, szántóföldek és legelők hektárjainak tízezreit borította el. Ezen emberek egy része magyar nemzetiségű, eddig kilenc magyar falu lakosságáról van szó. Ne szervezzenek táncdalestet egy hónap múlva Temes megyében, hanem segítsenek ezeknek az embereknek házaik újjáépítésében. /Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevében Soós Sándor elnök, Bagoly Zsolt alelnök: Nyílt levél Magyarország miniszterelnökének és kormánypárti képviselőinek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

Amióta Asztalos Csaba személyében magyar nemzetiségű elnöke van az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak, azóta az ODT igencsak figyel az erdélyi magyarokra. – A nyilatkozatokat lobogtató, írogató értelmiségiek vajon tudatában voltak, vannak-e ama ténynek, hogy valójában parányi pártmunkásokká degradálódtak? A jól értesült Magyar Nemzet szerint az Eörsi Mátyás mellett kiálló értelmiségiek nyilatkozatát az SZDSZ pártszékházából küldték szét a sajtónak, írta Fábián Tibor. Az aláírók egyetlen tagja mikor tiltakozott utoljára vagy valaha a szűnni nem akaró magyar- és cigányellenesség ellen? Két magyart támadtak meg Kolozsváron. Hol vannak ilyenkor a listák, hol vannak az elhatárolódók, akik diszkriminációt kiáltanak? Eörsi Mátyás még neki is rohan az ellene tiltakozó fiataloknak. Hátha valamelyikük finoman lök rajta egyet. Akkor aztán lehet világgá röpíteni a szenzációt: Felháborító! Kolozsváron megverték az SZDSZ képviselőjét! /Fábián Tibor: Még egy gondolat erejéig… Műbalhé. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

Az Egyesült Magyar Ifjúság alapító okiratában is kárpát-medencei szervezetként jelölte meg önmagát. Felvidéket – sajátos helyzete miatt – nehezen tudták bekapcsolni az EMI munkájába. Ezen a területen – a többi elszakított területhez képest – viszonylagos nyugalom és jólét tapasztalható a magyarság köreiben. Április 5-én történelmi jelentőségű esemény történt: több magyar civil szervezet a Bugár Béla vezette Magyar Koalíció Pártjával /MKP-val/ az élen aláírt egy közös nyilatkozatot a Kassai Kormányprogram kihirdetésének 60. évfordulóján. (1945. április 5-én kelt Kassán az a koalíciós kormányprogram, amely később a „Benes-dekrétumok” néven vált hírhedtté, s a magyarok kollektív háborús bűnösségét és jogfosztását mondta ki.) Az aláíró felek április ötödikét nemzeti emléknappá nyilvánították, valamint kifejezték a felvidéki magyar nemzeti közösség igényét a nyilvános bocsánatkérésre és a kárpótlásra a szlovák fél részéről az elszenvedett üldöztetésekért és sérelmekért. Az Egyesült Magyar Ifjúság is megindította felvidéki munkáját, s hétvégés vetítőkörúton bemutatta Koltay Gábor Trianon c. filmjét a felvidéki közönségnek. A „turné” nyitánya április 22-én a kis Duna menti községben, Pathon tartott vetítés volt. Másnap, április 23-án Komáromban folytatódott a program. Itt megjelent Raffay Ernő történész is, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, az Antall-kormány honvédelmi államtitkára. A vetítés harmadik állomása a komáromi járásbeli református nagyközség, a Bulcsú vezértől eredeztetett Búcs volt. Az EMI-nek tehát sikerült nyitnia Felvidéken is a fiatalság felé. /Skrivanek Dániel, Felvidék: Szárnyait bontogatja a felvidéki EMI. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

Az a cél, hogy a határon túl élő magyar nemzetiségűek részére a magyarországi belépés, tartózkodás, letelepedés és az állampolgárság megszerzése könnyebb legyen, fejtette ki Lamperth Mónika belügyminiszter a magyar állampolgárságról szóló törvény és az idegenrendészeti törvény módosításáról szóló javaslat vitájában. Bevezetik a nemzeti vízum új intézményét, amely legfeljebb öt évre biztosít folyamatos tartózkodási lehetőséget, de nem jogosít fel munkavállalásra, tanulásra és családegyesítésre. A költséges hatósági orvosi vizsgálat kötelezettségét is megszüntetik. A parlamenti pártok vezérszónokai támogatásukról biztosították az előterjesztést. Avarkeszi Dezső, (MSZP) összefoglalva a javaslatot, elmondta: a jelenlegi 42 hónapról 19–20 hónapra csökkenti a határon túl élő magyarok állampolgárságának megszerzését. A módosítás értelmében a letelepedési engedély megszerzése után rögtön kérhető a honosítás, és a belügyminiszternek 12 hónapja van arra, hogy az államfő elé terjessze. Visszahonosítás esetén ez hat hónap – tette hozzá. Az állampolgári vizsga díja 28 ezer forintról ötezer forintra csökken, és vizsgamentességet kapnának mindazok, akik magyar nyelven érettségiztek. Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz) szerint az előterjesztés pótcselekvés, „a bűntudat megnyilvánulása”, amiért a kormánypártok „nemtelen eszközökkel” kampányoltak a kettős állampolgárság ellen a decemberi népszavazást megelőzően. /A könnyített honosítás vitája kezdődött az Országgyűlésben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésének mielőbbi összehívását szorgalmazták a határon túli magyarok képviselői az Országgyűlés külügyi bizottságának május 3-i budapesti ülésén. Az ülésen a kormány határon túli magyarságot érintő politikájáról számolt be Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Elmondta, hogy továbbra is a szülőföldön való boldogulást akarják segíteni. Szabó Vilmos szerint a Fidesz felelős azért, hogy a határon túlra kerültek a magyar belpolitikai csatározások. Németh Zsolt (Fidesz), a testület elnöke „válságösszefogást” javasol a határon túli magyarság ügyében. Úgy látja, holtponton vannak a kapcsolatok a magyar kormány és a határon túli szervezetek között. Dudás Károly, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke szomorúnak nevezte a december 5-én történteket. Délvidék kritikus pillanatban van, ezért fontos lenne a kormány határozott kiállása az ott élő magyarok mellett. Úgy látja, Magyarország schengeni állammá válásával a Vajdaság körül bezáródhat a „balkáni kalitka”, ahol mára állami szintre emelkedett a magyarellenesség. Bárdos Gyula, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetője december 5-ét az egész magyar politika csődjeként értékelte, az azt követő kormányzati tevékenységet pedig a tűzoltáshoz hasonlította. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke élesen bírálta a magyar kormány politikáját, mert véleménye szerint beavatkozik a kárpátaljai magyar szervezetek életébe, amikor az „ellen-KMKSZ-t” támogatja. „A magyar kormány miért nem tud visszavonulni”, miután az általa támogatott szervezet vereséget szenvedett a választáson, kérdezte. Szabó Vilmos kifejtette, nem tudja miről beszél Kovács Miklós, mint mondta, „nincs ilyen helyzet”. A határon túli politikusok sérelmezték azt is, hogy az őket érintő döntések előtt a magyar kormány nem kéri ki a véleményüket. /A Máért mielőbbi összehívását szorgalmazzák a határon túli magyar szervezetek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

A második világháború lezárása óta most kellene elfogadtatni a második nemzetiségi törvényt Romániában. Az első 1945-ben még I. Mihály király jegyezte ellen, nem is volt rossz törvény, bár messze elmaradt tartalmában a sokszor emlegetett gyulafehérvári ünnepélyes ígéretektől. A törvény pozitív előírásából semmi nem teljesült. Az RMDSZ ,,reálpolitikusai” előkészítették a második nemzetiségi-kisebbségügyi törvényt, s azt az új kormány asztalára tették. A kormány húzza-halasztja érdemi megvitatását és elfogadását. Ebből az a tanulság, hogy a maximumot kell követelni, s akkor talán mégis lesz valami szerény előrelépés, írta Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Itt állunk – ,,törvénytelenül”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

Rombolás címen tett rendőrségi feljelentést a Maros megyei RMDSZ ellen a marosvásárhelyi Hankó Gábor. A károsult elmondta, a székházként működő épületet kétéves késéssel elhagyó RMDSZ az eredeti egyezség ellenére leszerelte a központi fűtés elemeit, a fűtőtesteket és a kazánt, a légkondicionáló berendezést, de kitépték a falból az összes csatlakozót és villanykapcsolót, az illemhelyeket csapok, kagylók és zuhanyzófülke nélkül hagyták, a parketta szegélyét pedig feltépték. Hankó Gábor 2003-ban kapta vissza a család emeletes házát, és hosszas tárgyalássorozat után úgy egyezett meg Brassai Zsombor volt ügyvezető elnökkel, hogy elengedi a két évre visszamenőleg felszámított házbért, ennek fejében a szövetség a bútorzaton kívül semmit nem visz el a székházból. Végül megegyeztek abban, hogy mindent visszavisznek. /Szucher Ervin: Hankó Gábor feljelentette a rendőrségen a Maros megyei RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Miután sikeres versenyvizsgát tett, dr. György Ágostont kinevezték a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság élére. A neves orr-, fül-, és gége szakorvosnak kellő tapasztalata van az egészségügy vezetésében, korábban (a koalíciós kormány idején) is igazgatója volt a megyei szakintézménynek, de négy év után a szocialisták leváltották és egy katonaorvost tettek helyére. Az RMDSZ által javasolt magyar igazgatók kinevezése nagyon elhúzódik. Szőcs Péter múzeumi aligazgató mellett eddig csak György Ágostont és valamivel korábban Szász Piroska tanárnőt iktatták be a Tanügyiek Háza igazgatói tisztségébe. Az évek óta posztjukon lévő magyar igazgatók helyükön maradtak: Lengyel Ferenc (kateszteri hivatal), Bartos Bertalan (munkaügy), dr. Scholcz Béla (mezőgazdasági tanácsadó központ). /Újabb két magyar igazgató.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Április 30-án ünnepelte Pécskán a Búzavirág népi táncegyüttes negyedszázados fennállását. A Búzavirág az ünnepségen komoly produkcióval állt ki. Fridrik Rozália nyugalmazott tanárnő, a 2000-ben megalakult Pécskai Búzavirág Egyesület elnöke sorra adott szót Augustin Cionca pécskai polgármesternek, aki további támogatásáról biztosította az együttest, Bognár Levente aradi alpolgármesternek, aki RMDSZ-érdemoklevelet, a 15 éves RMDSZ bronzplakettjét adta át, továbbá Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelőnek, a megyei EMKE képviselőjének. Az előadásra érkezőket kiállítás várta a művelődési házban, mely képekkel, plakátokkal, oklevelekkel és újságcikkekkel illusztrálta az együttes 25 éves tevékenységét. Az alkalomra emlékfüzet is készült az együttesről. 25 év: 155 táncos, sok-sok szólóénekes, lelkes zenekar, mintegy másfélszáz előadás. /Kiss Károly: 25 éves a Búzavirág. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

Idén elmarad a hagyományos Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek rendezvény – tájékoztatott Goldschmied József, az Égtájak Iroda programigazgatója. Anyagi okok miatt el kell halasztani a temesvári Állami Csiky Gergely Színház május végi, már meghirdetett előadásait, vendégjátékát. /(Guther M. Ilona): Elmarad a temesvári színház budapesti vendégjátéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Gyászol a Hollósy Simon Művelődési Egylet. Gyászol Máramarossziget és környékének magyarsága. Meghalt Zahoránszky Ibolya tanárnő /sz. Máramarossziget, 1936. márc. 5./ az egyesület elnöke, az EMKE Országos Elnökségének tagja, aki évtizedeken keresztül a máramarosszigeti medence szórványmagyar közösségének élő lelkiismerete volt. Oda is tudott magyar szót vinni, ahol már sem templom, sem iskola nem volt. Zahoránszky Ibolya szerkesztette Máramarosi Hírnök című időszakos művelődési újságot. A Hollósy Simon Művelődési Egylet máramarosszigeti székháza az elsők egyike volt a magyarház láncolatnak, melyet az elmúlt másfél évtizedben Erdélyben a szórványmagyar közösségek kiépítettek maguknak. Itt kapott helyet a könyvtár, itt működött a népfőiskola, az egyleti kórus, s a székházból szervezték az aknasugatagi kórustáborokat is. Nem hiába lett a Hollósy-dalkör a Romániai Magyar Dalosszövetség arany fokozattal kitüntetett kórusa. /Dáné Tibor Kálmán, EMKE ügyvezető elnök: Zahoránszky Ibolya 1936 – 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Világszép Tündér Ilona – ősmagyar legenda képekben címen nyílik kiállítás május 9-én Székelyudvarhelyen, ahol Hummel Rozália festőnő és indológus magyar eredettörténetei képeit mutatja be. A Világszép Tündér Ilona címen 2000-ben megjelent könyvben – az ún. rekonstruált mitológia, hiedelemvilág Ipolyi Arnold erdélyi tudós püspök, történész kutatásain alapszik – található illusztrációkat mutatja be a kiállítás. Hummel Rozália 1946-ban Budapesten született, Dél-Franciaországban, Nizzában kezdte művészi tanulmányait, 1980-tól Párizsban élt. Festményein új formában dolgozza fel az ókori legendákat és mítoszokat úgy, hogy megőrzi azok üzenetét. Állandó kiállítása van Indiában, Udaipurban, a szkíta hagyományokat őrző Napkirály városában, a Gangaur Haveli Múzeumban, ahol 1989 óta él és alkot. /B. B. H.: Világszép Tündér Ilona – ősmagyar legenda képekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 5

Az Egyesült Államokba látogatott Mihai Ungureanu külügyminiszter. Máj. 4-én az ENSZ székházában találkozott a Biztonsági Tanács soros elnökével, Ellen Margrethe Loj dán nagykövettel, valamint a tagállamok küldöttségeinek vezetőivel. – Románia azt szeretné, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa újra napirendre tűzné az ENSZ és a regionális szervezetek együttműködésének kérdését, jelentette ki külügyminiszter. – A partnerek értékelték Románia következetességét, amellyel hozzájárult a BT figyelmében levő válságállapotok tartós megoldásához Irakban, Afganisztánban, Közép-Keleten, Szudánban, Haitiban. /Az Egyesült Államokba látogatott a külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

A lakás- és építésügy, a regionális fejlesztés, valamint a területfejlesztés terén való együttműködéséről tárgyalt május 4-én Budapesten Borbély László a területrendezésért és közmunkaügyekért felelős miniszter magyarországi kollégájával, Kolber István regionális fejlesztésért felelős miniszterrel. A megbeszélésen a 2000 novemberében kötött kétoldalú együttműködési megállapodás megújításáról volt szó, melyet a felek aláírnak Budapesten. /Román-magyar lakás- és építésügyi együttműködésről tárgyaltak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

A határon túli magyarok ügyét ki kellene vonni a magyar belpolitika erőteréből, a többi közt ezzel lehetne a magyar-magyar kapcsolatokat kimozdítani a december 5-e utáni mélypontról – jelentette ki Bunyik Zoltán vajdasági miniszter egy budapesti rendezvényen. A vajdasági magyar politikus szerint az eddigi magyar kormányok hozzáállása a határon túli magyarsághoz túlzottan költség-centrikus volt, ez pedig a magyar társadalom egy részében negatív kép kialakulásához vezetett. Álláspontja szerint a nemzetben való gondolkodás, például közös projektek kidolgozása, növelhetné Magyarország súlyát az Európai Unióban. /Bunyik a magyar-magyar kapcsolatok megújítását szeretné. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Ha 22 millió Plesunk vagy Patapieviciünk volna, én nem lennék ma elnök – mondta beiktatását követő első interjúiban Traian Basescu államelnök. Andrei Plesut külpolitikai tanácsosának nevezte ki, Horia Roman Patapievici pedig a Román Kulturális Alapítvány vezetője lett. Plesu most távozik posztjáról, felmondásának oka „egészségügyi” természetű. Egyes kommentátorok szerint Basescunak csak az imázs szempontjából volt hasznos Plesu, tanácsait viszont nem fogadta meg. Basescu tanácsosai mostanában egyre gyakrabban szerepelnek a lapok címoldalán. Most Constantin Degeratu került a figyelem középpontjába – közvetlenül Plesu titokzatos távozása után. A tábornokot, akit Ion Iliescu helyezett tartalékba, most elnöki rendelettel ismét „aktivizáltak”. Degeratu 2000-ben is a román hadsereg vezérkari főnöke volt, majd Emil Constantinescu nemzetbiztonsági tanácsosának nevezték ki. Ion lliescu 2000-es választási győzelmét követően helyét Ioan Talpes vette át, a tábornok néhány hónapig a védelmi minisztériumi államtitkár volt, majd tartalékba helyezték. Degeratu 1989 decemberében Kolozsváron volt a IV. hadtestnél, állítólag ő dolgozta ki a forradalmárok, illetve békés tüntetők elleni utcai harcok tervét, amelynek eredménye: 28 halott és 104 sebesült. A tábornok mindvégig tagadta, hogy az általa elkészített terv a lakosság elleni megtorlást szolgálta volna. A dokumentumot azóta megsemmisítették. /Sz. K.: Degeratu ismét vezérkari főnök lehet. Basescu még nem döntött Plesu utódjáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Az RMDSZ a tanügyet, a kultúrát, az egészségügyet és a társadalmi intézményeket decentralizáló, valamint a prefektusok hatáskörét csökkentő törvénycsomag kidolgozásában való részt vállalásáról nyilatkozott sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök. „A decentralizáció több jogot biztosítana a helyi és a megyei tanácsoknak, illetve a prefektus bizonyos tevékenységi körei is átkerülnének az önkormányzatokhoz” – ismertette az RMDSZ javaslatát Markó. /B. B. E.: Csökkentené a prefektusok hatáskörét az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat meghívására Nyíregyházára utazott a Maros megyei önkormányzat küldöttsége, Lokodi Edit Emőke tanácselnök asszony vezetésével. A két önkormányzat mintegy két éve hivatalos testvérkapcsolatot tart fenn, melynek keretében eddig két alárendelt intézmény – a megyei múzeumok és az iparkamarák – együttműködését sikerült megvalósítani. Most tárgyalnak a két megyei alárendeltségű szociális intézmények, a marosvásárhelyi és a nyíregyházi színházak, a levéltárak és a mezőgazdasági iparkamarák együttműködéséről. /Nyíregyházára látogatott a megyei önkormányzat küldöttsége. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

A közelmúltban jó néhány intézmény, jelentés elmarasztalta a román államot, illetve a politikumot a sajtót ért nyomásgyakorlások, és általában a sajtószabadságot korlátozó tényezők miatt: a Freedom House, Agentia de Monitorizarea Presei, a Román Akadémiai Társaság (SAR), az SEENPM (South Eastern European Network for the Professionalization of the Media) tanulmánya, de Pierre Moscovici EU raportőr jelentése is megemlíti e témát. Már az alkotmányban is van egy-két furcsaság. A 30. szakasz szerint: „A törvény tiltja az ország és a nemzet gyalázását, (…), a területi szeparatizmusra vagy a nyilvános erőszakra való uszítást, valamint a jó erkölccsel ellenkező obszcén megnyilvánulásokat.” Mi számít ország, illetve nemzet gyalázásnak, ki és mi alapján dönti el, hogy mi az obszcén megnyilvánulás? És ha valaki a szeparatizmus gondolatával ért egyet? Ez büntetendő? A román rádió és tévétársaságok szervezését és működését szabályozó törvény meghatározza a közszolgálatiság mibenlétét is: mutassa be a román nyelv értékeit, a nemzeti és egyetemes, illetve a nemzeti kisebbségek autentikus kulturális és tudományos alkotásait, „harcoljon az ország függetlenségéért és nemzeti egységéért (sic!-szerk.), az emberi méltóságért, igazságért és törvényességért.” Gyakori újságírói tapasztalat, hogy a közhivatalok megtagadják az igényelt adatokat, mivel a sok kétértelmű megfogalmazás kibúvókra, önkényes döntésekre ad lehetőséget. A televízió elfogult, ezt mutatta a Sajtómonitorizáló Ügynökség felmérése a kormánypárt választások előtti szerepeltetéséről. Az RTV1 a következő arányban szerepeltette képernyőjén a pártokat: kormánypárt 72%, ellenzéki 26%, RMDSZ 2%. A kilencvenes évek elején, bányaszjárás idején a „rendcsinálás céljából” Bukarestbe hívott bányászokkal, mint a „munkásosztály megbízható elemeivel”, szószerint szétverették nemcsak az ellenzéki megmozdulást, hanem az ellenzéki pártok székházait, az ellenzéki szerkesztőségeket. A közszolgálatinak nevezett tévé készségesen beszámolt az ott talált drogokról, dollárokról. A posztkommunista hatalom elsősorban ott vesztette el a ’96-os választásokat, ahol a kereskedelmi tévék (PRO TV és az Antena 1) elterjedtek. A törvények azon pontjai, amelyek kiszolgáltatják a sajtót a politikumnak, megmaradtak. A Capital gazdasági hetilapnak 13 városbeli 22 helyi tévéadó tavalyi monitorizálása nyomán tizenegyről sikerült beazonosítania, hogy az SZDP, öt pedig a NLP közvetett vagy közvetlen irányítása alatt áll. A többiről sem állították a szerzők, hogy függetlenek lennének a politikumtól. Nem sikerölt megtudni, hogy a román média híreit uraló Mediafax hírügynökségnek kik az igazi tulajdonosai. /Herédi Zsolt: Szabad sajtó? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3., folyt.: máj. 4., 5./

Mircea Miclea oktatásügyi miniszter rendeletével szabályozta a nemzeti kisebbségek tankönyvellátását. Dr. Kötő József államtitkár elmondta, a rendelet szerint a tankönyvek románból készült fordításának véleményezését a jövőben kizárólag a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége látja el, az RMDSZ égisze alatt. A kiadásra az Országos Tankönyvtanács jóváhagyása után csak a minisztérium Kisebbségi Főosztálya adhat engedélyt. Indokolt esetekben a kisebbségi oktatásban kétoldalú államközi egyezmények alapján használni lehet más országokban kiadott tankönyveket is, de csak azzal a feltétellel, ha erre az Országos Tankönyvtanács engedélyt ad. A kisebb példányszámra való tekintettel a kisebbségek kötelező oktatása számára a tankönyvek költségeit az állam fedezi. /Barabás István: Lesz gazdája a kisebbségi tankönyvkiadásnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Valódi együttműködésre van szükség, hangsúlyozta a Pro Európa Liga sajtótájékoztatóján Haller István az Emberjogi Iroda vezetője, kitérve Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester és a civil szervezetek, egyesületek közötti rossz kapcsolatra. A legutóbbi tanácsülésen Dorin Florea újra becsmérlő szavakkal illette a nemkormányzati szervezeteket. /(simon): Valódi együttműködésre van szükség. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Marosvásárhelyen a Bolyai Napok előestéjén a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum öregdiákjainak baráti köre hívott meg minden érdeklődőt évi emlékünnepségére, amelyen az idén az intézmény főiskolává válásának 287. évfordulóját ünnepelték meg az egybegyűltek. 1993-tól kezdődően, az évenkénti emlékünnepségen az iskola egy-egy kimagasló, egykori pedagógusáról, annak életéről, munkásságáról tartanak előadást. Idén az időnap előtt elhunyt dr. Kozma Béla, egykori igazgatóról Kiss József nyugalmazott pedagógus beszélt. Dr. Kozma Béla Bolyai Farkas aforizmáiból 1700-at gyűjtött össze, számos dolgozatot, tanulmányt írt a polihisztorról, a Bolyaiakról írta doktori dolgozatát, neki köszönheti az iskola, hogy felvehette Bolyai Farkas nevét. Kozma Béla írta meg az intézmény monográfiáját is. A kommunista hatalom eltávolította ezt a kiváló embert: „Dr. Kozma Béla a város bármelyik iskolájában taníthat, kivéve a Bolyait” – hangzott a párthatározat. Jóval később doktorátusa és érdemei ellenére is csak versenyvizsgával kerülhetett vissza a Bolyaiba. De addigra már megtört emberré vált. Tönkretették. Ezután Sebestyén Mihály történész tartott előadást az iskola 1718-as rangemeléséről, a Schola Particula státusról, a korabeli tanítási rendről és a Teleki Tékában fellelhető gazdag kollégiumi könyvtárról. /Nagy Botond: Bolyai-történelem kezdőknek, haladóknak... = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

A Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem alapítója és tanára, Farkas Lőrinc Imre a magyarok őstörténetéről tart előadást Székelyudvarhelyen május 6-án. A professzor felajánlotta, hogy fedezi egy székelyudvarhelyi fiatal taníttatási költségeit a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem 3 éves levelező tagozatán. Ez az egyetem többek közt az eredetkutatás, a magyarság- és küldetéstudat szellemiségének összefogását, a magyar szellemiség továbbadását, önazonosságunk felmutatását, értéktudatunk erősítését tűzte ki célul. Az egyetem diákjai egyebek mellett az ősi magyar jogról, magyar írás- és nyelvtörténetről, magyar néprajzról és régészetről tanulnak. /K. E.: Előadás a magyarok őstörténetéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 5./

A 60 éves Muhi Sándor kiállítása esemény Szatmárnémetiben, Erdős I. Pál óta ő a legszemélyesebb hangú és látásmódú grafikus ezen a vidéken. Magyarországon is volt több kiállítása. A kiállítás megnyitóján Csirák Csaba helytörténész, közíró, a Szent-Györgyi Albert Társaság társelnöke a sokarcú és sokoldalú alkotóról beszélt. Muhi Sándor több, mint grafikus, mert pedagógus, rajztanár, művésztörténész (párhuzamosan tanít egy általános iskolában, egy líceumban, egy főiskolán és egy egyetemen!) művészeti közíró, helytörténész, az egyházi művészet kutatója, és a püspökség megbízásából szervezi a leendő egyházművészeti múzeumot. /Sike Lajos: A 60 éves Muhi Sándor grafikái a Sugárúti Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Kiállítást rendez Kiss Iringó Márta képzőművész május 6-án Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. A művész Sepsiszentgyörgyön járt képzőművészeti iskolába és a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karán szerzett diplomát. Első ízben Aradon állította ki munkáit, 1999-ben. A textilművészetet egyenrangúnak tartja a festészettel, a szobrászattal és a grafikával. Alkotásaiban a hagyományos és a modern formanyelvet ötvözi. /(Szekernyés): Absztrakt formákban az emberről. Kiss Iringó Márta kiállítása elé. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

Miután egy hónapig nem kívánt nyilatkozni az Irakban túszul ejtett három román újságíró körüli történésekről, az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter május 5-én megtörte a csendet. A tárcavezető úgy nyilatkozott, fel sem merült az, hogy túszejtők kérésére Románia kivonná csapatait Irakból. A külügyminiszter arról nem kívánt beszélni, hogy a bukaresti hatóságok valóban közvetlen kapcsolatban állnak-e a túszejtőkkel. /B. B. E.: Ungureanu: nem vonjuk ki a csapatokat Irakból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

Nincs törvényes alap bűnvádi eljárás megindításához a Trianon film kolozsvári vetítése kapcsán – állapította meg a kolozsvári ügyészség. A nyomozóhatóság azt követően indított hivatalból kivizsgálást az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ ellen, hogy Mihail Hardau prefektus kérte, az ügyészek vizsgálják meg, hogy a január 7-én, a Protestáns Teológiai Intézetben levetített film ellenkezik-e a háborús bűnösök kultuszának ápolását tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendelettel. Az EMI közleménye szerint a szervezet vezetőit a múlt héten ismét kihallgatták, végül az ügyészség írásban értesítette őket, hogy a vizsgálatot lezárták, és nem indítanak ellenük bűnvádi eljárást. A prefektusi kérelem ellen Eckstein- Kovács Péter szenátor is tiltakozott, aki a megyei elöljáró lemondását követelte. A Székelyudvarhelyi Bíróság nemrég helyt adott a rendőrségi bírság ellen fellebbező egyik szervező panaszának. /B. T.: Lezárták a vizsgálatot Trianon-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Rendhagyó istentiszteletet tartottak május 5-én az újvári római katolikus templomban, Roos Márton temesvári megyés püspök és Tőkés László püspök szólt bátorítólag a különböző felekezetekhez tartozó hívekhez. Előzően a püspökök megtekintették a még mindig a víz fogságában lévő Óteleket, elbeszélgettek kétségbeesett lakóival, és ígéretet tettek rá, hogy maguk és egyházaik minden tőlük telhetőt megtesznek a károk enyhítése érdekében. /(Sipos.): Ökumenikus istentisztelet a reménység jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./