A veszteségek, a felhalmozódott nyomda- és papírköltségek miatt május 4-e óta csak elektronikus formában jelenik meg s csak az interneten olvasható a Romániai Magyar Szó – áll Gyarmath János főszerkesztő közleményében. A főszerkesztő lehetőségként említette, hogy ugyanezzel az újságírói közösséggel egy új napilapot indít. Birtalan József, a Romániai Magyar Szót kiadó Transil Kft. főrészvényese arról számolt be, hogy a legutóbbi részvényesi közgyűlésen nem a lap beszüntetéséről, hanem a tevékenység folytatásáról döntöttek. /Szünetelteti megjelenését a Romániai Magyar Szó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./ A május 5-i, pénteki lapszám még látható lesz a világhálón, ezután már sem ott, sem nyomtatásban nem jelenik meg az újság. Gyarmath János főszerkesztő szerint 1996 óta nem részesültek jelentős anyagi segítségben, a magyarországi Illyés Közalapítványtól pályázati úton kapott évi 200–300 ezer forintos, azaz 30–45 millió lejes támogatások a kiadásoknak csak elenyésző részét fedezték. Gyarmath szerint azért kerültek nehéz anyagi helyzetbe, mert az állam leállította a hirdetéseit. Birtalan József, a hatvan alkalmazottat foglalkoztató Transil Rt. többségi tulajdonosa cáfolta, hogy ő rendelkezett volna a Romániai Magyar Szó szüneteltetéséről. A közalkalmazottak országos ügynökségének elnöki tisztségét is betöltő Birtalan elmondta: „Ragaszkodom ahhoz, hogy a Romániai Magyar Szó továbbra is megjelenjen, ehhez azonban át kell vészelnünk a nehéz anyagi időszakot. A lap úgy fog újra megjelenni, hogy a jó oldalait megtartjuk, a rosszakat viszont nem.” A többségi tulajdonos leszögezte: a rövid átmeneti krízis idején sem bocsátanak el senkit a laptól, mindenki megkapja bérét. A Romániai Magyar Szó 2002 szeptemberében ünnepelte 55. születésnapját. Az 1947. szeptember 1-jén indított újság nevét az 1950-es évek közepén Előrére változtatták, majd Nicolae Ceausescu kommunista diktátor bukásakor, 1989. december 22-én éjszaka a szerkesztők az eredeti Romániai Magyar Szó-fejlécre cserélték vissza az Előrét. Az 1990-es évek elején a lap példányszáma meghaladta a 120 ezret. /Benkő Levente: Felfüggesztette megjelenését a Magyar Szó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

Rátoni Csaba református lelkész feleségével 1989. novemberében költözött Dedrádszéplakra. 1996 augusztusában szervezték meg először a Széplak nevű települések találkozóját, a másodiknak már Dedrádszéplak adott otthont. Berettyószéplak, Küküllőszéplak, Fertőszéplak képviselői találkoztak, csatlakozott hozzájuk a szlovén határ mentén épült Mikosszéplak, most pedig Balatonszéplak tagságával bővül a csoport. Szlovákiában is létezik egy Széplak, de velük még nem sikerült felvenni velük a kapcsolatot. Kárpátaljára is küldtek meghívót, de semmiféle visszajelzés nem érkezett. Dedrádszéplakon húszéves kimaradás után 1995-ben indult újra a magyar nyelvű oktatás. A lelkész felesége két éve helyettesítő tanítóként oktat az összevont iskolában. /Nagy Annamária: Dedrádszéplakon az álmok valóra válnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

Fekete Vince költő-szerkesztő a vele készült beszélgetésben leszögezte, ő soha nem volt transzközép. A transzközépet később találta ki Sántha Attila és Orbán János Dénes, és – amint azt később maguk is bevallották – nagy blöff volt az egész. Ezt a csapatot még most is sokan a szabadszájúsággal, a trágársággal azonosítják. Fekete Vince kifejtette, ők az úgynevezett messianisztikus transzszilvanizmussal szakítottak, „a szenvelgő és szenvedő ideológiával”. A megmaradásozással, a sorok közötti olvasással, az olvasóval való cinkos összekacsintással tele volt a hócipője mindannyiunknak, valami mást, újat akartunk, és mindezt úgy, hogy egyaránt fontos volt számunkra mind az elődökre való építkezés, mind az a határtalan nyelvi kincs, amit Erdély és az Erdélyben születő irodalom nyújtott és nyújtani tudott.” Mindannyiuk munkáira jellemző volt a játékosság, a különböző formai játékok, a komikum és a tragikum ötvözése. Fekete Vincének a Serény Múmia szerkesztőjeként éveken keresztül nagy szerepe volt a fiatal tehetségek pályán való elindításában. Tavaly viszont lemondott a Múmia szerkesztéséről. A Serény Múmia egy nemzedék lapja volt, az a nemzedék már lassan a középgenerációhoz tartozik. Fekete Vince 2004 februárjától – tíz év Múmia-szerkesztés után – jött át teljes állásban a csíkszeredai Székelyföld folyóirathoz. Igazi, szerves irodalmi folyóirat-hagyomány nem volt Csíkban, és lassan már a századik számnál tartanak. Fekete Vince /sz. Kézdivásárhely, 1965. ápr. 7./ a BBTE magyar–orosz szakán végzett 1994-ben Kolozsváron, majd a szegedi JATE doktorandusa volt 1996–1999 között. A Helikon (Serény Múmia) szerkesztője (1993–2004), az Előretolt Helyőrség szerkesztője (1996-tól), jelenleg a Székelyföld főszerkesztő-helyettese. Kötetei: Parázskönyv (1995), Ütköző (1996), A Jóisten a hintaszékből (2002); Lesz maga juszt isa (2004). /Papp Attila Zsolt: Szigetépítés szekértáborokon kívül. Beszélgetés Fekete Vince költő-szerkesztővel. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

Versenyvizsga eredményeként augusztustól Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház jelenlegi rendezője lesz a társulat új igazgatója. Gyergyószentmiklós lakossága mára már nem haladja meg a húszezer főt, és a Gyergyói-medencéé is 58 ezer körül mozog. A Figurának továbbra is kísérleti színházi alkotóműhelyként kell működnie, új színpadi kifejezőeszközöket kell keresnie. Egyszerre kell megteremteni a színházba járás igényét és lehetőségét az egymás mellett élő korosztályok számára. Szabó Tibor eddigi igazgató a továbbiakban művészeti vezetőként marad a Figuránál. Lesz új gyermekelőadás, táncszínház, és szeretnék a nyári szabadtéri színházi programot is folytatni. /Gergely Edit: Béres László: a jó színház mindenkinek szól. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

Vánk Sándor ny. történelem szakos tanár a nagybányai magyar nyelvű oktatás XX. századi történetét feldolgozó, 2002-ben megjelent könyve /Nagybányai magyar nyelvű közoktatás a XX. század forgatagában/ után – most a máramarosszigeti római katolikus egyházi oktatás történetével jelentkezett. Április 28-án mutatták be egy másik nagybányai szerző, Kiss Kornél ny. matematikatanár könyvét. Kiss Kornél korábban megjelent könyveiben a nagybányai műkedvelő színjátszás legújabbkori történetét dolgozta fel /Elvinni a szót, 2003/ s néhány helytörténeti vonatkozású írás mellett olaszországi útiélményeit is megírta. Most megjelent „Mitó szerelmei” című könyve, amely két hosszabb és két rövidebb, lírai hangulatú elbeszélést tartalmaz, egy olyan korszakból ihletődött, „amelybe beleszülettünk, éltünk és beleöregedtünk” A címadó írást Révész Mitónak (1905-1936), Révész János evangélikus pap, lapszerkesztő korán elhunyt lányának szentelte, aki a múlt század első évtizedeiben a nagybányai művelődési élet közismert személyisége volt, s verseskötete is megjelent. /– vásárhelyi –: Könyvek, könyvbemutatók... = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 6./

Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy az amerikai katonai támaszpontok romániai telepítésével kapcsolatos politikai döntés megszületett Traian Basescu államfő amerikai látogatása alkalmával, George W. Bush elnökkel folytatott megbeszélés nyomán. A hivatalos látogatáson az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó külügyminiszter közölte, a következő hetekben egy amerikai külügyminisztériumi delegáció látogat Romániába és Bulgáriába. /Amerikai támaszpontok Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter kérésére a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium húsz nagyteljesítményű szivattyút küld a hét végén a Béga-folyó menti árvíz sújtotta településekre. Tekintettel a bánsági természeti katasztrófára, Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter felajánlotta a magyar vízügyi szervezetek segítségét, amit román kollégája elfogadott. A magyar kormány anyagi támogatást és katonai segítséget is felajánlott, amelyre Románia azonban nem tartott igényt. Budapest megütközve vette tudomásul a visszautasítást, amelyet végül Bukarest igyekezett tisztázni. Eugen Badalan román vezérkari főnök tájékoztatta Budapestet arról, hogy Romániának nincs szüksége a Tisza zászlóalj 250 katonájára és technikai eszközeire. Románia ugyanis megfelelő mértékben rendelkezik az árvízkárosultak helyzetének enyhítéséhez szükséges technikai eszközökkel. /Magyar segítség a romániai árvízvédekezéshez. Cáfolja Bukarest a visszautasítást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

– Hajlandó vagyok átgyúrni, átszervezni az RMDSZ-t, az ellenkezőket is meg tudom győzni ennek hasznosságáról, tartsunk belső választásokat, legyenek platformok, legyen belső pluralizmus, de csakis az RMDSZ-en belül – jelentette ki Markó Béla a magyar sajtó képviselői előtt. Tőkés Lászlóval is csak az RMDSZ-en belül tárgyal. A két személyiség közötti találkozó hetek óta húzódik, mivel a felek nem értenek egyet a találkozó helyszínét illetően. Markó kételkedik abban, hogy Tőkés László hajlandó lenne tárgyalni vele, hiszen – Markó szerint – a püspök annyira gyűlöli a magyarság érdekvédelmi szervezetét, hogy a székházába sem teszi a lábát. A sokat emlegetett esetleges előrehozott választások kapcsán Markó kifejtette: lemondhatunk a 2007. január 1-jére tervezett EU-csatlakozásról, ha az idő előtti választásra sor kerül. Figyelmeztető jelként kell tekinteni, hogy az Európai Parlament vezető testülete, az elnökök konferenciája úgy döntött, hogy a 35 román megfigyelői státussal rendelkező EP-képviselő szeptember elsejei határidő helyett csupán 2006. január 1-jétől kezdheti el munkáját Brüsszelben. Markó elmondta, hogy a kisebbségi törvénytervezetet parázs vitát szült a kormánykoalícióban. Az igazság- és a művelődésügyi minisztérium részéről érkezett a legtöbb ellenvetés. A két szaktárca vezetője szerint a kisebbségek által létrehozott autonómiatanácsoknak csak konzultatív jogú hatáskörrel kellene rendelkezniük. /Köllő Katalin: Markó: a nyár előtt nem lesz kormányátalakítás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Május 6-án László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnöke fiatal csapattal állt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elé, amely hat tartózkodással szavazta meg a politikus által javasolt elnökséget. Az MKT elnöke továbbra is Máté András. A tisztségre ketten pályáztak. A 2003 és 2005 között a tisztséget betöltő Máté András kihívója Mátis Jenő volt, aki végül 49–20 arányban maradt alul. László Attila bemutatta az általa választott új elnökséget. A gazdasági feladatokkal Makkai Zsolt foglalkozik, az ifjúsági ügyekkel pedig ifj. Deák Ferencet bízták meg. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési alelnök Vákár István lett, a humánerőforrás fejlesztésért Csoma Botond felel. A pályázatírással és a civil szervezetekkel való kapcsolattartással Varga Zoltánt bízták meg. Kalotaszeg ügyeivel Póka András György, Szamos mente és Mezőségért Sallai János, Aranyosmentéért pedig Kolozsy Ernő felel. A Kolozs megyei szervezet kulturális ügyekért felelős alelnökének Sántha Attila költőt nevezték ki, aki ideiglenesen az oktatási ügyekért is felel. Bitay Levente továbbra is ügyvezetői feladatkört teljesít. /Borbély Tamás: Máté András lett az MKT régi-új elnöke. A döntéshozó testület fiatal elnökségnek szavazott bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Május 5-én a Temes megyei árvíz sújtotta Szigetfalu református templomában a híveket két püspök – Tőkés László, a Királyhágómelléki, és dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke – bátorította a nehézségek leküzdésére. Az anyaországi reformátusok – és nem csak ők – gyűjtést rendeznek a kárt szenvedettek megsegítésére. /(S.): Kézfogás országhatárok fölött. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./

December 5-e után sokan megütköztek a magyar kormány NEM-szavazatra buzdító kampányának erdélyi visszhangján. Arról nem beszélnek, hogy milyen eredménye volt a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt és a Szabaddemokraták Szövetsége szégyenletes kampányának. A cikkben több példa sorakozik a határon tapasztaltakról. Idős ember új útlevelet mutatott föl. A magyar határőrtiszt durván ráförmedt: „Maga biztos valami gazemberséget csinált, azért cserélte ki az útlevelét!”. Egy középkorú hölgyet leszállított a magyar határőr: „Maga túl gyakran jön ide!” Végül a határőr megenyhült: „Na, jó. De vigyázzon!” A magukat felelős politikusnak nevező kampányolók tudnak ezekről? Kiss Péter kancelláriaminiszter az erdélyieket „határon túli magyarul beszélő egyének”-nek nevezte. /Asztalos Lajos: December 5-e „eredményei”. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Közel tíz éve felmérési program indult erdélyi műemléktemplomok művészi értékeinek számbavételére és bemutatására. A magyarországi Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, valamint a Kolozsváron működő Transsylvania Trust Alapítvány munkatársai arra vállalkoztak, hogy mintegy 300 erdélyi templom falképeit és festett faberendezéseit feltérképezik, és egyben megállapítják a megóvásuk érdekében teendő lépések sürgősségi sorrendjét. A felmérésekről megjelent a második kötet /Lángi József–Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések. 2. Budapest, 2004/ A szerzők a szatmári és bihari tájaktól Székelyföld legtávolabbi vidékéig járták be a területet. A leggazdagabbak a magyar műemléktemplomokban: Szilágyság, Kalotaszeg, Marosmente, a Küküllők vidéke, valamint Csík-, Háromszék és Udvarhelyszék. A templom alaprajza után külső és belső felvételek következnek, majd a feltárt falképekről vagy azok töredékes maradványairól, mennyezetkazettákról, festett mellvédekről, padokról készült fényképek szemléltetik a szöveget. Még mindig kevés az olyan erdélyi magyar műemléktemplom, amely az utóbbi tizenöt évben megújult volna. Nagyon kevés a restaurátor szakember. Gyors a pusztulás, különösen akkor, ha egy gyülekezetnek már elfogytak a hívei, például a Dés melletti Néma református temploma esetében. A templomot 1959–61 között helyreállították, újrafedték, statikailag megerősítették, s egyben műemléki értékeit is kibontották. Ma a templom, az enyészet szélén álló, elhagyatott rom. (A könyvben szereplő Kolozsnéma megnevezés hibás. A falu hivatalos neve: Néma. Van ugyan Kolozsnéma nevű helység, de az a Csallóközben, Komárom megyében található.) /Dr. Murádin Katalin: Erdélyi műemléktemplomok és templombelsők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

A Román Humanista Párt (RHP) kongresszusa május 7-én egyhangúlag megszavazta, hogy az alakulat ezentúl Konzervatív Párt néven működjék. A küldöttek ugyanakkor határozatot fogadtak el azzal kapcsolatban, hogy a párt csatlakozzon az Európai Néppárthoz az Európai Parlamentben. A küldöttek Dan Voiculescut választották a Konzervatív Párt elnökévé. /Konzervatív Párttá vált a Román Humanista Párt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter május 2-án Budapesten fogadta Rolf Ekeust, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosát. A megbeszélésen szerepelt a határon túli magyarok helyzetével kapcsolatos öt pontos Nemzeti Felelősség Programja, a vajdasági magyarok helyzete, illetve az EU Emberi Jogi Ügynökségének felállításával kapcsolatos magyar álláspont. Somogyi Ferenc a sajtótájékoztatón a vajdasági magyarok helyzetével kapcsolatban aláhúzta, elfogadhatatlanok azok a negatív fejlemények, amelyeknek a közelmúltban történtek. Rolf Ekeus közölte, az EBESZ továbbra is figyelemmel kíséri a történéseket. Az Európai Parlamentben Gál Kinga képviselő által javasolt EU Emberi Jogi Ügynökségének felállításával kapcsolatban Rolf Ekeus kifejtette: támogatja a kezdeményezést. /Guther M. Ilona: Az EBESZ kisebbségi főbiztosával tárgyalt a magyar külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Május 7-én az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeivel találkozott Markó Béla szövetségi elnök Bálványosfürdőn. A megbeszélésen jelen volt Pap Géza református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök, illetve a magyar baptista egyház képviselője. A beszélgetés fő témája az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítása volt. A magyar történelmi egyházaknak több mint ezerötszáz ingatlan járna vissza, mindmáig azonban csak 360 esetben született elvi döntés és 280 esetben végleges határozat, amiért az egyházfők elégedetlenségüket fejezték ki. Ezt a folyamatot szeretné az RMDSZ felgyorsítani és 2007. január elsejéig befejezni – hangzott el. Szabó Árpád püspök elmondta: Kolozsváron Emil Boc demokrata polgármester a törvényszéken megkérdőjelezte a visszaszolgáltatási törvény alkotmányosságát. Olyan konkrét példa is akad Erdélyben, ahol a községi RMDSZ-es polgármester mindent megtesz annak érdekében, hogy akadályt gördítsen a restitúciós törvény alkalmazása elé. Az unitárius püspök az egyházak eddig vissza nem szolgáltatott értékes könyvtárait és levéltárait is fölemlegette. Tempfli József római katolikus püspök a 18. életévüket betöltő állami gondozottak problémájára is felhívta a figyelmet, akik egyik napról a másikra az utcára kerülhetnek. További sorsukról is a román államnak kellene gondoskodnia. /Iochom István: Egyházfőkkel találkozott Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Király András parlamenti képviselő a tanulók buszbérletek támogatását szeretné elérni. Ez ügyben politikai nyilatkozatot tett, interpellált a képviselőházban és kétszer közvetlen kérdést tett fel a szaktárca vezetőjének. A válaszban hivatkoztak a törvényes előírásra, melynek értelmében a diákoknak joguk van a térítésre, de csak vasúton, illetve metrón történő utazás esetében. Király András most kihallgatásra jelentkezett az oktatási miniszternél. /Balta János: Kihallgatáson a miniszternél. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

Május 7-én tisztújító közgyűlést tartott Gyergyószentmiklóson a városi RMDSZ, amelyen 47-en jelentek meg, s noha az alapszabályzat értelmében a tagság 5%-ának részvétele szükséges a közgyűlés határozatképességéhez, ami 93 jelenlévő tagot jelent, a résztvevők elfogadták, hogy a közgyűlés azonnali újraösszehívással érvényes legyen. Először Farkas Zoltán számolt be tevékenységéről, aki a Rokaly József lemondása óta megbízott elnökként vezette a szervezetet. Többen kifogásolták, hogy a szervezet több mint egy éve nem tartott választmányi ülést. A gyergyószentmiklósi önkormányzat egyhangúan megszavazta a referendum kiírását a székelyföldi autonómia ügyében. Elhangzott, hogy a gazdák nem tudják értékesíteni termékeiket az import burgonya miatt, és ebben a kérdésben az RMDSZ országos vezetőségének kellene segítenie. Végül a jelenlévők megválasztották az egyetlen jelöltet, Farkas Zoltánt a gyergyószentmiklósi RMDSZ elnökévé. /Gál Éva Emese: RMDSZ-közgyűlés Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Szamosújváron a Téka-házban fejeződött be a X. Nemzetközi Ifjúsági Néptáncfesztivál. „Még soha nem voltak ennyien itt, a Tékában” – állapította meg Balázs-Bécsi Attila, az alapítvány elnöke. Míg tavaly nyolc, idén már tizenhárom együttest láttak vendégül a szamosújváriak. Tapsolhatott a közönség többek között a balánbányai Ördögbordának, a kolozsvári csapatoknak: a Zurbolónak, a Bogáncsnak, az Ördögtérgyének és a Szarkalábnak, továbbá szamosújvári Kalákának a felvidéki – zselizi – Kincsőnek. /Rostás-Péter Emese: Véget ért az ifjúsági néptáncfesztivál Szamosújváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

A Stúdium Alapítvány frissen megalakult kiadójának első kiadványát mutatták be Marosvásárhelyen, az alapítvány könyvtárában. A háromkötetes egyetemi jegyzet szerzői a MOGYE Gyógyszerészeti Karának oktatói, dr. Tőkés Béla és dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanárok, valamint dr. Donáth-Nagy Gabriella egyetemi adjunktus. A kémia alapjai /Stúdium Alapítvány Kiadó, Marosvásárhely/ három kötetből – Általános kémia, Szervetlen kémia és Szerves kémia – áll. Mezey Tibor László ügyvezető igazgató ismertette a kiadó célját: a marosvásárhelyi állami felsőoktatás jó minőségű kiadványokkal való támogatása. A három kötetes munka az Arany János Közalapítvány támogatásával készült, a csíkszeredai Alutus Rt. nyomdájában. /(bodolai): A kémia érdekes is lehet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Május 5-től megállás nélkül szóltak a szerkesztőség telefonjai, mi történt a Romániai Magyar Szóval, hiszen májusban 4-én lett volna esedékes az első megjelenés, de még egyetlen lapszámot sem kézbesített a postás. Közölték, hogy anyagi gondok miatt a lap csak interneten jelent meg. Közleményben elnézést kértek az olvasóktól. Azután kedvező fordulat állt be, a szerkesztőség biztosítékot kapott arra, hogy megteremtik a folyamatos megjelenés feltételeit. Május 9-én összevont lapszámot adnak ki, benne a szokásosan szombaton megjelenő Színkép melléklettel. /Gyarmath János: Egy rövidzárlat története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ Gyarmath János főszerkesztő elmondta, sikerült megállapodniuk a nyomdával a felhalmozott adósság átütemezéséről. A lapot kiadó Transil Rt. igazgatótanácsának elnöki tisztségét is betöltő Gyarmath János nem bocsátkozott jóslatokba arról, hogy mi lesz, ha június végéig mégsem törlesztik a nyomdával szembeni 360 millió lejes adósságukat. /Benkő Levente: Ismét megjelenik a Romániai Magyar Szó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) múlt héten lezajlott kongresszusa vajon nem pótcselekvés, az említett unió nyolcvan körüli tagszervezetének a tevékenysége vajon nem csupán szemfényvesztés? Mit kezdenek a különböző országok kormányai a FUEN vezetősége által egy-egy kongresszus után megfogalmazott és elküldött nyilatkozatával? – fogalmazódott meg a kérdés Köllő Katalinban, a lap munkatársában. A kisebbségek gondot okoznak a fejlett társadalmakban is. Franciaország például visszautasítja a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának a ratifikálását, a brit kormány elutasítja az úgynevezett cornwalli kelta népcsoport, valamint anyanyelvük a „Cornish-nyelv” elismerését, Ausztria négy év után sem tartja tiszteletben az Alkotmánybíróság által hozott határozatot, amely elismeri a területén élő szlovének anyanyelvét hivatalos nyelvként, valamint a kétnyelvű helységnévtáblákat. A macedón kisebbség „Home of Macedonian Culture” elnevezésű kulturális szervezetének beiktatási kérését 15 éve nem hajlandó jóváhagyni a mindenkori görög kormány. Romedi Arquint, a FUEN elnöke elmondta, hogy a FUEN ugyan csupán egy nemzetközi civil szervezet, de a hangja elhallatszik oda, ahova kell. A kongresszusaikon megtárgyalt problémák egész Európában ismertté válnak. A különböző kormányok a FUEN szakértő csoportjainak a jelentéseire támaszkodnak többnyire, amikor esetleges megoldást keresnek a kisebbségek körül felvetődő problémákra. – A mostani kongresszuson pozitív kép alakult ki a Romániában élő kisebbségek helyzetéről, ezt a képet erősítették maguk a kisebbségek által delegált képviselők is, akik szinte mind elégedetten nyilatkoztak a helyzetükről. A FUEN elnöksége különnyilatkozata szerint az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet jó alapot képez az ország számára a nemzeti kisebbségek védelmére és támogatására kidolgozandó törvényes kerethez. /Köllő Katalin: Kongresszus utáni gondolatok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Megjelent Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpátok Egyesület elnöke Emléktáblák, emlékművek Bihar megyében /Partiumi Füzetek 35. kötete, Nagyvárad/ című munkája. A Partiumi Műemlékvédő Bizottság 2000-ben kezdte el a megye műemlékeinek felmérését. Ennek eredményeként a kötet Bihar megye 52 helységéből 258 emlékhelyet mutat be. Nagyváradon 33 emléktábla van. Legutóbb a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán létesítettek emlékpanteont. Itt Fényes Eleknek, a magyar statisztika atyjának és a kommunizmus áldozatainak táblája áll. Néhány adalék a könyvből: Hegyközcsatárban emléktábla idézi föl Csokonai Vitéz Mihály legációját. Bihardiószegen Kossuth-szobor áll, valamint az álmosd-diószegi csata emléktáblája és emléksziklája. Bihar községben van Gáspár Sándor honvédtiszt emlékhelye. Belényes városban három kopjafa áll a Belényesi-medence mártírainak tiszteletére. Albison turulmadaras emlékmű és Irinyi József-emléktábla áll. Nagyszalontán 27 emlékhely várja a látogatókat. /F. T.: A könyv ünnepe. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 10./

Május 8-án, vasárnap teszik le a moldvai Rekecsinben a magyar tannyelvű iskola alapkövét. Az intézményteremtés költségeinek fedezéséhez kíván hozzájárulni Erdély egyik legnépszerűbb együttese, a csíkszeredai Role zenekar is: május 7-én pünkösdi segélykoncertet ad Csíkszereda főterén, az iskola javára. A Role zenekar 1987-ben alakult. Progresszív rockzenét játszik, magyaros, eredeti megoldásokkal ötvözve a dallamos, ugyanakkor energikus játékot. A közismert Ne késsetek, harangok rockopera, a Szent Erzsébet legendája, a Keresztút rock-oratórium, a Kájoni rockmise után az együttes legújabb produkciója a Pille rockballada. A mű – amely a moldvai magyar népzenéből és népi hagyományokból ihletődött – segélykiáltás kíván lenni, célja felhívni a figyelmet a csángók napjainkban zajló szétszóródására. /Jótékonysági koncert. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

15 évvel a rendszerváltás után a Román Posta még mindig akadályozza a nemzetközi kulturális cserét: a parajdi postahivatalban (községközpont!) még most sem lehet külföldre nyomtatványt postázni. Szovátára kell utaznia kérdéses nyomtatvánnyal (romániai eszperantó folyóirat), mert falun ezt nem lehet megtenni, még most sem. – Több külföldi levél kallódik el, mint a diktatúra idején, legutóbb például egy levél Lengyelországból. Az olvasói levél írója jelezte, volt olyan év, hogy 12 levelet nem kapott meg. /Szász Lenke, Parajd: Meddig tart még ez az abszurd állapot? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

A Fehér-Nyikó vidékének központjában, Siménfalván megtartották a volt munkaszolgálatosok első találkozóját. A Nyikóvidék fizikailag meggyengült szülöttei 50 év után újból egymásra találtak. A csíkszeredai Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége elnöke mondott ünnepi beszédet. /Marosi Ferenc, Nagykadács: Nyikóvidéki találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztályának május 9-i ülésén, a Művelődés szerkesztőségével karöltve, bemutatták egy fiatal szakember-szerző, Fekete Albert, két frissen megjelent kötetét. A Kolozsvári kertek című könyve a város négy zöldövezete múltját mutatja be: a Sétatérét, az egykori Mikó-kertét, a későbbi Botanikus kertét és a Házsongárdi temetőét. Az erdélyi táj kérdései című kötet az anyaországi és a határokon túli magyar szakemberek együttműködéséből született. /Ördög I. Béla: Kulturális zöld örökségünk feltámasztásáért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Május 9-én Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör és a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete a Látó szépirodalmi folyóirat két szerkesztőjét, Kovács András Ferenc költőt és Vida Gábor prózaírót látta vendégül. A 13 verseskötettel és több gyermekverskötettel rendelkező Kovács András Ferenc utóbbi könyvei a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelentek meg. Vida Gábor miután 1994-ben befejezte tanulmányait az egyetemen, a Látó prózarovatának szerkesztője lett. A meghívottak a Látó folyóiratot mutatták be. /Gál Éva Emese: Irodalomkör a Látó szerkesztőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Eörsi Mátyás /SZDSZ/ képviselő szerint az SZDSZ-nek, mint magyar liberális pártnak kulcsszerep jutott a két ország közötti kormányközi kapcsolatok alakításában. Szerinte a magyar–román kapcsolatok ma sokkal jobbak, mint ezelőtt bármikor, persze ez nem jelenti azt, hogy ne lennének még viták, félreértések e viszonyban. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás utáni RMDSZ–SZDSZ viszonyt érintő kérdésre Eörsi leszögezte: e két szervezet között kiváló a kapcsolat, még akkor is, ha eltérő volt a véleményük az említett kérdésben. Ami az Eörsi Mátyás ellen korábban Kolozsváron szervezett tüntetést illeti, e kérdésre a politikus azt felelte: természetesnek tartja, hogy vannak olyan magyarok, akik nem értenek egyet más magyarokkal. Eörsi emlékeztetett arra, hogy a magukat radikálisnak hívő magyarok a magyar miniszterelnök üzenetét kifütyülték március 15-én, a román kormányfő üzenetét pedig megtapsolták. Eörsi szerint ezzel végül is igazi liberális politikát valósítanak meg, hiszen tudomásul veszik: nincs ellentmondás aközött, hogy ők a romániai politikai nemzet tagjai, miközben kulturálisan magyar az önazonosságuk. /Eörsi szerint a romániai magyar radikálisok liberális politikát valósítanak meg. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Több bukaresti napilap és televízió azt vetette Sulfina Barbu környezetvédelmi és vízügyi miniszter szemére, hogy elfogadták a magyarországi segítséget, noha nem lett volna rá szükség. Tariceanu miniszterelnök válságtanácskozásra hívta össze a kormány érintett minisztereit. A tanácskozás után a kormányfő kijelentette, a magyarországi szivattyúk nagyobb teljesítményűek. Ovidiu Draganescu, Temes megye prefektusa sajtótájékoztatón élesen bírálta a bukaresti hangulatkeltést. „A magyarországi segélyhez egyesek kimondottan sovén módon viszonyultak – magyarázta. – Én itt Temesváron megszoktam, hogy magyar, szerb vagy német szomszédaim vannak.” A prefektus hangsúlyozta, a magyarországi szivattyúkat térítésmentesen kapták kölcsön, csupán az azokat kiszolgáló százfős személyzet elszállásolásáról és étkeztetéséről kellett gondoskodniuk. A román árvízvédelmi szakemberek is elismerően szóltak azokról a magyar hatóságoktól kapott szivattyúkról. /Gazda Árpád: Pumpás „szívatás” Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

– Nem tudják betölteni szerepüket a civil szervezetek, mert a politikum rájuk telepszik, a kisebbségi törvénytervezet pedig ráadásul megerősíti ezt az egyenlőtlenséget –fogalmazta meg aggodalmait Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) ügyvezető igazgatója a május 10-én tartott Civil Kerekasztal nevű rendezvényen. Egri István nehezményezte, hogy az RMDSZ csupán öt napot – ebből kettő hétvégére esett – adott a szervezeteknek, hogy megtehessék módosító javaslataikat. Veress Emőd jogász, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke elmondta: azt szeretnék, ha már a tavaszi ciklusban a parlament elé terjesztenék a tervezetet, emiatt kellett siettetni a javaslattételeket. A rendezvényen résztvevők szerint az RMDSZ kizárja a civilek részvételi lehetőségeit, hiszen egyik szervezet sem rendelkezik olyan infrastrukturális háttérrel és kampánylehetőséggel, mint az RMDSZ. /Köllő Katalin: Elégedetlen a civil szféra a kisebbségi törvénytervezettel. 91 tagú autonómiatanácsot hozna létre az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./