Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1993. október 22.
"Komolyan foglalkoznak a román hatóságok Szabó Attila Ferenc ügyével, aki Magyarországról Kolozsvárra érkezett, hogy politikai menedékjogot kérjen. A férfi okt. 19-én kifejtette, hogy a magyar titkosszolgálat gyilkosaitól rettegett, okt. 20-án elmesélte, hogy 1990-ben ez a titkosszolgálat egyszer már elrabolta a gödöllői "ellenállót", 21-én pedig azzal folytatta, hogy lakása mellett "gyanús" helikopterek landoltak... Funar kijelentette: ellenőrizte az elmondottakat, minden igaz. A kolozsvári RMDSZ titkára, Pálffy Zoltán leszögezte: "Ez nem politikai ügy, inkább elmegyógyászati probléma." /Belpolitika a komikum jegyében. = Pesti Hírlap, okt. 22./ Mircea Geoana külügyi szóvivő közölte: még nem kaptak Szabótól politikai menedékjogra vonatkozó hivatalos kérést. /Botos László: Kolozsvár különös menekültje. = Új Magyarország, okt. 22./ Gémesi György, Gödöllő polgármestere közölte, hogy Szabó Attila Ferenc nevű polgár nem szerepel a város nyilvántartásában. Gödöllő város lapja közzétette, jelentkezzenek azok, akik valaha találkoztak az állítólag üldözött Szabó Attila Ferenccel. /Székely László: Újabb funárkodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./"
1993. október 28.
Okt. 26-án tárgyalt a kormányon levő Társadalmi Demokrácia Pártja és a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal a kormányban való részvételről, megállapodás nem született. Funarék a kétnyelvű feliratok betiltását követelték, továbbá öt tárcát. A kormánypárt azt kérte, hogy mérsékeljék kisebbség-ellenességüket, ne támadják Iliescu elnököt. - A várható sztrájkhullámra tekintettel az igazságügyminisztérium szigorú rendeletet dolgozott ki: az illegális sztrájkakciók szervezőit 5-20 év közötti börtönnel sújtják. /Magyar Hírlap, okt. 28./
1993. november 3.
"A Demokratikus Konvenció több szervezettel együtt A demokrácia körútja néven előadássorozatot szervezett az ország 15 városában. Nagyváradon a sajtókonferencián Evert Bosman, a holland Szociáldemokrata Párt kommunikációügyi szakértője kijelentette Funar polgármesterről: "Az, amit ő művel, színtiszta diszkrimináció, ezt pedig nálunk a törvény tiltja. Ha mindezt Hollandiában művelte volna, régen a börtönben ülne." /Nálunk a börtönben ülne. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 3. - nov. 16./"
1993. november 4.
Román-amerikai privatizációs napot rendeztek Kolozsváron, a városházán. Ortodox egyházi kórus nacionalista dalt énekelt /Ne feledd, hogy román vagy?/. Funar polgármester beszédében kikelt az idegenek ellen, hangsúlyozva, hogy a privatizációt a románoknak a románokért kell végrehajtani. /(K.N.K.): Az ortodox szeminárium kórusa Funar nótáját fújta. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1993. november 18.
A kolozsvári magyar lapok és folyóiratok, közöttük a Szabadság napilap, a Korunk, a Helikon a Művelődés folyóiratok és az erdélyi magyar gyermeklapok veszélyben vannak. Nem tudják kifizetni a nagy bérleti összeget, amellyel az irodahelyiségek felett rendelkező magyarellenes kolozsvári polgármester, Funar sújtja őket. A megoldás a kolozsvári magyar sajtóház lenne. Ehhez kér támogatást a Magyarok Világszövetsége felhívásában, megadva egy bankszámlát, ahova az adományokat be lehet fizetni. /Kolozsvár nem maradhat magyar sajtó nélkül! = Magyar Fórum (Budapest), nov. 18./
1993. november 30.
"Kolozsváron Funar polgármester nov. 30-án tervezi a városban felállított Avram Iancu szobor avatását. Az Adevarul bukaresti lap "művészi kudarcnak" nevezte a Svájcban élő román szobrász tervei alapján kézült szobrot: 20 méteres oszlopon álló 6 méteres bronzszobor. Még nem készült el teljesen, a szobrot majd kiegészítik három havasi tülköt fúvó pásztorlánnyal. /Funar ünnepi szoboravatása Kolozsváron. = Új Magyarország, nov. 30./"
1993. december 2.
Nov. 30-án Kolozsváron ünnepélyesen leleplezték és megkoszorúzták Avram Iancu még be nem fejezett szobrát. Beszédet mondott Funar polgármester, Grigore Zanc megyei prefektus, Traian Chebeleu elnöki szóvivő Iliescu elnök üzenetét tolmácsolta, Ion Teodor Stan, Avram Iancu Társaság elnöke, az Liviu Maior tanügyminiszter a kormány nevében beszélt, továbbá Zeno Opris, a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi elnöke és Stefan Pascu akadémikus, a hadsereg nevében pedig Pnatelimon Pralea vezérőrnagy. Jelen volt Bartolomeu Ananai ortodox püspök, a Moldova Köztársaság is képviseltette magát. /Csoamfáy Ferenc: Ünnep egy befejezetlen szobor körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3., Magyari Tivardar: Ünnepi szoboravatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./ Funar polgármester nem mulasztotta el a történelem folyamán - szerinte - kizárólag elnyomó szerepet játszó magyarok ostorozását. /Leleplezték a befejezetlen Avram Iancu-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Zeno Opris a faji uszítás kritériumait kimerítő magyarellenes beszédet mondott a szobor avatása alkalmából. Judea ezredes veteránjai Marosvásárhelyről autóbuszokkal jöttek Kolozsvárra, felfegyverkezve uszító jelszavakkal. De most nem volt hatásuk. /Krajnik-Nagy Károly: Morzsák a szoboravatásról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
1993. december 10.
Dr. Moses Rosen főrabbi Kolozsvárra látogatott a Hanuka ünnepén. Kifejtette, hogy antiszemitizmus tapasztalható. Amíg a nyugati demokráciákban az antiszemitizmus megfékezésére ellenintézkedéseket tesznek, addig Romániában a parlamentben és a szélsőséges sajtóban nyugodtan lehet gyalázni a zsidókat. A főrabbi felháborodottan beszélt Funar polgármesterről is. Romániában kiadták a Main Kampfot és az Infactorul című lap azt írta, hogy Szibériába kell küldeni minden zsidót, mert ott már tudják, mit kell velük tenni. /Németh Júlia: Igazságot a fény ünnepén. Moses Rosen főrabbi Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
1993. december 30.
Ion Iliescu elnökkel folytatott megbeszéléseit követően Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt vezetője kijelentette: a kormánypártot nem támadni, hanem támogatni kell. Ennek jegyében tárgyalóasztalhoz ült a Társadalmi Demokrácia Pártjának képviselőivel. /Funarék a kormányban? = Magyar Nemzet, dec. 30./
1994. január 6.
Funar kolozsvári polgármester ki akarja cseréltetni a Mátyás-szobron a latin feliratot román nyelvűre. Funar ezenkívül Antonescu-szobrot is akar állítatni Kolozsváron, makettjét már kiállították a városházán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./
1994. január 11.
Funar kolozsvári polgármester sokáig dicsekedett azzal, hogy mennyi adományt kap a Caritas játék nyerteseitől. 1993. áprilisa és szeptembere között a nyertesek 366 millió lejt fizettek be, ebből azonban Funar csak 67 milliót fordított a városra, ellenben hatalmas összegeket áldozott a szakemberek által giccskolosszusként emlegetett Avram Iancu-szoborra. Most pedig kiderült, hogy a polgármesteri hivatalnak 1993 végén közel egymilliárd lejes tartozása van. /Pesti Hírlap, jan. 11./
1994. január 14.
Funar polgármester bejelentette, hogy tervezi a Mátyás szobron a Mathias Rex felirat kicserélését Matei Corvinulra. /Németh Júlia: Mathias Rex helyett Matei Corvinul. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
1994. január 15.
"Az RMDSZ vezetősége /Ügyvezető Elnöksége, Szövetségi Hivatala/ nevében nyilatkozott Kötő József alelnök az RMDSZ sajtóértekezletén Kolozsváron: a szervezet mindent el fog követni, ha kell, a polgári engedetlenség eszközeivel, hogy megvédje a Mátyás-szobrot. Bodó Barna visszatekintett az elmúlt másfél évre, amely szoborháború néven vonul be a történelembe. 1992 novemberében Funar polgármester célja nem a Mátyás-szobor megszentségtelenítése volt, hanem "nemzeti jelképünk lábbal tiprása". Az RMDSZ a nemzetközi közvéleményhez fordul, az Európa Tanácshoz. Az RMDSZ nem uszít, nem mozgósít, azonban ez az együttélés ellen irányuló újabb provokáció. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"
1994. január 18.
"Gheorghe Funar polgármester beismerte, hogy a Mátyás-szobron tervezett felirat-módosításra még nem kapta meg a jóváhagyást, de ígérte, még ebben az évben végrehajtja a tervét. Funar bízik benne, hogy az új művelődési miniszter megszünteti az Országos Műemlékvédelmi Bizottságot, mert az hazafiatlan szerv. Annak idején Ceausescu is ezt tette annak idején. Molnos Lajos tanácsos emlékeztette Funart, hogy a Főtér önkényes megváltoztatása ellentétben áll az Országos Műemlékvédelmi Bizottság döntésével. /Németh Júlia: Szobortologatás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"
1994. január 21.
Az RMDSZ jan. 18-án Kolozsvárott tartott sajtóértekezletén Markó Béla elnök elmondta, hogy 1992-ben minden tiltakozás ellenére Funar polgármesternek sikerült megvalósítani a Mátyás-szoborral kapcsolatos tervét. Most ismét tiltakozó megmozdulásokat terveznek a polgármester újabb tervei ellen. Az ET által adott hat hónapos türelmi idő lassan lejár, azonban a kormány semmit sem tett a feltételként szabott kilenc pont orvoslásában. Az RMDSZ tiltakozni fog emiatt. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20., Romániai Magyar Szó (Budapest), jan. 21./
1994. január 21.
Gheorghe Funar elnökletével a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ végrehajtó bizottsága jóváhagyta a közelgő kományátalakítás feltételeit szabályozó dokumentumot. Ebben szerepel, hogy a RNEP lemond a magyarság elleni támadásokról. - Közben jan. 20-án Iliescu elnök tanácskozni kezdett a jelenlegi kormányt támogató parlamenti pártokkal. /Magyar Nemzet, jan. 21./
1994. január 21.
"Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége felhívással fordult az erdélyi magyar történelmi egyházakhoz és a magyar közösséghez: tiltakozásul Funar polgármester újabb tervére Mátyás király szobrának módosítása ellen, jan. 22-én 11 órakor minden templomban konduljanak meg a harangok, ugyanebben az időpontban "lélekben és érzéseitekben legyetek velünk az önazonosságunk jelképeit gyalázó indulatok ellen." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./ "
1994. január 22.
"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott Funar polgármester újabb kijelentései ellen: a Mátyás-szobor feliratát megváltoztatja, más szobrokat áthelyeztet, ásatásokat kezd a Fő téren. Funar célja, "hogy önazonosságunk jelképeit meggyalázó, megszentségtelenítő tetteivel durván megsértsen nemzeti önérzetünkben, önbecsülésünkben" és etnikumok közötti konfliktust provokáljon. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"
1994. január 25.
Dr. Octavian Buracu elnök aláírásával az Interetnikai Párbeszéd Egyesület nyilatkozatban ítélte el Funar mesterkedését Mátyás szobrával kapcsolatban, rámutatva, hogy ezzel interetnikai feszültséget szít. Tiltakozik az Interetnikai Párbeszéd Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
1994. január 26.
Jan. 22-én délelőtt 11-kor a történelmi egyházak és az RMDSZ felhívására Erdély-szerte megkondultak a templomok harangjai, tiltakozásul Funar bejelentésére, hogy megváltoztatja a Mátyás-szobor feliratát, majd a szobor körül felsorakozott az RMDSZ vezetősége Markó Béla elnökkel az élen, az RMDSZ parlamenti csoportjának számos tagja. A kolozsvári tüntetést a Kolozsvári Magyar Diákszövetség kezdeményezte. Markó Béla elmondta, hogy mindez csak figyelmeztető, de ha Kolozsvár polgármestere megvalósítja terveit, az RMDSZ az egész ország magyarságát átfogó tiltakozást tervez. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 26./
1994. január 27.
Balogh Edgár is megszólalt, érzékelve Kolozsvár nehéz helyzetét, Funar törvénytelen akcióit. A magyarság bátor fellépésén múlik, hogy megállítsák a kolozsvári Arturo Uit. /Balogh Edgár: Kolozsvár élő szobrai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
1994. február 2.
A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nyilatkozatban tiltakozott Funar kolozsvári polgármesternek a Mátyás-szoborral és más szobrokkal kapcsolatos tervei ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
1994. február 3.
Febr. 1-jén aláírta a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke, Ovidiu Gherman és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke, Gheorghe Funar a két párt kormánykoalíciójára vonatkozó megállapodást. Az RNEP négy miniszteri tárcát kap márc. 1-ig. A két párt által még nem biztosított a parlamenti többség, ezért tárgyalnak a kormányt eddig is támogató Nagy-Románia-, Szocialista Munka-, és a Demokratikus Agrárpárttal. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
1994. február 3.
"Febr. 2-án bejelentették, hogy febr. 1-jei keltezéssel a kormánypárt, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /más fordításban Társadalmi Demokrácia Pártja/ elnöke, Oliviu Gherman és a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Gheorghe Funar aláírták a két párt kormánykoalíciójára vonatkozó megállapodást. Márciusig a kormánypárt négy miniszteri tárcát ad az RNEP-nek. A két párt még nem biztosít többséget, ezért tovább tárgyalnak a kormányt eddig is támogató Nagy-Románia Párttal, a Szocialista Munkapárttal és a Demokratikus Agrárpárttal. /Megszületett a kormánypárt és az RNEP kormánykoalíciós megállapodása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"
1994. február 8.
"Febr. 5-én tartotta a Vatra Romaneasca alapításának negyedik évfordulója alkalmából Marosvásárhelyen nagygyűlését. A felszólalók között volt Ioan Racoltea, Maros megye prefektusa, Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke is. Zeno Opris elnök a Vocea Romaniei kormánylap febr. 7-i számában kifejtette, hogy a szervezet egy álnok veszéllyel szemben jött létre és ez az RMDSZ, "ez az etnikai párt, a revansvágyó hungarizmus képviselője". A Vatrát - évfordulója alkalmából - köszöntötte Iliescu elnök is, a kormánylap hozta a köszöntés szövegét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8., Népszabadság, febr. 8./"
1994. március 4.
Szélsőséges politikai tömböt akarnak létrehozni a nacionalista pártok, Funar kezdeményezésére. A szövetségre kész a Moldáviából áttelepült Mircea Druck által vezetett Nemzeti Kiteljesítési Párt. /Magyar Hírlap, márc. 4./
1994. március 19.
Márc. 15-én Marosvásárhelyen ünnepelte a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ megalakításának negyedik évfordulóját. Ion Judea, a párt Maros megyei elnöke a jól ismert túlzásokkal ecsetelte a Hargita és Kovászna megyei románok nehéz helyzetét. Gheorghe Funar pártvezér kifejtette, hogy a párt 1990 tavaszán a fájdalomból született, a fájdalom okozói az RMDSZ vezette irredenta magyarok voltak, akik Erdély Romániától való elszakítására törekedtek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1994. március 25.
Az ellenzéki Tineretul Liber /Bukarest/ napilap közli a legújabb felmérés eredményét. 1989 óta első ízben vesztette el első helyét Iliescu elnök. Amennyiben most lenne a választás, a szavazók 37 százaléka választaná elnöknek Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnökét és csak 27 százalék Iliescut. A harmadik Funar lenne, 10 százalékkal. Az ellenzéki szavazók 68 százaléka szeretné Constaninescut az elnöki székben látni, míg Petre Romant mindössze a szavazók 17 százaléka. A kormánykoalíció személyiségei közül, amennyiben Iliescu nem indulna, Adrian Nastase lenne a legnépszerűbb /39 %/, őt követné Funar /21 %/, Corneliu Vadim Tudor /10 %/ és Teodor Stolojan /6 %/. A megkérdezettek 30 százaléka a DK-t juttatná be a parlamentbe, szemben a kormánypárt /SZDP/ 23 százalékával. /Magyar Nemzet, márc. 25./
1994. március 30.
Az ET jelentéstevőinek zsúfolt programja volt, sorra tárgyaltak a pártok, a kisebbségi szervezetek, az egyházak képviselőivel, találkoztak Iliescu elnökkel és Vacaroiu miniszterelnökkel. A kormánypárti képviselők szerint az ET ajánlásainak elfogadása megfelelő ütemben halad. Funar a román állam elleni mesterkedésnek mondta az RMDSZ memorandumát. A Demokratikus Konvenció /DK/ az ellenzék véleményét tolmácsolta: a hatalom elodázza az ajánlások teljesítését. A Liberális Párt`93 memorandumban foglalta össze azokat a területeket, ahol az ajánlásokat nem vették figyelembe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31., Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Gheorghe Funar követelte, hogy a raportőrök jelentését vitassa meg a parlament, König ezt visszautasította. Az RMDSZ nevében Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna politikai alelnök, Frunda György szenátor és Borbély László képviselő tárgyalt. Pontról pontra végigvették, hogy mit teljesített Románia az ajánlásokból. A román kormányban nincs meg a kellő politikai akarat a vállalások teljesítésére, állapította meg Markó Béla. Az RMDSZ írásban nyújtotta be észrevételeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30., Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
1994. március 30.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy Funar polgármester elvakult magyargyűlöletében hozzákezd a főtér arculatának megváltoztatásához a műemléki bizottság engedélye nélkül. Amennyiben újabb műemlékgyalázások, kultúra- és magyarellenes intézkedések történnek, Kolozsvár magyar közössége élni fog a polgári engedetlenség eszközeivel. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./