Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Funar, Gheorghe
1687 tétel
1993. július 16.
Tovább folyik Kolozsváron a magyar intézmények elleni hadjárat. Idén a közgazdasági egyetem néhány évfolyamát akarják beköltöztetni a Brassai Líceumba. Az RMDSZ-szervezet Grigore Zanc prefektushoz fordult, de nem ért el eredményt. Funar polgármester tovább ment: a magyarokat ki kell lakoltatni az épületből. Júl. 16-ra várják a tanügyminisztériumi képviselőket az ügy rendezésére. /Mára várják az illetékest. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
1993. július 21.
A Fidesz részéről Németh Zsolt, a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége részéről Toró Tibor nyitotta meg jún. 20-án a IV: Bálványosi Nyári Ifjúsági Tábort és Szabadegyetemet Bálványosfürdőn, a Kovászna megyei fürdőhelyen. Többszáz fiatal gyűlt össze. Horia Rusu, a Liberális Párt 93 ügyvezető elnöke és Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikai Párbeszéd csoport elnöke tartott bevezető előadást. Buracu rámutatott, a Funar-jelenség a nacionalista szólamok és az ellenzék gyengeségének az eredménye. /Nyári szabadegyetem Kovásznán. = Pesti Hírlap, júl. 21./
1993. július 21.
Funar polgármester sajtóértekezletén kijelentette, nem engedi meg a románok kiszorítását a Kolozsvár főteréről, nem kerülhetnek magyar kézbe a főtéri épületek. Beperel minden olyan egyházat, amelyik visszaköveteli vagyonát. Leállítja azt is, hogy az unitáriusok birtokba vegyék a Sora élelmiszerboltot. /(németh): Magyartalanítás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
1993. július 22.
Kolozsváron a kétes eredetű önsegélyező szervezet, a Caritas /az egyházak tiltakoznak névhasználata miatt/ hatalmas tömegeket vonz: a befizetett összeg nyolcszorosát fizeti vissza három hónap után. Az emberek tódulnak, egyre többen jönnek, befizetnek különböző összegeket. Nem tudják, kik állnak mögötte, honnan van a pénz. Funart népszerűsíti ez a vállalkozás, uszító lapja, a Mesagerul Transilvan közli a következő alkalommal esedékes kifizetések listáját. Az ország minden részéből érkeznek emberek, hogy befizessék a pénzt. A Caritas jövedelméből befizettek nagy összegeket a polgármesteri hivatalnak és az ortodox egyháznak. /Miklós László: A Caritas-jelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1993. július 24.
A magyarok voltak a főszereplői a Funar-vezette párt sajtóértekezletén: Horia Pop, a Román Nemzeti Egységpárt parlamenti képviselője pártja azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy románellenes népirtást folytat Hargita és Kovászna megyében, elüldözi a románokat. A népirtást Magyarország támogatja, ebben oroszlánrészt vállalt a Magyarok Világszövetsége. /Bogdán Tibor, Bukarest: Funarék újabb magyar ellenes kirohanása. = Magyar Hírlap, júl. 24./
1993. július 29.
Funar kolozsvári polgármester, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ elnöke Chisinauban járt, ahol nemrég sikerült megalakítani a Vatra Romaneascát, az RNEP-t támogató szervezetet. /Cseke Gábor, Bukarest: Funar szelleme átkel a Pruton? = Magyar Nemzet, júl. 29./
1993. augusztus 3.
Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei politikai alelnöke, a városi tanács tagja ügyvédként védi a kertek, lakások ügyében azokat, akiket ki akarnak forgatni javaikból. Funarnak ez az akciója nem kifejezetten etnikai jellegű, de a fenyegetettek mégis többségükben magyarok, a haszonélvezők románok. Egy 1973-as törvény szerint aki 6 hónapig nem használja az állami bérleményt, annak egyoldalúan fel lehet bontani a szerződését. Sokan töltenek hosszabb időt Magyarországon, a polgármesteri hivatal emberei pedig figyelik, ki van hosszabb ideig távol, hogy felbontsák a szerződését. Ugyanez az 1973-as törvény meghatározza, hogy mennyi lakóterület jár egy bérlőnek. Abban az esetben, ha nagyobb a terület, a pluszterületet kiutalják. Idős emberek esetében, ahol meghal a férj vagy a feleség, felszólítást kapnak a polgármesteri hivataltól. /Funarék a kertek alján és a lakásokban is. = Új Magyarország, aug. 3./
1993. augusztus 3.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere kijelentette, hogy jövőre a város román nevéből /Cluj-Napoca/ töröltetni fogja a Cluj szót, hogy ne lehessen más nyelvekre lefordítani. /Napoca Funarista. = Pesti Hírlap, aug. 3./
1993. augusztus 5.
"Aug. 3-án a sztrájkoló Zsil-völgyi bányászok újból követelték, hogy a miniszterelnök jöjjön hozzájuk tárgyalni, Vacaroiu azonban nem hajlandó erre. Funar kolozsvári polgármester váratlanul feltűnt a bányászok között, azonban munkára bíztató szavaira kifütyülték. Funar még Caritas-fiókot /a hírhedt kolozsvári "önsegélyező" kirendeltséget, valójában kétes kimenetelű szerencsejátékot/ is ígért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./"
1993. augusztus 17.
"Funar, Kolozsvár polgármestere nyilatkozatában /Renasterea Banateana (Temesvár), aug. 10./ védelmébe vette a Caritas "önsegélyező" társaságot, jót tesznek az emberekkel. Funar elismerte, hogy segítséget nyújtott ennek a rejtélyes vállalkozásnak, működési teret biztosított számukra. A nagyobb összeget nyert emberek naponta milliókat adnak a város fejlesztésére. Funar ebből finanszírozza a tervezett Avram Iancu-szobor elkészítését, a Fellegvárra 26 méteres keresztet állít és segíti a kórházakat. Szerinte csak a Soros Alapítvány által támogatott újságok támadják a Caritast. /Clinton-Funar összefogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./"
1993. augusztus 21.
"Funar polgármester az alkotmányra hivatkozva hangoztatta, hogy az egységes nemzeti államban csak egyetlen hivatalos nyelv létezik, a román, így a kétnyelvű feliratok elhelyezése alkotmányellenes. /Alkotmányellenes kormány? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Funar, a Románok Egységpártjának elnöke rádiónyilatkozatában "aljas románellenes tettnek" tartotta már a gondolatot is, hogy a románon kívül más nyelv is érvényesülhet az országban. A BBC román nyelvű adásában Funar kérte a Nemzeti Kisebbségi Tanács betiltását és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárnak, a tanácsot koordináló vezetőnek a menesztését. /Cseke Gábor: A parlamentnek kell határoznia. Funar románellenesnek tartja a többnyelvű feliratok gondolatát. = Magyar Nemzet, aug. 21./"
1993. augusztus 24.
A román sajtóban felvetették /például a Tineretul Liber napilapban/, hogy a román szélsőség - Corneliu Vadim Tudor, Gheorghe Funar - véleménye nagyon közel áll Tőkés László püspökéhez, ők azok, akik ellenzik a megegyezést, a kisebbségi tanácsot. /Cseke Gábor, Bukarest: Terebélyesedő RMDSZ-vita. = Magyar Nemzet, aug. 24./ Cseke Gábor nem tette hozzá, hogy Tőkés László évek óta kérte a román-magyar kerekasztal összehívását.
1993. augusztus 26.
A kormánypárt nem támogatja a Kisebbségi Tanács döntését, amely szerint mindazokban a helységekben, ahol a kisebbség aránya eléri a tíz százalékot, többnyelvű feliratozást alkalmaznak. A Románok Nemzeti Egységpártja, személyesen Funar elnök közleményt adott ki, ebben leszögezte, ha a kormány tárgyalni fog a Kisebbségi Tanács döntéseiről, akkor a párt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. /Funar ismét bekeményít. = Új Magyarország, aug. 26./
1993. augusztus 29.
Oliviu Gherman professzor, a szenátus elnöke az Adevarul hasábjain válaszolt Funar polgármesternek, aki pártja, a Román Nemzeti Egységpárt nevében elutasította a kétnyelvű feliratokat. Gherman nem fogadta el Funar kijelentéseit. /Vasárnapi Hírek, aug. 29./
1993. augusztus 31.
"A Román Nemzeti Egységpárt vezetőségének vitáján kisebbségben maradt Funar pártelnök javaslata, hogy vonják meg a bizalmat a kormánytól. Az elfogadott határozat szerint a párt "utolsó figyelmeztetésben" részesíti a kormányt. Követelik a kétnyelvű feliratok napirendről való törlését. /Népszava, aug. 31./ Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke ugyancsak kirohant: azonnal el kell távolítani a q elnökét, meg kell vonni a támogatást a jelenlegi kormánytól, nincs szükség felelőtlen javaslatokra /kétnyelvű feliratok, stb./ /Népszava, aug. 31./"
1993. szeptember 7.
Eddig a háttérből támogatta a kormányt a Románok Nemzeti Egységpártja, jelezte Ioan Gavra alelnök, most bizonyos feltételek esetén kész részt venni egy megalakítandó koalíciós kormányban. Az RNEP 17 pontban foglalta össze követelései listáját, ezek között szerepel négy miniszteri tárca is, továbbá a kormánynak ki kellene jelentenie, hogy az ország területén nem lehet kétnyelvű táblákat elhelyezni. Vacaroiu miniszterelnök nem zárkózott el az RNEP-vel való tárgyalástól. Vacaroiu miniszterelnök nagy dilemmája: Funar vagy Európa? - írta az Evenimentul Zilei. Ha ugyanis nemet mond Funarnak, elveszíti parlamenti többségét, ha viszont igent mond, az ET rosszallását váltja ki. - Egyébként Iliescu elnök az előző napokban Corneliu Coposuval tárgyalt az eljövendő kormány összetételéről. /Gyarmath János, Bukarest: A Vacaroiu-csapat dilemmája: Funar vagy Európa. = Magyar Nemzet, szept. 7./
1993. szeptember 9.
Octavian Buracu, az Interetnikai Dialógus Egyesület vezetője kitette az egyesület kétnyelvű tábláját Kolozsvárott, a székház falára. Funar polgármester emberi megjelentek, mondván, hogy a táblát le kell venni. Buracu nem tett eleget a felszólításnak. /(n. á.): Újabb táblaháború a láthatáron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
1993. szeptember 10.
A nacionalizmus, a sovinizmus, az antiszemitizmus, a magyarellenesség és a Ceausescu-nosztalgia a román politikai élet nem szűnő eleme ? írta a The Independent című brit kap szept. 9-i számában Tony Barber kelet-európai szerkesztő. Szerinte a Funar vezette Románok Nemzeti Egységpártja a legszélsőségesebb, de Vacaroiu miniszterelnök pártjában is vannak kemény nacionalisták. Romániában antiszemita hisztéria dúl. De a magyar kisebbség még nagyobb célpontnak tűnik, írta Tony Barber. - Bulgáriával szembeni területi követeléssel vádolta meg Romániát a Trud című szófiai lap szept. 9-i száma. Romániában ugyanis olyan térképet adtak ki, amelyen Dél-Dobrudzsát román területnek tüntették fel. /Bukarest vita, Várják is meg nem Jeszenszkyt. = Népszava, szept. 10./
1993. szeptember 10.
Mircea Geoana külügyi szóvivő hivatalosan is bejelentette azt, amit az újságírók már napok óta tudnak, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 15-én látogatást tesz Romániában. Ez jelentős esemény lesz, tette hozzá, mert 1990 januárja óta az első alkalom, hogy a két ország külügyminiszterei tárgyalak egymással. Gheorghe Funar beadványban szólította fel a román külügyminisztériumot a látogatás elnapolására. /Székely László: Külügyi sajtótájékoztató. Fokozott érdeklődés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
1993. szeptember 10.
"Funar polgármester szerint Jeszenszky Géza külügyminiszter azért utazik Bukarestbe, hogy az RMDSZ kérésének eleget téve "megzsarolja" a román vezetést. Funar, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ vezetője szerint a magyar fél Románia felvételéről való ET ülésről kivonulással fenyegetőzik arra az esetre, ha a román kormány nem teljesíti az RMDSZ "követeléseit" a kétnyelvű feliratokra és az autonómiára vonatkozóan. Bodó Barna, az RMDSZ alelnöke leszögezte, az RNEP szerint a magyarság veszélyt jelent a románokra. A két ország közötti tárgyalás feszültségoltó lenne, ez nem kívánatos az RNEP koncepciójában. /Udvardy Zoltán: Bukaresti tányéraknák. Zsaroló nyilatkozat a "zsarolásról". = Esti Hírlap, szept. 10./"
1993. szeptember 11.
Funar, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke jegyzéket juttatott el a külügyminiszterhez, melyben követelte, vonják vissza Jeszenszky Géza külügyminiszter meghívását. A külügyminisztérium szóvivője, Mircea Geoana ismertette a választ: megértik, hogy az RNEP-t foglalkoztatja a román-magyar kapcsolatok alakulása, a meghívást nem mondják le, egyben hangsúlyozzák, hogy a román fél az ország alapvető érdekeiért fog fáradozni. /Nem mondják le. A KM közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
1993. szeptember 13.
"Szept. 10-én Funar, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke kijelentette: "A kormányfővel való tárgyalások rendben folynak, optimisták vagyunk." Amennyiben a kormány teljesíti az RNEP 17 pontos követelését, hajlandók részt venni a kormányzásban, ha nem, megbuktatják a kormányt. Ugyancsak szept. 10-én nyilatkozott Vadim Tudor is: "az egyedüli egészséges lépés az RMDSZ terrorista alakulatának törvényen kívül helyezése". /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Mit választ a román hatalom? = Pesti Hírlap, szept. 13./"
1993. szeptember 29.
Funar polgármester diszkriminatív módon járt el a Magyar Mozgáskorlátozottak Egyesületével szemben: nem engedélyezte a szabályosan összeállított és benyújtott dokumentáció alapján kért rehabilitációs központ felépítését. Ez ellen tiltakozott Octavian Buracu. /Octavian Buracu: Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
1993. október 5.
Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke közölte, amennyiben a román parlament magyar tagjai nem tesznek esküt az alkotmányra, követelni fogja, hogy tiltsák meg belépésüket a parlamentbe. Előzőleg az RNEP követelte az esküt, az RMDSZ azonban tiltakozott ez ellen. Az esküvel az RMDSZ-t akarták kínos helyzetbe hozni, mert a magyarok tiltakoztak az alkotmány megfogalmazása ellen, hogy Románia nemzetállam. A Cronica Romana bukaresti napilap okt. 4-i Gheorghe Funar újabb magyarellenes támadásait közölte: elképzelhetetlen, hogy egy kisebbség olyan szemtelen legyen, hogy ráerőszakolja politikáját a többség akaratára, jelentette ki. Határozott álláspontra kell helyezkedni az RMDSZ törvényszegéseivel szemben. Funar ismét védelmébe vette a Caritas kétes szerencsejátékot. /Mi ellen tiltakozik az RMDSZ? = Új Magyarország, okt. 5./
1993. október 6.
Buchwald Péter szenátor tiltakozott amiatt, hogy a román tévé cenzúrázta azt, amit ő Funarról mondott. /Szenátorunk tiltakozása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
1993. október 7.
Okt. 4-én a parlamentben Buchwald Péter szenátor interpellációjában tiltakozott a tévé régi cenzúra módszereire emlékeztető módszerei ellen: okt. 1-jei szenátusi felszólalásából éppen a leglényegesebb állásfoglalást vágták ki, amikor Gheorghe Funar kolozsvári polgármester önkényes és törvénytelen határozatairól és a Kovászna megyei prefektus diszkriminatív intézkedéseiről beszélt. /Cenzúra az RTV-ben. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 7./
1993. október 9.
A kolozsvári Interetnikai Társaság bírósági keresetet adott be Gheorghe Funar polgármester ellen hatalommal való visszaélés és az alkotmány biztosította szabad anyanyelvhasználat súlyos megszegése vádjával, mert betiltotta a Kolozsváron járt pécsi önkormányzati küldöttséggel való találkozót meghirdető plakátot azon a címen, hogy a román nyelvű szövegben az egyesület szó magyarul és németül is szerepelt, tájékoztatta az MTI-t Octavian Buracu elnök. Előzőleg már a bíróság hatályon kívül helyezte a magyar nyelvű plakátok kifüggesztését megtiltó 1992-es 27/721-es polgármesteri rendeletet, de Funar ezt nem vette figyelembe. A kolozsvári Állami Magyar Opera pedig amiatt tiltakozott, hogy a polgármester továbbra is tiltja a magyar nyelvű műsorplakát kiragasztását. /Sz. K.: Még mindig tilos a kétnyelvű plakátok kifüggesztése! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
1993. október 12.
"Okt. 10-én ért Kolozsvárra a "Béke-vonat", amely Krakkóból indult, a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Magyarországot érintve érkezett a kincses városba. A vonattal a kisebbségi kérdéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselői utaztak, keresve a megoldásokat az etnikai konfliktusok elsimítására. Kolozsváron Emil Constantinescu vezette a megbeszélést, aki szerint a városban az etnikai konfliktusokat a szélsőséges erők provokálják, köztük az RMDSZ szélsőségesei is. Buchwald Péter szenátor felvázolta a romániai magyarság helyzetét, Bálint Kelemen Attila tanár, városi tanácsos pedig a Bolyai Egyetem újraindításával kapcsolatban ismertette az RMDSZ álláspontját, Ioan Teodor Stan, az Avram Iancu Társaság elnöke pedig a románság évszázados elnyomásáról szólt és felháborodott azért, mert románok idegeneknek panaszkodnak. /Székely Kriszta: Kolozsváron is megállat a Béke-vonat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Élesen bírálták Funar feszültségkeltő intézkedéseit a Béke-vonattal érkezett szervezetek. /Expresszkonferencia Kolozsvárt. = Magyar Hírlap, okt. 12./"
1993. október 20.
Telegdy Álmos felidézte a neptuni találkozások történetét. Frunda György, Tokay György és Borbély László előzetes egyeztetés nélkül találkozott a hatalom képviselőivel és egyezkedett velük. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa szeptemberi ülésén a neptuniak akcióját nem tartotta összeegyeztethetőnek az RMDSZ által elfogadott Kolozsvári Nyilatkozattal. A személyi következtetéseket azonban az SZKT nem szavazta meg. A neptuniak lemondhattak volna, ezzel szemben Frunda képviseli az RMDSZ-t Strasbourgban, Tokay György az EBEÉ-n, Borbély László pedig az Európa Parlamentben. A hatalom nem mumus, akitől félni kell, nyilatkozta Tokay György. A zetelaki és oroszhegyi székelyek elítélése, a marosvásárhelyi márciusi vérengzés, Funar büntetlenül maradt cselekedetei és a magyarellenes rágalomhadjárat mind azt mutatja, hogy a hatalom nem mumus, tette hozzá Telegdy Álmos. Három év után lojalitást feltételezni a kormánytól nem vall politikai éleslátásra. /Telegdy Álmos: Hibátlan hibásak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Telegdy Álmos egyike azoknak a fiataloknak, akik már 1988-ban Tőkés László mellé álltak. Azok közé tartozik, akiket a Ceuasescu-pribékek megkínoztak.
1993. október 21.
Szabó Attila 44 éves magyar állampolgár menedékjogot kért Funar kolozsvári polgármestertől, mert Magyarországon diktatúra van és őt üldözik. Magyarországi hírforrások szerint Szabó Ferencet elmegyógyintézetben kezelték. /Magyarországi menekültet rejteget Gheorghe Funar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./ Szabó Attila sajtóértekezletet tartott, magyar újságíró nem volt jelen. Még helikopterekkel is figyelik őt, állította. Elkotyogta, hogy bankkölcsönt vett fel és még nem törlesztett. Funar védencének 18 oldalas beadványát hitelesnek mondta. Szabó kiosztott egy Göncz Árpád államelnöknek címzett beadványt, melyben bejelentette, hogy a totális antiszemitizmusnak szenteli életét. /Németh Júlia: Funar magyar védencéhez nem engednek magyar újságírót. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./