Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1993. február 9.
A román kormány helyi közigazgatási osztálya Vasile Popovici, a Polgári Akció Pártja ellenzéki párt képviselőjének interpellációjára adott válaszában elismerte, hogy Gheorghe Funar polgármester a törvényes eljárást megkerülve helyeztette el a magyarság érzéseit sértő új feliratot a kolozsvári Mátyás-szoborra. - Ennek ellenére Funar figyelmen kívül hagyja a hatóságok átiratait. /Kolozsvári törvénysértés. = Pesti Hírlap, febr. 9./
1993. február 11.
"Az Európa Tanács legutóbbi ülésszakán Bratinka József, a szervezet magyar delegációjábak vezetője, az MDF országgyűlési képviselője levelet intézett Leni Fischer asszonyhoz, az ET Kulturális és Oktatási Bizottsága elnökéhez, valamint Jacques Baumelhez, az Európai Műemlékvédelmi Albizottság elnökéhez. Levelében tájékoztatatást adott arról, hogy Funar kolozsvári polgármester lépései a város Mátyás király-szobrával kapcsolatban az európai műemlékvédelem ellen számító tettek. Funar "1992. novemberében elrendelte, hogy egy történelmi műemlék talapzatára román nyelvű, nemzeti és kegyeleti érzéseinket sértő feliratot helyezzenek el." /Levél a Mátyás-szobor ügyében. Súlyos sérelem. = Pesti Hírlap, febr. 11./"
1993. február 11.
"Kolozsváron a városi tanács egyik tagja, dr. Camelia Radulescu aláírásával hitelesített felhívásában azzal fenyegette meg a "horthysta tanácsosokat", hogy "a Deltába száműzzük magukat", ha továbbra is sértegetni merik Funar urat. /Indig Ottó: Deportálással fenyegetnek! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11. 5. p./"
1993. február 19.
Az Interenikai Párbeszéd Társaság legfőbb célja az erdélyi kisebbségek egyéni és kollektív jogaiért való kiállás és a szélsőséges nacionalista erők elleni küzdelem, fejtette ki dr. Octavian Buracu /Kolozsvár/, a társaság elnöke, aki gyógykezelés céljából Budapestre utazott. Buracu az 1989-es változás után az ideiglenes parlament képviselője, Kolozs megye első prefektusa volt. Jelenleg az ellenzéki Polgári Mozgalom tagja. Octavian Buracu hosszan sorolta Funar polgármester törvénytelen tetteit. Aggasztónak tartja, hogy a legutóbbi választásokon előretörtek a szélsőséges, nacionalista erők, /sz. Sz.: Buracu: Funar ellentéteket szít. = Magyar Hírlap, febr. 19./
1993. február 20.
"Funar polgármester Kolozsváron a városi tanács ülésén keresztül vitte akaratát, hogy betiltja a magyar himnuszt. Az RMDSZ-tanácsosok tiltakoztak, hozzájuk csatlakozott több parasztpárti és polgári szövetségi tanácsos, a szavazásnál - tiltakozásul - tízen kivonultak a teremből. A bentmaradtak megszavazták az idegen himnuszok és zászlók betiltását. Funar felkérte a sajtót, közölje azok nevét, akik nem szavaztak a határozat mellett. Az AFP a Rompresre hivatkozva közölte, hogy a döntés Funar javaslatára született, aki nehezményezte, hogy "egy másik állam zászlaját tűzik ki és a magyar himnuszt éneklik vasárnaponként egyes templomokban." /Nits Árpád: RMDSZ-tanácsosok szélmalomharca. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20., Népszabadság, febr. 22./ Balogh Edgár megdöbbenten tiltakozott Kolozsváron hírhedt polgármestere újabb határozata, a himnusz betiltása miatt. /Balogh Edgár: Himnusz és erkölcstelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./"
1993. február 24.
95 kolozsvári magyar értelmiségi nyilatkozatot adott közre, tiltakozva a Funar-féle hatalmi önkény ellen. Előzőleg 1992. nov. 28-án fejezték ki tiltakozásukat Gheorghe Funar polgármester Mátyás-szoborral kapcsolatos provokációjával kapcsolatban. Akkori tiltakozásuknak nem lett eredménye, Funar azóta is kulturális etnikai tisztogatást végez a magyar szellemi élet, történelmi és kultúrhagyomány minden területén. Funar a megyei vezetés támogatását is élvezi, a kormány sem intézkedik a jogrend érdekében. Az aláírók között van Benkő Samu, Cs. Gyimesi Éva, Csiha Kálmán református püspök, Imreh István, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István, Szőcs István, Tompa Gábor színházigazgató és Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
1993. február 24.
A Tribuna Ardealului című kolozsvári román lap interjút közölt Funar polgármesterrel. Ennek magyar fordítását hozta a Szabadság. Hogyan ellenőrzik a helyi tanács határozatát, amely megtiltja más államok himnuszának éneklését, hangzott a kérdés. Funar biztosította az újságírót, hogy a román államnak vannak erre hivatott szervei. Hozzátette, ezzel a határozattal a magyar kisebbséget oltalmazzák. /Ovidiu Moldovan: A himnuszokról és a zászlóktól. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
1993. február 27.
Funar polgármester a Román Nemzeti Egységpárt elnökeként febr. 26-án Iliescu elnökkel találkozva kemény magyarellenes fellépésre szólította fel Iliescu elnököt. Sajtóértekezletén az RMDSZ-t Románia első számú ellenségének nevezte. /Népszabadság, febr. 27./
1993. március 6.
A Románok Nemzeti Egységpártja be fogja perelni Tőkés Lászlót és az RMDSZ-t, mert a magyar kormánnyal aláírta azt a közleményt, amelyből kiderül, hogy az erdélyi magyarok szerves részét képezik a magyar nemzetnek. - A Román Szocialista Párt közleménye az RMDSZ törvényen kívül helyezését és Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az országból kiutasítását követelte. Meglepő a Temesvár Társaság közleménye: Tőkés László püspököt nem tartják többé Isten szolgájának, tekintve, hogy nyilatkozataival az etnikumok közötti feszültséget szítja. /(k. zs.): Funar pártja beperli Tőkést. = Magyar Nemzet, márc. 6./
1993. március 13.
A Demokratikus Konvenció /DK/ felhívására hivatalosan is megkezdődött az aláírásgyűjtés Funar leváltása érdekében. A DK a kormányhoz és a megyei prefektushoz intézett memorandumban foglalta össze a polgármester törvénysértő cselekedeteit. Ezek között szerepel a kétnyelvű plakátok betiltása, gyülekezés korlátozása, értekezletek betiltása, vállalkozások vezetőinek leváltása, a Mátyás-szobron elkövetett módosítás, zászlóoszlopok állítása a szobor körül, melynek során római kori és középkori leletek semmisültek meg, ellenzéki szervezetek és lapok kilakoltatása. /Szabadság (Kolozsvár/, márc. 13./
1993. március 13-14.
"A legutóbbi Tőkés László-ellenes kampánnyal kapcsolatban a MISZSZ márc. 8-i állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy Tőkés László püspök amerikai útja során sürgette a legnagyobb kedvezmény megadását Romániának. Erről nem tájékoztatott a román sajtó és televízió. Ehelyett egy provokatív kérdéssel sikerült "Tőkés Lászlóból egy olyan, kevésbé politikus bővített mondatot kikényszeríteni, amelyet aztán a megfelelő publicitással és értelmezéssel, szövegkörnyezetéből kiemelve egy újabb - ki tudja, hanyadik - Tőkés-ellenes kampány alapjává tenni." Váratlan volt az ellenzék képviselőinek vádaskodó fellépése. A Vatra Romaneasca magyar-, zsidó-, cigányellenes megnyilvánulásai, a nacionál-fasiszta sajtótermékek uszítása, egyes képviselők parlamenti szerepése, Funar diszkriminatív intézkedései nem megnyugtatóak a kisebbség számára. Az etnikai arányok módszeres megváltoztatását igazolja az, hogy az erdélyi nagyvárosokban a magyarság számaránya az 1910-es 70 százalékról 23 százalékra esett vissza, a tíz nagyvárosban ezen időszak alatt a magyarság lélekszáma 1,6-szorosára, közben a románság létszáma 26-szorosára növekedett. /A MISZSZ állásfoglalása. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 13-14./"
1993. március 16.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester hivatalba lépésének évfordulóján az RNEP többségű tanács ünnepi ülést tartott. /Magyar Nemzet, márc. 16./
1993. március 16.
Az RMDSZ nemzeti-keresztény platformja határozottan kiálltak Tőkés László püspök mellett, az ellene indult romániai rágalmazási kampánnyal szemben. A platform közleményét azért adta ki, mert az RMDSZ több vezető politikusa elhatárolta magát Tőkés László kijelentésétől. Elsősorban Verestóy Attila szenátort támadták, mert Verestóy frakcióvezető cáfolta Tőkés László megállapítását a romániai magyarság veszélyeztetett helyzetéről. A platform kérte, Verestóyt állítsák az RMDSZ etikai bizottsága elé. Verestóy Attila a Magyar Hírlapnak elmondta, Tőkés László Washingtonban nem az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként, hanem magánszemélyként nyilatkozott. - A Demokratikus Konvenció elhatározta, hogy aláírásokat gyűjt a nacionalista Funar kolozsvári polgármester ellen, és követeli, vizsgálják ki az általa elkövetett törvénytelenségeket. /B. T.:, Bukarest: Aláírásgyűjtés Gheorghe Funar ellen. = Magyar Hírlap, márc. 16./
1993. március 18.
"Néhány bukaresti lap beszámolt arról, hogy Funar tiltása ellenére Kolozsváron márc. 15-én mégis elénekelték a magyar himnuszt. Szőcs Géza az Evenimentul Zilei lapnak nyilatkozva kijelentette: "Gheorghe Funar a magyar himnusz betiltásával csak provokálni akart, de függetlenül attól, hogy mit határozott Funar, ezt sosem fogjuk tiszteletben tartani. A magyarok mindig fogják énekelni himnuszukat." /(botos): Március 15. romániai utóhangjai. = Új Magyarország, márc. 18./"
1993. március 19.
Octavian Buracu, Kolozs megye volt prefektusa, az Interetnikus Párbeszéd Szövetségének elnöke Pécsre látogatott, ahol nyilatkozott a Funar elleni aláírásgyűjtésről. A kolozsvári polgármester törvénysértéseiről konkrét adatok vannak, ennek ellenére az aláírásgyűjtéssel nem lehet Funart megbuktatni, mert a többség elhitte Funar hazug propagandáját, mögötte áll. /U. T.: Funar nem tiszteli a jogot. = Népszabadság, márc. 19./
1993. március 19.
Bukarestben konferenciát rendezett a Románia Jövőjéért Alapítvány az amerikai Project on Ethnic Relations szervezet közreműködésével, melyen részt vett a Teleki László Alapítvány /Budapest/ néhány kutatója. A tapasztalatokról az utóbbi alapítvány két kutatója, Molnár Gusztáv és Diószegi László számolt be. Molnár Gusztáv előadásában Közép- és Kelet-Európa geopolitikai elemzésével foglalkozott, és ezeket az országokat belső integrációs képességül alapján két csoportba osztotta. Az elsőbe Lengyelországot, Csehországot, Magyarországot és Szlovéniát sorolta, míg a másodikba Horvátországot, Szerbiát, Romániát és Szlovákiát. Molnár Gusztáv elmondta, hogy előadása nem váltott ki megütközést román részről. Ovidiu Sincai /a román parlament mellett működő szakértői tanács nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tagja/ az RMDSZ szélsőségeseit vádolta a megegyezés késlekedéséért, végül kimondta a helyi önkormányzatok, az autonómia szükségességét, azonban hozzátette: az meg, a kormány illetékessége. Diószegi László kedvezőtlennek tartja, hogy az önkormányzat kérdését helyi szinte utalta, ahol a Funar-féle szélsőségesek is helyet kapnak. Molnár Gusztáv szerint a jövőben a tanácskozásokon föl kell vetni a regionalizmus kérdését. Project on Ethnic Relationsnak Bukarestben már van irodája, tervezik a marosvásárhelyi kirendeltség megnyitását, jövőre pedig Budapesten nyílik meg irodájuk. /Neumann Ottó: Új fejezet a román-magyar kapcsolatokban? = Magyar Hírlap, márc. 19./
1993. március 25.
A Gheorghe Funar által vezetett Román Nemzeti Egységpárt parlamenti csoportjából különbizottság alakult abból a célból, hogy Tőkés László ellen terhelő adatokat gyűjtsenek. A párt alelnöke és szóvivője, Cornel Brahas kijelentette, hogy feljelentik Tőkés László püspököt románellenességért és hazaárulásért. /Bogdán Tibor, Bukarest: Funarék feljelentik Tőkést. = Magyar Hírlap, márc. 25./
1993. március 25.
"A közelmúltban Csíkszereda vendége volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A művelődési házban sok kérdés hangzott el, ezt akár egy sajtóértekezlethez is lehetne hasonlítani. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ gondol-e önálló népszámlálásra, a válasz az volt, hogy régebben volt ilyen terv, de azután nem valósult meg. Óriási szervezési munkát jelentett volna. Most újra fel kell vetni ezt a gondolatot. A népszámlálás 1,6 millió magyart jelzett Romániában, de "a mi becsléseink szerint jóval több magyar él" az országban. Jelenleg nem szabad megengedni, hogy új közigazgatási felosztás létrehozását felvessék. "Mert nekünk még nincs akkora erőnk, hogy meg tudjuk akadályozni: egy ilyen új felosztás nem a mi kárunkra történjen." Erdély mindig az autonómiák földje volt. " Az RMDSZ már több mint egy éve kérte, hogy rést vehessen az alapszerződés tárgyalásán. A magyar külügyminisztérium ezt természetesnek tartotta, a román külügyminisztérium viszont visszautasította a kérést. " Markó jelezte, hogy az RMDSZ sérelmi listájának nyersanyaga elkészült, rövidesen befejezik a feldolgozását. A másik készülő RMDSZ-dokumentum az igénycsomag, a nemzetiségi statútum, amely alkotmánymódosítással, új törvényekkel kívánja rendezni az erdélyi magyarság helyzetét, az autonómia elveinek megfelelően. Markó kifejtette, hogy nincsenek illúziói. Folytatódik a visszarendeződés. Ezt jelzik Funar kolozsvári polgármester intézkedései, a prefektusok kinevezése egyes erdélyi megyékbe vagy a televízió magyar adása körüli vita. /Botos László: Markó Béla RMDSZ-elnök székelyföldi beszélgetése a tagsággal. = Új Magyarország, márc. 25./"
1993. március 27.
Funar kolozsvári polgármester bejelentette, hogy a Romulus és Remus-szobrot áthelyezteti a Mátyás-szobor elé. Ha kell, elszállíttatja helyéről a Mátyás-szobrot, fenyegetőzött. /Németh Júlia: Szobortologatás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
1993. március 29.
Az Erdélyi Gyülekezet /Budapest/ közgyűlése felhívást juttatott el a sajtóhoz, melyben kifejtették, hogy a válságok, háború gyötörte Európában felelőtlenség újabb tüzeket gyújtani. Tőkés László bírósággal fenyegetése, a magyar többségű megyék élére erőszakkal állított román prefektusok, Funar polgármester provokációi jelzik, hogy a román vezetés nyílt konfliktus kirobbantására törekszik. Az Erdélyi Gyülekezet felkérte a magyarországi külképviseleteket, hogy kormányaik figyelmét hívják fel: az etnikai kisebbségek elleni provokációk Romániában tarthatatlanná váltak. Az Erdélyi Gyülekezet a Reménység Szigetére /Budapest/ hív mindenkit Martin Luthe King meggyilkolásának 25. évfordulójára, ápr. 4-re, akik tiltakoznak a gyűlöletkeltés újabb jelenségei ellen. /A gyűlöletkeltés ellen. = Új Magyarország, márc. 29./
1993. március 30.
Újból felszólítást kapott a Korunk szerkesztősége, hogy hagyja el az épületet. Hiába hangoztatták Kolozsvár magyar városi tanácsosai, hogy az eljárás törvénytelen, Funar kitartott amellett, hogy szüksége van a helyiségekre. /Újabb kilakoltatási felszólítás a Korunk címére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
1993. április 2.
A szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt kilenc alprefektusi tisztséget követel magának Erdélyben. Kolozs megyében már kinevezték Funar jobbkezét, Liviu Medreát. Várható a szélsőséges párt követelésének teljesítése Arad, Fehér, Hunyad, Máramaros és Maros megyékben. /Magyar Hírlap, ápr. 2./
1993. április 6.
Octavian Buracu, az Interetnikai Társaság elnöke nyilatkozott az MTI-nek: az utóbbi időben Erdélyben, Kolozsváron számos magyarellenes megnyilvánulásra került sor a Vatra Romaneasca és a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt részéről. A kiutat az jelenti, ha tájékoztatják a lakosságot arról, hogy nincs magyar veszély. - Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésének volt igazságmagva. - Ellenzi a román prefektusok kinevezését. /Buracu: Nem létezik magyar veszély. = Népszabadság, ápr. 6./
1993. április 6.
Funar, Kolozsvár polgármester eldöntötte, Kolozsváron fel kell állítani Avram Iancu szobrát, amely méreteivel, monumentalitásával majd túlszárnyalja Mátyás király szobrát. Pályázatot írt ki. A bírálóbizottság elnöke, Raoul Sorban művészettörténész, a Szocialista Munkáspárt tagja nem az esztétikát vette figyelembe, hanem a politikumot. Ilie Beinde nyert, aki primitív elképzelések rabja. Pályaműve 20 méter magas, bazaltkövekből rakott oszlop, a tetején áll majd Avram Iancu 5 m-es bronzszobra. Hiába tiltakoztak a művészek, a román értelmiségiek, Funar nem hallgatott rájuk, idén december 1-jén szeretnék fölavatni a szobrot. /Balogh József, Bukarest: Funar úr szobrokkal álmodik. = Népszava, ápr. 6./
1993. április 7.
Funar polgármester felszólította a magyar diákszervezetet, a MADISZ-t, hogy névtábláján első helyen románul írja ki a szervezet nevét. Alaptalan Funar felhívása, mert a névtáblán felül található a román megnevezés. /Balló Áron: Nyílt kapok döngetése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
1993. április 14.
Újabb kilakoltatási felszólítást kapott Kolozsváron a Korunk folyóirat szerkesztősége Funar polgármestertől. /Funar kontra Korunk. A lélektani háború folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
1993. április 16.
A kolozsvári bíróság felfüggesztette Funar polgármester rendeletének végrehajtását, a Korunk szerkesztősége tehát az ügy befejezéséig maradhat jelenlegi helységében. /Felfüggesztették a Korunk kilakoltatását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
1993. április 22.
Gaal György összefoglalta, mi is történt a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban, hogyan távolították el Bálint Kelemen Attila igazgatót törvénytelen eszközökkel Funar polgármester és Dragoi főtanfelügyelő. Gaal György: A Brassai-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21., folyt.: ápr. 22./
1993. április 23.
A Román Nemzeti Egységpárt A magyar zsarolás - a jószomszédság megzsarolás címmel kiadott ápr. 22-i közleményében azt állította, hogy Budapest csak akkor hajlandó aláírni a román-magyar alapszerződést, ha Románia aláveti magát Magyarország zsarolásának. Ez diplomáciai agresszió. Felül kell vizsgálni a kétoldalú kapcsolatokat, beleértve a budapesti román nagykövet visszahívását is. /B. T., Bukarest: Funar pártja vádaskodik. = Magyar Hírlap, ápr. 23./
1993. április 26.
Funar kolozsvári polgármester a városi tanács ápr. 23-i ülésén bejelentette, hogy népszavazást kíván szervezni arról, legyen-e magyar konzulátus a városban és megnyíljon-e újból a Bolyai Egyetem. /Pesti Hírlap, ápr. 26./