Dr. Octavian Buracu, az Etnikumközi Párbeszéd Egyesülete elnöke Ion Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében kifejtette, aggodalommal töltik el Funar kolozsvári polgármester ismételt, etnikumközi provokációi. Az Etnikumközi Párbeszéd Egyesülete kéri, hogy az elnök tegye meg a megfelelő intézkedéseket ezek megfékezésére, a békés együttélés légkörének megteremtésére. /Ion Iliescuhoz, Románia elnökéhez. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

"Magyarveszély fenyegeti az ősi román földet, állapították meg a mócok első, Kolozsvárott rendezett összejövetelén. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester felszólalt az összejövetelen, kifejtve, hogy "a fokozódó magyar veszedelem miatt" a mócoknak ismét le kell majd jönniök a hegyekből, a haza védelmében. /Funar a mócokkal fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, ápr. 29./"

Funar elérte Kolozsvár városi tanácsának ápr. 30-i ülésén, hogy népszavazást tartanak a városban a Bolyai Egyetem és a magyar konzulátus újraindítása ügyében. Az RMDSZ-tanácsosok tiltakozásul nem vettek részt a szavazáson. Az RMDSZ a döntés ellen fellebbezni foga prefektúrán. /A kolozsvári tanács a népszavazásra voksolt. = Népszabadság, máj. 4./

Funar kolozsvári polgármester a városi tanács ülésén kijelentette, hogy a magyar hadsereg még a 4. Erdélyi Hadsereggel sem tudna megküzdeni, nemhogy az egész román haderővel. /Németh Júlia: Tizenegymillió egy népszavazásért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A Kolozs megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott Kolozsvár tanácsa ápr. 30-i ülésének döntése /a város lakossága szavazzon arról, legyen-e újra magyar konzulátus és újrainduljon-e a Bolyai Egyetem/ ellen, ez provokáció, ellenzéki tanácsosok szintén ellenezték Funar polgármester ezen kezdeményezését. Az RMDSZ felkéri a lakosságot, hogy ne vegyen részt a szavazáson. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ Ugyancsak nyilatkozatban tiltakozott a Bolyai Társaság is. A Bolyai Társaság visszautasította azt, hogy a magyar egyetem szeparatizmust jelentene. Rágalom az, hogy a Bolyai Tudományegyetem horthysta-kommunista képződmény lett volna, az alapító okiratot ugyanis Mihály király írta alá. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

"Baden-Würtenbengben élő magyarok kiálltak Tőkés László püspök mellett, aki az etnikai tisztogatás ellen síkraszállt Erdélyben. Tőkés László igazát bizonyítja a román politika elmúlt években tapasztalt gyakorlata. Erre hoztak több példát. A román parlamentben 1991. okt. 28-án Kossuth Lajost bűnözőnek nevezték, a magyarok kultúrálatlan barbárok, az ország albérlői, hangzott el a parlamentben. A magyarok beszéde a kutya ugatásához hasonlít. Minden magyar emléket el kell távolítani Erdélyből. Marosvásárhelyen 1990. márciusában a békésen tüntető magyarokat láncokkal, botokkal, fejszékkel támadták meg a felbiztatott görgényi románok, Sütő András íróra is rátámadtak, elvesztette fél szemét, Kincses Elődöt száműzetésre kényszerítették. Az új alkotmányból kimaradt a kisebbségi jogok garantálása. Vulpescu szenátor nyilatkozata: "Kitoloncolni, internálni kell a magyarokat." /Parlamenti jegyzőkönyvi kivonat./ A Vatra Romaneasca szerint: "Be kell tiltani az etnikai alapokon szerveződött pártokat, amelyek nagy veszélyt jelentenek Romániára." /1992. márc. 8./ Büntetőjogi felelősségre-vonással fenyegették azokat, akik márc. 15-én eléneklik a magyar himnuszt. Tatu ortodox püspök a protestáns egyházak betiltására szólított fel. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke kijelentése: "A magyar kérdést Hargita és Kovászna megye militarizálásával kell megoldani." /1993. febr. 16., Magyar Nemzet/ Az RMDSZ harmadik kongresszusa előtt Funar polgármester követelte a kongresszus betiltását, az RMDSZ törvényen kívül helyezését és a magyar nyelvű rádió-és tévéadások felfüggesztését. Ez a néhány példa is igazolja, hogy körmönfont etnikai tisztogatás folyik. /"A magyarok Románia albérlői". = Magyar Nemzet, máj. 8./"

Funar népszavazásos ötlete ellen tiltakozott dr. Balázs Sándor. Nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy horthysta-kommunista egyetemről van szó. A Bolyai Tudományegyetemet 1945-ben Mihály király dekrétumával hozták létre. A romániai magyarságot mélyen sérti a kolozsvári népszavazás kiírása. A szerző visszatekintett a város felsőoktatásának történetére, 1872-ben alakult meg az egyetem. A Bolyai Egyetem újraindítását több mint 200 ezer romániai magyar aláírásával kérte, mert a kétmilliós közösségnek erre szüksége van. /Dr. Balázs Sándor: Egyetem és népszavazás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Számonkérő beadványt írtak Funar polgármesternek a parasztpárt kolozsvári tanácsosai, akik nem értenek egyet a konzulátus és az egyetem kérdésében a referendummal. Ennek ellenére nem helyeslik a Bolyai Tudományegyetem újraindítását. /B. T.: Parasztpártiak kérdései Funarhoz. = Magyar Hírlap, máj. 14./

Dr. Octavian Buracu határozottan tiltakozott Aberráció és gyengeelméjűség című cikkében Funar kolozsvári polgármester javaslata ellen /népszavazás a városban a magyar egyetem, illetve konzulátus kérdéséről/. Ezzel árt a magyar-román kapcsolatoknak, regionális kérdést akar városi szinten megoldani, továbbá nyíltan magyarellenes aktus ez a referendum. /Dr. Octavian Buracu: Aberráció és gyengeelméjűség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15-16./

Mihai Geabu személyében új alpolgármestert választott Kolozsváron a tanács, mert elődjét, Liviu Medreát, Funar jobbkezét a kormány megyei prefektus-helyettesnek nevezte ki. Geabu mérsékeltebb gondolkodású. /Bogdán Tibor: Mérsékelt alpolgármestert választottak Kolozsvárott. = Magyar Hírlap, máj. 17./

A kolozsvári RMDSZ januárban bírósági eljárást kezdeményezett Gheorghe Funar polgármester ellen, a Mátyás szobor talapzatára elhelyezett új felirat miatt. A kolozsvári főügyészség válasza: ez nem képez bűncselekményt, ezért nem indítanak eljárást. /Lassított válasz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

"A parlamentben Buchwald Péter szenátor megkérdezte a román kormány főtitkárát, kivizsgáltatja-e Funar kolozsvári polgármester korrupciós ügyeit. /Buchwald Péter szenátor parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Az ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke védelmébe vette Funart és felszólította az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen vizsgálja az RMDSZ állam- és alkotmányellenes akcióit, és helyezze törvényen kívül a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét, Frunda György szenátort pedig vessék börtönbe /azért, mert Strasbourgban a román hatalom álláspontjától eltérő válaszokat adott/. A szenátusi felszólalások előtt Iliescu elnök "románellenes lobbizással" vádolta meg az ellenzéki pártok Strasbourgban járt képviselőit. /Mag Péter, Bukarest: Támadások az RMDSZ ellen. = Népszabadság, máj. 26./ Zsigmond László képviselő pedig Vacaroiu kormányfőhöz intézett interpellációjában Rimnicu Vilcea helyi lapjában megjelent cigányellenes kirohanásról szólt. A román főügyész erről úgy vélekedett, hogy az nem meríti ki a faji pogromra való uszítást. "Mindez megerősíti a gyanút és félelmet, hogy a román hatóságok nem nyújtanak védelmet a kisebbségeknek a pogromok és üldözések ellen." - szögezte le Zsigmond László. /Bogdán Tibor: Az RMDSZ feloszlatását kérték a román felsőházban. = Magyar Hírlap, máj. 26./ "

"Tőkés László püspök érvekkel támasztotta alá az etnikai tisztogatás kifejezést. Február közepén 94 neves kolozsvári magyar és német értelmiségi írásban tiltakozott Funar polgármester gyakorlata ellen, aki tevékenységét arra összpontosítja, hogy "kulturális, etnikai tisztogatást végezzen a magyar szellemi élet, a magyar történelmi és kultúrhagyomány majd minden területén". A kolozsváriak által előbb használt kifejezés egybeesik az általa Washingtonban használt kifejezés tartalmával. Arról a módszerről van szó, amely évtizedek óta már-már elviselhetetlenné teszi a romániai magyarság helyzetét. Az etnikai tisztogatás miatt felháborodók figyelmen kívül hagyták a valóságot. 1930 óta Románia lakossága több mint 8 millióval nőtt, ugyanakkor a romániai magyarság növekedése minimális, 66 ezer fő. A mesterséges románosítás példája Kolozs megye. Kolozs megyében 82 év alatt a román lakosság lélekszáma 231 ezerről 571 ezerre emelkedett, ezzel szemben a magyaroké 156 ezerről 145 ezerre apadt. Még szembeötlőbb a magyarság térvesztése az erdélyi nagyvárosokban: még a két világháború között is a magyar többségű városokban a magyarság aránya 70,1 százalékos volt, jelenleg 23,3 százalékos. Elég Kolozsvár, Nagyvárad vagy Temesvár példájára gondolni. Évtizedeken át folyt az etnikai arányok tudatos megváltoztatása. A magyar tanulók 31 %-ának nincs módja anyanyelvén tanulni, súlyos a pedagógus-utánpótlás helyzete, a magyar pedagógusok 26 %-a szakképzetlen. /Tőkés László: Egy kifejezés és ami mögötte van. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26., egy részét újraközölte: Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./"

"Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöke az Evenimentul Zilei című lapnak adott interjújában egyetértett Tőkés László püspök etnikai tisztogatásra utaló kijelentésével. "Teljes felelősséggel állítom, hogy Kolozsvárott etnikai tisztogatás folyik." 1989 decembere után Kolozs megye tanácselnöke volt és akkor még az egyik alpolgármester és a polgármesteri hivatal titkára magyar volt, az állami vállalatoknál vezető beosztásban szintén számos magyar volt. Jelenleg a polgármesteri hivatalban, illetve vállalatok vezető állásaiban egyetlen magyar sincs, etnikai tisztogatás történt. Buracu nyilatkozata után szervezett kampány indult ellene, névtelen telefonálók halállal fenyegették nemcsak őt, hanem családját is, munkahelyén lefokozták. Romániában az államhatalom nem ítéli el a nacionalizmust. "Funar és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ vezetőségének többi tagja az ország törvényeit egyszerűen semmibe veszi." Olyan ún. kultúremberek, mint Romulus Vulpescu, Petre Turlea, Gavra, Motiu professzor, Iustinian Petrescu professzor és mások konjuktúra lovagokká váltak, hogy megvalósítsák terveiket, "a legaljasabb módszerekhez folyamodnak." "A szélsőséges csoportosulások - és ide elsősorban az RNEP és a Nagy-Románia Párt tartozik, de ide sorolható a Szocialista Munka Pártja és a Nemzeti Megmentési Demokrata Front is - a magyar veszély jelszavával igazolják politikai létüket." /Simon Judit: Szervezett kampány indult ellene. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 3./"

A Vatra Romaneasca Kolozs megyei konferenciáján Funar polgármester hangoztatta, azért akarja kilakoltatni a kulturális lapok szerkesztőségeit a városházáról, hogy odaköltöztesse a Vatra megyei székhelyét. Raoul Sorban előadást tartott arról, hogy nem egy magyar klikkel, hanem az egész magyar néppel állnak szemben. Zeno Opris, a Vatra országos elnöke szerint nem lehet béke a magyarokkal, amíg az ország felforgatására törekednek, ezért le kell őket ültetni. /Vatra-konferencia. A pánikkeltés nagymesterei. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Octavian Buracu nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, jelezve, továbbra is várják az államfő válaszát az Etnikumközi Párbeszéd Társaság által május elején elküldött táviratára, amelyben intézkedéseket kértek Funar polgármesternek a város etnikumai együttélése elleni intézkedéseivel kapcsolatban. /Dr. Octavian Buracu elnök: Felhívás Románia elnökéhez, Ion Iliescu úrhoz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

"A megyei tanácsok képviselői Kolozsvárott értekezletet tartottak, az előző napon a miniszterelnök, jún. 4-én pedig Iliescu elnök látogatott Kolozsvárra. Iliescu a megyei tanácsok képviselőinek értekezletén kijelentette, nem szép dolog, hogy egyes pártok, egyes személyek, például Doinea Cornea azt állítják külföldön, hogy Romániában nem változott semmi. Erre a teremben helyeslés helyett morgás hallatszott, mire Iliescu visszakozott, ő nem nevezett meg személyeket /holott a hangfelvételek tanúsítják, említette Cornea nevét./. A tanácskozáson a helyi autonómia kérdéseiről volt szó. Majd Funarral és más vezetőkkel átvonult egy másik terembe, ahol találkozott az Avram Iancu Társasággal. Ezután Iliescu elnök találkozott a 4. számú /erdélyi/ hadsereg parancsnokával, Paué Cheler tábornokkal. /Nits Árpád: Ion Iliescu elnök munkalátogatása Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Iliescu államelnök találkozott a Vatra Romaneasca vezetőivel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./ Kolozsváron háromnapos értekezletet tartottak a megyei tanácsok képviselői. A találkozón min a négy államhatalmi szerv legmagasabb szinte képviseltette magát, a kormányt Vacaroiu miniszterelnök, két miniszter, több államtitkár, eljött maga Iliescu elnök, a törvényhozás /Oliviu Gherman/, az ügyészség és a törvényszék tisztségviselői is eljöttek. /"Négyhatalmi" csúcs. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 5-6./ "

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök jún. 3-án több miniszterével Kolozsvárra látogatott. Az RMDSZ nevében Eckstein-Kovács Péter ismertette a magyar kisebbség panaszait, felolvasta Funar önkényes, magyarellenes intézkedéseit és a dokumentumot átnyújtotta Vacaroiu kormányfőnek, amelyben kérték Funar polgármester leváltását. Funar erre kijelentette, hogy nem ő, hanem az RMDSZ a viszálykeltő, kifejtette, hogy az etnikai szervezetnek a neve helytelen, mert romániai elmagyarosodott románok szövetségének kellene nevezni. Az RMDSZ képviselői nem kaptak választ a kormányfőtől panaszaikra. /Nits Árpád: A miniszterelnök munkalátogatása Kolozsváron. Mutogatás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ A Funar által tervezett referendum kapcsán Vacaroiu kijelentette, hogy a konzulátus és a Bolyai Tudományegyetem kérdésében a kormány hivatott dönteni. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8./

A szélsőséges, magyarellenes Román Nemzeti Egységpárt meg akarja szerezni a hatalmat Romániában. A gazdasági háttér megteremtését célozza a Dacia-Félix Bank, melynek egyik irányítója az Olaszországban élő Dragan legionárius vezető. Király Károly elmondta, hogy a Dacia-Félix Bank felvásárolja a székelyföldi földbirtokokat. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Funar pártja hatalomra tör. = Pesti Hírlap, jún. 10./

A Kolozs megyei tanfelügyelőség az új tanévben is meg akar mindent tenni, hogy a kolozsvári három magyar gimnáziumot visszarománosítsa. A Brassaiba akarják helyezni az összes román estis osztályt. Funar polgármester hadjáratot hirdetett Bálint Kelemen Attila, Brassai Líceum igazgatója ellen. Akkor a tanári kar kiállt mellette. Végül azonban néhány tanár megalkudott, mondván, nem szabad ujjat húzni a tanfelügyelőséggel. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a helyi RMDSZ csak tátotta a száját. A hatalom az intézetük magyar jellegét védő igazgatókkal hasonlóan járt el Zilahon, Nagyenyeden és Nagyváradon. Hargita megyében viszont tömegtüntetés védte meg Beder Tibor tanfelügyelőt. - Ki kell állni minden alkalommal, nem szabad alkukba belemenni, hangsúlyozta Herédi Gusztáv. /Herédi Gusztáv: Alku és alku között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

"Dr. Friedrich König osztrák képviselő, az Európa Tanács Politikai Bizottságának romániai raportőre válaszolt Alexandru Todericiu, a Romania Libera munkatársa kérdéseire. Elmondta, hogy előtte Gunnar Jonssonon, az ET jogi bizottságának raportőre járt Romániában. Mindketten hasonlóan látják, Romániának meg kell oldani bizonyos dolgokat. Több területen kell változást elérni, így az igazságszolgáltatás területén a főügyész magas rangú tábornok volt. Az ET kérte, hogy civil váltsa fel a tábornokot. Ez megtörtént, azonban a raportőr megtudta, hogy a tábornokot ezután a főügyész helyettesévé nevezték ki. A sajtószabadság területén is vannak problémák, az újságírók például csak speciális engedéllyel vehetnek részt a parlament ülésein. Az újságpapír elosztásánál különbségeket tesznek. Nem lehet sajtószabadságról beszélni, ha egyetlen, a kormányzópárt által felügyelt televízió és rádióadó működik. Szükség van kisebbségi törvényre és az oktatási törvényre és azokat az ET 102-es dokumentumának megfelelően alkalmazzák. König felvetette még az 1990-es marosvásárhelyi eseményekre vonatkozó bírói döntések során a magyar és roma kisebbséget ért megkülönböztetéseket, továbbá Funar polgármester túlkapásait. Hargita és Kovászna megye magyar kisebbségével kapcsolatban megjegyezte, hogy Romániában a prefektusok közreműködésével centralizált vezetés folyik. König sürgette a titkosszolgálat /SRI/ parlamenti ellenőrzés alá helyezését. Probléma, hogy a kormány szélsőséges, kisebbségellenes, antiszemita pártok /Nagy-Románia Párt, Románok Nemzeti Egységpártja/ támogatásától függ. Ugyanígy nem jó a korrupciós botrány, melybe magasrangú állami tisztségviselők is belekeveredtek. /Románia és az Európa Tanács. "Egyes lényeges kérdések előzetes megoldásától függ Románia felvétele". (I) = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16., (II.) = jún. 18. ? Alexandru Todericiu cikke magyar fordításban átvéve a Romania Libera 966. és 967. számából/"

Tófalvi Zoltán a szemfényvesztés néhány példáját hozta fel. Emlékezett arra, hogy Marosvásárhelyen a magyar sajtó képviselői várták Raffay Ernő honvédelmi államtitkárt. Raffay Ernő történész több könyvet írt Erdély 1918-1920 közötti történetéről, ismeri a román diplomácia színeváltozásait, mégis besétált a csapdába. Kolozsváron válaszolni tudott Funar polgármester kijelentésére, hogy Kolozsvár nincs a térképen. De Debretin, Seghedin, Budapesta sincs a térképen. Marosvásárhelyen furfangosabb csapda várta. A megye akkori alprefektusnője, Ileana Filipescu addig hordozta keresztül-kasul a városon, kaszárnyáról kaszárnyáig, fényűző fogadásra, hogy a látogatás ideje lejárt, indulni kellett a repülőtérre. Az újságírók hiába várták. És Raffay Ernő nem vette észre az egészet, azt nyilatkozta, hogy jól érezte magát Marosvásárhelyen. - Bálint Lajos érsek misét akart bemutatni a szamosújvári börtönben szenvedő, ártatlanul elítélt oroszhegyi híveknek. A börtönparancsnokság az érsek közelében sem engedte az oroszhegyi foglyokat. - A román külügyminiszter ügyesen végighordozta a nagyköveteket több városon. Fényűző fogadások műemlékek megtekintése. Marosvásárhelyen előre figyelmeztették az újságírókat, kérdéseket feltenni, interjút készíteni tilos. Közben a Maros megyei prefektus beszélt a kisebbségek jogairól, milyen sok magyar tagozat van stb. /Tófalvi Zoltán: Szemfényvesztéssel kikövezett út. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./ Raffay Ernő államtitkár 1991. dec. 8-12-e között látogatott Romániába. Raffay Ernő említett könyvei: Erdély 1918-1919-ben /Magvető, Budapest, 1987/, Trianon titkai avagy hogyan bántak el országunkkal /Tornado Damenija, Budapest, 1990/.

Georghe Funar kolozsvári polgármester felháborodottan visszautasította Friedrich König megállapításait, aki szerinte hamis képet fest a román valóságról és az ő nevét is említette. Funar szerint a König-jelentésben valótlanságok vannak. Szerinte Octavian Buracut nemhogy Európa Tanács tanácsosi állás illetné meg, inkább egy portási állás a tanácsnál. /Németh Júlia: Polgármesteréknél minden rendben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Georghe Funar kolozsvári polgármester rendeletére jún. 18-án karhatalmi segédlettel kilakoltatták a Helikon hetilapot szerkesztőségi helyiségeiből, arra hivatkozva, hogy nem fizettek bérleti díjat. Két vagon típusú helyiséget kaptak. /J. T. I.: Megoldódott a Helikon sorsa is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./ A Helikon kiköltöztetésénél arra hivatkoztak, hogy nem fizettek bérleti díjat. Valójában nem vették át tőlük a kérdéses összeget. /Kilakoltatták a kolozsvári Helikont. = Magyar Hírlap, jún. 19./

Kolozsváron a Demokratikus Konvencióba tömörült pártok párbeszédet folytattak választóikkal. Doina Cornea megkérdezte, mi történt a Funar viselt dolgait tartalmazó memorandummal, melyet eljuttattak a szenátushoz. Dr. Octavian Buracu figyelmeztetett: a helyi /kolozsvári/ választáson éppen a Vatra Romaneascával való békülékenység miatt ért el gyengébb eredményt a Demokratikus Konvenció. Nem szabad ezzel a szervezettel összefogni. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Választók és választottak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Ion Iliescu elnök jún. 23-án fogadta Gheorghe Funar polgármestert, a Román Nemzeti Egységpárt elnökét és a párt más vezetőit. A megbeszélés zárt ajtók mögött folyt, utána viszont Funar a tévében összegezte a tárgyalás eredményét. Elmondta, hogy beolvastak Iliescunak: nem eléggé elnöke a románoknak. Több miniszter leváltását követelte, így Misu Negritoiu reformügyi miniszter menesztését, továbbá Hargita és Kovászna megyékbe román alprefektusok kinevezését. /Látogatóban a román elnöknél. Gheorghe Funar étvágya végtelen. = Pesti Hírlap, jún. 24./

Jún. 16-án - rendőri segédlettel - kilakoltatták az 1990-ben Mircea Dinescu által alapított kolozsvári Apostrof román folyóiratot. Funar polgármester megvalósította tervét. A Helikon szerkesztősége is felszólítást kapott: két napon belül el kell hagyni a szerkesztőség termeit. Hiába fordult az Apostrof és a Helikon szerkesztősége az elnöki hivatalhoz, a kormányhoz, nem kaptak segítséget. /Magyar Hírlap, júl. 1./

Néhány hónapja Kolozsváron sokan elhiszik az ott működő Caritas nevű önsegélyező pénztárak hirdetését: három hónap után a befektetett összeg nyolcszorosát kapják vissza. Rengetegen viszik pénzüket ebbe a pénztárba, nagy a tolongás, már sorszámot osztanak. Többen úgy vélik, valamilyen összefüggés van Funar polgármester és a Caritas között. Bizonyos, hogy csak egy ideig megy ez a furcsa szerencsejáték. /N. I. Zs.: Népőrület Kolozsváron. = Magyar Nemzet, júl. 3./

"Funar polgármester intézkedésének megfelelően júniusban erőszakkal, rendőrei segédlettel kiköltöztették a román Apostrof kulturális lapot, a Helikon és a Korunk magyar folyóiratokat szerkesztőségét Kolozsvár központjából a Iasilor utcai elhanyagolt házba, ahol telefon sincs. Új helyük messze van, a falak dohosak, nagy a zsúfoltság. A román lap ellenségesen írt az önkényeskedő polgármesterről, Hírek Funariából címen számolt be a kilakoltatásról. Helyzetük most sem biztonságos. A Szabadság napilap szerkesztőségének pedig emelték a bérleti díját. Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője sem tartja megfelelőnek mostani helyüket. Kántor Lajossal, a Korunk főszerkesztőjével együtt neki is az a véleménye, hogy a kolozsvári magyar szerkesztőségeknek egy közös sajtóház felelne meg. Ennek viszont anyagi akadálya van. /Kisgyörgy Réka: "Szóval ez egy kultúrközpont?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./"

A Romania Libera című bukaresti román lap is elítélte Funar polgármester újabb ötletét: a Brassai Líceumban akarja elhelyezni a közgazdasági kar egy részét. /I.Ionescu: Funar lámpással keresi a bajt /a cikk magyar fordításban:/ Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./