Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. február 20.
"Gheorghe Funar a bécsi Der Standardnak nyilatkozott, azt állítva, hogy Magyarország 1989 óta folyamatosan fegyverezi fel "erdélyi sakkfiguráit", az RMDSZ vezetőit és a hozzájuk tartozó félkatonai alakulatokat. Ezek az egységek várják, hogy kirobbantsák a polgárháborút Erdélyben. Az interjú Magyarország második Jugoszláviát akar címmel jelent meg. Funar szerint legfeljebb 300 ezer magyar él Romániában. A legutóbbi népszámlálásnál 1,7 millió magyar származásút mutattak ki, de köztük van 500 ezer cigány, akiket az RMDSZ "zsarolással kényszerített arra, hogy magyar nemzetiségűnek vallják magukat, vagy egyszerűen lepénzelte őket." A többi elmagyarosodott román vagy székely, így legfeljebb 300 ezer magyar él az országban. /A román-magyar viszonyról Ausztriában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24., Magyar Hírlap, febr. 20./"
1995. február 21.
Febr. 20-án Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa és Funar kolozsvári polgármester közös közleményt adott ki, bejelentve, hogy betiltják az RMDSZ önkormányzati tanácsának akcióit. Ez a közlemény válasz az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa /OÖT/ közleményére, amelyben bejelentették, hogy nem tartják törvénytelennek működésüket, nem oszlanak fel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Népszabadság, febr. 21./
1995. február 25.
A vezető kormánypárt és az RNEP találkozóján megvitatták az atlantai találkozót. Adrian Nastase kifejtette, hogy pártja nyitott az RMDSZ-szel való párbeszédre. Funar is ilyen értelemben nyilatkozott. Hozzátette, hogyha egy párt az alkotmány megváltoztatására irányuló követeléssel lép fel, azt demokratikusan meg kell vitatni. /Magyar Hírlap, febr. 25./
1995. március 1.
Kolozsváron a febr. 27-i rendkívüli tanácsülés egyetlen napirendi pontja: Molnos Lajos és Boros János RMDSZ-tanácsosok leváltása, mert tagjai az RMDSZ önkormányzati tanácsának. A javaslatot egyszerű többséggel elfogadják, mire Kölnből hazatér Funar polgármester, jelenthetik neki, hogy a döntés megszületett, kérheti a prefektustól a tanácsosok fölmentését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1995. március 1.
"Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa ismét jelentkezett szokott fórumában, a Magyar Hírlapban, hogy támadja Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. "Okos volt-e Tőkés László részéről nimbuszának mindenáron való védelme, az ellenfél lebecsülése?" A Tőkés László-Nagy Benedek ügyről kijelentette: "Az ügyet mindkét tábor nacionalistái önös politikai céljaikért próbálták meg - nem is eredménytelenül - kihasználni." Az ellenségesség megmarad. A Funar-párti igazságügy-miniszter az RMDSZ betiltását követeli. "A magyar álláspont is radikalizálódik." A cikkíró idéz a romániai sajtóból, hozzátéve, hogy azokhoz nem kell kommentár. Sütő András beszédéből idéz: "Orbán Balázs szobrának állítása alkalmából azért vagyunk mi élők - öregek és fiatalok - itt, hogy mindazt, amitől megfosztottak bennünket több évszázadon keresztül, visszaszerezzük akkor is, ha a legtragikusabb áldozatot kell hoznunk érte." /Brassói Lapok, 6. sz./, majd Adonyi Nagy Mária vezércikkéből: "Az RMDSZ számára (...) az autonómiáért folytatott küzdelem élethalálharcot kell hogy jelentsen. Hosszan tartó kemény csatát, melynek tétje sokkal nagyobb, kimenetele fontosabb, mint ama vásárhelyié volt." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 7. sz./. Bíró Béla befejezésül Tőkés Lászlót idézi, aki Atlantából hazatérve azt hányta a találkozót szervező amerikai alapítvány szemére, hogy a farkast és a bárányt akarja összebékíteni. /Jó románok, jó magyarok. = Magyar Hírlap, márc. 1./"
1995. március 1.
"Inczefi Tibor, aki három évig volt a bukaresti Romania Libera, a legnagyobb ellenzéki napilap munkatársa, hangsúlyozza, hogy nem Funar hőbörgései aggasztják, hanem a román nyelvű sajtónak a kisebbségekhez való viszonyulása. A Romania Libera a demokratizálódásért való harc zászlóvivője, a legkorrektebb lap. Ennek ellenére ez az újság egyre gyakrabban támadja a kisebbséget, ebből már többször idézett Szász János. Anton Uncu már a tavalyi szept. 19-i számban Paradoxiális szimbiózis címen megírta, hogy "egy demokratikus államban etnikai alapon létrejött párt létezése anomália, illogikus..." "Normális körülmények között egy olyan párt, mint az RMDSZ - minden rokonszenvem ellenére, amit egyes vezetői iránt érzek - nem kellene létezzen." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./"
1995. március 7.
"Funar felhívása, hogy a románok márc. 15-én rendezzenek ellentüntetéseket, talán visszhangtalan marad, de aggasztó hírek is érkeznek. Márc. 8-án két bukaresti lap is foglalkozott a márc. 15-i "készülődésekkel". Az Evenimentul Zilei katonai körökből származó információja, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyében ezekben a napokban fokozottan figyelik a külföldi állampolgárokat, összesítést készítenek róluk. A Ziua szerint Bebe Ivanovici kormánypárti képviselő az általa vezetett "forradalmárok" élén Szovátára készül, hogy "ellensúlyozza a helybeli magyarság esetleges románellenes tüntetéseit" A "forradalmárok" bunkós bottal érkeznek. /Gyarmath János: Ki készül jobban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, Népszabadság, márc. 7./ "
1995. március 8.
"Nagyváradon is megünnepelték /márc. 4-én/ a Vatra Romaneasca megalakulásának ötödik évfordulóját. A rendezvényen megjelent Traian Chebeleu államtitkár, elnöki szóvivő, Zeno Opris, a Vatra országos elnöke, Ionel Ungur, Bihar megye prefektusa, Petru Filip, Nagyvárad polgármestere, Gheorghe Funar és Adrian Paunescu. Chebeleu arról beszélt, hogy a Vatra Romaneasca nagy szerepet játszott abban, hogy a közhangulat toleránssá vált. Felolvasták a Vatra kolozsvári szervezetének nyilatkozatát, amelyben "az RMDSZ nevű terrorista szervezet" betiltását követelték, ez a követelés hatalmas tapsot kapott. Funar ünnepi beszédében kijelentette: pártja kérni fogja az RMDSZ betiltását. Funar kikelt az alapszerződés ellen és azt javasolta a Vatra és az Avram Iancu helyi szervezeteinek, hogy a márc. 15-i ünnepségek megakadályozására mindenütt szervezzenek ellentüntetéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8., Magyar Nemzet, márc. 7./ A rendezvény díszvendége Traian Chebeleu államelnöki szóvivő volt, akivel Simon Judit készített interjút. Chebeleu szerint az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem kerül be az alapszerződésbe. A kisebbségek "jogainak szavatolása nem része a kétoldalú szerződésnek." - mondta. Történt-e egyeztetés a román és szlovák kormány között? - hangzott a kérdés. Véleményt cseréltek, válaszolta Chebeleu, konzultációt folytattak, de nem egyeztettek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./"
1995. március 8.
Gheorghe Funar, az RNEP elnöke bocsátotta a lapok rendelkezésére az alapszerződés tervezetét. A kiszivárogtatást Iliescu elnök sajnálatosnak nevezte. A Cronica Romana márc. 7-én nem folytatta a tervezet szövegének közlését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ A Ziua az alapszerződés kisebbségi cikkelyének két változatát közölte. A román tervezet vállalja, hogy jogi normaként fogja alkalmazni az európai előírásokat, garantálja az etnikai önazonossághoz való jogot, elismeri az anyanyelven tanulás jogát és annak használatát a közigazgatásban. A magyar változatban a felek elítélik azokat a közigazgatási, gazdasági vagy más módszereket, amelyek az asszimilációra irányulnak, elismerik a nemzeti kisebbségek jogát autonóm szervezési struktúrák, társaságok, kulturális, vallási intézmények létesítésére és működtetésére, jogukat a döntésekben, számarányuknak megfelelően. A kisebbségek államosított egyházi és magánjavainak visszaszolgálatására is kitér a tervezet. /Népszabadság, márc. 8./
1995. március 9.
Az Emberi Jogok Védelmének Ligája /LADO/ Stefanesti Draganesti elnök révén büntető eljárás megindítására szólította fel Vasile Manea Dragulin főügyészt Funar, az RNEP elnöke ellen a román lakossághoz intézett, utcai tüntetésekre való felhívása miatt, amelyek a magyarság márc. 15-i megemlékezését lennének hivatottak meghiúsítani. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 9., 488. sz./
1995. március 11.
"Funar, az RNEP elnöke márc. 10-i közleményében bejelentette: népszavazást követel a román-magyar alapszerződésről, mert az jelenlegi formájában a "nemzetárulás okmánya" és előkészíti Erdélynek Magyarországba való beolvasztását a következő évtizedben. A nyilatkozat támadja az Emlékeztetőt is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./"
1995. március 13.
Márc. 13-tól Bukarestben szakértői szinten folytatódik a tárgyalás az alapszerződésről. Somogyi Ferenc vezeti a magyar szakértői küldöttséget, melynek tagja Lábody László, a HTMH elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15., Népszabadság, márc. 14./ - Funar újabb követelése: népszavazáson döntsenek az alapszerződésről, amelyet a nemzetárulás okmányának nevezett. Iliescu elnök koppenhágai útja előtt a repülőtéren megjegyezte: Már unom Funart. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15., Gyarmath János bukaresti tudósítása. = Magyar Nemzet, márc. 13./
1995. március 13.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatában Funar polgármester márc. 13-án kiadott közleményét a kolozsvári magyarság elleni nyílt uszításnak minősíti, egyben felkéri Grigore Zanc prefektust, hogy akadályozza meg a Funar által tervezett provokációt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 490. sz./
1995. március 14.
Funar az általa vezetett RNEP nevében márc. 12-én újabb közleményben támadta az Emlékeztetőt és az alapszerződés tervezetének jelenlegi szövegét és követelte, hogy a szöveget terjesszék az alkotmánybíróság elé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
1995. március 15.
Funar polgármester Kolozsváron betiltotta az RMDSZ márc. 15-i koszorúzási ünnepségét, azzal indokolva, hogy ezen a napon a Vatra Romaneasca és az Avram Iancu Társaság tart gyűléseket. Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a magyarság elleni nyílt uszításnak nevezte Funar döntését, rámutatva, hogy annak célja összecsapást kiprovokálni a város román és magyar lakosai között. Molnos Lajos felkérte Grigore Zanc megyei prefektust, hogy akadályozza meg ezt a provokációt. Zanc leszögezte, hogy a koszorúzás, az ökumenikus istentisztelet megtartható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
1995. március 16.
"Funar kolozsvári polgármester rendkívüli tanácsülést hívott össze márc. 15-re, ahol bejelentette: utasította a városi rendőrparancsnokot, készíttessen jegyzőkönyvet mindazokról, akik megszegték a törvényt azáltal, hogy betiltott nyilvános összejövetelen vettek részt márc. 15-én. Egytől hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel vagy 10-200 ezer lejes pénzbírsággal sújthatók a résztvevők. A rendőrparancsnok semmi kivetnivalót nem talált a résztvevők viselkedésében. Funar szerint a filmfelvételen megörökített "törvénysértők" elnyerik büntetésüket. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./"
1995. március 17.
"Erdélyszerte méltósággal és a szélsőséges erők keltette feszültségek ellenére is békésen ünnepelte a magyar nemzeti közösség márc. 15-ét. Kolozsvárt Funar provokációs fenyegetése ellenére zavartalan volt a koszorúzás Petőfi és Balcescu emléktáblájánál, este ünnepi előadás volt a Magyar Színházban és ökumenikus istentisztelet a református templomban. Székelyudvarhelyen Sófalvi László városi RMDSZ-elnök, Kézdivásárhelyen a város szülötte, Markó Béla szövetségi elnök mondott beszédet. Március 15-e megünneplése számunkra kivívott jog - mondotta többek között. Kellenek a közös ünnepek. "Kell a közösség, amely megtart minket..." "Kell az otthon, az a föld, ahova bármikor visszatérhetünk, és kell a tudat, hogy egy nemzet maradunk, bárhol is éljünk a világon." /Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Déván a református temetőben fehér márvány síroszlopot avattak az 1848-as, az első és második világháború áldozatainak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./Csíkszeredán a városháza előtt tartották az ünneplést, Borbély Ernő csíki területi elnök, majd dr. Csedő Csaba polgármester mondott beszédet. - Az utóbbi öt évben kialakult szokásnak megfelelően Alcsík népe a Nyergestetőn, a szabadságharc egyik utolsó csatájának színhelyén emlékezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán mondott beszédet, majd az ünnepség végén gyertyás körmenettel vonult a tömeg a temetőbe, ahol megkoszorúzták a hősök emlékművét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Marosvásárhelyen zavartalanul zajlott az emlékezés, tízezernyi résztvevővel, viszont hatalmas rendőri erők vonultak fel. A Székely Vértanúk Emlékművénél folyt a koszorúzás, többek között Rudas Ernő nagykövet, a HTMH képviselője, Sütő András a Magyarok Világszövetsége nevében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Erdődön az 1990 tavaszán szétvert, majd helyreállított Petőfi-emlékműnél ünnepelték márc. 15-ét. Kabai István helyi RMDSZ-elnök mondott beszédet. Rohamkocsik álltak a közelben és több volt a rendőr, mint az ünneplő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./"
1995. március 18.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 16-i sajtóértekezletén elutasította Gheorghe Funarnak, az RNEP elnökének követelését, hogy az elnökség rendezzen külön megbeszélést valamennyi párt részvételével a román-magyar alapszerződésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1995. március 29.
Funar, az RNEP elnöke Iliescu elnökhöz írt újabb, márc. 28-i levelében követelte, hogy váltsák le a román külügyi tárgyalóbizottságot, az alapszerződést újra kell tárgyalni, szerepeljen benne, hogy Magyarországnak kártérítést kell fizetni a bécsi döntés utáni pusztításért, végül népszavazás döntsön az alapszerződésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30., Magyar Hírlap, márc. 29./
1995. március 31.
Mircea Geoana márc. 29-i sajtóértekezletén visszafogottan reagált Funar újabb, Iliescu elnökhöz intézett levelére, mondván, a külügyminisztérium dönt arról, hogy kik folytatnak tárgyalást azt alapszerződésről. Szergej Filatov látogatásáról elmondta, hogy az orosz küldöttséget fogadja Melescanu és az Olaszországból visszatérő Iliescu elnök is. Geoana cáfolta, hogy a Chisinauban folyó diáktüntetésekhez köze lenne Románia ottani nagykövetségének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1995. április 13.
"Kolozsváron is megünnepelték a Vatrát, tizenöt szónoklat hangzott el. Az ünnepségen újabb feszültséget keltő intézkedések tervéről szónokolt Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere. Bejelentette, hogy román és angol nyelvű táblát helyez el Mátyás király szülőházán, amelyből kiderül, hogy "a magyarok legnagyobb királya román volt". A Petőfi-emléktáblát pedig kiegészíti olyan szöveggel, amely "leltározza" a magyarok által 1848/49-ben elkövetett románellenes atrocitásokat. Funar azt is tervezi, hogy a Fő téri Szent Mihály templomot elveszi a magyaroktól és a német közösségnek adja, mivel azt annak idején szász mesterek építették. A város magyar lakosságát hozzá kell segíteni, hogy belépjen a Vatrába, hogy ne legyenek a terrorista és fasiszta RMDSZ tagjai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13., Magyar Hírlap, ápr. 13./"
1995. április 13.
"A múlt héten a világlapok egy magyar-román fegyveres konfliktus esélyeiről cikkeztek, melynek kirobbantója a nemzetiségi kérdés lehet. Erről kérdezte a Mai Nap tudósítója Gálfalvi Györgyöt, a marosvásárhelyi Látó folyóirat főszerkesztő-helyettesétől. Nem tudja kizárni ennek lehetőségét sem, Keller tábornok, az erdélyi hadtest vezetője, Funar bizalmasa bejelentette, hogy fellép Iliescu ellen parlamentáris vagy "egyéb" eszközökkel. Ez katonai diktatúrát jelenthet. A parlamentben is elhangzott, hogy zárják le a magyar-román határt. /Mai Nap, ápr. 13./"
1995. április 18.
Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke ápr. 17-én hagyta el Bukarestet. Ellentmondásos nyilatkozatait bőven idézték. A román sajtóban olyan kép alakult ki, hogy Martínez elkötelezett a román ügy iránt. Ezért a repülőtéren adott interjúját elhallgatták a román lapok. Alapszerződések kellenek mind magyar-román, mind román-ukrán viszonylatban. Martínez járt Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem díszdoktorává avatták, de - külön kikötésének megfelelően - nem találkozott Funar polgármesterrel. /Magyar Nemzet, ápr. 18./
1995. április 22.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke ápr. 20-án bejelentette, hogy az RMDSZ mérlegeli önálló elnökjelölt állításának lehetőségét. A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ alelnöke, Ioan Gavra megfenyegette Funar pártelnököt: amennyiben nem türtőzteti magát, és kijelentéseivel veszélyezteti a vezető kormánypárt és az RNEP viszonyát, akkor megfosztják elnöki megbízatásától. /Magyar Nemzet, ápr. 22./
1995. május 15.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester szerint a kolozsvári magyarok nem akadályozhatják meg a főtéri ásatásokat, mivel a városban nem létezik magyar lakosság. Grigore Zanc prefektus hangsúlyozta, hogy a román föld egyedüli tulajdonosa a román állam, így a döntés joga kizárólag rá tartozik. /Magyar Hírlap, máj. 15./
1995. május 26-27.
"A legveszélyesebb a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ és a Vatra Romaneasca, mert a Nagy Románia Párt valamennyi romániai kisebbség ellen küzd, az RNEP-nek viszont egyetlen ellensége van, a magyarság, mondta Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöke. Az RNEP 1989 után alakult, tele volt szekusokkal és volt kommunista vezetőségi tagokkal. Bizonyítékai vannak arra, hogy "előre megfontoltan szítják a gyűlöletet, amiért egy demokratikus jogállamban már rég lesújtott volna rájuk a törvény." 1990-ben az RNEP Kolozs megyében 15 százalékot kapott, az 1992-es választásokon viszont 55 százalékot. Iliescu szándékosan hagyja működni Funart és a többi szélsőséges politikust, jelentette ki Buracu. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26-27., átvéve a Magyarország 20-as számából./"
1995. május 31.
"A máj. 30-i képviselőházi ülés foglalkozott az RMDSZ kongresszusával. A támadást a Funar vezette RNEP egyik képviselője kezdte, csatlakozott hozzá a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja két képviselője. Egyikük, Florin Negoita az RMDSZ betiltását, ügyészi vizsgálatot követelt, továbbá a halálbüntetés visszaállítását. Petre Turlea "Románia esküdt ellenségének" nevezte az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"
1995. május 31.
Funar, az RNEP elnöke reagált az RMDSZ kongresszusára, máj. 30-i hivatalos nyilatkozatában ellenintézkedésként tizenegy pontos intézkedési tervet javasolt: követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, az RMDSZ parlamenti képviselőit vonják felelősségre, hasonlóképpen ítéljék el mindazokat, akik részt vettek a kongresszuson. Az állam többé ne támogassa pénzügyileg az RMDSZ-t, szorgalmazni kell a magyarok anyaországba való kitelepítését. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./ Az ellenzéki Demokrata Párt viszont értékelte az RMDSZ-kongresszuson elfogadott kiegyensúlyozott politikai vonalat, ennek ellenére kérte, hogy a magyar vezetők fogalmazzák meg egyértelműbben autonómia-álláspontjukat. /Magyar Nemzet, máj. 31./
1995. június 1.
"A román pártok kivétel nélkül bírálják az RMDSZ kolozsvári kongresszusának lefolyását és a hozott döntéseket. Oliviu Gherman, a vezető kormánypárt elnöke kijelentette, hogy nem téveszti össze a magyar kisebbséget az RMDSZ-szel, illetve a kongresszuson kifejtett irredenta álláspontot magával a párttal, de felkéri az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy foglaljon állást a kongresszuson elhangzott szélsőséges nyilatkozatokkal kapcsolatban. Gheorghe Funar, az RNEP elnöke kifejezte reményét, hogy ez volt az RMDSZ utolsó legális kongresszusa, a következőt valószínűleg Budapesten tartják. Reméli, hogy az ügyészség teljesíti kötelességét és a kongresszus résztvevői börtönbe kerülnek. Funar pártja nevében követelte az RMDSZ alkotmányellenességének kimondását és tevékenységének parlamenti megvitatását. Dinu Patriciu, a Liberális Párt`93 elnöke "felesleges és ártalmas szervezetnek" nevezte az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./"
1995. június 14.
Gheorghe Funar polgármester legújabb rendeletével betiltotta a magyar feliratokat Kolozsváron. Szankciók és bírságok terhe mellett tilos nem román nyelvű falragasz és hirdetmény kifüggesztése. /Magyar Hírlap, jún. 14./