Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának Állandó Bizottsága úgy döntött: mind az urnás, mind a közvetett elektoros előválasztásra vonatkozó javaslatot a Megyei Képviselők Tanácsa elé terjeszti. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei szervezet elnökének véleménye szerint Kolozsváron is meg lehet szervezni az urnás előválasztást a magyarság számarányától függetlenül, de nem kell elfeledkezni az akció költségvetési vonzatairól sem. Eckstein-Kovács Péter szenátor minden alkalommal az urnás előválasztás mellett kardoskodott. Mint mondta, ezzel a módszerrel lehetőséget adhatnak a tagságnak, hogy értékeljen, minősítsen. – Az urnás előválasztás kötelezővé tételét az SZKT leszavazta, arra hivatkozva, hogy a szabályzat nem engedi meg, ez ugyanis a megyei szervezetekre bízza a módszer kiválasztását. Vekov Károly képviselő a legdemokratikusabb módszernek tartja az urnás választási módszert, viszont a szórványvidéken ez nehezen kivitelezhető. Pillich László, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány elnöke mihamarabb véget vetne az "elektoros manipulációnak, amivel az RMDSZ csak tovább ássa a gödrét". – Aki képviselő vagy szenátor akar lenni, az álljon ki a nép elé, és ne gittegyletek döntsék el, hogy ki kerül fel a listára – mondta Pillich. /Köllő Katalin, Kiss Olivér: Urnás előválasztás Kolozs megyében? A demokrácia költséges mulatság. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora nyílt levelet küldött Ioan Salajanhoz, a Hargita, Kovászna megyei ortodox püspökhöz, az egykori csíksomlyói árvaházból leszerelt fűtőtestek kapcsán. Az árvaház épületéből a Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság leszerelte a német adományból származó fűtőtesteket és ezeket, az ortodox egyház által bérelt épületbe szerelte fel. „Nagy figyelemmel, tisztelettel követem az Ön és egyháza munkáját, amit az ide költözött tisztviselők, csendőrök, rendőrök, katonák lelki gondozása érdekében tesz. Az elmúlt időben azonban több olyan hír röppent fel egyházuk tevékenysége körül, amely aggodalomra ad okot. Először a karcfalvi állomás kockakövei kerültek az önök tulajdonába tisztázatlan körülmények között, másodszor a lázárfalvi kápolna birtokba vételekor hívta segítségül a karhatalmat. Legutóbb ismét tisztázatlan eredetű ajándékot fogadtak el a gyermekvédelem részéről. Azt gondolom, hogy a mendemondának, amelyek személyét és egyházát hírbe hozzák, úgy lehetne véget vetni, a közhangulat megnyugvására, hogy a Püspök Úr azt nyilvánosan megcáfolja. Úgy tud segíteni a legutóbbi ügy tisztázásában, hogy visszaszolgáltatja a tisztázatlan tulajdonú fűtőtesteket adományozójának, a gyermekvédelemnek, hogy az majd rendezhesse vitás ügyeit a jogos tulajdonossal." – fogalmazott levelében a szenátor. Sógor Csaba elmondta: először a püspökhöz juttatta el a levelet, de mivel nem érkezett semmilyen reagálás, ezért a sajtóhoz is elküldte a levelet. /(Daczó Dénes): Cáfoljon a püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Alkotmányellenességre hivatkozva utasította el a képviselőház közigazgatási bizottsága a romániai nemzeti kisebbségek személyi elvű autonómiáját szabályozó kerettörvényt, valamint a romániai magyarság személyi elvű autonómia statútumát. A két tervezet mellett a bizottság ülésén Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, valamint Szilágyi Zsolt független parlamenti képviselő érvelt. A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet után ez a második olyan kezdeményezés, amelyet negatívan értékelt a parlament. – A két törvénytervezet a közigazgatási szakbizottság negatív voksa ellenére is a plénum elé kerül, ahol majd érdekes lesz megfigyelni – mondta Toró –, milyen álláspontokra helyezkednek a parlamenti pártok frakciói. Toró közölte: újabb autonómiatervezettel térnek majd vissza a parlament elé, hiszen eltökélt szándékuk, hogy addig nyújtsák be a tervezeteket, amíg meggyőzik a román törvényhozókat az autonómia szükségességéről. /B. T.: Újabb autonómiakudarc. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

A Magyar kulturális stratégia elnevezésű munkaanyagot, illetve az ennek hátteréül szolgáló felmérést Magyarország kulturális állapotáról szept. 7-én ismertette Budapesten Hiller István művelődési miniszter és Harsányi László, a Kulturális Stratégiai Bizottság elnöke. Átfogó kulturális felmérést legutóbb 1996-ban végeztek Magyarországon, a jelenlegire – Hiller István kezdeményezésére – 2003-ban került sor. A felmérés eredményeit Találkozások a kultúrával címmel, hatrészes kiadványsorozatban teszik közzé. Ez a stratégia munkaanyaga nem vonatkozik az anyaországon kívüli magyar közösségekre, de Hiller István miniszter kifejtette: ilyen kitekintésnek feltétlenül kell majd lennie, a stratégiának a későbbiekben foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. /Guther M. Ilona: Magyarország kulturális stratégiájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

A Hargita és Kovászna megyei széki nemzeti tanácsok a Maros megyei példát követték, ahol a Székely Nemzeti Tanács helyi vezetői nem a megyei tanácshoz, hanem közvetlenül a polgármesterekhez fordultak a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás megszervezése ügyében. A Hargita megyei önkormányzat egyértelműen elutasította az SZNT kérését, a Kovászna megyei pedig csupán politikai állásfoglalást nyilvánított ki. A helyi referendum megszervezésének törvényességéről Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a szenátus jogi bizottságának tagja nyilatkozott: az autonómia kérdéséről országos vagy regionális szinten lehet beszélni. A regionális népszavazásra nincs törvényes alap, ugyanis nincsenek régiók, az autonómia kérdése azonban megyén túl ívelő eset, azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs rá megfelelő törvény. Az autonómiáról szóló helyi népszavazásoknak nincs meg a megfelelő jogi háttere. Azonban, ha a kezdeményezők által megszervezett helyi népszavazásból kiderül, hogy a lakosság támogatja az autonómia létrejöttét, Eckstein-Kovács Péter véleménye szerint jelzésszerű lenne mind belpolitikai, mind pedig külpolitikai téren. A központi hatóság már a népszavazás kiírása előtt meghiúsíthatja ezek létrejöttét, ha azonban sor kerül a referendum megszervezésére, a kiíró polgármesternek vagy helyi tanácsnak van anyagi felelőssége, hiszen közpénzt költ el olyan kezdeményezés támogatására, amelynek nincs törvényes alapja. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint az általuk kezdeményezett népszavazás nem arra keresi a kérdést, hogy kell-e területi autonómia, vagy sem, hanem arról szól, hogy az illető egyén, akit megkérdeznek, akarja-e, hogy létrejöjjön egy új közigazgatási terület. Ez pedig helyi jellegű kezdeményezés, amelynek megszervezése lehetséges. /Köllő Katalin: Helyi referendum az autonómia kérdéséről. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. szept. 17./

Hullócsillag szerencséje /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ c. könyv a Nagyapó mesefája sorozat 14. kötete. Ezt a kötetet Reinhart Erzsébet válogatta. A Hullócsillag szerencséje olyan fogalmak és jelenségek magyarázatát tartalmazó mesékből áll, amelyek a gyermek fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A mesék témái a Föld keletkezése, a föld felszíne, a föld rejtett kincsei, virágai és a gyógynövények. /Hullócsillag szerencséje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

Dr. Újvári Ferenc nyílt levelet írt dr. Frunda György szenátornak. Ebben emlékeztetett arra, hogy Frunda György átvette a Magyar Köztársaság Érdemrend Nagykeresztjét „Medgyessy Péter miniszterelnöktől, Kádár János egyik utódától.” Frunda beszédében arra kérte a magyar közélet szereplőit, hogy "Ne avatkozzanak be az erdélyi magyar belügyekbe, mert ezzel megosztják az erdélyi magyarságot, és kétségessé teszik a román parlamentbe való újra bejutásukat." Frundának ez a felhívása Újvárinak a Ceausescu rendszer politikai koncepcióját juttatja eszébe, vagy Kádár Jánost, aki kimondta: "Mindenki ott legyen lojális állampolgár, ahova a trianoni döntés besorolta". Nagy jelentőségű volt Antall József miniszterelnök, bejelentése: "Lélekben 15 millió magyarnak vagyok a miniszterelnöke", ezzel elindult a szétszaggatott magyar nemzet új, eszmei egyesítése, a magyarigazolvány, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a magyarul tanuló fiatalok forinttal történő támogatása stb. (Orbán Viktor miniszterelnök megvalósításai). Mindezek után Frunda arra kérte a magyar közélet vezetőit, hogy ne avatkozzanak be az erdélyi magyar belügyekbe. Az anyaország miért ne támogassa például Déván Böjthe Csaba emberfeletti munkásságát, a Válaszúti Kallós Alapítvány iskolahálózatát, vagy miért ne figyeljenek oda a délvidéki magyarok vérző sebeire? /Dr. Újvári Ferenc: Nyílt levél dr. Frunda György ügyvédnek, szenátornak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Vekov Károly képviselő újabb mandátumra jelentkezett. Szerinte az igazi munka a nyilvánosság számára kevésbé hozzáférhető szakbizottságokban folyik, a plénumban az előterjesztett törvényjavaslatokat a szavazógépezet rendszerint különösebb vita nélkül fogadja el. A frakción belüli RMDSZ-viszonyok, a protokollum által meghatározott szabályok leszűkítik a mozgásteret. Csak azt lehet megvalósítani, amit az egész frakció elfogad. Vekov büszke az egyházi létesítmények, templomok körüli szabadtéri rendezvényeket szabályozó törvényre, amelyre Kolozsvár ex-polgármesterének folyamatos provokálásai szolgáltatták az alapot. A szakbizottsági munkában sikerült megakadályoznia néhány olyan törvény elfogadását, amely az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását lehetetlenné tette volna. Vekov elismerte, négyéves mandátuma alatt előfordult, hogy olyasmi megszavazására kötelezte a frakció-fegyelem, ami ellen tiltakozott a lelkiismerete. Vekov tagja volt a frakción belüli belső ellenzéknek, a Polgári Szárnynak, amely többször szembefordult a frakció akaratával. Egyike volt azoknak, akik benyújtották a székely autonómiatervezetet. /Sz. K.: Mérlegen a parlamenti tevékenység. Kérdéseinkre Vekov Károly képviselő válaszol. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

A Kolozsváron megalakult kampánystábban öt megyéért, Biharért, Aradért, a Szilágyságért, Szatmárért és Máramarosért felelős Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnöke erről a vidékről 40 ezer aláírást remél Markó Béla elnöki jelöléséhez. Bihar megyében tíz fő jelentkezett képviselőnek a helyi RMDSZ irodánál. Névsor szerint: Bradács Alíz margittai jogász, Dérer Ferenc újságíró, Fazakas László margittai református lelkész, Lakatos Péter, Pete István, Póti Csaba bihari informatikus, Sarkady Zsolt, Sóki Béla székelyhídi matematikus, Szentmiklósi Zoltán agrármérnök és Székely Ervin. Egy hét múlva Nagyváradon 401 küldött rangsorolja a jelölteket, miután mindegyik bemutatkozott és ismertette programját. /Tíz bihari a parlamentbe készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

A kisebbségi lét Romániában és Magyarországon címmel szept. 24-25-én kétnapos szemináriumot szervezett Marosvásárhelyen a Bernády György Közművelődési Alapítvány. A kuratórium elnöke, Borbély László képviselő elmondta: a romániai társadalom demokratizálódását bizonyítja, hogy ma már nyíltan lehet beszélni az autonómiáról, regionalizmusról. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő figyelmeztetett: a nacionalizmus réme most is kísért, ezért folyamatosan cselekedni kell a felszámolása, semlegesítése érdekében. Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogainak a biztosítása nem oldja meg a kisebbségben élő népcsoportok identitásának a megőrzését. Markó fontosnak tartja a kulturális és személyi elvű autonómia megteremtését, a területi autonómiát pedig a közigazgatási és más síkon történő decentralizálás útján látja megvalósíthatónak. Varga Attila parlamenti képviselő, alkotmányjogász az autonómiát csak úgy látja megvalósíthatónak, ha nemcsak a magyarság és románság között lesz állandó dialógus a továbbiakban, hanem a román közösségen belül is megindul a párbeszéd. „Abban mindnyájan egyetértünk, hogy az autonómia a kisebbségi érdekérvényesítés legmagasabb kerete, mely nemcsak elviselhetővé, hanem élhetővé teszi a kisebbségi létet” – mondotta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke előadásában, melyben az autonómia-törekvések határon túli magyar tapasztalatait járta körül. Üdvözlendőnek nevezte, ha egy érdekképviseleti szervezet választási programjában közérthető formában jelenik meg az autonómiára vonatkozó terv. Bálint-Pataki József , a „testre szabott” autonómia modellbe való gondolkodást ajánlotta. A HTMH elnöke szerint Székelyföld autonómiája nem oldaná meg a Romániában élő magyarok önrendelkezésének kérdését. Borbély László képviselő szerint hat-hét hónap alatt ki kell dolgozni azt a törvénycsomagot, amit kisebbségi törvénynek vagy a kulturális autonómia törvényének lehet nevezni. A Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács szerepét Varga László, a testület vezetőségi tagja ismertette. Varga László nem tért ki részletesen, a közelmúlt magyarokat ért atrocitásaira, de a szemináriumon szó esett erről. Hosszú idő után, most először fordult elő, hogy amikor az egyik kisebbségi magyar közösség bajba jutott, a különböző magyarországi politikusok és pártok egy emberként álltak ki mellette. Ennek az összefogásnak meglett az eredménye: Európa felfigyelt. Az autonómia-törekvéseknek is egyik fontos eleme az ilyenfajta összefogás, egység – fogalmazódott meg a szeminárium végkövetkeztetése. /Máthé Éva, Bögözi Attila: Kisebbségi szeminárium Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Szárazajtán szept. 26-án a Maniu-gárdisták 1944. szept. 26-i vérengzésére emlékeztek. – Szárazajta története a miénk, azoké, akik itt élünk, és nem azoké, akik kívülről bejönnek, és megpróbálják átforgatni azt – szögezte le Bartalis Szélyes Pál református lelkész. Arra utalt, hogy amikor három hete, szeptember 4-én a szárazajtai volt görög katolikus templom udvarán újratemették a napokkal korábban kihantolt, az 1944. szeptember 4-i csatában elesett néhány román és egy német katonát, a hatóságok valóságos erődemonstrációt tartottak, az emlékezők pedig mindenáron azt bizonygatták: a csatamezőn elesett katonák életéért Szárazajta magyar lakossága felelős. – Szárazajtán riadalmat keltett, hogy terepmotorosok jelent meg a faluban.Később fekete ruhás kommandósok jelentek meg, és igazoltatni kezdték az ünnepségen részt vevők egy részét. 1944. szeptember 26-án néhány helybéli román kezdeményezésére az Észak-Erdélyt végiggyilkoló és -rabló Maniu-gárdák 13 magyart végeztek ki Szárazajtán, közülük kettőt fejszével lefejeztek. Bartalis Szélyes tiszteletes hangsúlyozta: „Úgy kell emlékeznünk a történtekre, ahogyan történtek. Valahányszor emlékezünk, imádkozunk, hogy az Úristen bocsássa meg a mi bűneinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. De elvárjuk, hogy a mi történelmünket is tiszteljék, és bármilyen nemzetiségűek, mások is bocsánatkéréssel emlékezzenek, hogy a szárazajtaihoz hasonló tragédia soha többé meg ne történhessen.” A szárazajtai megemlékezést megzavaró terepmotorosokra, de főleg a csendőrökre Puskás Bálint Zoltán RMDSZ-szenátor is kitért: „Nem az emlékező és imádkozó emberekre kell vigyázni, nem tőlünk kell félni, mert a veszély nem tőlünk jön.” Puskás a román katonák elestét a magyarok rovására író törekvések kapcsán hozzátette: „A történelmet senki nem tudja átírni, ezért ismételten le kell szögeznünk: a katonák a háborúban a harctéren estek el, nem a mi kezünk által.” Ezt támasztotta alá Márton Árpád RMDSZ-képviselő is, aki levéltári forrásokra alapozott beszédében azt emelte ki, hogy a Maniu-gárdisták ártatlan embereket gyilkoltak meg, és mindazok, akik mostanság „az állami terror enyhébb formáját alkalmazva”, rendőri és csendőri erőket felvonultatva próbálják továbbra is félelemben tartani Szárazajta lakosságát, legitimálni próbálják az akkori tömegmészárlást. Olosz Gergely képviselőjelölt és Benkő Emőke tanár a Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki szervezete nevében összefogásra és helytállásra buzdított, a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezete nevében felszólaló Hoffmann István pedig a Maniu-gárdák hadjáratához hasonlította a délvidéki magyarság ma is tartó zaklatását. Szárazajtán Ajtai Abod Mihály református pap, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egykori igazgatója születésének 300. és a Maniu-gárdák tömeggyilkosságának 60. évfordulójára emlékeztek. Ajtai Abod emlékére márványtáblát avattak a templomban. /D. L.: Megemlékezés hatósági felügyelettel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

Józsa Nemes Irén évtizedeken át Marosvásárhely közkedvelt alkotója volt. Szüntelenül szülőfaluja mesésen festői világát festette, joggal nevezték a Nyárádmente festőjének. A hagyományőrző falu, a székely porták jellegzetes univerzumát, embereit örökítette meg képein, a valóságot kissé átpoetizálva. 1939-es első kiállításától közel egy esztendeje bekövetkezett haláláig számos közös és egyéni tárlaton jelentkezett. Egy letűnt kor bűvöletében élt, amikor – mint mondta – „még büszkék voltak a székelyek”. /Nagy Miklós Kund: Józsa Nemes Irén emlékkiállítás Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Hosszas taktikázás után a szenátus is elfogadta a szövetkezeti törvénytervezetet. Ezután mind a kormány képviselője, mind a szakbizottság elnöke kezet fogott Puskás Bálinttal és Pete Istvánnal, a törvény két RMDSZ-es témagazdájával, mintegy gratulálva nekik a jó munkához. A kormánypárti ülésvezető elnök heteken át, minden eszközt latba vetve akadályozta a törvény vitáját. Puskás Bálint, a szenátus alelnöke összefoglalta a történteket. Miután a képviselőház elfogadta a szövetkezeti törvénytervezetet és átkerült a szenátusba, hatalmas harc kezdődött akörül, hogy törvény legyen-e belőle. Végül szept. 23-án Puskás a kormánypárti frakció elnökéhez fordult és bejelentette, hogy ha most sem tárgyalják meg a tervezetet, akkor az RMDSZ-frakció semmiféle törvényt nem fog megszavazni. Ez hatott, az ülésvezető elnök kénytelen volt vitára bocsátotta a törvényt, és alig negyedóra alatt a plénum elfogadta azt. Az RMDSZ-es kollegákat kérte, legyenek jelen ezen a vitán, hiszen minden szavazat számított. Ennek ellenére az RMDSZ-frakcióból kevés szenátor volt jelen. Hátravan még az egyeztetés a képviselőházzal. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. A szövetkezeti törvény viszontagságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), az elmúlt hét végén tartotta kongresszusát Székelyudvarhelyen. Az előzményekről írta Tibori Szabó Zoltán /a Népszabadság kolozsvári tudósítója/, Szász Jenő kitépte a hatalmat a „rendkívül agresszív”, „kizárólag a hatalom megszerzésében és megtartásában érdekelt, egykoron Reform Tömörülésnek nevezett csoport kezéből”. Tibori szerint Szász Jenő azért teremtette meg az MPSZ-t, mert „politikai céljainak valóra váltásához az RMDSZ-ből önmagát kiszorító Tőkés László püspöknek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácson kívül aktív politikai szerepet is játszó szervezetre volt szüksége”. Tőkés László püspök nem is volt jelen az MPSZ kongresszusán. Tibori felsorolta, milyen ellentétek vannak. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, a Reform Tömörülés, illetve a Reform Mozgalom egykori vezetője parlamenti képviselői mandátumát az RMDSZ listáin indulva próbálja meghosszabbítani. Tamás Sándor szintén az RMDSZ listáin indul. Pécsi Ferenc képviselő kilépett az MPSZ-ből, az előválasztásokon sem indul. RMDSZ-listán akar parlamentbe jutni a pécskai Nagy István, aki MPSZ-esként kritizálta eddig az RMDSZ-t. A Kövér László Fidesz-vezető jelenlétében rendezett MPSZ-kongresszus kimondta: a parlamenti választásokon az MPSZ nem az RMDSZ, hanem saját, illetve román pártok listáin vagy pedig függetlenként indítja jelöltjeit. Kovács László külügyminiszter, az MSZP, a magyarországi kormánypárt elnöke az MPSZ kongresszusát levélben üdvözölte. Tibori ezt rossz néven vette. /Tibori Szabó Zoltán: Tőkéstelenül, ám Kovácsosan. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Úgy tűnik, hogy gazdátlan a romániai magyar közoktatás. Mindenütt a nemtörődömség, a hanyagság, a felelősség hiánya és az ebből fakadó káosz és züllés tapasztalható. Csekéné Kolcsár Irén kifejtette, mit ért ezen. Nyáron hírül adta az újság, hogy "halomra buktak" a tanárok. A tanárok egész nyáron nem pihenhettek, mert hol vizsgáztattak, hol őket vizsgáztatták. A tanfelügyelők próbálták lehetőleg emberségesen helyreigazítani a tanárok számítógépes elhelyezése okozta károkat. Szakképzett tanárok maradnak állás nélkül százszámra, hogy majd egyéves szerződéssel valakik kényükre-kedvükre tegyék őket egyik helyről a másikra. Falvak tucatjai kezdik úgy az új tanévet, hogy egyetlen szaktanár sincs. Magyar szakos sem, a székelyföldi falvakban pedig évek óta hiányoznak a román szakos tanárok. A magyar nyelvi feladványsorozattal kapcsolatos botrány minden évben megismétlődik. Legutóbb a paródiával volt probléma: a nyolcadikosok tantervében nem szerepel a paródia, mint műfaji meghatározás. Nem működik a kommunikáció a minisztérium felelős szakemberei, a tanfelügyelőség és a magyartanárok között. – A képességeik megfelelő vizsgálata nélkül kerülnek szakiskolába és inasiskolába azok a diákok, akik elhasalnak a képességvizsgán. Megpecsételődik a sorsuk, ők lesznek az alulképzettek. A szórványban a szakiskolák működése átláthatatlan. Magyar nyelvűként hirdetik meg ugyan az osztályokat, de románul tanítják a szakmát. (A vallásórát is ortodox pap tartja a református és katolikus gyermekeknek.) /Csekéné Kolcsár Irén: Tanév eleji helóta gondolatok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Andrei Plesu és Mircea Dinescu bejelentették, hogy lemondanak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetőségében betöltött tisztségükről az ellen tiltakozva, hogy a bizottság úgy döntött Corneliu Vadim Tudor nem dolgozott a politikai rendőrségnek, noha a titkosszolgálatoktól kapott dokumentumok ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A CNSAS vezetőségének ülésén nyolcan vettek részt és újra megvitatták a Nagy-Románia Párt elnökének ügyét. A résztvevők közül négyen, Mircea Dinescu, Andrei Plesu, Horia Roman Patapievici és Claudiu Secasiu arra szavaztak, hogy Vadim Tudor a politikai rendőrségnek dolgozott, amint az kiderül a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kapott dokumentumokból is. A vezetőség másik négy tagja, köztük Csendes László ez ellen szavazott. Gheorghe Onisoru, a bizottság elnöke, akinek a szavazata végül eldöntötte a Tudor-átvilágítás sorsát, arra szavazott, hogy Tudor nem volt tagja volt a politikai rendőrségnek. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: az RMDSZ megvonja támogatását Csendestől, ha az átvilágító bizottság rendelkezésére álló dokumentumok alapján bebizonyosodik, hogy Vadim Tudor mégis a politikai rendőrség aktív tagja volt. /B.T.: CNSAS: C.V. Tudor nem volt besúgó. Plesu és Dinescu kiléptek az átvilágító testületből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Hazádnak rendületlenül légy híve, óh, magyar volt a mottója az aradi vértanúkról való megemlékezésnek a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szemináriumban. Történelmi visszatekintések, versek, esszék, énekek, forradalmi dalok tették ünnepélyessé az okt. 6-án történt emlékezést. /Mihálcz Márta: Hazádnak rendületlenül. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

Okt. 9-én Ioan Salajean hargita-kovásznai ortodox püspök és a hadsereg vezérkari főnökének jelenlétében avatták fel a Cekend-tetői katonai alakulat új, ortodox felekezeti kápolnáját. „Senki nem mutathat ujjal a román hadseregre és a román egyházra azért, mert meghódítana más népeket, vagy arrébb tolna más határokat, mint amiket az Isten számunkra megadott” – érintette beszédében az ortodox terjeszkedés témáját a felszólalók által következetesen templomnak nevezett új egyházi hajlék felszentelését követő beszédében Ioan Salajean, aki szerint egyébként az ortodoxia határait nem errefelé, hanem a tengerentúlon kell immár keresni, hisz Amerikában is vannak már szép számmal híveik. Mihail Popescu tábornok, a hadsereg vezérkarának főnöke azt hangsúlyozta, hogy nem táplálnak gyűlöletet senki iránt, akinek más lenne felekezete vagy vallása. „De azt sem akarjuk, hogy ne hagyjanak minket a mi udvarunkban, a mi templomunkban a mi Istenünkhöz imádkozni” – fogalmazott a magas rangú katonai vezető. /Rédai Attila: Felszentelték a cekendi ortodox hajlékot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./

Aradon a 276 küldött közül 204 jelent meg, tehát adott volt a 2/3-os kvórum. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Az RMDSZ képviselőjelöltei közül Király András 104, Horváth Levente 74, Nagy István pedig 26 szavazatot kapott. A szenátorjelöltek közül Cziszter Kálmán 149, Bölöni György 55 voksot gyűjtött be. Király András első számú képviselőjelölt köszönetet mondott a megelőlegezett bizalomért. /Balta János: Régiónkban mindenütt van képviselő- és szenátorjelölt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

Szondy Zoltán, a csíki MPSZ exelnöke szerint az RMDSZ-előválasztások eredményeit meghamisították. Szondy a csíki RMDSZ előválasztásán 300 szavazatos különbséggel maradt le a képviselőházi lista befutó helyeiről. Szondy Zoltán elmondta: több csíki szavazókörzetben, Csíkszereda és néhány település kivételével, az előválasztások eredményét számára kedvezőtlenül módosították. A szavazókörzetek többségében meghamisították az eredményeket. Az eredmények módosításával Szondy az előválasztásokat megszervező csíki MIÉRT-et vádolja, amelynek képviselői "bizonyos helyeken nyíltan kijelentették, hogy Kelemen Hunort és Korodi Attilát támogatják." /Szondy: az előválasztások eredményét meghamisították. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

    Okt. 12-én Baróton megnyílt Hlavathy Károly Számadás című fotókiállítása, a Fókusz Klub évadnyitó előadásán pedig Hlavathy Izabella műemlékvédelmi tanácsos Épített örökségünk címen értekezett Erdővidék és Háromszék architektúrai emlékeiről. A fotókiállítását megnyitó Jánó Mihály művészettörténész kiemelte: a művész nem véletlenül összpontosít az épületekre, szakmája építész. /(hecser): Számadás épített örökségünkről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

Szent-Iványi István SZDSZ-képviselő szerint a kettős állampolgárság ügyének a legnagyobb baja, hogy az játékszere mindkét politikai oldalnak. Mint mondta a kettős állampolgárság ügyében "a baloldalon érzékelhető, inkább MSZP-sek körében, egy nyilvánvaló irigységből, kenyérféltésből származó szorongás: ha megadjuk, akkor majd átjönnek, és akkor nem lesz munkahely, nem lesz megélhetés". Az erdélyi autonómia kérdésköre kapcsán elmondta: ezen ügy megoldására is az unióhoz való csatlakozás adhat reményt. Eckstein-Kovács Péter, Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor, aki szintén részt vett a tanácskozáson, szólt arról, a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi magyarok nagy többsége támogatja a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Ugyanakkor, mint mondta, "büszke" az SZDSZ-re, hogy nem támogatja a kettős állampolgárságot. A kettős állampolgárság negatív következménye lehetne ugyanakkor a magyarok kitelepülése Erdélyből, aminek elősegítése nem lehet cél – hangsúlyozta. /Magyar politikai játékszer a kettős állampolgárság ügye? SZDSZ: Megoldás Románia EU-csatlakozásától remélhető. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ A határon túli magyar autonómiák megalakulásának, illetve a kettős állampolgárság megvalósulásának szükségességét hangsúlyozták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetői okt. 17-én Szilvásváradon. Nem lehet magyar integráció és nemzeti egységesülés szabadság nélkül – mondta Szilágyi Zsolt az EMNT alelnöke, a romániai MPSZ választmányának elnöke a bükki Szalajka-völgyben álló Kárpátok Őre szobor előtt tartott, a Fidesz Gazdatagozata és az Egri Végvár Polgári Körök által szervezett ünnepségen. „Az erdélyi szabadságharc, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki autonómia-küzdelem, tulajdonképpen az európai esély a magyarok számára, a szabadság esélye" – mondta. A politikus szerint, aki elveszítette a hazáját, annak katonává kell válnia, „Erdélyben, Egerben (...) vagy máshol meg kell harcolni a mindennapi szabadságért, a magyar megmaradásért, sőt (...) a magyar politikai identitásért is meg kell harcolni" – mondta. A szétszakítottság az szétfejlődést jelent, meglazulnak a nemzet egyes tagjai között a kötelékek, nem lesznek közös célok – hangsúlyozta Duray Miklós a szlovákiai MKP ügyvezető alelnöke. A Kárpátok Őre emlékmű is arra figyelmeztet, hogy a nemzetet nem csak akkor kell megvédenünk, amikor fegyverekkel fenyegetik, hanem még inkább szükséges akkor, „amikor a nemzet kilenc részre van szakítva". Szerinte a nemzet közös fejlődésének három alapvető feltétele a közös történelem, a közös jelenbeli élmények és a közös jövő tervezése. „Ha autonómiánk lesz, ha kettős állampolgárságunk lesz, akkor mondhatjuk el, hogy a trianoni trauma oldódóban van és a nemzet minden nap, minden évben egységesebbé válik” – jelentette ki a megemlékezésen Ágoston András, a VMDP elnöke. Emlékeztetett arra, hogy elsőként a történelmi Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége mondta, ki, hogy a magyarságnak autonómiára van szüksége majd a VMDP vetette fel először a kettős állampolgárság ügyét. Közlése szerint, az idei év kulcsfontosságú az autonómia és a kettős állampolgárság szempontjából egyaránt, hiszen Erdélyben már a gyakorlatban is elindult az autonómia megvalósításáért a küzdelem, az anyaországban pedig népszavazást tartanak a kettős állampolgárságról. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke végvárakhoz hasonlította a határon túli magyar közösségeket. Közöttük a legszorongatottabb végvárnak nevezte a kárpátaljai magyarságot, hiszen nekik vízumot kell váltani ahhoz, hogy az anyaországba látogassanak – mondta. A Kárpátok Őre, vagyis a fából faragott monumentális őrkatona eredetijét 1915-ben állították fel Kolozsvárott, annak emlékére, hogy a honfoglalás idején Árpád fejedelem őrök segítségével ellenőrizte a Kárpátok hágóit. Szeszák Ferenc szobrászművész alkotását 1918-ban felégették, majd az alkotás mása 2002-ben kapott helyet Szilvásváradon. /Szabad tanácskozás a határon túli magyarokról. Az autonómiáért és a kettős állampolgárságért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Maros megye kivételével minden székelyföldi széken lezajlottak az RMDSZ állóurnás előválasztásai. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor az idei előválasztásokon ismét listavezető lett Csíkban. A Hargita megyei előválasztások rendben zajlottak, Udvarhelyen tapasztaltak néhány rendellenességet: nem volt választói névjegyzék, a választó bármelyik körzetben jelentkezhetett személyazonossági igazolvánnyal, függetlenül attól, hogy melyik utcában lakik. /Makkay József: Református lelkészből csíki szenátor. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 19./

Okt. 18-án beiktatta választási jelét a Központi Választási Irodánál a Romániai Székelyek Egyesülete, jelezte Kiss Kálmán, az egyesület vezetője. Kiss elmondta: az RMDSZ "a Székelyföld autonómiáját a magyarok javára akarja megteremteni, anélkül, hogy elismerné a székelyek létezését". Hozzáfűzte: "nincs semmi bajunk a radikális, vagy a mérsékelt magyarokkal, csupán annyit akarunk, hogy mi is képviselve legyünk a parlamentben. Az egyesület függetleníteni szeretné a székelyeket a magyar kiskirályoktól". Márton Árpád RMDSZ-képviselő kijelentette: az RSZE saját listákon való részvétele a parlamenti választásokon törvénytelen, a székely kisebbségnek ugyanis nincs képviselete a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában. – Benyújtotta a 25 000 tagot igazoló aláírásokat a parlamenti választásokon részt venni szándékozó Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). /Parlamenti képviseletet akarnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök felidézte életútját. Szülőfaluja magyarságát a második világháborúban kifosztották a Vörös Hadsereg katonái, azután megkezdődött a Kommunista Párt tagjainak toborzása. A Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakáról másodévesen kidobták, amikor apját kuláklistára tették. Mózes Árpád ezután a teológiát végezte el. Argay György püspök maga mellé vette titkárnak és segédlelkésznek. Óriási lelkesedéssel fogadták az 1956-os forradalom hírét. Mózes Árpád más evangélikus fiatalokkal megfogalmazott egy beadványt Argay püspöknek, hogy vonja felelősségre azt a két evangélikus professzort, akik éveken keresztül a baloldali eszméket hirdették. 1958. december 16-án Mózes Árpádot letartóztatták. Felhozták ellene az Argay püspöknek 1956 októberében átadott beadványt, a magyar forradalommal való szimpatizálást és azt, hogy a szovjet beavatkozás ellen fekete jelvényekkel tiltakoztak. A legsúlyosabb vád a hazaárulás volt. Tudniillik a forradalom előtt a debreceni Kossuth-egyetem egy csoportjának látogatásakor beszámolt nekik az erdélyi helyzetről. Naponta eljátszották vele, hogyan fogják felakasztani. Sorra tartóztatták le kollégáit, négy-négy evangélikus lelkészt és teológust, név szerint Antal Lászlót, aki már meghalt, Dani Pétert, Kiss Bélát, Gödri Oláh Jánost, Török Andrást, Bibó Lászlót és Veress Károlyt. Hat hónapi vallatás és halállal való fenyegetés után mindnyájukat a katonai törvényszék elé állították. Az utolsó szó jogán megkérdezte a tárgyalást vezető Valeanu őrnagyot: Uram, a szó igazi értelmében mit tettünk mi a Román Népköztársaság területi biztonsága ellen? Azt válaszolta: „Nem tettetek semmit, mert nem tudtatok, de ha tudtatok volna, tettetek volna.” Fővádlottként ezért kapott 18 évi kényszermunkát, a többiek 16, 15, 14, 9, és így lefelé, 6 éveket. Hat hónapot töltött a szamosújvári börtönben, és kereken öt évet a Duna-delta mocsaraiban. Az 1964. augusztus 3-án megjelent kegyelmi rendelettel a legutolsó, 106-os létszámú csoporttal szabadult. A börtönben olyan kiváló embereket ismerhetett meg, mint dr. Dobri János református professzor, dr. Erdő János, a későbbi unitárius püspök, Hajdó Leander, a csíksomlyói volt rendházfőnök, és sorolhatná tovább. A kis létszámú nagykárolyi gyülekezet lelkipásztoraként húsz évig szolgált. Nem voltak könnyű idők, hiszen két ember állandóan rá volt állítva, szüntelenül követték és zaklatták. Az egyházmegye lelkészi karának határozott kiállása révén 1978-ban aradi lelkésznek és esperesnek választották. Az evangélikus püspökség a legkisebb Romániában, közel 33 ezer lélek van szétszóródva Orsovától Nagybányáig. 1992-ben Szedressy Pál püspök halála után titkos szavazással utódjává választották, és a megbízatást hosszas rábeszélés után elvállalta. – Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön egy-egy új templom, ezenkívül tizenkilenc felújított templom és imaház, vendégház fűződik a nevéhez, annak ellenére, hogy életfogytiglan választották püspökké, idén mégis lemondott, egészségi állapotára való tekintettel. Mózes Árpád nyugalmazott lutheránus-evangélikus püspök 1931. július 25-én született a barcasági Krizbán. A kolozsvári Protestáns Teológián 1956-ban lett lelkész. /Benkő Levente: „A magam történetét én írnám meg” Beszélgetés Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspökkel, önkéntes ’56-os politikai elítélttel. = Krónika (Kolozsvár). okt. 22./

Soron kívüli sajtótájékoztatót hívott össze Árus Zsolt, az MPSZ területi szervezetének elnöke Gyergyószentmiklóson, amelyen arról tájékoztatott, hogy az MPSZ-nek a Központi Választási Irodához benyújtott ívei kikerültek az RMDSZ-hez, melynek képviselői több megyében rákérdeznek az emberekre, hogy valóban aláírták-e az ívet az MPSZ indulásához. Az MPSZ ügyvédje ez ellen hivatalosan tiltakozott. Elmondta továbbá, hogy a törvény értelmében a Választási Irodának kellene ellenőriznie az aláírások hitelességét, ehelyett az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt javaslatára úgy döntöttek, hogy az ügyészséghez adják az íveket elbírálás végett. –Az eljárás ellen az MPSZ tiltakozást nyújtott be az Európai Unió bukaresti kirendeltségéhez, valamint a különböző országok nagykövetségeihez is. /Soron kívüli sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ közleményben foglalta össze bejegyeztetésének eddigi történetét. Az MPSZ okt. 19-én benyújtotta a Központi Választási Irodához a mintegy 26 000 aláírást. Másnap   a Szilágy megyei RMDSZ vezetői Seres Dénes RMDSZ-szenátor irodájából telefonon hívni kezdték az aláírókat. Több személyt nagyenyedi RMDSZ-vezetők munkahelyük elvesztésével fenyegettek meg. A Központi Választási Iroda az ügyészségre utalta az MPSZ aláírásainak ellenőrzését. A Központi Választási Iroda szóvivője, Victor Pascu-Camenita szerint meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az aláírók milyen nemzetiségűek. A kormánypárt bizottsági tagja, Dan Matei Agaton szerint nemcsak az aláírók nemzetiségét kell megvizsgálni, hanem azt is, hogy ezen személyek a legutóbbi népszámláláson magyarnak vallották-e magukat. (A 2001/680-as népszámlálásról szóló törvény szerint a népszámlálás adatai titkosak, és csakis statisztikai célokra használhatók.)  Az MPSZ a Központi Választási Irodánál írásban tiltakozott amiatt, hogy az aláírási íveket kiszolgáltatták az RMDSZ-nek. Szilágyi Zsolt független képviselő képviselőházi sajtótájékoztatón bejelentette: politikai megfélemlítés történik az ügyészség és a rendőrség bevonásával. Szilágy megyében az RMDSZ tisztségviselői több aláírót felkeresnek, és az aláírásokról faggatták őket.  Sipos Imrét például munkahelyén kereste meg Fodor István, az RMDSZ megyei tanácsosa, valamint Kerekes Edit, Zilah város RMDSZ-elnöke. Mindketten azt kérték tőle: vonja vissza aláírását, és adjon írásos nyilatkozatot arról, hogy nem írta alá az MPSZ íveit. Horvát Beáta tanárnőt a "státusziroda" munkatársa, Csillag Alpár kereste meg, és azzal fenyegette, hogy falura helyeztetik, ha nem áll kötélnek.  Az RMDSZ irodájába hívatott vagy telefonon felkeresett polgárok közül néhányan magyar nyelvű nyilatkozatban állították, hogy nem írták alá az íveket. Ezeket a személyeket a rendőrség is felkereste. A rendőrség a jelek szerint az RMDSZ-től kapott információk alapján járt el. Okt. 23-án  Orbán Mihályt, a Magyar Polgári Szövetség országos elnökségi tagját két civil ruhás rendőr kereste fel otthonában. Elmondásuk szerint Király András Arad megyei RMDSZ-elnök feljelentése alapján járnak el. Nyilatkozatot követeltek Orbán Mihálytól, amelyben kijelenti, hogy az általa gyűjtött aláírások hitelesek. Papp Lajost, a Magyar Polgári Szövetség Szilágy megyei elnökét beidézték a zilahi rendőrségre. Másnap újra kihallgatták.  Az Arad megyei rendőrség több aláírót és aláírásgyűjtőt keresett föl az aláírások hitelessége után érdeklődve. Vajon hogyan jutottak az aláírások az RMDSZ-hez?   /A Magyar Polgári Szövetség bejegyeztetésének eddigi története. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 26./

Okt. 23-a tiszteletére, nagyszabású emlékünnepséget szervezett a nagyenyedi EMKE a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Dávid Gyula tartott előadást. Dávid Gyula, aki maga is ült, éppen 7 évet, előadásában alapos történeti áttekintést adott az 1956-ot közvetlenül megelőző időszakról, amikor a Bolyai Egyetemet és később a Magyar Autonóm Tartományt megszüntették , az erdélyi magyarságot jogaiban korlátozzák. A perek és ítéletek a megfélemlítés részét képezték. Ennek az eredménye volt az a teljes bénaság, ami az erdélyi magyarságon sokáig eluralkodott. A megjelentek hangfelvételről élvezhették Illyés Gyula saját előadásában Egy mondat a zsarnokságról című költeményét, majd Bajusz Katalin óvónő előadta Márai Sándor Mennyből az angyal című versét. /Bakó Botond: Nagyenyed. "Három ember már egy szervezet volt".= Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

A kolozsvári Markó-Tőkés-Szász hármas találkozó meghiúsulása óta sokan újfent az RMDSZ-t hibáztatják a párbeszéd ellehetetlenüléséért. Markó Attila helyettes államtitkár cikkében ezt hevesen cáfolta. /Markó Attila: Hamis kártya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Kiss Kálmán, a hírhedt politikai kaméleon, második helyen szerepel a Nagy-Románia Párt Maros megyei szenátorjelöltjeinek a listáján! Kiss Kálmán diverziót kelt a romániai magyarság körében. Még a marosvásárhelyi román sajtó is értetlenül elemezgeti az eseményt. /Máthé Éva: A „legszékelyebb székely" a Nagy-Románia Pártban! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./