Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. március 30.
A képviselőházban márc. 30-án tartják a végszavazást a székelyföldi területi autonómia statútumának a törvénytervezetéről. A képviselőházban márc. 29-én lezajlott vita nem annyira a törvénytervezet konkrét megfogalmazásairól, mint inkább az autonómia fogalmáról szólt. A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvényjavaslatot a beterjesztő hat képviselő nevében Szilágyi Zsolt mutatta be a parlament plénuma előtt. A képviselő kijelentette, a kisebbségek által lakott területek autonómiája működő gyakorlat az Európai Unió országaiban. Hozzátette, az Európa Tanács is ezt a megoldást javasolta tavalyi határozatában. Szilágyi Zsolt kiemelte, az európai államok jellemzője, hogy lemondtak a központosított államigazgatásról, és a kényes kérdésekről is készek érdemi párbeszéd folytatni. A törvényjavaslattal szemben a kormánypárt oldaláról érkeztek a leginkább szakmainak nevezhető ellenérvek. Alexandru Lapusan hangsúlyozta, az európai szervezetek nem támogatják a kizárólag etnikai alapon létrehozott autonóm, különleges jogállású régiók létrehozását. A Demokrata Párt nevében felszólaló Emil Boc azt hangsúlyozta, pártja az egyesítésben érdekelt, nem pedig a szétválasztásban. Boc szerint a kezdeményezés ellentmond az alkotmány első cikkelyében rögzített egységes nemzetállami meghatározásnak. A Nemzeti Liberális Párt nevében felszólaló Victor Paul Dobre kijelentette, soha nem fogják megengedni, hogy az egységes nemzetállamon belül a magyarság párhuzamos struktúrákat hozzon létre. Augustin Bolcas, a Nagy-Románia Párt vezérszónoka kijelentette: példátlan a román parlamentarizmus történetében, hogy a képviselőház terroristák által beterjesztett tervezetet vitatott meg. Bolcas már a beterjesztést is gazemberségnek, provokációnak és a nemzetállam elleni merényletnek nyilvánította. Bolcas minősítéseit az RMDSZ álláspontját ismertető Kovács Csaba is elutasította. Kovács Csaba hangsúlyozta, nem a szövetség terjesztette be az autonómiatervezetet, és azt szakmai szempontból több ponton is gyengének tekinti, ennek ellenére támogatja a kezdeményezést, hiszen a Székelyföld területi autonómiájának a kivívása az RMDSZ-programban is szerepel. A beterjesztők nevében Toró T. Tibor reagált a hozzászólásokra. Hangsúlyozta, az alkotmánymódosításkor többször elhangzott az ígéret, a nemzetállami államforma nem lesz jogforrás a kisebbségek elnyomására. „Szinte biztos, hogy a plénum elutasítja a kezdeményezést, de akkor is egyértelmű sikernek tekinthető, hogy a román parlament többé-kevésbé nyugodt vitát folytatott a székelyföldi autonómiáról – összegezte Szilágyi Zsolt. – Az ülés után több kormánypárti kolléga is őszintén gratulált azért, hogy pozitívan tudtunk bemutatni egy olyan törekvést, melyet a román társadalom ma még érzelmi alapon elutasít.” /Gazda Árpád: Ma végszavazást tartanak a képviselőházban a székely autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2004. március 31.
Márc. 27-én tartotta Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Elnöksége XIII. küldöttgyűlését a szovátai Teleki Oktatási Központban. A tisztújítás során megerősítették tisztségében az eddigi vezetőséget. Az RMPSZ elnöke továbbra is Lászlófy Pál, székelyföldi alelnök: Pál Ferenc, közép-erdélyi alelnök: Szőcs Judit, partiumi alelnök: Matekovics Mihály. Az elnökség megújította főtitkári tisztségében Burus Siklódi Botondot. /Újraválasztották Lászlófy Pált. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./ Lászlófy Pál elnök a 2003-as év néhány eredményéről is beszámolt. Harminc óvodának jelentős támogatást tudtak átadni, 26 millió forint értékben pedig számítógépekkel látták el az intézményeket, ugyanakkor felépült a 44 férőhelyes ifjúsági tábor Szovátán, továbbá az elmúlt évben megjelent a Magiszter folyóirat minden száma. Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára bejelentette: Mákvirág-díj alapításáról döntöttek. A díjra azok a kilencedikesek jogosultak, akik a legjobb tanulmányi eredményt érték el. Az ország 17 megyéjében, ahol van magyar oktatás, lesz egy díjazott. Apáczai-díj alapításáról is döntöttek. A díjat, a humán-, valamint a természettudományok terén tevékenykedő, tudományos munkát felmutató pedagógusoknak ítélik oda. Az idei Bolyai Nyári Akadémiára 32 tanfolyamra 930 résztvevőt, valamint 150-160 előadót várnak. /Daczó Dénes: Újraválasztották az RMPSZ vezetőségét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2004. március 31.
Márc. 27-én tartották Aranyosgyéresen, az Avram Iancu Általános Iskolában a Csinom Palkó, Csinom Jankó honismereti vetélkedőt, amelyen az aranyosegerbegyi, aranyosgyéresi és tordai diákok mérték össze tudásukat. Az Aranyosgyéresi Vegyeskórus előadta a Rákóczi-indulót és a Dana-dana kórusműveket., majd fellépett a házigazda iskola Pacsirta gyermekkórusa. Dumitriu Anna a tordai Petőfi Társaság nevében emlékeztetett: az ilyen jellegű honismereti és nyelvápoló versenyeket már 1990 óta szervezik. A Petőfi Társaság 1999 óta patronálja ezt a tordai Mihai Viteazul Kollégiumban működő Balázs Ferenc Önképzőkör diákjainak segítségével. /Ladányi Emese Kinga: 14 éve szervezik Aranyosvidéken a honismereti vetélkedőket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2004. április 2.
A rendszerváltás utáni Románia egyik legjelentősebb autonómia-konferenciájának színhelye a szovátafürdői Danubius Szálló. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében, a Pro Minoritate Alapítvány támogatásával ápr. 1-2-én megrendezett konferencián részt vett többek között Andreas Gross, az Európa Tanács jelentéstevője, Gunnar Jansson, Románia volt raportőre, Ignasi Guardans, az Európai Parlament katalán képviselője, Cristoph Pan dél-tiroli politikus, Komlóssy József svájci politikus, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, román részről pedig Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság képviselője. Jelen volt az EMNT és az SZNT teljes vezetősége és az RMDSZ integrációs és külügyi bizottságának elnöke. Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke kijelentette, hogy hosszú évtizedek óta tartó fogyatkozás és pusztulás után gyökeres változásra van szüksége romániai magyar nemzeti közösségnek. A megoldást az autonómia és az integráció együttesen kínálja. Románia a nemzeti kérdés megoldását Trianon óta folyamatosan a kisebbségek beolvasztásában vagy eltávolításában látja. A püspök azt is szóvá tette, hogy immár egy éve nacionalista össztűz zúdul az autonómia képviselőire. A hecckampányból az RMDSZ is jócskán kiveszi a részét, úgyszintén a magyar kormány. Az MSZP összefog az utód kommunista román Szociáldemokrata Párttal az erdélyi autonómia-mozgalom letörése végett, hangsúlyozta Tőkés László. Andreas Gross svájci politikus fontosnak tartotta a kisebbség és a többség közötti megegyezést, a hatáskörök pontos megosztását és az anyaország elkötelezett támogatását. Komlóssy József, a svájci SENCE alelnöke előadásában a sokszínű Svájc államrendszerét, a négy hivatalos nyelv alkotmányba rögzítésének történetét, a Svájcban élő népek példa értékű önrendelkezésének megvalósítását ismertette. /Makkay József: Önrendelkezést közmegegyezéssel lehet kivívni. A nyugatiak szerint az autonómia a demokráciaépítés folyamata. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ Magunknak kell megteremtenünk – így összegezhető a szovátai autonómiakonferencia első napjának tanulsága. Christoph Pan, a dél-tiroli autonómia ,,atyja” a modell gyakorlati vetületeit ismertette, hangsúlyozva, hogy elengedhetetlen az autonómia jogi megalapozása. Ignasi Guardans katalán képviselő az 1978-as spanyol alkotmányt ismertette, amely gyakorlatilag 17 autonóm régiót statuált. Az alandi svédek képviseletében felszólaló Gunnar Jansson azt az autonómiamodellt ismertette, amely túlmutat a Gross-jelentésben megfogalmazottakon, hiszen már a második világháború után az akkori finn miniszterelnök kijelentette: a svédeknek adjunk meg mindent, amit kérnek és még ötven százalékot. Komlóssy József előadásában az államokon belüli demokratikus rend egyik letéteményeseként értelmezte a területi autonómiát. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, kijelentette: Székelyföld közössége nem mond le a területi autonómiáról. /(Ferencz): Magunknak kell megteremtenünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./
2004. április 6.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett kétnapos szovátafürdői tanácskozáson Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségi kérdés rendezésének legígéretesebb formája a közösségi autonómia. A státustörvény eredeti formájában kedvező hatású volt – mondta. A Medgyessy-kormány által végrehajtott módosítások miatt viszont a kisebbségi magyarok elbizonytalanodtak abban a tekintetben, hogy Magyarország hatékonyan tudja-e támogatni őket szülőföldjükön. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke emlékeztetett: Romániában a decentralizáció még nem kezdődött el, mert az alkotmány szerint Románia "egységes nemzetállam", egyedüliként az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül. A regionalizmus és az autonómia kérdését eddig csak erdélyi értelmiségiek és politikai szervezetek vetették fel – mondta. Nem véletlenül – tette hozzá –, hiszen az agyonközpontosított Romániával szemben Erdélyben az autonómiáknak évszázados hagyományai vannak (mócok, besztercei románok, szászok, székelyek). Eberhard-Wolfgang Wittstock, a Romániai Német Demokrata Fórum parlamenti képviselője szerint az erdélyi szászok évszázadokon át működő autonómiája mutatja, hogy ezeken a területeken hagyománya van az önrendelkezésnek. Szilágyi Zsolt a szervezők nevében úgy fogalmazott: "Sikerült bemutatni a működő nyugat-európai autonómiamodelleket, áttekintettük az eddigi munkánkat, és megfogalmaztunk továbblépési lehetőségeket, bátran mondhatjuk, tanácskozásunk sikeres volt". Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke elmondta: 1989 után a romániai magyar közösség felsorakozott a közösségi autonómia mellett. /Célunk a közösségi autonómia intézményrendszere. A nemzetállam a szegénységet konzerválja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ Németh Zsolt így kezdte hozzászólását: Nem hallgathatjuk el, hogy a magyarság a Kárpát-medencei népek között folyó “fennmaradási” versenyben nem áll jól: demográfiai pozíciói romlanak, nyelvterülete zsugorodik. “E folyamatok feltartóztatása és megfordítása érdekében el kell érni, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén maradjon, hogy nemcsak jó, de érdemes is legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében.” Összegzésként Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a közösségi autonómia a Kárpát-medencei magyarság jövőjének megkerülhetetlen előfeltétele. Toró T. Tibor kijelentette: “mi az autonómiában ismertük fel és képviseljük a nemzeti gondolatot”. Az autonomisták előtt álló teendőket összefoglalva azt emelte ki, hogy az elméleti megalapozás szakaszán lassan túljutva, az intézményépítés és -működtetés közel sem könnyű feladata következik. A konferencia végén felolvasták a különböző okok miatt távol maradt Gabriel Andreescunak és Eva Maria Barkinak a jelenlévőkhöz intézett levelét. /Makkay József, Szentgyörgyi László: A magyar közösség autonómiájának nincs alternatívája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 6./
2004. április 7.
Gunnar Jansson finnországi svéd képviselő, Románia volt Európa tanácsi raportőre a vele készült interjúban csapdának vélte az etnikai alapú területi autonómia kifejezését. Szerinte az Európában ma kedvelt kifejezésekkel kellene megfogalmazni a székely célokat. Náluk az Aland szigetekét nyelvi és kulturális alapú autonómiának mondják, de ez természetesen etnikait is jelent. Az európai szellemnek most a regionalizmus kifejezés felel meg a legjobban. Az EU úgy véli, a kisebbségvédelem túl bonyolult kérdés ahhoz, hogy foglalkozzék vele. Ezért ezt regionális szinten szeretné kezelni. A helyi és regionális hatalom chartája kimondja, hogy a regionális felosztáskor tekintettel kell lenni a nyelvi, a történelmi, a gazdasági és az infrastrukturális realitásokra. /Gazda Árpád: El kell kerülni az etnicitás csapdáját. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./
2004. április 10.
Egyes budapesti ellenzéki források úgy vélik, hogy az ápr. 25-én a magyar és a román miniszterelnök jelenlétében leleplezendő Szabadság-szobor ára túlméretezett – írta az ápr. 9-i Népszabadság. Ezek szerint az újraállítás engedélyezéséért cserében a magyar kormány úgymond aránytalan kötelezettségeket vállalt volna Bukaresttel szemben a Gozsdu-vagyon sorsával kapcsolatban, illetve jogokról mondana le, még az újraavatás előtt. A fideszes Németh Zsolt képviselő kijelentette, hogy tájékozódás céljából Romániába utazik. /Szabadság-szoborért Gozsdu-vagyon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2004. április 10.
A vajdasági kisebbségek elleni atrocitások megszaporodásáról és a kisebbségeket érintő problémákról folytattak ápr. 8-án tárgyalást Belgrádban Vojislav Kostunica szerb kormányfővel a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői. – Tárgyilagos, s hiszem azt, hogy eredményre vezető megbeszélés volt, amelynek gyümölcseit az elkövetkező hónapokban érezni fogjuk – közölte Kasza az MTI-vel a találkozó után, amelyen rajta kívül részt vett még Bunyik Zoltán, a VMSZ alelnöke, vajdasági oktatási miniszter és Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi miniszter. Kasza tájékoztatta a miniszterelnököt arról, hogy a Vajdaságban nő a kisebbségek elleni atrocitások száma és a támadások súlyossága. Kostunica pozitívan értékelte minapi telefonbeszélgetését Kovács László magyar külügyminiszterrel. – A szerb kormányfő és a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetése a jószomszédi viszony építésének lesz a sarokköve – mondta Kasza József. A VMSZ vezetői kérték a szövetségi szinten elfogadott kisebbségügyi törvény átvitelét szerbiai köztársasági szintre. Szorgalmazták a jogszabály módosítását, a kisebbségi nemzeti tanácsok hatáskörének és eszköztárának pontos meghatározását, hogy a kisebbségi önkormányzatokat ezentúl ne elektori rendszerrel, hanem közvetlenül válasszák meg. /Megbeszélés a vajdasági kisebbségek helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2004. április 14.
A Szabadság napilap tiltakozott Magyar Polgári Szövetség által Bánffyhunyadon terjesztett röplap ellen, amely szerint a Szabadság az "RMDSZ-t kiszolgáló újság"-ként "véget nem érő gyalázkodásokkal" folyamatosan támadja a református egyház vezetését. Valójában a Szabadság vitafórum, véleményének megnyilvánulási helye, politikai hovatartozástól függetlenül. A Szabadságban a legkülönbözőbb politikai szervezetek hírei, nézetei helyt kapnak. /Balló Áron: Olvasóink bölcsességében bízva. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
2004. április 15.
A pedagógusszövetség irodavezetője szerint a magyar kormány és az RMDSZ szándékosan hallgat a 2002–2003-as évről. „Kifelejtettek” egy évet az oktatási támogatásokból – jelentette ki Márton Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által működtetett pályázati iroda vezetője. Szabó Vilmos államtitkár szerint viszont a támogatásokat nem a 2001–2002-es, hanem a 2002–2003-as esztendőtől kell számolni. A szülők szinte mind úgy tudják, hogy gyermekeik az elmúlt tanévre kapták a segélyt. Ezzel szemben a Medgyessy-kabinetnek az – immár az Iskola Alapítványon keresztül meghirdetett – újabb programja már a 2003–2004-es tanévre vonatkozik. „Annak, hogy a pedagógusszövetség helyett az idéntől az RMDSZ-nek alárendelt Iskola Alapítvány osztja a támogatást, politikai vetülete van. A budapesti döntés lényegében nem is ellenünk irányul, hanem inkább az RMDSZ-nek próbál kedvezni. A szövetség politikusai a kampányban azzal ágálhatnak, hogy ők pénzt osztanak” – jelezte Márton Zoltán. Azzal egy időben, hogy a támogatás már nem az RMPSZ-en keresztül jut el a címzettekhez, a szovátai iroda megszűnik. „Erről még senki nem értesített hivatalosan, mi is hónapokkal ezelőtt, az újságokból szereztünk tudomást a döntésről. Pedig az Illyés Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatalának ellenőrei elégedetteknek bizonyultak a tevékenységünkkel, mi több, Budapesten dicséretet is kaptunk” – mondta Keresztesi Erzsébet. Szabó Vilmos államtitkár kifejtette: a kedvezménytörvény 2002. január elsején lépett életbe, tehát az oktatási-nevelési támogatás sem vonatkozhatott a 2001–2002-es esztendőre. Szabó szerint a félreértés azzal kezdődött, hogy a 2002. január elsején életbe lépett törvény végrehajtási utasításaiban nem szerepelt, hogy naptári vagy iskolai évre vonatkozik a támogatás. Az államtitkár ezen állításának ellentmond viszont, hogy a Szülőföldön magyarul címet viselő program Budapestről érkezett dokumentumain ez szerepel: „2001–2002 pályázati ciklus”. Szabó Vilmos azzal érvelt, hogy utolsó napjaiban az Orbán-kormány „kiürítette az Illyés Közalapítvány kasszáját”. A támogatás kifizetését Orbán Viktor volt miniszterelnök is felvetette a jelenlegi kormányfővel az év elején folytatott megbeszélésén. Akkor Medgyessy Péter ígéretet tett Orbánnak, hogy abban az esetben is kifizetik a határon túli magyar családoknak járó támogatást, ha ennek összértéke eléri a keret dupláját. /Szucher Ervin, Salamon Márton László: Oktatási támogatás – egy hiányzó esztendő? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./
2004. április 23.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) három hét alatt 54 000 aláírást gyűjtött össze a június 6-i helyhatósági választásokon való részvétel támogatására, jelentette be Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő ápr. 22-én tartott sajtótájékoztatóján. Az MPSZ jelöltlistáit és választási jelét benyújtják a Központi Választási Irodának. A politikus szerint az MPSZ választási részvétele hasznos lesz a magyar kisebbség számára, mivel olyan szavazókat is mozgósít, akik egyébként nem mentek volna el szavazni az RMDSZ-re, amelynek megítélésén rontottak az SZDP-vel kötött megállapodások és a kormányzati részvétel. Pécsi Ferenc képviselő, szatmárnémeti polgármesterjelölt elmondta: az MPSZ szinte minden Hargita, Kovászna és Maros megyei településen részt vesz a választásokon. Szilágyi Zsolt közölte, az MPSZ-tagokat megfenyegették, hogy ha önálló listákon indulnak a helyhatósági választásokon, kizárják őket az RMDSZ-ből. /Az MPSZ összegyűjtötte a szükséges aláírásokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
2004. április 23.
Tulit Attila Szász Jenővel, az országos szervezet elnökével Bukaresten benyújtotta az Országos Választási Irodának (OVI) nyújtotta be a Magyar Polgári Szövetség által országos szinten összegyűjtött és hitelesített 54 115 támogató tag aláírását. – Ha mégsem engedik meg az MPSZ-nek, hogy részt vegyen a választásokon, akkor újabb négy évig szervezetépítéssel foglalkoznak – jelentette ki Gazda Zoltán. Megnevezték Sepsiszentgyörgy MPSZ-polgármesterjelöltjét: Tulit Attila vállalkozó. Sepsiszentgyörgy önkormányzati képviselőjének jelölték: dr. Antal Álmos orvost, dr. Bíró István orvost, Fazekas Ágnes tanárt, Ferencz Csaba újságírót, Fodor László közgazdászt, Gazda Zoltán színészt, György Ignác kertészmérnököt, Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatót, Kovács István unitárius lelkészt, Krecht Gyöngyvér tanárt, Majos Attila vállalkozót, Már István tanárt, Nagy Gábor tanárt, dr. Nemes Tibor orvost, Ősz Erőss Péter nyugalmazott tanárt, Pethő István villamosmérnököt, Szőcs Levente szociológust, Torró Attila képzőművészt, Tulit Attila vállalkozót, Újfalvi István tanárt, Váncsa Albert tanárt. Az MPSZ a roma közösség képviselőjének helyet kíván biztosítani listáján. A megyei tanács jelöltlistája nem készült még el. Képviselőjelölteket indítanak Sepsiszentgyörgyön, Barátoson, Illyefalván, Kommmandón, Kökösben (még mindig nem biztos), Dálnokban, Málnáson, Uzonban, Zabolán, Baróton, Vargyason, Kézdivásárhelyen. /(s): Az MPSZ jelöltje polgármesternek Tulit Attila. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./
2004. április 26.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői ápr. 24-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében gyűltek össze. Az SZNT képviselői délelőtti tanácskozásukon a székelyföldi autonómia-tervezet képviselőházi elutasítása után kialakult helyzetet vitatták meg, és több határozatban is döntöttek arról, hogy az európai fórumokhoz fordulnak. Az EMNT képviselői délutáni tanácskozásukon három autonómiatervezetet fogadtak el. A párbeszédről szólva Tőkés László kijelentette: az EMNT kezdettől fogva nyitott volt az RMDSZ-szel történő dialógusra, az RMDSZ csúcsvezetősége azonban csak látszatpárbeszédre törekedett. Az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József négy határozattervezetet terjesztett elő, amelyek szavai szerint a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelem újabb állomásai. A felszólalók elfogadhatatlannak tartották a román képviselőház érvelését Székelyföld autonómia-statútumának elutasításáról. Az első határozattervezet az Európai Parlamenthez, az Európa Tanácshoz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez fordul, azzal a kéréssel, hogy tegye Románia európai integrációjának előfeltételévé Székelyföld autonóm régióként történő elismerését. Egy másik elfogadott határozat több európai autonóm régió vezetőihez fordul, hogy nemzetközi szinten támogassák Székelyföld azon törekvését, hogy autonóm régióként kerülhessen be az Európai Unióba. Ugyanezt kéri a harmadik határozat a Kárpát-medencei magyar szervezetektől. A küldöttek arról is döntöttek, hogy népszavazást kezdeményeznek a történelmi Székelyföldhöz tartozó székek lakossága körében Székelyföld önrendelkezési jogának kivívásáról. Az EMNT tanácskozás 217 résztvevője meghallgatta Tőkés László püspök, az EMNT elnökének beszámolóját a decemberi alakuló ülés óta eltelt időszakról. Az EMNT autonómia-elképzeléseit ismertették a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, illetve a Magyar Demokrata Fórum vezetőivel. Mindkét ellenzéki párt támogatásáról biztosította az SZNT és az EMNT vezetőit. Az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseiről Mádl Ferenc magyar államfő is első kézből értesülhetett, ugyanakkor több magyarországi fórumon, különféle gyűléseken ismertették törekvéseiket. Tőkés László szerint szükség van az igazi párbeszédre, olyanra, amely magyar egységet teremthet az autonómia körül. Tőkés László bírálta az RMDSZ egyre megalkuvóbb politikáját, amelynek része az aradi Megbékélési Park is. Feltette a kérdést, hogy milyen árat fizethet az RMDSZ a román államtól polgári célokra kapott pénzek politikai célokra történő eltereléséért. Mi lehet az ára annak, hogy a román állam tétlenül nézi a Communitas Alapítvány körüli botrányt, ugyanakkor a közvélemény szinte semmit nem tud a Progres Alapítványról, amely a státustörvény alkalmazására kapott pénzek és az infrastruktúra fölött rendelkezik, szintén teljes RMDSZ-felügyelet mellett. Toró T. Tibor részletesen ismertette a Bakk Miklós vezetésével, kolozsvári politológusok által kidolgozott három autonómiatervezetet. A munkában részt vett Bodó Barna, dr. Csapó I. József, továbbá Kovács Péter és Gál Kinga magyarországi szakemberek, valamint Komlóssy József svájci szakértő. A küldöttek támogatásukról biztosították a tervezeteket. A vita végén a résztvevők megszavazták az autonómiatervezeteket. /Makkay József: A méltányos integráció előfeltétele az autonómia. Marosvásárhelyen ülésezett az SZNT és az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2004. április 26.
Az Országos Rendőrfelügyelőségen tesznek panaszt azok az újságírók, akiket a letartóztatott Csibi István emberei bántalmaztak ápr. 23-án a Hargita Megyei Törvényszéken. Az újságírók elégedetlenek azzal, ahogyan a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség sajtóközleménye tükrözi az incidenst. Az újságírók sérelmezték, hogy a rendőrök késéssel, csak a bántalmazott riporterek kiáltozásai nyomán avatkoztak be a törvényszéken a szemük előtt folyó agresszióba. Robert Veress, az Adevarul újságírója, aki a bántalmazottak között volt, kijelentette, hogy a Hargita megyei rendőrök és az ügyészek tétlenül nézték, amint Csibi István gorillái bántalmazzák a sajtó képviselőit. /Csibi emberei újra újságírókra támadtak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./
2004. április 28.
Konsztantinosz Sztephanopoulosz görög államfő Romániába látogatott. Románia és Bulgária "kétségtelenül" az EU tagja lesz 2007-ben, jelentette ki a görög államfő ápr. 27-én Bukarestben. /Románia "kétségtelenül" az EU tagja lesz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2004. április 29.
Miközben a bosnyák hozzátartozók 1 milliárd euró várományosai, a romániai haláltábor túlélői és az áldozatok hozzátartozói még mindig hiába várnak méltányos kárpótlásra. A hágai Nemzetközi Törvényszék néhány nappal ezelőtt népirtásnak minősítette az 1995–ös srebrenicai mészárlást, és ezzel legalább bizonyos értelemben a genocídium fogalmát is átértelmezte. Az 1944 végén sok ezer, Észak–Erdély különböző településeiről a földvári haláltáborba elhurcolt férfiak tragédiája is népirtás. Srebrenicát 1995 júliusában elfoglalta Radiszláv Krsztics tábornok serege, ami után néhány nap alatt a szerbek több mint 7000 muzulmán férfit végeztek ki. 1944. augusztus 23–án, amikor már nyilvánvaló volt, hogy Németország elveszti a háborút, Románia a leendő győztesek oldalára állt át. Ezzel ismét terítékre került Észak–Erdély hovatartozásának a kérdése. A román kormány egész Erdélyt akarta. Akkor úgy nézett ki, hogy Észak–Erdély legalább egy részének a hovatartozása az itt élő lakosság etnikai összetételén is múlhat, elhatározták, hogy amennyire lehetséges, "javítanak" ezen az összetételen. Elhatározták a nem román lakosságnak a trianoni határon kívülre juttatását, a leplezett formában történő etnikai tisztogatást. Földvár az utóbbi célt szolgálta. A lágerben olyan körülmények között tartották a foglyokat, hogy minél többen elpusztuljanak. A "földváriak" közül a szívósabbak végül négy hónapi raboskodás után, 1945 áprilisában borzalmasan leromlott állapotban ugyan, de élve hagyhatták el a haláltábort. Azonban a túlélőknek több mint fél évszázadig még beszélniük sem volt szabad arról, ami velük történt. A ’89–es fordulat után megszólalhattak ugyan, de Bukarestben nem akarták meghallani a panaszukat. 1999–ben végül Romániában megjelent egy kormányrendelet, amely az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti időszakban etnikai alapon üldözött személyeknek nyújtandó kárpótlásról intézkedik. A haláltábor Szatmár megyei túlélői közül már csak hatan–heten voltak életben, és nagyon kis összegű kárpótlást kaphattak volna. A Hivatalos Közlöny 2002. nov. 7–i számában az 1940. etnikai okokból üldözött személyeknek nyújtott jogokra vonatkozóan olyan módosítás jelent meg, aminek lényege az, hogy a jogosultak kategóriáját kiterjeszti az említett periódusban Észak–Erdélyből elmenekült, kiutasított vagy kitelepített személyekre is. Ez azt jelenti, hogy a Trianon után idetelepített román kolonisták kapnak kárpótlást. Ezeket a telepeseket a második bécsi döntés után, 1940 októberében a magyar hatóságok hazaküldték, majd a háború visszatértek újra. Miközben a közvetlenül Trianon után románosítási céllal betelepített kolonisták markát havonta szép summa üti, a földvári haláltábor túlélői, semmilyen kárpótlásban nem részesülnek. Most ismét módosították az etnikai alapon üldözött személyek jogairól szóló törvényt, Kerekes Károly képviselő javaslatára. A kedvezményezettek köre kiegészül a kilakoltatott személyekkel, valamint a kisebbségek ellen irányuló erőszak áldozataival. /Boros Ernő: Nem csak Srebrenicán, Földváron is genocídium történt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./
2004. május 3.
A szatmári békét követő fejlődés és Magyarország uniós csatlakozása után megnyíló lehetőségek közötti párhuzamot hangsúlyozták máj. 1-jén a majtényi síkon azok a szónokok, akik a Rákóczi–szabadságharcot követő fegyverletételre, illetve Rákóczi fejedelemmé választásának évfordulójára emlékeztek. Muzsnay Árpád, a rendezvény szervezője után Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke is az egység jelentőségét hangsúlyozta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: nekünk ahhoz, hogy a szabadságot végre kivívhassuk, nemcsak másokkal kellett megküzdenünk, hanem magunkat is le kellett győznünk. Az egység üzenetét fogalmazta meg Katona Tamás történész is. A részvevők megkoszorúzták a majtényi síkon található emlékoszlopot. /Túrós Lóránd: Az egység üzenete a majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./
2004. május 6.
Szeptember elsejétől négy marosvásárhelyi általános iskola elveszti önállóságát, és egy-egy másik iskolával összevonva közös igazgatóság alatt működnek tovább. Az összevonással mindenütt megszűnik az egyik magyar aligazgatói állás, jó néhány (többnyire magyar tannyelvű) osztály önállósága, továbbá tanítói állások és tanári katedrák szűnnek meg, és csökken az óraszám is. Az összevonás oka a gyereklétszám csökkenése, és elsősorban a magyar tagozatot érinti. Az összevonások be nem vallott, de nyilvánvaló oka, hogy megszűnjenek azok az általános iskolák megyeközpontunkban, ahol egyensúlyban vagy enyhe többségben van a magyar gyermekek száma. Az összevont intézményben kisebbségben lesz a magyar tagozat, szóba sem jöhet, hogy az iskolát magyar személyiségekről nevezzék el, amiképpen az igazgató nemzetisége is egyértelművé válik. Az átalakítás esélyt teremt arra, hogy az iskolák összevonásával az egyik épületbe a magyar tagozat költözzék, a másikban pedig maradjon a román, de erre nem törekedett a tanfelügyelőség. /Bodolai Gyöngyi: Összevont tanintézetek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./
2004. május 10.
Mintegy két és fél ezer ember gyűlt össze máj. 8-án Szatmárnémetiben, az RMDSZ megyei szervezetének kampányindítójára. Ilyés Gyula polgármesterjelölt mellett csapata, városi és megyei tanácsosjelöltek jelentek meg. Ilyés Gyula elmondta: polgármesterként egyik legfontosabb célkitűzése a jól fizető munkahelyek teremtése lesz. A színpadot a magyarországi zenészek vették birtokukba, elsőként a Bikini zenekar, majd a Venus lépett fel. /T. L.: Szabad lett a tánc az RMDSZ kampányindítóján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./
2004. május 18.
Ismét törvénytelenségre készül Funar, Kolozsvár polgármestere: közpénzből utalna ki több ezer eurót azoknak a tervezőknek, akik a Stefan cel Mare szobor megvalósítására nyújtottak be pályázatot. A magyarellenességéről ismert "kolozsvári bíró" büszkén dicsekedte az újságíróknak: 12 éves polgármesterkedése alatt több mint 15 emlékmű az ő szellemi ihletésére és javaslatára valósult meg Kolozsváron. Stefan cel Mare halálának ötszázadik évfordulója alkalmából törvénytelenül szobrot akar állítani az 1500-as években uralkodott moldovai fejedelemnek. Annak ellenére, hogy a városi tanács hét alkalommal elvetette a szoborállítás ötletét, a polgármester önhatalmúlag zsűrit állított össze, és ötletbörzét hirdetett, amelyre több mint tíz szobrász jelentkezett. A testület elnöke maga Gheorghe Funar. /Kiss Olivér: Közpénzből törvénytelenül. Szobor a magyar főkonzulátus előtt? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2004. május 19.
SZDSZ- küldöttség látogatott Marosvásárhelyre. A delegáció vezetője, Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának elnöke rámutatott, hogy az SZDSZ mindig fontosnak tartotta a kapcsolattartást a határon túli magyarsággal. Mózes Edith újságíró kérdésére, hogy az erdélyi magyarság körében a párttagolódás aktív Fidesz-segédlettel alakult ki, a Fidesz mit remél ettől, Szent-Iványi István, kifejtette: akiket a Fidesz „megsegít, azok vissza szokták őket segíteni. Azok az emberek azt szokták nyilatkozni, hogy ne szavazzanak bolsevikokra, liberálisokra a magyar választópolgárok, s ezért konkrét támogatásokat kapnak. Tehát ez az egyik. A másik pedig az, hogy a Fidesznek kezdettől fogva az volt a filozófiája, hogy nem egyenrangú partnernek tekintette a határon túli magyar szervezetek vezetőit, hanem alárendelt csatlósokat szeretett volna látni. Olyanokat, akiket közvetlenül lehet irányítani Budapestről” „Az RMDSZ vezetése, vagy Délvidéken a Kasza József vezette VMSZ egy csomó kérdésben szemben állt velük, más álláspontot képviselt. Ezt nehezen tudták elfogadni, mert ők egy közvetlen irányításban voltak érdekeltek. Ezenkívül bizonyára az általuk támogatottak magyarországi hozzátartozóinak szavazataira is számítanak.” /Mózes Edith: Az SZDSZ elutasítja a feszültséget szító törekvéseket. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
2004. május 19.
Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke felvázolta a magyar anyanyelvű oktatás helyzetét. Amikor 1990-ben elkezdték a munkát, az egyetem előtti oktatásban jóformán nem volt önálló magyar tanintézmény. Most viszont 138 líceumi szintű intézményben oktatnak magyar anyanyelven, amiből 58 önálló magyar nyelven oktató intézmény. Az utóbbi időszak gyümölcse az aradi Csiky Gergely Gimnázium, a máramarosszigeti Löwei Klára Gimnázium és újra önálló lett Brassóban az Áprily Lajos Gimnázium. Kötő bízik abban, hogy a közeljövőben Szilágysomlyón is, és Bánffyhunyadon is önálló magyar középiskola lesz. Problémát jelent, hogy az önálló magyar iskolahálózat eddig eléggé beszűkült profilban működhetett. Az anyanyelvű szakoktatást megszüntették. A tanügyi törvény módosított változata lehetővé teszi a szakoktatás anyanyelvi gyakorlatát, anyanyelven működő szaklíceumok és szakemberképzésre szolgáló inasiskolák illetve tanonciskolák, mesterképzők létesítését. Nulláról kell indulni. Hiányzott a tankönyv, a szakszemélyzet, tantervek sem voltak. Most már kibontakozóban van a szakiskolai hálózat is. Szaklíceumok indultak, több közgazdaságtani osztály indult középszinten, a Székelyföldön tovább bővült a szaklíceumi hálózat. A posztlíceális és vállalkozói alapon létrehozott anyanyelvű képzési formák elterjedtek Erdélyben, közvetlenül tudnak reagálni a munkaerőpiaci kívánalmakra, és jelentős számú posztlíceális, magánkézben levő, vállalkozói alapon működő képzési forma indult be. Önálló magyar oktatást kell megszervezni a felsőoktatásban is. Ezt még nem sikerült véghezvinni. Ahhoz képest, hogy 1990-ben a felsőoktatásban tanuló magyar diákok száma alig haladta meg a háromszázat, jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 58 szakon lehet magyar nyelven tanulni. Közel 5000 hallgató tanulja a szaktantárgyakat anyanyelvén, a magyar nyelvű szakokon, és 8000 fölött van, csak a Babes-Bolyain, a magyar anyanyelvű diákoknak a száma. A jogon egy-két tantárgyat hallgathatnak magyarul is. A jogon 1998 óta 40 hely van elkülönítve magyar diákok számára. 1996-ban országos viszonylatban mindössze 9 magyar diák volt a jogon. Amikor a tanítóképzői főiskolai képzés beindult, akkor hat városban: Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Kolozsvárt, Nagyváradon és Kézdivásárhelyen létesült magyar anyanyelvű, főiskolai szintű tanítóképzés. /Zsehránszky István: Önállóan – minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., folyt.: máj. 19./
2004. május 21.
Adrian Nastase miniszterelnök keményen bírálta az ellenzéket, nevezetesen a választási szövetséget kötött liberálisokat és demokratákat. Példának hozta fel Emil Boc kolozsvári polgármester-jelöltet, aki egyszer a Bibliára esküdve hangoztatta, hogy nem szövetkezik a magyarokkal, másnap pedig azt sem tudta, hogyan, milyen ígéretekkel ellensúlyozza kijelentését a magyar választók előtt. Nastase szerint az SZDP az a párt, amelynek a legkorrektebb a kapcsolata az RMDSZ-szel. A miniszterelnök kifejtette: komoly partnernek tartja az RMDSZ-t, és ennek vezetőjét, Markó Béla szövetségi elnököt, ellentétben a szélsőséges Tőkés Lászlóval, aki nem érti az idők szavát. /Nastase példaértékűnek tartja az SZDP–RMDSZ kapcsolatot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2004. május 24.
Máj. 23-án Zágonban a közbirtokossági erdő eladásáról vitázó közgyűlés – mely ezúttal létszámtól függetlenül, másodszori összehívásra határozatképes volt – megválasztotta az eladással foglalkozó héttagú bizottságot. A zágoni közbirtokossági erdőhöz ragaszkodók Tamás Sándor képviselő jogi indoklásaira hivatkozva próbálták elmagyarázni a közgyűlésen, miért törvénytelen az erdő eladása. Jogszabály alapján a közbirtokossági tulajdont közösen lehet használni, eladni csak beltagoknak lehet, ha pedig másnak adják el, az adásvétel semmisnek tekinthető, és az erdő visszaszáll az állam tulajdonába. Az eladáspártiak azt állították, hogy 2004-ben lehetetlen a visszaállamosítás. Az összegyűjtött aláírások szavatolják az eladáspárti kétharmados többség döntését. Az eladás ellenzői időközben aláírásgyűjtésbe kezdtek. Puskás Bálint szenátor szerint az állam elkobozhatja a területet. /Farkas Réka: Kétes törvényességű üzlet. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./
2004. május 25.
Csillapulni látszanak a viták a romániai magyar közösségen belül az "alternatív politikai kezdeményezések" körül, az RMDSZ támogatottsága mindenütt töretlen – mondta máj. 24-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Azzal kapcsolatosan, hogy Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke a hétvégén Székelyudvarhelyen szoborpark-avatás keretében állt ki az RMDSZ-szel szemben induló Szász Jenő polgármester mellett, Markó így fogalmazott: Erdélyben szívesen látott minden magyarországi politikus, jelenlétük ma már természetes a különböző rendezvényeken. Markó ugyanakkor nem örült annak, hogy e rendezvényen a Fidesz elnöke olyan helyi politikust próbált "megtámogatni", aki a romániai magyarság politikai egységének a megosztását próbáló szervezetnek volt a kezdeményezője. Markó Béla "enyhe paródiát" vélt felfedezni abban, hogy Székelyudvarhelyen tizenhárom mellszobrot avattak. Szerinte akár "szentség-törésnek" is tekinthető, hogy az aradi tizenhármak emlékművének felavatása után most ugyanezt a tizenhármas számot egy másik szoborparkba "ültetik át". Úgy vélte: aligha tekinthető művészetnek, hogy arcot próbáltak adni a székelyek legszebb legendájának, Csaba királyfinak. Markó szerint a Fidesz túlságosan belelovallta magát abba, hogy Erdélyben olyan politikai szervezetet hozzon létre, amely jóban-rosszban vele tart. E kísérlet azonban kudarcba fulladt. A Fidesz politikusai egy idő után rá fognak jönni arra, hogy a magyarországi politikai értékrendet nem lehet átvinni Erdélybe. /Markó szerint csillapulni látszanak a viták a romániai magyar közösségen belül. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
2004. május 25.
Szilágyi Zsolt képviselő a romám televízió magyar adása vezetőségéhez írt nyílt levelében tiltakozott az adása politikai cenzúrára emlékeztető módszerei ellen. A tévé kolozsvári felvételre hívta Szilágyi Zsoltot egy olyan RMDSZ képviselő társaságában, aki az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket Hitler terveihez hasonlította. Az illető nem jelent meg, a műsort Gazda Árpád műsorvezetővel felvették. A műsor sugárzása előtt két nappal a magyar szerkesztőség megbízott vezetője arról értesítette Szilágyi Zsoltot, hogy a műsorban az említett RMDSZ képviselőnek feltétlenül szerepelnie kell, ezért a műsort Bukarestben újra kellene venni, mert így „túlságosan egyoldalú”. Előzőleg az adásban többször szerepelt egyedüli meghívottként az RMDSZ hivatalos vezetésének több tagja, akkor ez nem jelentett bajt, érvelt Szilágyi. A megbízott főszerkesztője erre a szovátai autonómiakonferenciáról szóló beszélgetést letiltotta. A szerkesztőség megszakította az együttműködést Gazda Árpáddal. Ez az eset azt bizonyítja, hogy a magyar szerkesztőség nem mentes a cenzúrától. /Tiltakozás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 25./
2004. május 26.
Mircea Munteanu, a Dorin Florea polgármester támogató Ökológus Párt megyei elnöke "választói minőségben" reklamált Marosvásárhelyen, a választási irodánál. Szerinte az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének, Kelemen Atillának a plakátjai ellentmondanak a törvénynek. Fehér szakáll – piros nyakkendő, szerinte a színkombináció egy másik ország, a Magyar Köztársaság zászlójának színeit idézi. Szerinte az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének plakátján a következő elemek törvényellenesek: zöld alap, piros RMDSZ-jelvény, a jelszó fehérrel van írva, a jelölt inge fehér és szakállának egy része fehér. A választási iroda helyt adott Munteanu Mircea panaszának. A határozat kötelezte az RMDSZ-t, hogy távolítsa el a jelölt választási plakátjait. Az RMDSZ megfellebbezte meg a határozatot. /Mózes Edith: Egy választópolgár esete a piros-fehér-zölddel. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ Több órán át vitatta a megyei választási iroda az RMDSZ fellebbezését, melyet végül elfogadott. Kelemen Atilla fehér szakállas képe tehát maradhat. /Mózes Edith: Maradhat a szakáll! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. május 26.
Esztergomi nyilatkozat – A Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek ünnepélyes nyilatkozata az Európai Unió bővítése alkalmából Mi, a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek üdvözöljük az Európai Uniónak a Kárpát-medencei magyarság számára sorsdöntő jelentőségű kibővítését; megerősítjük elkötelezettségünket azon értékek, elvek, jogok és célok iránt, amelyek az Európai Unió alapját alkotják; alapvető fontosságúnak tartjuk az együtt csatlakozó és az Európai Unión kívül maradó magyar közösségek egymás iránti szolidaritását, és reményünket fejezzük ki, hogy állampolgárság szerinti állama Európai Unióhoz történő csatlakozása révén minden kárpát-medencei magyar közösség tagja mihamarább európai polgárrá válik; megállapítjuk, hogy a magyar nemzeti közösségeknek azonos nemzetpolitikai céljaik vannak, függetlenül attól, hogy az Európai Unió tagországaiban élnek, vagy azon kívül. Kinyilvánítjuk együttműködési készségünket ezeknek a céloknak az elérése, a magyar nemzeti közösségek egyesítése érdekében az Európai Unió keretében. Meggyőződésünk, hogy a tagállamok szerepét nem érintve az Európai Unió egyre inkább a közösségek közösségévé, így a nemzeti közösségek közösségévé válik; megállapítjuk, hogy a határokon átívelő magyar nemzeti érdekek és az európai érdekek egybeesnek, kölcsönösen feltételezik egymást; az uniós gyakorlattal összhangban szorgalmazzuk a regionális és határokon átnyúló együttműködések fejlesztését, azoknak a természetes régióknak az újraalakítását és megerősítését, melyek kedvező feltételeket teremtenek a magyar kisebbségi közösségek önazonosságának megőrzésére, nyelvének és kultúrájának továbbélésére és fejlesztésére, az őket ért gazdasági hátrányok kiegyenlítésére; szorgalmazzuk egy olyan európai közösségi jogszabály megalkotását, amely megkönnyíti az Európai Unión kívül rekedt magyar közösségek tagjainak az Unió külső határain történő átlépését; megállapítjuk, hogy a nemzeti kisebbségek iránt a felelősséget az állampolgárság szerinti államuk viseli. Határon túli nemzeti közösségeinek támogatása ugyanakkor az anyaország legitim célkitűzése. szorgalmazzuk olyan politikai és jogi intézkedések meghozatalát, amelyek lehetővé teszik a magyar közösségek önálló döntéshozatalát az autonómia intézményeinek kiépítésével. E közösségek megmaradásának és gyarapodásának biztosítéka olyan alapelvek gyakorlati megvalósulása, mint a szubszidiaritás és az önkormányzatiság. felszólítjuk a magyar kisebbségi közösségek állampolgárság szerinti államait, hogy a magyarok arányának megfelelően, az Európai Unióban szokásos gyakorlatot követve biztosítsa az anyanyelven történő oktatást az oktatási rendszer minden szintjén (az óvodától az egyetemig), és minden formájában; felszólítjuk az érintett államokat, hogy vállalt nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően haladéktalanul szolgáltassák vissza az elkobzott közösségi, egyházi és magán ingatlanokat a jogos tulajdonosoknak; felszólítjuk az érintett államokat, hogy a hátrányos megkülönböztetést jelentő, az Európai Unió jogával és joggyakorlatával ellentétes, a kollektív bűnösség elvén alapuló jogi aktusok jogkövetkezményeit haladéktalanul orvosolják; A szlovákiai magyar közösség esetében szorgalmazzuk, hogy a szubszidiaritás elve érvényesüljön mind a közigazgatásban, mind a szlovákiai magyar kisebbségi közösség jogérvényesítésében, így biztosítva a magyar közösség számára az autonóm döntési jogokat az őt érintő ügyekben. A romániai magyar közösség esetében, összhangban az Európai Unió irányában vállalt kötelezettségekkel (Koppenhágai Kritériumok, Európai Megállapodás) felszólítjuk a román államot, hogy hárítsa el a politikai és adminisztratív akadályokat a romániai magyar közösség demokratikus akaratképzése és akaratnyilvánítása útjából, és teremtse meg a lehetőséget az Európában több helyen kedvező tapasztalattal működő területi és kulturális autonómia tárgyalásos úton történő létrehozására a Székelyföldön, illetve Erdélyben; felszólítjuk a román államot, hogy biztosítsa a moldvai csángó-magyarok számára a kulturális, oktatási, nyelvi és vallási jogaik gyakorlását; A Szerbia-Montenegró-i magyar közösség tekintetében szorgalmazzuk a többnemzetiségű Vajdaság széles körű autonómiájának alkotmányos szavatolását és továbbfejlesztését. A tartomány autonómiájának keretében megnyugtató módon biztosítható lenne a vajdasági nemzeti közösségek egyenrangúsága, önazonosságának védelme, jogainak tiszteletben tartása és érvényre juttatása; felszólítjuk a szerbiai kormányzatot, politikai és jogi intézkedésekkel tegye lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Tanács mint a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzata rendelkezzen mindazokkal a hatáskörökkel és költségvetési eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a magyarság önálló döntéshozatalát különösen a közösség kultúráját, oktatását és tájékoztatását érintő kérdésekben. Az ukrajnai magyar közösség esetében felszólítjuk az ukrán államot, hogy tegyen lépéseket a kisebbségek képviseletének biztosítása érdekében mind az ukrán parlamentben, mind a helyhatóságokban; szorgalmazzuk, hogy az ukrán állam a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása érdekében tegye lehetővé Kárpátalján a tömbmagyarságot magába foglaló területi adminisztratív egység létrehozását és a kulturális autonómia intézményeinek kialakítását. A horvátországi magyarságra való tekintettel megkülönböztetett figyelmet fordítunk Horvátország uniós csatlakozásának elősegítésére. Bugár Béla, Magyar Koalíció Pártja; Tőkés László, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács; Szász Jenő, Magyar Polgári Szövetség; Józsa László, Vajdasági Magyar Szövetség Magyar Nemzeti Tanács; Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség; Deák Ernő, Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetsége; Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Esztergom-Párkány, 2004. május 19-én” /HTMH Observer, 2004. máj. 26. – 21. sz./
2004. május 26.
A Babes–Bolyai Tudományegyetemen végzett felmérés szerint Emil Bocra a kolozsváriak 37,7 százaléka szavazna, Ioan Rusra 30,8 százaléka, Gheorghe Funarra pedig 22,6 százaléka. A további sorrend: Smaranda Enache 3,4 százalék, Sabin Gherman 1,6 százalék, Viorica Ilies 1,5 százalék, Nicolae Bocsa 1 százalék, stb. Ami a pártokat illeti: NLP–DP szövetség 31,4 százalék, SZDP 21,2 százalék, NRP 15,5 százalék, RMDSZ 11 százalék, RHP 3,9 százalék stb. Az adatok ellentmondanak a korábbi felmérésnek. /B. T., Sz. K.: Konszenzus: Funar a harmadik. A kolozsvári magyarok 70 százaléka szavazna Rusra? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2004. június 3.
Idén januárban Székelyudvarhelyen az erdélyi Magyar Polgári Szövetség gyűlést tartott, azután nem késtek a fulmináns nyilatkozatok. Az RMDSZ csúcsvezetése szerint "az MPSZ az erdélyi magyarságnak olyan parányi töredékét képviseli, hogy az még matematikailag is elhanyagolható". A máskor oly lomha román parlament hirtelen villámgyors sebességre váltott. Pár hét, sőt, pár nap alatt áthajszolta gépezetén a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét, hogy mielőbb közhírré tehesse: fantaszták elfogadhatatlan műve, ezért elutasítandó. Románia kormánya úgy döntött, hogy nemzeti kisebbségi szervezetek tagjainak aláírásgyűjtőlista–modelljét megváltoztatja. Az elmúlt szűk másfél hónap során kétszer a parlament, most, immár harmadszor a kormány módosította az aláírásgyűjtő lista modelljét. A Magyar Polgári Szövetséget, formai hibákra való hivatkozással az Országos Választási Iroda kizárta a helyhatósági választásokról, dacára annak, hogy a kritériumoknak megfelelően tizenöt megyéből és Bukarestből nem 25 000, hanem 54 115 aláírást gyűjtött össze, s adott le. Tőkés László kifejtette: "Aki Kovács Jenőre, Hegedűs Pálra, Fosztó Zoltánra, dr. Kovács Ottóra, a többi független tanácsosjelöltre szavaz, az az erdélyi magyar nemzeti politikára szavaz" Ezután az MSZP csak a túlélésre vállalkozhat. Ha pedig a túlélés sikerül, polgármester– és tanácsosjelöltjei révén politikai vereségét erkölcsi győzelemmé konvertálhatja, jegyezte meg Tőkés László. Elkezd szervezkedni, újjászervezi magát az őszi választásokig, és akkor újrakezdheti a zsákutcába jutott romániai magyar politikai élet megújítását. Őszig talán sikerülhet az MPSZ–nek komoly politikai erővé szerveződnie, mert az RMDSZ-t csak Bukarest és Budapest tartja fenn. /(bódi): Magunknak kell megteremtenünk (Autonómia). = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 2., folyt.: jún. 3./