Nemrég újabb oktatási központnak alkalmas házat vásárolt a Csángó Magyarok Szövetsége. A moldvai Csík (Ciucani) falu központjában immár három ingatlan áll rendelkezésre az iskolai tanórákon kívüli magyartanításra. Az 1200 négyzetméteres telket és a házakat az úgynevezett keresztszülő program révén vásárolták. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy bárki jelképesen keresztgyermekévé fogadjon csángó magyar gyermekeket, és ennek fejében anyagilag támogassa anyanyelvi oktatásukat. Sokan vélik úgy, hogy nincs esély a csángó identitás megtartására Moldvában. A helyzetet nem látja ilyen sötéten Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető elnöke, aki immár hosszú évek óta a helyszínen is tapasztalatokat szerez a csángó magyarok helyzetéről. Legutóbb június elején az alapítvány szervezésében Bákóban és Pusztinán tartottak csángókonferenciát. Diószegi László Pusztai János nyelvészprofesszor előadását idézte fel. A professzor emlékeztetett arra, hogy a világon beszélt mintegy öt-hatezer nyelvből ötezret beszélnek százezernél kevesebben és háromezret tízezernél kevesebben. Ma már az Európai Tanácsban is téma e veszélyeztetett népcsoportok megmentése, s erre a kutatók és politikusok látnak is esélyt. Diószegi szerint a Kárpát-medencei tizenhárommilliós magyarsághoz viszonyítva sem elhanyagolható a több mint hatvanezres magyarul beszélő csángó népcsoport létszáma. Hangsúlyozta, a csángóknál nincs demográfiai probléma, ma sem ritka a hét-nyolc gyermekes család. A nyári konferencián meglepetésszerűen hatott a fiatal csángó magyar értelmiségiek és a vélük társuló erdélyi, anyaországi fiatalok tudományos felkészültsége. Vladimir Peterca a kolozsvári Krónikának nyilatkozva elmondta, „lehet, hogy még éveknek kell eltelniük a magyar nyelvű misék ügyének megoldásáig, de egy-két hónapon belül is megtörténhet az áttörés”. Petru Gherghel iasi püspök álproblémának tartja az egész csángókérdést. /Pataky István: Esély a moldvai csángók megmaradására – Jók a demográfiai mutatók, kialakult egy fiatal értelmiségi réteg. = Magyar Nemzet, júl. 6./

Nagykárolyban az Idősek Otthonának mintegy 170 bentlakója van, akikről mindössze 4 asszisztens és 17 betegápoló gondoskodik, három váltásban. Az Idősek Otthonát januárban vette át a Szatmár Megyei Szociális Gondozói és Gyermekvédelmi Igazgatóság a helyi önkormányzattól. Az otthon alkalmazottai csak június 6-án kapták kézbe munkaszerződésüket, aláírásra. /Ráduly Andrea: Emberhiány és adminisztrációs problémák. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 6./

Multifunkcionális színpad épül a csíkszeredai Mikó vár udvarán a hét végi, 26. Régizene Fesztivál nyitányára. A megyeszékhely öt templomában július 9-én régizene-koncerteket tartanak. Székelyudvarhelyen a három koncertből kettő helyszíne templom. Zenetörténeti érdekesség, hogy a Csíkszentgyörgy községi bánkfalvi templomban rajtol a Kolozsvárról elszármazott, ma Budapesten élő Barta Tibor orgonahangverseny-sorozata, amelynek során a fesztivál nyolc napja alatt megszólaltatja a régió valamennyi, koncertre alkalmas hangszerét. /Színpadavató csíki régizene. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Nemzetpolitikai kérdésekről tárgyal az RMDSZ vezetőiből álló küldöttség Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel július 7-én Budapesten. A találkozón jelen lesz Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György, az SZKT, és Kelemen Hunor, a SZET elnöke, Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi-, illetve Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, valamint Borbély László ügyvezető alelnök, középítkezési és területrendezési miniszter is. A megbeszélésen az intézményi politikát, a támogatáspolitikát, valamint a magyar kormány átszervezése nyomán felmerülő, az erdélyi magyarságot érintő kérdéseket vitatják meg. – Erre a találkozóra azért kerül sor, mert a magyar kormány konzultálni kíván a határon túli magyarság vezetőivel, így az RMDSZ-szel is a HTMH-val, a támogatási stratégiával kapcsolatosan – jelezte Kelemen Hunor képviselő. – Az RMDSZ már rég azon a véleményen van, hogy ezt a támogatási rendszert át kell alakítani. Ez rendszer ilyen formában nem működtethető tovább, meghaladta az idő – mondta. Kelemen szerint az RMDSZ fenntartja a kulturális és oktatási intézmények működésének hosszú távú támogatásának szükségességét. Megjegyezte azonban: ahhoz, hogy ez sikeres legyen, jobb koordinációra van szükség. – Még nem ismerjük a magyar fél ez irányú álláspontját. Azt gondoljuk, hogy a támogatási rendszer akkor működik jól, ha a nagy célkitűzéseknek, projektek támogatására összpontosít, és nem aprózza el a magyar adófizetők pénzéből a határon túli magyarságnak juttatott támogatást. A nagy projektek közé sorolandók a kultúrát, az oktatást és az informatikát érintő tervek. Továbbra is fontosnak tartjuk a szórvány oktatási projektek támogatását, vagy az erdélyi magyar kultúra digitális adatbázisának megteremtésére vonatkozó elképzelések támogatását – mondotta Kelemen. – A másik elv, amely mellett kitartunk, az, hogy ne döntsenek rólunk – nélkülünk. A konzultáció legyen ténylegesen konzultáció. Az egyeztetés első lépése a HTMH-ra vonatkozik, amely – mint tudjuk – átkerül a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Ezt a döntést elfogadhatónak tartjuk. A hivatal lefokozásával, eljelentéktelenítésével viszont nem értünk egyet – nyilatkozta Kelemen Hunor. /N.-H.D.: Gyurcsánnyal tárgyalnak az RMDSZ vezetői. Kelemen Hunor: Régóta szorgalmazzuk a támogatási rendszer átalakítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Ellentmondásos fogadtatásra talált Moldova Köztársaságban Traian Basescu kijelentése, miszerint javasolta Chisinaunak az egyidejű, közös európai uniós integrációt. „Nyilvánvaló, hogy mi szeretnénk Romániával egy időben, 2007. január elsején csatlakozni, de ez technikailag lehetetlen” – mondta Valeriu Ostalep külügyminiszter-helyettes a BBC-nek. Hozzátette, hogy az egyesülés szóba sem került a két ország vezetőinek tárgyalásain. Traian Basescu egy hete, a történelem tantárgyversenyen nyertes moldovai diákok előtt kijelentette: felajánlotta Vlagyimir Voronyinnak, hogy a Moldova Köztársaság Romániával együtt csatlakozzon az Európai Unióhoz. Hozzátette: Románia a jövőben is támogatja a Moldova Köztársaságot, hogy „egy nem túl távoli jövőben egyesülhessünk, de ezúttal az EU-n belül”. Az államfő ezzel egyértelműen arra célzott, hogy Voronyinnak a két ország egyesülését ajánlotta fel – diplomáciai források szerint – Chisinauban tett múlt évi látogatása alkalmával. Választ azóta sem kapott. Molnár Gusztáv geopolitikai szakértő szerint Voronyin tétovázása azt mutatja, hogy a moldovai elnök nem tudja, hogyan reagáljon. Molnár Gusztáv nem zárja ki, hogy az Európai Unió „lenyelné” a román államfő tervét. A szakértő nem tartja kizártnak, hogy a kiszivárogtatással Traian Basescunak éppen ez a célja: nyomást gyakorolni Chisinaura. Ugyanakkor úgy véli, Moldova aligha adja beleegyezését, „ugyanis itt két államkoncepció ütközik”. Voronyin Transznisztriában született, és nem akar lemondani a Dnyeszteren túli területről, márpedig Basescu tervének megvalósítása többek között ezt feltételezné – véli a szakértő. /Szőcs Levente: Tétovázik a moldvai elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

„Az EU együttlétet kínál minden magyar számára. Együttlétet Magyarországgal és a magyar nemzettel” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök július 6-án a Tusnádfürdőn megnyílt III. Kárpád-medencei Diákszemináriumán. A rendezvényen – melynek témája Az ifjúság és az Európai Unió – több mint háromszázan voltak jelen. Egy hétig nap mint nap számos romániai és magyarországi politikus fog előadások tartani uniós témákról. A megnyitón Markó Béla és Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke mellett megjelent Újhelyi István /MSZP/, valamint Vastagh Pál /MSZP/ magyarországi országgyűlési képviselő is. Negyven táborlakót Magyarországról várnak, a többiek Erdély különböző térségeiből érkeznek Tusnádfürdőre. A diákszeminárium szervezői az erdélyi Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért), az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a Hargita Megyei Tanács, a tusnádfürdői polgármesteri hivatal és a magyarországi partnerek. /Mihály László: Európaváró fiatalok Tusnádfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

A határon túli magyar közösségekben nagy érdeklődést váltott ki az a budapesti bejelentés, hogy a kormány alapvető változásokat tervez a kisebbségi intézményrendszerben és a támogatáspolitikában. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a szövetség számára egyelőre nem világos, hogy az intézményi átszervezések és a költségvetési megszorítások milyen mértékben érintenék a határon túli magyarságot. Kifejtette: egyetértenek azzal, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) kerüljön át a Miniszterelnöki Hivatalhoz, de hozzátette: – A HTMH jelentőségének csökkentésével, önállóságának elveszítésével nem tudunk egyetérteni. Az RMDSZ tudni szeretné, hogy mi lesz a közalapítványokkal, hogyan működik a továbbiakban a Szülőföld Alap, és mi történik a szaktárcáknál a határon túli ügyekkel foglalkozó osztályokkal. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a HTMH alkalmassága a jelenlegi körülmények között megkérdőjelezhető. Szerinte az erdélyi magyarságnak jóhiszeműen kell viszonyulnia a magyar kormány által javasolt változtatásokhoz. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki vezetője azzal fenyegetőzött, hogy szervezete tiltakozásokat szervez, ha a magyar kormány a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáján nem változtat. Közölte: szervezete a HTMH felszámolása miatt is tiltakozik. – Egyelőre nincs mit nyilatkoznom a magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszerének bejelentett átalakításáról – mondta Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. Hozzátette: – Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar politikusokkal lezajlott legutóbbi budapesti találkozóján elveket és célokat fogalmazott meg, amelyekről a konkrétumok ismerete nélkül nem lehet felelős véleményt nyilvánítani. Ezért jelenleg arra várunk, hogy megküldjék a változtatások tervezetét, amelyet természetesen alaposan elemzünk, majd megtesszük észrevételeinket. Bízom abban, hogy nem ismétlődik meg az a helyzet, amikor rólunk, de nélkülünk döntöttek, vagyis nem állítanak kész helyzet elé bennünket, ahogy az nem is olyan régen már többször megtörtént – közölte a pártelnök. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint a két jelenlegi magyar kormánypárt elveti az értékmegőrzés, a nemzeti együttérzés, a hagyományőrzés és a modernizmus egyensúlyát. – Ráadásul a készülő döntés mögött a kormányfő személyes sérelmi indítékai is meghúzódnak, mert Gyurcsány nem tudja feledni azt, hogy a 2004. novemberi MÁÉRT-tanácskozáson a határon túli magyar politikusoktól vereséget szenvedett. – Azóta igyekszik kiszorítani a magyarországi ellenzéket és a felelősséggel gondolkodó határon túli magyarokat, és helyettesíteni őket a gazdasági életből toborzott haszonlesőkkel és a civil szférából önkényesen kiválasztott, közjogilag illegitim szereplőkkel. Ennek az igyekezetnek a része a most bejelentett leépítés is – vélekedett Duray Miklós. Kasza József vajdasági magyar pártvezető közölte, az adott ügyben egyelőre nem kíván nyilatkozni. – Korai volna megítélni, hogy milyen hatással van a határon túli szervezetekre a magyar-magyar kapcsolatokat eddig koordináló intézményrendszer átalakítása – jelentette ki Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke. Szerinte a HTMH megszüntetése inkább a Budapest által meghirdetett racionalizálás-leépítés trendjébe illik bele, és kevésbé áll kapcsolatban a kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos politikájának gyökeres megváltoztatásával. A KMKSZ elnöke sajnálkozását fejezte ki, amiért az átalakításokról a magyar kormány nem tárgyalt a határon túliak képviselőivel. /A határon túliak várnak – Magyar kisebbségi vezetők a támogatási rendszer átalakításáról. = Népszabadság, júl. 7./

Július 5-én megünnepelték Mezőcsáváson a családi típusú házak létrejöttének évfordulóját. A súlyos szellemi fogyatékosoknak otthont adó három házban 36 fogyatékos gyermek él. Az árvaház felszámolása az országos stratégia része, a családi típusú házak kialakítása a PHARE keretén belül valósult meg. Az országos stratégia a mamutintézmények megszüntetését célozza. A gyermekek egy részét pótmamák fogadták be, a neuropszichiátriai betegséggel küszködőket a családi típusú házakban helyezték el. Dr. Kalakatroni Mária, a házak igazgatónője elmondta, Marosvásárhelyen 8 ilyen ház működik. Összesen 115 1-12 éves korú gyermeket gondoznak itt szakképzett alkalmazottak. A személyre szabott foglalkozás, a törődés, a családias légkör egy év alatt is látványos eredményekhez vezetett. A szellemileg fogyatékos gyermekek önállóbbak lettek, megtanultak egyedül enni, beszélni. /Incze Orsolya: A mezőcsávási gondozottak első éve. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./

Az új szlovákiai kormánykoalícióval kapcsolatos aggodalmait tette szóvá strasbourgi ülésén az Európai Parlament kisebbségügyi csoportja. Michl Ebner dél-tiroli képviselő előzetesen az EP összes tagjához eljutatta Ján Slota szlovák nacionalista pártvezér antiszemita, cigányellenes, magyarellenes kijelentéseit tartalmazó összeállítást. A csoport – Gál Kinga, Tabajdi Csaba és Szent-Iványi István közös javaslatára – határozott hangvételű közleményben ítélte el a szlovák kormánykoalíció összetételét, és felszólította Robert Fico miniszterelnököt, hogy határolódjon el koalíciós partnere, Slota gyűlöletbeszédétől, kisebbségellenes kijelentéseitől. Ezt megelőzően Robert Fico maga is járt Strasbourgban, ahol az etnikai kisebbségek jogainak teljes tiszteletben tartását ígérte az EP szocialista frakciójával történt megbeszélésen. Poul Nyrup Rasmussen, az európai szocialisták vezetője közölte: elkerülhetetlen, hogy felfüggesszék a szlovák kormánykoalíciót irányító szociáldemokrata párt, a Fico vezette Smer tagságát az Európai Szocialisták Pártjában, mivel az szövetségre lépett a nacionalista pártokkal. /Slota gyűlöletbeszédétől való elhatárolódásra szólították fel Ficót. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Bihar megyében is vannak kis tanyák, elnéptelenedő, elöregedő falvak, gyakran telefon, orvosi rendelő, ivóvízhálózat nélkül. Nekik fontos közösségi kapocs a havonta egyszer megtartott vasárnapi istentisztelet. Csűry István református lelkészként évek óta jár ki bihari szórványfalvakba igét hirdetni. Július első vasárnapján Váradlesre és Biharsályira indult, a református gyülekezethez. Hatalmas felhőszakadásban érkezett Váradlesre, a tiszteletes autója pár centivel kilógott a megengedett parkolási vonalról. A helyi rendőrt nem zavarta, hogy itt istentiszteletre készülnek, hangoskodott, sőt a templomba is bekiabált. /Szőke Mária: Tanyasi zsoltár. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 7./

Veress István 96 éves agrármérnök, a gyümölcstermesztés, kertészet szerelmese tanítványai, barátai jelenlétében vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, melyet Cseh Áron főkonzul adott át Kolozsváron. Veress István önéletírásában /Fa a pusztában, Szatmárnémeti, 1997/ is a meghatározó gyerekkort emelte ki: az erdők, mezők közelsége már kisgyerekként beleoltotta a természet szeretetét. Tudományos írásai számos szakkiadványban napvilágot láttak, több mint negyven szakkötetet jegyez egyedül vagy társszerzőkkel, melyek közül jó néhány több kiadást is megélt, sőt román fordításban is megjelent. /-f-: Magyar állami kitüntetés Veress István agrármérnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./ Az ünnepségen a főkonzul méltatta a Budapesti Kertészeti Egyetem arany-, gyémánt-, vas- és rubindiplomás végzettjének, érdemeit és gazdag munkásságát. Veress István 1935-ben dr. Szász Pál meghívására a Csombordi Téli Gazdasági és Szőlészeti Iskola alapító tanára igazgatóhelyettese lett. 15 évig dolgozott Csombordon. 1949-ben kinevezték a Kolozsvári Mezőgazdasági Intézet magyar nyelvű karára tanszékvezetőnek a zöldségtermesztési katedrára. Később a Gyümölcstermesztés és a Szőlészeti katedra vezetését is rábízták, de tanított, mint szenvedélyes vadász-halász, vadgazdálkodást is. Kolozsváron ő létesítette a didaktikai kertet, a fajtagyűjteményt, az intenzív gyümölcsöst. Ő kezdeményezte a biológiai kertészet bevezetését, ő a régi méltatlanul elhanyagolt almafajták megmentője. /Takács Ildikó: Magas kitüntetés Nagyenyed szülöttjének. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

Terjedelmes kötetet jelentettek meg Parajd múltjának elkötelezett kutatói, Csiki Zoltán magyartanár irányításával mindent begyűjtöttek, ami e sóvidéki nagyközség történetével kapcsolatosan fellelhető. A Rapsóné öröksége /Corvin Kiadó, Déva, 2006/– így, egy n-nel él a hétköznapi nyelvhasználatban e név – című kötet tudományos igényességgel dolgozza fel a település földrajzát, történelmét, művelődési hagyományait. A legtöbb írás szerzője a kötetet gondozó Csiki Zoltán, kívüle Horváth István, Ozsvát Pál, Vécsei András vállalkozott egy-egy szakterület feldolgozására. Esetenként nem volt könnyű hozzájutni a forrásanyagokhoz. Ezzel kapcsolatban megjegyezte Csiki Zoltán: „Jó lenne, ha a Csíkszeredai Állami Levéltárban csökkenne a bürokrácia, és elkelne egy-két magyar nemzetiségű alkalmazott is. A csak bizonyos napokban működő, napi 3-4 órai konzultálási lehetőség évekre nyújtja a kutatást, amit másképpen néhány hét alatt is el lehetne végezni.” /Borbély László: Tanulmányok Parajd múltjából. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./ Egy fejezet a könyvből:Adalékok a tanügyben uralkodó légkör megismeréséhez az 1989 előtti évtizedekben Új élet, új nevelő című füzetecske (1946), majd a Hogyan tanítsunk? lesz az új rendszer nevelési vezérkönyve. Kezdetben még a lelkészek oktatják a vallást az iskolában, megünnepelhetik március 15-ét, október 6-át, a reformáció napját, mindenszentek, halottak, Gyümölcsoltó Boldogasszony, húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd, gyertyaszentelő, karácsony, madarak és fák napját. Az olvasmányok, versek között még ott van A rab gólya, Árpád sírja, Mátyás anyja, E rab föld mind az én hazám, és a Hideg szelek fújdogálnak című dalt is énekelhetik. Földrajzból még Erdély, a vármegyék, Küküllő vidéke, Udvarhely vármegye a kiindulópont. Történelemből a fontosabb magyar királyok, Szent István, A magyarok Levédiában típusú leckék szerepelnek. Új: Sf. Dumitru, január 24-e mint nemzeti ünnep, Mihály román király, november 7. és augusztus 23. az átállás napjának megünneplése. A falon még a román király arcképe van. Megtiltották a Bocskai-sapkák hordását (1946), Magyarország térképének el kell tűnnie az iskolákból, és rendelkezés szerint „a tanszemélyzet engedély nélkül állomáshelyét nem hagyhatja el”. Felettesekkel csak a fokozatokat betartva léphettek kapcsolatba. A tanítóktól életrajzokat kérnek, összeszedik és máglyán égetik el a tiltott könyveket, a múlt emlékeit, a nyugdíjasoknak megtiltják a tanítást (1947), külön rendelkezés foglalkozik a megszólításokkal és köszönéssel (1949), az orosz nyelv kötelezővé válik a IV. osztálytól, újjászervezik a tanfelügyelőségeket (1948. XI. 15.), megszüntetik az iskolatanácsokat (1949), kötelező a Szovjetunió népszerűsítését szolgáló ARLUS helyi szervezeteinek megalakítása (1948), Lenin halálának, a szovjet hadsereg megalakulásának megünneplése. A tanítók fejadag szerint kapják a cukrot, a kenyér- és ruhapótlékot, 1947-ben három hónapig nincs fizetés, vezényszóra alakulnak a szövetkezetek, amelyeknek létrehozásában a kádereknek elöl kell járniuk: iskolaszövetkezetek, „Összetartás” fogyasztási szövetkezet, Székelység elnevezésű szövetkezet, Economat (1946–1947). 1948-ban a román király képét kötelezően Groza Petru képe váltja fel az osztályfalakon, a címerek is megfelelően változnak. Annyi gyűjtést kell végezni, hogy még a puszta felsorolásuk is nehéz, s ma már kevesen tudnák megmondani ezek hasznát: vadgesztenyegyűjtés, fahamu-, cserebogár-, üveg-, csont-, szurok-, kalász-, bükkmag-, gyümölcs-, gyümölcsmag-, később kökényvirág- és csalánlevélgyűjtés, kötelező selyemhernyó-tenyésztés ott, ahol az egész faluban két kézen meg lehet számolni az eperfákat. De gyűjtöttek a napközi otthon, a moldovai magyar tanítók és iskolák megsegítésére, míg kimondatott, hogy a csángóság nem „igényli” az ördög nyelvének tanítását. Kötelező gyermek- és ifjúsági kórusok megfelelő repertoárral, állandó kórusünnepségekkel, színjátszó versenyek, szervezett rádióhallgatások felnőttek és tanulók számára, havi jelentések a népművelésről, faliújságversenyek, a kádereknek részt kellett venniük a vetési mozgósításokban (ún. vetési csata), állandó ideológiai előadások, a vizuális agitáció frissen tartása stb. Aki saját fejével mer gondolkozni, annak az eltávolítás, nehéz börtönévek, emberi lényének megsemmisítése következnek. Nem egyedülálló Parajd tanügyi helyzetében Fülpösi Jenő magyar szakos esete. (Kilenc évre ítélték el nyelvtanórán diktált példamondatai miatt.) A tanító mozgósító plakátokat ír, gyűlésekre hívó megjelenésre kilincsel, házal a szükségletek szerint. A falvakat a „fekete autók” járják, s ha valaki ellene mer agitálni, azonnal elviszik, kanálisokban hálatják, a fogait az első találkozáskor beverik, sortüzeket adnak le a falvakra, éppen templomból távozó lakosságára, hogy aztán a kultúrotthonokba térített közösségekkel aláírassák a belépési nyilatkozatot. Az erdőcsináldi, nyárádszeredai vagy a vadasdi tanítót és másokat főbelőttek, ezrek élnek a Kárpátokon túli csupasz területekre száműzve (soknak az új nevét és megválasztott nemzetiségét is a hatalom adja a kezébe), mások a Duna-deltában vívják élethalálharcukat a létért! Például Fülöp Ferenc innen való későbbi erdőszentgyörgyi református esperes, sok más környékbeli különböző rangú emberrel együtt. Parajdon sokan átmenetileg nem mutatkoznak, s ha nappal is zárt kapuk előtt népesebb agitáló csoport jelenik meg, a gazda begyakorolt mozdulatokkal távozik a telek hátsó részén valamelyik erdőrengeteg felé. Az évtizedekig uralkodó politikai szellemet jól bizonyítják a kor tankönyvei. Az V. osztály számára írt Énekeskönyv, Állami Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó, Bukarest, 1960, a hangszerek bemutatása mellett a nagy tömegeket mozgató kórusok képe, Románia állami himnusza és a kötelező Internacionálé mellett, román és magyar nyelven hirdeti a határtalan derűlátást. Ennek az alapja a közösbe terelt gazdálkodás, a hadsereg, a bányászat, a traktorokról, szovjet hatalomról, pártról szóló dicshimnuszok, indulók.

A nacionalista román sajtóban durva hangnemű írások feszegetik a problémát, amely évek óta foglalkoztatja a romániai magyar közvéleményt is. A magyar többségű településeken iskolába járó diákok egy részének nincs alkalma a mindennapi életben is használni a román nyelvet, emiatt az idei kisérettségin is több mint 300-an buktak meg e tantárgyból Maros megyében. A magyarellenes cikkek írói szerint magyar iskolákban szándékosan nem tanítják a román nyelvet. A rendszerváltás után még mindig nem sikerült elérni, hogy a magyar diákok színes, érdekes, a mindennapi nyelvhasználaton alapuló, saját anyanyelvük sajátosságait figyelembe vevő tankönyvek alapján tanulják a román nyelvet. Készültek ugyan gimnáziumi tankönyvek a nemzetiségi gyerekek számára is, de ezeket hisztérikus kampányokkal sikerült kitiltatni az iskolákból. /Bodolai Gyöngyi: „Zseniális” megoldás. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

A két világégés után a Kárpát-medencében nyolc részre szakadt magyarság millióiban megcsillant a remény, hogy a nemzet virtuálisan újra egységes nemzetté válhat. Az összes magyaroknak erre az igényére létrehoztak szervezeteket, hivatalokat. Ezek közül a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) most szüntette meg Gurcsány Ferenc kormánya. A Magyar Állandó Értekezletet (Máért) a Kárpát-medencében élő magyarság egyetlen, tanácsadásra, koordinációra alkalmas politikai testületét Gyurcsány Ferenc két éve nem hívta össze.   A kisebbségekre haragvó Gyurcsány-kormány a HTMH lefokozása, apparátusát szélnek ereszti, ezer meg ezer folyamatban és függőben lévő projektet felfüggeszt. A romániai nyomtatott és elektronikus magyar sajtó vonatkozó közléseit nyomon követve tapasztalható, hogy a toll- és szóforgató kollégák között mennyien vannak, akik a jelenlegi magyar kormány magyar nemzeti egységet romboló manővereit szükségszerűnek beállítva máris ott nyálaznak a leendő hivatal ügyfélfogadó kisablakánál. Vannak más hangok is. Az MVSZ irodát nyit Csíkszeredában a magyar–magyar kapcsolatok ápolására. Ugyancsak a Világszövetség kezdeményezi a külhoni magyar érdekképviseleti erők részére új magyar–magyar csúcs életre hívását 2006 őszén. Kovászna megye tanácselnöke a bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókját véli alkalmasnak a Máért részfeladatainak ellátására. A tervek szerint az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor is programjába iktatja a témát. E kezdeményezések is jelzik, mekkora szükség van a Máértra, valamint egy HTMH-szintű és -súlyú kormányzati hivatalra, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A rontom-bontom kormány haragvása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./ Megjegyzés: Sylvester Lajos a nyálazás kifejezéssel Parászka Boróka: Nyálverés /A Hét (Marosvásárhely), jún. 21./ című írására utalt.

Kézdivásárhelyen a Vigadóban búcsúzott az alma matertől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett hároméves tanítóképző főiskolája ötödik évjáratának huszonegy végzőse. Eddig 242-en végezték el a főiskolát és kapták meg a felsőfokú képesítést. Bajcsi Ildikó, a főiskola tanulmányi igazgatója köszöntötte a ballagókat, jelezve, a következő tanévtől bővül a képzés skálája: a nappali tanító- és óvodapedagógus-képzés kiegészül a távoktatási formával.  /Iochom István: Elballagtak a tanítóképzős főiskolások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./

Negyed századdal ezelőtt Kisboldogasszony tiszteletére felépült 1981-ben Tusnádfürdőn a templom, alatta az új plébániával, az erdélyi magyarság legnehezebb korszakában, a hírhedt Ceausescu-korszakban. Ma már kevesen tudják, hogy azokban a nehéz években ez az épülő templom volt az erdélyi magyar ellenállás kézzelfogható bizonyítéka. A bukaresti ateista-kommunista vezetőség tervbe vette a magyar falvak lerombolását, a nép szétszóratását. Erdélyben magyar templomot tilos volt építeni, ez csak a görögkeletieknek volt a kiváltsága. Ez is eszköz volt a vallásos magyarság lelki megtörésére, amelynek egyetlen mentsvára volt azokban az évtizedekben Isten után temploma és anyanyelvű liturgiája. Az emlékező Márk József ferences szerzetes szemtanúja volt Écsy János tartományfőnökkel az akkori fiatal templomépítő Incze Dénes plébános harcának, bátor kiállásának. Ha nem ő lett volna Tusnádfürdő papja, ott ma sem új templom, sem új plébánia nem volna. Az építkezést háromszor letiltották, sokszor megbüntették. A torony is csak tíz év múlva épülhetett fel. A plébános töretlen hite, az őt megvédő dr. Jakab Antal püspök, valamint a tusnádfürdői hívek segítségével felépült az új templom. A templom építését akkor csak a gyimesbükki templom előzte meg. A sepsiszentgyörgyi is csak évekkel később épült. Incze Dénest Amerikába is, Nyugat-Európába is hívták plébánosnak. Nem volt szíve elhagyni Erdélyt és székely népét. Nyugati ismerősei jelentősen támogatták valutával. Ez is mind beleépült új templomba. Incze Dénes idén lett 60 éves, 2000-től megroppant egészséggel vezeti plébániáját Tusnádfürdőn, ahol hatféle vallásfelekezet van. Kilenc éve szerkeszti és kiadja a Krisztus Világossága családi lelkiségi folyóiratot, amelyet ő álmodott meg, a templomépítés után. Mindmáig keresett a négykötetes Szentek élete is, amelyet Erdélyben először ő állított össze. Kitűnő kortörténetet foglal magában a Tusnádfürdői új templom története című kis kiadvány. Hézagpótló volt az Erdély katolikus nagyjai bővített kiadása is. Kiadás előtt áll a háromkötetes Vasárnap – ünnepnapi szentbeszédek is, amely – paptestvérek kérésére készült. A templom 25 éves jubileumát július 9-én ünneplik Tusnádfürdőn, hálaadó szentmisével, melyet Jakubinyi György érsekkel együtt a Vatikánból érkező dr. Ternyák Csaba érsek, a Papi Kongregáció titkára celebrál. /P. Márk József OFM, csíksomlyói nyugalmazott házfőnök: Jubileum Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Lőrincz Zoltán nyugalmazott református lelkipásztor elmondta, hogy a múlt rendszerben havonta rendeztek családi kiállítást fiával, ifj. Lőrincz Zoltánnal, azután évente négyet-ötöt. Az utóbbi időben azonban ritkábban van rá alkalom. A régi családi kiállításokon rajtuk kívül részt vett László bátyja és fia, Magor. Lőrincz Zoltán lelkészként kezdett festeni, majd faragni. /Dvorácsek Ágoston: „Csupán el akartam mondani néhány dolgot...” Interjú Lőrincz Zoltán nagyenyedi véndiákkal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Megjelent B. Kovács András több helytörténeti írását tartalmazó Szétszabdalt Székelyföld /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyve. A kötet tárgya Háromszék magyarságának utolsó nyolc évtizede, kisebbségi sorban való élete, vívódása-tengődése. Rendkívül adatgazdag munka.    A kötet jelenkori város-, illetve vidéktörténet.  A könyv Sepsiszentgyörgy kisebbségi sorsban eltöltött múltját ismerheti 1918 novemberétől 2004-ig. A következő részek a ro­mánosítás, majd a székely önrendelkezés kérdéseit elemzik.  A megszólaltatott személyek elismert szentgyörgyi értelmiségiek: Kónya Ádám és Albert Ernő tanárok, Czikó Árpád közgazdász és Bálinth Gyula statisztikus. A székely önrendelkezés kérdését Vincze Gábor és Garda Dezső történészekkel folytatott beszélgetés, valamint Mikó Gábor paptanár életútja mutatja be. /Dr. Pál-Antal Sándor történész: Szétszabdalt Székelyföld. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./

Gub Jenő Szovátáról az egyik legszorgosabb néprajzkutató Maros megyében, az etnobotanika fogalmát itt alig ismerték, míg meg nem jelentek az ő közlései. Gub Jenő hétszer vett részt a Magyar Néprajzi Múzeum országos pályázatán, s vidéki tanárként négy első, két második és egy harmadik díjat nyert. A Magyar Néprajzi Múzeum javaslatára kötetben is megjelentek pályamunkái. Gub Jenő az ideit tartja a legértékesebbnek, bár csak III. díjban részesítették (az erdélyi pályázók közül egyedül „dobogós” helyen). Vasvártól Sopronig című munkája a marosvásárhelyi Csaba királyfi Honvéd Gyorsfegyvernemi Hadapródiskola életének egy rövid szakaszáról, a növendékek egyik csoportjának viszontagságairól, végül orosz fogságáról szól. Gub Jenő ugyanis hártyapapírra írt naplót vezetett, ennek alapján írta meg a szomorú történetet. /(bölöni): Egyedül dobogós helyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

Sorin Mitu történész, kolozsvári egyetemi tanár legújabb könyvében /Transilvania mea (Az én Erdélyem), Polirom Kiadó, Iasi/ részrehajlás nélkül, csak írott forrásokra támaszkodva, azt bizonyítja, hogy Erdély azoké, akik lakják, ahogy őseik is együtt éltek e tájakon. A Barátok és ellenségek című fejezet példákkal mutatja be, románok és magyarok hogyan vélekedtek egymásról a múltban. A román és magyar nemzetkép-kutatásnak hatalmas irodalma van, a szerző állításait Makkai László, Köpeczi Béla, Lucian Boia, Alina Mungiu, Mitu Melinda, Makó Mária, Miskolczy Ambrus, Magyari-Vincze Enikő és mások munkáira alapozza. Bemutatta, hogy a sovinizmus mérge nem erdélyi találmány, hanem jelen van egész Európa múltjában: török és görög, orosz és lengyel, német és francia, angol és ír épp úgy szapulta egymást az idők folyamán, mint román és magyar. A maga idején magyargyűlöletben senki sem múlta felül Alexandru Papiu-Ilariant (Marosvásárhelyen líceum viseli nevét). A mai Vatra Romaneasca egyesület ideológiája alighanem az ő munkáiból ihletődött, ugyanis ilyeneket írt le: igazi román hazafi csak magyarellenes lehet; a magyarok barbárságának az az oka, hogy jövevények Erdélyben, tehát nem európaiak, mint a románok, hanem mongol leszármazottak, míg a románokban tiszta római vér csörgedez. Az 1830-as években, tehát béke idején magyar szerzők műveiben a románok barbár jövevények voltak, akik juhaikkal a Balkán-félszigetről szivárogtak be Erdélybe, hogy itt a magyarok európai civilizációjának jótéteményeiben részesüljenek. Dóczy József 1830-ban egy bécsi tanulmányában megállapította, hogy a vlachok lusták, babonásak, műveletlenek. 1848 tavaszán, amikor a Habsburg-ház ellen szükség volna az erdélyi románok segítségére, Pálffy Albert a Márczius Tizenötödike hasábjain már így lelkesedett a románokért: „Csendes, békés, szelíd, hálás nép... Zöme a hegyekben él, a magyarság iránt semmifajta ellenséges érzelmeket nem táplál.” /Barabás István: Egymásra mutatva. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Politikai infantilizmusnak minősítette Cristian Diaconescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megszüntetésére vonatkozó liberális javaslatot. Cristian Diaconescu a képviselőház liberális elnöke, Bogdan Olteanu kijelentésére reagált, miszerint a CSAT „szovjet típusú” testület, amely csak azért került be 1991-ben az alkotmányba, hogy nagyobb hatalma legyen az akkori államfőnek. /Cs. P.T.: PNL: szovjet típusú intézmény a CSAT. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésein az utolsó másfél-két évben unalmas egyhangúsággal születnek meg a döntések. Nincs meg a belső ellenzék, amely aktív és hangos volt ezelőtt pár évvel. Nemegyszer a többség elfogadta a belső ellenzék javaslatait. Az utolsó másfél évben nincs ilyen. Ezért Frunda György szenátor belső ellenzék létrehozására biztatta az SZKT-t. „Úgy vélem, hogy a magyarságnak az RMDSZ-en belül kell megoldania a kérdéseket” – mondta. A Szabadság Toró T. Tibor Temes megyei képviselőt, a néhai Reform Tömörülés elnökét, az egykori, az RMDSZ-ből kiszorult belső ellenzék „utolsó mohikánját” kérte, kommentálja az SZKT-elnök kijelentését. Toró T. Tibor kifejtette, Frunda György SZKT-elnök ott fojtotta a szót az ellenvéleményt megfogalmazókba, ahol csak érte. Most mivel magyarázható ez a kijelentése? Az RMDSZ „kisparlamentje” afféle bólogatójánosok gyülekezete? Ezt eddig mindig vehemensen kikérték maguknak az RMDSZ vezetői. Most inkább politikai célszerűségről van szó. Kongresszus közeledik, az RMDSZ sokkal jobb eséllyel vág neki a megméretkezésnek, ha el tudja hitetni a szavazókkal, hogy a Szövetség valóban integrálja a különböző gondolkodásmódokat. Furcsa, hogy Frunda szerint az ellenzéket meg lehet szervezni felülről, a központból. Az RMDSZ-en kívüli ellenzék szerveződése előrehaladott stádiumban van. Miután pedig színre lép egy alternatív szerveződés, akkor az RMDSZ-nek azokat a mechanizmusokat megtalálni, amelyekkel ki lehet alakítani a közös véleményt, együttműködést a szervezetek között. Fájdalmas, hogy az RMDSZ a jelenlegi formájában már nem tudja képviselni az erdélyi magyar társadalomban jelentkező összes véleményt. /Székely Kriszta: „Gyere vissza, ellenzék!” Nosztalgiáról, pluralizmusról, együttműködésről Toró T. Tiborral. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Az autonómia megvalósítása egy nemzeti kisebbség számára hosszú évekig tartó folyamat, meg kell teremteni számára a megfelelő törvényi feltételeket, a román politikai elit szemléletváltására is szükség van – ebben egyetértés volt a tusnádfürdői diák-szeminárium július 8-án tartott vitafórumán. Abban már eltérő volt a vélemény, hogy mennyire folytatott „reálpolitikát” e téren az RMDSZ. A Tusnádfürdőn zajló III. Kárpát-medencei diák-szemináriumon Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke kifejtette, alapvetően fontos, hogy a nemzeti kisebbségi közösség egységesen akarja az autonómiát, közösen, demokratikus úton lépjen fel ennek érdekében, békés eszközökkel. Varga Attila, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese szerint először a törvényi hátteret kell biztosítani az autonómia számára, s majd csak ez után kell kidolgozni magát az autonómiatervezetet. A kisebbségi törvény tervezetével kapcsolatosan Szilágyi Zsolt az RMDSZ mai vezetésének politikáját bírálta. Hasonlóképpen látta ezt Toró T. Tibor, aki szerint az RMDSZ „elbliccelte” a közvita megrendezését, kamarilla-politika révén próbálta elfogadtatni a parlamentben a kisebbségi törvényt. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ a törvénytervezet szövegének megfogalmazásakor túlságosan alacsonyra tette a mércét, a román fél pedig még a puhább változatot sem volt hajlandó elfogadni. Varga Attila éppen ellenkezőleg úgy vélte, hogy az alkotmány adta kereteken belül kellett megfogalmazni a kisebbségek igényeit. A határon túli magyarok támogatását biztosító rendszer megújulásának azt kell szolgálnia, hogy kulturális és anyagi értelemben is élhető életpályák nyíljanak meg a romániai magyar fiatalok előtt szülőföldjükön – jelentette ki Arató Gergely, magyar oktatási államtitkár a tusnádfürdői diákszemináriumon. Amint mondta, Románia uniós csatlakozása után változnak a támogatás feltételei, ugyanis a csatlakozott országokban élő határon túli magyarok státusa is módosul. /Autonómia-vita Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Teodor Atanasiu védelmi miniszter a tévében elbüszkélkedett azzal, hogy beépítette embereit az államfő környezetébe: megfigyelik az államfőt és környezetét. A hadsereg titkosszolgálata szivárgott be az elnöki palotába. A kérdés: miért kell a hadseregnek megfigyelés alatt tartania az államfőt, aki a fegyveres erők főparancsnoka? Időközben Tariceanu miniszterelnök is tető alá hozta saját titkosszolgálatát. A miniszterelnöki kancelláriához tartozó Helyzetértékelő Központ hivatalosan a kabinet és a központi közigazgatási szervek kapcsolatát biztosítja, amúgy az államfő irányítása alatt álló Hírszerző Közösséget megkerülve juttat bizalmas hírszerzői információkat a kormányfőhöz. Basescu államfőt ismerve, biztosra vehető, hogy az ő emberei is ott ügynökösködnek a kormánypalotában. Mindez jelentős lépés lehet a mindenható Szekuritatéhoz hasonló, újabb struktúra felé. /Bogdán Ferenc: Lesen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Elsőként az RMDSZ vezetőivel tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, de a többi határon túli vezető is meghívást kap majd Budapestre. A találkozó egy konzultációsorozat kezdete, hogy augusztusra már konkrét elképzeléseket prezentáljanak a határon túli szervezetek képviselői. Gyurcsány eldöntötte, hogy átszervezi a határon túli magyarokkal foglakozó struktúrákat. Az új nemzetstratégia, nemzetpolitika ugyanis új intézmény- és kapcsolatrendszert kíván, de hozzá a támogatási formák változását is megköveteli. Az új nemzetstratégia figyelembe veszi, hogy a Kárpát-medencében élő magyar közösségek helyzete nagyban eltér egymástól, és azt is, hogy az európai uniós tagsággal – a vajdasági és kárpátaljai magyarságon kívül – egyazon közösséghez tartoznak majd a határ két oldalán élő magyarok. Elsődleges szempont tehát a felzárkóztatás, az esélyegyenlőség, a versenyképesség megteremtése a határon túli közösségek számára. A miniszterelnök közölte: a magyar állam a továbbiakban is támogatja a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE), de csak szigorú minőségi és ellenőrzési feltételek mellett. Ez feltételezhetően azt is jelenti, hogy az EMTE kikerül az egyházak felügyelete alól. A Határon Túli Magyarok Hivatala megszűnik, feladatkörét átveszi a Miniszterelnöki Hivatal kül- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága. Egyvalamit azonban figyelmen kívül hagytak Gyurcsányék: a HTMH szimbólum, írta Simon Judit, a lap főmunkatársa. Megszüntetése a határon túli magyar közösségek számára egyet jelent azzal, hogy a magyar kormány immár nem vagy sokkal kevésbé törődik velük. Az újságíró szerint ennek éppen az ellenkezője fog történni, de érthető a határon túliak bizalmatlansága. Budapest azzal érvel, hogy a tervezett stratégia nyomán gyakorlatilag Gyurcsány irányítja majd a nemzetpolitikát, és ezen belül a határon túli magyarságra vonatkozó kérdéseket is ő kezeli. A miniszterelnök elképzelése szerint a szórványmagyarságra fordítanak majd nagyobb figyelmet. /Simon Judit: Új magyar nemzetpolitika: sok a bizonytalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A rendszerváltás után lehetőség nyílt a Kárpát-medencei magyarság egységes nemzetstratégiájának megfogalmazására. A balliberális erők koncepcionális aknamunkája, a poszt-trianoni államok sikeres klientúra-építése, valamint a nemzeti oldal esendősége folytán évekbe tellett, amíg e stratégia két fő csapásiránya megfogalmazást nyert, írta Borbély Zsolt Attila. Az autonómia és a határon átívelő magyar integráció jövőképének nincs reális alternatívája. Az eltelt több mint másfél évtizedben nem kerültünk közelebb az autonómia célkitűzéséhez, aminek oka elsősorban a kisebbségbe szorult magyar közösségek politikai elitjének a korrumpálódása, szögezte le a cikkíró. A határon átívelő magyar integráció vonatkozásában történt némi előrelépés. Kialakult egyrészt egy támogatási rendszer, mely a határon túli magyar közösségek állóképességének megőrzését célozta, s úgy-ahogy, de működött. Ezt az intézményrendszert most Gyurcsányék egyszerűen felszámolják, a kormányzati struktúrában 15 éve működő Határon Túli Magyarok Hivatalával együtt.  A magyar integráció szilárd jogi alapját jelentette volna a magyar állampolgárság kiterjesztése azonban a Gyurcsány-kormány alkotmányellenesen belefolyt a kampányba a népszavazás idején a „nem” mellett. A Magyar Állandó Értekezletet a Gyurcsány-kormány két éve nem hívta össze, mert nem akar olyan MÁÉRT-et, amelynek a kormány nem tud diktálni. Gyurcsány felszámolja még azt a keveset is, amit eddig intézményteremtés szintjén sikerült létrehozni a nemzetpolitika területén. A jobboldal pedig erőtlenül tiltakozik. Azonban az újabb négyévi balliberális rombolás következményei beláthatatlanok. /Borbély Zsolt Attila: Nemzetpolitikai számvetés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 10./

Példátlan mértékű hatalomkoncentráció és a minisztériumok parancsvégrehajtókká degradálása jellemzi Gyurcsány Ferenc kormányalakítását. A miniszterek súlytalan politikusok, másrészt létrejön a kormánytól tulajdonképpen független hatalmi központ. Ennek van történelmi előképe, 1945 és 1990 között ugyancsak statisztaszerepe volt a minisztertanácsnak, s a Politikai Bizottság kormányzott.  Ma nem Központi Bizottságnak hívják a hatalmat gyakorló testületet, hanem – mondjuk – igazgatótanácsnak.  Gyurcsány Ferenc legfőbb fegyverhordozója Szilvásy György lesz, a régi barát, akinek emlékezetes szerepe volt abban, hogy Gyurcsány cége, az Altus Rt. különös trükkökkel megszerezte a Szalay utcai képviselői klubot. Gyurcsánnyal együtt tagja volt a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) vezetésének. Kis szépséghiba, hogy Szilvásynak nincs közigazgatási gyakorlata. Jelentős szerephez jut a korábban leváltott pénzügyminiszter, Draskovics Tibor is. Ő az államreform-bizottság vezetője.      A Kormányzati Szolgáltató Központ vezetője Szetey Gábor lesz, eddig a Philip Morris argentínai egységének személyzeti vezetője volt. A jövőben a minisztériumi dolgozók fizetése, a tárcák működéséhez szükséges anyagi és tárgyi eszközök beszerzése, felügyelete tartozik hozzá. Ő egyébként államtitkári rangot is kap Gál J. Zoltánnal, Horn Gáborral és Gilyan Györggyel együtt. Szeteynek nincs semmiféle közigazgatási, politikai tapasztalata.  A legnagyobb hatalmú (az Európai Uniótól érkező pénzeket kezelő) vezető Bajnai Gordon lesz, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség élén fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Az ő feladata lesz, hogy az Európai Uniótól az elkövetkező években várható pénz elköltését felügyelje.  A Bajnai vezette Wallis Rt. volt a tulajdonosa a felszámolt Hajdú-Bét Rt.-nek, amely több tízmillió forinttal maradt adós a beszállító baromfitenyésztőknek. Közülük többen öngyilkosok lettek. Gyurcsány és Bajnai ismeretsége is a KISZ-időkig nyúlik vissza. Bajnainak ugyancsak nincs kormányzati, politikai tapasztalata. Bajnai, bár Gyurcsány Ferenc talán még nem tudja, nagyobb hatalommal rendelkezik, mint maga a kormányfő. Elvégre több mint húszmilliárd euró érkezik majd az Európai Uniótól, s efölött a fiatal üzletember rendelkezik majd. Draskovics, Szetey és Bajnai nem miniszterek, nem tagjai a kormánynak, és így nem is felelősek az Országgyűlésnek. Mi több, nem is interpellálhatók, így hát kontroll nélkül végezhetik tevékenységüket. Úgy tűnik, egyedül Gyurcsány Ferencnek kell elszámolniuk. /Ágoston Balázs: KISZ me. Volt ifjúkommunistákból verbuválódott az új Politikai Bizottság. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 10./

Július 8-án Kolozsváron, a Barabás Miklós Céh (BMC) Farkas utcai székhelyén Németh Júlia műkritikus, a BMC alelnöke ismerősök és barátok jelenlétében születésnapja alkalmából köszöntötte Soó Zöld Margit festő- és grafikusművészt. A falakon a közelmúltban született alkotásai sorakoztak. Szabó Márta, a céh ügyvezető elnöke nyújtotta át a születésnapi csokrot a művésznőnek, majd Egyed Emese felolvasta a helyszínen született alkalmi köszöntő versét. /Köllő Katalin: Milyen tájakra vinnél, mondd? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

– Nem teljesen igaz az az állítás, miszerint az EU-tagállamokban nincs olyan struktúra, mint a Legfelső Védelmi Tanács – állította Varga Attila képviselő, alkotmányjogász, aki a testület feloszlatását szorgalmazó NLP álláspontját kommentálta. A Nemzeti Liberális Párt egy vezető politikusa, Bogdan Olteanu képviselőházi elnök kifejtette: pártja egyet ért a tanács feloszlatásával. Varga elmondta: Magyarországon is, és más országokban is létezik valamilyen nemzetbiztonsági struktúra. Az viszont tény, hogy Romániában, egyedülálló módon a tanács egyfajta párhuzamos kormányként működik, olyan eszköz, amely által az államfő többlethatalomhoz jut. Mindazonáltal a képviselő úgy véli: egy esetleges alkotmánymódosítás elsőrendű feladata az lenne, hogy eldöntse: milyen köztársaság legyen Románia: parlamenti, félelnöki, vagy elnöki, a jelenlegi forma ugyanis egyik kategóriába sem sorolható egyértelműen. – Ion Iliescu a kezdeti egyetértés után összetűzött mind Petre Romannal, mind Adrian Nastase-val, ugyanúgy Emil Constantinescu sem tudott zöld ágra vergődni a miniszterelnökökkel, a Basescu-Tariceanu konfliktus pedig jelenleg is napirenden van – mondta Varga Attila. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Megszüntetnék a Legfelső Védelmi Tanácsot. Varga Attila: elsősorban a kormányzati szerepeket kellene tisztázni. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Hivatalból eljárást indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Románok a világűrben nevű számítógépes játék készítői ellen, mivel a még fejlesztés alatt álló szoftver magyarellenes üzenetet hordoz. A játékosnak egy űrflotta parancsnokaként le kell győznie a „magyar szeparatistákat”. „A játék magyarellenes üzenetet hordoz, és tudva azt, hogy a felmérések adatai szerint a romániai társadalom bizonyos rétegeiben jól érzékelhető a magyarellenesség, a készítők részéről nem volt szerencsés megoldás a programba belevinni ezt a magyarellenes üzenetet, ami további előítéleteket gerjeszthet, a létezőket pedig tovább táplálhatja” – vélte Asztalos Csaba, a tanács elnöke. A tanács a szeptemberben piacra dobni tervezett játék forgalmazását próbálja megelőzni. A tervezők most finomítottak a játék szövegén, amelyben már nem jelenik meg a „szeparatista” jelző, de megjelenített űrháború játékosának továbbra is a magyarokat kell elpusztítania. /B. J.I.: Lehozzák az űrből a románokat? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./