Kisiratos háromnapos falunapja tartalmas. Július 21-én a könyvbemutató vendége Sarusi Mihály József Attila- és Táncsics Mihály-díjas író, újságíró volt. Bár nem kisiratosi születésű, apja családja révén odavalósinak is tekinti magát, Sarusi eddig nem kevesebb, mint 7 (hét!) könyvet írt Kisiratosról (az egyik legutóbbi az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg). Ígéretet tett: folytatja a kisiratosi sorozatot, amíg a könyvek száma eléri a tízet. A fogatbemutatóhoz három hintóval a szomszédos Nagyiratos is hozzájárult. A falunappal együtt tartották a fiatalok II. Arad Megyei Ifjúsági Találkozóját. A hatalmas, fedett színpadon következtek a néptánc-műsoron résztvevő együttesek. Az V. Kisiratosi Falunapok a Republic koncertjével ért véget. /Jámbor Gyula: Falunap Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

Kőrispatak sikerét, az elsorvadástól való megmentését a szó szoros értelmében a szalmának köszönheti, a kalapkészítésnek, melyet a Szőcs család emelt népi iparművészetté. Az már a székely észt dicséri, hogy az „alapfoglalkozáshoz” hozzárakták a biogazdálkodást, a turistaellátást, a szalmajáték és -díszítő tanfolyamokat gyermekek és ifjak részére, egy újabb vállalkozó kedvű férfiú, Adorjáni Károly pedig lótenyésztést, lovastanfolyamok szervezését vállalja. Turistaszálló, százéves parasztházban berendezett szalmakalap-múzeum, udvarán a patak köveiből összeálló gyűjtemény, sajátos lapidárium, a világ minden tájáról idelátogató lakhelyét és a távolságot feltüntető, irányjelző (mintegy ötszáz) kis tábla várja a turnusokban érkezőket. Már ötödik éve van kalapmúzeum, egyedüli az országban, a fellelhető összes kalaptípussal. A testvértelepülések egyikének segítségével megnyílt az orvosi rendelő. Istentől megáldott hely ez, méltatta dr. Pozsony Ferenc, kolozsvári egyetemi professzor, néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. A térségben egyedülálló kezdeményezést méltatta a mindvégig segítséget nyújtó megyei művelődési központ munkatársa, Ferencz Angéla. Zalaapáti testvértelepülés képviselői ajándékozták az orvosi rendelő berendezését. Hoztak volna más gépeket is, de azokat nem engedték át a határon. /Bölöni Domokos: Mind egy kalap alatt vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

A Civic Media Egyesület felkérte az Országos Információs Közösséget, segítsen közre abban, hogy a Romániában jelenleg tevékenykedő titkosszolgálatok bocsássák el a jelenleg alkalmazásukban lévő egykori „szekus pribékeket”. Szerintük bizonyítékok vannak arra, hogy a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) jelenleg is dolgoznak olyan személyek, akik korábban a kommunista rendszer politikai rendőrségének tagjaként bűncselekményeket követtek el. A Civic Media elnöke, Victor Roncea július 24-én több olyan tisztet is megnevezett, akik korábban a Szekuritáté tagjai voltak, és jelenleg a SRI alkalmazásában állnak. „Így például Emilia Balaci százados, aki gyermekeket szervezett be besúgónak, a Szeben megyei SRI parancsnok-helyettese lett. Constantin Mataragiu főhadnagy, a temesvári egyetem szekusa, Carol Sebastian újságíró korábbi beszervezője a Temes megyei SRI élére került” – példálózott a Civic Media Egyesület vezetője. Előzőleg Carol Sebastian, a Cotidianul volt főszerkesztője feltárta: a Szekuritáténak zsarolás révén sikerült beszerveznie őt. Sebastian elmondta, másodéves egyetemista volt, amikor arra kényszerítették, hogy az egyik évfolyamtársáról jelentéseket készítsen. /Cseke Péter Tamás: „Pribékek” a titkosszolgálatoknál? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Göncz Kinga külügyminiszter is bírálta július 24-én Szlovákiát a szélsőjobboldali kormánykoalíciós partner, Ján Slota, Szlovák Nemzeti Párt elnöke hétvégi magyarellenes nyilatkozatai miatt. Gyurcsány érthetetlennek nevezte, hogy vannak régióbeli kormányzati politikusok, akik nem értik meg, hogy tiszteletben kell tartani egymás nemzeti önérzetét és büszkeségét, Göncz Kinga azt mondta, Ján Slota kijelentése megütközést keltett Magyarországon. Göncz Kinga emlékeztetett arra, hogy Ján Kubis szlovák külügyminiszter magyarországi útján ígéretet tett arra, hogy kormánya a jövőben elhatárolódik a magyarellenes és a kisebbségeket sértő kijelentésektől. Robert Fico szlovák miniszterelnök kormányának az emberi jogok és az európai értékek iránti elkötelezettségét bizonygatta július 24-én, elhárítva a felelősséget magától a koalíciós társ Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökének, Ján Slotának botrányt keltő nyilatkozatáért. Slota, aki gyakran szidalmazza a szlovákiai magyar és roma kisebbséget, a Lidové Noviny című cseh lapban július 22-én megjelent interjújában jelezte: irigyli a cseheket, hogy elűzték országukból a szudétanémeteket, és ezért ma már nincs olyan gondjuk velük, mint a szlovákoknak a magyarokkal Szlovákiában. Slota a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) ellen is kikelt, amelyet szerinte be kellene tiltani, a magyar történelem két nagy alakját, II. Rákóczi Ferencet és Kossuth Lajost pedig a szlovákok gyilkosának nevezte. „Garantálom, hogy ez a kormány Európa-barát kormány lesz, beleértve mindent, ami ezzel jár” – hangsúlyozta Fico szlovák miniszterelnök. Fico kijelentette, nem felelhet mindazért, amit egyes politikusok mondanak. A június 17-i szlovákiai választásokat Fico baloldali Smer pártja nyerte meg, amely két szélsőségest párttal, a többszörös volt miniszterelnök, Vladimír Meciar balközép pártjával és a szélsőjobboldali nacionalista SNS-szel lépett koalícióra. /Elhatárolódott Ján Slotától Robert Fico. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a vele készült interjúban a közalapítványok átalakításáról kifejtette, az Illyés Közalapítványt joggal nevezhették zászlóshajónak, rendszerváltó vívmánynak. Létrejött egy olyan intézmény, amely kifejezetten a határon túli magyar kultúra támogatásával volt hivatott foglalkozni. A későbbiek során az Apáczai Alapítvány az oktatás támogatására, az Új Kézfogás Alapítvány pedig a gazdasági ügyekre szakosodott. A rendszerváltó intézményeket fenyegeti a mostani átalakítás, „már maga a Határon Túli Magyarok Hivatalának a lefokozása is elszomorító. Egy jól működő alkuratóriumi rendszer is létezett, a határon túli magyar szervezetek dönthettek a támogatás nem elhanyagolható részéről, hiszen ők ismerik legjobban a szükségeket.” Ezeket a vívmányokat nem szabad elveszíteni. Magyarországon nem nemzeti elkötelezettségű politikai kormányzó erők vették át a hatalmat. Németh Zsolt sajnálja, hogy Tusványos az egyedüli olyan fórum, ahol Markó Béla szövetségi elnök és Tőkés László püspök egymással nyilvánosan leül tárgyalni. /Iochom István: Van élet a halál után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében elindult az a 25 fős csapat, akik felvállalták az autonómia fogalmának és ügyének népszerűsítését. A július 23-án startoló csapat a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínén kezdte meg székelyföldi akcióját, mondta el Sándor Krisztina MIT-elnök. A Tekerj rá! körút résztvevői vidám hangulatban indultak útnak, s mindennap csatlakozik hozzájuk egy-egy közismert erdélyi személyiség, művész, politikus. Első nap Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor parlamenti képviselő csatlakozott a csapathoz. /Gábor Ildikó: Két keréken az autonómiáért. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

A Legfelső Védelmi Tanács (LVT) július 24-i ülésén a vonatkozó Ice Dunarea dosszié nyilvánosságra hozását kérte. Másfél évvel ezelőtt maga Dan Voiculescu. A Konzervatív Párt elnöke kérte: tegyék lehetővé a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) illetékeseinek a dossziéhoz való hozzáférést. Az Ice Dunarea dosszié az egykori Szekuritáté külkereskedelmi tevékenységéről tartalmaz adatokat. Voiculescut pedig azzal gyanúsítja a sajtó, hogy a Szekuritáté pénzeit forgató Crescent cég révén gazdagodott volna meg. Voiculescu súlyos vádakat fogalmazott meg a Demokrata Párt (DP) néhány vezetőjével szemben: azzal vádolta a DP Dambovita és Szilágy megyei elnökeit, hogy együttműködtek a Szekuritátéval. Előbbi cáfolta ezt, Viorel Nicolae Stanca viszont elismerte, hogy a kémelhárításban tevékenykedett. Ezért – mint mondta – büszke munkájára, és semmivel nem károsította meg az államot. /Kémelhárító demokrata vezető. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Verestóy Attila szenátor, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő bizottság alelnöke kifejtette, egy ilyen általános utasítás, amilyent az államfő adott ki a politikusdossziék titkosságának a feloldására, nem működik. Az adatoknak azt a részét, amely nem tartalmaz a szolgálatok további működését érintő információt, nyilvánosságra lehet hozni. Ezek nem érinthetik a személyek magánéletét. Mind a megfigyelteknek, mind a megfigyelőknek joguk van a magánélet intimitásához. Verestóy hozzátette, sok esetben ezután is védelmet fog kapni például az az adatállomány, amelyikben ma is aktív diplomatákra vonatkozó adatok vannak. Verestóy szerint a nagyobb ügyek már régen kiderültek. Tudtával nincsen csontváz a szekrényben. Olyan dolgok derülhetnek ki, amelyek valamilyen szinten eddig is ismertek voltak. Az újságíró felvetette, 2000-ben az RMDSZ képviselő- és szenátorjelöltjei között is volt egy, akiről nemzetbiztonsági okokból nem lehetett adatokat közölni. Verestóy szerint nem egy olyan eset van, amikor RMDSZ-es politikus dossziéja a szolgálat titkos állományában van. Ezek igen nagy része megfigyelt személyek dossziéja. Erről többet nem mondhat, mert titoktartási kötelezettsége van. A szenátor nem számít arra, hogy az RMDSZ valamely vezető politikusának nyilvánosságra kerül most a neve. /Gazda Árpád: Nem lesz teljes a titokoldás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

A kisebbségi törvény kapcsán átvertek bennünket koalíciós partnereink – jelentette ki bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Hozzátette: emiatt az RMDSZ 2007. január 1-je után újragondolja a kormányban való részvételét. Markó kifejtette, amikor a jelenlegi kormánykoalíció megalakult, részletesen elmagyarázta partnereinek: mit is tartalmazna a közös kormányprogramba foglalt, a nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó jogszabálytervezet, beleértve a vitatott kulturális autonómia-fejezetet is. Markó szerint akkor az összes koalíciós társ egyetértett, a kormány pedig egy évvel ezelőtt el is fogadta a tervezetet. Ennek ellenére mára az RMDSZ szövetségesei váltak a jogszabály legvehemensebb ellenzőivé. „Az RMDSZ egy közös kormányprogram mellett kötelezte el magát, de két fő célt, Románia 2007-es EU-csatlakozását és a kisebbségek gondjainak megoldását, az etnikumközi kapcsolatok javítását tartja szem előtt” – szögezte le Markó. „Nem vagyunk hajlandók tovább folytatni ezt az egyoldalú alapokra helyezett együttműködést” – mondta Markó. /Gujdár Gabriella: Markó: átverték az RMDSZ-t! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Demény Péter a Szabadság ez év január 31-i számában az önálló magyar egyetem szükségességével kapcsolatos kételyeit fogalmazta meg, július 12-én megjelent írásában pedig az „erdélyi magyar közösség szellemi autonómiájának, kreativitásának és kezdeményezőkészségének rendkívül alacsony fokáról” beszélt. Honnan tudja Demény Péter, hogy szellemi autonómia rendkívül alacsony fokú? Demény Péter beszélgetésre invitálta mindazokat, akiknek a kérdéssel kapcsolatban gondolataik vannak. A hozzászóló, Kónya Zoltán jó beszélgetést kíván. /Kónya Zoltán: A jó beszélgetésről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Robert Fico szlovák miniszterelnök a jelek szerint semmit sem kíván tenni az ellen, hogy koalíciós partnere, Ján Slota folytatja magyarellenes kirohanásait – jelentette az MTI. – Aki ürügyet keres, az talál – mondta Robert Fico kormányfő szóvivője azzal kapcsolatosan, hogy Slota egy cseh lapnak nyilatkozva ismét a magyarokat szidalmazta, mondván, hogy nem a magyarok, hanem a Magyar Koalíció Pártja (MKP) azon képviselői ellen beszél, akik kisebbségként elnyomják a szlovák többségi nemzetet, akik Szlovákiát nem a saját hazájuknak, hanem a történelmi Magyarország részének tekintik. /Erősödő magyarellenes hangok Szlovákiában. Megdöbbenést keltő Slota-nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Románia konzulátust nyitna a szerbiai Timok-völgyben – jelentette be Traian Basescu államfő Borisz Tadics szerb államelnök romániai hivatalos látogatása alkalmából. A román államfő továbbá sürgette Tadicsot, hogy a kölcsönösség jegyében Szerbiában hivatalosan ismerjék el a román ortodox egyházat. Basescu emlékeztetett, Romániában a szerb ortodox egyház hivatalos elismertségnek örvend. Tadics arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy Szerbiában intézményes szinten védik az ott élő román kisebbség jogait, ugyanakkor hasonló magatartást várnak el Bukarest részéről is. A tárgyalások során a román elnök kitért Koszovó helyzetére. Basescu úgy vélte, a terület státusát kizárólag a Belgrád-Pristina egyezmény keretében kellene megvitatni, és elutasította Koszovó függetlenedésének kérdését. /Barta Zoltán: Román konzulátust nyitnának a szerbiai Timok-völgyben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

Egyelőre szórványos vita zajlik az RMDSZ megújulásáról. Az ÚMSZ július 19-i számában közölte Borboly Csaba írását, amelyben a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke javaslatokat fogalmazott meg az RMDSZ megújítására. Borboly Csaba nézeteit az ÚMSZ nem osztja, és nem is utasítja el. Az RMDSZ vezető tisztségviselői nyilatkoztak a szövetség megújulásáról alkotott nézeteikről. Elsősorban a struktúra megújításában kell gondolkodni – vélte Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke. A területi szervezetekre és az önkormányzatokra kell koncentrálni nagy mértékben, ezeket meg kell erősíteni. Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke szerint az RMDSZ-nek politikai párttá kell válnia. Az Operatív Tanácsnak legalább havonta össze kellene ülnie, a kongresszusnak pedig két évenként. Az SZKT-elnök nem tagadja, hogy az SZTK ellaposodott. A testület évente csak négyszer ül össze. Markó Béla szövetségi elnök szerint változtatni kell, de a párttá alakulással nem ért egyet. Takács Csaba ügyvezető elnök a szövetség szerkezetén nem változtatna, csak a mechanizmusokon. Ő is elégedetlen az SZKT-val, „de nem állítaná, hogy nem működik”. Takács Csaba nem hiszi, hogy a pártosodás irányából jönnének a megoldások. Verestóy Attila, az RMDSZ felsőházi frakciójának elnöke szerint „egy teljes értékű RMDSZ újraszervezésére van szükség”. /Szőcs Levente: ÚMSZ-vitafórum az RMDSZ megújulásáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

A Szatmár Megyei Tanács július 26-i ülését követően rendkívüli RMDSZ-frakció ülésre is sor került. Szabó István elnök félrehívta az RMDSZ-tanácsosokat, mert arra volt kíváncsi, fenntartják–e még őt tisztségében, alkalmasnak látják-e az elnöki tisztség betöltésére. Mindenki elmondhatta nézeteit, az elnök számára is nyilvánvalóvá válhatott ki az, aki mellette van, és ki az, aki másképp gondolkodik, mint ő. Találgatást indíthat el egy Günthner Tibornak szegezett kérdés: pályázik–e a megyei tanácselnöki székre? A tanácsos elhárította a válaszadást. A megbeszélés végén kézfelemeléssel kellett volna szavazni arról, támogatják–e Szabó István munkáját vagy sem. Ezt az ötletet azonban egyhangúlag leszavazták, többen nevetségesnek találták, hogy így tegyenek tanúbizonyságot. Tartózkodásnak lehet értékelni a leszavazott bizalmi szavazást. /Princz Csaba: A bizalmat nem kézfelemeléssel ítélik oda. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 27./

Július 26-án Kálmándon a település lakói hagyományos Szent Anna-napi templombúcsún vettek részt. A templomünnep nemcsak egyházi jellegén túl kiváló alkalom arra is, hogy rég nem látott barátok és rokonok találkozzanak. /Kálmándi templombúcsú. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 27./

A bolognai folyamat kis főiskolák helyett nagy egyetemi központokba tömörítené az oktatókat. A teológia azonban jóval több, mint tudományos műhely, a pap pedig szintén több, mint ismeretek halmazával rendelkező, esetleg tágabb összefüggéseket felfedező értelmiségi. Az egyetemnek kapóra jönne a teológia betagozódása, hiszen újabb igazolását látná saját, multikulturálisnak kikiáltott önmeghatározásának. Az egyháznak kell eldöntenie a választ. /Lukács János: A megtestesült feladvány. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

Szentegyházán negyven évvel ezelőtt – az akkori Vlahicán – kialakult egy nehézipari nagyüzem, és köréje épült egy szocialista munkásváros. Az 1989-es változások pillanatában az említett vasgyár, a Metalurgica 2606 alkalmazottal működött, napjainkban ez a szám már nem éri el a 400-at. A város lakói 1989 decembere után új identitást adtak a településnek: a romános Vlahica helyett magyaros nevet választottak: Szentegyháza. Ez az intézkedés az 1968 májusa óta viselt Vlahica néven megélt alig több mint két évtizedes múlttal való szembefordulás volt. Egyelőre nem tudtak átfogó megoldásokat kínálni a helyi közösség gondjaira. A lakosok fele ma is falusi környezetben él. Akik gazdálkodnak, azok is rá vannak utalva valamilyen pénzkeresetre: magyarországi vendégmunkából vagy fakitermelésből, illetve -megmunkálásból jutnak többletjövedelemhez. A falusi turizmusból származó jövedelem egyelőre még esetleges. /Kozán István: Vlahicaszentegyháza múltja és jelene. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

Könyvbemutatóval és tárlatnyitóval folytatódott a vásárvárosi rendezvénysorozat Nyárádszeredán. Zenei kerettel a Bocskai Dalkör szolgált. Veress Emőke 16 cérnagrafikával jelentkezett, Fekete Pál 28 kisplasztikát állított ki. Humoros kisszobrait mindenfelé kedvelik. Csíki Sándor backamadarasi születésű tornatanár Állj meg madár, fejem fölött dalolva! /Backamadaras, 2006/ című könyve családi történeteket, újságcikkeket, jegyzeteket tartalmaz. A szövegek zömmel az Erdély.ma világhálós újságban, illetve az Európai Idő című hetilapban jelentek meg. /(damján): Cérnagrafikák, humoros kisszobrok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

A hajnal frissessége címmel jelent meg idén nyáron a szombathelyi Savaria University Press gondozásában egy esszéket, tanulmányokat és verseket tartalmazó kötet. Ezzel a könyvvel tisztelegtek tanítványai, munkatársai és barátai Láng Gusztáv előtt, hetvenedik születésnapja alkalmából, a Szombathelyen megrendezett ünnepségen. A kötetet Fűzfa Balázs, a Szombathelyi Tanárképző Főiskola oktatója szerkesztette. Negyvenegy magyarországi és erdélyi szerző írása sorakozik a gyűjteményben. Szatmár megyéből két szerző, Máriás József és Végh Balázs Béla tanulmányát válogatta be a kötetbe a szerkesztő. Láng Gusztáv /sz. Budapest, 1936. jún. 12./ Szatmárnémetiben járt iskolába, itt érettségizett. 1958-ban magyar szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen. Pályáját szerkesztőként kezdte az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadónál. 1959-től a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén tanársegéd, majd lektor; az 1960-as évek végén pedig a Gaál Gábor Kör vezetője. 1974-ben védte meg Dsida Jenő költészetéről szóló doktori értekezését, de politikai okokból nem léphetett feljebb az egyetemi ranglétrán. 1984 óta Magyarországon él, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola professzora. Irodalmár barátai és iskolatársai, Páskándi Géza és Bálint Tibor nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a sebészorvosi pálya helyett az irodalom felé fordult. Idén több helyszínen is megünnepelték Láng Gusztáv hetvenedik születésnapját. Az első rendezvényre Szombathelyen került sor, a másodikat a Kolozsvár Társaság termében tartotta az Erdélyi Terasz kulturális portál, Balázs Imre József volt a moderátor. Szeptember első felében Szatmárnémetiben is megünneplik Láng Gusztáv születésnapját. A szervezők: a LiterArt magyartanárok egyesülete és a napokban alakult Dsida Jenő Baráti Társaság. /Végh M. Balázs: Tanulmánykötet Láng Gusztáv tiszteletére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 28./

Nagyszalontán az Arany János Irodalmi Kör 2004. óta Múltunk+Jelenünk címmel havonta jelentkező irodalmi újságot jelentetett meg. Áprilisa óta azonban nem adtak ki újabb számot. A lap főszerkesztője, Bodor László volt. Amikor a csapat tagjai elszámolásra szólították fel, Bodor lemondott. Egyetlen szál szerkesztő maradt, Papp Gyula Attila. Sára Péter olvasói levelében jelezte, várja, hogy Papp Gyula Attila megszólaljon, feltárja a problémákat. /Sára Péter, Nagyszalonta: Tegyük már szóvá. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 28./ Sokan kérdezték tőle, mi lesz az április óta szünetelő Múltunk + Jelenünk nevű nagyszalontai irodalmi folyóirattal, írta Papp Gyula Attila. A lapocskát kiadó Arany János Irodalmi Kör február elején csatlakozott az Arany János Művelődési Egyesülethez /Az elsőben vannak az „amatőr irodalmárok”, a másikban vannak a „kultúramenedzserek”./ Azóta eltelt egy fél esztendő, és a művelődési egyesület vezetősége – amely egyenlő a helyi RMDSZ és a város vezetőségével is – nem volt hajlandó egy asztalhoz ülni az „amatőrökkel”, hogy egyeztessék, milyen feltételek mellett segítik az irodalmi kört, milyen feltételek mellett adják nevüket a Múltunk + Jelenünk folyóirathoz. Miért nem jelenik meg a lap április óta? A nyomdának hirtelen eszébe jutott, hogy neki jogi személyiséggel bíró egyesület pecsétje kell a számlára. Addig, majd egy éven keresztül nem kellett… A művelődési egyesület pedig nem ér rá az irodalommal foglalkozni. /Papp Gyula Attila: Volt + Nincs. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 28./

Megjelent a Román nyelvvizsga. Írásbeli feladatok, Alapfok, középfok felsőfok, 1200 tesztfeladat című kötet. A szerző, Farkas Jenő a bevezetőben jelezte, első ízben jelenik meg román írásbeli vizsga előkészítő könyv. A szótár 62 000 szót tartalmaz. A könyvben több mint 1200 középfokú és felsőfokú nyelvtani, illetve nyelvtani és lexikai tesztfeladat szerepel. /Előkészítő könyv román nyelvvizsgára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

A történelmi Magyarország határainak körbemotorozása tisztelgés a múlt előtt, tudatosítása annak, hogy nem felejtünk – nyilatkozta július 28-án Kézdivásárhelyen Kutas Gyula, a Trianon Team 2006 motorkerékpár-túra szóvivője. A túra emlékezés és figyelemfelkeltés éppúgy, mint ahogy 1931-ben a Justice For Hungary repülőgép célja is ez volt. Tanúságtétel az otthoni magyarok előtt a kinti magyarok mellett. A Trianon Team 2006 teljesítménye azért is kiemelkedő, mert sokakban fogalmazódott meg egy hasonló túra ötlete, sokan kezdték el tervezgetni, de eddig még senki sem tette meg. A Trianon Team 2006 emléktúra abszolút politikamentes. Az emléktúra július 22-én indult Vecsésről, a Martinovics téri Trianon Emlékműtől, és augusztus 5-én délután három órakor érkezik meg Verőcére, a Magyar Sziget rendezvényére. /Iochom István: A trianoni motorostúra Kézdiszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

Damó Gyula tanító kifejtette Kisborosnyón, hogy szerinte a négyszáz lelkes falucskában van Európa közepe.  Az északi szélesség 45 fokán vagyunk – fejtegette. Ez azt jelenti, hogy Kisborosnyótól – durván – 2500 kilométerre van az Északi-sark, s ugyanennyire az Egyenlítő. A másik érdekesség: Európa kelet-nyugati hosszúságát megmérve megint a félútnál vagyunk. Damó Gyula iskola- és faluigazgatása alatt, a múlt rendszerben száldokfa-köröndöt ültettek a régi állami iskola helyén kialakított parkba, s egy szomorúfűzfát is annak emlékére, amikor az egykori községközpontot, Kisborosnyót faluvá degradálták. A kisborosnyóiak az 1989-es változás után tíz esztendővel erőre kaptak, 2000-2001-ben millenniumi kopjafát állítottak, és megépítették a kétméteresnél magasabb kőtömbből álló hősök emlékművét. A kőszirt tetején turulmadár van. Damó Gyula nyugalmazott tanító és baráti köre 2003-ban megalakította a Nyíres Lokálpatrióta Kört. Életmódszabályzatot – egyféle mai falutörvényt – dolgoztak ki, amelyet fokozatosan alkalmaznak, s eldöntötték, hogy a Millenniumi Emlékparkot olyan emlékművek gyűjtőhelyévé bővítik, ahol a magyarság több mint ezeréves történetének kiemelkedő eseményeit és személyiségeit örökítik meg. A Millenniumi Park előtt székely kapu áll (2002). 2003-ban ikerkopjafát állítottak a magyar történelem dicső éveinek és tragédiáinak emlékére. 2004 tavaszán kopjafával tisztelegtek az anyanyelv előtt, s 2004 őszén ugyancsak kopjafával emlékeztek az 1956-os áldozatokra, s hatalmas emlékkövet avattak Székelyföld 1956-os mártírjainak emlékére. Erdély Nagyasszonyainak emléke előtt ugyancsak rézplakettes emlékkővel tisztelegtek (2004), 2005-ben két kopjafát kaptak az egykori kisborosnyói oskolamesterek. Idén Erdély Választott Fejedelmeinek panteonját avatták. A tizennégy egyedi mintázatú és faragású kopjafát a hársfakörönd fáinak közeibe plántálták. A kopjafákat tizennégy háromszéki pedagógus faragta. Ugyancsak akkor avatták a nándorfehérvári győzelem 550. évfordulójának és az önálló Erdély megteremtése 450 éves jubileumának emlékére állított kopját, s Köpe Csaba csíkszeredai faragóművész erre a napra készítette el Fohász című allegorikus szobrát. /Sylvester Lajos: Kicsi a bors – de erős. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

Pontosított Tőkés László, miután András Imre, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régióelnöke aláíráshamisítással és hazugsággal vádolta meg a püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. András Imre korábban azért tiltakozott mert szerinte a Jó reggelt, Erdély! Ébresztő! címet viselő közlemény első pontjának megfogalmazása félreérthető. András Imre szerint „hazudósra sikeredett” az a dokumentum, mellyel éppen a nyilvános politikai hazugság ellen foglaltak állást. Az MVSZ régióelnöke a kiáltványnak azt a mondatát idézi, amelyik szerint „2004 végén, a kettős állampolgárság ügyében kiírt népszavazás tárgyában szervezett és nyílt politikai hazugság történt”. „Mivel a jelzett pont a Magyarok Világszövetségét érinti, a megfogalmazók néhány szó beiktatásával egyértelművé tették a gondolatot” – olvasható abban a levélben, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki hivatala tett közzé. A pontosításra adott válaszában András Imre úgy vélte, a módosítás „nem kielégítő, de szükséges volt”. Hozzáfűzte: „Nem a Magyarok Világszövetsége érdekében kellett megtenni, hanem azért, mert a rossz lelkiismerettel megfogalmazott eredeti szöveg sértette azt a több ezer magyar embert is, akik nem csupán alkalomszerűen, politikai siker reményében csapódtak az ügyhöz az utolsó pillanatban, hanem hittel és meggyőződéssel cselekedtek a népszavazás érdekében.” András Imre azt kifogásolta, hogy a kiáltvány szövegezője a december ötödiki népszavazás kapcsán „nem nevezte meg a hazugot”.A Királyhágómelléki Református Egyházkerület idézett közleménye ugyanakkor nem tér ki András Imre másik vádjára, miszerint a kiáltvány megszövegezői meghamisították Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke aláírását. A régióelnök szerint ezt Sándor Krisztina nem is cáfolta, csupán azt kifogásolta, hogy nyilvánossá tett egy magánbeszélgetést. /MVSZ-Tőkés vita: harcostársakból ellenfelek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

A holokauszt emlékezete címmel szervezett a hét végén diákvetélkedőt az oktatási tárca. Az ország valamennyi megyéjéből Szilágysomlyón összesereglett középiskolás résztvevőnek elméleti és gyakorlati jellegű megmérettetésen kellett tudását az európai holokausztról bizonyítania. A felkészülés során a diákok tájékozódhattak arról is, hogy a holokauszt milyen méreteket öltött Romániában. A verseny alkalmából felavatták a szilágysomlyói Észak-erdélyi Holokauszt Emlékmúzeumot is. Ennek az intézménynek a településen lévő zsinagóga ad otthont. 1941–1943-ban az Észak-Erdély nélküli Romániában több százezer zsidó lelte halálát. A romániai holokausztot vizsgáló Wiesel-bizottság jelentése szerint az áldozatok száma 280 és 380 ezer között mozgott. Az 1940–1944 között Magyarországhoz tartozó Észak-Erdélyből a magyar és a német hatóságok 1944 tavaszán csaknem 150 ezer zsidót deportáltak a németországi haláltáborokba, akik közül 125–130 ezret elpusztítottak. /Diákvetélkedő a holokausztról Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Aradon július 28-30-a között a “Találkozni jöttem veled” ige jegyében, az arad-belvárosi magyar baptista gyülekezet megalakulásának 110. évfordulója alkalmából szervezték meg az aradi magyar baptisták világtalálkozóját. A helybeli, illetve a világ minden tájáról érkezett közel 150 hívő számára imaórát tartottak. Július 30-án, vasárnap az Aradról elszármazott, hazalátogatott hívek tolmácsolták jelenlegi gyülekezeteik üdvözletét, majd vetítették a gyülekezeti életet felelevenítő filmösszeállítást. /Balta János: Magyar baptisták együtt és Istennel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

A Tusnádfürdőn elkezdődött RMDSZ–Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) párbeszéd remélt folytatását fölvázoló nyilatkozatot tett közzé Tőkés László püspök, az EMNT elnöke. Ebben Tőkés László ismételten sürgette az EMNT által két éve szorgalmazott tényleges párbeszéd elkezdését az RMDSZ és a rajta kívülálló politikai erők, valamint az egyházak és a magyar civil szféra képviselői között. Felkérte Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy a reprezentatív erdélyi magyar küldöttség tagjaként vegyen részt a brüsszeli jószolgálati úton, amelyen a romániai magyar közösség problémáira kívánják felhívni az Európai Unió vezetőinek figyelmét. Tőkés a partneri viszonyt és a kölcsönös bizalmat szabta a párbeszéd feltételéül, ehhez véleménye szerint, az szükséges, hogy megszűnjön a megosztó politikai hazugság, valamint az érdekellentét, amely az RMDSZ pénzosztó monopóliumából fakad. Javasolta, hogy az RMDSZ a román törvényhozásban és az EU fórumain is határozottan álljon ki az erdélyi magyarság autonómiatörekvései, illetve saját autonómiaprogramja mellett. Az RMDSZ támogassa az EMNT azon javaslatát, amely szerint az őszi magyar–román kormányülés napirendi pontjai közé vegyék fel az autonómia, valamint a romániai magyar felsőoktatás ügyét, az EMNT és az SZNT autonómiatörvény-kezdeményezéseit, valamint a székelyföldi autonómia-referendumok megrendezését. A nyilatkozat kérte az RMDSZ vezetőit, foglaljanak állást a gyergyóditrói székely népgyűléssel kapcsolatos csendőri atrocitások ügyében. /Balogh Levente: Az RMDSZ támogatását kéri az EMNT. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Az erdélyi civil szervezetek többsége attól fél, hogy ha a határon túlra irányuló magyar költségvetési támogatásokat a Szülőföld Alaphoz helyezik át, ez a megpályázható összeg csökkenésével jár. A magyar kormány illetékesei egy nappal az után jelentették be a közalapítványi támogatási rendszer megszüntetését, hogy a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (Maciszesz) nyílt levélben kérte a magyar állam vezetőit, ne csökkentsék a határon túlra irányuló támogatásokat. Gémesi Ferenc, a miniszterelnöki hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes szakállamtitkára több interjúban is elmondta, a Szülőföld Alap 2007-től venné át teljesen a határon túli pénzek kezelését. A pályázat- és pénzkezelést hivatalnokok végeznék, s ez – Gémesi értelmezése szerint – kizárná a politikai befolyásolás lehetőségét. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének képviseletében Bodó Barna, Somai József – a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke – és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke a fontosabb kérdéseket és javaslatokat tartalmazó dokumentumot juttattak el a magyar köztársasági elnökhöz, az Országgyűlés elnökéhez, a kormányfőhöz és a magyarországi pártok vezetőihez. Ebben konzultációt sürgettek a támogatási rendszer reformja kapcsán. Személyesen is kifejtették Szili Katalin házelnöknek: nem értenek egyet azzal, hogy a politika határozza meg a határon túli pénzek elosztásának a prioritásait. „Magyarországon ma már természetes, hogy a civileknek szánt támogatásokról a civil szféra képviselői döntenek. Ezt az elvet kell érvényesíteni a határon túlra irányuló támogatások esetében is” – nyilatkozta Bodó Barna. „A Szülőföld Alap állami intézmény része, és teljes egészében a politikum hatása alatt áll. A jobb ellenőrizhetőség pusztán álindok, mivel egy közalapítvány működése ugyanúgy ellenőrizhető mint egy állami intézményé” – fejtette ki Somai József. – „A Szülőföld Alap működésében eddig is érezhető volt a politikai hatás, ami minden bizonnyal a továbbiakban is megmarad” – tette hozzá. Úgy vélte, az átszervezés következtében a civil szféra 70–80 százalékát kitevő kisebb szervezetek kerülnek veszélybe. „Ha ez a réteg meggyengül, az egész közösség gyengül, hiszen a civil társadalom az itthon maradás és az itthon érvényesülés alapja” – vélekedett. Somai fontos kérdésnek tekintette, hogy ki és miként jelöli a szakkollégiumok tagjait. Eddig ugyanis a határon túli szervezeteknek nem volt beleszólásuk a Szülőföld Alap kollégiumi tagjainak a jelölésébe. Gémesi Ferenc államtitkár arra a kérdésre, hogy korábban ígérték, konzultációkon egyeztetik ezeket a célokat a határon túli közösségek képviselőivel, Gémesi válasza: A miniszterelnök úr júliusban valamennyi jelentős határon túli szervezet vezetőivel lefolytatta a konzultációt. E konzultációk keretében kialakult a rendszer,. Az erdélyi magyar civil szféra képviselői viszont úgy gondolják, hogy a civil pénzekről a civileknek kellene dönteniük. Gémesi: az a pénz, amit a magyar adófizetők a költségvetésbe beadnak, és amit a határon túli magyarok támogatására fordítanak, a magyar identitás megőrzésére szolgál. Gyurcsány miniszterelnök ígérte, tájékoztatja a magyar szervezetek vezetőit arról, hogy milyen álláspont alakult ki a konzultációk során. /Gazda Árpád, Kelemen Tamás: Félnek a „szülőföldalaposítástól” – Részt vennének a magyarországi támogatások elosztásában az erdélyi civil szervezetek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

A Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett székelyföldi biciklitúra az autonómia népszerűsítését szolgálja. A több mint egy hete tartó túrán a bicikliseket általában rokonszenvvel fogadták, de Marosvásárhelyen a rendőrség megakadályozta, hogy a városban megálljanak, és szórólapokat osztogassanak. A kerekező ifjakat a közlekedésrendészet és a közösségi rendőrség illetékesei várták a város határában. megtiltották a szórólapok osztogatását. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy előzőleg nem kértek engedélyt a szórólapok osztogatására. A rendőrök becsomagoltatták az „Autonómiát!” feliratukat, amelyet rendszerint két kerékpározó kifeszítve vitt a településeken. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusában tartott sajtótájékoztató sem volt felhőtlen, a jelen lévő román sajtó részéről érzékelhető volt az ellenszenv. Sepsiszentgyörgyön Czimbalmos-Kozma Csaba RMDSZ-es alpolgármester, Antal Árpád RMDSZ-képviselő és Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke biciklizett együtt a MIT fiataljaival. A város bejáratánál mintegy 40 sepsiszentgyörgyi csatlakozott a kezdeményezőkhöz, majd „Autonómiát a Székelyföldnek!” kiáltásokkal vonultak végig a városon, és szórólapokat osztogattak a járókelőknek. Sándor Krisztina elmondta: erdélyi körútjuk során a legnépesebb és leglelkesebb fogadtatásban Sepsiszentgyörgyön részesültek. /Jánossy Alíz, Kovács Zsolt: Tiltott „autonómiabiciklizés”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./ A Maros megyei rendőrség szóvivője kijelentette: semmit nem tud az autonómiáért biciklizőkről. A közlekedésügyi osztályt vezető Viorel Cazan viszont elmondta: ő ragaszkodott a forgalmi szabályok betartatásához. – Zavarnák a forgalmat, nyilatkozta Cazan. /Szucher Ervin Livia Popa: A forgalmat zavarták a biciklisek? = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) újévi felhívásában javasolta, hogy az idei évet a kulturális autonómia kivívásáért folytatott küzdelem évének nyilvánítsák. A kisebbségi törvény elfogadásának folyamata rendkívül lelassult, ezért az EMKE felkéri a társszervezeteit, gyűjtsenek minél több támogató aláírást a kulturális autonómiát is tartalmazó kisebbségi törvényért. /Aláírásgyűjtés a kisebbségi törvényért. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./