Egyre többször hangzik el a román tévék vitaműsoraiban a kérdés, hogy milyen szándék rejlik a szekusdossziék és nevek időzített kiszivárogtatása mögött. A dossziépárbaj nyomán – vélik az elemzők – átrendeződhetnek a pártokbeli erők, és a dossziék tartalmának megszellőztetésével jelenlegi hangadók és arculatalakítók szorulhatnak a politikai élet peremére. /Simon Judit: Dossziépárbaj. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Kelemen Hunor parlamenti képviselő az érdekvédelmi szervezet reformjáról fejtette ki véleményét augusztus 14-én, sajtóértekezleten Az alelnök szerint az RMDSZ szerkezeti struktúrájának átalakítása „az első olyan kezdeményezés, amely nem valaki vagy valami ellen, hanem valamiért” történik. Cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a szervezet reformját kezdeményező csoport „székszerzésben” lenne érdekelt. – Érdekvédelmi szervezetüknek pártszerűbben kellene működnie, lényeges, hogy valamennyi politikai irányvonalnak teret biztosítsunk – hangsúlyozta. A háromhavonta ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem alkalmas a gyors politikai reagálásokra. Elengedhetetlen egy állandósított, gyorsan reagáló testület létrehozása. /K. O.: Pártszerűbben működjön az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Javítani kell az RMDSZ kommunikálási stratégiáján is, hiszen az RMDSZ a magyar közösség sajátos problémái mellett a társadalom minden rétegét érintő kérdésekben is részt vesz, és ez nincs eléggé jelen a köztudatban – jelentette ki Nagy Zsolt miniszter, hozzátéve: „a szervezet kezdeményezhetne hangsúlyozottabban az élet számos területén megnyitva a kommunikációt a román társadalom fele.” Kelemen Hunor felvetette a politikai érdekképviselet és a társadalomszervezés szétválasztásának ötletét. /Vincze Judit: Elavult struktúrákra kezelést javasolnak a fiatalok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Nagy Zsolt visszakozott: mégsem párt-RMDSZ-re van szükség, ahogy néhány nappal ezelőtt állította, hanem csak „bizonyos elemeiben” pártszerűbb működésre. Mindez jelzi, milyen hatalmi belviszonyok között lehet felvetni az RMDSZ-ben – ha egyáltalán fel lehet vetni – a belső reform kérdését. Csakhogy ez az árnyalatosdi egyáltalán nem kedvez a probléma helyes megfogalmazásának, írta Bakk Miklós. Akik pártot mondanak ugyanis, azok a hatékonyabb politikai cselekvést, a gyors döntéseket, a bukaresti kontextusnak való megfelelést állítják az előtérbe, de eközben annak elfogadását is kimondják, hogy egy „másik pártnak” is létjogosultsága van. Akik viszont a szövetségi jelleget hangsúlyozzák, azok az RMDSZ párt minél szélesebb támogatottságát gondolják fontosabbnak, egy „másik párt” létjogosultságát inkább tagadnák. Nagy Zsolték óvatoskodása fölött ott lebeg Markó, Frunda és a többiek kivárása, illetve struktúra-konzervativizmusa. /Bakk Miklós: A generációs seprű. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

A magyar kormány egyik fontos feladata lenne, hogy újból megteremtse a magyar–magyar párbeszéd kereteit – szögezte le az MTI-nek nyilatkozva Nagyváradon Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A fideszes politikus az V. Magyar Református Világtalálkozó erdélyi eseményeinek alkalmából tartózkodott Nagyváradon, ahol részt vett és beszédet mondott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) központi rendezvényén, az ifjúsági nagytalálkozón. Az MTI-nek kifejtette: napjainkban a határon túli magyar ügy kettős kihívással szembesül. Egyrészt számolnia kell a szomszédos országokban ismét megerősödő nacionalizmussal. A politikus szerint ez részben azzal magyarázható, hogy megszűnt az európai uniós csatlakozás folyamatában korábban érvényesülő korlátozó hatás az említett országok nacionalista köreire. Ebben a helyzetben van ma a felvidéki magyarság, és félő – mondta a honatya –, hogy hasonló sorsra juthat majd az erdélyi magyarság is. Németh Zsolt utalt arra, hogy Romániában a Szekuritatéval együttműködőkről a román közéletben az a hiedelem kezd kialakulni, mintha mindenkinek, aki abban az országban „szekus” ügynök volt, feltétlenül magyarnak kellett lennie. Németh Zsolt szerint e szemlélet terjedése az elszabaduló magyarellenesség előszele. A másik kihívás, hogy az anyaországban a nemzetpolitika erős belpolitikai jelleget öltött a 2004. december 5-i népszavazás kapcsán. Úgy véli, a mai kormánypártok vannak nehéz helyzetben. Hiszen – mint fogalmazott – egyértelműen el kellene ismerniük, hogy a népszavazási kampányban rövid távú pártpolitikai megfontolásokból használták fel a határon túli magyarság ügyét, e téma révén manipulálták a magyar közvéleményt. Eddig legalább háromszor alkalmazta ezt a módszert a magyar baloldal – állította Németh Zsolt. A jelenlegi kormányzó koalíciónak be kellene látnia – mondta –, hogy ez megengedhetetlen politikai magatartás a határon túli magyarokkal szemben. Ki kellene alakítani egy egységes összmagyar nemzetpolitikai szemléletet – szögezte le a fideszes politikus. /Németh Zsolt: újból meg kell teremteni a magyar–magyar párbeszéd kereteit. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

Frunda György RMDSZ-szenátor megtekintette mind az öt szekusdossziét. Az átvilágító bizottság /CNSAS/ leköszönő szóvivője, Cazimir Ionescu bejelentette: ezentúl titkosan, és csakis igennel vagy nemmel szavazhatnak, de mindaddig nem hoznak döntést a politikusok ügyében, ameddig a két titkosszolgáltat, az RHSZ és a KHSZ nem adja írásban, hogy valamennyi politikus-dossziét átadtak. Frunda, miután szembesítették dossziéi tartalmával, ismételten kijelentette: nem működött együtt a Szekuritátéval. Nem írt alá együttműködési kötelezvényt, nem írt jelentéseket, nincs fedőneve, a róla kiállított megfigyelési dossziékban viszont öt álnevet használtak vele kapcsolatban. – Ebben a helyzetben van a többi RMDSZ-vezető is – vélekedett Frunda, aki szerint ennek a dosszié-cirkusznak a célja – többek közt – a szövetség kompromittálása. Elmondta: ’89 előtt két nyilatkozatot is írt, az egyikben visszautasította az együttműködést, a másikban pedig arról „tett ígéretet”, hogy nem hozza nyilvánosságra a titkosrendőrség behálózási kísérletét. E két nyilatkozat közül csak a második lelhető meg az iratok közt. A szenátornak összesen öt, két hálózati és három megfigyelési dossziét mutattak be. Frunda szerint a hálózati iratcsomók, amelyeket azon személyek számára is kiállítottak, akiket megpróbáltak ugyan behálózni, de nem sikerült, az ő esetében is ilyen sikertelen kísérletről tanúskodnak. – Amikor 2000-ben az államfői tisztségre jelöltek, kértem, mutassák meg a dossziémat, de visszautasítottak azzal az indoklással, hogy olyan tisztek neve szerepel benne, akik még mindig aktívak, és akiknek személyét nem lehet nyilvánosságra hozni. Most viszont, amikor átnéztem az iratcsomók tartalmát, egyetlen ilyen nevet sem találtam, csak azokét a régi szekusokét, akik még Marosvásárhelyen figyeltek – mondotta. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint ez az egész dosszié-hisztériának Traian Basescu az értelmi szerzője. Basescu mindent megpróbált, hogy kiteljesítse hatalmát. A szenátor szerint azzal, hogy Basescu jóváhagyta a parlamenti képviselők eddig titkosított dossziéinak a nyilvánosságra hozatalát, elsősorban nem a szekusmúltat akarja tisztázni, hanem a román törvényhozást akarja lejáratni, a teljes káoszban pedig kiprovokálni az előrehozott választásokat. Az SZDP szóvivője, Cristian Diaconescu bejelentette: pártja megfosztja párttagságától minden olyan tisztségviselőjét, akiről kiderül, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke, akit az átvilágító bizottság korábban elmarasztalt, kijelentette: biztos forrásból tudja, hogy Traian Basescu államfő is együttműködött a Szekuritátéval. Ezt az álláspontot képviseli Emil Constantinescu volt államfő is, aki már tavaly decemberben megkereste a bizottságot azzal a kéréssel, hogy világítsák át Basescu múltját. Claudiu Secasiu, a bizottság elnöke bejelentette: elkezdték a vizsgálatot Constantinescu bejelentése nyomán, eddig azonban csak a Külügyi Hírszerző Szolgálattól /SIE/ kaptak választ, amely szerint egyetlen, Basescu elnök múltjával kapcsolatos dokumentumra sem akadtak az archívumban. Cazimir Ionescu szóvivő cáfolta azokat a sajtóban napvilágot látott információkat, amelyek szerint a következő „csomagban” olyan politikusok dossziéi szerepelnek, mint Theodor Stolojan, Teodor Melescanu, Adrian Severin és Mircea Geoana. Ioan Talpes független szenátor, a SIE volt elnöke azt nyilatkozta, hogy azon politikusok, akiknek megfigyelési dossziéja – akár hiányosan is – a CNSAS-nál van, egytől-egyig besúgók és ügynökök. Ezzel Talpes cáfolta a politikusok azon állítását, miszerint a megfigyelési dosszié léte nem a Szekuritátéval való együttműködést, hanem a megfigyelést jelentette. Ioan Talpes szerint újabb dosszié-hullám várható: az 1990 után keletkezett dossziék is a politikusoknak a Szekuritátéval való együttműködését bizonyítják. Szerinte léteznek olyan politikusok, akik 1990 után is együttműködtek a Szekuritátéval a régi hagyományok szellemében, akiket új, „pozitív, a változásoknak megfelelő” feladatok elvégzésével bíztak meg. /Sz. K.: Szavazási módszert változtatott az átvilágító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

„Remélem, nem csak taktikai jellegű kezdeményezés a részükről” – jelentette ki a Szabadság kérdésére Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A püspök Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszternek, valamint Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselőnek az RMDSZ megújítását szorgalmazó kijelentéseire reagált. „Azt hiszem, hogy a spanyolviasz jelenségről van szó. Hosszú ideje keményen bíráltuk az RMDSZ csúcsvezetőségét amiatt, hogy az RMDSZ antidemokratikus irányt vett, és a saját törvényeit, programját sem tartja be, lásd a belső választások vagy az autonómiapolitika kérdését. Az RMDSZ nomenklatúrájába tartozó két ember, akik nagyon sokat köszönhetnek Markó Béla szelekciós politikai kiválasztásának, végre maguk is azt mondják, amit mi már régóta hangoztatunk, és amit hosszú évek óta ők is akadályoztak”, mondotta Tőkés László. A püspök emlékeztetett: a legutóbbi ajánlatot a tusnádfürdői nyári szabadegyetem alkalmával tették az RMDSZ-nek a párbeszédre vonatkozóan. „Szeretnénk az autonómia kerekasztalt is összehozni, ez elől nem zárkózott el az RMDSZ elnöke sem”, fejtette ki Tőkés László. Az RMDSZ képviselőinek a szövetség megújítására vonatkozó javaslatát Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy értékelte, hogy ezeket természetesnek tartja a jövő évi kongresszus előtt. /P. A. M.: Tőkés: újra felfedezték a spanyolviaszt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

V. Magyar Református Világtalálkozó Nagyenyeden folytatódott. A Bethlen Gábor Kollégiumban képzőművészeti kiállítás nyílt. Horháth Miklós festményei politikai személyiségeket, pl. Orbán Viktort és Kovács Lászlót ábrázolták. Lőrincz László tusrajzai, Balázs Janó torockószentgyörgyi művész fából készült alkotásait sorakoztak, továbbá már nem élő alkotók képei, így Dezső Hunor, Vass Albert, Halmágyi Antal, Székely Mihály, Gruzda János, Jánosi László, Incze János, Petyelán István és Dóczyné Berde Amál munkái. A Bethlen Dokumentációs Könyvtárban a református múltat régi könyvek és okmányok, folyóiratok és kegytárgyak jelezték. A Vártemplomban megtartott kórustalálkozón felléptek: a nagyenyedi egyházi kórus, a marosújvári kórus, a bethlenszentmiklósi, a magyarlapádi és az egyházmegyei lelkészi kántori kórus. /Bakó Botond: A hely szelleme kötelez. V. Református Világtalálkozó Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Traian Basescu államfő nyilatkozatában cáfolta, hogy a Szekuritáté besúgója lett volna. Traian Basescu azt követően döntött úgy, hogy kiáll a nyilvánosság elé, hogy többen is besúgással vádolták meg. Beszédében emlékeztetett, hogy a rendszerváltás óta ő az első államfő, aki több mint 1 millió 350 ezer dosszié hozzáférhetőségét tette lehetővé, majd a politikusokra vonatkozó, eddig a nemzetbiztonsági szempont miatt zárva tartott akták titkosítási kötelezettségét is feloldotta. Basescu bírálta, hogy a múlt feltárása Romániában az elmúlt hetekben politikai csatározásokba csapott át. Cáfolta, hogy az akták vizsgálhatóvá tételével politikai ellenfeleit szeretné lejáratni. /B. T.: Basescu: „Nem voltam a Szekuritáté besúgója vagy alkalmazottja”. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

A román állampolgársági törvény elfogadásának sürgetésére tett ígéretet Traian Basescu államfő, aki szerint az állampolgárság könnyebb megszerzését lehetővé tevő jogszabály szeptember végén kerülhet a bukaresti törvényhozás elé. Traian Basescu egy fekete-tengeri üdülőtelepen megnyitotta a Románia határain kívül élő egyetemi diákoknak és tanulóknak szervezett nyári szabadegyetemet. Beszédében kifejtette, milyen előnyökkel jár Románia uniós csatlakozása után a román állampolgárság megszerzése a kisebbségben élő románok számára. A táborban részt vevő 300 diák Ukrajnából, Bulgáriából, Magyarországról és Moldovai Köztársaságból érkezett. Basescu a szabadegyetemre utalva elégedetten nyugtázta, hogy tizenhat év után első alkalommal sikerült olyan intézményesített programot létrehozni, amely összegyűjti a határon túli román közösségek fiatal képviselőit. Beszédében Basescu kijelentette: különösen érdekli őt a külföldön élő több mint kétmillió román sorsa. Rámutatott: Románia hivatalos politikája tartalmazza az „elszakított” román közösségekkel való kapcsolat újbóli kiépítésének célkitűzését. A kormány ugyanakkor azért is felelősséget érez, hogy a hazaszeretet a nem Romániában születettekre is áthagyományozódjon. Két lényeges jogszabály törvényhozási vitája kezdődhet meg szeptember végén. Az egyik törvény a román állampolgárság könnyebb megszerzését tenné lehetővé, a másik pedig a határon túl élő románokra vonatkozna. /Könnyítések a határon túli románoknak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

Tájékoztatót adott ki a Gyulafehérvári Érsekség a Hittudományi Főiskolával kapcsolatosan a sajtóban megjelent hírekre reagálva. Döntés még nem született a Hittudományi Főiskolának a Babes–Bolyai Tudományegyetemhez való csatlakozásáról, egyelőre csak kapcsolatfelvételről van szó, az érdemi tárgyalás ezután következik. A tárgyalás célja olyan előnyök megszerzése a főiskola részére, amely mind létében, mind a képzés minőségében előbbre lépést jelentene. A tájékoztató szerint: A Gyulafehérvári Főegyházmegye 2000-ben tartott zsinata is hangsúlyozza, hogy különbséget kell tenni a Hittudományi Főiskola és a szeminárium között, és szorgalmazza a főiskola együttműködését más hasonló intézményekkel. A főiskola a hallgatók képzéséért felel, míg a szeminárium a kispapok lelki-egyházi nevelését biztosítja. A papnevelő intézet tehát nem válna állami intézménnyé, továbbra is önálló egyházi intézményként működne, a kispapok pedig továbbra is Gyulafehérváron tanulnának. Az integráció csupán a főiskola szervezeti rendszerét érinti. Az érsekség leszögezte: „Ha idővel a feltételek megváltoznának, és nem bizonyulnának megfelelőnek az egyház szempontjából, az eredeti állapotot bármikor vissza lehet állítani.” /Takács Éva: A kispapok Gyulafehérváron tanulnának. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./

Nagy Zsolt informatikai- és távközlési miniszter majdnem két hete a Félszigeten közölte, hogy belső reformok szükségesek az RMDSZ-ben. A kolozsvári sajtótájékoztatón újra kifejtette véleményét Kelemen Hunorral együtt. Kérdéses, hogy Nagyot nem-e akarják eszköznek használni azok a második vonalban lévő politikusok, akik megunták már a jelenlegi vezetés évtizedes uralmát? Nagy akciójának megvan a legitimitása, vannak, akik háttérből segítik őt. Vajon a nagy öregek, Verestóyék, Eckstein-Kovácsék stb. mit szólnak ehhez a kérdéshez? Az RMDSZ-nek jól jönne egy belső indíttatású reform, mert ezzel megújíthatnák magukat anélkül, hogy rájuk fogják: az ellenzék súlya alatt hajoltak meg. /Lehoczky Attila: Nagy Zsolt bekeményít. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

Idén újra kikerül a Kazán-szoros baloldali sziklafalára az a márványtábla, amely a Duna szabályozását kezdeményező gróf Széchenyi Istvánnak hivatott emléket állítani. Az eredeti, mintegy tíz négyzetméteres tábla, akárcsak a sziklába vájt egykori Széchenyi út a vaskapui vízi erőmű megépítése után a felduzzasztott folyam mélyére került. A Gróf Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Jachtegylet tagjai tavaly már elhelyeztek egy kis méretű táblát, de ismeretlen tettesek néhány hét után – a román, magyar és Széchenyi-zászlóval együtt – eltávolították. „Azon a tízezer forinton ne múljék, mi az idén is kihelyezünk egy kisebb méretű táblát. De erről lényegében a hatóságoknak kellene gondoskodniuk” – magyarázza Varga István, a Gróf Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Jachtegylet ügyvezető alelnöke. Elmondta, hogy az 55x35 centis márványlapba annak a hatalmas táblának a szövegét vésették, amely a víz alá került. Gesztusukkal Széchenyi István előtt kívántak tisztelegni. A sziklafalat, melyre a táblát rögzítették csak a vízből lehet megközelíteni, egy hónap alatt mégis nyomtalanul eltűnt. „A szorosban nem ez az egy, pusztulásra ítélt emléktábla; mi a többinek a sorsát is felvállaltuk” – mondja Madaras Lázár, Mehedinti megye néhány hónappal ezelőtt lemondott prefektusa. Elszomorítónak tartotta, hogy a helyi románok közül kevesen ismerik a környék valós történelmét. Sokan nem tudják, hogy Mehedinti megyeszékhelyét, a ma Drobeta Turnu Severinként ismert Szörényvárt egy magyar szerzetesrend létesítette. Ezt idézi a város címerében található kereszt is. Ezeket a részleteket szerencsére a megyei múzeumban el is mondják a látogatóknak – jegyezte meg Madaras. – A Duna mentén kígyózó vasutat is a magyarok építették. 1860-ban Szörényvár lakóinak több mint fele német ajkúnak vallotta magát, de a magyarság számaránya is 20 százalék fölött volt. A románok aránya 10 százalék alatt maradt, a kiegyezéskor is alig érte el a 15 százalékot. Szörényvár mára jószerével színromán településsé vált. Madaras betegnyugdíjba vonulásával az a néhány tucat al-dunai magyar is elárvult. Lászlóvára határában most is ott áll az óriási méretű Baross-tábla, mely öles betűkkel hirdeti: „Az Aldunai vaskapunak és a többi zuhatagnak az MDCCCLXXXVIII évi XXVI t. czikkelye által elrendelt szabályozása megkezdetett I. Ferencz József uralkodása alatt Gróf SZAPÁRY GYULA miniszterelnök idejében BELLUSI BAROSS GÁBOR kereskedelemügyi miniszter által MDCCCLXXXX (1890) évi szeptember XV-én. Isten áldása legyen e művön és megalkotóin.” A vasminiszternek is emlegetett Baross Gábor közlekedési miniszter Széchenyi örökébe lépve az Al-Duna szabályozásának és a gőzhajózásnak volt a szorgalmazója. Új-Moldova mellett a hegyoldalban egy másik emléktábla is megmaradt. Kopott betűkkel hirdeti, hogy a Vaskapu szabályozását már 1890-ban megkezdték Ferenc József uralkodása idején, gróf Szapáry Gyula miniszterelnöksége alatt. Orsovától mintegy 18 kilométerre egy 1889-es tábla Erzsébet királynénak állított emléket. Nisztor szerint a víz teljesen tönkretette. Szinice falu közelében a Duna medrében három darab háromszöget alkotó, toronyszerű építményt fedezhetünk fel. Az először 1428-ban említett Háromtorony (más néven: Trikule vagy Tri Cule) az egykori magyar határvédelmi rendszer maradványa. A történészek szerint, több al-dunai várhoz hasonlóan Zsigmond király építtette. A tornyok a duzzasztás nyomán mindig vízben állnak, magas vízálláskor teljesen ellepi a folyam a legalacsonyabbat. Alacsony vízállásnál azonban le is lehet sétálni a tornyokhoz. 22 kilométerrel feljebb, Drenkovánál a vízben állnak Drankó várának a romjait. A Szörényi-Bánság fontos erődítményét a 14. században építhették, 1432-ben a törökök elfoglalták, és feltehetőleg lerombolták. A modern vonalú orsovai római katolikus templom falára 2004. május elsején került fel az a márványtábla, mely a magyar korona történetének e településhez kötődő részletére emlékeztet. „A Szent Korona Orsovánál volt 1849-től 1853-ig elrejtve. Az elásatás helyén, a Szent Korona ittlétének emlékére 1855-ben Koronakápolnát építettek. A kápolna a Duna vize alá kerülvén, emlékül a koronát tisztelők ezen táblát állították” – olvasható a márványlapon. A koronázási jelvényeket 157 évvel ezelőtt éppen augusztus 17-én rejtették el a Szemere Bertalan miniszterelnök vezette menekülők. A korona rejtekhelye fölé immár I. Ferenc József császár emeltette a kápolnát. A Duna felduzzasztása nyomán ez az emlékhely is víz alá került. A nemzeti értékek ápolására Temesváron megalakult a Szent Korona Szövetség. Ennek a szervezetnek a kezdeményezésére helyezték az új templom falára a háromnyelvű emléktáblát. A Baross Gábor által létrehozott tanintézetben 1927-ig folyt magyar nyelvű oktatás. Ha újraindítanák, ma már nem lenne diák, aki magyarul tanulhatna falai között. A magyar jellegű emlékek a Duna süllyesztőjébe kerülnek, közben Orsova mellett egy sziklatorony Decebal dák uralkodó hatalmas szobrává alakul. A műalkotás magassága 40, szélessége 25 méter. Az alkotás félkész állapotban várja befejezését. A munkálatokat a leggazdagabb románként emlegetett Josif Constantin Dragan pénzeli. A szekuritátés, korábban vasgárdista múlttal vádolt üzletember pénzhiányra hivatkozva állította le a kőfaragókat. /Szucher Ervin: Magyar emlékek az Al-Dunán. Víz alá kerültek a Vaskapu Duna-szorosait hajózhatóvá tevő magyar államférfiak emléktáblái. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Borbély Pécsi Irén, nyugalmazott tanár megnyerte a megyei tanács által meghirdetett pályázatot. Ennek eredményeként augusztus 1-11-e között Kibéden a 9-14 éves magyar gyerekek számára román nyelv- és kézművestábort rendezett. A rendezvényen ingyenes volt. A foglalkozásokon a román nyelvet szorgalmazták. /Szombatfalvi Katalin: „Ének, játék, jókedv románul”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

Traian Basescu államfő augusztus 16-i i nyilatkozatában elismerte, hogy a Szekuritáté ma is gyakorolja hatalmát. Az elnök figyelmeztetett: a politikai leszámolásba torkolló átvilágítással azt kockáztatjuk, hogy nem tudjuk meg a legfontosabbat, vagyis hogy mekkora gazdasági és politikai hatalma volt és van ma is az egykori kommunista politikai rendőrségnek. Tizenhat év után ő az első államfő, aki a gondosan őrzött akták nyilvánosságra hozásáról dönteni mert. Nem fogadható el, hogy Basescu használná fel ellenfeleinek lejáratása érdekében az átvilágítást. Cristian Parvulescu politikai elemző szerint az egész átvilágítást saját maguk biztonsága érdekében a Szekuritáté volt tisztjei irányítják. A romániai civil szféra hangadói is kezdik felismerni, hogy az átvilágításnak nem szabad az együttműködők leleplezésénél megállnia. Szintén Basescu hívta fel a figyelmet arra, hogy nem szabad elveszni a részletekben. Mona Musca földbe döngölése azonban bizonyította, hogy ez valós veszélyt jelent. A szekuval együttműködők és besúgók vétke nem olyan nyilvánvaló, mint ahogyan azt sokan gondolják. Minden aláírás külön sorsot, különböző előzményeket és indítékokat rejt. Csakis ezek alapos vizsgálata alapján ítélhető el valaki a behálózási nyilatkozat aláírásáért. Ennél sokkal fontosabb, hogy kiderüljön, kik voltak azok a szekuritátés tisztek, akik a rendszerváltás után gazdasági és politikai hatalomra tettek szert. Félév, egy év múlva kiderül, mennyire volt őszinte Basescu, amikor megígérte, hogy most végre a múlt feltárásának végére járhatunk. /Borbély Tamás: A Szekuritáté hatalma. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Egyre többen boszorkányüldözésnek nevezik az „úgynevezett szekusbotrányt”. A felsorolt kifogások legnagyobb része jogos. Az egyes politikusok, közéleti szereplők múltjának megszellőztetése a legtöbbször kifejezetten zsarolási célból történik. De akkor mi a teendő? A holokauszt utáni első egy-másfél évtized is azzal telt el, hogy mindenki – az áldozatok is! – felejteni próbált. A hóhéroknak és segítőiknek ez az idő lehetőséget adott arra, hogy növekvő biztonságérzetükben bemerészkedjenek a német, francia, amerikai vagy argentin közéletbe, míg a nácivadászok le nem csaptak rájuk. Ha tehát elfogadjuk az érvelést, miszerint Romániának nincs most szüksége a szekusdossziék tartalmának kiteregetésére, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy soha nem is lesz, írta Salamon Márton László, a lap főmunkatársa. /Salamon Márton László: Kísértő múlt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Öt esztendeje Gyergyószentmiklóson gyermekotthon működik. Arnold Eber németországi mérnök, egyetemi tanár – és egykori diákjai – tervei alapján, az ő anyagi támogatásával épült. Az építkezési költségek 80 százalékát ő biztosította saját pénzből, illetve adományok gyűjtéséből. Szintén neki köszönhetően működik menhely és egy üzlet a városban, amelynek hasznából e két igen fontos, államilag egyáltalán nem támogatott, szociális létesítmény fenntartását segítik. Az otthonról és tevékenységéről legtöbbet a Deutscher Hilffonds Ora International helyi fiókjának mindenese, Jeszenszky Teréz mesélhet. Elmondta, van már olyan, akinek lakásra gyűjtöttek és vásároltak. Az otthon több egykori lakója már önállóan él. Várható a jelenlegi 15 alkalmazott létszámának csökkentése is. Arnold Eber emellett jelentősen támogatta a gyergyószentmiklósi református templom javítását, továbbá autót vásárolt, hogy segítse Biró Sándor református tiszteletesnek a gyergyói református szórványgyülekezetek szolgálatát. Arnold Eber nyáron elhunyt, Arról is rendelkezett, hogy a sírjára szánt koszorúk árát a gyergyószentmiklósi gyermekotthon bankszámlájára ajánlják fel. /Bajna György: Arnold Eber őrködő lelke. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

Az Aradi Napok alkalmával a városi tanács díjakat adományoz kiemelkedő tevékenységért. Post mortem Pro Urbe díjra terjesztették fel Prokopecz Emilt az asztalitenisz sportágért tett munkássága elismeréseként, míg Böszörményi Zoltánt költői munkásságáért javasolták a Kiválósági Díjra. /(ij): Prokopecz Emilt és Böszörményi Zoltánt kitüntetésre jelölték. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

A verespataki aranykitermelés terve ellen tiltakoztak augusztus 18-án a Greenpeace aktivistái Bukarestben, a Környezetvédelmi Minisztérium előtt. A Greenpeace aktivistái más zöld szervezetekkel együtt azért tiltakoznak, mert a Környezetvédelmi Minisztérium nem hajlandó felfüggeszteni a verespataki aranybányaterv engedélyeztetési folyamatát. A Román Akadémia korábban már több alakalommal is a bányaterv ellen foglalt állást. /Újabb tüntetés Verespatakért. Hatalmas büntetések a Greenpeace aktivistáinak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Zsúfolásig telt a fesztiválsátor augusztus 18-án Kolozsváron, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes szervezésében immár nyolcadik alkalommal megrendezett Szent István-napi néptánctalálkozó nyitómulatságán. A műsor első száma a Pillich Balázs vezette Szarkaláb néptáncegyüttes fellépése volt, ezt követően a többi együttes is színpadra lépett. A városházi fogadáson Emil Boc polgármester így fogalmazott: a rendezvény Kolozsvár egyik jelképévé nőtte ki magát. /N.-H. D.; Ö. I. B.: Újra együtt a néptáncosok nagy családja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

A művelődésszervezés mint szakma a legtöbb országban ismeretlen, Európa nagyhatalmai is inkább menedzsereik egy részét képezték tovább a kultúra területén. A közművelődési szakember fogalma és szakmája a kultúra fontosságát különösen a második világháború után Magyarországon született meg. Noha a román szakképzés és törvénykezés nem ismeri ezt a fogalmat, lehetőség nyílt ilyen irányú szakképzésekre. Szakirányú végzettséget igazoló, államilag elismert diplomát adnak a résztvevők kezébe, amely az Európai Unióba való belépés pillanatától kezdve különösen szükséges lesz. A Kovászna Megyei Művelődési Központ két képzést is indít 2006 őszén. Egyrészt az önkormányzati alkalmazásban dolgozó, művelődési házakat vezető személyek szerezhetnek ,,kulturális intézmény-vezetői” diplomát, másrészt a civil szféra felől érkezők a falunap-szervezőtől a haknizó színészig-zenészig kerülhetnek a kulturális menedzser-impresszárió szakképesítés birtokába. /Imreh Marton István: Képzés kulturális menedzsereknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./

Véget ért a VII. Végvári Néptánctábor, a részvevők nem csak a lépéseket tanulták meg, hanem játszani, örvendeni, énekelni is – foglalta össze az egy hét eseményeit Pastean Erika, a tábor egyik fő szervezője. 150-en jöttek el a Temes megyei községbe, ami nemcsak a Végvárért Alapítvány munkatársainak és az oktatóknak jelentett hatalmas feladatot, hanem az ellátást biztosítóknak is. Röszke, a magyarországi testvértelepülés önkormányzata minden évben támogatta a tábort. Idén Gombos András és Boldizsár Tamás, a Szeged Táncegyüttes tagjai foglalkoztak a fiatalokkal. “Ilyen nagy létszámú és ilyen különböző korosztályú társasággal még nem foglalkoztam. Nagy kihívás volt, de legalább akkora élmény is – mondta meghatottan Gombos András. – Az 5-15 éves gyerekek között voltak olyanok, akik először kerültek a magyar néptánc, sőt egyáltalán a magyar szó közelébe.” /(pataky): Véget ért a VII. Végvári Néptánctábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

Almási Olga, a kisiratosi Máltai Ház vezetője elmondta, 110 hektáron gazdálkodnak haszonbérben, hogy elláthassák a Máltai Ház szükségleteit. Eredményes volt a SAPARD-pályázatuk, amellyel a föld megmunkálásához szükséges gépekhez juthattak. Újabb SAPARD-pályázatot is benyújtottak, szintén gépekre. Az önrész megteremtésében óriási segítséget jelentett az, hogy a tavalyi festőtábor itt maradt alkotásait egy az egyben megvásárolta Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen kiadója, ismert mecénás. A helyi Máltai Háznak 44 lakója van, ellátásukról kell gondoskodni. /Kiss Károly: A kisiratosi Máltai Ház 110 hektáron gazdálkodik. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

A Magyargorbó községhez tartozó Türének ma közel hatszáz lakosa van. Türe lakosságának többsége magyar: a négyszáz magyar mellett mindössze százhúsz román és negyven roma él a faluban. 1989 után a városban dolgozók hazatértek szülőfalujukba, hogy mezőgazdasággal foglalkozzanak. Az itteni föld alkalmas krumpli-termesztésre. Türében nincs munkalehetőség, a falu fiatalabb lakossága a közeli városban próbál munkát találni. Összevont osztályokban tanul a tizennégy gyerek és Kolozsvár különböző iskoláiban tanulnak tovább. Az óvodában húsz gyerekkel foglalkoznak. A falunak van egy nyertes SAPARD-pályázata, az abból származó pénzt az út aszfaltozására szeretnék fordítani. A faluturizmusba bekapcsolódnak. Évente megrendezik a húsvéti Nádas-menti kórustalálkozót, amelyre meghívják a környékbeli falvak kórusait. Ezen kívül minden évben szerveznek evangelizációs gyermekhetet, tájékoztatott Varga Zoltán református lelkész. /Türe – a sokgyermekes falu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Augusztus 20-a ünnep a magyaroknak, bárhol élnek a világon, az államalapító király, Szent István tisztelete emelte az örökös ünnepek rangjára. Az anyaország határain kívül élőknek lelki feltöltődést jelent, erősít a magyarságtudatban, tudatosítja a nemzeti összetartozást. Gondot okoz a belső megosztottság. Fennáll a kockázata annak, hogy Győzike országává lesz Magyarország. Az Országos Széchényi Könyvtár Nemzeti Ereklye kiállításán fogalmazott így a tárlatvezető a gyér látogatottság miatti kifakadásában. Trianon óta az elszakított nemzetrészek az anyaországtól várják az erkölcsi és anyagi támogatást. Az tapasztalható, szűkülőben van mindkettő. Győzike országtól nem számíthatmak többre és jobbra. Kell hogy legyen egy másik Magyarország, írta a Hargita Népe. /Borbély László: Ünnep. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

Lengyel, ukrán, román, magyar hagyományőrző csoportok találkoztak idén is Magyarországon, Bonyhádon, a 17. alkalommal megrendezett Bukovina fesztivál nevet viselő nemzetközi folklórtalálkozón. A Hunyad megyébe telepedett bukovinai székelyeket ezúttal a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport diákjai képviselték, akik Karda Róbert és Kocsis Attila iskolaigazgatók irányításával évek óta szorgalmasan táncolnak a Segesvári Miklós Pál Egylet népi tánccsoportjában. /(GBR): Dévaiak a Bukovina fesztiválon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

István király oltárra emelése alkalmával Mercurius apát hozta magával megőrzés végett a Berettyó partján lévő famonostorába a szent király épségben maradt jobbját, innen a település neve, Szentjobb. László király később kőmonostort építtetett a falu határában. A szentjobbi apátság egyik legnagyobb képviselőjének, Mercurius apátnak egész alakos szobrát, Sánta Csaba szovátai szobrászművész alkotását, Tempfli József váradi megyéspüspök áldotta meg augusztus 19-én, az ünnepi szentmise után. /Szoboravatás Szentjobbon. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./

A legfőbb közjogi méltóságok jelenlétében vonták fel a magyar lobogót augusztus 20-án Budapesten a Parlament előtt. Budapestre hívta dolgozni a határon túli magyarokat Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere: „arra biztatom tehát a határon túli magyar fiatalokat, hogy jöjjenek minél többen át, dolgozzanak itt, vállalkozzanak Budapesten. Hozzák a feleségüket, a férjüket, a családjukat”. Demszky Gábor szerint a kettős állampolgárságról szóló vita hazug vita. Áder János Fideszes képviselő kijelentette Gyurcsány Ferencről: „Az ország vezetője politikailag erkölcstelennek bizonyult”. „Mit gondoljunk arról az emberről, aki hatalmát féltve azt mondja, hogy nagy a jólét, hogy nincs szükség változásra, és a költségvetés, köszöni szépen jól van. Majd pár hét múlva, már megszilárdítva hatalmi pozícióit ugyanaz az ember azt mondja szemrebbenés nélkül: baj van, gyökeres kiigazításra, alapos megszorításra van szükség”. Emlékeztetett arra is, hogy Gyurcsány Ferenc pár nappal a választások előtt azt mondta, a kormány és személy szerint ő is elkötelezett az adócsökkentés mellett, sőt törvényt is alkotott erről. Majd pár nappal a választások után hatályon kívül helyezte ezt a törvényt és mindenkit sújtó adóemelések sorozatát vezette be. /Szent István-napi megemlékezés Magyarországon. Zászlófelvonás és tisztavatás a Kossuth téren. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Augusztus 20-a alkalmából kormánykitüntetéseket, közgyűjteményi, közművelődési és oktatási díjakat, valamint miniszteri elismeréseket adtak át Budapesten. Hiller István oktatási és kulturális miniszter Bessenyei György-díjat adományozott azoknak, aki kiemelkedő közművelődési tevékenységet folytatnak. A kitüntetettek között van Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület ügyvezető elnöke is. Az oktatási miniszter – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megbízásából – a Népművészet Mestere-díj kormánykitüntetést adta át Lőrincz János erdélyi néptáncosnak. Idén a szokásoktól eltérően az állami kitüntetéseket nem augusztus 20-án adják át, hanem megvárják vele október 23-át, amikor az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójának megemlékezései lesznek. /Augusztus 20: erdélyi kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) elnöke sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy „Ioan Talpes közel állt a Ceausescu családhoz és a Kémelhárító Szolgálat egyik olyan igazgatója volt, aki semmit sem tett a Szekuritáté felfedése érdekében”. Gusa szerinte Teodor Melescanu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke szintén „egykori titkos tiszt”. „A Szekuritáté titkos tisztjei többnyire megmaradtak titkos tiszteknek a jelenlegi titkosszolgálatoknál. Azt hiszem, elég kevés annak a valószínűsége, hogy mindez nyilvánosságra kerüljön” – tette hozzá Gusa. Ami az RMDSZ-vezetőket illeti, a politikus kifejtette: „Hogyan mondhatná bárki is a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságról (CNSAS), hogy ő nem vádolható politikai rendőrséggel, amikor nyilvánosan maga is elismerte: információkat szolgáltatott a Szekuritáténak magyarországi írókról, akik Romániába látogattak. Ott van még Frunda György és Verestóy Attila esete is”. Ioan Talpes, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt elnöke, független szenátor kijelentette: egy második és egy harmadik „hullám” is következik, ami a Szekuritátéval együttműködők felfedését illeti, és ezek komoly meglepetéseket fognak jelenteni, mivel, „a politikusok jó része úgy tudja, hogy két levéltár létezett, de valójában három volt”. Talpes szerint „a harmadik levéltár” filmeket és különleges mikrofilmeket tartalmaz. Elmondta: ezek jelenleg a titkosszolgálatok adminisztrálásában vannak, és véletlenül fedezték fel, amikor az irodáját kifestették. Szerinte második dossziéhullám lesz, amely az 1990 utáni eseményekkel is kapcsolatos, de egy harmadikra is lehet számítani. Ezek azon titkosszolgálati tisztekre vonatkoznak, „akik hamis identitással rendelkeztek, és most a romániai politikában tevékenykednek”. /Talpest és Melescanut vádolja Gusa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Kormányhatározattal garantálja az állam azoknak a tartozásoknak a kifizetését, amelyeket a Román Kereskedelmi Bank (BCR) az egykori Bancorex Román Külkereskedelmi Bank csődbejutásakor vett át. A hír mögött hosszú történet lapul. A kilencvenes évek közepén, az Iliescu-kormányzatok idején, amikor az éves infláció meghaladta a kétszáz százalékot, s amikor a bankbetétekre évente 170–180 százalékos kamatot fizettek, az állami tulajdonban lévő Bancorex évi 15–20 százalékos kedvezményes kamatú hiteleket nyújtott. Nem mindenkinek, lista volt, azon kizárólag a korábbi rendszer kedvezményezettei kaptak helyet: pártaktivisták, katonatisztek és szekus tisztek. A szekuritátés tisztek felvették tehát az egy-két millió dollárnyi hitelt a Bancorexből, átmentek a Dacia Felix Bankhoz vagy másik bankhoz, s ott fél évre lekötötték a pénzt. A hat hónap után kapott kamatból kifizették a teljes kölcsönt, kamatokkal együtt, s még úgy is több pénzük maradt. Ezekből a pénzekből vásárolták meg aztán ugyanezek az egész nemzetgazdaságot, a nemsokára beindított privatizáció során. Elsősorban azt a listát kellene elkészíteni, amelyen valamennyi egykori szekus tiszt, illetve az ezeket irányító párt- és állami funkcionáriusok nevének kell szerepelnie. Mellette kellene közzétenni azok listáját, akik az állami bankokat lenyúlták, illetve akik a Caritas fő kedvezményezetteiként mesés összegeket kaptak. E két listából rögtön kiderülne, hogy kik is azok, akik ma Romániát irányítják. A harmadik lista az ún. rezidenseké lenne. A nyugalmazott szekus tisztek rezidensekké váltak, akik 8–10 ügynökből álló információs hálózatot működtettek, s akik időről időre összefoglaló jellegű jelentéseket készítettek feletteseiknek. A negyedik lajstromnak az ún. konspirációs lakások tulajdonosainak nevét kellene tartalmaznia. Mindezek helyett folyik a ködösítés. S ebbe a csapdába a magyarok is belesétálnak. Elfeledve, hogy a titkosszolgálatok ma is működtetik a Szekuritáté egykori „irredenta osztályát” (amelynek megszüntetését az évek során az RMDSZ a parlamentben is többször követelte, de mindhiába), s hogy a román nacionalizmus ezek kiadását még jó ideig nem teszi lehetővé. /Tibori Szabó Zoltán: A dossziék ura. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./