Szentháromság ünnepén tartják az első igazi nagy búcsút pünkösd után a Gyergyóalfalu római katolikusai. Az idén is ezres tömeg vett részt a búcsús szentmisén június 11-én, amelyet Hajdó István főesperes-plébános mutatott be. A Megyei Kulturális Központ Gyergyóalfalu önkormányzatával karöltve szervezte meg 14 fotós részvételével a VI. Nemzetközi Fotótábort. A csütörtöki kiállításon a homoródi fotótábor képei kerültek a falakra. Moser Zoltán egyetemi előadó, fotós a magyar népi motívumok jelentéstartalmáról beszélt. Június 10-én volt az V. Felszállott a páva találkozó a Gyergyói-medence 21 iskolájának és a pécsi Jókai úti általános iskola kisdiákjainak részvételével Gyergyóalfaluban. Kis Portik Irén Barát Jóska című könyvét mutatták be, majd néptáncparádé következett. /Bajna György: Gyergyóalfalu templomtornya magasságában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

Június 12-én a szenátus visszautasította az ellenzék bizalmatlansági indítványát, az eredmény rendkívül szoros volt. Ötvenhét igen, ugyanannyi nem szavazattal és egy tartózkodással bukott el az Egészségügyi reform – a nagy átverés címmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) benyújtotta indítvány. A PSD és Nagy-Románia Párt 54 szenátora által aláírt indítvány az egészségügyre vonatkozó jobboldali reformelképzeléseket taglalta és Eugen Nicolaescu miniszter lemondását követelte. /I. I.Cs.: Borotvaélen a parlamenti többség. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Radu Stroe, a kormányfőtitkárság tevékenységéért felelős miniszter cáfolta, hogy az a dokumentum, amelyet tisztségbe iktatásakor Traian Basescu államfőtől kapott, azt tartalmazná, hogy együttműködött az egykori Szekuritátéval. Úgy vélte, elképzelhető, hogy Basescu csapdát állított fel neki. A beiktatási ünnepségen az államfő Stroe kezébe nyomott egy iratot, majd rejtélyesen mosolyogva nézte végig amint Stroe arra rápillantva elsápad. Basescu megjegyezte, az irat tartalma nem titok. /Cáfolja Stroe, hogy besúgó volt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

„Ditróban nem kiáltjuk ki sem a Székely Köztársaságot, sem pedig Székelyföld autonómiáját” – nyilatkozta Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke a Gyergyóditróba tervezett második Székely Nemzetgyűlés programjának összeállítója. Gazda Zoltán közölte, a határozat az SZNT vezetőségének döntése értelmében a felolvasásának pillanatáig titkos marad. „Azt szeretnénk, hogy a határozat az 1918-as gyulafehérvári mintájára szülessen meg. A dokumentum konkrét határidőket szab a román államnak kéréseink teljesítésére” – fogalmazott Gazda Zoltán, aki egy korábban jelezte: ha az autonómia ügyében nem lesz előrelépés, kérni fogják a trianoni szerződést aláíró „bűnös” hatalmak mai miniszterelnökeitől, hogy gyakoroljanak nemzetközi nyomást Romániára. /Cs. P. T.: Székely Nemzetgyűlés gyulafehervári mintára. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Gáll Kinga, az Európai Parlament fideszes képviselője a vele készült beszélgetésben elmondta: a Bolyai Egyetem vitája azzal kezdődött, hogy a magyar egyetemet erőszakkal összeolvasztották a kolozsvári román egyetemmel. Minden vezető beosztásba románok kerültek, ami a magyar tagozat módszeres elsorvasztására vezetett. A rendszerváltás után a döntéshozatali ügyekben lényegi változás nem történt, a vegyes tanítású intézményekben a magyar tagozatok mind az egyetemen, mind a középiskolákban kiszolgáltatottak maradtak. A kisebbségi törvény most azért fontos, mert kézzelfogható, számon kérhető. A romániai magyarság többi jogkövetelése még ígéretként sem szerepel az Európai Parlamentben, illetve az Európai Bizottságban. Gáll Kinga Bukarestben járva, az Európai Parlament–Romániai Parlament vegyes bizottság alelnökeként rádöbbent, hogy akarnak ugyan kisebbségi törvényt, mert éppen ez a brüsszeli elvárás, de azt már nem akarják, hogy döntési jogköröket is szavatoljon. Amennyiben törlik a kulturális autonómia alapját, az önkormányzatok döntési jogköreit, akkor a törvény semmivé válik. 1993-ban, amikor Romániát felvették az Európa Tanácsba, akkor szintén előkerült egy kisebbségi törvény. A kormány mindent megígért, de amint fölvették az országot, minden elhalt, a kisebbségi törvényt pedig levették napirendről. Igaz, most erőteljesebben kéri az EU a törvény elfogadását, Gáll Kingának mégis fenntartásai vannak. Elképzelhető, hogy húzzák majd az időt, a csatlakozás után pedig azt mondják, nem sikerült megállapodni, és ismét lekerül napirendről a törvény. Gáll Kinga beszámolt arról, hogy Traian Basescu államelnök teljesen elzárkózott a magyar felsőoktatásra vonatkozó kérdések elől. Azt mondta, Kolozsváron a Babes–Bolyai multikulturális egyetem. Basescu szerint ha a magyaroknak egyetem kell, akkor azt magánegyetemként megcsinálhatják. A magyar diplomácia szegénységi bizonyítványa, hogy csak ennyit sikerült elfogadtatni a román országjelentésben a kisebbségekről. Több alkalommal lett volna lehetősége, hogy hatékonyan képviselje a határon túli magyarság ügyét az európai fórumok előtt, mégsem tette meg. Nem igaz, hogy a határon túli magyarság ügyét nem lehetett volna felvetni. A magyar kormány másik lehetősége az lett volna, ha nem terjeszti be elsők között ratifikációra Románia EU-s felvételét az országgyűlés elé. A Fidesz azt javasolta, hogy a kormány ne terjessze be szavazásra, várja meg az országjelentést. Ezt a kormány nem fogadta el. A Székely Nemzeti Tanács Gyergyóditrón nagygyűlést fognak tartani Székelyföld területi autonómiájának ügyében. Gáll Kinga elmondta, hogy az SZNT által megfogalmazott jogkövetelések jelenleg távol esnek az Európai Unió hivatalos kisebbségpolitikájától. Azonban a különböző régiókban élők beleszólása az őket érintő döntésekbe jogos igény, amelyet nem lehet megkérdőjelezni.  /Románia meg kell hogy oldja a kisebbségi kérdést. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 13./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése Románia küszöbön álló európai csatlakozásával kapcsolatban a megoldatlan problémák közé sorolta az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásának elmaradását vagy késleltetését, a magyar nyelvű felsőoktatás korlátozását, az állami magyar egyetem helyreállításának, illetve létrehozásának tilalmát, az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek a megtorpedózását, a csángó-magyarok nemzeti-kulturális jogainak a semmibevételét és mesterséges asszimilációjuk folytatását, a kisebbségi egyházakat sújtó diszkriminációt, továbbá a nemzetközi szervezetek által is bírált választási törvények kisebbségi közösségeket diszkrimináló előírásait. A közgyűlés megdöbbenésének ad hangot annak láttán, hogy az országjelentés megfeledkezett a romániai magyarságról. A közgyűlés megütközéssel fogadta Olli Rehn bővítési biztos azon magyarázatát, mely szerint „a magyar kisebbség feltételei javultak, amióta az RMDSZ tagja a kormánynak”      A közgyűlés felveti az RMDSZ felelősségét abban, hogy az erdélyi magyarság számára rendkívül kedvezőtlen országjelentés született.     /Az egyházkerület számonkérést sürget Románia európai uniós csatlakozásáról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 13./

Több mint fél évszázad  távlatából idézi fel életének jelentős eseményeit a lugosi Fülöp Lídia Szemben a sodrással /Nagard Könyvkiadó, Lugos, 2006/ című, nemrég megjelent kötetében. 1945 és 1982 között “utazhat” az olvasó egy ellentmondásokkal, tragikus megpróbáltatásokkal teli korban. A küzdő szellemű, vasakaratú asszony győztesen került ki a harcból. A legjobban sikerült részletekben az őszinteséggel megvallott “bűnök”, az alkalmazkodás, főhajtás vétségei kerülnek előtérbe. A faluról városba került asszony erős egyéniségére, munkabírására nem véletlenül figyelnek Előbb utcafelelősnek választják, majd meggyőzik, hogy lépjen be a pártba. Megkéri az illetékeseket, hogy “neveljék át”, mert vallásos ember, s messze áll tőle a politika. Az irodalomért rajongó asszony verseket ír a pártgyűléseken, majd pedig fővárosi kiküldetései alkalmával első kötetének megjelentetését rendezi. Majd harminc esztendeje lépett be az irodalomba, az 1977-ben megjelent Az én ibolyáim c. verseskötetével. Túl a nyolcvanadik életévén adta közre emlékezését. /Pongrácz P. Mária: Életregény. Fülöp Lídia vallomásai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Megállapodásokat felmutatni képtelen Magyar Állandó Értekezletet (Máért) nem hív össze Gyurcsány Ferenc – jelentette be a kormányszóvivő a miniszterelnöknek a határon túli vezetőkkel rendezett június 13-i munkavacsorája után. A Fidesz szerint nem a Máért, hanem a két kormányzó párt kompromisszumképtelen. László Boglár, a magyar kormányfő szóvivője megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint szó volt a Máért sorsáról is, amelyet egyes információk szerint Gyurcsány Ferenc legszívesebben megszüntetne. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy semmiképpen nem lesz Máért. A bejelentésre a Fidesz reagált. – Értetlenül állunk a Máért megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat előtt, a testület összehívására politikai megállapodás kötelez, amit a kormánynak, a szocialista pártnak is be kell tartania – mondta Németh Zsolt, a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke. A politikus szerint, ha valakire érvényes a kompromisszumképtelenség vádja, akkor az a két kormányzó pártra – az MSZP-re és az SZDSZ-re – alkalmazható, hiszen miattuk zárult közös nyilatkozat nélkül a Máért utolsó, 2004. novemberi ülése. Az RMDSZ továbbra is hasznosnak tartaná a Máért által biztosított együttműködési keretet, de csak akkor, ha ez a fórum nem válik a magyarországi pártok egymás elleni politikai küzdelmének a terepévé. Akkor ugyanis valóban ellehetetlenül ez a fórum, az elmúlt időszakban ezt lehetett is tapasztalni – nyilatkozott Markó Béla. A budapesti találkozó résztvevői abban is megegyeztek: a jövőben több konzultációra is sor kerül különböző formákban, hogy megállapíthassák az együttműködés különböző prioritásait – mondta Markó. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) frakcióvezetője, Bárdos Gyula elmondta: az eddigi hűvös viszony feloldását előrevetítő, barátságos beszélgetésen vettek részt. – Egyetértettünk abban, hogy minden számításba vehető változásról velünk, az érintettekkel minden esetben konzultáljon a magyar kormány – mondotta. A frakcióvezető szerint a határon túli magyaroknak juttatandó támogatások összegéről, „bőkezűbb, vagy szűkmarkúbb juttatásokról” annak ellenére sem esett szó, hogy ezzel kapcsolatosan azonnal különféle híresztelések keltek szárnyra. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke azt reméli, hogy a Gyurcsány Ferenc által javasolt változások révén átláthatóbb lesz a határon túli magyarok támogatási rendszere. Véleménye szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) várható átalakítása, létszámcsökkentése is ennek a célnak lesz alárendelve. Megjegyezte, hogy „az elmúlt időben annyira elburjánzott a határon túli magyarokkal foglalkozó magyarországi adminisztráció, hogy a bábák között elveszett a gyerek, az intézményvezetők kiskirályoknak érezték magukat, és úgy is viselkedtek”. /Függőben a Máért sorsa. Budapesti munkavacsorán a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Vacsorán fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli szervezetek képviselőit. A találkozón tárgyaltak a magyar-magyar kapcsolatokról, de konkrétumokról nem lehet beszélni. Gyurcsány Ferenc annyit azonban leszögezett, hogy „kompromisszumképtelen Máértot nem fog összehívni. Markó Béla ezzel szemben úgy gondolja, hogy a Máértra szükség van, és ha lemondanak a Máért végén megszokott közös állásfoglalások kiadásáról, akkor ezek a találkozók „még hasznosak is lehetnek.” A miniszterelnöki javaslatokra reagálva Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „a kormányfő egyes javaslataival egyetértek, másokkal nem; ami biztos, az az, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magyar kormány és a határon túli kisebbségi érdekvédelmi szervezetek közötti kapcsolat javítására.” Ezt a kapcsolattartást a miniszterelnök a Máérttól különböző egyeztetési fórumokon képzeli el. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a találkozón „nagyjából mindannyian pozitívan értékelték és fogadták” a Gyurcsány által ismertetett változásokat. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) részéről Bugár Béla MKP-elnök és Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes vettek részt a tanácskozáson. Bugár Béla szerint arról, hogy Gyurcsány elképzeléseiről mikor fognak konkrétan tárgyalni, nem lehet semmit sem tudni. Kasza szerint a HTMH „elbürokratizálódott”, ezért megérett már az átszervezésre. /Gujdár Gabriella, Isán István Csongor: Vacsoraasztaltól a tárgyalóasztalig. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel „csevegtek” a határon túli vezetők. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A találkozón mások mellett Szlovákiából Bugár Béla, Romániából Markó Béla, Szerbiából Kasza József és Ágoston András, Ukrajnából Kovács Miklós és Gajdos István, Horvátországból Pasza Árpád vett részt. „Sokunknak van abban felelőssége, hogy a magyar-magyar kapcsolatok sok esetben inkább hűvösek, és hogy érdemes ezért önvizsgálatot tartani” – olvasható Gyurcsány Ferenc internetes naplójában. A miniszterelnök kiemelte, hogy újra és újra előjön 2004. december 5-e kérdése. „Azt mondtam tegnap (...), hogy másfél év távlatából is azt gondolom, nekünk elvi okok miatt kellett nemet mondanunk a népszavazási kezdeményezésre”. Hozzátette: „ugyanakkor azt is gondolom, az akkor használt érvelés nem volt elegáns, és okkal sérthette a határon túli magyarság önérzetét. És talán azzal együtt is kerülni kellett volna a szociális érvelés rendszerét, hogy egyébként azok az elvi okok és indokok, amik miatt nekünk komoly ellenvetésünk van a második állampolgárság automatikus és tömeges megadásával szemben, nehezen elmagyarázható államjogi, történelem- filozófiai összefüggésekből és megfontolásokból erednek.” Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: tisztáztak, illetve megerősítettek bizonyos, eddig is érvényes alapelveket, például azt, hogy a határon túli magyar közösségeket a szülőföldjükön kell megerősíteni, önállóságukat kell támogatni. A találkozó a sajtó mellőzésével zajlott, Ágoston András nem kívánt részleteket elárulni róla. /Keresztúton a magyar–magyar kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Nem hivatalos egyezetésre hívta össze Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A megbeszélés részleteiről hivatalosan nem adtak információt. A találkozó részleteiről azt ott elhangzottakról a valós, de nem hivatalos tényeket Duray Miklós közölte. Az MKP ügyvezető alelnöke elmondta: a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) mint önálló intézmény megszűnik, a jövőben a Miniszterelnöki Hivatal alá lesz besorolva, korlátozott jogkörrel. A hivatal a kancelláriaminiszter mellett működő szakállamtitkárság alá lesz rendelve, Gémesi Ferenc lesz a szakállamtitkár, Komlós Attila pedig a hivatal igazgatója. Valószínű, hogy az alkalmazottak kétharmadát elbocsátják. Duray Miklós szerint most ad hoc egyezetések kezdődnek majd arról, hogy a miniszterelnök mit szándékozik tenni. Ez egyébként már az elmúlt két évben is így zajlott, szakmai tanácskozások köpenyébe bújtatva, ahol párbeszédre soha sem került sor, pusztán információközlésre szorítkoztak, és nem közös gondolkozásra. Azt a konszenzusos politikát, amely 1996-2002 között kialakult, biztosan nem kívánja a kormányfő folytatni, a megbeszélés célja azt volt, hogy a kormányfő visszaférkőzzön a határon túli magyarok bizalmába – vélte Duray Miklós. Simon János politológus szerint a szocialista kormányok külpolitikája eddig sem állt a helyzet magaslatán, a mostani intézkedések pedig egyértelműen a külügy leértékeléséről szólnak, hiszen harmadrendű minisztériumot csináltak a külügyi tárcából. „Ennek hátterében az állhat, hogy a miniszterelnök a külpolitikát is a saját kezébe akarja vonni, erre utalhat Göncz Kinga személye is, aki eddig is jellegtelen volt előző tárcája élén” – mondta a politológus. A MÁÉRT megszűnését így kommentálta: kérdéses, hogy lesz-e helyette bármi, bár nem valószínű, „az elkövetkező időkben a határon túli magyarok is háttérbe fognak szorulni, az egész szocialista-liberális kormányzás úgy néz ki, mintha a piacgazdasági tényezők kerülnének előtérbe a politika helyett” – tette hozzá Simon. /Duray Miklós a HTMH jövőjéről – Végleg megszűnhet a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Felvidék.ma 2006-06-14./

Az amerikai Bechtel társaság képviselői szerint legkésőbb tíz napon belül újrakezdik az észak-erdélyi autópálya építését. Idén a II B útszakaszon folytatják a munkát Aranyosgyéres–Gyalu között. Mint ismeretes, az észak-erdélyi autópálya építési munkálatait tavaly nyáron állították le pénz hiányában, 2005 augusztusában több mint hatszáz alkalmazottat küldtek munkanélküli szabadságra, utólag pedig elbocsátották őket. /Közel ezer embert alkalmaz a Bechtel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a vele készített interjúban kifejtette, ha egyezség születik a kisebbségi törvényről, akkor sikerül elfogadtatni a tervezetet. Az RMDSZ-frakció „hihetetlen erőfeszítést” tesz ezért, azonban az RMDSZ – és általában a magyarság – a teljes román politikum ellenszenvét „élvezi”. Az RMDSZ kész kompromisszumra, például az államalkotó nemzet fogalmánál így került be a törvénybe a „constitutiv” („államlétrehozó”) helyett a „component” („államösszetevő”), amit végül a román fél elfogadott. Az igazán kemény dió a kulturális autonómia. /Cseke Péter Tamás: „Sürgető helyzet segíthet” Interjú Márton Árpáddal, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Az 1990-es júniusi bányászjárás 16. évfordulójára emlékeztek június 13-án Bukarestben. A résztvevők hatalmas karót hoztak magukkal, amelyre „felhúzták” a bányászjárásokért felelősnek tartott személyek nevét. Az első Ion Iliescu, őt Petre Roman volt miniszterelnök, Miron Cozma és Virgil Magureanu, a titkosszolgálat akkori vezetője követi. Viorel Ene, a Bányászjárások Áldozatai Szövetségének elnöke szerint a bűnlista sokkal hosszabb, mint ahogy az áldozatoké is: bár a hivatalos adatok szerint az 1990-es véres eseményeknek „csupán” 6 halottja volt és 560 sebesültje, értesüléseik szerint közel 160 áldozatot hantoltak el. A katonai ügyészek megállapították: az eseményekért elsősorban azokat a tiszteket terheli a felelősség, akik akkor a belügyminisztérium élén voltak, nevezetesen Mihai Chitac tábornokot, volt belügyminisztert, helyettesét, Gheorghe Andrita tábornokot, Calin Traian Stefan, Costea Dumitru és Constantin Vasile ezredeseket. A Cotidianul című napilap szerint napok kérdése Ion Iliescu volt elnök vád alá helyezése. A konfliktus 1990. június 13-án robbant ki, amikor a rendfenntartók erőszakosan léptek fel az Egyetem téri éhségsztrájkolókkal szemben. Komoly összecsapásokra került sor a hetek óta a kommunizmus visszaállítása ellen tüntető „golánok” és a rendőrök között, több rendőrautót, a rendőrség épületét felgyújtották. Az éj folyamán a katonaság helyreállította a rendet. Másnap két, bányászokkal tele vonat érkezett a Zsil-völgyéből, akiket Ion Iliescu a kormányépület erkélyéről arra biztatott, hogy „tisztogassanak” az Egyetem téren. Többen a bányászok közül behatoltak a műegyetemre, ahol bestiálisan elverték az útjukba akadó diákokat, a tantermeket, laboratóriumokat pedig tönkretették. A téren maradt „bajtársak” mindenkinek ellenőrizték a személyazonosságát, és akik „értelmiség-gyanúsak” voltak, azokat megverték. Közel kétszázra tehető azoknak a száma, akiket a bányászok „utasítására” letartóztattak. Este a bányászokat a bukaresti kiállító csarnokba hívták, ahol Ion Iliescu személyesen köszönte meg nekik a rendcsinálást. Az atrocitások másnap is folytatódtak. Éppen június 13-án, a véres események évfordulóján tárgyalta az ügyészség Miron Cozma bányászvezér feltételes szabadlábra helyezésének kérését. Ezt a bírók elutasították, így Cozma továbbra is börtönben marad. Cozma az 1991-es és az 1999-es bányászjárások miatt bűnhődik, az előbbiért 7 év és 11 hónapot kapott, amit már letöltött, az utóbbiért 10 évet. /Bukaresti megemlékezés a ’90-es bányászjárásra. Napok kérdése Iliescu vád alá helyezése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

A rendőrség inkompetenciájáról és visszaéléseiről a sepsiszentgyörgyi Európai Idő című hetilap elkobzása kapcsán a Pro Európa Liga PEL a nemzetközi intézményekhez fordul – jelentette ki a Smaranda Enache, a PEL társelnöke és Haller István, a szervezet emberjogi irodájának vezetője. Köztudott, hogy a hetilap összes aznapi számát összeszedte március 8-án a rendőrség. A Liga azonnal értesítette a sajtót és a Sajtómonitorizáló Ügynökséget, amely közleményt adott ki az ügyben. Erre, ugyanaznap délután a megyei rendőrség alkalmazottjai visszavitték az újságárusokhoz a korábban elkobzott lapokat. A PEL magyarázatot kért a megyei rendőrségtől, amelyre az egy keltezés és iktatószám nélküli választ küldött március 21-én, de a PEL által felvetett problémákra nem adott választ. A megyei rendőrparancsnok azt válaszolta, hogy azért volt szükség az összes lapszám begyűjtésére, mert „a sajtóterméket bizonyítéknak akarták felhasználni egy bűnügyi perben” A rendőrség precedens nélküli akcióját visszaélésnek, cenzúrának nevezték, amely ártott a rendőrség imázsának. A Liga felkérte a Közigazgatási és Belügyminisztériumot, indítson kivizsgálást az ügyben, ez azonban ahelyett, hogy elindította volna a kivizsgálást, a PEL kérését az Országos Rendőrparancsnoksághoz továbbította. A rendőrség válaszában a megyei rendőrség válaszát kiegészítette: azért szedték össze az újságokat, hogy „lássák mekkora a terjesztettsége”. Ez a válasz, jelentette ki Smaranda Enache, újabb bizonyítéka a rendőrség inkompetenciájának. /(mózes): A Pro Európa Liga tájékoztatja a nemzetközi intézményeket. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Az idén az érettségi előtt álló magyar diákokat Margittán többször megszégyenítették fényes nappal a városban velük együtt élő román nemzetiségűek. Megalázták a szerenádozni járó diákokat. Megdobálták őket zöld szilvával, lakások ablakaiból szidalmazták őket. Legutóbb egy autó felhajtott a járdára, és útjukat állta. A sofőr felhangosította autójában a mánélét és szidalmazta őket. Volt rá eset, amikor egy autó a gyalogátjárón egész közel állt meg mellettük, és azt kiabálta, hogy menjenek és énekeljenek Magyarországon. /Demian Zsolt: Margittai intolerancia. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 14./

Kolozsváron a városi tanács egyhangúan jóváhagyta azt a javaslatot, hogy mostantól kezdve a törvénytelenül felépített ingatlanokat bontsák le. Ha egy ilyen építményért már indult korábban valamilyen eljárás, a bontási rendelet már nem alkalmazható. A tervezők és a műépítészek régóta kárhoztatják a városházi hivatalnokok túl merev magatartását. Úgy vélik: a polgármesteri hivatalban sokszor mondvacsinált okok miatt tagadják meg az építkezési engedélyt. Egész utcákat nyilvánítanak lezártnak azért, mert korábban a lakosok közül néhányan meghaladták a terület elfoglalására és a magasságra kiszabott értékeket. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Zöld jelzés a buldózerakciónak. A kolozsvári városi tanács egyhangúan döntött. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint elindult egy új illeszkedési, és új lojalitási folyamat, amely valószínűleg hozzá fogja segíteni a jelenlegi magyar kormányt ahhoz, hogy simábban tudja szétverni azt, amit nagy nehezen éveken keresztül felépítettek. Ha másért nem, hát azért kellene összehívni a miniszterelnöknek a Magyar Állandó Értekezletet, hogy megfogalmazzák az új, az 1996-ban kialakított össznemzeti egyetértést felváltó konszenzust. Tíz évvel ezelőtt abból indultak ki, hogy a nemzetpolitika legfontosabb kérdéseiben a határon túli és a magyarországi politikai képviseletnek közös nevezőre kell jutnia – mondta Duray Miklós, az Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke, a Magyar Állandó Értekezlet egyik szellemi atyja. – A magyar kormány részéről van egy eltökéltség, hogy azt, ami eddig volt, azt teljesen átalakítják – mondta Duray Miklós. Átalakítják az intézményi szerkezetet, pontosabban az intézményeket megszüntetik. Teljesen át akarják alakítani az eddig kialakult támogatási rendszert, amin ugyan lehet vitatkozni, csak amikor ilyen jellegű átalakítás elé nézünk, mint a mostani, akkor inkább azt lehet sejteni, hogy leépítés lesz, és nem újra gondolása a dolgoknak. (Vajdaság.ma, jún. 15,/

Július 1-től megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), az intézmény által ellátott hatáskörök pedig átkerülnek a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Június 14-én Komlós Attila, a HTMH elnöke 85 alkalmazott előtt bejelentette: a határon túli magyarokkal foglalkozó intézmény megszűnik hivatalként létezni. A bejelentés azt követően hangzott el, hogy június 12-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli magyar vezetőkkel találkozott. /Megszűnik a HTMH. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./ A Miniszterelnöki Hivatalon belül főosztályként vagy osztályként működhet a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó apparátus. Komlós Attila szerint hízelgő lett volna a HTMH főigazgatósággá való átalakulása, de szó sincs erről. Megszűnik mint kormányhivatal, és vitatható, hogy ez le- vagy felértékelést jelent. Mostani helyétől, a Bérc utcától is búcsút kell mondania, a MeH épületében kap majd helyet a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó szervezeti egység, aminek egyelőre még neve sincs. A hírek szerint megfeleződik a jelenlegi személyi állomány, de az sem kizárt, hogy egyharmadára csökken. A személyi kérdésekről július elsejéig fognak dönteni. Komlós Attila arra a kérdésre, hogy a továbbiakban vállal-e szerepet a létrejövő szervezeti egységben, kijelentette: „Én 2006. január 1-jén a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetését vállaltam el, ennek az intézménynek minden velejáróval együtt, azzal is, hogy ez egy szimbólum értékű intézmény. Ez most megszűnik, átalakul, én már az új struktúra vezetésében nem veszek részt”. Kifejtette, azért nem kíván ebben a struktúrában szerepet vállalni, mert élete 36 esztendeje összekötődött a határon túli magyar ügyekkel, több évtizedes tapasztalatait HTMH-elnöki feladatkörében hasznosítani tudta. Még nem tudni, hogy a minisztériumokon – és ezek némelyikének háttérintézményein – belüli, a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó szervezeti egységek sorsa mi lesz. Ezeket az Orbán-kormány idején erősítették meg, viszont már az előző Gyurcsány-kormány idején szóba került a felszámolásuk. /Guther M. Ilona: Megszűnik a HTMH – két hete van hátra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Június 12-én Budapesten Gyurcsány kormányfő vendégeként találkoztak olyan kárpát-medencei magyar politikai vezetők is, akik a lehető legritkábban szoktak találkozni, például a vajdasági és kárpátaljai szembenállók. A nemzetpolitikai hírekből „a Határon Túli Magyarok Hivatalának kiváló sajtószemléje csupán tegnap 31 témába vágó friss anyaggal örvendeztette meg a nemzetpolitikai információkra kiéhezett címzettjeit. A kötetre rúgó szöveghalmazból csupán két apróságot nem tud kihámozni az olvasó: milyen intézkedésekre készül a múlt pénteken hivatalba lépett kabinet a magyar-magyar kapcsolatrendszer intézményi átalakítását célozva, illetve a nyilatkozataikban szereplő általánosságokon túl milyen elvárásokat fogalmaztak meg a magyar fővárosban vizitelő határon túli elnökök” – írta Szőcs László. A határon túli vezetőknek nem marad egyéb mozgásterük, mint tudomásul venni a Gyurcsány-Szilvásy-Gémesi csapat előbb-utóbb megfogalmazódó javaslatait, vagy duzzogva visszautasítani azokat. Gyurcsány arról is beszélt, hogy a Máért helyett szükség szerinti gyakorisággal és formában egyeztet majd a határon túli vezetőkkel, akár külön-külön. A kormányfői elvárás: ne szóljanak bele egymás dolgába határon innen és túl. A hangulat javítása érdekében Gyurcsány a népszavazás kérdésében módosított eddigi álláspontján, elismerve, hogy a kettős állampolgárság elutasítása érdekében folytatott kampányuk nem volt elegáns. /Szőcs László: Egy vacsora morzsái. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök együtt vacsorázott a határon túli magyar szervezetek vezetőivel, s ezzel eleget is tett a határon túli magyarsággal szembeni kötelességének. Kiderült: nem hívja össze a Máért-et, s némely határon túli hangok szerint nincs is rá szükség. A nemzet is egy közösség. Az egyik, erkölcsi parancsként is felfogható gondolat a nemzettel kapcsolatban az, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Hát ez az, ami nem működik, írta Veres István, a lap munkatársa. Szép csendesen korszerűtlen lett a nemzet fogalma is, tagjai nem éreznek felelősséget nemzettársaikért, sem határon belül, sem azon túl. A magyar tőke nem szolidaritásból jön Erdélybe, a magyarok közé, hanem a profitért. Hogy a magyar–magyar kapcsolatokkal mi lesz? Hagyományos formájukban alighanem kiürülnek, esetleg üzleti kapcsolatokká válnak. /Veres István: Üresedő magyar–magyar kapcsolatok? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 15./

A gyergyóditrói lakosok a székely nagygyűlés ellen tiltakoznak – adta hírül június 14-i számában az Adevarul bukaresti napilap, a helyi lakosok egy csoportja, köztük két helyi tanácsos által fogalmazott levél kemény szavakkal kelt ki a rendezvény ellen. „A ditrói közösség elkötelezett híve a demokráciának és a szólásszabadság gyakorlásának, amellyel szöges ellentétben áll a falunkban tervezett elnemzetlenítő gyűlések elvével” – olvasható az említett levélben, amelynek címzettjei között szerepel a magyar kormány, a katolikus egyház, az RMDSZ, az MPSZ, az SZNT és az EMNT. „Tiltakozunk magyar közösségünk önjelölt képviselőinek azon szándéka ellen, hogy a ditrói napok szellemiségét bármiféle Székely Gyülevész célokra kisajátítsák” – folytatódik a levél. Az Adevarul szerint a tiltakozást két helyi tanácsos, Bajkó Imre és Fülöp Sándor is aláírta. A levéllel kapcsolatban a Hargita Népe felhívta a két tanácsost. Mindketten megdöbbentek. Bajkó Imre felháborodott a román lapban közöltek miatt, nemhogy tiltakozott, de ő vezette azt a tanácsülést, amikor megszavazták, hogy népszavazást írnak ki a helyi autonómia ügyében. Ő éppen a határozat elfogadása érdekében dolgozott, hogyan írhatott volna alá ilyesmit, fakadt ki Bajkó. Hasonlóképpen megdöbbent Fülöp Sándor is: Hogy merik a nevemet ilyesmihez felhasználni? Igaz, hogy ő nem támogatja a nagygyűlést, de ilyesmit soha sem írna alá. /Szüszer-Nagy Róbert: Székely nagygyűlés. Megint diverzió előzi meg... = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését Erdővidéken kevesebben támogatták, mint előző alkalmakkor, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete elnökének, Hoffmann Istvánnak a véleménye szerint a megszerzett 828 aláírás így is jelentős fegyvertény. Legtöbben Miklósvárról és Bibarcfalváról támogatták az MPP bejegyzését. /(hecser): Összegyűjtötték az aláírásokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

A román belügyminisztérium két képviselője is részt vett azon az egyeztetésen, amelyiken a hét végi ditrói Székely Nemzetgyűlés engedélyezési kérését tárgyalták. A Krónika június 14-i számában Bardocz Ferenc ditrói polgármestert idézte, aki elmondta: a törvény szerint a tömeges gyülekezést egy olyan bizottságnak kell láttamoznia, melyben a polgármester, a jegyző, a helyi rendőrparancsnok, valamint a megyei rendőrség és a körzeti csendőrség megbízottja is részt vesz. E bizottság tanácskozásán jelentek meg a Belügyminisztérium képviselői. „Azt kérték, román nyelven is fogalmazzák meg a nagygyűlés engedélyezési kérvényét, és ezt a rendőrség és a csendőrség illetékeseihez is juttassák el” – jelentette ki a polgármester. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke szerint arra kérték a belügyminisztériumi képviselők, hogy figyeljenek, ne legyen rendbontás a rendezvényen. Fazakas Szilárd, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke szerint „a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem tudott világos célokat megfogalmazni, nem leszünk társszervezői a rendezvénynek. Nem tiltjuk és nem támogatjuk a tagság és az RMDSZ-tisztségviselők részvételét az eseményen”. /Erdély.ma, jún. 15./

Indokoljátok meg röviden, hogy etnikai szempontból miért tekinthető igazságtalannak a békeszerződés azon része, amely meghatározta Magyarország új határait – így hangzik az a kérdés, melyet a magyarországi érettségi román nyelvű történelem írásbeli vizsgáján adták fel a trianoni békeszerződéssel kapcsolatban. Ettől egyes román szervezetek kiborultak. A Romanian Global News névre hallgató hírügynökség világgá kürtölte, a magyarországi román diákokat ért brutális témafelvetés miatt a román civil szervezetek arra a következtetésre jutottak, hogy a kérdés provokatív. A tendenciózus megfogalmazás azt szuggerálja, hogy az említett békeszerződés igazságtalan lett volna. A romániai tanügyi rendszer már évek óta nagy hangsúlyt helyez a nemzeti kisebbségek érzékenységére és méltóságára. Ennek jegyében az ország hivatalos nyelvén tanítják meg nekik, hogy minő nagy örömet jelentett ősei számára, hogy az első világháború után az egész Erdélyt Romániához csatolták. Nem beszélve arról, hogy a román nyelv és irodalom tankönyvekben már ötödik osztályban megkezdik a magyar, német, tatár satöbbi gyerek nemzeti öntudatának románra hangolását. Továbbá Magyarországon a román gyerekeket anyanyelvükön vizsgáztatják történelemből. Romániában viszont kötelezően románul tanítják a történelmet. /Szüszer-Nagy Róbert: Hogy mik vannak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

Az RMDSZ Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) döntése értelmében Kötő József oktatásügyi államtitkár, illetve Szabó Sámuel, a SAPARD-ügynökség elnöke megválik posztjától. Kötő József államtitkár maga kérte felmentését a tisztség alól, mert szeretne nyugdíjba vonulni. „Megfáradtam, megöregedtem, sokat voltam a barikádokon. Nem szeretném, ha hordággyal vinnének le onnan. Megértést kérek” – fogalmazott. Egy-két héten belül az RMDSZ új jelöltet javasol oktatásügyi államtitkárnak. Szabó Sámuelnek „kommunikációs problémák” miatt kell távoznia posztjáról. Az ÚMSZ-nek elmondta: csak a sajtóból értesült arról, hogy az ő neve is szerepel a SZOT által összeállított „távozók listáján”. Tájékoztatása szerint az RMDSZ kormány-tisztségviselőinek szokásos találkozóján senki sem közölte vele a döntést. Sérelmezi, hogy a sajtóból kellett értesülnie a menesztéséről. /Cseke Péter Tamás: Kötő József és Szabó Sámuel távozik. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

A kultusztörvénynek szabályoznia kell az agresszív hittérítés kérdését, jelezte Varga Attila képviselő, az emberjogi, vallási és kisebbségügyi bizottság tagja. Az amerikai Helsinki Bizottság aggodalmát fejezte ki a készülő romániai kultusztörvény tervezettel kapcsolatban. Az amerikaiak mindenekelőtt azt kifogásolják, hogy a jogszabály pénzbírsággal és börtönbüntetéssel sújtja az agresszív hittérítést. A jogszabály nem állapítja meg pontosan, hogy mi tekinthető agresszív hittérítésnek, és mi nem. /P. A. M.: Vita az erőszakos hittérítésről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Június 14-én leleplezték az első kolozsvári egyetem, a Báthory István fejedelem által alapított jezsuita kollégium megalapítására emlékeztető táblát. A táblán a Báthory-ediktum latin szövege mellett csak román felirat szerepel. A magyar fordítást az Erdélyi Magyar Ifjak sokszorosította és az éjszaka folyamán több helyre – köztük az emléktáblára is – kiragasztotta, de ezt órák alatt eltüntették a falakról, oszlopokról. A leleplezés után a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jelen levő rektor-helyettese, Nagy László elmondta: már huzamosabb ideje kérik az egyetem vezetőségétől azt, hogy – amint egy multikulturális egyetemen szokás – valamennyi felirat jelenjen meg magyar nyelven is. Örült volna annak, ha ezen a táblán is megjelenik a magyar nyelv, különös tekintettel arra, hogy Báthory István a magyar nemzetet képviselte – fogalmazott a rektor-helyettes. /E.-R. F.: Magyar tiltakozás és bíborosi diplomácia. Báthoryra is románul emlékezik a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./ Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke elmondta: céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet: a multikulturalizmus elvét csak hangoztatja, nem gyakorolja a BBTE. Az emléktáblát Andrei Marga, az Akadémiai Tanács elnöke, és Zenon Grocholewski bíboros, a Katolikus Nevelés Kongregációjának prefektusa, a Gergely Pápa Egyetem nagykancelláriája leplezte le. A magas rangú vatikáni méltóság Jean-Claude Périsset bukaresti apostoli nuncius és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kíséretében érkezett Kolozsvárra, felkereste a görög katolikus és az ortodox teológiát is. Andrei Marga visszautasította, hogy válaszoljon a sajtó kérdéseire. Ovidiu Pecican, a BBTE szóvivője az ÚMSZ-nek kifejtette, nem akartak senkit megsérteni azzal, hogy az állam hivatalos nyelvén és latinul feliratozták az emléktáblát. /Debreczeni Hajnal: Magyarul nem emlékeznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Körben június 13-án a névadóra emlékeztek, a költő születésének 120. évfordulója alkalmából. Puskel Tünde Emese tanárnő elhozta diákjait az aradi 12-es számú Általános Iskolából, akik szavaltak. Dr. Brauch Magda tartott előadást Tóth Árpádról, majd Magyari Etelka Amerikában élő tanárnő, kritikus az amerikai magyar prózairodalomról értekezett. A kör most zárult évadjában Jókairól, Kosztolányiról, Németh Lászlóról, Berzsenyiről tartott előadást dr. Brauch Magda, de megemlékeztek a reformáció magyar irodalmáról is. Koszorúzással egybekötött emlékműsor keretében emlékeztek meg Maresch Béla színművészről. /Regéczy Szabina Perle, a Tóth Árpád Irodalmi Kör vezetője: Évadzárás a Tóth Árpád körben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

Csaknem negyvenezer embert deportáltak a Baragánba nem létező biztonsági okokra hivatkozva 1951–1956 között a diktatúra szervezetei. Egyes becslések szerint a kényszerlakhelyre ítéltek 60 százaléka Temes megyei volt. A határ menti falvakban lakó németek, szerbek, magyarok, románok és más nemzetiségűek, akiknek az volt a “bűnük”, hogy rokonságuk volt a szomszédos Jugoszláviában vagy valahol a nagyvilágban a szocialista táboron kívül. Túlnyomó többségük azért esett áldozatul az önkénynek, mert szorgalmas, törekvő gazda volt. Az akkori szóhasználattal élve kuláknak minősültek, és mint osztályellenséget deportálták őket a Baragánba. A vagyonvesztéssel járt erőszakos kilakoltatások következményeit utólag nehéz jóvátenni. A deportáltak, a politikai üldözöttekhez hasonlóan, újsütetű demokráciánkban némi kárpótlásban részesülnek, mely eddig minden Baragánban töltött évért havi 500 ezer lej nyugdíj-kiegészítést jelentett. A Baragáni Deportáltak Temesi Szervezetének elnöke jelezte, a június 6-án érvénybe lépett kormányrendelet mintegy 3500 volt deportáltnak megduplázta a “fájdalomdíját”. Mostantól minden elszenvedett évért havi egymillió lej nyugdíjpótlékot folyósítanak számukra. Ezen felül ház, telek, gépkocsi stb. adómentességet is élveznek, ingyen kapják a gyógyszert, nem fizetnek telefon-, rádió- és tévédíjat. /(S.): Megduplázták a deportáltak “fájdalomdíját”. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

Negyven éve, hogy 85 éves korában befejezte földi pályafutását a barátai, pályatársai által „Phanerogamus”-nak (virágos növények) becézett világhírű florista, Nyárády Erazmus Gyula. Alexandru Borza professzor, a kolozsvári Botanikus Kert igazgatója 1922-ben ezért hívta meg őt, mert ismerte az Nyárády Növénytan biológiai alapon (Kolozsvár, 1922) című szakkönyvét. Hatalmas munkája a 13 kötetes nagy flóramű /az első tizenegy kötet: Flora Republicii Populare Romane; a XII. kötettől: Flora R.S.R./ A nagy akadémiai vállalkozás főszerkesztője Traian Savulescu volt, de mellette Nyárády E. Gyula írta és szerkesztette a köteteket. Az ő munkája a Tordai hasadék című, átfogó monográfia is. Nyárády E. Gyula 1903-1966 között megjelent 170 szakmunkájában jó 7200 oldallal gazdagította az egyetemes botanikai szakirodalmat. Fáradhatatlan munkájának gyümölcse a Kolozsvár és környékének flórája című, 657 oldalas szakmunka is, melyet kezdetben saját anyagi áldozatvállalásával indított el (1941), és csak később, Soó Rezső, a másik nagy botanikussal közösen fejeztek be, immár az egyetem és az Erdélyi Múzeum Egyesület pénzbeli támogatását is élvezve. Nyárády E. Gyula a Maros megyei Nyárádtőn 1881. április 7-én született. 1911-ben áthelyeztette magát a marosvásárhelyi polgári iskolába. Itt oktatott, nevelt és kutatott, gyűjtött 1922-ig. 1922-es váratlanul elhunyt Péterfi Márton, a Botanikus Kert nagy tudású mohásza, Alexandru Borza jobbkeze. Borza 1922-ben hívta munkatársnak Nyárádyt. Kettejük együttműködésének gyümölcse nem csak a gazdag múzeumi herbárium, de ennek a XX kötetben megjelentetett folyóirata, a Florae Romaniae Exsicatae is. 1948-ban Nárádyt a Román Tudományos Akadémia tagjává választotta, rábízva az országos jelentőségű flóramű szerkesztésének irányítását. 1966 júniusában, amikor a halál elragadta, már a XII., befejező kötet is munkában volt. /Gábor Dénes, Kolozsvár: Nyárády Erazmus Gyula emlékezete. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

– Nem lehet ugyanazon a szinten kezelni a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) jövőjét, ugyanis az egyik politikai, a másik pedig állami közigazgatási intézmény – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A politikus arra reagált, hogy a múlt héten beiktatott magyar kormány megszünteti a HTMH-t és nem kívánja többet összehívni a Máért-ot. Komlós Attila, a HTMH elnöke június 15-én kész tényként jelentette be, hogy július 1-től megszűnik a még általa vezetett intézmény, és az betagolódik a Miniszterelnöki Hivatalba. Takács Csaba szerint a HTMH állami közigazgatási intézmény, és joggal okoz sokak számára aggodalmat annak megszüntetése, hiszen a hivatal az elmúlt években olyan feladatokat látott el, amelyek hasznosak voltak, és az érvényes jogszabályok erre feljogosították. – A HTMH hasznos, de sokszor nem eléggé hasznosított intézményként működött, az új kormány valószínűleg ezért akarja ezt a területet más szempontok alapján felügyelni, és az intézmény feladatait átszervezni – mondta Takács Csaba. Szerinte a hivatal hatékonysága sokat függött attól, hogy az azt vezető tisztségviselő milyen politikai támogatást élvezett, mennyire tudott szerepet betölteni egy kormánypolitikai döntés előkészítésében, illetve milyen mértékben volt képes az általa javasolt szempontokat érvényesíteni az állam központi intézményein belül. A Máért-el kapcsolatban Takács kijelentette: ez elsősorban politikai intézmény, és nem lehet csak úgy megszüntetni. Meg kell találni a megfelelő keretet, hogy a Máért megmaradjon nemzetpolitikai fórumnak – fogalmazott a politikus. A magyar kormány jövőbeni támogatáspolitikáját illetően Takács Csaba elmondta: további megbeszéléseket folytatnak az ügyben az illetékes magyar kormányzati tisztségviselőkkel és a magyar miniszterelnökkel.– Több támogatás biztosan nem lesz, de reméljük, hogy kevesebb sem – mondta Takács Csaba. /P. A. M.: Takács: se több, se kevesebb támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./