Romániában a történetírást a kelet-európai átlagnál jóval nagyobb mértékben fertőzte meg a mítosz, az egyoldalúság, a manipulatív érdek. Amikor e mítoszok közül egyiket-másikat román tudósok megpróbálták lebontani, a felhördülés hatalmasnak bizonyult. Jó példa volt erre Lucian Boia Istorie si mit in constiinta romaneasca (Történelem és mítosz a románság tudatában. Editura Humanitas, Bukarest, 1997.) című könyve, ugyanígy a romániai holokausztnak a román történelemírás által tagadott valóságait összegező ún. Wiesel-bizottság jelentése (Comisia Internationala pentru Studierea Holocaustului in Romania [A Romániai Holokausztot Tanulmányozó Nemzetközi Bizottság], Raport final [Zárójelentés]. Editura Polirom, Iasi, 2005.). Ellentmondásos a román történetírásban dr. Petru Groza megítélése. Magyarul is remekül beszélt, Budapesten szerzett doktorátust, miniszter volt a Trianont követő időszak több román kormányában, képviselő a bukaresti parlamentben Dúsgazdag volt az 1930-as években. Később balra sodródott, az Ekés Frontnak nevezett, a kommunistákhoz közel álló parasztmozgalom vezére lett, baloldali és zsidókat pártoló tevékenységéért 1943-ban bukaresti börtönbe került, onnan 1945. március 6-án egyenesen „az első demokratikus román kormány” kormányfői székébe ült, majd 1952-től 1958-ban bekövetkezett haláláig a Nagy Nemzetgyűlés elnökségének elnöke, azaz államfő lett. Két könyv jelent meg róla az elmúlt években a bukaresti Compania Kiadónál. Az első könyv (Petru Groza, Adio lumii vechi! [Agyő, régi világ!]. Editura Compania, Bukarest, 2003. – a következőkben: Groza, 2003.) Petru Groza memoárjait tartalmazza. A második könyv Dorin-Liviu Bîtfoi fiatal történész munkája, Groza politikai életrajza (Dorin-Liviu Bitfoi, Petru Groza, ultimul burghez. O biografie [Petru Groza, az utolsó nagypolgár. Egy életrajz]. Editura Compania, Bucuresti, 2004. – a következőkben: Groza, 2004.). A hatvanas években azt mondták, róla: kommunista. Később, a kilencvenes évek elején, pedig: nem volt kimondott kommunista. Petru Groza a Piskihez nagyon közel fekvő Bácsi faluban született 1884-ben, régi ortodox (görög keleti) papcsaládban. A szászvárosi Református Gimnáziumban magyar tanult, ahol 1903-ban érettségizett. Ezt követően jog- és gazdaságtudományi tanulmányokat folytatott Budapesten, Berlinben és Lipcsében, s 1907-ben Budapesten szerzett jogi doktorátust. Később az erdélyi románok autonómiájáért küzdő Román Nemzeti Pártban politizált, részvevője volt az Erdély Romániával történő egyesítésével végződő politikai akcióknak. Román nemzetisége miatt a magyarok sokszor megalázták, ezt soha nem tudta elfelejteni. Mégis vallotta, hogy a két nép megbékéléséért harcol. Groza 1919 végén utazott Bukarestbe, hogy az egyesülés utáni Nagy-Románia első, alkotmányozó nemzetgyűlésében képviselője legyen. Megdöbbentette a regáti korrupció, az erkölcstelen élet, a mocsok és a szegénység. Fő céljának tekintette, hogy a Regátot a „nyugatias” erdélyi szintre felemelje. Erőfeszítései sikertelennek bizonyultak, ezért kivonult a politikából, évekre visszavonult dévai ízlésű villájába. A baloldali eszmék híve lett, 1933-ban a dévai központú Ekés Front elnökévé választották, s így közelebb került a Kommunista Párthoz. Ion Antonescu marsall, a román diktátor idején őrizetbe vették, ezután lett az új rendszerben miniszterelnök. A kommunisták nem szerették: benne az osztályát eláruló nagypolgárt látták. Groza kijelentette: az erdélyi magyarok legyenek nyugodtak, mert Románia és Magyarország között nemsokára létrejön a vámunió, és a határokat el fogják törölni. Groza miniszterelnökként 1947 után aktívan részt vett a történelmi román pártok felszámolásában, a magyarokkal történt leszámolásban, a kommunisták választási csalása fölött szemet hunyt. A kommunista vezetők nem mozdították el Grozát, mert tudták, hogy az erdélyi tömegek tisztelik, ezért fölfelé, a pusztán dekoratív államfői székbe buktatták. Maradék befolyását az egykori polgári osztály azon exponenseinek börtönből való kiszabadítására fordította, akik iránt valamennyi tiszteletet érzett. Szobrait 1990-ben Románia-szerte ledöntötték, a dévait és a székelyudvarhelyit is, a róla elnevezett erdélyi város pedig visszakapta régi nevét: Stei (Vaskohsziklás). /Tibori Szabó Zoltán: A nagypolgárság kommunistája, a kommunisták nagypolgára. Petru Groza történelmi szerepének átértékelése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12., folyt.:15., 16./

Május 16-án megalakult az új Országgyűlés, miután a törvényhozás tagjai, a történelmi zászlók előtt letették az esküt. A honatyák ismét Szili Katalint, az Országgyűlés korábbi elnökét választották meg a parlament élére. Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltjét bízta meg kormányalakítással. – A reformok kormányát szeretném vezetni – jelentette ki a miniszterelnök-jelölt. Orbán Viktor, a Fidesz és a KDNP frakciószövetségének elnöke a Batthyány örökmécsesnél kifejtette: Magyarország jelenlegi nehéz helyzete arra kötelezi a Fideszt, hogy alkotó ellenzékként végezze munkáját a következő négy évben. – A magyar demokrácia bajban van, hiszen az ország polgárai tudta nélkül került pénzügyi válságba, ezért ránk alkotó szerep is vár, nemcsak a kormány ellenőrzése, hanem a demokrácia megerősítése érdekében végzett alkotó munka. Úgy fogalmazott: „Magyarország és a magyar nemzet, a mi népünk, Magyarország polgárai nagyon nehéz helyzetben vannak. Egy kifosztott, kivéreztetett, eladósított demográfiai katasztrófa szélén egyensúlyozó országot kell szolgálnunk a következő négy esztendőben”. – Hozzátette: ha nem sikerül megoldást találni, akkor nemcsak demográfiai katasztrófával, hanem az ennek nyomán fellépő „betelepülési nyomással” is szembe kell néznie a magyar nemzetnek. /Megalakult a magyar Országgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ „Új alapon, és közösen kell újra felépíteni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát” – szögezte le Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nem kívánta kommentálni az államelnök nemzetpolitikára vonatkozó kijelentését. „Nemcsak üdvözölni, hanem megköszönni is tartozunk a köztársasági elnök úrnak, hogy amikor a kormányoldal szemmel láthatóan forró krumpliként kezeli a határon túli magyar ügyet, ő vállalja, hogy a maga független pozíciójából kezdeményezésekkel és javaslatokkal álljon elő” – nyilatkozta Németh Zsolt, a Fidesz-MPSZ képviselője. Hozzátette, fontosnak tartja azt is, hogy a Magyar Állandó Értekezlet „ne legyen semmiféleképpen áldozata az új kezdetnek”. „Az államfő beszéde tiszta, világos és követhető volt” – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki a szövetséget képviselte az alakuló ülésen. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint „figyelembe véve sanyarú állapotunkat, teljesen indokolt, hogy az államelnöki beszédben a nemzetpolitika és a határon túli magyarok problematikája ilyen előkelő helyen szerepeljen”. Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Közösség Tanácsának elnöke egyetért az államfővel abban, hogy meg kell próbálni új úton elindulni, „ha mindaz, ami idáig történt, nem hozott megnyugtató eredményt”. „A nemzet javát szolgálná az is, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az Országgyűlés” – hangsúlyozta az államfő. /Guther M. Ilona: Új országgyűlés, új nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Marosszentgyörgyön találkoztak a körzet magyar szakos tanárai, a szervezésben szerepet vállalt Simon Ferenc polgármester-helyettes és Baricz Lajos helybeli plébános, aki vendégül látta a rendezvényt. A helyi Szent György Gimnázium Szőcs Kálmán Irodalmi Köre előadással állt elő. A Szent György Gimnázium udvara még építőtelep, a régi és az új szárny összekötésén dolgoznak. Hollandok hozzájárulta a berendezés egy részének biztosításához. A 13. századi kazettás mennyezetű templomban, majd az udvarán levő Szent György-oszlopnál Baricz Lajos plébános tartott történelemórát a magyartanároknak. /(bodolai): A marosszentgyörgyi titok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Törzsök Erika terjedelmes tanulmányában /előadásának anyaga/ kifejtette véleményét a kisebbségpolitikáról. 1989 december végén sokan gondolták, hogy Kelet-Közép-Európában minden megváltozik. A térségben levő országok feladják hagyományos nacionalizmusukat, és elindulnak egy modernizációs pályán. Törzsök Erika sérelmi ideológiáról beszélt. Szerinte az új konzervativizmus eszközrendszere „a múlt hamisíthatósága, a kollektív nemzeti létezésnek alávetett individuális élet eszméje, – a társadalom átszervezése és mozgósítása, ellenségképek megfogalmazása és aktivizálása, melyek által  hamis tudati tartalmakat generál és tesz elfogadhatóvá”, sőt „elutasít minden olyan törekvést, amely valós válaszokat keres a kor problémáira.” Szerinte jelenleg „karriert fut be a kölcsönös sérelmi ideológia, vagy gondoljunk a panaszkultúra mindennapjainkban való dominanciájára, mely már-már bénítóan hat.” Törzsök Erika elítéli a nemzetfogyásért aggódókat, akik szerinte „mind a mai napig lazán zárójelbe tudják tenni 600 ezer magyar zsidó, 50 ezer cigány honfitársunk halálba küldését, 200 ezer fiatal magyar férfi Don-kanyarba halálba küldését és mintegy 200 ezer német kitelepítését 1946-tól kezdődően.” A tanulmány írója úgy látja, hogy „a magyar társadalom kizárólag a határon túli kisebbségi pártokban találta meg partnereit. Nem született gazdag és autonóm, plurális kapcsolati intézményrendszer. A magyar társadalom és a kisebbségi közösségek jelenleg is szűk pártcsatornán kommunikálnak, amelynek csúcsa a MÁÉRT. Ez szükségszerűen eltorzítja a kapcsolatokat.” „A szerencsétlen 2004. december 5-i referendumon Magyarországon megbukott az etnikai nacionalizmus.” Törzsök elítéli „a paternalista támogatáspolitikát”, ehelyett a közösségépítést, az Európai Unió pályázati rendszerével kompatibilis módon kell kialakítani. Szerinte a megoldás: a határ menti régiók, kistérségek EU-forrásokra történő közös pályázásának előmozdítása, közös fejlesztési térségek kialakítására, e régiók és kistérségek közös intézményfejlesztése. Törzsök Erika úgy látja, hogy a „határok lebontása mindkét oldalon nagy növekedési energiát indukálhat. A korábban elválasztott régiók újra integrálódhatnak. Ennek függvényében kell látni a magyar szülőföld-politika kereteit, amely kiegészítheti a szomszédos országok belső önfejlődését, segíthet kiaknázni a felzárkózási potenciált.” Továbbá már „nem helytálló a határon túli területeket egyoldalúan az elmaradottság, a hanyatlás, a kilátástalanság kategóriáival leírni. Sokkal inkább tapasztalható, hogy a megkésett fejlődésből adódóan az utolérési effektusok erősödnek.” /Törzsök Erika: Színes szőttest! Milyen kisebbségpolitikára van szükség? = A Hét (Marosvásárhely), máj. 17./

A Demokratikus állampolgárság program keretében tartott legutóbbi megbeszélésen tanügyi alkalmazottak, politikusok, polgármesterek és a civil társadalom képviselői az oktatásban tapasztalható gondok megoldására kerestek kiutat. A résztvevők véleménye szerint a gyermekek utáni fejkvóta iskolák felszámolásához, illetve összevonásához, pedagógusok elbocsá­tásához vezet. A 2006/2007-es tanévtől érvény­be lépő új finanszírozási törvény komoly gondokat fog okozni Erdővidék iskoláinak életében, hiszen ahhoz, hogy egy iskola önerőből működni tudjon, legalább kétszáz diákkal, az óvodákban pedig legkevesebb száz gyer­mekkel kell foglalkozni – jelentette ki Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő. Erdővidék több iskolájában is összevont osztályok működnek, így előreláthatóan nyolc tanintézményt érint majd az új finanszírozási módszer. A települések diákjainak sorsát a régió önkormányzatainak kell felvállalniuk, megszervezve a közszállítást, bentlakási lehetőségeket biztosítva a gyermekeknek.  /Hecser László: Merre tovább, erdővidéki oktatás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

Május 12–14-e között Brassóban szervezték meg a kisiskolások Kurutty vetélkedőjének országos szakaszát. A döntőre tizenegy csapat jutott el, közöttük két Hargita megyei is. A vetélkedőt a brassói 10-es Számú Általános Iskola Szirtisasok csapata nyerte meg. A versenyről senki nem tért haza üres kézzel, könyvjutalmak, kirakós játékok, írószerek találtak gazdára. /Takács Éva: Országos kuruttyolás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

A kisebbségek statútumának és a pártfinanszírozási törvénynek az elfogadását szorgalmazta május 17-én Bukarestben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Olli Rehn bővítési biztos. Frunda György szenátor Budapestre utazott, Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével tartott megbeszélésén kifejtette, hogy a kisebbségi törvény szakbizottsági vitája annál a szakasznál akadt el, amely kimondja, hogy a romániai magyar gyerekek a történelmet és a földrajzot anyanyelven tanulhassák. Hozzátette: a kulturális autonómiáról az RMDSZ nem mond le. Közölte: ezzel párhuzamosan pártja tárgyalni fog a területi autonómiáról is, mert mint hangsúlyozta, „a kulturális autonómia nem egész területi autonómia nélkül”. /A kisebbségi törvény elfogadását sürgeti az EB. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A Kárpát-medencei képviselők fórumának folytatásáról és kibővítéséről tárgyalt Szili Katalin, az Országgyűlés újraválasztott elnöke május 17-én a Parlamentben Frunda György szenátorral, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökével. Szili elmondta: a Kárpát-medencei képviselők fórumának újabb találkozója szeptember második hetében lesz. Hozzátette, a fórum keretében új elemek is megjelennek, mint például a gazdasági együttműködés, és bevonják a civil társadalmat is ebbe az együttműködésbe. Szili Katalin arra készül, hogy szeptember–október folyamán a román szenátus és képviselőház elnökeivel Erdélyben találkozzon valamelyik magyar településen. A találkozón részt vesznek a régió polgármesterei, képviselői is – tette hozzá. /Szili Katalin a román parlament elnökeivel találkozna. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Arany János-díjjal jutalmazta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biró A. Zoltánt az utóbbi években elért kiemelkedő tudományos teljesítményéért. A díjazott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője. Az MTA indoklásában Biró publikációi mellett kiemelte a kutatásszervezési, intézményvezetési, valamint a helyi fiatal kutatók segítésére, helyzetbe hozására fordított munkáját is. Biró hangsúlyozta, hogy mindez nemcsak neki, hanem a KAM intézetnek is szól, hiszen ebben az elismerésben benne van munkatársainak munkája is. /Kozán István: Arany János-díj. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./

Május 13-án zárult a Civilek a közösségért elnevezésű vidékjáró képzéssorozat. A temesvári START – Továbbképző és Tanácsadó Iroda által márciusban elindított program keretében három helyszínen – Temesváron, Lugoson és Zsombolyán – a helyi és a városok vonzáskörzetében található települések magyar civil szervezeteinek képviselőivel találkoztak a szervezők. A cél az volt, hogy a részvevők megismerhessék a kisközösségek szervezésének és működésének hátterét, a szükségletek felmérésének technikáit. Inkább az idősebb generáció képviseltette magát, s bár a tréningek főleg a civil szektornak szóltak, legtöbbször az RMDSZ-es tisztségviselők, helyi tanácsosok, polgármesterek vagy alpolgármesterek voltak jelen. Ebből is látszik, hogy néhol kevés a tettre kész ember, ugyanazok vállalnak szerepet minden téren. A civil szervezetekben még mindig kevés a saját kezdeményezés, jellemzőbb az elvárás a polgármesterek, a hivatalok, az állam irányába. Többször belefáradt emberekkel találkoztak, akik kényszernek érzik a munkaidőn túli közösségszervezést. Erejüket, tudásukat, sokszor saját pénzüket használják fel egy-egy program megvalósításához. Alkalmazkodni kell a változásokhoz, az újabb igényekhez, meg kell tanulni kihasználni a lehetőségeket. Voltak pozitív példák is: Temesság, ahonnan jelezték, hogy minél több tréningen szeretnének részt venni, vagy Lugos, ahonnan már második éve minden START-képzésen két-három résztvevő van. /Pataky Lehel Zsolt: Egy vidékjáró képzéssorozat tanulságai. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör munkaülésén Regéczy Éva Ezüst köd című lélektani novelláját olvasta fel, majd Berzsenyi Dánielre emlékeztek a költő születésének 210., halálának 150. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda tartott előadást. /Regéczy Szabina Perle: Berzsenyi-est a megyei könyvtárban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./

Erdély a hadak útján címmel kiállítás nyílt Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. A tárlaton az első és második világháborúban szolgált magyar, német, orosz és román katonák használati tárgyait, öltözékeit tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás anyaga egy 17 éves marosvásárhelyi diák, Benkő József magángyűjteményének része. A megnyitón bemutatták az újonnan elkészített 1942-es váradi térképet is, melyhez utcanévjegyzék is tartozik. Csomortány István, az 1942-es térkép készítője elmondta: az eredeti, nagyon rossz állapotban volt, s a rengeteg utca, rajzolnivaló miatt több száz órányi munkára volt szükség a térkép újbóli elkészítéséhez. A térképhez tartozik egy, a város lakosságával kapcsolatos statisztikai adatokat tartalmazó tájékoztatófüzet s egy utcanévjegyzék is. Azért készítette el ezt a térképet, hogy az elfeledett, régi magyar utcanevek újra bekerüljenek a köztudatba. Szeretnének sorozatot indítani, s ily módon elkészíteni Kolozsvár, Marosvásárhely és Szatmárnémeti térképét is. /Tóth Hajnal: Sorsokról mesélő emléktárgyak. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 18./

Nagyváradon a Festum Varadinum rendezvényeként május 18-án kezdődik a Limes, az I. Határ menti könyvfesztivál. A fesztivált szervező váradi Europrint Kiadó és Nyomda két elegáns kiadványa a kolozsvári Murádin testvérek munkáit tartalmazza: a nyelvész Murádin László Erdélyi magyar családnevek című könyve a transzszilván névkincs gazdag tárházába kalauzolja el az érdeklődőket, míg a művészettörténész Murádin Jenő bőven illusztrált munkájának címe: Erdélyi metszetművészet a 20. században /Ma kezdődik a Limes. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 18./

Az Európai Parlament néppárti frakciójának tagjai, köztük öt magyar, levelet intéztek az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Durao Barrosohoz, amelyben a bizottság romániai országjelentésében lévő, a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatos hiányosságokra hívják fel a politikus figyelmét. A levélben Szájer József (Fidesz-MPSZ), Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Olajos Péter (MDF), a szlovákiai Duka-Zólyomi Árpád (MKP), az erdélyi Kónya-Hamar Sándor (RMDSZ), valamint a francia Alain Lamassoure és a német Michael Galler egyebek között kifogásolják, hogy a korábbi jelentésekkel ellentétben a mostani dokumentum egyáltalán nem említi a magyar kisebbséget, illetve nem tartalmaz konkrét elvárásokat a kisebbségi jogok tiszteletben tartását is magában foglaló koppenhágai kritériumok teljesítésének érdekében. Az elmúlt hónapokban nem javult a kisebbségek helyzete az országban – állapították meg a szerzők. /Cs. P. T.: Néppárti levél Barrosónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Számos magyar önkormányzat tetemes pénzbírságot kockáztat, mivel az adott települések neve törvénytelenül szerepel a helységnévtáblákon. A kisebbségek közigazgatásbeli nyelvhasználatát szabályozó 2001-es önkormányzati törvény megjelenése után kormányhatározatban szabályozták a helységnevek használatát ott, ahol a kisebbségi lakosság aránya meghaladja a húsz százalékot. A kormányhatározathoz csatolt jegyzék tartalmazza a helységnevek magyar leírását, melyet a törvény szerint pontosan a közzétett formában kell használni. Azonban a jegyzékben sok helységnév helytelen magyarsággal szerepel, egyes települések pedig kimaradtak a jegyzékből. A helységnévjegyzékben nem szereplő falvak egyike Gyergyószárhegy. A település magyar nevét ennek ellenére kifüggesztették a helységnévtáblára. Gyergyóditró sem létezik a magyar helységneveket tartalmazó jegyzék szerint. A helységnévjegyzékben Marosvásárhelyhez tartozó faluként szerepel Medgyesfalva, amely már évtizedek óta beleolvadt a városba. Azoknál a településeknél, melyek neve rosszul szerepel a jegyzékben, a hibákat kormányhatározattal lehet orvosolni, az adott, illetve a megyei önkormányzatok kezdeményezésére. /Nyelvi autonómia vidéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Magyarországon az elmúlt tizenhat évben először az ellenzéki szövetség leszavazta az Országos Választási Bizottság elnökének és a belügyi tárca vezetőjének jelentését. Gyurcsány Ferenc tudatta, hogy még ősz előtt elkezdődnek a reformok. Simon Judit, a lap főmunkatársa szerint ez bátorságra vall. A miniszterelnök-jelölt megismételte azt a kampányzárón elhangzott kijelentést, hogy a kormány tízmillió magyar nevében és tizenötmillió magyar ember érdekében fog cselekedni, hozzáfűzve: „lehetőséget kell adni határon innen és határon túl”. Az újságíró szerint ez azt jelenti, hogy a Gyurcsány-kabinet számára fontos az ország határain kívül élő magyarság, a sokat emlegetett nemzetben gondolkodás. Erre az ellenzék nem reagált, írta megrovóan Simon Judit, hozzátette, az ellenzék valószínűleg úgy képzeli, hogy konszenzusra jutni csak olyasmiben lehet, amit ő vet fel. A Fidesz és KDNP költségvetési tanácsot hozna létre, hogy a kormány ne dönthessen egyedül a büdzséről. Az Orbán Viktor vezette alakulat létrehozta a társadalmi önvédelmi szervezetet, amely azokat hivatott oltalmazni, akik politikai meggyőződésük miatt vesztik el az állásukat, kerülnek hátrányos helyzetbe. A lap főmunkatársa szerint így majd politikai ügyet lehet kreálni egy-egy elbocsátásból, még akkor is, ha olyan személyről van szó, aki tökéletesen alkalmatlan volt adott feladat betöltésére. Szili Katalin /MSZP/ maradt az Országgyűlés elnöke, Simon Judit értékelt: ez azt jelenti, hogy az elkövetkező négy évben nem pártoskodással telik majd az idő, hanem kormányzással. /Simon Judit: A figyelem felelőssége. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

A Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei és váradi szervezetének sokszori kérésének eleget téve – Tőkés László közbenjárására – május 17-én tárgyalóasztalhoz ült a nagyváradiakkal Szász Jenő, az MPSZ országos elnöke. Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök leszögezte, hogy az erdélyi magyar jobboldal sorsát is befolyásoló kérdésről van szó, s a partiumiak véleményét tolmácsolva Erdély regionális szerkezetét tükröző pártstruktúra felállítását szorgalmazta. A polgári párt bejegyzését illetően Csuzi István megyei elnök remélte, hogy alapszabály- és programtervezettel érkezik Váradra az MPSZ-elnök, de tévedtek. Csuzi kijelentette, hogy céljuk közös, egy irányba akarnak menni, csak a hogyant vitatják. Korodi László, a nagyváradi MPSZ-szervezet új elnöke elmondta, beleszólást kérnek saját szervezetük működésébe is. Szász Jenő leszögezte, hogy az MPSZ-t az RMDSZ alternatívájaként képzeli el, nem a vele időnként kiegyező szervezetként. Az önkormányzati választásokon önállóan megméretkező polgári párt eredményeinek ismeretében viszont szükségesnek tartja majd a tárgyalást az RMDSZ-szel. A bihariak által szorgalmazott többpillérűséget Szász Jenő fából vaskarikának nevezte. A polgári oldalt összefogó szervezet felépítését illetően tehát nem közeledtek az álláspontok. /Máté Zsófia: Szász Jenő Váradon egyeztetett a polgáriakkal. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 19./

Nagyváradon a Festum Varadinum kiemelt rendezvényeként kezdődött el a Limes – I. Határ menti könyvfesztivál. A nagyváradi rendezvénysorozat átível a határon. „Mi régióban gondolkodunk, határon átívelő régióban, s a tőlünk nyugatra lévő területtel képzeljük el a közös jövőt” – fogalmazott Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Alapítvány elnöke. A könyvfesztivál széles, Kolozsvártól Szolnokig, Szatmárnémetitől Szegedig terjedő területet ölel fel, az itteni könyvkiadóknak teremt bemutatkozási lehetőséget. Derzsi Ákos főszervező, az Europrint Könyvkiadó /Nagyvárad/ tulajdonosa szerint hiánypótló rendezvény, ugyanis Belső-Erdélyhez képest itt a könyvkiadás hadilábon áll. A május 18-i megnyitón Konrád György magyarországi író volt a meghívott. Szűcs László költő a Nagyváradi Ady Társaság képviseletében elmondta: az alkotó a Bihar térség, Berettyóújfalu szülöttje. A kiadók bemutatkozása mellett számos könyvbemutatót is tartanak. Bemutatkozik a debreceni Bárka folyóirat, május 21-én vasárnap lesz a Várad folyóirat irodalmi riport- és négysoros pályázatának kiértékelőjére. A fesztiválon a Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika szakos hallgatóinak könyvgrafika- és plakátkiállítását, és az Ady Endre Sajtókollégium diákjainak sajtófotó-kiállítását is megtekinthetik az érdeklődők. /Pap Melinda: Limes és Várad Bárkája. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Nyílt napot tartottak Csíkszeredán a Riehen Egyesület által működtetett Idősek Napközis Klubjában. Borbáth Erzsébet, a Riehen Egyesület elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az egyesület célja a gyermekek és idősek támogatása. Az idős emberek támogatásának egyik formája pedig a klub, amelyet másfél éve hoztak létre. A nyílt nap alkalmával ellátogattak a zsögödi klubba a Lazarus Házban működő Idősek Klubjának tagjai. /Takács Éva: Nyílt nap az Idősek Napközis Klubjában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Május 23-án ünnepélyesen szerződést köt Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban a budapesti OTP Bankcsoport által működtetett Fáy András Alapítvány valamint az iskola, amelynek nyolc diáklánya Borsos Szabolcs tanár vezetésével tavaly vett részt az említett alapítvány által meghirdetett kreatív takarékossági vetélkedőn. A Bolyai csapata Időutazás a Székelyföldön címmel dolgozott ki egy turisztikai vállalkozást. Az első díjasok a valóságban is megkapják a vállalkozás elindításához szükséges ötmillió forintot. Ebből a Bolyai Líceum Borzonton fogja felépíteni azt a tanulmányi és nyaralóházat, amelyben hétvégeken az iskola diákjait, más alkalmakkor anyaországi és külföldi diákokat látnak majd vendégül. /(b.): Ötmillió forintból gazdálkodhatnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Több mint hatszáz fiatal részvételével, tizedik alkalommal tartottak katolikus ifjúsági találkozót a múlt hét végén Temesváron. Az idei összejövetel témája a szeretetszolgálat volt. A mintegy 150-200 magyar fiatalnak a dévai Böjte Csaba atya, a Szent Ferenc Alapítvány vezetője tartott előadást Ki a felebarátom? címmel. Az anyaországban az év emberének választott ferencrendi szerzetes a fiatalok nyelvén fogalmazva arról beszélt, hogyan lehet türelemmel, megértéssel, szeretettel „kihozni a jót” embertársainkból. Az általa működtetett gyermekotthon-hálózat jelenleg 1300 „örökbefogadott” gyermeknek biztosít nem csak szállást, ételt és anyanyelven való tanulási lehetőséget, de embert is farag belőlük. A nyomorban élő utcagyerekekből, kiskorú bűnözőkből családot alapító, munkát vállaló fiatalokat „hozott ki” a szeretet erejével Böjte atya. /Pataki Zoltán: Böjte atya nagy családja: a fiatalok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Lövith Egon nevezetes, Kolozsváron is bemutatott Holokauszt-sorozatából nyílt kiállítás május 18-án a németországi Dachauban. Az immár Dachau tulajdonát képező sorozat a túlélő hosszú évtizedeken keresztül érlelődött megrázó képi vallomása az átélt borzalmakról. /(n): „Én keveset mutatok és mindent elmondok”. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Az Enyedi Református Egyházmegye vezetőségének a kezdeményezésére május 18-án Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban találkozott Ion Dumitrel, a Fehér Megyei Tanács elnöke az egyházmegye lelkészeivel. A megyében levő református templomok jelentőségéről, jelenlegi állapotáról, az egyházközségek gazdasági, vagyoni és oktatási problémáiról Gudor Botond magyarigeni lelkipásztor tartott beszámolót. Az egyházmegye református templomai a XIII. és XIX. század között épültek, nagy részük műemlék. Jó részük már romos állapotban van, helyreállításuk hatalmas összegeket igényel, a hívek száma kicsi és tovább csökken. Sürgős beavatkozásokra van szükség, több templomba beesik az eső, állaguk rohamosan romlik. A megye lakosságának 15%-a magyar, 4%-a református, 1%-a katolikus, 0,5%-a pedig unitárius. A földek és ingatlanok visszaigénylésére az esetek többségében még válasz sem érkezik. A református közösségek 98%-a 20 éve nem részesült semmilyen állami támogatásban. A polgármesteri hivatalok diszkriminatív módon osztják szét a pénzt, amiből főleg az ortodox egyház részesül, a többi felekezetnek a költségvetés-kiegészítésből ígérnek alapot, de erre soha sem kerül sor. A tanügyi, oktatási helyzet nem csak református ügy, felsorolták az elnöknek a tanerőhiányt, az összevont és felszámolás előtt álló osztályok problémáját, a bentlakási és ingázási gondokat. A megyei tanács elnökének a beszámolóhoz fűződő kérdése sokakat meglepett: “Új templom nem épül sehol?” – kérdezte. Gudor Botond felvilágosította: elegendő templomuk van, a helyreállítási, fenntartási költségeket nem tudják fedezni. Közösségi házak viszont épülnek. Ion Dumitrel megköszönte a meghívást, és biztosította a jelenlevőket, hogy segít a megyei szinten megoldható gondok esetében. Javasolni fogja kormányprogram beindítását ezeknek a műemlékeknek a helyreállítására. Kónya Tibor lelkipásztor az egyházi alkalmazottak – szám szerint 18 ember – fizetésének problémáját vetette fel és azt, hogy 27 parókia egyáltalán nem részesül állami támogatásban. Kováts Krisztián, Nagyenyed alpolgármestere elmondta: Ion Dumitrel az első megyei tanácselnök, aki az egyházakkal is együtt akar működni. /Takács Ildikó: Református lelkészekkel találkozott a megyei tanácselnök. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

Május 19-én tartották meg Aradon a minorita kultúrházban a hagyományos Szántó György prózamondó versenyt, melyre több mint húsz Arad megyei magyar diák nevezett be. Az Arad Megyei Magyartanárok Pedagógiai Köre és a Gyöngyház Egyesület évente megszervez egy-egy irodalmi vetélkedőt, egyik évben a Tóth Árpád szavaló-, idén pedig a fent említett prózamondó versenyt. /Sólya R. Emília: A kisebbek szorgalmasabbak voltak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

A nagyváradi bazilikában megtartott ünnepi nagymisével kezdődött a XV. Festum Varadinum rendezvénysorozat. A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek volt. Tempfli József köszöntőjében kiemelte Nagyváradnak és Szent László királynak történelmünkben betöltött szerepét. Erdő Péter bíboros szentbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy kereszténység hirdetése, a missziós tevékenység egyet jelent az örömhír terjesztésével. Szent László “sziklahitű” volt, alakja egybeforrt a magyar történelem nagy személyiségeivel. Felül tudott emelkedni a családi sérelmeken, mindig azon fáradozott, hogy tompítsa az ellentéteket. A szentmisét követően a bazilika előtti parkban ünnepi körmenetet tartottak, amelyben zászlóktól kísérve vitték körbe a lovagkirály ereklyéit tartalmazó hermát. Az ünnepséget a híveknek a Szent László ereklyéje előtti személyes tiszteletadása zárta. /Erdő Péter bíboros Nagyváradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

Dániel Éva, a Svéd Képzőművészeti Szövetség és a Stockholmi Egyetemes Képzőművészeti Egyesület tagja hazahozta alkotásait szülővárosába, Sepsiszentgyörgyre. Tehetsége a rajz és festészet irányában már fiatalkorában jelentkezett. A festészettel a 80-as években ismerkedett a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumban; az országos népművészeti versenyen első díjat nyert alkotásaival. Mindent kipróbál, a klasszikus festészettől az absztraktig, munkái eljutnak a nagyvilágba. 1990-ben családegyesítéssel kikerült Svédországba, ahol 1991-től folyamatosan kiállít. 1994-től egy új technikát alkalmaz, amely ismeretlen mind ez idáig a világon. Az életét megmentő professzor után Hilmann-technikának nevezett festési módszere szokatlan, nem csak technikailag – több dimenzió megvalósítása síkban –, hanem eszmeileg is. Egyik kiállítása alkalmából műveiről Banner Zoltán művészettörténész így nyilatkozott: ,,Ilyen jellegű varázslatokat csak szintén magyar találmányon, Gábor Dénes hologramjain láthatunk, s ezt rendkívül nehéz megteremteni. Ez egy egyedi technika. Művészete kifejezi az élet szépségét, sokszínűségét, a szülőföld szeretetét. Alkotásai gyönyörűséget okoznak a szemnek, és nyugtató hatást érnek el érzelmileg.” /Diószegi Gábor: Fent a magasban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

A Volt Politikai Foglyok Egyesülete május 19-én immár második alkalommal szervezte meg az 1945-1989 közötti eseményekről való megemlékezést. Az ünnepség Marosvásárhelyen a politikai foglyok Ifjúsági Ház melletti emlékművénél ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd tanácskozással folytatódott. Az emlékműnél viszonylag kevesen gyűltek össze, annak ellenére, hogy az országban élő összes volt politikai fogoly kapott meghívást a rendezvényre. A tanácskozáson nagyobb volt a létszám. Nistor Man, az egyesület elnöke a kommunizmus időszakát élesen bírálta, egy évszázadon át tartó bűncselekménynek nevezve azt. Több volt politikai fogoly is felszólalt, elemezték a múlt eseményeit és megosztották sorstársaikkal saját szomorú tapasztalataikat. Dávid Gyula beszédében az 1956-os események romániai hatásáról hallhattak a jelenlévők, majd Csiha Kálmán szövegét ismertették, amelyben szó volt az 1945 után elvett iskolákról, épületekről, a bezárt parókiákról. Sajnálatos módon még ma is forrnak a román–magyar ellentétek a Volt Politikai Foglyok Egyesületén belül, nyilatkozta Grama Ioan titkár. /Menyhárt Borbála: A múltra emlékeztek a volt politikai foglyok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

Az 1956-os magyar forradalmat felidéző fotókiállítást nyitottak meg május 19-én Bukarestben a Román Nemzeti Hadtörténeti Múzeumban. A kiállítás 90 százalékban korabeli fotókat tartalmaz. Kedves Gyula alezredes, a magyarországi Hadtörténeti Múzeum és Könyvtár igazgatóhelyettese elmondta: ez tárlat az immár tíz éve folyó magyar–román katonai kulturális együttműködés keretébe illeszkedik. A magyar honvédelem napján Budapestről Bukarestbe, a román hadsereg ünnepén pedig Bukarestből Budapestre szállítanak kiállítást. Reméljük, hogy a hidak tovább épülnek országaink között, mondta a kiállítást megnyitó beszédében Lugosi József ezredes, a Hadtörténeti Múzeum és Könyvtár igazgatója. /Kiállítás Bukarestben a magyar ’56-ról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Megérkezett Amerikából a Magyar Baráti Közösség 2006-os Évkönyve: ITT-OTT Kalendárium, 1956–2006. Bakos István örömmel jelezte Budapestről, hogy kitűnő, sokszínű és gazdag összeállítás, az 1956-os forradalom 50. évfordulója jegyében készült, Kovács András Ferenc Magna Hungaria című, Ilia Mihálynak ajánlott versével zárul.  Beke György is felhívta telefonon Sylvester Lajost, dicsérve az Évkönyvet.  Az Évkönyv gazdag erdélyi vonatkozású anyagot tartalmaz. Ebben Sylvester Székelyföldről mint az erdélyi magyarság belső anyaországá­ról szólt, voltaképpen a ,,kis anyaország” megjelöléssel az autonómiaigényt és -esélyt érzékeltette az erdélyi szórványmagyarság, de a moldvai csángómagyarok tekintetében is. A kalendáriumban Böjte Csaba Amerikában címmel ugyancsak Erdély a téma, Az amerikai magyar diaszpóra ’56-os értelmiségi csapata és az ’56-osok leszármazottai fogadott hazájukban s a Kárpát-medencében is meghatározó súllyal vannak jelen. Köztük Fülöp László (Október 23. – egy kései jelentés), Borokai Fanni (1956-os sortüzek), Lipták Béla (1956-os üzenetek) és Nagy Károly (Történelemhamisítás az Ötvenhatosokról). Ez az Évkönyv  világhálón, a http:www.mbk.org. webhelyen, a Magyar Baráti Közösség honlapján könnyen fellapozható. /Sylvester Lajos: A Magyar Baráti­ ­Közösség Évkönyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

Elsöprő többséggel bizalmat szavaztak Orbán Viktor pártelnöknek és a Fidesz négy alelnökének a párt május 20-án tartott XX., rendkívüli kongresszusán. A Fidesz országos elnöksége egyebek között az MSZP médiabeli és pénzbeli erőfölényét okolja a választási vereségért. Az elnökség azt is elismerte, hogy a Fidesz és kampányának gyengeségei, hiányosságai is hozzájárultak az eredményhez. A kongresszust követő sajtótájékoztatón Orbán Viktor elmondta, a kongresszus értelme az volt, hogy lezárják a választások értékeléséről szóló politikai vitákat, a továbbiakban pedig a jelennel és a jövővel foglalkozzanak. /Bizalmat szavaztak Orbán Viktornak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./