Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2016. április 19.
Béremelést várnak (Utcára vonultak a pedagógusok)
Több száz pedagógus tüntetett tegnap Bukarestben a kormány épülete előtt, méltányosabb bérezést követelve a közszférában. Az oktatók ugyanakkor az agyonbürokratizált rendszer ellen is tiltakoztak.
A megmozdulást a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége szervezte, amely mára is hasonló tiltakozást helyezett kilátásba. Az országosan a pedagógusok mintegy 60 százalékának érdekeit képviselő szakszervezet amiatt elégedetlen, hogy a kormány nem fogadta el múlt héten a közalkalmazotti bérek emeléséről szóló sürgősségi kormányrendeletet. Állításuk szerint a jogszabály méltányosabb bérezést írt volna elő a kezdő tanároknak, és vonzóbbá tette volna a pályát a tehetséges fiatal pedagógusok számára. A mintegy kétórásra tervezett tüntetésen a résztvevők különböző feliratú transzparensekkel üzentek a kormánynak. Ezeken egyebek mellett az volt olvasható, hogy Elástatok a papírmunkába!; A kezdő tanárok számára 50 százalékkal magasabb bért akarunk!, Iohannis, a kormányod csak rosszat tesz nekünk! Az érdekvédelmiek azt kifogásolják, hogy a jelenlegi bérezés nem ösztönzi megfelelően a pedagógusokat, és nem veszi figyelembe teljesítményüket. A tanárok a diákok után járó úgynevezett fejpénzzel is elégedetlenek. Úgy vélik, az oktatási minisztérium nem a valós költségeket vette figyelembe a fejpénz megállapításánál, így az nem fedezi a költségeket. A pedagógusok az osztályonkénti magas diáklétszámot is kifogásolták, ami szerintük az előző években végrehajtott tanárelbocsátások miatt alakult ki. Továbbá azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy az önkormányzatok nem térítik meg egységesen a pedagógusok ingázási költségét. Emellett aggasztónak találják a pedagógusokkal szembeni egyre gyakoribb erőszakos (fizikai és szóbeli) fellépést mind a diákok, mind a szülők részéről, illetve felróják a nyugdíjazás körüli rendellenességeket is. A közalkalmazottak bérezéséről szóló törvénytervezetet a kormány múlt heti ülésén vonta vissza a napirendről.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. április 19.
Vásárhelyi diákok remekeltek
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) szervezésében április 16-án, szombaton a kolozsvári János Zsigmond Kollégiumban zajlott az Öveges József és Vermes Miklós-fizikaversenyek országos döntője. A Vermes Miklós-fizikaversenynek több marosvásárhelyi díjazottja is van. A IX. osztályosok mezőnyében Ferencz Dániel, a Bolyai líceum diákja, Szász Ágota tanítványa első helyezést ért el, Benedek Kristóf, a Római Katolikus Líceum tanulója (felkészítő tanár: Kozma Tamás) harmadik lett. A X. osztályos versenyzők közül a bolyais Puskás Dávid (felkészítő tanár: Szász Ágota) érdemelte ki a második díjat, a szintén bolyais Szász Tamás (felkészítő tanár: Dávid Anna) dicséretben részesült. A vásárhelyi diákok részt vehetnek a verseny magyarországi döntőjén.
(nszi)
Népújság (Marosvásárhely)
2016. április 19.
Korszerű mezőgazdasági gépeket kapott a Sáromberki Technológiai Líceum
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közbenjárásával 5,5 millió forint értékben négy erdélyi iskolát támogat a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Egyik szerencsés tanintézmény, a Sáromberki Technológiai Líceum csütörtökön vett át mezőgazdasági eszközöket. A kiváló minőségű gépek megvásárlása az iskola igényeinek megfelelően történt.
Az adományt az iskola tanulóinak és pedagógusainak jelenlétében dr. Kentelky Endre, a Kertészmérnöki Tanszék adjunktusa adta át, aki elmondta, hogy olyan mezőgazdasági gépeket hoztak, amelyek évtizedekig szolgálhatnak, ha megfelelően kezelik őket. "Mint ismeretes, napjainkban nehéz körülmények között zajlik, minimális beruházással tengődik a hazai szakoktatás, ezért úgy gondoljuk, hogy ideje letenni az alapokat a minőségi, korszerű szakoktatáshoz. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy szakemberhiánnyal küszködik társadalmunk. Öröm számunkra, hogy segíthetünk nektek, remélem, hogy a gépek segítenek abban, hogy szakmailag is fejlődjetek" – fejtette ki beszédében dr. Kentelky.
A sáromberkiek ezúttal fűnyírót, élősövénynyírót, elektromos kaszagépet és kapagépet, valamint permetezőgépet kaptak, amit a diákok saját tangazdaságukban használhatnak. Ezeket szakemberek felügyelete mellett azonnal ki is próbálták. A gépek megvásárlása után megmaradt pénzt az iskoláknak adják, hogy szükség szerint kisebb eszközöket vásároljanak. A támogatásból további két Hargita megyei és egy Kovászna megyei iskola részesül.
Incze Jenő, a Sáromberki Technológiai Líceum igazgatója megköszönte a gépeket, hangsúlyozva, hogy nagy segítséget jelent számukra az értékes adomány, hiszen ezentúl modern mezőgazdasági felszereléssel, korszerű eszközökkel végezhetik tevékenységüket. "Nem voltak eszközeink az agroturizmus osztály működtetésére, el sem tudtuk képzelni, hogy tudjuk megszerettetni a mezőgazdasági szakmát a gyerekekkel eszközök nélkül. A megmaradt pénzből kerti szerszámokat fogunk vásárolni" – mondta az intézményvezető.
Berekméri Edmond
Népújság (Marosvásárhely)
2016. április 19.
XXII. Horváth Béla Szavalóverseny Borosjenőn
2016. május 14-én, szombaton 15 órakor a városi művelődési ház nagytermében huszonkettedik alkalommal rendezzük meg Borosjenőben a város neves szülöttéről, Horváth Béla színész-rendező-író-műfordítóról elnevezett szavalóversenyt a környékbeli gyerekek és fiatalok részvételével. A szavalóversenyen a következő korcsoportok szerepelnek: óvodások, I–IV., V–VIII. és IX–XII. osztályosok.
A zsűri külön bírálja el azokat a szavalókat, akik anyanyelvükön tanulhatnak, és külön azokat, akik csak fakultatív oktatáson tanulják a magyar nyelvet.
Minden versenyző jutalomkönyvben és emléklapban részesül.
Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk.
A szervező bizottság nevében
Dr. Vajda Sándor
Nyugati Jelen (Arad)
2016. április 19.
ARADI ALMA MATER ALAPÍTVÁNY – 25
Jubileumi gondolatok, emlékező sorok
„csak a Méhes álljon ragyogón, kitárva
új határok felett minden égi tájra.”
(Mécs László)
Negyedszázados fennállás után már lehet ünnepelni is, emlékezni szükséges.
Ma 25 éve – 1991. április 19-én – felvétetett egy jegyzőkönyv „az Arad megyei iskolaszék alapszabály-tervezetet megbeszélő, alapító gyűlésén.” Iskolaszék helyett alapítvány lett: ALMA MATER ALAPÍTVÁNY ARAD.
Hosszú évtizedek után ez volt Aradon az első magyar vonatkozású alapítvány, amelynek bírósági bejegyzése június 6-án már meg is történt. Az aradi kezdeményezéshez társult az Alma Mater e.V. Köln (1991. július), majd az Aradi Alma Mater – Budapest megalakulása (1996), amelyet 1999. január 5-én közhasznú fokozatú alapítványként jegyeztek be a magyar fővárosban.
Néhány alkalmi kiadvány megjelentetése után, 1997 decemberében, karácsonyra elindult az alapítvány időszakos – kéthavonként megjelenő – folyóirata, a SZÖVÉTNEK, amely később aradi kulturális szemleként definiálta magát. A jövő évben 20 éves lesz.
Mint egyike az alapítvány első három „rakoncátlankodó” elnökének, gondolok vissza a 25 év eseményeire. Hősök nélküli romantikus kalandnak értékelve az alapítvány első 12 évét, egy könyvben megírtam annak a történetét. Hogyan? Ahogyan én láttam.
Van a könyvben egy cím „hát ez mind megtörtént, és mi sosem vettük észre” (T. Wilder); szerepel benne a következő négy mondat is: „Minden vitatható. Tévedhettem az események időpontját, a személyeket, a nagyságrendeket illetően. Lehetett volna jobb címeket találni. De hazug mondat nincs a könyvben.”
Azt is kihangsúlyoztam, hogy „Szelet vetni, vihart aratni nincs szándékom.”
De közben már kitört a vihar; kereszt-, talán még pergőtűzről is beszéltünk, elhangzott a „gittegylet” elnevezés is.
Ma már mindennek nincs jelentősége.
Egy fontos: a fennmaradás.
A múlt emlék, a jelen valóság, ígéret a jövő.
Különben is, a csend, a megnyugvás idejét éljük.
A negyedszázad arra is biztat, „íródjon” meg a hiányzó 13 év (2003–2016) története is, úgy, ahogyan az igazság és a jelen érdeklődése elvárja azt.
Vagyunk néhányan, akiket egyaránt kötnek szép és keserű emlékek is a negyedszázaddal ezelőtt indult romantikus kalandhoz. Várjuk a folytatását.
Réhon József
Nyugati Jelen (Arad)
2016. április 19.
Hagyományt teremteni az anyanyelvű programokból
Teltházas, nagy siker a Borosjenői Magyar Házban
Vasárnap 17 órától a zsúfolásig megtelt Borosjenői Magyar Házban tartott előadást a nagyváradi MM Pódiumszínpad, amely nagy sikerrel mutatta be a Poétai recept, avagy vándorlás Csokonaitól Tamásiig című vidám, verses összeállítását. A Kádas Ferenc, Marin Lucia, Melegh Attila, Miklósik Gellért fellépésével eredetileg meghirdetett programot nagyban feldobta Molnár Júlia énekes színművész fellépése. Az első részben elhangzott költemények utáni programban összekötő szövegek felvezetésével, a költeményekhez kötődő népdalokkal, magyar nótákkal, megzenésített versekkel, operett-betétekkel színesítette az előadást.
Az Antal István és Veres László zenéjére, Kudelász József és Lajos Éva díszleteivel bemutatott műsort akkora érdeklődés kísérte, hogy a nézők alig fértek be a terembe, a szomszédos helyiségekből is székeket kellett hozni a részükre. A közel 70 néző Borosjenőről, Borossebesről, Gyorokról, de a Bihar megyei Bélfenyérről is érkezett. A vastapssal zárult előadást követően a szervezők, Mészáros Dávid és felesége, Katalin a folyosón szeretetvendégséget adtak a közönség részére, míg a színművészeknek és a bélfenyéri Kolping Árvaházból érkezett vendégeknek, összesen 20 személynek az otthonukban szolgáltak vacsorával.
A nagy siker a színművészeket is lelkesítette, ezért kijelentették: bármikor hívják őket, szívesen lépnek fel Borosjenőn, ahol a szervezők és a támogatók, a Mészáros házaspár hagyományt kíván teremteni a magyar nyelvű előadásokból. Azok az anyanyelvű kultúra ápolása mellett alkalmat adnak a helybeli és a környékbeli magyarság találkozóira, egymás jobb megismerésére is. A szórványmagyarság körében kifejtett közösségépítés, a megtartása terén kifejtett munka mindenképp dicséretes, követendő.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2016. április 19.
IX. Simonyi Imre-szavalóverseny
Érezni a versmondás örömét
A verseny fő célja az anyanyelv ápolása, s az, hogy gyermekek érezzék a versmondás örömét – mondta bevezetőjében Szabó Attila, a helybeli iskola igazgatója a pénteki simonyifalvi szavalóverseny megnyitóján. Az igazgató köszönetet mondott a verseny megszervezésében, támogatásában közreműködőknek (pedagógus kollégák, az RMDSZ helyi szervezete, Haász Tibor polgármester), és külön üdvözölte az éppen a községben tartózkodó belga testvértelepülés, Tournhout képviselőit, akiket a közönség lelkesen megtapsolt. Megemlékezett a versmondó verseny „erős támogatójáról”, a nemrégiben elhunyt Hevesi József doktorról, akinek emlékére egypercnyi csenddel adóztak a jelenlévők.
A vetélkedőn hét iskola (a házigazdán kívül Vadász, Nagyzerind, Ágya, Erdőhegy, Zimándújfalu, Kisiratos), valamint a magyarországi Lőkösháza és Békéscsaba versmondói vettek részt. Az érkezőket a kultúrotthonban a helyi különlegességgel, a márványos kaláccsal és természetesen nagy szeretettel fogadták.
A hagyományosan a Himnusz eléneklésével induló verseny előtt az iskola népdalkórusa (Matyelka Mária vezetésével) Beethoven örömódájának részletét, az Európai Unió himnuszát és népdalokat adott elő, az iskola Deák Andrea angoltanár által betanított gitárcsoportja kis műsorral kedveskedett az esemény résztvevőinek.
A versmondók nagy száma miatt a több kategóriában zajló verseny mezőnye kettévált: a „kicsikre” (előkészítő és I–IV. o.), valamint a „nagyokra” (V–VI. és VII–VIII. osztály). Az eredményhirdetésre aztán ismét a kultúrotthon nagytermében került sor.
A versenyszabályzat értelmében bármely magyar költő versével lehetett jelentkezni, egy-egy iskolának azonban egy Simonyi-verset is be kellett mutatnia. (A később gyulaiként számon tartott kiváló költő, Simonyi Imre – 1920–1994 –, a verseny névadója Simonyifalván született.)
A gyermekek mindkét csoportban a legjobb tudásuk szerint mondták a verseket, egyesek nagyszerűen, a zsűri pedig azon volt, hogy a lehető legobjektívebben értékeljen. (A „nagyok” zsűrije, amelynek alulírott is tagja volt, mondhatni hajszálnyira megegyezett a díjazottak sorrendjében.)
Az eredményhirdetés után a házigazdák finom töltött káposztával várták a vendégsereget (a háromszáznál több tölteléket, dicséretükre legyen mondva, a helyi pedagógus hölgyek hathatós közreműködésével „bögyörgették”). Szerencsére szép, meleg idő volt, a kultúrotthon udvarán is teríthettek.
Nyugati Jelen (Arad)
2016. április 19.
Nemcsak plakátragasztásra használhatók a fiatalok
„A MIÉRT egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az önkormányzati választások során 500 fiatal kerüljön be az RMDSZ jelöltlistájára” – magyarázta Antal Lóránt MIÉRT-elnök tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: fontos a fiatalok képviselete, támogatása és az itthon maradás elősegítése.
Geréd Imre kolozsvári városi tanácsos kifejtette: 2012-ben megtört a jég, és az elmúlt négy évben bebizonyosodott, hogy a fiatalok nem csak plakátragasztásra használhatók. Eredményként könyvelte el, hogy a városi tanácsban sikerült elfogadtatni azt a határozatot, miszerint a KMDSZ által ingyenesen kibocsátott A Kártya igazolvány birtokosai is részesüljenek ingyenes közszállítási bérletekben. Amikor tavaly Kolozsvár volt Európa Ifjúsági Fővárosa, a magyar fiataloknak köszönhetően sikerült többnyelvű (köztük magyar) logót és kommunikációt megvalósítani. Ugyanakkor a tömegközlekedési jegyautomaták és a biciklikölcsönző rendszer menüjének is van magyar változata.
„Olyan fiatalokat kértünk fel a jelöltségre, akik a közösségi munka területén már bizonyítottak, és ismerik azt a közösséget, amelyet képviselnek és elkötelezettek” – közölte Antal Géza KIFOR-elnök.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2016. április 19.
Nagyenyedi Bethlen-kollégium: Apafi-termet avattak térképtörténésszel és heraldikussal
A belső udvart kövezik, a Bagolyvár termein valamint a díszterem felújításán még dolgoznak. Eközben a keleti főszárny gyökeresen átalakított régi tanári szobáját előadások megtartására tették alkalmassá: korszerű vetítési technikával és új székekkel látták el. Ugyanakkor felelevenítették a 18. és 19. században felvett szokást, miszerint nevesítették az akkori „négyszögű kollégium” szobáit. Kezdetben nyugati protestáns egyetemi városok neveit használták fel, mint például: Berlin Croninga, Corintus, Ephesus stb. Később, 1776 után többek között Párizs, Danzing, Nápoly, Edinburg neveket adtak a sokat használt kollégiumi termeknek. A kollégium közössége most úgy döntött, hogy az előadások termét I. Apafi Mihály fejedelemről nevezi el, aki Enyeden, az alapító fejedelem birtokainak központjában újraindította a kollégiumi iskolát. További termek nevesítése is folyamatban van.
Szőcs Ildikó igazgató könyvet ajándékozott Gróf László térképtörténésznek.
BAKÓ BOTOND
Szabadság (Kolozsvár)
2016. április 19.
Alapfokon a katolikusoké a váradi pénzügyi palota
Pert nyert alapfokon a nagyváradi római katolikus püspökség a Bihar Megyei Tanáccsal szemben Nagyvárad egykori pénzügyi palotájának visszaszolgáltatása ügyében.
A Digi24 beszámolója szerint a bukaresti legfelsőbb bíróság által két éve elrendelt perújrafelvétel során most a piteşti-i táblabíróság hozott kedvező ítéletet a belvárosi patinás ingatlanért régóta küzdő katolikus egyház javára, de a jogerős döntésig az omladozó homlokzatú épület tatarozása még várat magára.
Cornel Popa megyei tanácselnök azonban a Krónikának leszögezte, hogy a megyei önkormányzat él a fellebbezési lehetőséggel. „Csak akkor tudunk gondoskodni róla, ha a miénk. Az zavar a legjobban, hogy jelen helyzetben nem tudunk semmilyen pénzalapot kiutalni vagy európai uniós támogatásra pályázni a felújítása érdekében” – fogalmazott lapunknak a megyei elöljáró. Bevallása szerint meglepte, hogy alapfokon elvesztették a pert, a szerinte „ellentmondásos” döntések láttán pedig már nem is merné megtippelni a másodfokú ítéletet.
Az évek óta húzódó per során az egyház sem bízta el magát. Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök elmondta, egyelőre jogerős ítéletre várnak, az ingatlan majdani rendeltetésével és felújításával csak utána foglalkoznak majd. „Ha az iratokat vesszük alapul, akkor számítottam arra, hogy megnyerjük a pert. Amennyiben viszont nemcsak azokat vették volna figyelembe, úgy lehetett volna más kimenetele is az ügynek” – értékelte a Krónikának az egyházi elöljáró. Mint mondta, őt eddig sem lepte meg, hogy a megyei önkormányzat mindent elkövet a visszaszolgáltatás lezárásának megakadályozásáért, ahogyan most is számított arra, hogy megfellebbezik a táblabíróság döntését.
Az irgalmasrendiek ingatlanját – amint arról több ízben is írtunk – 2012-ben kapta vissza a püspökség, ám a megyei önkormányzat megtámadta az illetékes bizottság határozatát, mondván: a belvárosi épület valójában a magyar állam tulajdona volt, amelyet a trianoni döntéssel a román állam csak átvett. Ezzel szemben az egyházi képviselők kutatásai szerint a rend saját telkén bankkölcsönből építette a palotát 1890-ben. Az államosítás után sokáig a 2-es számú járóbeteg-rendelő működött benne, de a 2002-ben kezdődött restitúciós procedúra elhúzódása miatt az épület állaga annyira leromlott, hogy az egészségügyi intézmény elköltözött, és a belváros szívében található patinás műemlék épület azóta használaton kívül áll.
A katolikus egyház álláspontját a helyi bíróság alapfokon, majd másodfokon is megerősítette, ugyanakkor a Bihar Megyei Tanácsot közpénzből képviselő Mircea Ursuţa ügyvédnek sikerült Bukarestben kiharcolnia a perújrafelvételt. A püspökséget amúgy az irgalmasrendiek vezetője, a pátergenerális bízta meg, hogy ők járjanak el az ügyben.
A Betegápoló Irgalmasrend (Mizerikordiánus) laikus férfi szerzetesrend, melynek tagjai orvosok, gyógyszerészek, ápolók voltak, és a működéshez szükséges pénzt kamatozó tőkéből, bérbe adott ingatlanokból szerezték. A pénzügyi palota építését 1899-ben rendelte el Wimmer Julián doktor, a rend akkori váradi perjele, és megkötötte a bérleti szerződést az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminisztériumával, amely sürgősen megfelelő székhelyet keresett a pénzügyi igazgatóság számára. A Bihar Megyei Tanács fellebbezésében erre a szerződésre hivatkozott.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)
2016. április 19.
Jelentések árnyalatai
A korábbiakhoz képest bővebben taglalja a romániai magyarság helyzetét az Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogok gyakorlatáról szóló, 2015-re vonatkozó éves jelentése.
A múlt héten közzétett dokumentum nagy vonalakban összesíti azokat a jogsérelmeket – kezdve az anyanyelv és a közösségi jelképek használatának korlátozásától a restitúció akadályozásáig –, amelyek miatt a magyarság okkal hangoztatja: Romániában nem érvényesülnek a kisebbségi, tulajdonképpen az emberi jogok.
Az országjelentés magyaroknak szentelt fejezete okkal nevezhető előrelépésnek, főleg annak ismeretében, hogy az amerikai külügyminisztérium „problématérképére” az elmúlt években sokkal kevesebb ilyen ügy került fel. A kérdés azonban az, remélhet-e lényeges elmozdulást kisebbségi sorsa alakulásában az erdélyi magyarság, tekintettel lesznek-e a román hatóságok a tengerentúlról érkező figyelmeztetésre.
Az RMDSZ máris saját külpolitikai sikereként értelmezi az amerikai részről megfogalmazott feddést, többek között Kelemen Hunor tavalyi washingtoni látogatásának tudva be a mostani jelentésben megnyilvánuló kitüntető figyelmet. Csakhogy nem mindegy, mihez mérjük ezt a sikert, amikor tudjuk: korábban a szövetség külpolitikája nem létezett, a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtásáról szóló román kormányjelentéshez készített árnyékjelentésének közzététele pedig nehezen vonatkoztatható el a közelgő választási kampánytól, miután kormányzati pozícióban az alakulatnak esze ágában nem volt hasonló formában felhívni a nemzetközi közösség figyelmét a magyarok bajaira.
Ettől függetlenül illúzió feltételezni, hogy az országjelentés alapján Washington keményen számon is fogja kérni az abban foglaltakat Bukaresten, amikor a történelem folyamán soha nem volt olyan jó a román–amerikai viszony, mint most. Amerika számára mindenekelőtt a szövetségesi viszony határozza meg egy országhoz fűződő kapcsolatát, és mivel Románia mindenben kiszolgálja geostratégiai érdekeit, a világ nagyhatalma egy kis ejnyebejnyézés közepette hajlandó azt is elnézni, hogy Bukarest fütyül mindenféle raportra, közben pedig elnyomja a területén élő legnépesebb nemzeti kisebbséget.
Rostás Szabolcs |
Krónika (Kolozsvár)
2016. április 19.
Kettős ünnep az Aporban
Tudományos ülésszak, kiállítás, néptánc
Holnap, április 20-án a felsőháromszéki mezőgazdasági oktatás 85., illetve báró Apor Péter születésének 340. évfordulóját egész napos rendezvénysorozattal ünneplik meg a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceumban.
A Vigadó Művelődési Ház kistermében 9 órától esedékes, A mezőgazdasági oktatás jelenének gondjai, kihívásai című tudományos ülésszakot ugyanott emlékkönyv-bemutató, fotó-, majd régipénz-kiállítás követi 11, illetve 12 órától. A 14 órától kezdődő gasztronómiai bemutató után a Vigadó nagytermében kulturális emlékműsort tart a tanintézmény Fergettyű néptánccsoportja és a Vadrózsa népdalkör a testvériskolák képviselőinek közreműködésével.
Ezt követően a tanintézmény udvarán dr. Tóth Katalin nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és dr. Torda Márta, a Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztályának osztályvezetője hivatalosan átadja a pályázat révén nyert traktort, majd az emlékplakett leleplezése után az esemény állófogadással zárul.
Daczó H. Barna
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. április 19.
Székely városünnep
Ott voltam a születésénél, s nem feledhetem. A Szent György Napok a diktatúra által halálra ítélt, agyonmanipulált polgári társadalom feltámadásával ért fel a kilencvenes évek oly ígéretesen induló elején. Annyira más volt, mint a korábbi korok államosított „ünnepei”, a kivezényelt tömegek kényszerű ücsörgése a tereken!
Ki emlékszik például arra, hogy ha egy-egy ilyen alkalommal az éljenzés, a hatalom imádására fölszólító jelszavak skandálása nem volt elég hangos, akkor hangszóróból és szalagról ráerősítettek a külön ezzel megbízott emberek, a végén gépileg ment minden, a harsogó műlelkesedés úgy tombolt a tapstereken, mintha valami mély válságot kellene elfojtania, mint ahogy valóban az is volt a célja. A feltörő tiltakozás hangját sokáig, megengedhetetlenül hosszú ideig el is fojtotta. Románia a személyi kultusz őrületének jó két évtizedes példáját produkálta, s amikor a diktatúra mégis összeomlott, iparkodtunk visszanyerni hitünket az ország európai küldetésében.
E hit azóta csak külön erőfeszítéssel tartható – nem fonnyadt viszont meg a városünnep, melyet akkor alapított lakossága, egyben a valamikori, évszázadokig szabadon lefolyó vásárok hangulatát is feltámasztva, beleoltva a székely hagyományok hasonlíthatatlan ízeit. Az első alkalmak a szárba szökő civil társadalom spontaneitást és okos szervezést kiegyensúlyozottan elegyítő kezdeményezését jelentették, magát a sokáig várt szabadság élményét. Ha azóta az ún. fogyasztói mentalitás meg is kísérelte a maga képére átgyúrni az ünnepet, leszögezhetjük, ez szerencsére maradéktalanul nem sikerült neki, a Szent György Napok megőrizte majd minden eredeti értékét, benne egy polgárosodásának kiteljesedésére, saját sorsának irányítására törekvő közösség ünnepli önmagát.
B. Kovács András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. április 19.
Emőd Tamásra emlékeztek
A Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete és a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum közös szervezésében hétfő délután Emőd Tamásra emlékeztek a tanintézmény dísztermében.
A Premontrei Öregdiákok Egyesülete 22 éve igyekszik eleget tenni azon vállalásának, hogy Várad egykori jeles személyiségeinek emlékét nem hagyja elhalványodni, elfelejtődni, s ebbe a sorba illeszkedett a XXV. Festum Varadinum keretében megrendezett hétfő délutáni Emőd Tamás-emlékműsor is.
A szép számú érdeklődőt Vonház Antal egyesületi titkár köszöntötte, majd Pásztai Ottó idézte meg Emőd Tamás (1888-1938) alakját, életét, akinek a temetésén különben édesanyjával együtt jelen volt. Arra hívta fel a figyelmet: Fleischer Ernő néven született, és Kiss József, A Hét szerkesztője keresztelte el Emőd Tamásnak. Még húsz éves sincs, amikor Ady közvetlen közelében találjuk őt, s sajátítja el mindazt, ami a korabeli iskolák anyagából hiányzott. Erkölcsi, világnézeti tudatosodása, belső harmóniája a szülői ház melegében erősödött. A hazaszeretet érzését is a családi fészek oltotta bele, a költői pályája pedig, mint a többi fiatalé, A Holnap antológiájának két kötetében indult, melynek ügyét hittel és meggyőződéssel szolgálta. Humanisztikus költői alkat volt, fogékony minden szépre és igazra, bensőséges hangvétele, érzésvilágának szuggesztív képei nevet és tekintélyt szereztek neki. A Bonbonniere színpadán irodalmi matinékkal hagyományt teremtett, jelenetei, sanzonjai közkedveltekké váltak. Nyughatatlansága, vágyakozása az új kihívások felé hajtotta azonban, így nagy űrt hagyott maga után, amikor 1914 őszén elhagyta szeretett városát, s Budapestre távozott. Megrázó képekben örökítette meg a háború okozta sorstragédiákat, a későbbiekben pedig jelképes állatmesékbe tömörítve szatirizálta az élet ferdeségeit. Az 1920-as, 30-as években a „sárga folt”, az egyre fokozódó társadalmi türelmetlenség, a faji megkülönböztetés, az erősödő sovinizmus nyugtalanító érzéseket keltett benne. Fiatalon, alig 50 évesen távozott az örökkévalóságba: hazajött meghalni abba a városba, mely egykoron útjára bocsátotta.
A sárga folt
Zalder Éva igazgatónő, magyar szakos tanárnő főként Emőd Tamás kabaréíró és színházigazgatói tevékenységét domborította ki az expozéjában Egyebek mellett azt emelte ki: igazgatóként Nagy Endre legjobb hagyományait újította meg színházaiban, a kabaré számára egy új, másféle előadási stílust képviselt. Jeleneteit, dalszövegeit ízlés, költészet és műgond jellemezte. Színpadi művekkel, dramatizálásokkal és átdolgozásokkal gazdagította a budapesti színházak műsorát. A főváros biztosan számtalan izgalmas kalandot jelentett a számára, alkalma adódott színpadi íróként, kabarészerzőként, újságíróként és színház igazgatóként tevékenykedni. Igazi költő és színházi ember volt, világpolgár és hazafi, aki magyarsága mellett büszkén vállalta a hátán levő „sárga foltot”.
Ami pedig háborúellenes verseit, színdarabjait, jeleneteit, a Züm-züm egyes darabjait illeti, ezeket gyakran hasonlítják Bertold Brecht „song”-jaihoz, s ez már egy egészen más minőséget, egy, a szokványos magyar kabarétól elütő hangot jelent. A háború mélyen bevési magát Emőd írói világába, a legtragikusabb hangtól a leggroteszkebbig, a népiestől a szentimentálisig, sőt néha enyhén optimistáig minden hangot megszólaltat.
Műsor két részben
A szervezők két, megindítóan szép és elgondolkodtató műsorral járultak hozzá ahhoz, hogy a jelenlevők még jobban megértsék Emőd Tamás gondolkodásvilágát, érzéseit. Lomok a szekrényben címmel zenés-táncos múltidéző játékkal lépett fel a Szent László Líceum néhány diákja. Ezt követően Meleg Vilmos sznművész ajándékozta meg közönségét egy versösszeállítással (Tűnt idők üzenete), a zenei kíséretet Dombi Dávid, a Szigligeti Színház korrepetitora biztosította.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2016. április 19.
Nyílt napok a piarista nővéreknél
Nagyon sokan érdeklődnek aziránt, hogy miként telnek a nagykárolyi piarista nővérek és „gyermekeik” mindennapjai, ezért nyílt napokat szerveznek.
Sokakat érdekel, hogyan élnek a nagykárolyi piarista nővérek és gyermekeik az egykori Zárdában a város közepén. Az impozáns épület egy projekt által teljesen megújult, hogy tavaly nyár óta otthonául szolgáljon a nővéreknek és gyermekeiknek.
Hogy ne csak azok lássák, milyen az élet az Oasis Mater Celestina nevű nagykárolyi napköziben és gyermekotthonban, akik folyamatos kapcsolatban állnak az ott élőkkel, hanem az érdeklődők is betekintést nyerhessenek mindennapjaikba, a nővérek úgy döntöttek, április 18–22. között nyílt napokat tartanak.
Vörös Tünde, azaz Tünde nővér fogadott minket az otthonban. Ottjártunkkor alsó tagozatos osztályok érkeztek hozzájuk. Az Iskola másként hete alatt több osztály is bejelentkezett, hogy megnézze, hogyan és milyen körülmények között élnek a nővérek által nevelt gyermekek. Hétfőn az iskolások — akik közül többnek a nővérek által nevelt gyermekek osztálytársaik is egyben — örömmel fedezték fel az udvaron található tavacskát, a Tündérkertet és a játszóteret is.
Olyan gyermekek élnek együtt a nővérekkel, akiknek fedélre, meleg szobára, otthonra, szeretetre van szükségük. Ezt a piarista nővérek igyekeznek megadni nekik. Huszonhat gyermekkel költöztek be tavaly augusztus 25-én, és közösen szépítették tovább, töltötték be élettel a ház minden zugát. Egy oázis ez, ahol a gyermekek otthonra találhattak. A nyílt napokkor minden nyitott, jó szívvel érkező érdeklődőt nagy szeretettel várnak a nővérek és a gyermekek is.
frissujsag.ro
2016. április 19.
Marosvásárhelyen mutatják be a Magyaroké című táncjátékot
Április 25-én, hétfőn este 7 órakor a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mutatja be Magyaroké című műsorát Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes székházában.
A műsor a magyar népi (tánc)zene és tánc mélyebb rétegeiből merít a közönség számára. Az előadás során többnyire olyan táncokat láthatnak a nézők, amelyeket az őket éltető, akár más nemzetiségű közösségek is fontosnak tartottak és tartanak megnevezni magyarnak.
Zenei szerkesztő Kelemen László. Rendező-koreográfusok Szűcs Gábor és Fundák Kristóf, alkotótársak Szűcsné Urbán Mária és Fundák Kaszai Lili. Művészeti vezető, igazgató: András Mihály.
maszol.ro
2016. április 19.
Az Erdélyi Múzeum tudományos folyóirat filozófiai lapszámainak bemutatása
Az Erdélyi Múzeum Szerkesztősége, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaság-, és Társadalomtudományi Szakosztálya, a BBTE Magyar Filozófiai Intézete és a BBTE Filozófiai Doktori Iskolája közös szervezésében kerül sor az Erdélyi Múzeum tudományos folyóirat filozófiai lapszámainak bemutatására.
A folyóirat filozófiai lapszámait Ilyés Szilárd-Zoltán és Veress Károly szerkesztők mutatják be.
Jelen lesznek a folyóirat hasábjain rendszeresen publikáló szerzők, a BBTE Magyar Filozófiai Intézetének munkatársai, doktoranduszok, egyetemi hallgatók.
Helyszín: Kolozsvár, az EME központi székházának díszterme.
Időpont: 2016. április 22., 18 óra
Szervezők: Az Erdélyi Múzeum Szerkesztősége, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaság-, és Társadalomtudományi Szakosztálya, a BBTE Magyar Filozófiai Intézete és a BBTE Filozófiai Doktori Iskolája

eme.ro
2016. április 19.
Bartis Attila: túlméretezett a nyugati ember egója
Az erdélyi származású, Magyarországon élő Bartis Attila íróval beszélgetett Szegő János irodalmi kritikus hétfő este a Szent György Napok programsorozatának keretében. Az alkotó a városnapokon bemutatandó előadásáról is beszélt.
A Szent György Napokon vendégszerepelt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadása, a Rendezés, melynek írója és rendezője Bartis Attila. „Fogalmam sem volt, hogy én is rendezem az előadást, ugyanakkor ennek ötlete Sepsiszentgyörgyhöz kötődik – mondta a az alkotó a bemutatót megelőző író-olvasó találkozón. Mint fogalmazott, a Nyugalom című kötetéből színpadra vitt produkció megyeszékhelyi bemutatóját követően tette azon kijelentését, miszerint kipróbálná, milyen színházi előadást rendezni. „Nem bánom, hogy kimondtam, de nem számoltam a mondat súlyával” – tette hozzá az író, akit a marosvásárhelyi társulat igazgatója keresett fel az ajánlattal néhány héttel később.
„Közös játéknak indult, de nem lehet hivatkozási alap, hogy nem vagy hivatásos rendező, ha elvállaltad a munkát, kötelességed azt a tőled telhető legjobb tudásod alapján megtenni” – magyarázta Bartis Attila. Az alkotó úgy vélekedik, amíg egyedül ül az íróasztalnál, csak a saját bőrét viszi vásárra, ám a színház más, ott mindenkiért felelős, a marosvásárhelyi társulat tagjai ugyanakkor nagyon sokat segítettek a próbafolyamat során. A legnagyobb tétje annak volt, hogy meg tud-e szólalni hiteles hangon az, amit elképzel az ember – fogalmazott Bartis Attila.
Mint ismeretes, Bartis a legfrissebb regényével, A vége cíművel 2002 nyarán kezdett el foglalkozni, ennek nagy részét pedig Jáva szigetén írta, Indonéziában. Mint az alkotó elmondta, kétszer tartózkodott Kínában, mindkét alkalommal irodalmi jellegű meghívásra, akkor fogalmazódott meg benne az igény, hogy más kontinensen éljen. El akartam menni Európából, hogy kívülről jobban rálássak a nyugati ember hétköznapjaira, nem menekültem, hanem kíváncsi voltam egy más nézőpontra – magyarázta.
Kifejtette, Ázsiában való tartózkodása során a nyugati ember túlméretezett egója igazán szembetűnő volt, ami nem feltétlenül „csúnya és rossz, hanem megvan az áldásos része is”. Elmondta, kint érezni lehet, hogy nem változott a kultúra, a változás nehezen következik ott be, mivel az egó szerepe sokkal kisebb, mint az európai kultúrában. Nem ideális hely egyik kontinens sem, de fontos megtapasztalni a különbségeket – hívta fel a figyelmet az író. Arra a kérdésre, hogy tervez-e még kiutazni, kifejtette: „honvágyam van egy olyan világ után, ahol kívülálló lehetek és az is maradhatok”. Az író lehetőséget kapott ismét huzamosabb időre Ázsiába utazni, legkésőbb június végén utazna vissza, ám hozzáteszi: ez nem azt jelenti, hogy odavágyódik, csak a lehető legtöbb idejét ott töltené.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro
2016. április 19.
Együtt az ellenzék
Udvarhelyen (újra) koalícióra léptek az ellenzéki pártok, melynek eredményeként visszalép a polgármester-jelöltségtől a néppárti Zakariás Zoltán, és pártja közös tanácsosi listát állít az MPP-vel. Polgármesterjelöltjük az MPP-s Gálfi Árpád.
Zakariás Zoltán néppárti alelnök szerint országos politikai státusa is útjában állhatott annak, hogy eddig nem jött létre helyi összefogás az EMNP és az MPP között, éppen ezért úgy döntött, visszalép a pártja által felajánlott polgármesteri jelöléstől – közölte a politikus a keddi sajtótájékoztatón. Mint mondta, politikai tevékenységének egyik legfontosabb célja „Udvarhely fejlődésének biztosítása és a helyi közösség érdekeinek képviselete”, ezért is hozta meg döntését.
„A néppárt és az MPP helyi szervezetei megegyeztek az önkormányzati választásokon való közös indulásról, létrejött a választási koalíció, amely a tegnapi nap folyamán bejegyzésre került a megyei választási bizottságnál. A két párt egyesítette erőit, és egy erős közös csapattal, illetve közös programmal feláll a közös jelölt, Gálfi Árpád mögé” – jelentette be Zakariás.
Gálfi Árpád megköszönte a néppártiak visszalépését, hiszen ezzel megteremtette a pártok közti összefogás lehetőségét. „Munkára vállalkoztam, amikor elvállaltam a jelöltséget, ehhez pedig jó munkatársakra, nem pedig hangzatos szavakra van szükség. Az összefogás biztosítani tudja Székelyudvarhely számára a változást. Programunk a biztonság, a rend és a fejlődés. Ennek megvalósításában számítunk a lakosság segítségére, támogatására” – fogalmazott Gálfi.
Hajdó Csaba, az EMNP nemrég kinevezett udvarhelyi elnöke elmondta, közös programot állítottak össze az MPP-vel, melynek minden pontja megvalósítható, amennyiben a koalíció elnyeri a tanácsosi többséget és a polgármesteri tisztséget. Egyebek mellett szeretnék tehermentesíteni a városközpontot a vasúti sínek felszámolásával, amelyek helyén kétsávos utat alakítanának ki. Szerintük a valós probléma nem a munkahelyek hiánya, hanem a jól fizető munkahelyek hiánya, éppen ezért egy IT ipari park létrehozását tervezik. Kialakítanának ugyanakkor egy szociális szolgáltatásokkal és családmegsegítéssel foglalkozó központot a Budvár utca környékén.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro
2016. április 19.
Túl hangosak voltak, máshová kell menniük tüntetni
Véget kellett vetni a marosvásárhelyi utcai tiltakozásnak, így ismét Bukarestben tüntetnek a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) aktivistái. De miért éppen Vásárhelyen nem tüntethetnek? „Hangos” a magyarázat.
A Cotroceni-palota előtt kezdte, az amerikai nagykövetség előtt folytatta a tüntetéssorozatát az RMOGYKE, mely beadvánnyal fordult Klaus Johannis államfőhöz is. A szervezet aktivistái a héten isvisszatértek az említett két helyszínre, ráadásul az oktatásügyi minisztérium ablaka alatt is megjelentek.
Az RMOGYKE magyar és német nyelvű beadvánnyal fordult Klaus Johannishoz, akinek felvázolják a MOGYE-n kialakult helyzetet, valamint emlékeztetik az államelnököt a tanügyi törvény előírásaira. „A marosvásárhelyi orvosi egyetem román többségű szenátusa azonban mind ez idáig – az egyetemi autonómiára hivatkozva – megakadályozta a törvény megvalósítását. Sajnos az idősebb magyar professzorok belefáradtak a kilátástalannak tűnő küzdelembe, vagy az egyéni érdekek csapdáiban szenvednek” – írják, hozzátéve, hogy a törvény érvényesülésének akadályozása vezetett oda is, hogy a marosvásárhelyi egyetem jelenleg csak másodosztályú besorolást kapott.
Az RMOGYKE arra kéri az államfőt mint a törvényesség legfőbb őrét, hogy támogassa a törvényesség mielőbbi helyreállítását a vásárhelyi egyetemen, „hogy ne kelljen ezen ügy miatt még évekig tüntetnünk az elnöki palota előtt”. Petícióját az RMOGYKE eljuttatta az amerikai, kanadai, japán, orosz, valamint számos európai ország nagykövetségére.
A tüntetők ugyanakkor remélik, hogy a fővárosi hatóságok nem gáncsolják el tervükben úgy, mint a marosvásárhelyiek, ahol a helyi rendőrség parancsnoka, Valentin Bretfelean a múlt héten felszólította, azonnal hagyják el a megyeháza előtti parkot. A rendőrfőnök szerint a régi városháza előtt tüntető Ádám Valérián hangosbemondójával átvonult a Kultúrpalota elé, ahol az egyetemi hallgatók szövetsége éppen a Tudományos Diákkonferenciát, a hagyományos TDK-t szervezte. Minderről a környéken lévő térmegfigyelő kamerák is tanúskodnak.
„A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, az MMDSZ írásban benyújtott kérésére voltunk kénytelenek megtiltani Ádám Valériánnak, hogy tovább tüntessen. Ilyent nem tehetsz, hogy míg mások egy nemzetközi részvétel mellett tudományos konferenciát szerveznek, odamész az ablakuk alá, és szövegeddel óránként zavarni kezded” – érvelt Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség igazgatója, miközben a Ladányi Emánuel diákszövetségi elnök által aláírt hivatalos átiratot mutatja.
A rendőrfőnök szerint az RMOGYKE vezetője nem csak a jóérzés határát lépte túl, de törvényt is szegett. Mint kifejtette: a tüntetés bejelentésekor Ádámék kizárólag a megyeháza előtti kis parkot jelölték meg, ehhez képest hol a főútra, hol a Kultúrpalota elé sétáltak. Ladányi szerint az RMOGYKE-sok „pofátlanul zavarták a konferencia munkálatait”. „Szervezetünk elleni nyílt támadásként értékeljük, hogy valakik óránként a Kultúrpalota ablakaihoz közelednek, és hangosbemondójukkal bojkottálni próbálják az MMDSZ legnagyobb rendezvényét, a tudományos konferenciát. Mi támogatjuk az RMOGYKE-t, továbbképzőit folytonosan hirdetjük, de nem értünk egyet az efféle megnyilvánulásaival” – szögezte le lapunknak Ladányi Emánuel.
Egyébként nem a magyar diákszervezet volt az egyetlen, amely az RMOGYKE utcai tiltakozásának betiltását kérte. Hasonló követeléssel állt elő Leonard Azamfirei, az egyetem rektora is.
Az RMOGYKE elnöke szerint a diákszervezet meghunyászkodott az egyetem magyarellenes vezetősége előtt. „Az az érzésem, hogy a néhány engedményt tevő rektor barátinak tűnő gesztusaival megvásárolta a magyar tanárok és diákok egy részét. Köztudott, hogy a TDK szervezésére az eddiginél jóval nagyobb összeget ajánlott fel, eljött és megnyitotta a konferenciát, az egyetemen tisztségbe juttatott néhány oktatót, újabban fogadja a magyarországi vendégelőadókat. Viszont a magyaroknak nem kellene beérniük efféle morzsákkal; azt kellene követelniük, ami nekik jár, és amit a törvény biztosít” – vélekedett Ádám. Példaként az arányos képviseletet említette a MOGYE vezetőtestületében, a fizetéses helyek és a titkársági alkalmazottak felét, a magyar nyelvű gyakorlat bevezetését sorolta.
Az RMOGYKE álláspontja szerint szükség van a párbeszédre, de mindaddig, amíg a másik fél a törvény betartása helyett csak részengedményeket hajlandó tenni, utcai megmozdulásokra is szükség van. „Én nem akartam megzavarni a diákokat, mindössze azt szerettem volna elérni, ha óránként, egy-egy öt percre csatlakoznak hozzánk, hisz a tömeg erőt tud felmutatni” – vélekedett Ádám Valérián.
Az elkövetkezendő időszakban Ádám meg szeretne győződni arról, hogy a fásultság általános jelenség a magyar hallgatók körében, vagy csupán néhány diákszövetségi vezérnek az érdeke, hogy ténykedésével ne zavarja az egyetem régi-új vezetőit. „Aláírásokat fogunk gyűjteni – amennyiben a diákság több mint fele szeretne csatlakozni a jogaikért való harchoz, jó, ha nem, akkor leteszünk róla, és az íveket is megsemmisítjük” – mondta Ádám, aki szerint az elkövetkezendő hetek vízválasztók lesznek.
Ezzel szemben az MMDSZ elnöke hangsúlyozni kívánta, hogy szükség esetén az önálló anyanyelvű oktatás megteremtése érdekében a hallgatók is készek komolyabb megmozdulások, tüntetések szervezésére, de nem az RMOGYKE módszereivel.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro
2016. április 19.
Könyv a rendszer ellen lázadó diákokról
Csinta Samu Plakátballada – Mikós diákok 1975-ös „forradalma” című tényregényét mutatják be a Szent György Napok kulturális hetének keretében, pénteken 17 órától a Bod Péter megyei könyvtárban.
Csinta Samu újságíró a nagy sikerű Erdély újranemesítői című, erdélyi arisztokrata- sorsokat felelevenítő kötete után egy évvel rukkol elő újabb alkotással. A szerző megfogalmazása szerint a Plakátballada egy negyvenéves sepsiszentgyörgyi történetet elevenít fel. 1975 novemberében néhány mikós diák „Harcoljunk Erdélyért, míg nem késő!” szövegű plakátokat ragasztott ki a város forgalmas pontjain, hogy felrázzák a közvéleményt. A plakátokat néhány óra alatt leszedték a belbiztonságiak, ám a „mikós szellemiséget a ceaușescui időkbe is átörökítő diákok leckét adtak nemzetféltésből, áldozatvállalásból”, vallja a szerző.
Csinta Samu megkeresésünkre elmondta, a diákok tette csak azért nem járt súlyos börtönévekkel, mert éppen akkor kemény presztízsharc dúlt a frissen kinevezett megyei első titkár Nagy Ferdinánd, és Ioan Hanches szekusparancsnok között, végül a történetet a megyében tartották, diákcsínyként határozták meg. Bár ezzel a fiatalok „megúszták”, további sorsukat végigkísérte a megtorlás, meghatározatlan időre kizárták őket az ország valamennyi középiskolájából, viselték a „bélyeget”, többük élete sorstragédiába torkollt. A kötetben három főszereplő emlékeiből áll össze a történet, a beszélgetések során kirajzolódnak a szervezkedés mozzanatai, a családi hátterek.
„Ahogy beljebb haladtam a történetbe, egyre inkább szükségét éreztem, hogy felvázoljam az akkori Sepsiszentgyörgyöt, összerakjam a díszletet, hogy érthetővé váljanak a késztetések, melyek végül cselekvésbe torkolltak” – mondta Csinta Samu, aki abban bízik, sikerült ezt a nagyon szerteágazó, sok ecsetvonásból álló képet megrajzolnia, hiszen, mint mondta, nem talált két embert, akik egyformán emlékeztek a hetvenes évek Sepsiszentgyörgyére. „Úgy érzem, kerek lett a történet, nemcsak a sepsiszentgyörgyiek számára dekódolható, és értelmezhető, hanem a korrajz révén mindenki számára érthető és élvezhető.”
A könyvvel első ízben Sepsiszentgyörgyön találkozhatnak az olvasók, a bemutatón a főszereplők, megszólalók többsége is jelen lesz.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
2016. április 19.
Osztálymúzeumot nyitnak a hagyományőrző napon
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban XIII. Hagyományőrző Napra készül tanár és diák egyaránt. „A nagy időkhöz nagy nemzedék kell, s megéri, hogy szerepet vállaljunk, összefogjunk, mint még soha...” – Márton Áron püspök üzenetének szellemében április 21-re, csütörtökre szervezik az ünnepséget.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is délelőtt 9 órától kezdődik az ünnepség megnyitója, ezt követi a Márton Áron-emléktábla és -terem avatója. 10 órától a gimnázium előtti téren körtánc lesz, az osztálymúzeumok megnyitójára 11 órára várják az érdeklődőket, szintén 11 órától a díszteremben népdallánc, illetve a kicsi tornateremben táncház veszi kezdetét. A települések vetélkedője délután 3 órától kezdődik a díszteremben. A gimnázium XIII. Hagyományőrző Napját 18 órától díjazással zárják.
Egykori salamonos diákok kezdeményezésének adott helyet Lakatos Mihály, a gimnázium igazgatója. A tavalyi ünnepségen felvetődött, hogy a hagyományőrző nap programjában, az osztálymúzeumok berendezésekor egy osztályt kapjanak azok, akik egykor a gimnázium diákjai voltak. Nos, a Véndiákok Osztálymúzeumának anyaga már gyűl. Van már 3 darab 80 esztendős pad, 1957–1958-as évből osztálynaplók, 1973–1974-es csoportképek, néhány régi tankönyv, batyuk és egy lemezjátszó.
Szerda délelőttig a városi könyvtárban várják azokat a dolgokat, amik a régi diákévek hangulatát idézik, a tolltartótól a diavetítőig, a floppytól a magnóig, a csoportképektől az oklevelekig és „puskákig” bármit szívesen fogadnak. Akinek pedig kedve van az osztálymúzeum berendezésére, várják szerdán délután.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
2016. április 19.
Kilencezer jelöltet indít az RMDSZ
Kilencezer jelölttel indul az RMDSZ az önkormányzati választáson – derül ki a jelöltállítási folyamat lezárását követő összesítésekből.
A Szövetségnek mintegy 300 polgármesterjelöltje, több mint 500 településen helyi listája és 16 megyei tanácsosi listája van Erdély 15 megyéjében és Gorj megyében is – tájékoztat közleményben az RMDSZ.
„Az önkormányzati választáson induló személyek között a megújulás jegyében befutó helyen szerepel több nő és fiatal jelölt is. A marosvásárhelyi helyzet kapcsán Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, a város lakói számra elsősorban nem az a fontos, hogy ki, hányadik helyen szerepel a listán, hanem, hogy ezek az új emberek akarnak-e és képesek-e ellátni – remélhetőleg Soós Zoltán polgármesterjelölt oldalán – a rájuk bízott feladatot.
„A Szövetség humánerőforrás-politikáját a magyar emberek írják, nem a hárombetűs ügynökségek, amelyek bárki ellen pillanatok alatt eljárást indítanak. Az RMDSZ önkormányzati listáján egyetlen egy olyan jelölt sem lesz, akit korrupció vádjával ítéltek el. Antal Árpád, Borboly Csaba és Ráduly Róbert tovább kell menjen, tovább kell folytassa a munkát” – hangsúlyozta a közelmúltban meghurcolt politikusok jelöltségével kapcsolatban.
Az új választási törvény ütemterve szerint április 26-ig lehet iktatni a választási listákat, május 6. a kampány kezdete, június 5. a választás napja – tájékoztatnak a közleményben.
Székelyhon.ro
2016. április 19.
Tánczos: az állam bízzon a polgáraiban, ne büntesse őket
Az állam azáltal tudja kiérdemelni a szimbólumai iránti tisztelet, amennyiben bízik a saját polgáraiban, nem pedig törvény által előírt büntetések mentén” – fogalmazott Tánczos Barna, a Szövetség szenátusi frakcióvezetője azt követően, hogy aszenátusban hallgatólagosan átment az a törvénytervezet, amelyt 3 éves büntetéssel sújtaná az állam szimbólumai iránt nem megfelelőképpen viszonyulókat.
Az RMDSZ-es szenátor szerint a szociáldemokraták kezdeményezése legionárius-szellemben védené az állam szimbólumait. Mint ismert a javaslat 3 éves börtönbüntetést szabna ki azokra, akik érzelmileg nem viszonyulnak megfelelően ezen szimbólumokhoz. „Számunkra érthetetlen, hogy 2016-ban ilyen jellegű, sötét időkre emlékeztető kezdeményezések születnek egy európai Romániában. Az RMDSZ már az alapfokon megkeresett szakbizottság munkálatai során a törvény-tervezet elutasítását szorgalmazta” – fogalmazott Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt követően, hogy az említett módosító-javaslat hallgatólagosan ment át a Szenátusban.
„Románia Alkotmányában rendelkezik arról, hogy mit jelent a hallgatólagos eljárás: amennyiben a parlament illetékes első háza 45 napon belül nem szavaz a törvény-tervezetről az hallgatólagosan átmegy a döntő házba, ahol kötelezően szavaznia kell a plénumnak erről. Ez az eljárás a törvényhozást hivatott könnyíteni. Úgy gondolom, a hallgatólagos eljárásoknak meg kell találnunk azt a módját, amely nem akadályozza a törvényhozást, azonban kiküszöböljük azokat a kis kapukat, amelyek során az ilyen jellegű kezdeményezések érdembeli viták nélkül hagyják el az első házat”– taglalta Tánczos Barna Hargita megyei szenátor, majd hozzátette: a büntetőjogi törvénykönyv módosítását célzó javaslat hétszer szerepelt a szenátusi plénum napirendjén, azonban az RMDSZ folyamatosan visszaküldette a szakbizottságba újratárgyalás végett. Legutóbb március 21-én kérte a törvény-tervezetről készült jelentés újabb felülvizsgálatát. Az illetékes szakbizottság április 12-én szavazott a jelentésről, amikor az Alkotmány szerint előírt 45 nap is lejárt, így hallgatólagos eljárásokra érvényes procedúrák léptek érvénybe.
Tánczos reményét fejezte ki afelől, hogy a javaslatot a képviselőház elutasítja majd és a többségi parlamenti pártok is józan-ésszel tesznek eleget kötelességüknek akkor, amikor ennek a tervezetnek a vitája, illetve az erről szóló szavazás kerül napirendre.
maszol.ro
2016. április 19.
Magyari Tivadar: átlátható, biztonságos oktatási rendszerre van szükség
„Az RMDSZ támogatja a fővárosban tüntető pedagógusok álláspontját, annál is inkább, mert olyan követeléseket fogalmaznak meg, melyeket a romániai magyar pedagógusokkal egyeztetve a Szövetség évek óta újra és újra szóvá tesz” – fogalmazott kedden Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök.
Úgy véli, az iskolák alulfinanszírozása, az osztályok összevonása, a tanulókat túlterhelő tantervek, a nem gyermek-, hanem bürokrácia-központú oktatás többszörösen sújtja a kisebbségi iskolarendszert, veszélyeztetve annak biztonságát.
A most elfogadott közalkalmazotti bértábla megszeg minden olyan korábbi ígéretet, amely a kezdőtanárok méltányosabb bérezésére vonatkozott. Kiszámítható és biztonságos életpálya hiányában egyre kevesebben választanak tanári szakmát, és bizonyos szaktanárokból máris hiány van. „Azonnal újra kell gondolni az oktatási intézmények finanszírozását, a kezdőtanárok bérezését. Valódi változások szükségesek a kerettantervben, fel kell gyorsítani az oktatásnak azt az újratervezését, amit maga a tanügyi törvény előír, és abba kell végre hagyni a folytonos kísérletezést az újabb és újabb tanulói generációkkal” – nyomatékosított az oktatásért felelős ügyvezető alelnök, aki azt is kiemelte, bár az oktatásszervezés több része helyi szintre került, felháborító, hogy országos szinten gyermekközpontú, hatékony, minőségi oktatás elleni döntések születnek. „Egy átlátható, tervezhető, fenntartható – egyszóval: biztonságos oktatási rendszerre lenne végre szükség” – összegzett Magyari Tivadar.
maszol.ro
2016. április 19.
Helyettes államtitkár: eredményes a Mikes Kelemen-program
Eredményes a diaszpóra hagyatékának összegyűjtését célzó Mikes Kelemen-program, eddig közel 186 köbméternyi dokumentum gyűlt össze - mondta Szilágyi Péter nemzetpolitikai helyettes államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Szilágyi Péter elmondta: azokat a dokumentumokat szeretnék összegyűjteni, amelyeket már nem tudnak kezelni a diaszpórában, vagy mert már idős embereknél találhatóak, vagy mert olyanoknál, akik nem beszélnek magyarul.
A könyvek, újságok mellett többek között apró nyomtatványokat, plakátokat, fotókat, hanganyagokat gyűjtöttek össze, mintegy 186 köbmétert.
Ebből 110 köbméter már Magyarországon van, 62 köbmétert a közeljövőben várnak, és 14 köbméter még Dél-Amerikában található. Hozzátette: eddig 50 ezer dokumentumot dolgoztak fel az OSZK könyvtárosai.
Jelezte: mintegy 300 személy, szervezet adományát gyűjtötték össze, és a munkát segítendő 2015. novembere és 2016. márciusa között nyolc kutató utazott a tengeren túli diaszpóra területekre, ahol interjúkat készítettek.
Szilágyi Péter emlékeztetett arra, hogy 2013-ban a Magyar Diaszpóra Tanács döntött a program elindításáról, és azon év őszén el is indult a munka.
A kormány 500 millió forintot fordít a programra, ez magában foglalja egy emigrációs és diaszpóra központ kialakítását is a Magyarság Házában. Itt a legkülönlegesebb, és legegyedibb iratokat állítanák majd ki - ismertette.
A helyettes államtitkár jelezte: a program az európai diaszpórára nem terjed ki, a kiterjesztését idén szeretnék megvalósítani.
Felhívta minden határon túli iskola figyelmét is a program hamarosan induló online felületére, ahol az összegyűlt kiadványokat feltüntetik.
Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója kiemelte: a programhoz 2015-ben csatlakoztak. Kitért arra, a levéltár törvényi kötelezettsége, hogy a hungarica anyagokat feldolgozza, és hozzáférhetővé tegye. Az elmúlt években főként pályázati forrásból igyekeztek ennek eleget tenni. A Mikes-program ugyanakkor lehetővé teszi a szisztematikus feltárást - közölte, hozzátéve: terveik között szerepel hungarica-kataszter összeállítása, amely külföldi, de magyar vonatkozású iratokat mutatna be. Kiemelt célpontként jelölte meg Dél-Amerikát és Ausztráliát, amelyek kevéssé kutatott területek voltak eddig.
Kitért arra is, hogy várhatóan 30 iratfolyóméter anyaggal gazdagodhat a levéltár a programnak köszönhetően.
A hazaérkezett anyagok közül külön kiemelt egy Ausztráliából adományozott dokumentumgyűjteményt. Ez több felső- és alsóőri területen élő nemesi családot érint, akik 1582-ben nyertek új adományt birtokrészeikre I. Rudolf magyar királytól. Olyan okiratokról van szó, amelyek különböző birtokok tulajdonjogát igazolták.
Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója hozzátette: nagyon komoly kihívás a könyvtáros szakma számára ilyen különböző forrásokból származó anyag átvizsgálása és kezelése. Körülbelül 200 ezer kötet az ami hazakerült, ez egy megyei könyvtár állománya - jelezte a főigazgató. Az anyag negyedét tekintették át eddig, s ennek 5-8 százaléka a könyvtárba kerülő. Olyan emigrációbeli könyvek, kiadványok térnek haza, amelyek egyébként soha nem kerültek volna Magyarországra. Jelezte: mostantól megkezdődnek a kiajánlások a környező országok magyar nyelvű könyvtárainak, iskolai könyvtárainak. Közlése szerint erről további részletek az www.oszk.hu oldalon találhatók.
Budapest
2016. április 20.
Vége, nyert a román nyelv a MOGYE-ügyben
Egy jogerős bírósági ítélet szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) törvényesen tartják a magyar tagozaton tanuló hallgatók számára is román nyelven a gyakorlati oktatást, háttérbe szorítva a magyar anyanyelvű tanulók anyanyelvhasználatát. 2011 óta húzódott az ügy, amely még kormányt is tudott buktatni keleti szomszédunknál.
A román legfelsőbb bíróság kedden kimondott jogerős ítéletében megalapozatlannak tartotta és elutasította a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE), a Marosvásárhelyi Magyar Diákszervezet, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fellebbezését a hasonló tartalmú elsőfokú ítélet ellen.
Amint Kincses Előd, a felperesek ügyvédje az MTI-nek elmondta, keresetükben a – romániai egyetemeket akkreditáló – Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) egyik rendelkezésének a törvényességét vonták kétségbe, mely szerint az orvostanhallgatóknak a betegekkel románul kell kommunikálniuk. A MOGYE rektora és szenátusa erre a rendelkezésre hivatkozva fogadta el a magyar oktatást hátrányosan érintő egyetemi chartát.
Kincses Előd elmondta: álláspontjuk szerint ezt a rendelkezést a 2011-es tanügyi törvény is érvénytelenítette, de soha nem is lehetett volna érvényben, ugyanis ehhez a román kormány határozatára lett volna szükség. Ilyen kormányhatározat azonban nem született. A magyar szervezetek által indított per egy hatósági rendelkezés törvényességét vitatta, de a hatóság oldalán avatkozott be a perbe a MOGYE is.
„A legfelsőbb bíróság felháborító politikai döntést hozott, melynek semmi köze nincsen az igazságszolgáltatáshoz" – jelentette ki kedden este Kincses Előd, aki szerint a bírák arra sem tettek kísérletet, hogy megértsék a jogi helyzetet, különösebb mérlegelés nélkül ítélkeztek.
Üdvözölte viszont az ítéletet Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora. Az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva a rektor kijelentette: a legfelsőbb bíróság ítélete az elmúlt négy évben indított perek egész sorát zárja le az intézmény számára kedvező módon.
Öt éve tart a nyelvügy
A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait.
A konfliktus rendezésére tett kísérlet 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben.
Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Ma az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek, és sokak szerint a magyar tagozat elsorvasztására törekednek.
MTI
Erdély.ma
2016. április 20.
Határtalan programkavalkád (Iskola másként)
A napokban több száz háromszéki diák kel útra, megyén belüli és kívüli helyszínekre kirándulnak, táboroznak, múzeumot, természetvédelmi látványosságokat, különböző intézményeket, állatkertet látogatnak, határon túli testvériskolával szerveznek közös programot, de akik itthon maradnak, azok is kreatív tevékenységekben vesznek részt, a mozi, a sport, a saját település nevezetességeinek bejárása, megismerése, de még a közös pizzaevés is több iskola programjában szerepel.
Tegnap különös kalandra vállalkoztak a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskola elemistái, közelről tanulmányozták a szorgalmukról jó hírben álló méhek tevékenységét, Marosi Károly dálnoki református lelkész méhészetében minden kérdésükre választ kaptak, a látogatás végén mézet kóstoltak, és a program partnere, a megyei agrárkamara jóvoltából kürtőskaláccsal és keresztúri natúr gyümölcsös joghurttal egészítették ki a vendégeskedésben elfogyasztott tízórait. A szomszédban, a Darkó Jenő Általános Iskolában sem unatkoztak a diákok, míg az elemisták a megyeközponti katonaságot látogatták, a gimnazisták csoportjátékokban jeleskedtek, majd rendhagyó helyszínen, egy emeletes autóbuszban berendezett osztályteremben természetvédelmi órán vettek részt. A The European Nature Trust mozgó isklolabusza a héten Dálnokon fogadja a különböző településekről érkező osztályokat a Regatul sălbatic elnevezésű oktatói program részeként. A dálnokiak csütörtökön Barabás Miklós szülőfalujába, Márkosfalvára látogatnak, és alig ér véget az Iskola másként program, jövő héten vakációra vonul a diáksereg.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. április 20.
Mini diákkórus-fesztivál
Az általános iskolások számára tartott múlt hétvégi diákolimpia visszhangos sikere még el sem ült, s máris közönség elé lépett Sepsiszentgyörgy néhány diákegyüttese. Igaz, a Szent György Napi diákkórus-fesztiválon, amely sorrendben a hatodik kiadásához érkezett, elsősorban a középiskolás karok vettek részt, a tavaly még közel kétórás koncert is rövidebbre sikeredett a Krisztus Király-templomban.
Az iskola másként rendhagyó oktatási héten ugyanis a kórusokban szereplő diákok is különböző tanulmányi kirándulásokon vesznek részt, táboroznak. A fesztiválon végül a Székely Mikó Kollégium diákkórusa, a Református Kollégium énekkara, a Plugor Sándor Művészeti Líceum Eufónia ifjúsági vegyes kara és az első díjas Campanella méretkezett meg, karvezetők: Dombora Anna, Szilágyi Andrea, Sipos Zoltán és Lőfi Gellért, aki egyben a fesztivál kezdeményezője, szervezője is. A rendezvény célja továbbra is az ifjúság kóruskultúrájának fejlesztése, művelése, az erdélyi zenei élet népszerűsítése, továbbá fontos tudatosítani az együtt éneklés közösségformáló erejét – hangsúlyozta Lőfi Gellért. (ferencz)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. április 20.
Kettős jubileum Szentivánlaborfalván
Hét évtizedes évfordulóját ünnepelte a szentivánlaborfalvi kórusmozgalom az elmúlt hét végén. Kelemen Alpár mérnök, a dalkör jelenlegi vezetője emlékfüzetet jelentetett meg, kórustalálkozót hirdetett, s felelevenítették a Feketeügy menti település kórusmozgalmának, zenei életének rövid történetét.
Még harmatos volt a fű, amikor megszólalt a dalosok éneke az elhalt karnagyok – Székely István, Ferencz János és Kelemen Árpád – síremlékeinél a temetőkertben, felhangzott a Székely István által szerzett és megzenésített jelige: „Szívből jövő magyar nóta dalosoknak ajkán, / Zengjen-zengjen örök időn Feketeügy partján”. A Balázs Antal által faragott monumentális emlék-kopját ez alkalommal állíttatták a mindenkori dalosok emlékére a temetőben.
Nagy László Örs helybeli római katolikus lelkész az ének és a dal iránti tiszteletét és érzelmeit foglalta össze, érzékeltette a falu dalkultúrájának súlyát-értékét, és megáldotta a frissen állított emlékjelt. Balázs Antal faragóművész és nyugalmazott tanító – aki éppen Szentivánlaborfalván kezdte pedagógusi pályafutását – az összegyűltek előtt ismertette az emlékkopja motívumainak jelentéseit (képünk), erre egyedüliként csak az hivatott, aki azt elképzelte és fába mentette. Lobogóikkal-zászlóikkal a kezükben, rendezett sorokban vonultak az ünneplők a nemzetközi műúton, láthatták az ott száguldók, hogy a székely-magyarság ápolja-műveli megtartó hagyományait. Az unitárius templomban tiszteletes Buzogány-Csoma István lelkész énekre, dalra, egyházi dalkultúrára buzdító imádsággal nyitotta meg a jubileum templomi részét, felhangzott a vegyes felekezetű gyülekezet ajkán a „Szívemet hozzád emelem / És benned bízom, Uram...” Azok számára született az emlékkönyv – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Kelemen Alpár –, akik részt vettek falunk művelődési életében, együtt énekeltek, zenéltek, táncoltak, hogy igazi közösségben érezhessék magukat, de azoknak is, akik nyomunkban jönnek, hogy emlékezhessenek, erőt és ihletet meríthessenek elődeik példájából. A XX. század elején – olvasható az emlékfüzetben – néhai Pál Ferenc malomtulajdonos sokoldalú támogatása révén olyan dal- és zenekultúra bontakozott ki ebben a faluban, amely még a diktatúra idején is megbirkózott az ide is belopakodó cenzúrával. 1946 őszén alakította meg Székely István római katolikus tanító mintegy hatvan taggal a négyszólamú vegyes kart. Repertoárjukkal kellett ugyan igazodni a fennálló időkhöz, de a szentivánlaborfalvi énekesek ott voltak minden rajoni és tartományi vetélkedőn, falvakban hirdették a dal erejével az összetartozást. Ezt a munkás hetven esztendőt ünnepelik ma. A karnagy kuláklistára került, ami csak részleges megszakítást eredményezett, mert 1959-ben Kelemen Árpád tanító hetvenkét taggal, a szomszédos uzoniakkal együtt alakított vegyes kart. Nagy létszámú iskolai zenekar és kórus is működött. A másodiknak nevezett 25 éves jubileum a 89-es fordulatnak köszönheti létét, amikor 1991-ben Ferencz János nyugalmazott tanító a volt dalkör jogutódaként elvállalta annak vezetését, amit 1999-től Kelemen Alpár folytatott. Vidéki kórustalálkozóknak része már a dalkör, repertoárjuk kuruc- és katonadalokkal, népdalokkal és népdalfeldolgozásokkal, sőt háromszólamú madrigálokkal is bővült. 2001-től tagja a Seprődi János Kórusszövetségnek, 2005-től felvette a Székely István Dalkör nevet. A II. Szentivánlaborfalvi Kórustalálkozó cégére alatt magas szintű, pergő és felette változatos ünnepi műsorban volt részünk, hét kórus, kamarakórus, dalárda, vegyes kar és dalkör mutatkozott be. A Laborfalvi Róza nevet viselő és 2012-ben alakult helybeli ökumenikus nőszövetségi kórus, zenei aláfestéssel mutatta be Áprily Lajos Március című Buzogány Dezső által megzenésített művét (Karnagy Buzogány-Csoma István). Fellépett a Miklós Árpád vezényelte Uzoni Református Dalárda, vastapsot kapott a Deák Kincső irányította Sepsibodoki Református Kamarakórus pezsgő-ropogós műsora, valamint a Sepsiszentgyörgyi Kriza János unitárius vegyes kar (Karvezető: Dénes Karácsony Gabriella). Új hangot, új színt jelentett a Sebestyén Lajos vezényelte és zenekísérettel fellépő sepsiszentgyörgyi Pitypang vegyeskar és a sokszorosan kitüntetett, a makedóniai kórusfesztiválon I. díjat nyert sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus. A záró fellépő a vendégfogadók dalköre volt, amely erre az alkalomra, a nézők-hallgatók meglepetésére betanulta a rétyi Kováts András ifi fúvószenekar kvintettjének közreműködésével, négy szólamban, s a kórustalálkozó koronájaként sikerrel szólaltatta meg a Vadászok karát. Az ünnepi rendezvény szeretetvendégséggel zárult.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)