Sikeres szakmai fórum Aradon
Nagyobb hozamok, támogatások a terítéken
Ahogyan azt meghirdettük, pénteken az RMDSZ Arad megyei székházának az üléstermében, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének a szervezésében Vetőmagok, technológiák és mezőgazdasági termesztési támogatások a 2016-os évben témakörben nemzetközi szakmai fórumot tartottak. Azon a megyebeli szakemberek, gazdálkodók mellett az anyaországiak is részt vettek.
A prezídiumból Horváth Imre AMMGE-alelnök üdvözölte a résztvevőket, majd Faragó Péter RMDSZ-megyei elnököt kérte fel a fórum vendégeinek az üdvözlésére.
A külpiacokon csak nagy tételű ajánlatokkal lehet részt venni
Faragó Péter elmondta, Arad megye magyarságának mintegy 60%-a vidéken él, ezért a mezőgazdaság képezi számukra a megélhetés fő területét. Éppen ezért, az érdekvédelmi szövetség munkájában is egyik legfontosabb célkitűzés, a gazdálkodók munkájának, az életkörülményeinek a javítása, a fiatal gazdáknak a szülőföldön történő megtartása, boldogulásuknak az előmozdítása. Ebben fontos szerepet játszik az EU-támogatások lehívása, a pályázatok megírásának a támogatása. A maga, illetve a megyei szervezet nevében további teljes támogatásáról biztosította a gazdálkodókat, sok sikert kívánt a fórum munkálataihoz.
Ezt követően Horváth Imre Skapinyecz Pétert, a Magyar Nemzeti Kereskedő Ház, Közép-európai Kereskedésfejlesztési Hálózat Kft. ügyvezetőjét kérte szólásra. A Kárpát-medence 7 országában megnyílt 22 iroda munkájának az ismertetése során hozzáfűzte: a világ 25 országában működő irodák a jelzett térségek, illetve az anyaországi vállalkozók közötti hosszú távú együttműködésen dolgoznak, de a közeljövőben szeretnének bekapcsolódni a közbeszerzésekbe is. Mert a világ különböző részein működő irodák, számos gazdasági lehetőségekre derítenek fényt. Példának okáért, Kínában, bizonyos mezőgazdasági termékekből akkora mennyiségre lenne szükség, amit az anyaországiak egyedül nem lennének képesek lefedni, de Törökországban, vágómarhára is komoly igény mutatkozik. A külpiacokon csak nagy tételű ajánlatokkal vehetnek részt, ezért van szükség a határon túli magyar gazdálkodókra is. A továbbiakban a Magyar Kormánynak a Vajdaságban 50 milliárd forint tőkével beindított gazdaságserkentő programjáról beszélt, amiben egyelőre a kettős állampolgárságú gazdák vehetnek részt. Tehát mindenhol keresik a magyar gazdálkodók, vállalkozók támogatásának a lehetőségét.
Horváth Imre a hazai állattartás visszaesését a vágóhidak felszámolásával indokolta.
Kísérleti parcellák bevetésével segítenének
A továbbiakban Virágné Pintér Gabriella, a Szegedi Gabonakutató Intézet szakembere Fókuszban a szójacímmel, a fehérjékben gazdag gabonának a világon, illetve az anyaországban való termesztése között vont párhuzamot. A világ nagy szójatermelői az USA, Brazília, Argentína és Kína, csakhogy a terményeik nagy része génmódosított. Magyarországban jelenleg 77 ezer hektáron termesztenek, génmódosítástól mentes szóját, amit egyre érdemesebb vetni, hiszen az EU-támogatás hektáronként 325 euró. A továbbiakban ismertette a Szegeden előállított szójafajták tulajdonságait, termesztési technológiáját, de kiemelte a köles, illetve az olajlen termesztésének az előnyeit is. Ha Arad megyei vállalkozók kerülnek e haszonnövények termesztésére, kísérleti parcellák bevetésével a segítségükre sietnek.
Horváth Imre a gazdák nevében a Kutatóintézet kultúráinak a megtekintése, a helyszíni tapasztalatcsere iránt érdeklődött.
Ezt követően ugyancsak a kutatóintézet munkatársa, Szanyi István tartott előadást Gazdaságos kukoricatermesztés címmel, amiben előrebocsátotta: az 1960-as évekig a térségünkben hektáronként mintegy 2 ezer kiló szemes kukoricát állítottak elő. A beindult kísérletezés jóvoltából azonban a rendszerváltásig a többszörösére emelték a termést, az manapság 8-9 ezer kiló között mozog, miközben Amerikában a legutóbbi kukoricatermesztő versenyen 32 tonna terméssel nyert az egyik farmer, tehát van hova fejlődni. A Szegedi Gabonakutató Intézetben kései vetésű, tehát rövid termésidejű fajtákat állítottak elő, amelyekből akár a búzaaratás után vetve is megterem hektáronként 8-9 tonna.
Előadása után Horváth Imre aziránt érdeklődött, hogy az AMMGE közreműködésével hogyan lehetne ilyen kukoricafajtákat behozni az Arad megyei gazdálkodók számára. Kocsik József elnök rögtön felhívással fordult az aradiakhoz: akit érdekel, jelentkezzen az irodájukon!
Utána Kocsy Béla, a Nemzeti Agráripari Kamara külkapcsolatokért felelős igazgatója tolmácsolta Györffy Balázs elnök üdvözletét, majd a Brüsszelben dolgozó munkatársaik segítségét is felajánlotta a gazdálkodóknak. Amint kifejtette, Kínában összefüggést találtak a génmódosított gabonák fogyasztása és a daganatos betegségek elterjedése között, ezért fontolják az ilyen termékek előállításának a leállítását.
Bartok András pécskai gazdálkodó a téma kapcsán érdeklődött: a génmódosított gabonával nevelt, hozzánk nagy mennyiségben érkező állati eredetű termékek fogyasztása nem társul-e a daganatos betegségekkel?
Sarusi Kiss Róbert, a Naturagra Hungárai Kft. képviseletében a talaj tápanyag-gazdálkodása, a talajelőkészítés területén elért eredményekről, az e célból előállított termékeikről beszélt.
Mărgean Nicolae, Farkas Viktória tolmácsolásában az AXEREAL Romania francia anyavállalt kirendeltségének a munkáját ismertette. A jelzett cég Franciaország egyik legnagyobb termelőszövetkezete, 1,5 millió hektáron gazdálko,dik, kirendeltségei vannak Romániában, Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban, Bulgáriában legújabban Lengyelországban is. A vállalat hatalmas gabonatárolókkal rendelkezik, gabonakereskedelemmel, illetve gabonakutatással és termesztéstechnológiák kidolgozásával is foglalkozik. Ebben fontos szerepe van a durum-búza termesztésének, ami a sütőipar jövője szempontjából fontos lehet.
Utána Miszkuly Sándor, a RAMI AGRO által forgalmazott, Angliában előállított energianád termesztésének az előnyeit ecsetelte. A rendkívül olcsó rostos növény száraz változatának kilójában annyi energia van, mint 1 köbméter földgázban, aminél azonban jóval olcsóbb, mintegy 10 forint az önköltségi ára. A jelzett energianövény iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg, Ausztriában 24 ezer forintot fizetnek tonnájáért. A 15-20 évig újraültetés nélkül termő rostos növény hektáronként, a harmadik évtől 12-15 tonnát is terem, lekaszálva, bebálázva forgalmazzák.
Az előadásokról Gáll Tamás Mihály, az Aradi Kereskedelmi Ipar- és Mezőgazdasági Kamara képviselője vonta le a végső következtetést: az elhangzott magas terméshozamok hallatán a gazdálkodóknak nem szabad ábrándokat kergetniük, mert a magas hozamú fajták nem biztos, hogy többet hoznak a házhoz, mint a megszokottak. Azokat már ismerik, miközben a magas hozamot ígérők sokkal igényesebbek. Szerinte, inkább a szegedi kutatóintézet fajtáival próbálkozzanak, hiszen ott több évtizedes munka eredményeivel ismerkedhetnek. A sikeres szakmai fórum végén a hazai és az anyaországi szakemberek, gazdálkodók a Jelen Házban feltálalt közös ebéden folytatták az eszmecserét, tervezték a közös jövőt.
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)

Meghívó könyvbemutatóra
A költő, műfordító, magyartanár ESZTERÓ ISTVÁN 75. születésnapjára jelent meg az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatában a Haza a magányban című verseskötete. Költői hitvallástól kezdve a szerelmi élményen, irodalmi portrékon keresztül a magyar történelmi tragédiák, kisebbségi lét torz lenyomatai, nyelvi jogtalanság, politikai abszurditások, napi realitások pillanatképei, az emberiség, a Föld, a Nap jövője miatti aggodalom képezik többek között a kötet rendkívül változatos témakörét. A könyv bemutatására a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségének székhelyén, a Savoyai Jenő utca 6. szám I. emeletén kerül sor, március 31-én 18 órától. Minden érdeklődőt szeretettel vár a kötetet bemutató dr. MAGYARI SÁRA, egyetemi oktató és a szerző.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Próbaérettségi: három magyar iskola a Kolozs megyei toplistán
Hússzal több előkészítő osztály indulhat a megyében
Három kolozsvári magyar tannyelvű iskola is szerepel a Kolozs megyei próbaérettségi eredményei alapján kialakult tízes toplistában: hatodik helyen áll a János Zsigmond Unitárius Kollégium 75,41%-os sikeraránnyal, kilencedik a Református Kollégium 70,27%-kal, tizedik a Báthory-líceum, ahol a tizenkettedikesek 67,80%-a ment át.
A vizsgaeredményeket több szempont alapján lehet értékelni, a rendszer most csak a sikeraránnyal számol, így előfordulhat akár, hogy a jegyek magasabbak egy olyan iskolában, amely nem került ilyen előkelő helyre a rangsorban. Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes lapunkkal közölte: a Kolozs megyei magyar iskolák jóval a megyei átlag fölött teljesítettek, most már csak a diákokon múlik, hogy komolyan vegyék a tanulást. Tegnap zárult le az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, jelenleg úgy tűnik, hogy a megyében a tervezettnél hússzal több előkészítő osztály indul.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Megálmodta, kivitelezte, majd újrateremtette
Lőrincz Gyula festménykiállítása a Kolozsvári Magyar Operában
– Lőrincz Gyula nagyon is jelen van Erdély vizuális világában, legyen szó a Bánffy-palotában rendezett kiállításáról, a Kolozsvári Magyar Napok alatt Csipkerózsikaként újraéledő New York kávéházról vagy éppen Kászonaltízről, ahol a Minimum Party elképzelhetetlen lenne nélküle – hangsúlyozta Szebeni Zsuzsa színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa csütörtökön délután a Kolozsvári Magyar Opera emeleti előcsarnokában, Lőrincz Gyula Operaimpressziók című festészeti tárlatának megnyitóján. A Sámson és Delila bemutatója előtt méltatott tárlat egyik érdekessége, hogy olyan képeket vonultat fel, amelyeket az opera előadásai ihlettek, ráadásul a produkciók díszleteit is az alkotó maga tervezte.
Szebeni Zsuzsa felbecsülhetetlenül értékesnek nevezte a kiállított műveket, amelyek különböző színházi tereket, díszleteket, jelmezeket, gesztusokat jelenítenek meg. Mint mondta, tárgyak ugyan maradtak fenn bőven, szerepük hiányában viszont mára szinte csak iparművészeti értéket képviselnek – szemben azokkal a jelenetekkel, pillanatokkal, amelyeket Lőrincz Gyula megörökített, kortárs zeneszerzők (Orbán György, Selmeczi György, Csemiczky Miklós, Vajda János, Fekete Gyula) világát elevenítve meg.
F. Zs. Szabadság (Kolozsvár)

Gálfalvi György: el kell számolnunk az életünkkel
Kacagásaink címmel jelent meg a budapesti Noran Libro Kiadó és a nagyváradi Holnap Kulturális Egyesület gondozásában Gálfalvi György József Attila-díjas marosvásárhelyi író, szerkesztő emlékiratait közreadó kötet, amelyet tegnap este mutattak be Budapesten. A kiadványt Markó Béla ismertette, a szerzővel Szűcs László költő, a kötet szerkesztője beszélgetett.
– Régi rögeszméim közé tartozik, hogy mindenkinek, főleg ha írástudó az ember, kötelessége elszámolni az életével – nyilatkozta az MTI-nek Gálfalvi György a tíz különböző időszakban született, eltérő műfajú írást magába foglaló kötet összeállításának okáról. Hozzáfűzte azt is, hogy úgy véli, tulajdonképpen egész életében emlékiratait írta. Szabadság (Kolozsvár)

Böjte Csaba „beköltözik” a Lázár-kastélyba
A Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítványnak adományozta tulajdonrészét a gyergyószárhegyi Lázár-kastély egyik örököse, így az alapítvány lett az erdélyi reneszánsz építészet műremekének új többségi tulajdonosa – jelentette be a Hargita megyei önkormányzat.
Közlésük szerint Lipthay Antal – báró Lipthay Frigyesné, született szárhegyi gróf Lázár Margit dédunokája – a kastély 13/24-ed részét adományozta az alapítványnak. A volt tulajdonos reményét fejezte ki, hogy ezzel az épület ismét megnyithatja kapuját a látogatók előtt, és „újból a szárhegyi népet, Székelyföld történetét és hagyományait szolgálja” majd. A kastélyt az után zárták be, hogy a másik két tulajdonos egyike beperelte a létesítményt bérlő Hargita megyei tanácsot, és olyan magas bért követelt, amelyet az önkormányzat nem tudott kifizetni. Szabadság (Kolozsvár)

Anyaországi támogatás az erdélyi magyar gazdáknak
Több mint egymillió forinttal támogathatja 2017-ben a magyar Földművelésügyi Minisztérium az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét – nyilatkozta pénteki kolozsvári sajtótájékoztatóján Tóth Katalin, a tárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Tóth Katalin kolozsvári látogatásának célja az, hogy felvegye a kapcsolatot az idén januárban alakult Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségével, habár 2012-től kezdődően más erdélyi gazdaszervezeteket is támogattak.
„Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségétől azt várjuk el, hogy mérje fel az erdélyi magyar gazdatársadalmat, összesítse a gondokat és javasoljon általa fontosnak ítélt projekteket. Nincsenek pontos információink az erdélyi mezőgazdasági vállalkozásokról. Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés László európai parlamenti képviselő volt a fővédnöke a kiskunfélegyházi Közép-Európa Klub március 18-19-én megrendezett környezetvédelmi konferenciájának.
Az 1994-ben létrejött civil szervezetet híven jellemzi képi szimbólumának felirata: „Mentsük meg szülőföldünket, a Kárpát-medencét! / Cselekedjünk együtt a környezet- és klímabiztonságért!” A klub Kárpát-medencei feladatok a 21. században elnevezésű, másfél évtizede indult programja keretében zajlik a mostani tudományos szakértekezlet, amelynek címe: Gyilkos vagy humánus gazdaságot a Kárpát-medencében.
A szakma jeles képviselőit, az előadókat és az érdeklődőket a pénteki kezdőnapon Kelemen József, a Közép-Európa Klub elnöke köszöntötte. A Kiskunság fővárosának nevében Csányi József polgármester üdvözölte az egybegyűlteket. A konferencia levezető elnökeként Varga Zoltán ökológus, debreceni professor emeritus nyújtott szakmai bevezetést és eligazítást a részvevőknek. 
Megnyitó beszédében Tőkés László a Közép-Európa Klubbal kialakult személyes kapcsolatáról szólva nagy elismeréssel méltatta annak példamutató tevékenységét. A „gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan” elvének szellemében értékelte Kelemen József hivatástudó munkásságát, a közép-európai térség természetvédelmének, valamint a mesterségesen meghúzott határok által felszabdalt Kárpát-medencei nagyrégió – mint „tökéletes földrajzi és politikai egység” – eredeti állapotának a megőrzése és helyreállítása szolgálatában. „Egy gyilkos és öngyilkos történelmi korszak nehezékétől szabadulva és visszahúzó erejét leküzdve a Kárpát-medence teremtett valóságából fakadó összetartozását, földrajzi-természeti egységét közös erővel kell érvényre juttatnunk” – mondotta az erdélyi képviselő, a térség népeinek együttműködését, ezzel együtt pedig a külhoni magyar közösségek, illetve Erdély alanyi jogú, autonóm szerepvállalását szorgalmazva ebben a korszakos jelentőségű törekvésben. 
Európai képviselői minőségében Tőkés László átfogó tájékoztatást nyújtott a természeti katasztrófával fenyegető verespataki bányatervvel szembeni európai parlamenti fellépéséről, valamint a romániai, illetve erdélyi erdők védelmében kifejtett tevékenységéről – készséggel felajánlva, hogy a konferencia, illetve a Klub ajánlásait is megjelenítse az Európai Unió törvényhozásában. 
A megnyitást követően a víz világnapjáról való ünnepélyes megemlékezésre került sor, mely napot az ENSZ égisze alatt immáron több mint egy évtizede március 22-én tartanak meg világszerte. Ebből az alkalomból a Móra Ferenc Gimnázium egyik diákja Kányádi Sándor Ének a forrásról című költeményét adta elő.
Szakelőadások következtek, majd a konferencia szünetében Visy Zsolt régész, professor emeritus a Közép-Európa Klub Verespatak múltja, jelene és jövője képekben című vándorkiállítását nyitotta meg, mely néhány évvel ezelőtt már Brüsszelt, az Európai Parlamentet is megjárta.
Délután további rangos előadásokkal folytatódott az értekezlet, amely hozzászólásokkal, kérdésekkel és válaszokkal, valamint a konferencia elnökének összefoglalójával ért véget az első napon. 
Március 19-én Állásfoglalás és ajánlások megfogalmazásával zárul a konferencia. A szervezőknek feltett szándékuk, hogy hosszú távon egy Kárpát-medencei Környezet- és Klímabiztonsági Központot hozzanak létre Kiskunfélegyházán. itthon.ma/karpatmedence

Magyar Örökség Díj Petrás Máriának és Deáky Andrásnak
Újabb Magyar Örökség Díjakat adtak át szombaton a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A díj honlapján elérhető információk szerint a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság ítélte oda az elismerést hét kiemelkedő személyiség vagy alkotó munkásságát.
A mostani átadón Magyar Örökség Díjjal ismerték el Petrás Mária népdalénekes, keramikus moldvai csángó kultúrát bemutató művészetét, a Határok nélkül című, a Kossuth Rádión a rendszerváltás óta hallható műsor alkotóközösségét, a 20. század autójának megszavazott Ford T-modell főkonstruktőre, Galamb József (1881-1955) munkásságát, Deáky András tanár, nyugdíjas iskolaigazgató gyimesi csángókat megtartó nemzetszolgálatát, Kő Pál szobrászművészetét, az Egymásért Alapítvány több évtizedes Kárpát-medencei karitatív szolgálatát és Kubinyi Anna (1949-2015) textilművészetét.
A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, a gazdaság, a sport, a tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.
MTI. Erdély.ma

A szabad sajtó napját ünnepelték Csíkszeredában
Hatodik alkalommal szervezte meg Hargita Megye Tanácsa – partnerségben a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével (MÚRE) – pénteken A szabad sajtó napja Székelyföldön című rendezvényt Csíkszeredában. Az előző évekhez képest idén már délután is programmal várták a székelyföldi sajtósokat. A sajtógála előtti délutáni programban a meghívott újságírók, Kommentszabadság? címmel a megyeháza márványtermében. A vitát Rácz Éva MÚRE-elnök moderálta, Kokoly Zsolt médiajogász és Szucher Ervin, a MÚRE becsületbíróságának elnöke pedig ismertették a vonatkozó sajtóetikai és jogi szabályokat. Azt a kérdést járták körbe, hogy mit lehet tenni az interneten gyakran álnéven írt gyalázkodó tartalmú hozzászólások ellen, illetve hol húzódik a szólásszabadság és a rágalmazás közti határ. A beszélgetők egyetértettek abban, nem fogadható el az az érvelés, hogy sok szerkesztőség a szűkös költségvetéssel indokolja a tartalomszűrés hiányát, miszerint nincs pénz moderátor alkalmazására. Az esti gálán Rácz Éva, a MÚRE elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik megszervezték a sajtógálát, bizakodásának adott hangot, hogy ez a jövőben is folytatódik.
A sajtógálát megtisztelte jelenlétével Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki maga is hét éven át újságíróként dolgozott. Beszédében az empátia fontosságát hangsúlyozta. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében kifejtette, azt szeretnék, hogy a sajtógálát mindenki a magáénak érezze. Reményének adott hangot, hogy Kovászna és Maros megye még erőteljesebben bekapcsolódik a sajtógálán való részvételbe. 
– Nyolcéves megyeitanács-elnöki tapasztalatom alapján azt tudom mondani, hogy a sajtóra szükség van. Ha egy problémát ki tudunk beszélni, az sokkal több eredményt hoz, mi partnerként kezeljük a sajtót – fogalmazott Borboly Csaba.
A zsűri részéről Bögözi Attila, a MÚRE Becsületbíróságának titkára osztotta meg észrevételeit a beérkezett pályaművekkel kapcsolatosan, főleg a nyelvi elemekre, a közhelyek indokolatlan használatára térve ki. Az est folyamán a jó hangulatról Muszka Sándor és az Evilági zenekar gondoskodott.
A jelen lévő újságírók értékelése alapján az alábbi alkotásokat díjazták:
Televíziós riport, portré kategória: I. Kostelek újabb büszkesége – Magyari Tekla, Simon Csaba (Aves Media) II. Őseink nyomában – Bíró Levente III. Keresztes Lajos – Az első székely olimpiai bajnok – Becze Zoltán (Olimpia Stúdió Filmegyesület) Televíziós híradó kategória: I. Bivalymúzeum – Digital 3 Tv II. Blénesi István utódai találkoztak – Gyergyó Tv  Próza kategória: I. Gyógyulást, Béla bácsi! – Daczó Katalin II. Ki az a Petőfi, mi az a kossuth? – Szucher Ervin III. Lelkészlak a zsákfaluban – Magyari Tekla Rádiós kategória: I. Lukács Gergely egykori honvéd kitüntetése Csíkszentimrén – Oláh-Gál Elvira II. Focista leszek, vagy traktorista – Bándi-Keszey Judit III. Tündérkert – Burszán Zsuzsanna Sajtófotó kategória: László Róbert. Erdély.ma

Jézus kereszthalálának története Csíksomlyón
Tíz év után, virágvasárnap újra bemutatta Jézus bevonulását Jeruzsálembe és a szenvedéstörténetet a Csíksomlyói Passió Csoport. Nagyon sokan kilátogattak a csíksomlyói kegytemplom előtti térre.
A passiót bemutató fiatalok a Csíksomlyó táblától indulva vonultak fel a Szék útján a kegytemplomig, ahol Urbán Erik ferences templomigazgató Isten Igéjét tolmácsolva megáldotta a barkákat. A barkaszentelést követően Jézus szenvedéstörténetét kísérhették figyelemmel a templomtéren összegyűlt hívek.
A helybéli fiatalokból álló Csíksomlyói Passió Csoport először 1996 virágvasárnapját mutatta be a misztériumjátékot Svella Adél balett-tanárnő rendezésében. Az akkori csapat tizenéves szereplői a művészeti népiskola balett karából, valamint a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjaiból és csíksomlyói önkéntesekből verbuválódott.
Tíz éven át minden évben megelevenítették a szenvedéstörténetet, virágvasárnap a csíksomlyói kegytemplom előtt, pünkösd szombatján a csíksomlyói Hármashalom-oltárnál. Ez idő alatt Magyarországon, Ausztriában, Hollandiában, Franciaországban és Németországban is bemutatták a passiójátékot. 2000-ben Krakkóban a csapat elnyerte a Passió-díjat. Többek között ezt a díjat, régi fotókat, korabeli újságokat is közszemlére állítottak a kegytemplom bejárata előtt.
2006 után a csapat tagjainak különböző elfoglaltsága miatt megszakadt az előadások sorozata. Az ősbemutató húsz éves évfordulójára újból összeállt a régi csoport új tagokkal bővülve, így virágvasárnap újból részesei lehettek a hívek az 1700-as évekre visszamenő hagyománnyal rendelkező passiójátéknak.
Bilibók Attila, a Csíki Játékszín színésze elmondta: nagy családként tekintenek a csoportra, ha évekig nem is találkoztak, most ott folytatják, ahol abbahagyták. „Örvendünk egymásnak, és úgy érezzük méltó tolmácsai tudunk lenni a krisztusi üzenetnek. Jézus szenvedéstörténete olyan üzenet, melyet immár saját gyerekeinknek és a fiatalabb generációnak is át szeretnénk adni” – fogalmazott a színész.
Jézus kereszthalálát követően testét leemelték a keresztről, betakarták és a kegytemplomba vitték. A passiócsoport és a hívek sokasága töltötte meg a templomot, ahol bemutatták a legszentebb áldozatot.
Iochom Zsolt. Székelyhon.ro

Románia hetven embert és két őrhajót küld Görögországba
Románia hatvan határőrt, tíz menekültügyi szakértőt, hat gépjárművet, két őrhajót és egyéb felszereléseket küld Görögországba - közölte vasárnap Petre Toba bukaresti belügyminiszter, aki szerint ez a harmadik legjelentősebb hozzájárulás Németország és Franciaország után a migránshullám megfékezését célzó közös erőfeszítésekhez.
Románia a brüsszeli EU-csúcs után szombaton tartott telefonértekezleten tudatta az Európai Bizottsággal, milyen további segítséget tud felajánlani Görögország számára a Törökországgal kötött menekültügyi megállapodás teljesítése érdekében.
Az Agerpres hírügynökség által idézett román tárcavezető szerint a román belügyi erők jövő héten megkezdhetik szolgálatukat Görögországban. Toba közleményében emlékeztetett, hogy Románia az uniós határvédelmi ügynökségben (Frontex) is jelentős szerepet játszik és a második legjelentősebb hozzájáruló Németország után. szatmar.ro

Református vallás tantárgyversenyt tartottak
Tizenhetedik alkalommal szervezték meg a megyei református vallás-tantárgyversenyt, melynek idén a gyöngyőrűen felújított 10-es Számú Általános Iskola adott otthont.
Szombaton délelőtt Szatmár megye református vallástanárai mintegy húsz iskolából 76 jól felkészült diákkal jelentek meg a tanfelügyelőség és tanügyminisztérium által elismert eseményen. Rácz Ervin erdődi lelkipásztor, a Szatmári Református Egyházmegye sajtóreferense tartotta a nyitó áhítatot a Napi Ige alapján, melyben Jézus így bátorít: „Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen nem múlnak el." (Mt 24,35) A diákok erről az el nem múlóról tehetnek tanúbizonyságot a verseny alatt, aminek már mindenképpen győztesei akkor, ha felkészültek. A lelkipásztor elmondta, az lenne az igazi, hogyha vágyat éreznének Isten szavára, életük minden szakaszában kérve, hogy soha se szűnjön meg az Istennel való kapcsolatuk.
Győrbíró Csilla szaktanfelügyelő elmondta, hogy a megye legtávolabbi pontjairól is hoznak tanulókat, szinte minden iskolából, ahol van magyar református oktatás. A kollegák és a szülők számára is nagyon fontos ez. A versenyre megadott tételekben a hangsúly, az országos verseny követelményeihez hasonlóan, a bibliaismeretre került. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a Szentírásból tanulják meg a gyerekek a történeteket. Ugyanakkor, mivel húsvét előtt vagyunk, az ünnepek jelentőségére is odafigyeltek a tételsor kialakításakor. A nyolcadikosok egy esszét, vagy fogalmazást kellett kidolgozzanak a család fontosságáról a tékozló fiú története alapján, a hetedikesek pedig Péter bőrébe kellett bújjanak: Tégy engem békeköveteddé címmel írhattak fogalmazást. A verseny végén minden gyermek egy értékes, Isten üzenetét hordozó ajándékot kapott ajándékba.
Ötödikesek és a hatodikosok is szép számmal indultak a versenyen, de a hetedikesek és a nyolcadikosok kategóriájának nyertesei vehetnek részt Kolozsváron április 21. és 24. között az országos versenyen, ahol a Római Katolikus és Unitárius Egyház képviselői is jelen lesznek.
Az eredményt tekintve érdekesség, hogy a négy korosztályból három első helyezést a szamoskrassói iskola nyert. Ilyen még nem volt. A nyolcadikosok országos résztvevője: Megyesi Árpád, Szamoskrassó, míg a hetedikesek nyertese Erdei Eszter, a 10-es Iskolából. Ők vesznek részt Kolozsváron az országos döntőn. szatmar.ro

Mély lelki élményt nyújtó megváltástörténetet
Virágvasárnap délelőtt nagyon sok helybéli és vendég élte át lélekben Jézus szenvedéstörténetét a kápolnásfalusi templomtéren bemutatott passión.
A szentegyházi Szent Gellért Alapítvány keretében működő Szent Imre Társulat ötven fiatal részvételével adta elő a narrációra, pantomimra és zenére épített misztériumjátékot – Jézus szenvedésétől a Szentlélek eljöveteléig.
A Passió 2016 produkció szereplői szentegyházi, lövétei és kápolnási diákok, illetve egyetemisták. A verőfényben kendőket lengető, korhű ruhákban vonuló, Jézust kísérő tömeg a nézők között érkezett meg a színtérre. A hozsannázó hangulatot a húsvéti szent három nap történéseinek felelevenítése váltotta: az utolsó vacsora, Jézus imája az Olajfák hegyén, majd elfogása, megostorozása, halálra ítélése és kereszthordozásának stációi.
A keresztre feszítés jeleneténél feltámadt a szél, könnyek csillogtak a szemekben. A drámai pillanatokat feloldotta az üres sír látványa és a feltámadt Jézussal való találkozás öröme. Emlékezetes marad a pünkösdi fáklyalángok fölött magasba szálló galambok látványa.
Molnár Melinda. Székelyhon.ro

A fejlődésben nem a sebesség, hanem az irány a lényeg
A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán idén Mobilkorszak alcímmel megszervezett Új média konferencián az érdeklődők digitális ifjúság, digitális életmód, digitális normák és digitális tér-idő témákban hallgathattak előadásokat.
A Sapientia koronkai kampusza kilencedik alkalommal adott otthont az Új média konferenciának a hétvégén. A megnyitón az egyetem rektora, Dávid László a műszaki tudományok, a kultúra és az új média kapcsolatáról szólt. 
„A kommunikációs és az új média immár tudomány lett, a Sapientia pedig tizenöt-tizenhat éve szegődött a fejlődés mellé: a 135 romániai egyetem közül a 34., a világban pedig a 6100. helyen állunk, de 500 helyet ugrottunk előre. Márpedig a fejlődésben nem a sebesség, hanem az irány a lényeg, és mi ezáltal próbálunk jövőképet nyújtani a fiataloknak, hogy itthon is lehet érvényesülni” – mondta a rektor, hozzátéve, még kétségei vannak arról, hogy milyen lesz a jövő oktatási módja, és abban milyen szerepet tölt majd be az új média.
Az idei konferencia szervezését vállaló Zsigmond István elmondta, a szakmai találkozó célja, hogy lehetőséget biztosítsanak a találkozásra és az eszmecserére a szakterületen oktatókkal, valamint hogy a kommunikációt mint szakmát, tudományt elfogadtassák a társadalommal. A bárki számára ingyenes kilencedik Új média konferencia négy szekcióülésén – digitális ifjúság, digitális életmód, digitális normák és digitális tér-idő – huszonkét tanulmányt mutattak be a hazai és külföldi főiskolai és egyetemi hallgatók, oktatók és kutatók, a helyszínen vagy élő online-kapcsolással. Emellett két plenáris előadás is elhangzott. A szervezők szerint jövőre, szintén március utolsó előtti hétvégéjén a jubileumi tizedik konferencián torta is lesz.
Gáspár Botond. Székelyhon.ro

Támaszt nyújtani önerőből
Tőkés Attila fiatal lelkipásztorként került 2007-ben a Havad községhez tartozó, félreeső, elöregedő Gegesbe. Jól szervezett szociális hálót alakított ki: már van támaszuk az időseknek és fiataloknak egyaránt.
A semmiből nem teremtett új világot, de kiépített egy olyan helyi szociális programot, amely minden korosztályát felkarolja a kétszáz lelkes településnek. Ma a falu bármely gyereke, fiatalja zenét és idegen nyelvet tanulhat otthon, a diákok tanszertámogatást kapnak, aki műtétre szorul, annak anyagi segítséget nyújtanak, de megoldották az óvodai oktatás, otthoni beteggondozás kérdését is a sok egyéb mellett. Mindezt helyi munkaerővel, hittel, szeretettel – gegesiekkel a gegesiek érdekében.
Látva, hogy nagyon sok az idős – főleg férfi –, aki nem tud főzni, akinek gyerekei messze költöztek és ritkán járnak haza, az egyházközségben 2010-ben elindítottak egy ebédszolgáltatási programot, azaz hetente kétszer meleg ételt szállítanak ki az igénylőknek. Az anyagi háttér megteremtése érdekében külföldi támogatóknál pályáznak, emellett a helyiek is besegítenek terményekkel. A jövedelmet próbálják kiegészíteni tombolázással és használt ruhák kiárusításával is, hogy mindig kikerüljön a főznivaló. A „kedvezményezettektől” nem várnak el fizetséget, hiszen olyan személyekről van szó, akiken segíteni kell. Ezek az emberek évente egyszer adományozhatnak lehetőségük szerint, egy borítékba névtelenül betett összeggel. Jelenleg tizenhét idősről gondoskodnak. Hogy ki kaphat ingyen ennivalót, azt az egyházközség keretében működő héttagú diakóniai bizottság dönti el, ők vizsgálják meg a kérelmeket.
Két éve nagyobb anyagi megterhelést jelentő program is indult a faluban. Jelenleg hat helyi egyetemista fiatal tanulását segítik, erre külön alapot nyitottak, és legalább öt évre megoldottnak látszik támogatási rendszer működése. Hosszú távon és folytonosságban gondolkodnak, ezért a hallgatóktól nem várják el, hogy tanulmányaik után visszafizessék a támogatást. Azt viszont írásban felvállalják a fiatalok, hogy amikor már keresnek, megállnak a saját lábukon, támogatni fogják egy másik gegesi fiatal továbbtanulását.
Egyházi beteggondozást is folytatnak a faluban, egy helyi alkalmazott hetente négy-öt alkalommal látogatja meg és látja el lakhelyükön a betegeket. A szolgáltatás jogi hátterét egy éve átengedték a Diakónia Keresztyén Alapítványnak, de a szakképzett alkalmazott fizetését az egyházközség biztosítja.
Ugyanakkor a legkisebbekre is figyelnek. Mivel kevés a gyerek, csak fél állásban fizeti az állam az óvónőt, ezért bérének felkerekítésével megoldották, hogy ne csak kétnaponta járhassanak a gyerekek óvodába. Tavaly az elemisek számára délutáni oktatást, a másnapi iskolára való felkészülést is biztosították.
Gligor Róbert László. Székelyhon.ro

Együtt vigyázni őshonos fajtáinkra
Megtelt érdeklődővel szombaton a gyergyószentmiklósi művelődési ház: második alkalommal szerveztek MAGbörzét.
A megnyitót követően előadást tartott a gyergyószentmiklósi Bara István gazda. Előadásában főként a táplálékok minőségére tért ki, a búzáról, tönkölybúzáról szólt, illetve csíráztatásról, a háztáji magok eltűnéséről, komposztálásról, a zöldségek, gyümölcsök tartósításáról, valamint számos praktikus ötletet is megosztott a jelenlévőkkel.
A boldogfalvi Jére Lajos őstermelő, magtermelő sok hasznos tanáccsal látta el a megjelenteket, ültetési technikákról, magok tárolásáról, csíraképességükről szólt, továbbá az őshonos tájfajták, a magok forgalmazási nehézségeit is jelezte. Az orotvai Flórián Albert előadása a gyógynövényekről szólt, melyet követően a szervezők beszélgetésnek adtak teret. Az értekezések között, illetve az est folyamán került sor a vetőmagok csereberéjére, a magvásárra.
„Mostanra eltűntek a magtárak, gabonatárak. Külföldről érkezik a vetőmag, de nem vesszük figyelembe, hogy itt más az éghajlat, nem ugyanaz az állomány. A magbörze üzenete pontosan az, hogy konyhakerti növényeinkben hozzuk vissza a kicsi magkészletet, és a családok cseréljék egymás között, mert az üzletből vásároltat nem tudjuk leellenőrizni, hogy honnan jött, mennyit utazott” – ismertette Bara István.
„Vigyázzunk együtt őshonos tájfajtáinkra, meséljünk tapasztalatainkról, és tegyünk lépéseket egy összetartó közösségért, hogy az unokáink is ismerhessék az egészséges, finom ízeket” – üzenik szervezők.
Baricz Tamás Imola. Székelyhon.ro

Dacian Ciolos: fáj a rasszizmus
A sportesemények lelátóin és az internetes hozzászólásokban megnyilvánuló rasszizmus ellen emelt szót Dacian Ciolos román miniszterelnök abban az üzenetben, amelyet a rasszizmus elleni világnap alkalmából hozott nyilvánosságra közösségi oldalán.
„A rasszizmus fáj. Legjobban akkor fáj, amikor te, vagy a hozzátartozóid az elszenvedői. Megsebzik az embereket a stadionok lelátóin skandált rasszista rigmusok, az interneten közzétett gyűlölettel teli bejegyzések, a populista nyilatkozatok vagy a rossz viccek azokról, akiknek más a bőrszíne, a nemzetisége vagy az állampolgársága. A rasszizmus radikalizál, megoszt, embertelenné tesz" – közölte a román miniszterelnök.
Dacian Ciolos megemlítette, hogy sok évet töltött életéből más nemzetiségű emberek között. „Olyan dolgokat tanultam (tőlük) amelyeket különben aligha, vagy egyáltalán nem tanulhattam volna meg. Sokakat (közülük) csodálok, és egyesek közülük jó barátaim. Hozzásegítettek ahhoz, hogy jobban megértsem ezt a világot" – állapította meg.
Hozzátette, a rasszizmus elleni világnapon fel kellene idézni, hogy az eltelt évszázadban a rasszizmus emberek tízmillióinak az életét követelte.
„A gyűlölet soha nem tesz jobbá, és békét sem hoz" – zárta bejegyzését a kormányfő.
Dacian Ciolos Szilágysomlyón román-magyar tannyelvű iskolában tanult és érettségizett. Osztályfőnöke magyar volt. Gyermekkora nyarait a magyar többségű Szilágyperecsenben, anyai nagyszüleinél töltötte. Egyetemi tanulmányait Franciaországban végezte. Felesége francia.
MTI. Erdély.ma

Ha bízunk benne, Isten megtart bennünket
Virágvasrnapi, konfirmációs és húsvételőzetes üzenetként is felfogható Incze Zsolt sepsiszentgyörgy-szemerjai lelkipásztor, a Sepsi Református Egyházmegye esperese címben foglalt gondolata, amellyel útjára indította tegnap a megkonfirmált fiatalokat. Sepsiszentgyörgy négy református temploma közül háromban több mint százan vallották meg hitüket, és fogadalommal erősítették meg Krisztushoz és a református egyházhoz, gyülekezethez való tartozásukat.
 A szemerjai mellett a vártemplomi és a belvárosi gyülekezetben tartották meg a konfirmációt a húsvéti nagyhét kezdetét jelentő virágvasárnapon (a Gyöngyvirág utcában május második vasárnapján konfirmálnak), ahol a kétéves felkészítő után vizsgáztak a fiatalok (Szemerján hagyományosan egy nappal korábban), majd ígérték, fogadták, hogy Krisztus igaz követői, a keresztyén anyaszentegyháznak egész életükben hűséges, úrvacsorával rendszeresen élő, szolgáló tagjai lesznek. Először jelentek meg a gyülekezet előtt és vettek úrvacsorát a felnőtté válás küszöbén. „Ilyenkor azt is tudatosítjuk a fiatalokban, hogy kik vagyunk, hol élünk, mi a feladatunk, és együtt bizakodunk abban, hogy Isten meg fog tartani bennünket” – mondta lapunknak Incze Zsolt.
Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bírósági jogorvoslatra biztat az SZNT (Székely szabadság napja)
Törvényellenesnek és súlyosan jogsértőnek nevezte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt, hogy a csendőrség megbírságolta a székely szabadság napján rendezett marosvásárhelyi autonómiatüntetés résztvevőit, illetve szervezőit, és felhívást intézett az érintettekhez, hogy forduljanak bírósághoz az intézkedés ellen.
Az Izsák Balázs SZNT-elnök által aláírt közlemény szerint a székely szabadság napján mintegy tizenötezer ember igazi székely méltósággal rótta le kegyeletét Marosvásárhelyen a székely vértanúk emléke előtt, és állt ki Székelyföld területi autonómiája mellett, a szervezők pedig mindenben eleget tettek a gyülekezési jogról szóló törvény előírásainak, és a polgármesteri hivatalhoz benyújtott előzetes bejelentésnek megfelelően jártak el. „A rendfenntartó hatóságok egyrészt biztosították a rendezvény helyszínén, majd a felvonulás útvonalán a résztvevők biztonságát törvényes kötelezettségüknek megfelelően, másrészt viszont olyan szükségtelen, zaklató intézkedéseket tettek, amelyek a résztvevők állampolgári jogait sértették, de súlyosan diszkriminatívak is” – állapítja meg az SZNT. A csendőrség eljárását az SZNT törvényellenesnek és súlyosan jogsértőnek tartja, és felhívást intézett az érintettekhez, hogy a bírságolási jegyzőkönyvek kézhezvételétől számított 15 napon belül forduljanak panasszal a bírósághoz ezen büntetések ellen, emlékeztetve, hogy a bírósági keresetnek felfüggesztő hatálya van. „Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a jogtalanul kirótt büntetésekkel szemben minden érintett hatékony jogorvoslattal tudjon élni, ugyanakkor a nyilvánvaló jogtiprás tényét közöljük a Bukarestbe akkreditált nagykövetségekkel és különböző nemzetközi szervezetekkel” – szögezi le az SZNT. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Értékeinkről az olaszteleki Daniel-kastélyban
Több száz év történelmének apró, de igencsak érdekes és elgondolkodtató részleteit ismerhette meg az, aki részt vett az Élő Kastély, 1680–2016 eseménysorozatot záró konferencián, és a hétvégét Olaszteleken töltötte. A Danielek néhai hajlékában – mely fejedelmet is fogadott egykor – terítékre került a műemlékvédelem számos oldala, kastélyokat látogattak, könyvet mutattak be, kiállításokat tekintettek meg, épített örökségünket képező ingatlanok tulajdonosai kerekasztal-beszélgetésen osztották meg tapasztalatukat fenntarthatóságról, közhasznúságról, falut és tájegységet széles körben elismertté tevő vendégfogadásról.
Péntek délelőtt Rácz Lilla házigazda és Fehér János művészettörténész vezetésével a Daniel-kastélyt és az enyészettől megmentett falképeit csodálták meg a látogatók, majd a köszöntőt követően elismert szakemberek tartottak előadásokat. Kovács András érdemes egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja arról beszélt, hogy a XVII. századi Erdélyben az otthonaikat díszíteni kívánó főurak milyen lehetőségek közül választhattak, s kiderült az is, kik voltak azok a mesterek, akik elkészítették az igencsak dekoratív munkákat, illetve a míves darabok múltjáról, sorsukról és jelenükről mit lehet tudni, még sokáig beszélnek-e megrendelőik ízléséről és életfelfogásáról, vagy elpusztulnak az évszázados falakkal együtt.
Megújuló falfestmények
Kiss Loránd restaurátor az erdélyi késő reneszánsz falfestményekről, Tüzes István az altorjai Apor-kúria reneszánsz falképeiről, Czimbalmos Attila restaurátor az olaszteleki Daniel-kastély falképeinek restaurálásáról beszélt. Mint egybehangzóan állították, az elmúlt évtizedek igencsak mostohán bántak a valaha nagy igényességgel alkotott falfestményekkel – megtörtént, hogy szegekkel verték tele a szobát, hogy legyen fogas, amelyre a munkások holmijukat akasszák, máshol a „jobb” vakolás érdekében kalapáccsal estek neki a falaknak –, így igencsak jelentős károkat szenvedtek. Bár sok minden végleg elveszett, de az elmúlt tíz-tizenöt esztendőben elvégzett beavatkozásnak köszönhetően menekültek is meg értékeink közül – mondották.
A Daniel-kastély tíz falképe közül alig egy-két olyan darab maradt meg, amely aránylag elfogadható állapotban van, s a külső szemlélődő által is némiképp értelmezhető, hogy a Danielek felemelkedésének melyik állomását mutatja. A Fehér János művészettörténész és Gyöngyössy János történeti grafikus által készített grafikai rekonstrukciók ehhez az értelmezéshez kínálnak fogódzót és hidat. Azért e visszafogott kijelentések – hangsúlyozta a szerzőpáros –, mert ez a feladatvállalás a szakmaiságuk határát jelenti: rengeteg volt a kiegészítésre váró fehér folt, azaz ha más művészettörténész és más grafikus vág bele a munkába, egész biztosan sok esetben más következtetésre is jutott volna, mint ők. Az olaszteleki Daniel-kastély és 17. századi falképei című 174 oldalas, 234 illusztrációt tartalmazó kötetének  bemutatását vállaló egyetemi adjunktus, P. Kovács Klára művészettörténész lelkesen dicsérte a Fehér–Gyöngyössy páros alapos, család- és birtoktörténeti, a kastély évszázadokon átívelő építésének folyamatát dokumentáló és a falképek értelmezését, illetve erdélyi analógiába való helyezését.
Közösség és kastély
A szombati program legtöbb kérdőjelre választ próbálni adó mozzanata a műemlékek hasznosításáról és közhasznúságáról szóló kerekasztal-beszélgetés volt. Magyarósi Imola (Kálnoky Alapítvány, miklósvári Kálnoky-kastély), Kolumbán Sándor bardoci alpolgármester (erdőfülei Boda-kúria), Bánffy Farkas (vargyasi Daniel-kastély, fugadi Bánffy-kastély), Henning László megyeitanács-alelnök (oltszemi Mikó-kastély), Incze Réka (dálnoki Gaál-kúria), az olasztelekiek képviseletében pedig Rácz Lilla beszélt azon nehézségekről és örömökről, amelyeket egy-egy történelmi múlttal rendelkező épület birtoklása jelent. Bánffy Farkas kivételével, aki fugadi birtokukról úgy nyilatkozott, hogy a család saját használatra tartja fenn, ezért a turistákat és az érdeklődő idegeneket „csak távolabbról szeretik”, azt mondták: igenis jó, ha a helyi közösséggel együttműködve programokat alakítanak ki, helyt adnak a kulturális és közösségi ügyeknek. Ez a vendégfogadásnak is jót tesz, hiszen a vidéket megismerni kívánóknak nemcsak szállást és ételt kell adni – itt hangsúlyozták: jó lenne, ha portájukon több helyi gazdasszony jelentkezne, saját készítésű ételkülönlegességek készítését vállalná –, hanem élményt is. Olasztelek továbbra is helyszínt biztosít faluünnepkor a régizene-fesztiválnak és művészeti alkotótáboroknak, felújítását követően a miklósvári kastély és rekonstruált reneszánsz kertje élő múzeumként működik, Vargyas elsősorban az esztergomiak igényét fogja szolgálni, de a helyiek számíthatnak az együttműködésre, Erdőfülében pedig minden bizonnyal tájházként is működik majd. Oltszemen tizenhét hektáron két nemzetközi fogathajtópályát, illetve kézművesműhelyeket, szálláshelyeket, éttermet, borozót és gyümölcsöskertet álmodnak, s remélik, a befektetés jótékony hatását érzik majd a környező településeken is.
A konferenciasorozat részeként kirándulást szerveztek Bibarcfalvára és Magyarhermányba, ahol a református templomok falfestményeit tekintették meg, és meglátogatták a vargyasi Daniel-kastélyt is. A Pro Arte et Natura Alapítvány jóvoltából megtekinthető volt a Magyar Restaurátorok Egyesületének vándorkiállítása, az elmúlt év Olaszteleken tartott alkotótáborainak anyagából pedig az Élő kastély fotókiállítás. A reneszánsz hangulathoz hozzájárult az olaszteleki Cygnini furulya- és reneszánsz tánccsoport előadása, valamint a baróti Kájoni Consort régizene-együttes koncertje.
Hecser László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Lakóca alkotócsoport hitvallása (Erdélyi Művészeti Központ)
A természet- és természetesközeli lét, a teremtett és nem a mesterséges világ szerinti életberendezkedés, az organikus művészetszemlélet köti össze a Lakóca alkotócsoport tagjait, akiknek közös tárlata nyílt meg szombaton a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban.
Háromszék legmagasabb csúcsa a Lakóca – szimbolikusan ennek magasából kívánnak a fiatal alkotók rálátni és ráláttatni a körülöttünk lévő életre. Nem hivalkodóan, nem erőltetett kortársiassággal, hanem egyszerűen, úgy, ahogy megszületik bennük a kép. Születünk, szaporodunk, tömörülünk, tömeggé, közösséggé válunk – fogalmazza fehér alapon tömör fekete körökben Sipos-Gaudi Tünde. Miként a csillagok és a bolygók az égen, egy település lakói a teljes nemzedéki skálával, kicsi és nagy, világos és sötét fagolyóbisok állnak csatarendben, amelyek évgyűrűiben rejlik a titok, hogy melyikük milyen élettapasztalatot hordoz – formált kis univerzumot installációjában Madaras Péter. Fában láttatja gondolatait, érzéseit Hosszú Zoltán is – a kontyos női fejen a szél akár meg is lebbentheti az odaképzelt hajat, összeölelkező, korcsos alakjai sokértelműek. Éltes Barna faszobrai az életből táplálkoznak: a születéstől az egyenes gerincen át a templomharangig minden benne van alkotásaiban, de nem erőltetetten, inkább nyersen, máshol utalásszerűen, de hitelesen. Fából és fésült kenderkócból építkezik, e két anyagból rakja össze a kint és a bent világát. Nicu Barb szabadra engedi a színeket, formákat, olajfestékfoltjai mélységeket és magasságokat láttatnak, míg a szintén olajban alkotó Horváth Levente lecsendesíti az indulatokat, letisztítja a színeket, és hazavezet falura, ahol a kerítéslécen átsüt a nap.
A szombati megnyitón Vécsi Nagy Zoltán házigazda, az EMÜK igazgatója köszöntötte a népes közönséget, Lovas Fekete Zsolt és Molnár Hunor perkúciós kísérettel társult a képzőművészet mellé zenével. Dimény András képzőművész megnyitóbeszédében kiemelte: az alkotóknak közös az organikus művészetlátásuk, nem a sokkolás lehetőségeit keresik, természetes anyagokhoz nyúlnak, nincs digitális vagy egyéb komplex technológia munkáik hátterében, érdeklődési körük közel áll a természethez és az emberi természethez.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Testvérvárosi adomány
Kézdivásárhely egyik anyaországi testvértelepülése, a budapesti Terézváros önkormányzata 250 ezer forintot adományozott nemzeti ünnepünk alkalmával a Molnár Józsiás-iskolának hangszervásárlásra.
A terézvárosi küldöttség nevében Czuppon Zsolt kifejtette: öröm számukra, hogy testvérvárosuk tehetségeinek anyagi támogatást nyújthatnak. A kézdivásárhelyiek nevében Veress Enikő és Simon István köszönte meg az adományt, és reményüknek adtak hangot, hogy „a hangszerek sokáig szólnak és sok embert gyönyörködtetnek majd határok nélkül”. 
(iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vinczeffy hetven 
Azon töprengek, ha Vinczeffy László ebben a korban ugyan, de nem Európának e sok, sötét vihar pusztította szegelletében születik hetven esztendőkkel ezelőtt, ma hol lenne. Minden bizonnyal ugyanúgy kétlaki életet élne, telente ugyanúgy városi műtermébe húzódna, nyaranta ugyanúgy bölcsőhelyi magányában alkotna. És minden bizonnyal alkotásai a földkerekség múzeumainak modern művészeti alapkiállításait gazdagítanák, és minden bizonnyal azon kellene gondolkodnia szabad ideje java részében, hogyan tegyen eleget a kiállításmeghívásoknak.
De a Sors úgy alakította, hogy Vinczeffy László hetven esztendeje a Sóvidék egy kicsinyke falujában lássa meg a napvilágot. Annak a vidéknek furcsa nevű települései gyönyörű teremtéslegendába sorolva teszik mitikussá a tájat – és embereit. Annak a vidéknek az átlag székelyföldihez képest is zordabb viszonyai határozzák meg lakóinak mindennapi életét – és gondolkodásmódját. Ott a kapa nagyobb lendülettel vágja a rögöt, mert keményebb a föld, ott a kasza nagyobb ívvel suhan a domboldalon, mert szálasabb a fű. És ilyenekké váltak az évszázadok alatt a táj emberei is: konokakká, kitartókká. Sodorja bárhová a sors őket, az áldásként – vagy átokként – vérükbe ivódott múlttal kell élniük.
Vinczeffy László abban a korban érett művésszé, amikor az olyasfajta alkotóknak, mint ő, nem a pártoló szó jutott osztályrészül. De végezte konokul, kitartóan dolgát, mert másként nem tehetett. Ha abban a korban kiállításra nem hívták, akkor sem pihentette az ecsetet, ha abban a korban szobraiért nem versengtek a múzeumok, akkor sem tette le a vésőt. Vízióit, sajátos világlátását hatalmas vásznakon és miniatűrökön örökítette meg, absztrakt formavilágba menekítette át. Aztán változtak az idők, és Vinczeffy László már elkezdhetett egy másik világot is felépíteni, egy olyan földi világot, melyben nem kisebb célt tűzött ki magának, mint szülőfaluja megmentését. S ha olykor Vörösmartyval gyötri a kétely, hogy „ment-e a könyvek által a világ elébb”, hát a konokság és kitartás zsigerből adja a választ: „és mégis – mégis fáradozni kell”.
Tíz esztendejénél is több annak, hogy Ádi bácsi egy februári napon, kedves-hamiskás mosolyával szája szélén, csendesen megjegyezte: most már „hetvenkedhetek”. Soha nem tette, miként Vinczeffy László sem fog soha hetvenkedni. Talán, olykor, az atyhai diófa alatt – az ő „könyvtárában” – meditálva felötlik benne a Vörösmarty-vers záró sora: „Ez jó mulatság, férfimunka volt!” Igen, Vinczeffy László: amit teszel, jó mulatság, férfimunka. S mert konokságban, kitartásban nem találtatsz híjával, a Teremtő adjon erőt folytatásához.
Váry O. Péter. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szervezett megfélemlítés
Az uszító szándék március 20-át megelőzően az idén is felerősödött. A jelek szerint a karhatalom továbbra is ragaszkodik az 1990-ben kitervelt forgatókönyvhöz. Azzal a különbséggel, hogy 26 évvel ezelőtt álhírekkel a helyi nemzetvédők mellett a Görgény-völgyi, mezőségi parasztembereket használták fel, vetették be a jogait követelő marosvásárhelyi magyarság ellen. Mostanában a többi karhatalmi szerv támogatásával a csendőrség jár el alattomban. A videofelvételek tanulmányozása után a székelyföldi autonómiáért tüntető mintegy négyezer emberből 84-re utólagosan bírságot róttak ki be nem jelentett, "tiltott" tüntetés szervezése, másrészt csendháborítás miatt. Teljesen jogtalanul, hiszen a tavaly benyújtott kérés kapcsán a megyei törvényszék a törvényes előírásoknak megfelelően állapította meg, hogy a március 10-re tervezett tüntetés betiltásának nincs jogalapja. Az is szemenszedett hazugság, hogy a tüntetés nem volt bejelentve, és útvonalát nem ismerték a hatóságok. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke többször tárgyalt a csendőrséggel, legutóbb március 7-én, tanúk jelenlétében, amit egyébként jegyzőkönyvbe is foglaltak.
A tüntetés civilizált módon, rendbontás nélkül zajlott le, a vállalt időpontokat pontosan betartották. Azt kifogásolni, hogy csendháborítás történt, miközben közismert, hogy a tüntetetéseket nem azért szervezik, hogy némán tátogjanak az egybegyűltek, mondvacsinált oknak tekinthető. És elfogadhatatlan, hogy egy magát demokratikusnak nevező országban a gyülekezéshez, a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot korlátozzák. Ahogy az a mód is, ahogy egy Magyarországról érkező autóbusz hazatérő utasait zaklatták, útközben többször megállították, a személyeket és irataikat lefilmezték. A tüntetésre érkező helyiek közül pedig egyesektől elkobozták a zászlórudat, és a rendőrségnek adták át azt a személyt, aki zsebkésével lefaragta a zászlórúd kifogásolt hegyes végét. A csendőrség "hozzáértését" minősíti, hogy olyan személyre is róttak ki büntetést, aki bizonyíthatóan nem volt jelen a tüntetésen.
A történtekből világosan kitűnik, hogy rosszhiszeműségről van szó, a karhatalmi szervek ezúttal is a magyarságot akarták megfélemlíteni, hogy hagyja abba a jogaiért való kiállást – vélekedik Kincses Előd ügyvéd, aki a szervezők megbízásából a hatalommal való visszaélés miatt bűnvádi feljelentést tesz a csendőrség ellen. A szervezők és résztvevők nevére kiállított kihágási jegyzőkönyvek kapcsán pedig panaszt nyújtanak be a marosvásárhelyi bíróságra.
26 év telt el 1990 fekete márciusa óta. A gyűlöletbeszédet, az ellenünk irányuló alattomos szándékot illetően azonban "állni látszik az idő". Vajon meddig lehet még csúfot űzni törvény biztosította jogainkból, nemzeti szimbólumainkból a Janus-arcú romániai demokrácia leple alatt?
Bodolai Gyöngyi. Népújság (Marosvásárhely)

A magyar közösség biztonsága elsőrendű célunk
Marosvásárhely fekete márciusa kötelez
A romániai magyar közösség történelmének sorsfordító pillanatai voltak azok, amelyeknek közvetlen tanúja és elszenvedője Marosvásárhely magyarsága volt 1990 márciusában, nemzeti ünnepünk után.
A közösség érdekvédelmi szervezete, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára ez a fordulópont egyben mércéje is annak, hogy mit sikerült megvalósítani az akkori követelésekből, és melyek azok a célok, amelyekért továbbra sem adhatjuk fel a küzdelmet, még akkor sem, ha a körülmények kedvezőtlenek, a támadások egyre több irányból jönnek.
Huszonhat évvel ezelőtt a magyarság jogos kiállása vezetett etnikai összecsapásokhoz.
Sütő András író, az RMDSZ Maros megyei elnökének felhívására százezer magyar ember válaszolt azóta is példátlan szolidaritással: Marosvásárhely utcáin gyertyával és könyvvel követelte a békésen felvonuló tömeg az önálló magyar iskolahálózatot, a magyar nyelv szabad használatát és jogvédelmet a romániai magyar közösségnek.
1990 februárjának és márciusának követeléseiről egy 2016 márciusában készített leltár után kijelenthetjük: az önálló magyar iskolahálózat javarészt kiépült, bár fájó pont, hogy Besztercén és Dicsőszentmártonban akadozik a magyar iskola létrehozása, a tanügyi törvényt pedig nem alkalmazzák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Törvény szabályozza a kisebbségek szabad nyelvhasználati jogát is, azonban ezt az utóbbi években egyre-másra igyekeznek korlátozni intézményi szinten. Benyújtottuk a parlamentbe a kisebbségi törvénytervezetet, amellyel 2005 óta adósunk a romániai törvénykezés.
Bőven van még teendőnk a magyar közösség jogbiztonsága megteremtésének terén, és ettől még az sem tántoríthat el bennünket, hogy az 1990-es években tapasztaltakhoz hasonló ellenállásba ütközünk, hogy a jogállamiságot számon kérve gyakorta ingereljük a többségi politikumot. De nem engedhetünk az akkori követelésekből.
Marosvásárhely magas vérdíjat fizetett azért, hogy a romániai magyar közösség jogköveteléseinek súlyuk legyen az országos politikában.
Marosvásárhely hőseinek tartozunk azzal, hogy az akkor megfogalmazott közösségi célok mellett továbbra is konokul kiálljunk, ezredszer is megvédjük azt, ami a miénk.
Marosvásárhelynek azonban legfőképpen az igazsággal, az akkori történések feltárásával, hiteles vizsgálatával tartozik a hazai igazságszolgáltatás.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség fontosnak tartja, hogy az igazság kiderüljön. Tudnunk kell, hogy valójában mi történt 1990 fekete márciusában Marosvásárhelyen.
Hiszen erre a történelmi igazságra kell alapoznunk a magyarok és románok közötti tartós etnikai békét mindannyiunk jóléte, biztonsága érdekében.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Népújság (Marosvásárhely)

Székely szabadság napja
Jogsértő a bírságolás
Törvényellenesnek és súlyosan jogsértőnek nevezte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt, hogy a csendőrség megbírságolta a székely szabadság napján, március 10-én rendezett marosvásárhelyi autonómiatüntetés résztvevőit, illetve szervezőit, és felhívást intézett az érintettekhez, hogy forduljanak bírósághoz az intézkedés ellen.
A szerkesztőségekhez péntek este eljuttatott, Izsák Balázs SZNT-elnök által aláírt közlemény szerint a székely szabadság napján mintegy tizenötezer ember "igazi székely méltósággal" rótta le kegyeletét Marosvásárhelyen a székely vértanúk emléke előtt, és állt ki Székelyföld területi autonómiája mellett, a szervezők pedig mindenben eleget tettek a gyülekezési jogról szóló törvény előírásainak, és a polgármesteri hivatalhoz benyújtott előzetes bejelentésnek megfelelően jártak el.
"A rendfenntartó hatóságok egyrészt biztosították a rendezvény helyszínén, majd a felvonulás útvonalán a résztvevők biztonságát törvényes kötelezettségüknek megfelelően, másrészt viszont olyan szükségtelen, zaklató intézkedéseket tettek, amelyek a résztvevők állampolgári jogait sértették, de súlyosan diszkriminatívak is" – állapítja meg az SZNT.
A csendőrség eljárását az SZNT törvényellenesnek és súlyosan jogsértőnek tartja, és felhívást intézett az érintettekhez, hogy a bírságolási jegyzőkönyvek kézhezvételétől számított 15 napon belül forduljanak panasszal a bírósághoz ezen büntetések ellen, emlékeztetve, hogy a bírósági keresetnek felfüggesztő hatálya van.
"Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a jogtalanul kirótt büntetésekkel szemben minden érintett hatékony jogorvoslattal tudjon élni, ugyanakkor a nyilvánvaló jogtiprás tényét közöljük a Bukarestbe akkreditált nagykövetségekkel és különböző nemzetközi szervezetekkel" – szögezi le az SZNT.
A Maros megyei készenléti csendőrség csütörtökön közleményben tudatta, hogy nyolcvannégy embert bírságoltak meg összesen 70.800 lejre. Bár a csendőrség szóvivője több ízben megerősítette, hogy nem történt rendbontás, a nagyszámú bírságot azzal indokolta, hogy a hatóság álláspontja szerint a résztvevők engedély nélkül vonultak a főtérre a prefektusi hivatal elé. Népújság (Marosvásárhely)

Sas Péter új könyveit mutatták be a húsvéti könyvvásáron
Sas Péter két új kötetét (A Farkas utcai református templom történelmi emlékei, Kós András életútja Sztánától Sztánáig) mutatták be pénteken délután a Kolozsvár Társaság főtéri székházában, a Stúdium és Művelődés által szervezett húsvéti könyvvásár keretében. Az est folyamán a kiadók további újdonságait is megismerhették az érdeklődők.
Tőkés Erika, a Stúdium vezetője örömmel nyugtázta, hogy 2016 ünnep a kiadó számára, mivel 25 évvel ezelőtt, 1991 nyarán létesült. Hűséges szerzőjük Hantz Lám Irén nyugalmazott földrajztanár, aki az évek során több könyvet is szerkesztett, ezek közül a Reményik Sándorról szóló, immár a második kiadást is megért A lámpagyújtogató című művet, valamint az Emlékek búvópatakja és a Keresztül-kasul Amerikán című köteteket ajánlotta Tőkés Erika az egybegyűltek figyelmébe. Mint mondta, hűséges szerzőjük Asztalos Lajos helytörténész is, vele kapcsolatban a turisták körében is közkedvelt Kolozsvár épített öröksége és a Kolozsvár – közelről című kiadványokról ejtett szót, ugyanakkor Dsida Jenő Ének az egész világnak, Páll Lajos Szivárványrend és Kiss Bitay Éva Rejtelmes állatvilág című köteteire is kitért.
FERENCZ ZSOLT. Szabadság (Kolozsvár)

Időutazás: párbaj a Főtéren, le a kalapokkal az Urániában
Az unitárius kollégisták vitték el a fődíjat, ők mennek Brüsszelbe
Zónapörkölt, még tán az eredetinél is hitelesebb rikkancs, idővonat, párbaj – mindenből hoztak a kolozsvári műemlék épületeket örökbefogadó diákok szombaton a Kolozsvári Magyar Opera színpadára. Az RMDSZ Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket című programjának kolozsvári döntőjén hat iskola csapata öt épületet mutatott be, és nagyon nem bántuk, hogy egyiküknek sem sikerült betartania a hétperces időkeretet. Ahogyan Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, az Örökségünk őrei program egyik kezdeményezője elmondta: „Megnyugodhatunk, mert van, aki átvegye a stafétát, és nem nyugodhatunk meg, mert ezek a fiatalok nem fognak békén hagyni, amíg el nem végezzük a feladatot”. A zsűri döntése szerint a Winkler Gyula EP-képviselő által felajánlott brüsszeli utazás fődíját a János Zsigmond Unitárius Kollégiumnak a New York szállót örökbefogadó csapata kapta.
Csókok, randik, épületek, mosolyok
Korábbi megyei döntők nyertesei, a dévai Téglás Gábor iskola és a nagyenyedi Bethlen kollégium legjobbjai is eljöttek a szombaton bő félházat vonzott kolozsvári döntőre, ahol a város hat csapata mutatta be az ősz óta gondjaikba vett műemléket. A megnyitón Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere arról az örömről beszélt, ami abból fakad, hogy ennek a rendkívül sikeres programnak a kezdeményezője az RMDSZ, amellyel az emberek többsége leginkább csak a politikát asszociálja, amelytől többnyire elfordulnak. És valóban, ha visszatekintünk az elmúlt hónapokra, kétségtelen: a 2012-ben útjára indított programba először bekapcsolódó kolozsváriak fergeteges lelkesedéssel vetették bele magukat az értékmentő szolgálatba, egyik jobb ötletet újabb zseniális követte. Filmeket forgattak, performanszot vittek a New York elé, táncoltak a vasútállomáson, száz évvel visszaforgatták az idő kerekét az Uránia  palotában, megfőzték Bornemissza Anna receptjét, sok újdonságot mondtak el az embereknek közel s távol a műemlékekről, történelmi adatokat, érdekességeket, kutattak és sok felfedezést tettek, és közben kétségtelenül beleszerettek a projektjükbe. Szabadság (Kolozsvár)

A túlélés etikája az erkölccsel szemben
Szét lehet-e választani a túlélés etikáját az abszolút értelemben vett erkölcstől, elítélhető-e valaki, ha engedett a Szekuritáté zsarolásának, de közben népét szolgálta? – ilyen és ehhez hasonló kérdésekről esett szó hétvégén Kolozsváron, a Sapientia EMTE főépületében megtartott beszélgetésen, amelynek felvezetőjeként Domokos János Mikó Imre életét bemutató, Túlélés vagy népszolgálat című dokumentumfilmjét vetítették le. 
A beszélgetést Veress Emőd jogász, a Sapientia oktatója moderálta, elsőként pedig Buzogány Dezső teológus szólalt fel, aki az egyház belső átvilágítása kapcsán elmondta: az egykori titkosrendőrséggel folytatott kollaborálásnak voltak fokozatai a semmitmondó jelentések írásától a súlyos következményekkel járó beszámolók „gyártásáig”. A teológus úgy vélte: Mikó Imre jogász, politikus, író a naivak közé tartozott, akik elhitték, a rendszerrel lehet párbeszédet kezdeményezni.
Veress Emőd rámutatott: a Mikó Imre beszervezésére irányuló három próbálkozás közül az első egyértelműen zsarolással történt, amikor pedig Mikó megtagadta az együttműködést, elveszítette tanári állását.
Veress Emőd szerint az erkölcsi szempontból legaggályosabb időszak a harmadik beszervezés utáni, amikor Mikó a nyugati emigrációban élő értelmiségiekről készített jelentéseket.
Vekov Károly történész arról beszélt: Mikó célja szerinte a népszolgálat volt, nem pedig az alkalmazkodás. Herédi Zsolt szociológus úgy vélte: rossz húzás volt a film készítőitől, hogy leegyszerűsítették a kérdést a szolgálni akarás és a túlélés kettősére.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)