Magyar Örökség díjas Petrás Mária
Újabb Magyar Örökség díjakat adtak át szombaton a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A díj honlapján elérhető információk szerint a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság ítélte oda az elismerést hét kiemelkedő személyiségnek vagy alkotócsoportnak.
A mostani átadón Magyar Örökség díjjal ismerték el Petrás Mária népdalénekes, keramikus moldvai csángó kultúrát bemutató művészetét, a Határok nélkül című, a Kossuth rádión a rendszerváltás óta hallható műsor alkotóközösségét, a 20. század autójának megszavazott Ford T-modell főkonstruktőre, Galamb József (1881–1955) munkásságát, Deáky András tanár, nyugdíjas iskolaigazgató gyimesi csángókat megtartó nemzetszolgálatát, Kő Pál szobrászművészetét, az Egymásért Alapítvány több évtizedes Kárpát-medencei karitatív szolgálatát és Kubinyi Anna (1949–2015) textilművészetét.  A Magyar Örökség díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, a gazdaság, a sport, a tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Brassai Zsombor szerint
Politikai együttműködésre van szükség
A múlt héten a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei elnöke nyilatkozatban kérte fel a román pártokat, közösen hozzák létre az UDMR román változatát, mert a magyar veszélyt csak úgy lehet elhárítani, ha a politikai alakulatok félreteszik hiúságukat, ambícióikat, és egy olyan szövetségben egyesülnek, amely a magyarok ellen védi meg Marosvásárhely és Maros megye érdekeit. Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke sajtótájékoztatón reagált erre a felszólításra, amelyet rendkívül veszélyesnek nevezett.
A sajtótájékoztatón Brassai kijelentette: "Rendkívül veszélyes nyilatkozatnak tartom, mert egy olyan választási háborúba szólítja a román politikai pártokat, amelynek egyértelmű etnikai jellege van. Ne felejtsük el, hogy most van az évfordulója a gyászos emlékezetű fekete márciusnak, amely mély, nehezen gyógyuló sebeket hagyott Marosvásárhely társadalmában. Azt gondolom, hogy rendkívül érzékeny téma, és nagyon kellene vigyázni vele. Úgy tűnik, a kolléga nem fordított erre figyelmet, pedig abból a Szászrégenből származik, ahol olyan nyitottság mutatkozik a lakosság részéről, amely lehetővé tenné, hogy szakmai és emberi érdemei folytán Nagy András ismét polgármester legyen. Értem, hogy az etnikai kártyák sokszor hasznosak voltak az elmúlt 26 évben, és ezeket gyakran használták a pártok, de azt hiszem, ezt ma már a kor és a korszellem meghaladta. Igaz, hogy Romániában változást kér a társadalom, de azt hiszem, hogy nem ebbe az irányba. Arról is meg vagyok győződve, hogy mind Marosvásárhelyen, mind a megyei tanácsban olyan politikai projektekre van szükségünk, amelyek egyértelmű változást idéznek elő, elsősorban gazdasági, közigazgatási értelemben, de társadalmi vonatkozásban is. Éppen ezért úgy gondolom, valóban szükség van a politikai együttműködésre mind Marosvásárhelyen, mind a megyében, de nem etnikai jellegűre, hanem olyanra, amely radikális változásokat idéz elő a politikai életben".
Hangsúlyozta: az RMDSZ nyitott minden olyan politikai erő, társadalmi szervezet előtt, amely elkötelezné magát a változások mellett. Ennek bizonyítéka, hogy Soós Zoltánt, akit, bár magyarok választottak meg összmagyar előválasztáson polgármesterjelöltnek, független jelöltként támogatják, jelezve, nyitottak arra, hogy "elhárítsanak minden politikai sorompót a változás elől". Az, hogy Soós Zoltán független polgármesterjelöltként fog indulni, lehetővé teszi, hogy fölsorakozzanak mögé azok a politikai erők – magyarok és románok –, amelyek valóban változást akarnak Marosvásárhelyen. "Azzal is szembe kell nézzen mind a politikum, mind a társadalom, hogy az egyetlen jelölt, akinek ma valós esélye van arra, hogy leváltsa a jelenlegi vezetést, Soós Zoltán. Az, hogy független, a politikai, a nemzetiségi és etnikai küszöböket is megszünteti – jelentette ki Brassai Zsombor.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Székelyföldi körúton a "2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve" program
A szülőföldön maradásra ösztönzik a pályakezdőket
A 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve program keretében negyven év alatti székelyföldi pályakezdő vállalkozókat támogat Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága. Tegnap a marosvásárhelyi Sapientia Egyetemen szakmai konzultáción vehettek részt az érintettek, magyarországi, sikeres vállalkozásokat működtető szakemberek osztották meg velük tapasztalataikat.
Negyven év alatti székelyföldi pályakezdő vállalkozók támogatása céljából márciusban Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága a Design Terminállal együttműködve négy székelyföldi helyszínen szervez szakmai találkozót. A székelyföldi konzultációsorozatokat a "2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve" program keretében Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában tartják.
A program részeként a magyar kormány 525 millió forint értékű pályázatot ír ki áprilisban, amelyre 40 évnél fiatalabb vállalkozók 3-6 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak. Ily módon mintegy 100-120 határon túli magyar vállalkozó vagy vállalkozni vágyó fiatal kaphat támogatást a magyar államtól.
Ezt megelőzően a Kárpát-medencében 14 helyszínen kerül sor a konzultáció- körútra, ahol gyakorlott mentorok tartanak többórás szakmai előadásokat. A tréning nyolc kiválasztott vállalkozás számára egy személyre szabott konzultációs fórummal egészül ki, amely keretében a vállalkozások térítésmentes, 45 perces intenzív tanácsadásban részesülhetnek PR, marketing, kommunikáció, pénzügyi tervezés, illetve üzletfejlesztés területeken. Tegnap a székelyföldi körút első állomásaként a marosvásárhelyi Sapientia Egyetemen közel százfős hallgatóság gyűlt össze. Dr. Dávid László rektor a romániai magyar műszaki képzés fellegvárának nevezte az intézményt, és rámutatott, együttműködésre van szükség az egyetem, valamint a helyi vállalkozók között ahhoz, hogy a fiatalok jövőképét meg tudják alapozni. Ellenkező esetben a végzettek elhagyják szülőföldjüket és külföldön keresnek megélhetést. Hasonlóan vélekedett dr. Kelemen András dékán is, aki prioritásnak nevezte azt, hogy itthon hozzanak létre működő kisvállalkozásokat. Mint mondta, a diákjaik nagyobb arányban maradnak itthon szülőföldjükön, mint a többi egyetem végzősei. Dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja szerint Románia és Magyarország között jók a gazdasági kapcsolatok, és a fiatal vállalkozók arra kell törekedjenek, hogy minél jobban kiaknázzák az ebben rejlő lehetőségeket. Soós Zoltán polgármesterjelölt úgy véli, Marosvásárhely gazdasági fejlettségi szempontból is alulmarad Szebennel, valamint Kolozsvárral szemben, és a szellemi tőkét, amit a fiatal vállalkozók jelentenek, mindeddig nem sikerült hatékonyan kiaknázni.
Hajnal Virág programfelelős, a Nemzetpolitikai Államtitkárság szakembere lapunknak elmondta: a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának eddigi tematikus programjai során az oktatásra fektették a hangsúlyt, idén azonban a gazdaságfejlesztés irányába szeretnének elmozdulni, és szakmai tanácsadással, illetve pénzügyi támogatással segíteni a Kárpát-medencében élő kezdő vállalkozókat, valamint azokat a fiatalokat, akiknek esetleg van egy jó ötletük, és szeretnék kibontani, illetve sikeres vállalkozássá alakítani.
– Hosszú távú segítségnyújtásban gondolkodunk. A pályázat egyik eleme, hogy üzleti tervet kell készíteniük a vállalkozóknak, fel kell vázolniuk, hogy amire pályáznak, az hol helyezkedik el az ő hosszú távú üzleti stratégiájukban. A vállalkozói élet velejárója, hogy hosszú távon kell gondolkodjanak, fel kell mérjék a piaci környezetet, a lehetőségeket, az ötletük egyediségét, így tudnak majd hosszú távon sikeressé válni. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a gazdaságfejlesztés tud leginkább hozzájárulni a szülőföldön maradáshoz és boldoguláshoz. A támogatás által szeretnénk elősegíteni, hogy ezek a fiatalok otthon tudjanak megélni, és esetleg majd magyar munkaerőt alkalmazzanak. A Design Terminál mentorai, akik az előadásokat tartják és szakmai tanácsokkal segítik a fiatalokat, maguk is cégvezetők, magyarországi ifjú vállalkozók, akik saját maguk is megtapasztalták a vállalkozás összes kockázatát – hangsúlyozta a programfelelős. A szakmai találkozók iránt mindenik székelyföldi helyszínen nagy volt az érdeklődés, Marosvásárhelyen több mint százan, Csíkszeredában pedig közel százötvenen jelentkeztek.
Tavaly a szakmai képzést támogatták
Mint ismeretes, 2015 a külhoni magyar szakképzés éve volt, amikor 500 millió forintot fordítottak a tematikus év projektjeire. Lapunk arra volt kíváncsi, a támogatás eredményeképpen milyen előrelépések történtek a szakképzés terén a Székelyföldön. Hajnal Virág kifejtette, a támogatásnak köszönhetően több helyszínen is sikerült tanműhelyeket, tangazdaságokat létrehozni, fejleszteni. Többek között Sepsiszentgyörgyön létrejön egy húsfeldolgozó tanműhely, ahol a diákok elsajátíthatják a húsfeldolgozó-hentes mesterség rejtelmeit. Kolozsváron a Református Kollégium Szakképző Intézetében nemrég adták át a magyar állami támogatással korszerűen felszerelt asztalosműhelyt. Akadt olyan tanintézet is, ahol ösztöndíjszerű támogatásra pályáztak, annak érdekében, hogy a diákok utazási, illetve bentlakási, étkeztetési költségeit fedezni tudják. – A Nemzetpolitikai Államtitkárság munkáját háttérintézményünk, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet segíti, a Hét Fa kutatóintézettel közösen tavaly készítettek egy munkaerő-piaci kutatást, ennek alapján dől el, hogy hová adunk támogatást. Ők felmérték, milyen munkaerő-piaci igények vannak az adott környéken, és ha arra válaszol az illető, szakképzést nyújtó intézmény, akkor hosszú távú segítséget tudunk majd nyújtani. Nagyon fontos, hogy a szakképző intézmények egy-egy régióban közösen gondolkozzanak, hogy ne ugyanazokat a szakokat hirdessék meg, hanem összehangolt, egymást kiegészítő legyen a kínálatuk. Mi így tudunk támogatást nyújtani és utána felvenni a kapcsolatot a munkaerőpiac képviselőivel. Például a kolozsvári Református Kollégiumban a diákok 99 százalékának már munkaszerződése lesz, amint elvégzi a szakképzést – fogalmazott a programfelelős.
Menyhárt Borbála. Népújság (Marosvásárhely)

Az első 70 év rendezvénysorozat összegzése
Kezdődhet a következő 70 év!
2016. március 10–16. között került sor Az első 70 év címmel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház szervezésében a színházalapítást idéző évfordulós rendezvénysorozatra, melynek során kilenc színházi előadást, kilenc kísérőrendezvényt, illetve folyamatosan nyitott intézményt kínált Thália hajléka az érdeklődőknek. A rendezvénysorozatra többek között Budapestről, Bukarestből, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Miskolcról érkeztek színházi alkotók, írók, színészek, rendezők, tervezők, kritikusok, közéleti személyiségek.
Az ünnepségsorozat nyitánya Molnár Ferenc Az üvegcipő című színművének bemutatója volt (rendező: Mohácsi János). A telt házas premier alkalmával nyújtották át Berekméri Katalin kiváló színésznőnek az egyik színházalapító emlékére elnevezett Kemény-díjat, amelyet a Bioeel kozmetikum- és gyógyszergyártó cég támogatásával hoztak létre.
A színházalapítás 70 évvel ezelőtti mozzanatát felidéző tárlatnyitón emlékeztek az egykori alapítókra: Tompa Miklósra, báró Kemény Jánosra, Kovács Györgyre, de kiállítással tisztelegtek az utódok a valamikori műszaki munkatársak emléke előtt is. A kísérőrendezvényeken felmerült egy színházmúzeum megalapításának gondolata. A rendezvénysorozat különleges mozzanata volt a marosvásárhelyi felekezeti temetőkben a kopjafaavatás és a kegyeleti séta, aminek alkalmával az intézmény kötelékében elhunyt, Marosvásárhelyen nyugvó művészek emléke előtt tisztelegtek a Tompa Miklós Társulat színészei, az elhunytak hozzátartozói. Az esti előadásokon, délelőtti és délutáni kísérőprogramokon kívül a színház ezúttal egy éjszakára is nyitva maradt, mely alkalommal este tíztől reggel hatig rendelkező próba civileknek, szakmai beszélgetések, zsonglőrködés, színházi kvíz, meseolvasás, festés, majd reggeli torna tartotta éberen a résztvevők népes táborát.
Az egyhetes rendezvénysorozat iránti érdeklődés, mely a résztvevők számában is megmutatkozott – közel háromezer néző váltott jegyet – igazolta a szervezők igyekezetét.
A következő hetven év már el is kezdődött. A társulat egyszerre két előadás próbáit is elindította. Lázár Ervin A kisfiú meg az oroszlánok című meseregényét Demény Péter alkalmazta színpadra. A zenés, cirkuszi artistaelemekben is bővelkedő előadás Ruszuly Ervin és Keresztes Attila rendezésében kerül bemutatásra. És három évtized elteltével újra szülővárosában rendez Tompa Gábor. Samuel Beckett A játszma vége című művének színrevitele az évad kiemelkedő eseményének ígérkezik. Népújság (Marosvásárhely)

"Lantom s kardom tied!"
A Csak tiszta forrásból bartóki gondolat jegyében zajlott március 13-án Mezőkölpényben a 168 évvel ezelőtt kirobbant 1848–49-es forradalom és szabadságharcra való megemlékezés. A falu apraja és nagyja, illetve a vendégek ünneplőbe öltözve, szívből énekelték a zsúfolásig megtelt kultúrotthoban az ősi zsoltárt: térj magadhoz, drága Sion, van még néked Istened. Erről a szép hitvallásról szólt Imreh Jenő mezőkölpényi református lelkipásztor áhítata is, aki a zászlóra kitűzött jelszó fontosságáról és annak szóban, tettben történő megvallásáról szólt, felhíva a figyelmet a hitvalló üzenetre: mivel Isten velünk, ki ellenünk?!
Az áhítatot követően a Szabó Júlia karvezető által irányított szabédi unitárius vegyes kar előadása következett, hazafias dalok éneklésével ’48 hangulatát és üzenetét erősítették az ünnepelni vágyókban.
A korábbi hasonló jellegű rendezvényektől eltérően, ebben az esztendőben a márciusi eseményre és hős fiatalokra emlékező ünnepségen nem meghívott vendégek adtak elő, hanem a falu reménységét és jövőbe vetett hitét erősítő gyerek- és ifjúsereg. A gyerekek és fiatalok egy része a sajátos kölpényi tánccal rukkolt elő, amelyet A Tánc Mestere díjjal kitüntetett Szabó Teréztől, Teri nénitől tanultak. A református ifjúsági csoport tagjai a Lantom s kardom tied, óh szabadság című Petőfi-verses összeállítást adták elő, szerep- és korhű öltözetben. A verses összeállítás (Imreh Jenő lelkipásztor munkája) Petőfi vallomásokkal teljes útját és átélt élményeit fémjelzi az 1848. március 15. és 1849. július 31. közötti időszakban. S főként itt, Erdélyben átélt élményeit, megírt verseit és megfogalmazott hitvallását igyekszik bemutatni. A címadó verset éppen ’49-ben Marosvásárhelyen írta… Ezt az élménydús utat és az átélt élményeket helységekhez köthető jelképes ábrázolás tette színessé. Hiszen az előre elkészített térképen az utat és a helységeket megvilágító gyertyaszálak szinte lármafákká minősültek. Jó volt úgy átélni a ’48-ra való emlékezést, hogy közben saját erőforrásból, saját hamvából gyúlt újra ki a lármafa, s együtt örömmel és hálával nyugtázhattuk: nyelvében és hagyományaiban él a nemzet. S ez a forrás tisztasága, kiapadhatatlan volta és a jövőre nézve garanciát jelentő lehetősége áldássá válhatott.
Az ünnepség zárómozzanatában Szabó József Levente, Mezőcsávás község polgármestere emelte ki a rendezvény fontosságát, a közösség élni akarását és értékeinek képviselését megerősítő alkalmak szükségességét szorgalmazta. Mindenkinek megköszönte munkáját, és Isten vezetését, áldását kívánta az egész közösség életére.
Imreh Jenő lelkipásztor. Népújság (Marosvásárhely)

Ünnepi táncjáték Pécskán
Március 19-én, szombaton 17 órai kezdettel szervezett előadást a Búzavirág Egyesület Pécska Város Polgármesteri Hivatala és a Helyi Tanács támogatásával az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére.
A Doru Ioan Petescu Művelődési Házban összegyűlt nézőket Engi Márta, az Egyesület elnöke köszöntötte, aki elmondta: az előadás kissé rendhagyó, mivel nem a táncok azok, amik az ünnepre utalnak, hanem a táncok között elhangzó versek.
Ezt követően felolvasta Antal Péter polgármester üzenetét, aki aznap Záhonyba volt hivatalos, ezért nem tudott részt venni az előadáson.
Az RMDSZ-t Faragó Péter-megyei elnök, Bölöni György-helyi elnök, polgármesterjelölt és ifj. Zágoni Szabó András, helyi tanácsos képviselte. A két elnök a színpadról köszöntötte a jelenlévőket, beszédükben kitértek az ünnep jelentőségére.
Az ünnepi táncjátékon a pécskai magyar néptáncegyüttes mind a négy csoportja fellépett: a Bojtocska, a Kis Boglárka, a Nagy Boglárka és a Búzavirág is.
A táncok közötti szünetekben Tóth Brigitta és Engi Márta: Kölcsey Ferenc, Juhász Gyula, Tompa Mihály, Petőfi Sándor és Aranyosi Ervin verseiből szavalt. 
Sinka Pál. Nyugati Jelen (Arad)

Sikeres II. Borosjenői Magyar Nap
Elindult a hagyományteremtés útján
Amint azt előzetesen hírül adtuk, vasárnap március 15-e tiszteletére a Brosjenőhöz tartozó apatelki Szerencsemalom Panzióban szervezték meg a II. Magyar Napot, amelynek a műsorvezetője, Mészáros Dávid magyarul és románul köszöntötte az egybegyűlt, mintegy 200 fős közönséget, köztük Péró Tamás RMDSZ-megyei ügyvezető elnököt és Călin Abrudan borosjenői polgármestert. Neki külön megköszönte, amiért a Magyar Ház – ahol a város magyar gyermekei jó feltételek között tanulhatják anyanyelvünket – központi fűtést kapott, ráadásul a fűtési költségeket is a város fedezi. Miután köszönetet mondott a rendezvénynek újra otthont biztosító Szerencsemalom Panzió igazgatójának, Ovidiu Ciocannak, kifejtette: március 15. a világ magyarságának az ünnepe, a szabadságszerető emberek vágyának a beteljesülése. Ennek a megünneplésével Borosjenőn is hagyományt kívánnak teremteni, ezért az idei, immár második rendezvény, illetve az itt megjelent környékbeli magyarság fokozott érdeklődése, reményt ad a hagyományalapításra.
Miután a polgármester magyarul köszöntötte az egybegyűlteket, az anyanyelvén adott hangot örömének, amiért második alkalommal vehet részt a magyarok ünnepén. Ugyanakkor gratulált a szervezőknek, Mészáros Dávidnak és Gulyás Ödönnek, amiért megpróbálják az utódoknak is átadni nemzeti hagyományaikat, kultúrájukat. A maga és a városi tanács nevében is elégedettséggel nyugtázta a borosjenői magyarság hozzájárulását a város kulturális értékeihez, a városi civilizáció fokának a növelését szolgáló, harmonikus együttélést. Abban a reményben zárta mondanivalóját, hogy még sokszor részt vehet a Magyar Napon.
Meglepetésként, a továbbiakban Kapus Elvira, a helybeli református gyülekezet kántora elénekelte az általa, románul komponált borosjenői himnuszt.
A továbbiakban Péró Tamás RMDSZ-megyei ügyvezető elnök előbb magyarul, majd románul köszöntötte az egybegyűlteket. Magyarul az 1848. március 15-én, Petőfi Sándor által elszavalt Nemzeti dalból, illetve az Irinyi József által megfogalmazott Mit kíván a magyar nemzetből, vagyis a 12 pontból idézett. Elődeinkhez hasonlóan, most, 170 év múltán, a bennünk is megérlelődött elvárásainknak adott hangot: békét, szabadságot, egyetértést, főként megértést a nemzetiségi kérdéseinkben. Nem csak az ünnepnapokon, hanem a hétköznapjainkban is, Borosjenőben vagy a nagyvilágban. Mert mi, magyarok sokszor voltunk már nehéz, szinte kilátástalan helyzetben, de az identitásunkat soha nem tudták elvenni. Reméljük, a Borosjenőn elindult hagyomány is ezt a célt szolgálja – zárta mondanivalóját Péró Tamás.
A továbbiakban a város szülöttje, Raluca Belean fuvolaművész szólaltatott meg néhány klasszikus zeneszámot nem csak a program elején, hanem a pankotai Dokopil Olga által betanított, vezetett Azur Dance tánckar által, magas színvonalon bemutatott keringő, görög tánc, rumba, tangó, illetve cigánytánc szüneteiben is. A végére hagyták a meglepetést, amikor is magyar táncot adtak elő, vastaps közepette.
Ezt követően, a Péter Dalma vezetésével érkezett simonyifalvi Leveles néptánccsoport szatmári, utána magyarpalatkai, végül kalotaszegire cserélve a ruhájukat, a hozzá illő tánccal zárták nagysikerű bemutatójukat.
A továbbiakban a nagyzerindi Ibolya néptánccsoport, Kiss Csilla vezetésével, a koreográfusuk, ifj. Szilágyi András közreműködésével békési szlovák tánccal kezdte, majd lendületes szilágysági tánccal zárta a repertoárját.
Közben Petru Simăndan betanításában, a borosjenői román néptánccsoport tagjai vadonatúj magyar ruhában mutatós magyar csárdást adtak elő, majd román tánccal zárták műsorukat.
A II. Borosjenői Magyar Napot Mészáros Dávid, Gulyás Ödön RMDSZ-elnökkel közösen szervezte. Előbbi köszönetet mondott az RMDSZ Arad megyei szervezetének, amiért a Communitas Alapítvány közreműködésével, hathatósan támogatta az idei rendezvényt. Ezt követően, örömének adott hangot, amiért idén a tavalyinál is több borosjenői, pankotai és borossebesi magyar vett részt a programon. Nagy előrelépésnek tekinti, amiért a fellépett együttesek, de a közönség is természetesnek tekintette a részvételt, ami reménykeltő a hagyománnyá válás útján. Éppen ezért, a további rendezvényeikre, illetve a Magyar Házban szervezett kulturális programokra is várják az anyanyelvű fakultatív oktatást látogató gyermekeket és fiatalokat. 
A sikeres vasárnapi program végén Mészáros Dávid virággal, ajándékokkal kedveskedett a fellépett együttesek vezetőinek, majd a fellépők és a szervezők közös tánca zárta az estet, amelyen, illetve az utána következett, 21 óráig eltartott mulatságon is a Gyarmat Band biztosította a talpalávalót. 
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)

Páratlan ünnepségsorozat Krassó-Szörény megyében
A resicabányai Templom és Iskola Szórvány Egyesület 2016-ban páratlan ünnepségsorozattal készült a nemzeti ünnepre.
Március 12-én, az ünnepet megelőző szombat délután Kovács Ágnes ösztöndíjas tartott rövid előadást a helyi fiataloknak az 1848–49-es eseményekről, a forradalom és szabadságharc jelentőségéről a magyar történelemben – hiszen ezek a gyerekek erről nem tanulnak a román közoktatásban. Az előadás utáni kézműves foglalkozáson a huszárokkal ismerkedtünk és huszárbábot készítettünk.
A következő három nap alatt öt Krassó megyei településen rendeztünk koszorúzással és szeretetvendégséggel egybekötött ünnepi műsort: március 13-án Oravicabányán és Újmoldován, 14-én Nándorhegyen (Vörösacélon), 15-én Boksánbányán és Resicabányán emlékeztünk meg a 48-as eseményekről. Az ünnepi műsor részeként elhangzott több szavalat, köztük a Nemzeti Dal, majd a resicabányai Hóvirág Daloskör vezetésével, a közönséggel együtt énekeltük el a Kossuth-nótát, a Klapka-indulót és más katonadalokat. Oravicabányán, Boksánbányán és Resicabányán Kovács Attila magyarországi vendég tartott rövid, de annál lelkesítőbb előadásokat március 15. aktuális üzenetéről és tétjéről a szórványban.
1990 előtt, a Ceauşescu-rendszerben szóba sem jöhetett a magyar nemzeti ünnepek megünneplése Krassó megyében, noha már akkor sokan követték a magyarországi megemlékezéseket a rádióban. Csak az 1989-es forradalom után tudtak a helyi magyar közösségek méltóképp megemlékezni március 15-ről.
Azonban Resicabányát és Boksánbányát leszámítva már évek óta nem volt március 15-i ünnepség Krassó-Szörény magyarlakta településein, sőt ilyen nagyságrendű, megyeszerte több száz családot megszólító szervezés eddig még egyáltalán nem volt. Ezért izgalommal, néhol félelemmel vegyes várakozással tekintettek az idei eseményekre: nem lesz-e ebből baj, kérdezték többen is, amikor átadtuk a meghívót…
Az öt helyszínen végül több mint 110-en vettek részt a megemlékezéseken, leszámítva a fellépő Hóvirág Daloskör tagjait, akiknek áldozatos munkáját ezúton is köszönjük. Reméljük, hogy mindazok, akik eljöttek és együtt ünnepeltek velünk, olyan élményekkel gazdagodtak, amely megerősíti identitásukat és a magyar közösséghez való tartozásukat.
Kovács Ágnes. Nyugati Jelen (Arad)

Bábszínházi vidámság Prücsökkel és Timotival
Timotival, a szimpatikus óriásbábbal és új barátjával, Prücsökkel találkozhattak az érdeklődők tegnap délben, a Bábszínház világnapja alkalmából meghirdetett szabadtéri eseményen Kolozsváron, a sétatéri Kaszinónál.
A mulatságba a BBTE harmadéves színisei invitálták a járókelőket, akik tanárukkal, Palocsay Kisó Katával ezúttal is szabadjára engedték fantáziájukat, némi gyermeki lelkületet, önfeledt vidámságot is csöpögtetve a kora tavaszi, hűvös hétfőbe. Mialatt készülődtek, apáczais kisdiákok tűntek fel, akik Molnár Zoltán tanító bácsi vezetésével érkeztek, kezükben bábokkal, és máris kezdődhetett a szórakozás – elvégre, ha Timoti azt mondja, hogy minden báb integessen, bólogasson a fejével, tapsoljon, vagy éppen repüljön, akkor bizony engedelmeskedni kell... A táncba a papírból készült báb, Prücsök ihletője, Tücsök kutya is bekapcsolódott.
(F. Zs.) Szabadság (Kolozsvár)

Játszani jó!
Játszani jó! – vallották azok a szamosújvári és környékbeli pedagógusok, akik pénteken délután izgalommal várták Benkő Éva és Prezsmer Boglárka Népi játékok című könyvének bemutatóját a Téka Alapítvány Lengyel Mária termében. Benkő Éva neve ismerős volt számunkra, hisz a tavaly szervezett IV. Játék és Népi Hagyomány nevet viselő játéktalálkozónkon ő véleményezte a produkciókat.
A Sepsiszentgyörgyről érkezett meghívottakat Egri Hajnal, a művelődési központ vezetője  köszöntötte, majd a hangulatos együttlét első felében megismerkedhettünk a könyv megírásának történetével, illetve ennek szerkezetével. Az elméleti megalapozás után 80 erdélyi játék leírását olvashatjuk, illetve audio és videó melléklet is emeli az oktatási segédjegyzet értékét. Szabadság (Kolozsvár)

Duna-ház: Rendhagyó irodalomóra Áprily Lajosról
Takaró Mihály neves irodalomtörténész a tavalyi Rendhagyó irodalomórák sikeres előadás sorozata után idén ismét visszatért a Duna-házba, olyan költővel a tarsolyában, akinek a neve szívet melengető elsősorban a nagyenyedieknek, de minden erdélyi és anyaországi irodalomkedvelőnek egyaránt: Áprily Lajos tizenhét évet töltött a Bethlen Kollégiumban, ahol az irodalomtanár költővé érett.
A torockói Duna-ház hétvégi telt házas előadására sokan érkeztek – Nagyenyedről kollégiumi tanárok, kollégiumi véndiákok Tordáról, érdeklődők Kolozsvárról, valamint számos helybéli lakos. Az igazi élményt jelentő rendezvény előadója nagy Áprily-szakértőnek bizonyult, a 20. századi magyar líráról szóló kétórás előadásában nagyszerű történeteket mesélt, számos versidézettel. Áprily költészete nehéz, válságos időkben jelentett reményt sokak számára, természeti képeivel, verseinek zenei ritmusával, csodálatos tömörítő képességével bűvölt el bennünket.  Az előadáson szóba került a költő nagyenyedi  kötődése, természetszeretete, a kettős emigráció fojtogató csalódottsága, az örök visszavágyódás Nagyenyedre és Parajdra, az életre szóló erdélyiség, a kamasz fiú és apa ellentéte, majd az örömteli boldogság. Az előadó beszélt a költő társakhoz való viszonyulásról, a Reményik Sándorral kötött barátságról, az Adyval való találkozás lehetőségéről, az Áprily számára idegen párizsi zsibongásról, az enyedi csend kereséséről.  
BAKÓ BOTOND. Szabadság (Kolozsvár)

Aranka-verseny az Apáczaiban
Az elmúlt hétvégén rendezték meg Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban a XXI. Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Versenyt, négy versenyformában. Szabadság (Kolozsvár)

Törökök nyeregben
 Igencsak kérdéses, mennyire váltja majd be a reményeket az Európai Unió és Törökország között a hétvégén megszületett, az Európába igyekvő migránsok számának csökkentését célzó megállapodás.
Első ránézésre úgy tűnhet, mindkét fél nyerhet vele, hiszen – amennyiben sikerül betartani – az Ankarának több részletben fizetendő, mintegy hatmilliárd eurós „harács” fejében visszaküldhetők az illegálisan érkezett bevándorlók. Igaz, cserében minden egyes visszazsuppolt személyért egy, Törökországban nyilvántartásba vett menedékkérőt kell befogadni, de ezzel egyrészt valóban ellenőrzötté és lassúbbá tehető a folyamat, másrészt adott az elvi lehetőség arra, hogy kiszűrjék, kik azok, akik valóban menekültek.
Csakhogy fölmerül a kérdés: ha eddig nem sikerült az uniós tagállamoknak megegyezniük arról, hogyan osszák szét a bevándorlókat, ez után mi a garancia arra, hogy ez megtörténik? A tagállamok zöme csakis azzal a feltétellel ment bele a megegyezésbe, hogy a befogadás önkéntesen történjék – többek között Magyarország és Románia is. Igaz, Bukarest ismét ügyesen játszik: mindezt azzal kompenzálja, hogy – saját képességeihez mérten – jelentős erőkkel készül részt venni a migránshullám visszaszorítását célzó, görögországi, uniós akcióban. Ebben az esetben nem ártana, ha Budapest is követné a román példát, hogy ne érhesse szó a ház elejét.
Szintén probléma, hogy a török vízummentesség és az európai uniós tagság perspektívája nyomán az EU cseberből vödörbe kerülhet, hiszen fennáll a veszélye, hogy azt követően maguk a törökök indulnának útnak az európai országokba szerencsét próbálni. Vagy, ami szintén nem életszerűtlen forgatókönyv, a nem török állampolgárságú migránsok hamis török útlevelek ezreivel próbálnak majd akadálytalanul bejutni. Vagyis továbbra is esélyes, hogy ellenőrizetlenül vagy alig ellenőrizhetően árasztják el a kontinenst muszlim kultúrájú tömegek.
De nem érdemes ennyire előrerohanni. Előbb lássuk, mennyire tudja, és mennyire akarja Ankara visszafogni a migránsáradatot. És milyen mértékben próbálja felhasználni a bevándorlás megfékezésében rá háruló kulcsszerepet újabb kedvezmények kizsarolására.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Védőbeszéd a kommunizmus áldozataiért
A nagyváradi vár multifunkcionális termében március18 és 20 között, a Romániai Kommunista Rendszer Bűntetteit Kutató Intézet (IICCMER) szervezésében zajlott a Védőbeszéd Románia kommunista múzeumaiért címet viselő szakmai műhely. Az eseményen részt vett Huszár István, Nagyvárad alpolgármestere, Cornel Popa, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója, Lucian Silaghi, a Bihar Megyei Kulturális, Hagyományőrző és -népszerűsítő Központ vezetője, Florica Cherecheş, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője, valamint Gabriel Moisa, a Nagyváradi Egyetem professzora.
A műhelyet Radu Preda, az IICCMER elnöke nyitotta meg, aki beszédében gratulált Nagyvárad polgármesteri hivatalának azért, hogy kezdeményezőként lépett fel Románia e szenvedésekkel, zavarodottsággal és manipulációval teli történelmi korszakának a feltárásáért. „Az intézet célja az, hogy Bukarestben és az ország más városaiban is létrejöjjenek a kommunizmus bűntetteit bemutató múzeumok, amelyeket az áldozatok életével kell megtölteni (…) Tisztázni kell, hogy kiket tekintünk háborús bűnösöknek vagy éppen a nemzet hőseinek.” – mondta Preda.
Huszár István beszédében megköszönte az intézetnek, amiért Nagyváradot választotta a találkozó színhelyéül, amely 2015 decemberében nyitotta meg, az IICCMER támogatásával, az Elnyomás és Ellenállás Múzeuma Bihar Megyében nevet viselő, Romániában, e témában, elsőként felállított múzeum ajtóit.
Szamos Mariann. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Sztaniolos fülelés
A ’89-es fordulat utáni nagy barátkozás egyik nagy megvalósítása az volt, hogy megszüntették a szeku úgynevezett magyar részlegét, amely a diktatúra alatt Erdély általunk való „ellopását” volt hívatott megakadályozni. Még hozzá sem szokhatott a nép a fülesek nélküli világhoz, a marosvásárhelyi események után – nagy a valószínűsége, hogy ezzel a SRI (Román Hírszerző Szolgálat) szükségességét akarták bizonyítani – már érezni lehetett, hogy újból szimatolni kezdtek az erdélyi magyarság vezetői, irányítói körül, s be is került a nemzetbiztonsági törvénybe, hogy a román nemzet biztonságára veszély az etnikai szélsőség.
Sztaniolba csomagolva ez azt jelenti, hogy a magyarok veszélyeztetik Románia épségét, szuverenitását, röviden: ellenségek. Mert még nem hallottam olyasmit, hogy a SRI mondjuk az Egységes Románia Párt vezérét, Bogdan Diaconut, netán az erősen újfasiszta Új Jobboldal szószólóit, esetleg a régi vasgárdásokat zavarta volna egy szó erejéig. Az a fránya magyar a hibás, mert nem akar az Istennek sem románná változni, autonómiát óhajt, szeretne dönteni az őt érintő kérdésekről, na meg jól akar élni a szülőföldjén. Ez pedig veszélyes, mert ha sajátmagára költi az általa megtermelt értéket, építkezni szeretne, s a nyomort is elkergeti e vidékről, elmenni sosem fog, románná sem válik, és így eloszlik a nagy álom, a nemzetiségek nélküli nemzetállam.
Nos, hogy a kékszemű fiúk el ne feledjék, mi a teendőjük, a kormány a fülelést átszervező határozatába betette: a kémek és terroristák lefülelése mellett az etnikumok figyelése is feladatuk, hogy ne váljanak szélsőségessé. De hogy mi szélsőséges, az nincs meghatározva. Sokak szerint már egy zászlólobogtatás is annak számít. Így aztán nem egy példa bizonyítja, hogy rajta a szemük a „veszélyes etnikumon”. A tavaly több százezer polgárt hallgattak le, köztük – biztosan – nem kevés kisebbségit. Az pedig számukra most nagyon jól jönne, ha egy magyar terroristát is felmutathatnának. Ezért még a csillagszórót is (atom)bombának néznék.
Román Győző. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Csinosodó feredőink
Bálványosi fürdő(tér)kép 
Múlt év novemberének utolsó hétvégéjén szinte nyárias időben tettünk egy nagyobb sétát Bálványoson és környékén, felmérni, hogy miként zárult a fürdőfelújítási idény. Három helyen is látványos az átalakulás: megújult a Buffogó-tőzegláp, nem lehet ráismerni az Apor lányok feredőjére, és az egykori Csiszárfürdő is sokat csinosodott a múlt év folyamán. Azaz: elindult egy folyamat, természeti kincseink egyre tetszetősebb „csomagolásban” fogadják a környékünkre érkező vendégeket.
A természeti ritkaságnak számító Buffogó-tőzeglápot többek között a Bálványos és a Grand Hotel közötti négy kilométeres országút harmadik hajtűkanyaránál letérve lehet megközelíteni. Az út első fele könnyű sétának fogható fel, jobb kondícióra csak akkor van szükség, amikor rátérünk egy vízmosásokkal szabdalt, vizes ösvényre. Eltévedni még az sem tud, aki kenyere javát betondzsungelben fogyasztotta, lépten-nyomon jól látható turistajelzések (fehér keretes piros háromszög) kalauzolnak.
Vigyázzunk a Buffogó felé!
Van egyéb is: a vizenyős talajt hellyel-közzel dagonyák pettyezik, amikor arra jártunk, rengeteg friss vaddisznónyomot láttunk. Szerencsére nemhogy kannal, de kocákkal sem kellett farkasszemet néznünk, a terep sajátosságait szemügyre véve ugyanis lehet, hogy sutba dobhattuk volna a „szégyen a futás, de hasznos” szólásmondást, ugyanis a sáros talajon nehéz lett volna nyúlcipőt kötni.
A Buffogó környékét amúgy a Vinca Minor Egyesület tette rendbe a Csomád–Bálványos Natura 2000 terület fenntartható kezelése nevű program révén, 2013 és 2015 között. Az 1,6 millió lej összértékű munkálatot az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a román kormány finanszírozta.
Az 1094 méteres Géczi-bérc alatt meghúzódó csendes, meseszép tájon mintegy hatezer hektár a védett terület, ritka növények és állatok élőhelye. A program keretében egy kb. 150 m hosszú, korláttal védett tölgyfapallót is építettek, így a lápot körbe lehet sétálni, anélkül hogy a növényeket összetapodnánk.
A számos mohafaj, a kereklevelű harmatfű (húsevőnek is becézik, mivel kisebb rovarokból is ki tudja nyerni a szükséges tápanyagokat) és tőzegrozmaring mellett nagy mennyiségben van vörös (vagy tőzeg) és fekete áfonya ezen a részen, a növényt szedik is, ugyanis a palló mellett jól láthatóak a „fésülésre” utaló nyomok. A láp bejáratánál információs tábla, valamint térkép is található, aminek tanúsága szerint több ösvényen is vissza lehet térni a civilizációba.
Az átalakult Apor-feredő
Egy másik nagy munkálat szintén a tavaly zajlott: az Ars Topia Alapítványnak és a Vinca Minor Egyesületnek köszönhetően, önkormányzati és civil összefogás révén teljesen átalakult az Apor lányok feredője, ami Európa-szerte híres különböző összetételű gyógyvizeiről. A mintegy száz önkéntes szűk kéthetes munkával példásan rendbe tette a kisebb-nagyobb forrásokat, öltöző, mellékhelyiség, de még napóra is fogadja a feredő környékén járókat, a talajeróziónak is megálljt szabtak ágakból font kis kerítésekkel.
A helyet érdemes felkeresni, hiszen a Büdöshegy weboldal szerint a kis területen nyolc különböző típusú ásványvizet találunk, melyek Ph-ja 1,82–4,28 között váltakozik, erős savas jellegük a bennük képződő szabad kénsav (vitriol) eredménye. Egyedi élményt nyújt például a völgy tengelyén levő üregből vett vízzel történő szájöblítés, ugyanis a savas víz rögtön kikezdi a fogzománc meszes kérgét. Az érzés kísértetiesen hasonlít a szénsavas üdítők fogyasztására. Ilyen forrásokat Európában sehol máshol nem találni.
Aki a hosszú sétákat nem szereti, az Bálványos szívében, a Transzilvánia fogadó mögötti mofettában szedetheti ki a csúzt a lábából: ottjártunkkor is többen üldögéltek a lábáztató melletti szárazfürdőben, és elmondásuk szerint nagyon elégedettek a mofettázási lehetőséggel.
Az újjáépülő Csiszárfürdő
Johann Taierling és családja pár évvel ezelőtt vásárolta meg nagyapja birtokát, ahol a bálványosi hidegfürdők találhatók. Ottjártunkkor Peter Taierling és pár önkéntes, illetve alkalmazott tevékenykedett a fürdők körül, a padokat mázolták, a Jordán-forrásra került tető. Johann Taierling érdeklődésünkre elmondta: azt a munkát fejezték be, amit múlt év augusztusában önkéntesek segítségével kezdtek meg, és a kedvező időjárásnak köszönhetően késő ősszel is tudtak még dolgozni. Taierling szerint körülbelül negyven önkéntes vett részt a Csiszárfürdőnél zajló munkálatokban. Tavaly jórészt elkészült a Csokoládé-medence, így az idén nyáron már a napozóval együtt használható lesz.
A nagy fürdő sorsa egyelőre kétséges, hiszen a kitakarítása óta a medencét addig tápláló forrás képtelen azt vízzel feltölteni. Ettől eltekintve biztosan állíthatjuk: tavaly nagy átalakuláson esett át Bálványos, reméljük, idén is folytatódik mind a kaláka, mind a természet védelme, hiszen ezek az értékek, folyamatos odafigyelés és gondozás után, bizton meghálálják a törődést. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Francia klasszikust mutat be a szatmárnémeti magyar társulat
Az évad harmadik stúdióelőadását mutatja be március 24-én, 18 órától az Északi Színház Harag György Társulata az Ács Alajos Játékszínben. Jean Genet Cselédek című klasszikus művét Frumen Gergő színész rendezte, szereplői pedig Bogár Barbara és Moldován Blanka. 
A Cselédek Genet második darabja, melyet 1947-ben, Párizsban mutattak be először Louis Jouvet rendezésében. Az előadás már akkor is megosztotta közönségét. Voltak, akiket egyszerűen megbotránkoztatott, voltak, akik a társadalmi ellentétek keresztmetszetét látták benne, mások pedig rajongva éltették. A darabot nagy valószínűséggel a Papin nővérek valós története ihlette, akik 1933-ban különös szenvedéllyel végeztek munkaadójukkal. Az elmúlt, több mint fél évszázadban Európa számtalan színpadán bemutatták már, hiszen újabb és újabb színházi alkotókat vonzott az általa felvetett kérdések megfejtésének kísérlete.
„Amikor bemutatták a darabot, egy színházi kritikus megjegyezte, hogy a valóságos cselédek nem úgy beszélnek, mint darabom cselédjei: - Honnan tudja? Az ellenkezőjét állítom. Mert ha én cseléd volnék, így beszélnék. Legalábbis bizonyos estéken (...) Akár szentek és átkozottak, akár nem, ez a két cseléd szörnyeteg, akárcsak mi magunk, amikor ezt vagy azt álmodjuk magunknak” – írta darabjáról Gean Genet.
Az előadás 14 éven aluli nézőinknek csak szülői felügyelet mellett ajánlott! - figyelmezteti a Maszol olvasóit a társulat. maszol.ro

Házról házra járva leltározná Borboly Csaba a csíkszeredaiak gondjait
Borboly Csaba nem tart attól, hogy az ellene zajló bűnvádi eljárást a választási kampányban felhasználják a lejáratására. Az RMDSZ csíkszeredai polgármestjelöltje azt ígéri: személyesen leltározza a csíkszeredaiak gondjait.
Négyéves elképzelését is felvázolta a polgármester-jelölt dossziéjában. Melyek a fő konkrétumok benne?
A fő programpont: a munkahelyteremtésben részt vevők segítése, ösztönzése. A fiatalok drasztikus mértékben vándoroltak el a megye nagyobb városaiból, az utóbbi húsz évben közel felére csökkent a 0-19 éves életkorú népesség. Ennek megelőzése érdekében a programomban prioritás a munkahelyteremtés, a fiatalok itthon tartása. Ez a legnagyobb kihívás Székelyföldön, amire a városok, elsősorban a megyeközpontok tudnak választ adni. Programom, témáim – amit a blogopmon is részletesen vázoltam – nem csak a Csíkszeredát érintik, hanem az egész megyére hatással vannak. Arról biztosíthatok mindenkit, hogy továbbra is szívemen viselem a megye sorsát. 
Meglátása szerint melyek Csíkszereda, és melyek a csíkszeredaiak problémái?
Jelenleg zajlik a város és lakossága fontosabb problémáinak feltérképezése, az eredményeket hamarosan ismertetjük. A saját munkánk mellett várjuk a lakossági visszajelzéseket is arról, hogy ki mit tart a legégetőbb gondnak a városban. Az eddig felvázoltak alapján még nem szeretnék következtetéseket levonni, habár már valamivel több, mint fél ezer háztartásban voltam. Ma is a várost jártam: Szécsenyt, majd a Testvériség sugárúton két tömbházat látogattam végig. Kedvesen fogadtak, Szécsenyben jelezték is humorosan, hogy, „ha ígérgetek, előveszik a gázsprayt”. Nem is ígérhettem, hanem eredményesen és lényegre törően elbeszélgettünk.
A következő napokban folytatom a lakók felkeresését. Az előválasztásokat követően a kollégákkal együtt kell majd levonnunk a következtetéseket. Addig is várom, hívjanak, jelezzenek, írjanak! Válaszolok a névtelen megkeresésekre is, mindenki véleményére szükség van.
Milyen kampányt tervez?
1990 márciusában a Csíkszeredai Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége megbízásából házról-házra jártam a Gyergyói-medencében, és elbeszélgettem az emberekkel. Most is így teszek.
Nem tartja visszalépésnek a polgármesteri tisztséget a megyeelnöki státushoz képest?
A munka sohasem visszalépés. Egy kényszerhelyzetben kellett döntést hoznom: egyebek között azért vállaltam el, mert Ráduly Róbert Kálmán nem jelezte indulási szándékát a polgármesteri tisztségért.
Gellért Edit. maszol.ro

Romániában megerősítették a repülőterek és nagykövetségek védelmét
A román csendőrség megerősítette a repülőterek és nagykövetségek védelmét kedden a brüsszeli terrortámadások után, de a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyelőre az ötfokozatú skála második, "elővigyázatos" szintjén tartja a terrorveszély miatti riasztást.
„Európát érte terrortámadás, ez egy gyászos nap a civilizált világ számára" - állapította meg Klaus Johannis államfő. Az államfő elítélte az erőszakos cselekményeket, együttérzéséről biztosította Belgiumot, és az ottani hatóságoknak felajánlotta Románia segítségét.
Dacian Cioloș kormányfő szerint az eddigi információik szerint Romániát nem fenyegeti közvetlen veszély, és nincs román a brüsszeli támadás halálos áldozatai vagy sebesültjei között. Elmondta: a bukaresti hatóságok teljes szolidaritásukról biztosították a brüsszeli kormányt és az Európai Unió intézményeit, a Brüsszelben élő vagy ideiglenesen ott tartózkodó román állampolgárok számára pedig felajánlották a román nagykövetségen, illetve a bukaresti külügyminisztériumban alakult válságstáb segítségét.
A Tarom légitársaság törölte öt keddi és szerdai brüsszeli járatát, de az ezekre váltott jegyeket elfogadják az Amszterdamba, Párizsba, Frankfurtba, Münchenbe vagy Londonba induló járatokon. A Tarom kedd reggeli brüsszeli járatát Amszterdamba irányították. maszol.ro

Kolozsvár: Horváth Anna elkezdte a támogató aláírások gyűjtését
Mától, a júniusi helyhatósági választásokon való induláshoz szükséges támogatói aláírások összegyűjtésének kezdetével hivatalosan is elkezdődött a választási időszak - közölte Facebook-oldalán Horváth Anna alpolgármester, az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje. 
Horváth Anna az aláírásgyűjtés folyamán a lehető legtöbb ember véleményét szeretné kikérni, javaslataikat, meglátásaikat meghallgatni. 
"Ugyanakkor beszámolunk eredményeinkről, mindarról, ami munkánk nyomán az elmúlt négy év során változott. Mindenkit várunk csapatunkba, aki úgy érzi: többen többet tehetünk Kolozsvárért!" - írja a Facebook-oldalán Horváth Anna. (hírszerk.) Transindex.ro

Új óvoda, kevesebb gyerek Kenden
Nemsokára birtokba vehetik az új, korszerű épületet a kendi óvodások, de a tervezettnél kisebb számban. Az elkészült ingatlant a bürokrácia miatt eddig nem használhatták.
Egyházilag még különálló Kis- és Nagykend, közigazgatásilag viszont már egyetlen településként tartják nyilván. A falu óvodásai két egyházi ingatlanban tanulnak, de az önkormányzat megtette a szükséges lépéseket, hogy saját, korszerű intézménybe költöztesse az apróságokat. Tavaly építették újjá az óvodát, jelenleg folyamatban van az épület átvétele, és a működési engedélyek beszerzése – tudtuk meg Sagyebó Istvántól, Balavásár polgármesterétől, aki azt is elmondta: a 98 ezer eurós beruházást önerőből eszközölte Balavásár község.
Ottjártunkkor némi apró többletmunkát végzett a kivitelező cég. Az épület elkészült, benne három tanterem, orvosi és tanári szobák, mosdók. Vajda József községi iskolaigazgató kifejtette: régi és nem saját tulajdonban levő ingatlanokban működnek az óvodák, amelyeket a csökkenő gyereklétszám miatt nehéz fenntartani, ezért egy korszerű épület igencsak szükséges volt. Tervükben van ennek kibővítése a tetőtér beépítése révén, így hosszabbított programú óvodát is működtethetnének. Ugyancsak a bürokrácia számlájára írja azt is, hogy bár az épület készen áll, mégsem költözhettek bele eddig. Az udvart még rendezni kell, leválasztani a kisgyerekeknek egy területet, oda játszóteret kialakítani. Elméletileg a tavaszi szünet után az új óvodában kellene kezdeni a tanítást, de lehet, hogy csak az ősztől járnak majd ide a kis- és nagykendi óvodások. Az igazgató azt is elmondta: jelenleg három csoport működik a két óvodában 56 gyerekkel, de az ősszel tízzel kevesebb kisgyerekkel kell számolniuk, így valószínűleg már csak két tantermet fognak benépesíteni az új épületben.
A kiskendi óvoda egy egykori közösségi épületben működik, a salétrom eléggé tönkretette a falakat, a vakolat lehull – tette hozzá az igazgató. A polgármester is ezt igazolja: hiába költenek rá folyamatosan, az épület nem felel meg az elvárásoknak. A nagykendi óvoda a református egyház által épített felekezeti iskolában működik, ahonnan 1963-ban költöztek át az akkor épült „nagy” iskolába a felsőbb tagozatok. Ezt az épületet is javítani kell állandóan, nemrég a tetőzetet és az egyik termet tatarozták, s mihelyt az óvoda kiköltözik, a többit is feljavítják és közösségi rendeltetést kap: egy egyesület tájházat szeretne itt berendezni.
Az épületet a református egyház visszaigényelte az államtól, de a visszaszolgáltatás egyelőre elakadt. Ugyanis a 20. század elején épült iskolát nem telekkönyveztette az egyház, a korábbi telekkönyvben pedig az azelőtti, lebontott régi épület szerepel még mindig. Sagyebó István reméli, hogy végül mégiscsak sikerül az egyháznak visszaszereznie ezt az ingatlant.
Gligor Róbert László. Székelyhon.ro

Mégis léteznek érdekcsoportok Udvarhelyen? Nahát…
A helyi, de talán a székelyföldi politikai közbeszéd agyasai sokáig annak a homokalapú sötétségnek hódoltak (tudják, fejjel a homokban!), hogy márpedig nálunk kizárólag a választói érdekek, a köz és annak szolgálata határozza meg, merre van az arra. Hogy ki mikor, milyen érdekek miatt dönt így vagy úgy, de mindenképpen a képviselt közösség (ez vajon mi?) érdekében. Kizárólag. Aztán elérkezett 2016. március 15-e, és Székelyudvarhely polgármestere elmondta hegyi beszédét. Ami már azért is rendkívüli, mert egyáltalán volt neki, hegyi és beszéde is, ugyanis Bunta Levente a választási évek kivételével nem szokta megtisztelni öblös gondolataival a nagyérdeműt. Most megtörtént.
Olyannyira, hogy ünnepi beszédében, amely némelyek szerint kampánybeszédnek is sok(k) volt, ünnepélyesen kardot rántott, hogy márpedig ő megvédi Székelyudvarhelyt a sötét molochtól, valamiféle külső és Udvarhely lerohanását tervező érdekcsoportoktól. Nem kell különösebben vájtfülűnek lenni ahhoz, hogy kiderítsük, kikre is gondolt: hát Verestóy Attila szenátorra és a széki RMDSZ-t birtokló érdekcsoportra, akik rajta átgázolva meg akarják szállni a várost. Értve van?
Csakhogy van itt egy kis probléma. Akkor is, ha nem singgel mérjük az embert és problémáját. Mégpedig az, hogy Bunta Levente polgármesternek is megvan a saját külön bejáratú, cégekbe és egy érdekközösségbe szerveződött csoportja. Gondoljunk csak a hegyre, melyet elv- és egyéb barátainak sikerült megszerezniük, sőt városrendezési terv meg építkezési engedélyek nélkül be is építeniük. Ráadásul itt van ez a Magyarországon, Dunaújvárosban kipattant közvilágítási botrány, melynek szálai vaskosan Buntához csomózhatók: Székelyudvarhelyen is a most botrányba keveredett szereplők kötötték meg az évtized üzletét, amikor lecserélhették az 1333 lámpatestet úgynevezett indukciós izzókra.
Akkor hogy is állunk az érdekcsoportokkal? Hát úgy, kérem szépen, hogy Bunta Levente is egy jól körülhatárolható érdekcsoportot szolgál, s haszonélvezője a szóban forgó csókosok gyarapodásának. És itt a bibi.
Fölöslegesek a nagy és hangzatos lózungok, hogy márpedig ő véd minket (udvarhelyieket!) a rossz szándékú és sötét érdekcsoportok hatalomátvételétől, hisz ő maga is egy ilyet szolgál, pontosabban létrehozta sajátját úgy, ahogyan ez már természetes szinte minden demokráciában, melynél jobb rendszert egyelőre nem sikerült kitalálnia az emberiségnek. A székelyeknek sem, hiába sz@rtuk mi a magyart – is.
Szóval, tudomásul véve, de el nem fogadva, hogy mi, udvarhelyiek a hegyről erőst vakoknak és bunkóknak tűnhetünk, azért tudjuk, hogy érdekcsoportok márpedig léteznek, s van olyan is, amelyhez éppen Bunta Levente tartozik. Azt is tudni véljük, hogy ez a világ rendje, nem szeretjük, de tudomásul vesszük. Csak a rizsa nem kellene. Azt kéne abbahagyni végre!
Szőke László. Székelyhon.ro

A magyar orvosképzés megoldatlan helyzete miatt demonstrál két aktivista Bukarestben
Fehér műtősruhában, narancssárga esernyővel demonstrál a román oktatási minisztérium bukaresti épülete előtt a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) két aktivistája, hogy emlékeztessék a szaktárcát: továbbra sem érvényesülnek az oktatási törvény kisebbségvédelmi előírásai a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).
Ádám Valérián, a RMOGYKE elnöke kedden arról tájékoztatta az MTI-t, hogy egy húsz négyzetméteres, angol és román nyelvű molinóval figyelmeztetnek a MOGYE megoldatlan helyzetére, és egy hangosbemondón óránként felolvassák az oktatási törvény “elszabotált” 135-ik cikkelyét, amely külön kisebbségi nyelvű főtanszékek megalakítását írja elő a többnyelvű egyetemeken. A hivatalosan engedélyezett demonstrációt a hét végéig folytatják. erdon.ro

Magyar Örökség díjas a Határok nélkül
Szombaton adták át a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a Magyar Örökség Díjakat. Az erdélyi kitüntetettek nevét és munkásságát szükséges megismernie a hazai közönségnek is.
Mindenekelőtt a díjazottak nagyváradi vonatkozása tölti el megelégedéssel az olvasót. A Határok nélkülcímű közkedvelt rádióműsor és munkaközössége is részesült a kitüntető címben. Dr. Szili Katalin jogász, humánökológus, miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke méltatásában, laudációjában hangsúlyozta, hogy „az alkotó közösség napról-napra tudósít, hírt ad a magyar nemzetrészek életéről, törekvéseiről, összeköt, elhozza hangjukat Magyarország és a világ magyarsága számára. A hiteles tájékoztatásért Budapesten a szerkesztőségben, Lánczi Ágnes és Benkei Ildikó, valamint  Moszkovits János, illetve vendégszerkesztőként ifjabb Tóth György és Bereki Anikó felel, aki a kéthetente készít kulturális tartalmú Határok nélkült. Erdélyben, a Partiumban, és a Bánság romániai részén Oláh-Gál Elvira Csíkszeredáról, Erdei Edit Zsuzsánna Marosvásárhelyről, Szilágyi Szabolcs Kolozsvárról, Ionescu Nikolett Nagyváradról, Pataky Lehel Zsolt Aradról, Lehőcz László pedig Temesvárról jelentkezik. A Délvidéken, Vajdaságban, illetve a Bánság szerbiai részén, Újvidéken: Ternovácz István, Szabadkán: Németh Ernő, Nagybecskereken és Muzslyán: Kónya-Kovács Otília, Kárpátalján, Ungváron: Iváncsik Attila, Felvidéken, Pozsonyban: Haják-Szabó Mária tudósít napról-napra. Magyarországon Miskolcról segíti a felvidéki munkát Mács Ildikó, aki gyakran jár át Kassára, Rimaszombatba és a Gömöri térségbe. Salgótarjánból Tarnóczi László látogat el rendszeresen a Felvidékre, Mátészalkáról Zsoldos Barnabás Szatmárba, a Partiumba, Ungba, Ugocsába, Budapesten pedig Cservenka Judit a diaszpóra és a Kárpát-medence magyarságának hiteles, tapasztalt ismerője és megismertetője. Nélkülük nem szólalhatna meg napról-napra az este fél hétkor kezdődő Határok nélkül.”
Nemzetpolitika naprakészen
A műsor hitelesen tájékoztat a Kárpát-medence és a diszpóra magyarságát érintő politikai, kulturális, oktatási, identitás és társadalomszervezés aktuális kérdéseiről, nem megfeledkezve a történelmi hagyományokról, illetve az egyházak közösségszervező tevékenységének bemutatásáról sem. A legfrissebb hírek mellett a Határok nélkül kiemelt figyelmet fordít a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek autonómia-törekvéseire és a számbeli kisebbségi léthelyzetből következő jogérvényesítésre és jogvédelemre egyaránt, feltárva a kisebbségekkel kapcsolatos állami politikai és a magyarságot érintő szakpolitikai hátteret is. „Mi tehát a határok nélkül? Nem csak hírforrás, hanem nemzetpolitika naprakészen. Hiszen az összetartozáshoz elengedhetetlen az egymásról való tudás, a magyarság képviseletéhez pedig a tájékozottság és a felkészültség, mivel magyarnak lenni nem csak születés és közjog, de minőség kérdése is, különösen a XXI. század gyorsan változó kihívásai közepette, amikor a tömegtársadalmak által kínált információs és identitásdömpingben az egyének és közösségek boldogulásának egyik legerősebb biztosítéka az önazonosság megőrzése. Ebben jelent tájékozódási pontot a Határok nélkül, melynek Márai Sándor gondolatával gratulálok a Magyar Örökség Díjhoz: „A tömegek világa csak mohó, de nem igényes. Te maradj mértéktartó és igényes.” – hangsúlyozta a laudátor.
Gratulálunk Ionescu Nikolettnek, városunk közkedvelt rádió és televízió riporterének, aki az itt lakó magyarságunk életének eseményeit hűen tolmácsolja, „felteszi” városunkat a magyarság egyetemes térképére. Mivel nem lehetett jelen a felemelő ünnepségen, ezért a díjat számára a Körös-parti templomban adjuk át Húsvét napján.
Veres-Kovács Attila, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke,
a Magyar Örökség Bíráló Bizottságának tagja. erdon.ro

2017 januárjától bevezetik Romániában az önkéntes katonai szolgálatot
Mint ismeretes, a kötelező katonai szolgálat évek óta megszűnt, helyét a hivatásos katonaság vette át – tagjai hivatásszerűen, fizetésért űzik a szakmát. A honvédelmi miniszter, Mihnea Motoc a napokban azonban azt nyilatkozta: a kötelező sorkatonaságot Romániában tulajdonképpen nem szüntették meg, csak felfüggesztették. Amit úgy is lehet értékelni, hogy bármikor újra be lehetne vezetni.
Erről azonban „pillanatnyilag” nincs szó, arról azonban igen, tette hozzá, hogy jövő év elejétől az így kiesett állomány pótlására bevezetik az önkéntességet, hogy „választ adjanak a mai társadalmi valóság által felvetett kérdésekre”. Hangsúlyozta, hogy az önkéntesség bevezetésére megtörténtek az intézkedések, beleértve a pénzügyi támogatás biztosítását is.
Milyen lesz az önkéntesség?
Kétféle: az egyik forma azokhoz szól, akiknek van valamelyes katonai felkészültsége, előképzettsége (azaz voltak sorkatonák), számukra időnként felkészítőket rendeznek majd, hogy felfrissítsék, naprakész állapotba hozzák ismereteiket, „formában tartsák” őket. Fogadnak továbbá előképzettséggel nem rendelkezőket is (ez lenne a másik forma), akiknek nyilván igényesebb, és persze hosszabb ideig tartó felkészítőket kell majd tartani. 
A miniszter kiemelte: a tartalékosokat fizetni fogják, ugyanakkor megőrizhetik munkahelyüket is. A kiképzés idején fizetést kapnak, amikor pedig nincs kiképzés, a megszokott munkahelyi fizetésen kívül kapnak még egy bizonyos százalékot a nemzetgazdasági átlagfizetésből is.
A kiképzések időtartamáról, a fizetések mértékéről a honvédelmi miniszter semmit nem mondott.
nyugatijelen.com. Erdély.ma

Antal Árpád feltétellel indulna a választáson 
Bár az RMDSZ szerdán már elkezdte az aláírásgyűjtést, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a hatóságok további lépéseitől teszi függővé, hogy megméretkezik-e a júniusi önkormányzati választásokon – adja hírül Bíró Blanka a kronika.ro-n.
Az elöljáró, aki immár harmadik mandátumára pályázna, szerdán Facebook-bejegyzésében azt írta: „amennyiben a polgármesteri teendőktől való eltiltásomat feloldják, akkor boldogan folytatom a megkezdett munkát".
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi elnöke szerdán sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elkezdik az aláírásgyűjtést Antal Árpád indulásához. Emlékeztetett, hogy az új jogszabály szerint a választójogú lakosság egy százalékának kell támogatnia a jelölt indulását, Sepsiszentgyörgyön így 550 kézjegyre lenne szükség. Ám a területi elnök szerint a háromszéki városban a következő két hétben tízezer aláírást gyűjtenek össze, ezzel is bizonyítva, hogy „a lakosság értékeli Antal Árpád eddigi munkáját”.
„Sepsiszentgyörgy polgármestere most is Antal Árpád, az RMDSZ polgármesterjelöltje Antal Árpád. Egyértelmű, hogy egy mondvacsinált ügybe rángatták bele, és hamarosan kiderül, hogy tisztességgel végezte a munkáját. Ha mi nem védjük meg barátainkat, harcostársainkat, más nem áll ki mellettük. Ha nem mi alakítjuk a sorsunkat, mások megteszik helyettünk” – fogalmazott Tamás Sándor. A megyei elöljáró elmondta, konzultált az ügyben Antal Árpáddal, aki ugyan nem volt jelen a sajtótájékoztatón, ám néhány órával később a Facebook közösségi oldalon tette közzé álláspontját.
„Tudomásul vettem, és köszönöm, hogy az RMDSZ aláírásokat gyűjt azért, hogy indulhassak a júniusi önkormányzati választáson. Számunkra a polgármesteri munka egyenértékű Székelyföld modernizációjával, hiszen elsősorban az önkormányzatokban tudjuk megmutatni igazán azt, hogy mit tudunk elérni, ha engednek bennünket dolgozni a szülőföldünkért. Az elmúlt időszak megerősítette bennem és csapatomban a hitet, hogy dolgozni kell, egészen addig, ameddig lehet. Ezért amennyiben a polgármesteri teendőktől való eltiltásomat feloldják, akkor boldogan folytatom a megkezdett munkát” – írta a közösségi oldalon Antal Árpád.
A sepsiszentgyörgyi elöljáró egyébként hosszas vívódás után döntött az esetleges indulásról, mert mint rámutatott, a közösségi jogok terén kevés eredményt tudtak felmutatni. Mint ismeretes, februárban az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hatósági felügyelet alá helyezte, és eltiltotta a polgármesteri teendők gyakorlásától.
A sepsiszentgyörgyi RMDSZ-frakció felsorakozik a polgármester mellett, minden jelenlegi tanácsos benyújtja a jelöltséghez szükséges dossziét a területi szervezethez, jelezve, hogy összetartó csapatként folytatják, közölte szerdán Miklós Zoltán frakcióvezető. A szövetség a város hét pontján felállított standoknál gyűjti a támogató aláírásokat, míg önkénteseik házról házra járnak, tette hozzá Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ városi szervezetének ügyvezető elnöke. 
Egyébként Sepsiszentgyörgyön sokan úgy vélik, nem volt véletlen az Antal Árpád elleni DNA-akció: a hatóságok így próbálták megakadályozni az elöljárót abban, hogy elinduljon a választásokon. Jogilag azonban ezt megteheti, még abban az esetben is, ha meghosszabbítják a vele szemben foganatosított kényszerintézkedést. Ez esetben azonban újraválasztása esetén sem gyakorolhatná hivatalát – írja a kronika.ro. Erdély.ma

Civilek tiltakoznak Bukarestben (Magyar orvosképzés)
Fehér műtősruhában, narancssárga esernyővel demonstrál az oktatási minisztérium bukaresti épülete előtt a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) két aktivistája, hogy emlékeztessék a szaktárcát: továbbra sem érvényesülnek az oktatási törvény kisebbségvédelmi előírásai a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).
Ádám Valérián, a RMOGYKE elnöke tegnap arról tájékoztatott levélben, hogy egy húsz négyzetméteres, angol és román nyelvű molinóval figyelmeztetnek a MOGYE megoldatlan helyzetére, és hangosbemondón óránként felolvassák az oktatási törvény „elszabotált” 135. cikkelyét, amely külön kisebbségi nyelvű főtanszékek megalakítását írja elő a többnyelvű egyetemeken. A RMOGYKE elnöke 2012-ben és 2013-ban több hasonló „partizánakciót” szervezett már a fővárosban, ez alkalommal Kürti Jenő fogtechnikus csatlakozott hozzá. Ádám Valérián az MTI-nek elmondta: a minisztérium több alkalmazottja azzal próbálta leszerelni, hogy követeléseit ne hangosbemondón, hanem egy írásos petíció keretében hozza tudomásukra. Az aktivista szerint azonban számtalan, a magyar orvosképzés miatt írt petíció került már a minisztériumba, amelyeket még csak válaszra sem méltattak. Miután a bukaresti hatóságok arra sem reagáltak, amikor az erdélyi magyarság tömegdemonstrációkkal követelte a magyar orvosképzés törvényes jogainak betartását, Ádám Valérián úgy véli, hatásosabb lehet, ha a minisztériumot folyamatosan figyelmeztetik a MOGYE megoldatlan helyzetére. A hivatalosan engedélyezett demonstrációt a hét végéig folytatják. Mint ismeretes, az egyetemen 2011-ben alakult ki éles konfliktus a román többségű vezetés és magyar tagozata között amiatt, hogy a szenátus az intézményi autonómiára hivatkozva nem tette lehetővé a magyar oktatás intézményen belüli önállósulását úgy, ahogy azt az új oktatási törvény előírja. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírsaláta
SZTRÁJK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN. Hétfőtől japánsztrájkot hirdetett a Romániai Hippokratész Szakszervezeti Szövetség és a Romániai Orvosi Szakszervezetek Szövetségi Kamarája az egészségügyben dolgozók bére miatt. Az érdekvédelmisek azt követően döntöttek így, hogy múlt héten eredménytelenül tárgyaltak Patriciu Achimaş Cadariu egészségügy-miniszterrel és Francisk Iulian Chiriac államtitkárral a fizetésemelésekről.
A szakszervezetek azt kifogásolták, hogy a szaktárca nem készítette el a béremelések ütemtervét. Az érdekvédelmisek az egységes bérezésre vonatkozó 2010/284-es törvény előírásait kérik számon a minisztériumon, mely szerint az egészségügyben dolgozók jövedelmét az 1250 lejes minimálbérhez kell igazítani, ami azt is jelenti, hogy a különböző pótlékok összege is módosul.
ROMÁN ÁLDOZAT IS VAN. Román halálos áldozata is van annak a vasárnapi, spanyolországi buszbalesetnek, amelyben összesen tizennégy egyetemista vesztette életét, többen – köztük egy magyar fiatalember – pedig megsérültek. A román külügyminisztérium közleménye szerint a román állampolgárságú áldozat egy diáklány. A barcelonai román konzulátus kapcsolatba lépett az áldozat családjával és a spanyol hatóságokkal, és biztosítja a szükséges konzuli támogatást. Az egyetemistákat szállító autóbusz Valenciából Barcelonába tartott, a barcelonai egyetemeken Erasmus-program keretében tanuló, különféle nemzetiségű hallgatók utaztak rajta. Reggel hat óra körül, nagyjából az út felénél, a Tarragona tartománybeli Freginals közelében a jármű balesetet szenvedett. (Főtér) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ünnep a szórványban
Kőhalom magyar felekezetei ebben az évben az unitárius templomban a hétfőtől szombatig tartó hiterősítő hét részeként emlékeztek a magyar forradalom és szabadságharc évfordulójára, amely egybeesett a város jeles szülötte, a régész-akadémikus és grafikus László Gyula professzor születésének 106. évfordulójával.
Zsúfolásig telt a 120 férőhelyes templom, ahol Nagy-Veress Hajnal, a brassói református egyházmegye szórványlelkésze Jeremiás próféta textusa (29:6) alapján boncolgatta azokat az általános érvényű, de a mai embernek is szóló parancsokat, amelyek március idusán, felajzó kisebbségi létünk forgatagában többszörös és különleges erővel munkálnak. „Házasodjatok meg és neveljetek gyermekeket! Házasítsátok meg fiaitokat, és adjátok feleségül leányaitokat, hogy gyermekeket szüljenek! Szaporodjatok a száműzetésben, meg ne fogyatkozzatok!” A Kőhalom széki magyar hívek tárt lélekkel fogadták a bibliai üzenetet.
Az ünnep történelmi mondanivalóját, a valódi emlékezést e sorok írója közvetítette Lányok és asszonyok az erdélyi és háromszéki szabadságharcban című előadásában, felidézve azoknak a hős asszonyoknak az emlékét (Szotyori Nagy Tamásné, Benkő Rafaelné, Antos Józsefné, Haller Ágnes stb.), akiket korukban zaklattak, börtönbüntetést is szenvedtek a forradalomban kifejtett tevékenységük miatt. A székelyzsombori fiatal lányok Petőfi Sándor Még kér a nép című költeményét adták elő, Toró Zoltán, a vendégfogadó egyházközség gondnoka a Nemzeti dalt. Az ünnepi istentisztelet felejthetetlen része a nagymohai református férfi dalcsoport fellépése: korabeli katonadalokat és Kossuth-nótákat mutattak be (vezette: Nagy-Veress Csaba mohai lelkész). Az ünnepi istentiszteleten híveik társaságában részt vettek a magyar felekezetek lelkészei is: Szegedi László esperes, Bedő Boróka református segédlelkész, Faragó István plébános, Kunos Lajos evangélikus lelkész és a házigazda Márkos Ervin. Elhangzott nemzeti imánk, amit állófogadás és ünnepi vacsora követett. Látogatásunkkor megtekintettük a Kőhalom szék nemzetiségeinek és szórványmagyarságának népi kultúráját bemutató gazdag állandó kiállítást a helybeli néprajzi múzeumban, amelyet Ligia Fulga néprajzkutató, a Cenk alatti város néprajzi múzeuma igazgatójának tervei alapján rendeztek be. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Versünnep-elődöntő Marosvásárhelyen!
Az utóbbi esztendők egyik igen jelentős versenyévé nőtte ki magát a Versünnep Fesztivál. A magyarországi Versünnep Alapítvány által szervezett vetélkedőre többek között magyarországi és határon túli magyar színművészek, színművészetis hallgatók, előadóművészek nevezhetnek be, a legjobbak – több elődöntőt követően – az április 10-én esedékes döntőn méretkezhetnek meg egymással a budapesti Nemzeti Színházban.
A vers- és prózamondás, valamint énekelt vers, versmegzenésítés kategóriákkal rendelkező versenyt ez évben Tóth Árpád születésének 130. évfordulója, Pilinszky János születésének 95. és halálának 35. évfordulója, Babits Mihály halálának 75. évfordulója valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére szervezi a Versünnep Alapítvány, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Bánffy György Kulturális Szalon, a nevezéseket színművészek és előadóművé- szek, hivatásos zeneszerzők (komolyzenében felsőfokú végzettséggel, könnyűzenében szakirányú végzettséggel), valamint hivatásos hangszeres és énekes előadóművészek, zenekarok, művészeti egyetemek, szakirányú közép- és felsőoktatási, könnyűzenei képző intézmények hallgatói adhatták be.
Az első kategóriában három mű volt nevezhető, amely lehetett vers, próza, publicisztika, egy közülük Tóth Árpád vagy Pilinszky János vagy Babits Mihály által írt mű, egy az 1956-os forradalom és szabadságharc témájával foglalkozó, egy pedig kortárs magyar költő, illetve író verse vagy prózai műve kellett legyen. E kategóriában azok jelentkezését várták, akik magyarországi vagy határon túl élő, hivatalos minősítéssel rendelkező színművészek vagy előadóművészek, avagy színművészeti főiskola vagy egyetem hallgatói, továbbá hivatalosan bejegyzett művészeti intézmény színészhallgatói.
A második kategóriában két művel lehetett nevezni, komoly- vagy könnyűzenei stílusban: Tóth Árpád vagy Pilinszky János vagy Babits Mihály alkotásának megzenésített változata, egy az 1956-os forradalom és szabadságharc témájával, vagy egy kortárs magyar költő, író művének megzenésített változata. Ami a díjakat illeti, minden kategóriában több, nagy értékű pénzjutalom, képzőművészeti alkotás és ajándéktárgy kerül odaítélésre.
A versenynek marosvásárhelyi vonatkozása is van. Egyrészt két évvel ezelőtt a Versünnep döntőjébe került és igen szép eredményt ért el a marosvásárhelyi Csíki Hajnal színművésznő, másrészt idén vásárhelyi elődöntőre is sor kerül: az eseményt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház látja vendégül, és március 24-én, csütörtökön 17 órától kerül rá sor a Nagyteremben. Az elődöntőn a közönség ingyen lehet jelen, a 0 lej értékű jegyeket a színház jegypénztáraiban lehet kiváltani. A megmérettetés idei erdélyi résztvevői: Albert Nagy Ákos, Bertóti Johanna, Buzogány Márta Gabriella, a Mácsafej zenekar és a Szent Cecília együttes. A zsűri tagjai: Kilyén Ilka, Tompa Klára és Bokor Barna, a Tompa Miklós Társulat művészei. Műsorvezető: B. Szabó Zsolt.
Kaáli Nagy Botond. Népújság (Marosvásárhely)