Ahogy akkor, ma is csak magunkra számíthatunk
Több helyszínen is tartottak március 15-én megemlékezést Érmihályfalván és a szokásokhoz híven a Márciusi Ifjak Díjat is átadták.
Már szokásosnak mondható esős időben kezdődött meg a március 15-i megemlékezés Érmihályfalván. Elsőként az Érmellék korabeli országgyűlési képviselőjének és kormánybiztosnak, Bernáthfalvi Bernáth Józsefnek (1801-1860) az emléktáblájánál gyűltek össze az emlékezők, akik előtt Balázsné Kiss Csilla lelkész egyebek mellett arról beszélt: csak rajtunk múlik, hogy tovább él-e a Bernáthok szellemisége, hiszen az igazi márciusi ifjúi lelkület nem hódol be semmilyen hatalomnak, nem válik szolgalelkűvé. Koszorúztak az egyház, a magyar pártok, az általános iskola, az önkormányzat és a vitézi rend képviselői, továbbá Takács Péter kolozsvári konzul. Ezen a helyen jelentette be Kovács Zoltán főgondnok: az egyházközség rövidesen “méltó emlékhelyet” fog létesíteni a templomkertben a Bernáthoknak (családi sírboltjuk a templom alatt van).
Kokárdák fáklyafényben
A református templomban folytatódott az ünnepség, ahol ugyancsak a tiszteletes asszony volt az igehirdető és arról beszélt, hogy a hit az ami megtart és legyőzi a Krisztus nélküli világot. Vendégként Bogdán István tisztelendő mintegy csatlakozott a gondolathoz, kifejtve, hogy feladatunk követni Jézust, akarata szerint cselekedni a jó ügyekért. Közreműködött a római katolikus egyházközség Jubilate Deo kórusa, Balázs Máté és Balázs Borbála diákok, továbbá Takács Péter konzul felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi üzenetét. Időközben besötétedett, így érvényesült a Széchenyi téren az a 150 fáklya, melyet a helyi ifjúsági szervezet tagjai gyújtottak, ugyancsak az ERMISZ-tagok osztották szét azt 300 kokárdát, melyeket előzőleg a Szépkor nyugdíjas egyesület és az RMDSZ-Nőszervezet tagjai készítettek. A Petőfi-emléktáblánál Boda Brigitta tanárnő méltatta 1848 jelentőségét, ifj.Sütő Szabolcs diák pedig a Nemzeti dalt mondta el, majd az emléktáblára 19 párt, szervezet, intézmény képviselői tettek koszorút.
…csak mi magunk
Ma nem Haynauval kell megküzdenünk, hanem az érdektelenséggel , mondta már a kultúrházban Nyakó József polgármester rövid köszöntőjében, át is adva a szót Biró Rozália szenátornak. A politikus asszony egyebek mellett feltette a kérdést: hogyan lehetünk ma méltóak nem csak azokhoz, akik életüket adták a szabadságért, de azokhoz is, akik a fiaikat, férjeiket büszkén indították el a csatamezőre? Talán úgy, hogy legyünk bátrak összefogni és kiállni azok mellett, akik embert próbáló feladatot vesznek magukra, amikor a közösségért felelősséget vállalnak. Ahogyan akkoriban sem volt, úgy ma sincs, aki kiálljon értünk helyettünk, csak mi magunk. Nem nemzeti kisebbségként kell meghatározzuk magunkat, hanem mint ugyanolyan magyarjaiként a nemzetnek, akik bárhol élnek a világon, zárta beszédét Biró Rozália. Szavai után a “márciusi legifjabbak” következtek: ifj.Belényesi István és Karsai Kristóf I. C. osztályos diákok huszárverseket mondtak.
Márciusi Ifjak Díj
Március 15-én adják át Érmihályfalván a helyi RMDSZ alapította Márciusi Ifjak Díjat, amit olyan fiatal kap, aki munkájával, életével kiemelkedően képviseli a magyarság ügyét. Az idei jutalmazott Turucz Imola Annamária, aki helyben végzett iskolái, néptáncos és GGG-s múlt után lett debreceni diák, majd az ottani Hittudományi Egyetem teológus hallgatója, legátusként belföldön és Magyarországon is öregbítve szülővárosa hírét. A díjat Nyakó József helyi RMDSZ-elnöktől vette át.
Árva szívem…
Az ünnepség zárásaként a GGG Irodalmi Stúdió és a Nyíló Akác néptánccsoport közös műsorát láthattuk (közreműködött Szabó János, a Móka színjátszó csoport rendezője). Ebben a szabadságharcba vonultak hátramaradt gyerekeinek szemszögéből láthattuk a ’48-’49-es eseményeket. Már az “Árva szívem nagyon fáj…” cím is hűen kifejezi az érzéseket, melyet csak tovább fokoztak a reménykedő gyermeki szavak (“mire felébredek, édesapám talán itthon lesz”), vagy a látvány, ahogyan az apa táncát örökül hagyja cseperedő fiára. Aztán egy-egy szál virág maradt, melyet (jobb esetben) a sírra tehettek… Az ünnepségsorozat a Szózat éneklésével zárult.
Rencz Csaba. erdon.ro

A forradalomra emlékeztek kedden Margittán
A város magyarjai március 15-én a ‘48-as szabadságharcra emlékeztek, első helyszín a Jókai szobor volt. A hideg és csapadékos idő ellenére mintegy kétszázan gyűltek össze a kultúrház előtt, a rendezvényen jelen volt Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere is.
Szűcs Andrea moderátor rövid köszöntője után Bradács Alíz körzeti RMDSZ elnök üdvözölte a jelenlevőket, majd Árkosi Antal margittai RMDSZ-elnök tartott ünnepi beszédet, akit dr. Skelecz György kolozsvári konzul követett, ő Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi gondolatait tolmácsolta. Majd következett A Horváth János Elméleti Líceum diákjai Zúg március címmel tartottak ünnepi műsort, melyben a Pilvax kávéházban történteket mutatták be. Nem túlzás az, hogy a hideg, zord időjárási viszonyok közepette bemutatott előadás, melyet Zatoschil Ballai Zsuzsa, Szabó Melinda és Farkas Cecília tanárnők állítottak össze, megmelengette a közönség lelkét.
Az előadás után Cseke Attila parlamenti képviselő szólt az ünneplőkhöz. A politikust követték a forradalmi dalokat éneklő gyerekek, és a Gyöngyvetők Néptánccsoport kórusának tagjai, őket Deák Andrea és Juhos Márta tanítónők készítették fel. A gyerekek előadása tovább emelte az ünnepi hangulatot. A dalok után Pocsaly Zoltán polgármester osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlévőkkel. Fábián Enikő, a nagyváradi Szigligeti Színház művészének előadása közben teljesen beesteledett, ám az általa szavalt versek szinte szikráztak a margittai estben. Demian Zsolt, a Margittai Ifjak Köre elnökének műsorzáró beszédét követően megkoszorúzták a Jókai-szobrot. Innen az akkorra 250-300 fősre duzzadt tömeg fáklyás felvezetéssel elindult a Petőfi-szoborhoz. A koszorúzás után Kovács Gyula református lelkipásztor adta áldását a megemlékezésre, végezetül közösen elénekelték a Himnuszt. Az idei rendezvényt a kultúrbizottság szervezte, melynek az volt a feladata, hogy az előző éveknél színvonalasabb programot hozzon össze.
D. Zs. Reggeli Újság (Nagyvárad)

A hősökre emlékeztek
Idén a nagyváradi evangélikus templomban tartották meg a hagyományos március 15-i ökumenikus imát, melyen meglehetősen kevés érdeklődő vett részt, pedig megfontolandó gondolatok hangzottak el történelmi egyházak képviselőitől.
Elsőként a házigazda, Mátyás Attila evangélikus lelkész köszöntötte az egybegyűlteket, ő zárszóként az önrendelkezés fontosságára hívta fel a figyelmet, és arra, hogy mindennek Isten az alapja, nélküle nincs erkölcsi hit és megmaradás.
Dénes István református generális direktor János evangéliumát idézte, mely szerint az igazság szabaddá tesz, és arra intett: Nagyváradon és Biharban most a múltba kell néznünk ahhoz, hogy legyen jövőnk, legyen béke, szabadság, egyetértés és testvériség, ehhez azonban Jézus Krisztus jelenti az alapot.
Molnár Imola unitárius lelkész szerint sokan összekeverik ma az önfeláldozást az áldozathozatallal, holott „A valódi áldozat szárnyat adni a szabadságnak”. Függetlenül attól, mi volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc végkimenetele, győzelem volt minden pillanat, amíg ész, erő, szent akarat és sziklaszilárd hit adott szárnyat a szabadságnak. Az ökumenikus imát Thurzó Sándor József brácsajátéka, Meleg Vilmos színművész Petőfi-összeállítása, illetve Kiss Huba és Benczédi Hunor Szózat-előadása gazdagította.
Mindenkire szükség van
Szacsvay Imre szobránál először Claudiu Pop Bihar megyei kormánybiztos tolmácsolta Dacian Cioloş román miniszterelnök, majd Csulak Péter, a Kolozsvári Főkonzulátus konzulja olvasta fel Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét. Az üzenetek elhangzását a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola diákjainak ünnepi műsora követte.
„Ez a hely a mi hazafias kegyeletünknek a temploma, ide fogunk zarándokolni, itt fogunk kitartást tanulni, itt fogunk erőt meríteni a kései megpróbáltatásokra.” – idézte Szokoly Tamásnak, Nagyvárad akkori országgyűlési képviselőjének 1907. március 15-én, Szacsvay Imre szobrának felavatásakor elhangzott szavait Huszár István váradi alpolgármester, polgármesterjelölt, aki arra is kitért: mi örökül kaptuk a szabadságot, ami számunkra kötelesség a család és a szülőföld felé. Ma is küzdeni kell a ’48-as, az ’56-os, majd az 1989-es célok eléréséért, a közösségen belüli összefogást keresve, mivel mindenki tudására, erejére és hitére szükség lesz a következőkben, mondta az alpolgármester, aki végül Móricz Zsigmondot idézte: „Mindig a jövőnek kell dolgozni, nem a hirtelen zsebre vágható, pillanatnyi sikernek. Gyermekeinket itthon kell tartanunk, ha pedig messze keresik boldogulásukat, haza kell őket hívnunk” – eddig is e szerint az elv szerint végezte munkáját, és ha bizalmat szavaznak neki, a jövőben is ezt teszi, zárta beszédét Huszár István, majd a Bihardiószegi Református Egyházközség ifjúsági kórusának műsora következett.
Hitet és erőt az emlékezésből
Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának műszaki igazgatója, az RMDSZ megyei tanácsi listájának vezetője is köszöntötte az ünneplőket. Pásztor Sándor az 1848-as megújulásról is beszélt: „Egy olyan megújulás kezdődött, amelyik az egész Európa gondolatiságát megváltoztatta és egy olyan szellemiség terjedt el, amely az összetartozást, a szabadságot és az összefogást hirdette.” „Vállalni kell magyarságunkat, önmagunkat, egymás és a közösség előtt, de megtanít arra is, hogy az emlékezés átfogó ereje lehetővé teszi azt, hogy 15 millióan együtt emlékezzünk hőseinkre. Megtanít arra is, hogy az emlékezésből igazi hitet és erőt lehet meríteni, és ezek mentén valós értékekkel élhetjük mindennapjainkat.” – mondta Pásztor Sándor az emlékezés erejéről szólva, majd Széchenyi Istvánt idézte: „Egy országban, melyben oly csekély a közösségi szellem, mint a mienkben, ahol mindenki csak magával törődik, és a közre nem gondol, véleményem szerint valamilyen egyesítés kezdete haszonnal jár. Mert több embernek olyan vállalkozás is könnyű, mely a magányosnak egyszerűen lehetetlen.”
Ma már nem a forradalom tetteivel kell küzdenünk, hanem politikai téren, és ehhez szükség van az összefogásra, mondta Pásztor Sándor, aki zárszóként Soós Istvánt, Nagyvárad egykori polgármesterét idézte, annak a szobor visszaállításakor elhangzott mondatait: „Midőn Nagyvárad város közönsége nevében újból átadom a kegyeletnek és tiszteletnek Szacsvay Imre szobrát, teszem ezt abban a reményben, hogy ez a szobor most már örökké és véglegesen megtartja helyét, és Nagyvárad magyarsága elég erős lesz, hogy ezt a szobrot és vele együtt a magyar érdekeket bármikor, bárkivel szemben megvédelmezze.”
A cserkészek közös fogadalomtétele és Szacsvay Imre szobrának megkoszorúzása után az ünneplők a bihardiószegi és a szentjobbi huszárok vezetésével fáklyásmeneten vonultak Petőfi Sándor szobráig, amelyet szintén megkoszorúztak. Az ünnep a Szigligeti Színház Lilliput Társulatának A helység kalapácsa című előadásával zárult.
Fried Noémi Lujza. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Igazi ünnepet akarunk
Jó negyedszázaddal ezelőtt, az 1989-es decemberi rendszerváltás forró napjaiban történt egy kolozsvári református templomban: az évtizedek óta először ismét tömegben elénekelt magyar himnusz alatt sokan sírva fakadtak. Nem volt ez egyedi jelenség akkoriban, mindenhol előfordult Erdélyben, ahol a félelem béklyóit levető magyar emberek a Himnuszba sűrített magyarságukat próbálták szabadon megélni. Hirtelen évtizedek tiltásai peregtek le, lélekben tömegek mozdultak egyszerre. Minden nap egyben ünnepnap is volt, az újrakezdés, az újratervezés ünnepe.
Március tizenötödike tájékán rendszerint ez a kolozsvári jelenet jut eszembe, amit az sem tud beárnyékolni, hogy első erdélyi szabad márciusunk idusát Marosvásárhelyen erőszakba és vérbe taposta a múlt rendszer relikviái által felkorbácsolt soviniszta indulat. A magyarságnak mégis sikerült kilépnie katakombáiból, és az első könnyes himnuszéneklések Erdély-szerte máig végigkísérik nemzeti ünnepeinket.
Az ünnepi együttlétek huszonöt éves szabadsága azonban Erdélyben is óhatatlanul megkopott. Hol van már a kezdeti lelkesedés, a sok ezres kokárdás tömeg, az erdélyi magyar politika és közélet együvé tartozása? A sokszor hallott „mit lehet ma már ünnepelni” kérdése azért is cseng disszonánsan, mert ha egy egészséges önértékelésű ember családja és barátai körében szereti legbensőbb ünnepeit megülni, miért nem tehetné ugyanezt tágabb közössége, a magyarság ünnepeivel is?
Mint közéletünkben mindenre, a politika az ünnepeinkre és ünneplésünkre is rányomta bélyegét. Március 15. ma már elképzelhetetlen pártok és pártideológiák harca nélkül, választási évben pedig végképp így van ez. Az állandósult kampány mindenre rányomja bélyegét, az „ellenfél” pedig árgus szemekkel lesi, hogy melyik politikus mond kampányszólamnak is beillő beszédet. Minden bizonnyal ez rettentette el az egyszerű emberek többségét a közös ünneplés szépségétől. Emberi gyarlósága okán a legtöbb politikusnak semmi nem szent. Őket csak a szavazatmaximalizálás szűrőjén keresztül bezsebelhető potenciális választási haszon érdekli, utánuk pedig az özönvíz.
Nem ilyen ünnepeket akarunk. Vissza kellene kanyarodni a negyedszázaddal ezelőtti várakozás hangulatához, amikor a tömeg egy emberként tudott mozdulni, örülni, tapsolni a lélekmelengető szónak, az újrakezdés örömének.
Kós Károly szavai szerint: haélni akarunk, elengedhetetlen az újrakezdés. Újra meg kell tanulnunk bízni és hinni egymásban, ne csak a politika szűrőjén keresztül ítéljünk meg embereket és a vélt vagy valós szekértáborokat.
Ehhez épp az ünnep a legalkalmasabb idő.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Őrült beszéd
A nagy gondolkodóknak kevés követőjük akad, de az együgyűségükben is meggyőzőek, igen sokan cinkosokra lelnek. A magasztos eszmék sosem voltak annyira népszerűek, mint a sovén, kirekesztő, gyűlöletetkeltő diskurzusok. Állításunk igazolására elég, ha a történelem néhány negatív példáját vesszük alapul.
Sajnos, nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy rábukkanjunk a félőrült, demagóg gondolatok szószólóira. Első pillantásra és meghallgatásra úgy tűnhet, hogy amit mondanak, az „őrült beszéd, de van benne rendszer”. Ha a dolgok mélyére nézünk, semmiféle rendszert nem találunk, ha csak azt nem, hogy a demagóg beszédjeikben ezek az emberek mindig következetesek.
Kolozsvár volt polgármestere – aki a legsötétebb időket hozta egy viszonylag civilizált városra – ismét felbukkant. Nem is akárhogyan. Amilyen ostobaságokat nyilatkozott nemrégiben, azzal legjobb korábbi formáján is túltett. Kezdve azzal, hogy Eminescu a relativitáselmélet igazi megalkotója és az analfabéta Einstein ellopta a román költő világraszóló teóriáját, folytatva azzal, hogy a Saul fia című magyar film egy világkonspiráció eredményeként kapott Oscar-díjat, egészen addig, hogy a románok trikolórja dák eredetű, minden elképzelhető és elképzelhetetlen őrültséget összehordott. Aki még kételkedett abban, hogy valami baj van vele, annak ábrándjai most dugába dőltek. A volt városvezetőt – az is megérne egy szociológiai kutatást, hogyan lett háromszor megválasztva, és kik által – a józanabb románok is bohócnak könyvelik el, néhai harcostársával, C. V. Tudorral együtt. De, mint minden bolondnak, neki is bőven akadnak követői. És talán nem is száz, hanem a jelek szerint sokkal több. A román ultranacionalistáknak nincs okuk aggodalomra: itt van az utánpótlás, a 21. század első számú dákja, Bogdan Diaconu. Aki erényt kovácsolt abból, hogy minden lehető és lehetetlen okkal nekimegy az erdélyi magyar közösségnek. Unalmas lenne róla írni, ha nem lenne veszélyes a maga látszólagos együgyűségében.
Amit Funar mondogat, az a vicclapok első oldalára kívánkozik, amit viszont Diaconu, az a Diszkriminációellenes Tanács asztalára. Előbbi esete a szakemberekre tartozik, utóbbit a társadalomnak kellene kivetnie magából. Mert ameddig lesznek követői, addig „normális”, hogy Kolozsvár bejáratánál nincs magyar nyelvű helységnévtábla, az orvos majdnem kidobja a magyarul megszólaló beteget, a Székely Szabadság Napjának szervezőit megbírságolják, állami kitüntetéseket vonnak vissza, és így tovább.
Ám minden jel arra mutat, hogy a kivetés egyhamar nem fog megtörténni.
Willman Walter. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Széttépni a társadalmi szerződéseket
A román társadalom néhány éve ébredezik és eljutott arra a gondolatra, hogy szét kell tépnie azt az íratlan társadalmi szerződést, melynek értelmében a többséget valamiféle adózó igásállatnak tekintik, akiket néhány kiválasztottnak kell féken és félelemben tartania. A közpénzt elköltő „elit” között ott találjuk a politikusokat, az egyenruhásokat, a csuhásokat vagy éppen az igazságszolgáltatás legmagasabb tisztségviselőit, akik úgy gondolják, hogy mindannyian a törvény fölött lebegnek.
Nem új keletű történet ez Romániában, így működik ez már néhány évszázada. Ezt legjobban Pimen, Szucsáva ortodox érseke fogalmazta meg tömören 2002-ben, amikor a bíróság előtt egy restituciós tárgyalás keretében azt mondta, őt nem érdekli, hogy ki milyen jogállamiságot játszadozik. Ő igényt tart arra a 166 ezer hektárnyi erdőre, amit egyháza állítólag III. István (Ştefan cel Mare) idejében szerzett 1503-ban. Nem vicc: az érsek ügyvédje bizonyítékul felolvasta a középkori román vajda kancelláriája által kiállított okmányt, kiemelve, hogy az írás egy átkot is tartalmaz, miszerint az Isten megveri azokat, akik ezt az adományt megkérdőjelezik.
A történet jól mutatja a román ortodox egyház vezetőinek a mentalitását, hogy nekik semmit nem kell bizonyítani, ők alanyi jogon állnak a törvények fölött. De nemcsak ők, hanem a romániai politikai elit is ugyanezt gondolja magáról.
Az emlegetett társadalmi szerződést a többségi román társadalom akkor tépte szét, amikor végre elkezdett működni a mára elhíresült korrupcióellenes ügyészség, a DNA. Ma már nevetségesnek tűnik, hogy kik bábáskodtak elődje, a PNA létrehozásánál: Adrian Năstase volt miniszterelnök, Viorel Hrebenciuc, Dan Ioan Popescu és Miron Mitrea. Az újdonsült intézménnyel történő kapcsolattartást a Baksis Miki néven elhíresült Şerban Mihăilescu biztosította, aki a kormányfőtitkárság vezetőjeként igyekezett figyelemmel követni az új intézmény mozgását. Cozmin Guşă, a PSD 32 éves főtitkára még úgy emlékezett a ma rettegett intézmény megalakítására, mint egy karneválra: elvtársak, mindent meg kell tennünk, hogy integrálódjunk az Európai Unióba, vagyis játsszuk el azt, hogy itt jogállam van! Persze, hogy mímelték a jogállamot, hiszen öt évvel korábban Adrian Năstase, Dan Ioan Popescu és Miron Mitrea, a PDSR akkori vezetői testületileg kivonultak a főügyészség elé tiltakozni Gabriel Bivolaru megvádolása ellen, aki csekély 50 millió lej közpénzt lopott el. De ekkor már késő volt, a korrupciót vadászó intézmény önjáró lett, és maga alá temette az őt létrehozó politikusokat is, akik változatlanul úgy gondolják, hogy ha bizonyos szintre eljutottál, nem kell elszámolnod senkinek, az ellopott közpénzekhez pedig az adófizetőknek semmi közük.
Az elúszott költségvetési pénzek pedig számtalan lyukat, hiányt hagynak maguk mögött. Olyan sokat, hogy nehéz felsorolni azokat a teljesség igényével. Európai kuriózum, hogy adólejeinkből ma már senkinek nem jár ingyenes fogászati kezelés. De nem csak fogaink fogynak rohamosan, hanem hasonló ütemben fogyatkozik, roskadozik a teljes egészségügyi ellátás külföldre távozó orvosainkkal és egészségügyi középkádereinkkel egyaránt. A módszeresen szétvert oktatás szintén egy jelenség e sorban, amelyik a hiányzó költségvetési pénzek miatt került padlóra. Vagy mondhatjuk annak a 3–4 millió hatvan év feletti, a létminimum határán tengődő földművesnek a sorsát is, akik számára a kormány új szerepkört, az adófizetői státust találta ki. Az adófizető szeme láttára megy tönkre az egészségügy, az oktatás és a falu egyaránt.
Való igaz: aki dolgozni akar, az még Romániában is talál munkát, ehhez azonban leggyakrabban költözni kell, ami a magyarság felmorzsolódását gyorsítja, és múló emlékké teszi ittlétünket. Falvaink rohamos pusztulása ma már egyértelmű jelenség, a szegénységből és kilátástalanságból menekülő magyarjaink azonban városon éppen úgy járnak, mint az évtizedekkel korábban oda betelepített moldvaiak és havasalföldiek: a közösségéből kiszakított embernek nincs hová hazamennie.
Ez lenne az a néhány érv, amiért nekünk, magyaroknak is szét kell tépnünk minden korábbi társadalmi szerződést, és el kell felejtenünk a hallgatólagos megállapodásokat. Kérjünk új ajánlatot a készülődő magyar érdekképviselettől. Persze, ha van nekik ilyen.
Willman Walter. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Böjte Csaba alapítványa lett a Lázár-kastély többségi tulajdonosa
Új többségi tulajdonosa van a szárhegyi Lázár-kastélynak: Lipthay Antal a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajándékozta tulajdonrészét. Ezt maga Lipthay Antal jelentette be a csütörtökön kiadott közleményében.
A kastély újranyitásának legnagyobb esélyét abban látja Lipthay Antal, ha a saját, az ingatlan tizenhárom huszonnegyed részét kitevő hányadát Böjte Csaba alapítványára ruházza át. Az öt évszázadon át Lázár grófok tulajdonát képező műemlék-ingatlannak voltak olyan időszakai, amikor Zöld Lajos és a szárhegyi nép segítségével sikerült annyira feljavítani, hogy romba ne dőljön, és olyan is, amikor ezrével fogadta a turistákat. Most zárva van, miután a Hargita Megye Tanácsához tartozó intézmény a további működtetésről nem tudott kiegyezni a tulajdonosokkal. A Lipthay, Berczely és Vormair család alkotta tulajdonosi csoport az ingatlan jövőjével kapcsolatos szándékait nem sikerült egymáshoz közelítse. Mostanáig. A többségi tulajdonrész elajándékozása viszont változtathat a Berczely család és Vormair István elképzelésein is.
„Számomra Böjte Csaba testvér óriási reményforrás és hozzátett érték, amely csak erősíteni tudja a szárhegyi Lázár-kastély minőségét és erejét, ami jót hoz a Szárhegy lakosságának is. A XVII. században az elődeim hívták a ferenceseket Szárhegyre, adományukkal segítették a kolostor felépítését. Most pedig valódi örömhír az, hogy Csaba testvér, egy ferences szerzetes, akinek az Isten különleges adottságokat adományozott, fellép a kastély jobb sorsáért. A székelyeknek – és főleg azoknak, akik a kastély újjáépítésén Zöld Lajos mellett dolgoztak – az érdekeit képviseli Csaba testvér. Az ő személye tökéletes garancia arra, hogy a szárhegyi Lázár-kastély Erdélyt és a székelyföldi embereket szolgálhassa” – idézi Lipthay szavait a közlemény.
„No comment” – válaszolta az adományozás hírére Apor Csaba, a Berczely család képviselője. Mindössze annyival kívánta megtoldani, hogy a család az ajándékozásról semmiféle hivatalos értesítést nem kapott. „Elajándékozták volna? Én erről nem tudok” – közölte Vormair István, a kastély 1/24-ed részének tulajdonosa. Ő úgy tudja, hogy a közös tulajdonból nem lehet részt elajándékozni a felosztási per lezárásig, illetve a társtulajdonosok megkérdezése nélkül. Arra a kérdésre egyikük sem kívánt válaszolni, hogy miként látják a jövőt.
Balázs Katalin. Székelyhon.ro

Partiumi Keresztény Egyetem: egy hónap az átszervezésre
Április közepéig kell kidolgoznia a válságban lévő nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE) a következő tanévre vonatkozó átszerezési tervét – derült ki a csütörtökön Nagyváradon tartott sajtótájékoztatón.
Pálfi József, a felsőoktatási intézmény új rektora és Fodor Attila szenátusi elnök elmondta, ez volt a kérése a magyarországi kormánytámogatást kezelő kolozsvári Sapientia Alapítványnak.
A korábban beharangozott tanszékösszevonásokról és a kevésbé népszerű szakok megszűnéséről még nincsenek konkrétumok, de az illetékesek garantálják: a chartamódosítást is igénylő reformok nem mennek majd a minőség rovására, a jelenlegi és leendő hallgatóik érdekeit tartják majd szem előtt.
Pálfi József szerint ha elképzelésüket az alapítvány elfogadja, akkor nem kerül majd szóba a PKE beolvasztása a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetembe.
Hozzátette, a beiskolázási tervről a minisztériumot is értesíteniük kell, hogy kormányhatározatban hagyja majd jóvá azt, de mivel a januári terveken utólag is lehet módosítani, nem késtek el az átszervezéssel.
A felelőtlen gazdálkodás miatt mintegy 3,5 millió lejes adósságot felhalmozó egyetem múlt héten megválasztott rektora amúgy kihívásnak tekinti az előttük álló feladatot. Bevallása szerint Fodor Attilával együtt látnak „fantáziát” a helyzetben.
„A válság nem a vég, hanem egy fordulópont, és építkezéshez vezet” – vallja a lelkész, aki szerint most önvizsgálatot tartanak és „termővé metszik” a tanintézetet. Kinevezése legtöbb 30 napon belül, minisztériumi rendelettel válik majd hivatalossá, de mint mondta, ahogyan János Szabolcs lemondása óta megbízott vezetőként végezte a teendőket, úgy a folytatásban is biztosítva lesz az ügyintézés. A gazdasági igazgatói állásra pályázatot hirdettek, a jelentkezéseket a későbbiekben egy szakbizottság bírálja majd el. Addig Molnár Erzsébet közgazdász látja el a tisztséggel járó feladatokat. Pálfi különben úgy érzi, a PKE-nek eddig sem pénzügyi, hanem „morális” problémái voltak, és ha ettől megtisztítják, ismét egyenesbe kerülnek.
A PKE felelőtlen és szabálytalan pénzügyvitelének feltárása okán János Szabolcs rektor, Horváth Gizella rektorhelyettes, Berei Annamária gazdasági igazgató és Balogh Brigitta tudományos titkár lemondott tisztségéről, a Sapientia Alapítvány pedig már tavaly felügyelete alá vonta a tanintézet gazdasági tevékenységének ellenőrzését. A belső vizsgálat továbbra is zajlik.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Székelyhon.ro

Vásárhelyi bírságözön: ismét mellényúltak a rendfenntartók
A 2014-ben megtartott marosvásárhelyi felvonuláshoz hasonlóan a csendőrség ezúttal is megbírságolt egy olyan székelyföldit, aki nem is vett részt a múlt csütörtöki székely szabadság napi tüntetésen.
Amint arról beszámoltunk, az idei marosvásárhelyi megemlékezés és tüntetés videofelvételeinek tanulmányozása után 84 személyt bírságoltak meg a hatóságok, összesen 70 800 lej értékben.
Köztük van a kézdivásárhelyi Szőcs Csongor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) előzetes letartóztatásba helyezett elnökének, Szőcs Zoltánnak a testvére is, aki lapunknak elmondta, csütörtökön kapta meg az 500 lejes bírságról szóló jegyzőkönyvet, amely szerint március 10-én egy be nem jelentett rendezvényen vett részt, ahol az autonómiát népszerűsítette és kiabálásával zavarta a lakókat.
„Nem voltam Marosvásárhelyen, a múlt csütörtökön épp Bukarestben próbáltam meglátogatni a testvéremet – ennek érdekében kérést is nyújtottam be, tehát bizonyítani is tudom, hogy ott voltam –, de még így sem tudok meglepődni a csendőrség lépésén” – mondta el lapunknak a céhes városi fiatalember.
Szőcs Csongor szerint egyértelmű, hogy miután a testvérét letartóztatták, mindent megtesznek majd, hogy őt is ellehetetlenítsék. „Természetesen fellebbezni fogok, és tájékoztatni fogom a túlkapásról Magyarország bukaresti nagykövetségét is” – szögezte le.
Mint ismeretes, testvérét, Szőcs Zoltánt és vármegyés társát, Beke Istvánt azzal gyanúsítják, hogy 2015. december elsején, a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett felvonuláson házi készítésű robbanószerkezetet akartak működésbe helyezni. „Bár mindketten vizsgálati fogságban vannak, nem csodálkoznék, ha ők is bírságot kapnának a múlt csütörtöki felvonulás miatt" – jegyezte meg Szőcs Csongor.
A Maros megyei csendőrség 2014. március 14-én 3000 lejes bírságról szóló büntető jegyzőkönyvet állított ki a kézdivásárhelyi Vetró-Bodoni András nevére, erőszakra való buzdítás és a közrend veszélyeztetése miatt, a szobrászművész azonban nem volt ott az SZNT szervezte felvonuláson. A csendőrség három hónappal később visszavonta a jegyzőkönyvet.
Gyergyai Csaba. Székelyhon.ro

Kifütyülés egykor és most
A jelenkori történelemhamisítás iskolapéldája az, ahogy a balliberális média a köztudatba sulykolta, hogy 1992. október 23-án Göncz Árpádot a szkinhedek fütyülték ki s fojtották bele a szót.
A valóság ezzel szemben az, hogy Göncz Árpád ekkorra már kimutatta foga fehérjét, ismételten és alkotmánysértő módon akadályozta az állam demokratikus működését (lásd a taxisblokád idején játszott gyászos szerepét valamint azt a tényt, hogy nem írta alá a közmédia vezetőinek, a cseppet sem pártatlan, hanem a baloldal mellett kőkeményen elkötelezett Hankiss Elemérnek és Gombár Csabának a felmentését; e tárgykörben az Alkotmánybíróság is hozott egy elvi döntést, mely meglehetős egyértelműséggel rámutatott, hogy Göncz lépése alkotmánysértő volt) s már tudni lehetett róla, hogy nem semleges államfő, hanem egy pártkatona, aki az ország kormányozhatóságát biztosító MDF-SZDSZ paktumnak köszönhette magas pozícióját. 
Egy nemzetellenes SZDSZ-es vagy MSZP-s politikus, hívják Bauer Tamásnak, Haraszti Miklósnak, Göncz Árpádnak vagy Gyurcsány Ferencnek, egy nemzeti ünnepen, nyilvános fellépésen igencsak kockáztatja, hogy kifütyüljék. 
Pont ez történt. 
Teljesen mellékes, hogy volt a téren tán egy tucat  szkinhed és ők is fütyültek. A balliberális média az ő kiemelésükkel, előtérbe tolásukkal képes volt a világgal és az ország nagy részével elhitetni, hogy a szkinhedek műve volt a kifütyülés. Holott, ha a tömeg nem lett volna Göncz ellen hangolva, akkor esélyük nem lett volna a bőrfejűeknek, mint ahogy 1991. március 15-én sem volt esélye annak a pár anarchistának, aki „Fasiszta geci a kormány” feliratú molinót feszítettek ki, amikor Magyarország rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnöke, Antall József a mikrofonhoz lépett. Teljesen véletlenül ott álltam tőlük 5 méterre, arra lettem figyelmes, hogy dulakodás van. Hogy miért, azt másnap tudtam meg a Népszabadságból. A felirat nagyjából 5 másodpercet volt a magasban, s a két senkiházi örvendhetett, hogy nem lincselték meg őket.
Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, miután nevét adta az RMDSZ úgynevezett autonómia-statútumához (mely nem Székelyföldről szól, hanem három, 1968-an megrajzolt megyéről, mely a román prefektus számára akár a hadsereg bevetését is lehetővé teszi a helyi lakossággal szemben), miután stratégiai szövetséget kötött két éve azzal a párttal, tételesen az RMDSZ-szel, mellyel szemben létre s mely az idei választásokon e párttal közösen indul, csodálkozik, hogy a Székely Szabadság Napján a tömeg kifütyüli.
S miként az SZDSZ bértollnokai a szkinhedekre kenték a kifütyülést, feledtetni próbálva az elnökük elleni jogos össznépi elégedetlenséget, Bíró Zsolt a Néppártra próbálja fogni önfeladó, a párt létértelmével ellentétes politikájának köszönhető kifütyülését.
Vérlázító, de egyben szánalmas próbálkozás ez.
Persze a gyenge emberek mindig másban keresik a hibát, ahelyett, hogy tükörbe nézzenek és azon gondolkozzanak, hogy ők mit rontottak el.
Borbély Zsolt Attila. itthon.ma//szerintunk

Óriási összegre bírságolták Izsák Balázst
Tízezer lejre bírságolta a csendőrség Izsák Balázst, a március 10-én Marosvásárhelyen szervezett Székely Szabadság Napján tartott felvonulásért – adja hírül a Maszol.ro.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke szerdán kapta kézhez a csendőrség jegyzőkönyvét, amely szerint tízezer lejes bírságot kell fizessen amiatt, hogy több ezres tömeg vonult az említett napon engedély nélkül a városközpont felé – közölte az Agerpresre hírügynökség.
A szervezet elnöke leszögezte: bíróságon kéri a jegyzőkönyv érvénytelenítését, mivel az események szervezőjeként minden előírt lépést betartott. Izsák Balázs megjegyezte, hogy hasonló módon bírságolták meg a 2014-es felvonulásért, ekkor is bírósághoz fordultak, ám máig nem született döntés a keresetük kapcsán.
marosvasarhelyiradio.ro. Erdély.ma

Lemázolták a Nagyszalonta feliratot 
A március 15-i nemzeti ünnep reggelén elszomorító tényre ébredhetett Nagyszalonta lakossága: visszatértek a vészjósló ’90-es évek, amikor is a hajdúvárosban az erős nacionalizmus nem tűrte el a kétnyelvű feliratokat.
Az egyik televíziós társaság szerkesztő-riportere hívta fel a figyelmünk arra a minap, hogy Nagyszalonta nagyváradi közúti bejáratánál a magyar feliratot ismeretlen tettesek lefestették. Valóban, már kedden sokan tapasztalhatták, hogy a 79-es országúton, a Salonta–Nagyszalonta feliratú településjelző tábla, a megyeközpont irányából való behajtónál sűrű fekete festékkel van lemázolva. De annak csupán a magyar, Nagyszalontára vonatkozó része vált a rongálók célpontjává. Egyértelmű, hogy ez az akció egyben támadás a magyar közösség ellen. A település magyar nevének lemázolása a régi vészjósló ’90-es éveket idézi, amikor is a hajdúvárosban az erős nacionalizmus nem tűrte el a kétnyelvű feliratokat. Rendszeres volt a városbejárati táblák magyar feliratainak a lefestése, tönkretétele. Egyre több jel mutat arra, hogy visszatértek azok az idők, amikor egyesek magyarellenes atrocitásokkal kívánják megfélemlíteni a közösségünket.
A megcsúfított Nagyszalonta felirat fekete festékkel elfedve köszöntötte március 15-én reggel a nemzeti ünnepen a hajdúvárosba látogatót. A világszabadság szellemisége és a „sötét erők” kontrasztja körvonalazódott ki ezen a napon. Délutánra eltávolították, lemosták a mázolmányt, de azok szívéből, akik látták a gyászfestékkel beborított táblát, nem távolíthatták el annak emlékét.
Lesz-e újra összefogás?
A történtekről megkérdeztük Török Lászlót, Nagyszalonta polgármesterét, aki elmondta: elszomorítja, hogy ez megtörténhet Arany János városában. Kijelentette, ez a cselekedet nemcsak minden magyar önérzetébe gázol bele, hanem minden jóérzésű román is elítéli az ilyen „merényletet”.
Az elmúlt évek során rendre a kétnyelvűség, a multikulturális értékek megbecsülése volt az önkormányzat célkitűzése. A hivatal kérvényei sok év óta kétnyelvűek, a város internetes honlapjáról is letölthetőek. A hivatalos eseményeken mindig két nyelven zajlanak a rendezvények.
Ez valóban így van, de úgy tűnik, egyes rosszakarók vissza próbálják venni a magyarok jogait, holott azokat törvények garantálják azokon a helyeken, ahol a kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot.
A tábla lefestése mentén egy új információ is napvilágot látott. Nem hivatalos forrásból tudjuk, hogy január hónapban egy személy bepanaszolta a polgármestert a bukaresti Diszkriminációellenes Hatóságnál, mert egy köztisztségviselői állás betöltésénél a jelentkezési feltételekben kérte, hogy a pályázó beszélje a magyar nyelvet. Ugyanakkor az említett köztisztségviselői állás a lakossággal is érintkezik, épp ezért alkalmazandó a korábban említett 20 százalékos törvény.
Elemzők a helyhatósági választással hozzák összefüggésbe a tábla lemázolását. Az támadás az erős nagyszalontai magyar közösség és minden építő gondolkodású román ember ellen, akik eddig mindig összefogtak a kétnyelvűség, a jó értelemben vett európai gondolkodásmód, egyszóval a Salonta–Nagyszalonta ügy mentén. Kérdés, lesz-e újra összefogás?!
Szathmári Erzsébet
erdon.ro. Erdély.ma

Kelemen Hunor: vessenek véget a boszorkányüldözésnek!
Felháborodásának adott hangot az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásban Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke amiatt, hogy a román hatóságok képviselői magyar emberek gyülekezéshez és szimbólumhasználathoz való jogát korlátozták március 10-én, a székely szabadság napján Marosvásárhelyen és március 15-én Kolozsváron.
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiltakozik az ellen, hogy Marosvásárhelyen a csendőrség 84 magyar embert bírságolt meg azután, hogy békés, incidensektől mentes szabadságnapi felvonuláson vett részt, mindeközben Kolozsváron a csendőrség olyan illegálisnak nevezett zászló eltávolítását követelte a békésen felvonuló március 15-i tömegből, amely hivatalosan is elfogadott szimbólum Romániában" – áll a Kelemen Hunor által aláírt állásfoglalásban.
Az RMDSZ elnöke szerint a szabadságjogokat sértő intézményi túlkapások folytán még inkább csökken a magyar közösség amúgy is megingott biztonságérzete.
„Nyomatékosan kérjük, hogy Erdély városaiban vessenek véget a magyarság ellen irányuló egyértelmű boszorkányüldözésnek, hiszen evidens, hogy Marosvásárhelyen és Kolozsváron is békésen ünneplő közösségre vetették ki hálójukat a csendőrségi alkalmazottak. Hangsúlyozottan követeljük, hogy a közbiztonság felelősei a közveszélyek elhárításával foglalkozzanak, ne békés embereket bírságoljanak meg, ne az Erdély-zászló vagy székely zászló eltávolítását tekintsék hivatali teendőik kiteljesítésének" – áll a dokumentumban.
Az RMDSZ elnöke mindkét esetben kérte a hatóságokat: indokolják meg az eljárásaikat. Úgy vélte, az alaptalan szankciók kirovása ellentmond a jogállamiság elveinek.
„A romániai magyarság nem olyan országban akar élni, ahol folyamatosan megfélemlítik!" – áll Kelemen Hunor csütörtöki állásfoglalásában.
Ugyancsak csütörtökön az egyik közösségi portálon publikált fényképpel és bejegyzéssel tudatta Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere, hogy az Erdély-zászló elleni kolozsvári rendőrségi fellépés elleni tiltakozásul hivatalában kitűzte Erdély zászlaját.
A román csendőrség csütörtökön közleményben tudatta, hogy nyolcvannégy embert bírságoltak meg összesen 70 800 lej (4,95 millió forint) értékben a székely szabadság napi marosvásárhelyi megemlékezés és tüntetés után. A csendőrség szóvivője megerősítette a székely szabadság napja estéjén az MTI-nek adott nyilatkozatát, mely szerint az esemény rendbontás nélkül fejeződött be. Hozzátette: a nagy számban kirótt bírság annak a következménye, hogy a hatóság álláspontja szerint a résztvevők engedély nélkül vonultak a főtérre a prefektusi hivatal elé.
A román rendőrség március 15-én igazoltatta, és a zászlók bevonására kötelezte a kolozsvári ünnepi felvonulásnak azokat a résztvevőit, akik Erdély-zászlóval vonultak.
MTI. Erdély.ma

Lélekharangok a Kászonokból
Ha át tudjuk adni az elődeink által megteremtett kultúrát és hitet az eljövendő nemzedéknek, akkor ez a kultúra tovább fog élni – fogalmazza meg legújabb könyve végén András Ignác helytörténész, néprajzi író. A Kászonszéki lélekharangok című kötetet csütörtökön délután mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban.
A Verbum Kiadó gondozásában jelent meg tavaly év végén András Ignácnak a Kászonszéki lélekharangok – A Kászonszéki templomok, kápolnák, események és emberek a századok forgatagában című kötete. A szerző az egykori Kászonszék templomai és a köréjük szerveződő közösség, hozzájuk kötődő emberi sorsok, történelmi események bemutatására vállalkozott ezzel az írással – áll a könyv bevezető fejezetében.
„A kászoni templomok és kápolnák különböző korokban épültek. 1701-ig egy egyházközség volt Kászonszéken, miután különváltak a falvak, azután kezdtek épülni a kápolnák. Kivétel ez alól a kászonimpéri és feltízi kápolna, ezek jóval régebbiek, mint a többi, a 14. századig vezethető vissza. Miután az egyházközség szétvált, 1792-ben kezdték építeni az újfalvi templomot, 1868-ban a kápolnát és 1908-ban a jakabfalvi templomot. Természetesen mindenik kápolna az illető kornak a stílusjegyeit viseli magán” – magyarázta a szerző. Mint rámutatott, a kászoni ember hagyományőrzőnek és vallásosnak mondható, mert ragaszkodik a régi hagyományokhoz, a katolikus valláshoz. „Volt Kászonban egy káplán, Erőss Lajos, aki később nagyprépost lett, és aki a hatvanas években írt egy levelet az egykori papjának. Ebben leírja, hogy mennyire beleivódtak az emlékezetébe a kászoni összejövetelek, a hagyományőrző és vallásos nép. Mindezt kincseknek nevezi, olyan kincseknek, amelyek nagy élményt nyújtottak számára. Ebben a pár szóban nagyon sokat elárul az egykori káplán a kászoni emberről.”
András Ignác több mint négy évtizede foglalkozik Kászon község településeinek múltjával. Helytörténeti adatokat gyűjt, egyházi levéltári adatokat dolgoz fel. „Nagyon sok legenda is van, például a feltízi kápolna legendája vagy Jakabfalva legendája. Utánanéztem, hogy mi a valós alapja ezeknek a legendáknak, és megdöbbentem, hogy mennyire igazak, mert szél fúvatlan nem indul. Minden legendának van valamilyen történelmi alapja. Adódott az alkalom, hogy 2008-ban ünnepeltük a templom építése elkezdésének a kétszázadik évfordulóját, és akkor megírtam az első rendhagyó, útikönyvnek nevezett, A templom közelében még a sírban is című könyvet. Akkor András Zoltán, Kászon község polgármestere mondta, hogy jó lenne mindenik faluról egy ilyen rendhagyó könyvet összehozni. Másfél év alatt megírtam az öt falunak az útikönyvét. Ekkor már szóba került az, hogy jó volna egy összefoglaló könyvet írni, de az legyen valamivel több, mint az öt könyvnek az egymás utáni sorba rakása” – magyarázta András Ignác. A szerző elmondta, először nem ezt a címet választotta, de aztán úgy gondolta, ez a cím lenne a megfelelőbb. Úgy véli, hogy azt a kultúrát, amelyet megteremtettek a kászoni templomok, kápolnák köré tömörülő emberek, a globalizáció fenyegeti.
Könyvében arra kereste a választ, hogy lesz-e majd valaki, ha majd eljönnek a magyar-székely kultúra végnapjai, aki megkongatja a lélekharangokat. „Optimista választ fogalmazok meg a könyv végén: hogy ha át tudjuk adni az elődeink által megteremtett kultúrát és hitet az eljövendő nemzedéknek, akkor ez a kultúra tovább fog élni. Mert olyan értékeket képvisel, ami átmenthető és megérdemli az átmentést.”
Péter Beáta. Székelyhon.ro

Nem hagyja magukra a megbüntetett tüntetőket az SZNT
Törvényellenesnek és súlyosan jogsértőnek nevezte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt, hogy a csendőrség megbírságolta a székely szabadság napján, március 10-én rendezett marosvásárhelyi autonómiatüntetés részvevőit, illetve szervezőit, és felhívást intézett az érintettekhez, hogy forduljanak bírósághoz az intézkedés ellen.
Az Izsák Balázs SZNT-elnök által aláírt közlemény szerint a székely szabadság napján mintegy tizenötezer ember „igazi székely méltósággal” rótta le kegyeletét Marosvásárhelyen a székely vértanúk emléke előtt, és állt ki Székelyföld területi autonómiája mellett, a szervezők pedig mindenben eleget tettek a gyülekezési jogról szóló törvény előírásainak, és a polgármesteri hivatalhoz benyújtott előzetes bejelentésnek megfelelően jártak el.
„A rendfenntartó hatóságok egyrészt biztosították a rendezvény helyszínén, majd a felvonulás útvonalán a részvevők biztonságát törvényes kötelezettségüknek megfelelően, másrészt viszont olyan szükségtelen, zaklató intézkedéseket tettek, amelyek a részvevők állampolgárai jogait sértették, de súlyosan diszkriminatívak is” – állapítja meg az SZNT.
A csendőrség eljárását az SZNT törvényellenesnek és súlyosan jogsértőnek tartja, ezért felhívást intézett az érintettekhez, hogy a bírságolási jegyzőkönyvek kézhezvételétől számított 15 napon belül forduljanak panasszal a bírósághoz ezen büntetések ellen, emlékeztetve, hogy a bírósági keresetnek felfüggesztő hatálya van.
„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a jogtalanul kirótt büntetésekkel szemben minden érintett hatékony jogorvoslattal tudjon élni, ugyanakkor a nyilvánvaló jogtiprás tényét közöljük a Bukarestbe akkreditált nagykövetségekkel és különböző nemzetközi szervezetekkel” – szögezi le az SZNT.
A Maros megyei készenléti csendőrség közleményben tudatta, hogy nyolcvannégy embert bírságoltak meg összesen 70 800 lejre. Bár a csendőrség szóvivője az MTI-nek több ízben megerősítette, hogy nem történt rendbontás, a nagyszámú bírságot azzal indokolta, hogy a hatóság álláspontja szerint a részvevők engedély nélkül vonultak a főtérre a prefektusi hivatal elé.
MTI. Székelyhon.ro

Szőke Domokos ismét alpolgármesterként dolgozhat
Jogerőssé vált a Maros Megyei Törvényszék március 14-i döntése, amely megszüntette a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen elrendelt hatósági felügyeletet. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla pénteken elutasította a vádhatóság fellebbezését.
A jogerős döntés értelmében a volt csíkszeredai polgármester és a hivatali tisztsége gyakorlásától eltiltott alpolgármester ellen elrendelt összes tiltás és korlátozás érvényét veszíti. A legfontosabb változás, hogy Szőke Domokos ismét dolgozhat alpolgármesterként. A két vádlott ugyanakkor elhagyhatja az országot, nem kell megjelenniük hetente többször a rendőrségen és találkozhatnak, beszélhetnek az ügyben korábban tanúként megnevezett személyekkel, akik közül az egyik éppen Antal Attila alpolgármester.
Egyébként nem kis várakozás előzte meg a Marosvásárhelyi Ítélőtábla pénteki döntését, mivel a fellebbviteli bíróság eddig minden alkalommal az előzetes kényszerintézkedés fenntartása mellett döntött, elutasítva a vádlottak és ügyvédjeik által felsorakoztatott érveket.
„Régóta vártuk ezt a döntést, amelyet jogosnak tartok” – válaszolta megkeresésünkre Milu Timoce. A Ráduly védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje jogosnak tartja az ítélőtábla döntését. Szerinte épp ideje volt, mert úgy értékeli, azok a cselekmények, amelyekkel vádolják a két személyt, nem indokolják ilyen kényszerintézkedés fenntartását. Az ügyvéd kérdésünkre elmondta, nem lát összefüggést a mostani ítélet, és a per tárgyalásának áthelyezése között, de lényeges, hogy két különböző bíróság, két különböző időpontban értékelte úgy eddig, hogy a hatósági felügyeletre nincs szükség.
Szőke Domokos tőlünk értesült a számára kedvező fordulatról, és nem titkolta, örül a hírnek. Azt mondta, reménykedett ebben, miután kihirdették a Maros Megyei Törvényszék elsőfokú döntését. „Ha hozott valaki egy ilyen döntést tizenegy hónap után, úgy éreztem, van esély arra, hogy ezt az ítélőtábla megerősítse. Tizenegy hónap után ez nagy öröm. Miután lejárt a házi őrizet, örvendtem, hogy kimehettem a kapun, most ugyanúgy örvendek. Mindenképpen szeretném látni a hivatalos értesítést is erről. A hivatalban most át kell néznem, mi történt az elmúlt tizenegy hónapban, ehhez szükségem lesz néhány személyre, ezt hosszas folyamatnak látom” – magyarázta Szőke, aki hétfőtől már dolgozni kezd mint Csíkszereda alpolgármestere. Hozzátette, egyeztetnie kell a hatáskörökről is, hogy alpolgármesterként milyen feladatai lesznek.
Rádulyt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőkét pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a DNA. Mindketten 2015. június 22. óta álltak hatósági felügyelet alatt, miután a korábban alkalmazott házi őrizetet erre az enyhébb kényszerintézkedésre módosították.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

Jogtiprás és székely méltóság 
A Székely Szabadság Napján mintegy tizenötezer ember rótta le kegyeletét Marosvásárhelyen, a székely vértanúk emléke előtt, és állt ki Székelyföld területi autonómiája mellett. A Marosvásárhely főterére vonuló közösség felmutatta ezt az akaratot a hazai és a nemzetközi közvéleménynek is. Mindezt tette igazi székely méltósággal, az alkalomnak megfelelő magatartással de határozottan. A rendezvény szervezői mindenben eleget tettek a gyülekezési jogról szóló törvény előírásainak, és polgármesteri hivatalhoz benyújtott előzetes bejelentésnek megfelelően jártak el. 
A rendfenntartó hatóságok egyrészt biztosították a rendezvény helyszínén, majd a felvonulás útvonalán a résztvevők biztonságát törvényes kötelezettségüknek megfelelően, másrészt viszont olyan szükségtelen, zaklató intézkedéseket tettek, amelyek a résztvevők állampolgárai jogait sértették, de súlyosan diszkriminatívak is. 
A rendezvényt követően a készenléti csendőrség közleményt adott ki, amely szerint bírságokkal sújtották a szervezőket és a résztvevőkket, összesen 84 személyt.
A hozzánk eljutott jegyzőkönyvek és a csendőrségi közlemény alapján megállapítjuk, hogy a csendőrség ezen eljárása törvényellenes, súlyosan jogsértő. A törvény értelmében a jegyzőkönyvek kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet ezen büntetések ellen a bírósághoz fordulni. A bírósági keresetnek a büntetés tekintetében felfüggesztő hatálya van, ezért a panaszt feltétlenül be kell nyújtani! Ezért felhívjuk az érintetteket, hogy a megadott határidőn belül forduljanak bírósághoz, illetve, aki a szervezők segítségét igényli, az az elérhetőségét és a jegyzőkönyv beszkennelt változatát küldje el az alábbi email címre: szekelyszabadsagnapj[kukac]gmail.com. 
Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a jogtalanul kirótt büntetésekkel szemben minden érintett hatékony jogorvoslattal tudjon élni, ugyanakkor a nyilvánvaló jogtiprás tényét közöljük a Bukarestbe akkreditált nagykövetségekkel és különböző nemzetközi szervezetekkel. 
További lépéseinkről folyamatosan tájékoztatjuk a közvéleményt. 
Marosvásárhely, 2016. március 17.
Izsák Balázs
Erdély.ma

Etnikai jellegű választási háború a magyarok ellen Marosvásárhelyen
Veszélyes kezdeményezésnek nevezte az RMDSZ Maros megyei elnöke, hogy a megyei PSD-s vezető etnikai jellegű választási háborúra hívta a román pártokat a marosvásárhelyi polgármester-választáson.
Vasile Gliga politikai felhívást tett közzé, amelyben kimondta: a román pártoknak össze kell fogniuk, mert csak közös erővel győzhetnek a magyarokkal szemben. „Nagyon óvatos kell lenni az ilyen kijelentésekkel” – fogalmazott Brassai Zsombor.
Az RMDSZ megyei elnöke emlékeztetett, néhány nap választ el az 1990-es márciusi események évfordulójától.
„A politikai pártoknak nem az a feladatuk, hogy etnikai alapon szálljanak szembe egymással, hanem valós változásokat kellene zászlajukra tűzniük“ – adott hangot véleményének.
„Mind Marosásárhely önkormányzatában, mind a megyei tanácsban olyan politikai projektekre van szükség, amelyek valódi változást hoznak társadalmi, gazdasági szinten“ – fogalmazott.
mediatica.ro / maszol.ro. Erdély.ma

Háromszéki óvodák kerültek a fogyasztóvédelmiek célkeresztjébe
Újra bírságolt a román feliratok hiánya miatt a Kovászna megyei fogyasztóvédelmi hivatal.
Ezúttal Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen az óvodákat, napköziket, játszóházakat ellenőrizték, a kilenc intézmény közül nyolcban találtak rendellenességet, összesen 18 ezer lejre bírságoltak.
A hivatal tegnapi közleménye szerint, a legnagyobb bírságot 7000 lejt a sepsiszentgyörgyi Pinokkió napközi-otthon fizeti, ahol a felügyelők lejárt szavatosságú termékeket találtak. Tavaly októberben lejárt szeletelt kenyeret, amit a fagyasztóban tároltak, piszkos héjú tojást, sőt két rekesz sört, és egy üveg pezsgőt, ami a szakácsnő szerint a mini-szilveszteri mulatságról maradt.
Hasonló hiányosságokat tapasztaltak a bölcsődében, a Csipike napközit is 3000 lejre büntették, mert a menüsort nem hagyta jóvá az intézmény vezetősége és az egészségügyi személyzet.
A kézdivásárhelyi Manócska napköziotthon azért fizet bírságot, mert a megengedettnél nagyobb mennyiségű zsírt és cukrot használtak az ételek elkészítésekor.
A szintén kézdivásárhelyi Vackor óvodát pedig azért büntették meg a fogyasztóvédők, mert a főzéshez használt különböző élelmiszerek neveit nem fordították le románra. 
Mint ismeretes a Kovászna megyei fogyasztóvédők sorozatosan büntetnek a román feliratok hiánya miatt, tavaly októberben szintén óvodákat részesítettek megrovásba, amiért a menüt nem fordították le románra.
marosvasarhelyiradio.ro. Erdély.ma

Mellőzik vagy helytelenül használják a magyar feliratokat Arad megyében
Nyolc Arad megyei helységben vizsgálták meg a nyelvi jogok alkalmazását – olvasható a központi RMDSZ Tájékoztatóban.
Az RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsának (KAT) döntése értelmében az országos ügyvezető elnökség felmérést végez a kisebbségi nyelvi jogok gyakorlatba ültetéséről. Ennek első részében a helységnévtáblákat, az önkormányzatok és a közintézmények névtábláit, valamint a minisztériumok alárendeltségébe tartozó intézmények feliratozását vizsgálják. Alapul a 2002-es népszámlálás adataira épülő közigazgatási törvényt figyelembe véve dolgoznak, amely szerint azokon a településeken, ahol egy kisebbség eléri a 20 százalékos arányt, az anyanyelvhasználat szerzett jog. Amennyiben az ezt követő időszakban valamely kisebbség aránya a nyelvhasználati küszöb alá csökken, az említett nyelvi jogok továbbra is érvényben maradnak.
„Észrevételeinket az önkormányzatok tudomására hozzuk, ismertetve a kisebbségi nyelvi jogokra vonatkozó előírásokat. Ezzel együtt pedig felhívjuk az intézmények vezetőinek figyelmét a helyes névhasználatra, további dokumentációt kérve a szabálysértések, hiányosságok vagy hibák helyreigazításáról” – nyilatkozta Székely István, a KAT elnöke.
Az elmúlt hónapokban az ország számos megyéjéből érkeztek helységnévtáblákat, illetve különböző intézmények feliratait rögzítő fotók. Ezen a héten többek között Arad megye településeinek adatai váltak teljessé. Kisvarjason (Kisvarjaspusztán), (Új-) Fazekasvarsándon és Zimándújfaluban csak románul szerepel a helység neve, Ágyán pedig egyáltalán nem található helységnévtábla. Nagyzerénden a településtáblákon és az intézményeken egyaránt helytelenül, i-vel szerepel a település neve. A közintézmények nagy része eleget tesz a jogszabályi előírásoknak, viszont akadnak olyan települések, ahol kifogásolhatók a feliratok. Ilyen például Varsánd és Szinte, ahol az összes önkormányzati intézmény felirata csak románul szerepel (pedig Szintén RMDSZ-es a polgármester – a szerk.), vagy Gyorok, ahol a polgármesteri hivatalon és az óvodán csak románul található meg az intézmény neve. Továbbá Majláthfalván és Nagyzerénden a Művelődési ház felirat rövid ü-vel és ö-vel szerepel, Zimándújfaluban (ahol RMDSZ-es az alpolgármester) a kultúrotthon rövid u-val, a községi könyvtár o-val, a település neve pedig ékezetek nélkül jelenik meg.
Székely István kijelentette: „Ha kell, bírósági úton fogunk érvényt szerezni nyelvi jogainknak. Folyamatban van Románia Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálása során megtett vállalásainak monitorizálása, amely alkalmat nyújt számunkra, hogy törekvéseinkhez nemzetközi odafigyelést, támogatást szerezzünk.”
aradihirek.ro. Erdély.ma

Jogtiprások idején
Ha nem sikerült tiltással megakadályozni a székely szabadság napján szervezett felvonulást, büntetésekkel próbálja megfélemlíteni a hatalom azokat, akik az utcán összegyűlve kiáltják világgá elégedetlenségüket, követeléseiket. A kisebbségi kérdést „példaértékűen” rendező Romániában 84 személyre róttak ki több mint 70 ezer lejes bírságot, mert éltek demokratikus állampolgári jogukkal, és szót emeltek az erdélyi magyarság majd száz éve megígért, de soha valóra nem váltott autonómiájáért.
A hivatalos dokumentum szerint a csendőrség szorgoskodott, filmezett, fotózott, rögzítette a történteket, megállapította a kihágást, és most bünteti a kezdeményezőket, amiért „be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek” – áll a közleményben, mely egyértelműen a polgármester, prefektus korábbi nyilatkozatait igyekszik megtámogatni. Hiába kötelezte a bíróság Dorin Florea városvezetőt a rendezvény tudomásulvételére, és hiába nyilatkozta maga is, hogy lehet felvonulni, rendbontás nélkül, a március 10-ei esemény előtt pár nappal a kormánybiztos kezdte kongatni a vészharangot, miszerint nem engedélyezett az utcai vonulás. Izsák Balázs SZNT-elnök érvei leperegtek, fölöslegesen magyarázta, hogy a törvény által kért minden előírást betartottak, a hatalomnak mindig igaza van. Ha pedig nincs, akkor bírságokkal nyomatékosítja álláspontját.  A rendfenntartásra kirendelt sok száz rendőrnek, csendőrnek és a nekik segítséget nyújtó titkosszolgálatoknak – ez esetben nyugodtan tevékenykedtek, hisz úgymond Románia egységét veszélyeztető, nemzetbiztonsági szempontból jelentős eseményt figyeltek – legfontosabb feladatuk volt bizonyítékokat kreálni. Felvonulókról, akik énekelnek, követeléseiket kiabálják – így megzavarják a közrendet és csendet –, veszélyes fegyvernek minősíthető zászlókat, táblákat lóbálnak. Nagy munkában lehettek a fiúk, míg a felvételek alapján azonosították a 84 bűnbakot. S lám, idén sem sikerült tökéletesen, ismét jutott bírság olyannak is, aki ott sem volt Marosvásárhelyen.  Ahhoz képest, hogy múlt kedden a hatóságok arról számoltak be: az esemény rendbontás nélkül fejeződött be, jelentős a büntetések mértéke és mennyisége. A csendőrség szóvivője is elismeri, hogy Marosvásárhelyen még soha semmilyen rendezvény kapcsán nem róttak ki ennyi bírságot. Az Európai Unió-tag Romániában 2016-ban nem vonulhat utcára a magyarság jogait követelni. Engedélyt nem adnak, annak hiányában pedig büntetnek a hatóságok. Bármennyire igyekeznek elfogadható köntösbe csomagolni, ez nem egyéb, mint a véleményszabadság és gyülekezési jog súlyos megsértése. Így fogynak-apadnak szinte napról napra jogaink, lehetőségeink. Van, ki megszólaljon értünk, ellenük, vagy megriadtak a büntetéstől a magyarság, a demokrácia, az emberi jogok nagy védelmezői?
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Jogvédő lakossági fórum
Március 13-án Nagyváradon kezdődött és március 19-én ér véget az az emberi jogvédő körút, melyet a Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Gábor Áron-díjas ügyvezetője és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogászai, szakértői, médiamunkatársai alkotta küldöttség tett Erdélyben, illetve a Székelyföldön. Szerda este Kézdivásárhelyen jártak. 
Útjuk célja a székely-magyar közösség önrendelkezési küzdelmét, illetve egyéni és közösségi jogai érvényesülését gátló körülmények felderítése, a magyarellenes román hatósági intézkedések kivizsgálása és a jogokért való kiállás erősítése volt. A misszió végén széles körben terjesztendő emberi jogi jelentést és tényfeltáró dokumentumfilmet mutatnak be. Két helyszínen – Marosvásárhelyen és Kézdivásárhelyen – nyilvános lakossági fórumot, illetve több erdélyi településen zártkörű szakmai megbeszélést tartottak jogvédőkkel, jogsértettekkel és autonomistákkal. A román titkosszolgálat és a központi román média is figyelemmel kísérte a körutat. Bogdan Diaconu parlamenti képviselő, a szélsőségesen magyarellenes Egyesült Románia Párt elnöke egyenesen azt kérte a hatóságoktól, hogy Morvai Krisztinát ne engedjék be az országba. Szerda este a Vigadó színháztermében megtartott közel három és fél órás lakossági fórumon mintegy százötvenen vettek részt. A találkozó kezdetén a szervezők hat olyan videofelvételt vetítettek le, amelyeken Morvai Krisztina szólalt fel az Európai Parlamentben a székelység autonómiatörekvései és a „kézdivásárhelyi terroristák” ügyében. „Ceauşescu meghalt, a kommunizmus összeomlott Romániában, de a megfélemlítettség, a kiszolgáltatottság és jogfosztás megmaradt, ezért nekünk, a csonka Magyarországon élőknek kötelességünk feltárni a határon túli testvéreinket ért jogsértéseket” – jelentette ki Morvai Krisztina, aki meglepetésének adott hangot annak kapcsán, hogy tapasztalata szerint több erdélyi nagyvárosban az ott élő magyarok nem élnek a törvény biztosította nyelvi jogainkkal. Gaudi-Nagy Tamás a több európai államban jól működő autonómiaformákra hívta fel a hallgatóság figyelmét, amitől az illető állam sokszínűbb és gazdagabb lett. „A székelységnek joga van szabadon használni nemzeti szimbólumait és anyanyelvét, és ahhoz is joga van, hogy saját sorsáról döntsön” – hangsúlyozta. A Jobbik listáin a korábbi ciklusban országgyűlési képviselői mandátumhoz jutott Gaudi-Nagy Tamás azzal a javaslattal állt elő, hogy Kézdivásárhelyen is alakítsanak magyar jogászokból álló jogvédő segélyszolgálatot.
A jogászokkal együtt látogatott szülővárosába a jelenleg Los Angelesben élő, emigrációs kérdésekre szakosodott Jánossy Mária ügyvéd is. Arról beszélt, hogy az amerikai városban számos nemzetiség él együtt, mindenik szabadon használhatja zászlaját, az állami hivatalokban is szabadon használhatják anyanyelvüket, és ettől az Amerikai Egyesült Államok nem omlott össze.
Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke székely zászlóval, Tóth Bálint, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szóvivője pedig Székelyföld térképével ajándékozta meg a két jogvédőt. A lakossági fórum második felében Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás a hallgatóság kérdéseire válaszolt, majd a jelenlevők közösen elénekelték a magyar és a székely himnuszt.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarellenességért is
Idegengyűlölő kijelentésekért és etnikai gyűlöletszításért 50 ezer lejes bírságot rótt ki tegnap az Országos Audiovizuális Tanács a B1 hírtelevízióra Radu Banciu műsorvezető sorozatos magyarellenes kijelentései miatt.
A Banciu világa című egyszemélyes műsor készítője a magyarokat az Iszlám Állam terrorszervezethez hasonlította, és olyan kijelentéseket tett, hogy minden magyar Románia ellensége, „velejéig szélsőséges, akárcsak a muzulmánok”, és „egy sem állíthatja közülük, hogy ez nincs a génjeibe kódolva”. A médiahatóság Turos Lorándnak, a testület magyar nemzetiségű tagjának a kezdeményezésére  vizsgálta, miként foglalkoznak a román hírcsatornák és a köztelevízió a terrorizmussal gyanúsított kézdivásárhelyi férfinak az ügyével. A „magyarságot kollektív bűnösként beállító műsorok, napokig tartó uszítás” miatt az RMDSZ is feljelentést tett az audiovizuális tanácsnál.  A testület a legkirívóbb törvénysértést a B1-nél tapasztalta, az Antena 3 hírtelevíziót pedig figyelmeztetésben részesítette valótlan állításokért, bizonyítékok nélküli vádaskodásért. A B1 csatornát Banciu törököket, muzulmánokat sértő kijelentéseiért kétszer is megbüntették már, egyszer 20 ezer, második alkalommal pedig 30 ezer lejre. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az Erdély-zászló mellett
Kikelt Sabin Gherman transzilvanista újságíró a március 15-én Kolozsváron történt hatósági fellépés ellen, amellyel bevonatták Erdély történelmi zászlaját. Minden rendben zajlott, amíg közbe nem léptek a rendőrök. Az ünneplők arra is gondosan figyeltek, hogy a magyar, a székely zászló mellett a román trikolór is ott legyen – ecsetelte Gherman. 
A rendőrök az Erdély zászlajával való vonulást tiltották meg arra hivatkozva, hogy az etnikai gyűlöletet szít, mert 1918 előtti. Miképpen lenne törvényellenes a történelmi Erdély történelmi zászlaja?! Az a zászló, melynek jelképei ma is ott vannak Románia címerében? Miképpen lehet törvénytelen az a zászló, amelyet Iuliu Maniuék is elismertek, és amely – jól látszik az eseményt megörökítő Samuil Mîrza fényképész felvételein – az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen is ott volt, az odasereglett románok vitték oda. Mert akkor is Erdély történelmi zászlaja volt, az után is az maradt – magyarázta Gherman, aki szerint „ott tartunk, hogy engem erdélyi románként diszkriminálnak: miért ne vonulhatnék én a saját jelképeimmel, ha például Victor Ponta Moldva zászlajával pózol?” Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere tegnap fényképpel és bejegyzéssel tudatta, hogy a rendőrségi fellépés elleni tiltakozásul hivatalában kitűzte Erdély zászlaját. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Márciusi bosszúságok
Rögtön a székely szabadság napja után már közleményben jelezte a csendőrség, hogy bírságolni készül, és nem is tartott sokat, amíg az egyenruhások a tettek mezejére léptek: 84 embert bírságoltak meg a videofelvételek alapján, amihez még hozzáadódik a zászlófaragó atyafi elleni bűnvádi feljelentés. Amikor magyarok ellen irányuló cselekedetekről van szó, már korántsem ilyen buzgók a hatóságok.
Egyes hírforrások szerint olyanok is kaptak most bírságot, akik ott sem voltak a rendezvényen, lehet, valahol gondok vannak a hatósági archívumokban... vagy csak pusztán megszokásból kézbesítettek jegyzőkönyvet ismét régebbi címekre. És minden bizonnyal újabb jogi harcok indulnak a friss bírságok nyomán is, miközben a régiek még le sem zárultak, hiszen például a Székely Nemzeti Tanács elnökére két éve kirótt büntetés ügyében máig sincs jogerős bírósági döntés. Székelyként, úgy tűnik, adót fizetni és hallgatni van jogunk.
Mással szemben messze nem ilyen szigorúak a hatóságok. Minap az adófizetői pénzen már csak alig éltetett közszolgálati televízió egy késő esti adásából derült ki, hogy a fekete márciusi Görgény-völgyi  mozgósítás egyik felelőse nemcsak hogy szabadlábon, hanem ugyanúgy állami állásban van, mint negyedszázada is volt a községházán. Nagy tétet nem lenne érdemes arra tenni, hogy a vádhatóság valaha is kérdőre vonná másmiért, mint egészsége kapcsán. Iskolapélda a kettős mércére.
Adófizetőként – és efelett talán valamikor a többségiek is elgondolkodhatnak – igazán dühítő, hogy ha az állam teljes intézményrendszere legalább annyira jól működne, mint belügyi erőszakszervezetei és a korrupciós ügyekben illetékes vádhatósága is, olyan országunk lehetne, aminek legalább az öreg földrész csodájára járna. Ha ilyen eredményesen tudna ez az állam egészségügyi, közlekedési infrastruktúrát alkotni és fenntartani, reálgazdaságot is segítő beruházásokat eszközölni, a rendszerváltás óta eltelt szűk három évtized alatt talán be is értük volna életszínvonalban a kontinens nyugati felét. Talán az is meglehet, hogy nem polgártársaink milliói keresnék a betevőt olcsó vendégmunkásként a nyugati országokban, hanem itt keresnék a boldogulást más európai államok munkavállalói. Akkor mondhatnánk azt, hogy kezdenek valóra válni az első szabad márciuskor táplált reményeink. Melyek még mindig az álmok birodalmában vannak, és az idén nagyon sokan kellene nagyon okosan eljárjanak ahhoz, hogy a valósággá válás útján ezeknek az álmoknak a megvalósításáért tehessenek egy lépést.
Benedek István. Népújság (Marosvásárhely)

Vessenek véget szabadságjogaink korlátozásának!
Elfogadhatatlannak és felháborítónak tartjuk, hogy magyar emberek gyülekezéshez és szimbólumhasználathoz való jogát korlátozzák a hatóság képviselői Marosvásárhelyen és Kolozsváron.
A szabadságjogainkat sértő intézményi túlkapások folytán a magyar közösség amúgy is megingott biztonságérzete még inkább csökken.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiltakozik az ellen, hogy Marosvásárhelyen a csendőrség 84 magyar embert bírságolt meg azután, hogy békés, incidensektől mentes szabadságnapi felvonuláson vett részt, mindeközben Kolozsváron a csendőrség olyan "illegálisnak" nevezett zászló eltávolítását követelte a békésen felvonuló március 15-i tömegből, amely hivatalosan is elfogadott szimbólum Romániában.
Nyomatékosan kérjük, hogy Erdély városaiban vessenek véget a magyarság ellen irányuló egyértelmű boszorkányüldözésnek, hiszen evidens, hogy Marosvásárhelyen és Kolozsváron is békésen ünneplő közösségre vetették ki hálójukat a csendőrségi alkalmazottak.
Hangsúlyozottan követeljük, hogy a közbiztonság felelősei a közveszélyek elhárításával foglalkozzanak, ne békés embereket bírságoljanak meg, ne az Erdély- zászló vagy székely zászló eltávolítását tekintsék hivatali teendőik kiteljesítésének.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség mindkét fent említett esetben kéri a hatósági eljárások pontos indoklását, hiszen az alaptalan szankciók kirovása ellentmond a jogállamiság elveinek.
A romániai magyarság nem olyan országban akar élni, ahol folyamatosan megfélemlítik!
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Népújság (Marosvásárhely)

Szakoktatás – titkolt egyeztetés
Dorin Florea elsorvasztotta a szakoktatást Marosvásárhelyen. Úgy látszik, 16 év múltán ezt maga is felismerte, de szégyelli bevallani, ezért titokban tárgyal az érintett vállalkozókkal.
A szakoktatás helyzetén sokat segítene a Református Kollégium magyar szakiskolai osztályainak beindítása, amit a Maros Megyei Tanfelügyelőség megakadályozott. A tanintézmény olyan szakok indítását tervezte, amelyekre komoly piaci igény van. Érdeklődő is lett volna bőven. Az általam is támogatott kezdeményezésre a megkeresett marosvásárhelyi nagyvállala-tok pozitívan válaszoltak. Szándéknyilatkozatban jelezték, hogy partnerszerződést is kötnek a leendő szakiskolával.
Tény, hogy a még működő, ám egyre fogyatkozó szakiskolák siralmas állapotban vannak. Óriási érdektelenséggel küszködnek, hiszen megfelelő laboratóriumok és felszerelések hiányában nem lehet jól képzett szakembereket kinevelni. Ezen mielőbb változtatni kell, ám a tegnapi titkos tárgyalás ismét mutatja a városvezető szakoktatás iránti érdektelenségét.
Nem győzöm hangsúlyozni az oktatás fejlesztésének fontosságát. Mentalitásváltásra van szükség. Mielőbb. 16 éve a jelenlegi vezetőségnek nem sikerült. Marosvásárhelyen ilyen téren is haladéktalanul változás kell.
Soós Zoltán polgármesterjelölt sajtóirodája. Népújság (Marosvásárhely)

200 facsemetetét ültettek
Az élni akarás jelképe
Gyümölcsfaültetéssel zárult kedden Vajdahunyadon a helyi magyar közösség március 15-i ünnepsége. Egy nappal korábban, Déván szintén gyümölcsfákat vehettek át az érdeklődők a Magyar ház udvarán. – A gyümölcsfaültetésnek közösségünkben már hagyománya van. Három évvel ezelőtt Böjte Csaba atya kezdeményezésére, Gyümölcsoltó boldogasszony ünnepe alkalmával ültettünk fákat. Azóta az RMDSZ Hunyad megyei, illetve dévai és vajdahunyadi szervezete minden esztendőben fákat ültet műemléképületek, közösségi házaink, templomaink köré. Fenyőket, diófákat ültettünk, a legtöbbet talán a marosillyei Veresbástya kertjében. Idén úgy döntöttünk, Déván 105 facsemetét osztunk ki a helyi magyar gazdák körében, hogy ki-ki kedve szerint gyarapítsa gyümölcsösét. A Nagyenyedről hozott facsemeték (alma, körte, cseresznye, meggy, szilva) pillanatok alatt elkeltek – számolt be Pogocsán Ferdinánd, dévai RMDSZ elnök. Nem volt kisebb a keletje a gyümölcsfáknak Vajdahunyadon sem, ahol Kofity Zoltán helyi RMDSZ elnök jó példát mutatva, a Magyar ház udvarán el is ültetett 5 facsemetét. A faültetés fontos része kell legyen életünknek. Egyfajta jelképe az egyéni, közösségi élni akarásnak, környezetünk gondozásának és szülőföldünkhöz való ragaszkodásnak, vélték a márciusi faültetés idei kezdeményezői. 
Gáspár-Barra Réka. Nyugati Jelen (Arad)

Bemutatkozott a Várbástya Egyesület
Új temesvári egyesület mutatkozott be szerdán az Új Ezredév Református Központban, amelynek fő célja, kolozsvári mintára, a Temesvári Magyar Napok megszervezése. A temesvári magyar intézményeket, egyházakat, civilszervezeteket és vállalkozókat összefogó Várbástya Egyesület elnöke Tamás Péter, Magyarország tiszteletbeli konzulja, az elnökség tagja Gazda István református lelkipásztor, Kása Zsolt és Valdman Kinga (Szórvány Alapítvány), Metz Rita (Tifel Kft).
Tamás Péter, a Várbástya Egyesület létrehozásának kezdeményezője és első elnöke a sajtónak elmondta: a tagok Temesvár Egyesület néven szerették volna bejegyeztetni a civil szervezetet, de a Temesvár Társaság (Societatea Timişoara) már 1990 óta használja ezt a nevet, így futott be végül a második helyezett „Várbástya” név. A Várbástya logója Orosz Sándor alkotása, aki a logó-verseny győztese lett.
Az újonnan alakult Várbástya Egyesület fő célja a Temesvári Magyar Napok megszervezése, a rendezvénysorozatra idén szeptember 31. – október 2. között kerül sor a temesvári Jenő herceg (Szabadság) téren. A koncertek, táncbemutatók, folklórműsorok, színházi előadások mellett a téren felállítandó faházikókban és sátrakban magyar gasztronómiai különlegességekkel, borkóstolókkal, kézműves termékekkel, a civilszervezetek családi- és gyermekprogramokkal várják az érdeklődőket. A szabadtéri rendezvények mellett a Csiky Gergely Színházban is lesznek előadások, bemutatók. „A Temesvári Magyar Napok nem akar konkurenciát csinálni a Bánsági Magyar Napoknak – mondta Tamás Péter –, a Kolozsvári Magyar Napok mintájára egy minőségi, tartalmas rendezvénysorozatot szeretnénk összehozni, ahol bemutatkozhat a bánsági magyarság (hagyományőrzők, művészek, magyar intézmények, civilszervezetek) és természetesen vendégelőadók is lesznek. A Magyar Napok szervezői, pályázati források mellett, számítanak a magyar vállalkozók támogatására.”
A Temesvári Magyar Napok szabadtéri koncertjei ingyenesek lesznek, a magyar színházban látható előadásokra belépőt kell vásárolni. Szombaton és vasárnap délelőtt színes családi programokkal várják a kisgyerekes szülőket a szervezők. A Magyar Napoknak kétnyelvű web-oldala is lesz. 
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Rekord számú bírságot róttak ki Marosvásárhelyen
A szervezők szerint megfélemlítés zajlik
Nyolcvannégy embert bírságoltak meg összesen 70 800 lej értékben a székely szabadság napja marosvásárhelyi megemlékezés és tüntetés videófelvételeinek a tanulmányozása után – tudatta a marosvásárhelyi csendőrség. Múlt csütörtökön, a székely szabadság napján a szervezők becslése szerint mintegy 15 ezer tüntető követelt Marosvásárhelyen autonómiát Székelyföldnek.
A közlemény szerint 50 embert azért bírságoltak meg összesen 61 ezer lej értékben, mert az érintettek „be nem jelentett, be nem iktatott, vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek; szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor azt tapasztalták, hogy a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedetek történtek”.
A tájékoztatás szerint a nagy számban kirótt bírság annak a következménye, hogy a hatóság álláspontja szerint a résztvevők engedély nélkül vonultak a főtérre a prefektusi hivatal elé. 
A csendőrség közlése alapján 34 embert csendháborításért bírságoltak meg összesen 9800 lej értékben. A csendőrség veszélyes tárgy viselésének a tettenéréseként számolt be közleményében arról az esetről, amikor egy résztvevő a zsebkésével faragta le a zászlórúdja hegyesnek talált végét. A hatóság közölte, hogy az illetőt átadták a rendőrségnek.
Ciprian Căluşer, a csendőrség szóvivője az MTI-nek elmondta: más hatóságok bevonásával azonosították azokat a felvételeken látható személyeket, akik nevére bírságot állítottak ki. Szabadság (Kolozsvár)