A valós történelmi megbékélés előfeltétele, a közös történelem tényszerű feldolgozása
Az aradi Szabadság-szobor szombat délelőtti meggyalázását felháborító, magyarellenes provokációnak tartjuk. Eddig úgy gondolhattuk, hogy erdélyi összehasonlításban Aradon toleráns interetnikai légkör alakult ki, melynek keretében a hatóságokkal és a román ajkú többséggel viszonylag súrlódásmentesen tud együtt élni a kisebbségbe szorult magyarság.
Zala György alkotása egyszerre jelképezi számunkra a magyarságunkat, történelmünket és szabadságvágyunkat. Ezért e műemlék megrongálása és obszcén feliratokkal való megbecstelenítése mélyen sért minden aradi és nem aradi magyart. Csak remélni tudjuk, hogy a rendőrség megtalálja az elkövetőket.
Még ha ez a rongálás csak három fiatal meggondolatlan cselekedete is volt, akkor is be kell lássuk, hogy a román lakosság nagy része csak tolerálja ezt a műemléket. Nem csak, hogy nem érzi, nem érezheti magáénak, hanem egyenesen irritálja a szobor visszaállítása egy központi téren, mely, hadd jelezzük ismét, nem azonos a szobor hajdani közterével. A románság hozzáállása egyenesen következik a Trianon óta eltelt közel 100 év félretájékoztatásából és tudatos történelemhamisításából. Jelenleg Romániában a többség úgy gondolja, hogy az aradi 13 „tábornok” felelős 40 000 erdélyi román lemészárlásáért és 300 móc falu felégetésért, holott ennyi áldozata összesen nem volt az erdélyi harcoknak s számok emlegetése nem egyéb, mint légből kapott magyarellenes fekete propaganda. De amíg a románok így gondolkodnak vértanúinkról, borítékolható több hasonló akció a szobor ellen a jövőben.
Ezért a helyzetért nem csak a román hatalom és tömegtájékoztatás a felelős, hanem az erdélyi magyar értelmiség is, amely 25 évvel a kommunizmus bukása után sem volt képes kiállni a nyilvánosság elé és kezdeményezni közös román-magyar történelem vitás pontjainak nyílt megvitatását. Egymás elfogadása csak egymás megismerésén keresztül lehetséges.
Nem tűrhetjük tovább történelmünk vitás kérdéseiben a médiából áradó hazugságáradatot, amit a hivatalos román diplomácia nemhogy cáfolna, de még tetéz is. Elfogadhatatlan, hogy 1848-as forradalomról csak a magyar vérbíróságokat emlegetik, de az azokat kiváltó cselekményeket, a román szabadcsapatok által elkövetett, több mint nyolcezer ártatlan magyar civil bestiális lemészárlását már nem. Észak-Erdéllyel kapcsolatban is csak a magyar csapatok Ippen és Ördögkúton elkövetett mészárlásait emlegetik, a Maniu-gárdák 1944-es gyilkosságait vagy gyantai magyarok lemészárlását már nem.
Nagyenyeden utcát neveztek el a város magyar lakosságát 1849-ban kiirtó Axente Severről, de erre, az ortodox újév alkalmából elkövetett mészárlásra, csak egy római szám emlékeztet a vártemplom falán. Ompolygyepűn is csak a „PAX” felirat maradhatott az emlékművön, semmi több. Ezért a környék román lakosságában az tudatosult, hogy ott 1848-ban sok ártatlan románt öltek meg a magyarok, holott ott a Zalatnáról menekülő 700 magyar nőt és gyermeket mészárolták le román szabadcsapatok.
Mindezeket megfontolva, az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Arad megyei szervezetei 2015 októberében egy román–magyar történész kerekasztalt szerveznek, melynek keretében első lépésként az 1848–49-es erdélyi eseményeket, a román és magyar atrocitásokat fogják a meghívottak megtárgyalni. Mert semmilyen „megbékélés” nem lehetséges közöttünk addig, amíg a többség manipulált, torzított történelmi információkra építi magyarságképét, amíg háborús bűnösnek tekinti azokat a hősöket, akik Szabadság, a Habsburg birodalom minden népének szabadsága oltárán áldozták fel életüket.
Burián Sándor, Borbély Zsolt Attila,
az Arad megyei EMNP elnöke az Arad megyei EMNT elnöke
Nyugati Jelen (Arad)

Temes megyében is elindítja Beiratkozási Programját a Rákóczi Szövetség
Idén Temes megyében is elindítja Beiratkozási programját a Rákóczi Szövetség, a Bartók Béla Alapítvány együttműködésével. A Rákóczi Szövetség képviselői szerdán, 2015. február 18-án 16 órakor Újszentesen az Általános Iskolában, majd ugyanazon a napon 18 órakor Temesváron, a Bartók Béla Elméleti Líceum óvodaépületében (I. Maniu utca 42. szám) az iskola Nyílt Napjának keretében találkoznak a nagycsoportos óvodások szüleivel. A többi településre a Bartók Béla Alapítvány programfelelősei viszik vagy juttatják el a program hírét és az ajándékcsomagokat.
A Rákóczi Szövetség Beiratkozási Programja 2004 óta zajlik annak érdekében, hogy minél több külhoni magyar család merje vállalni gyermeke magyar tannyelvű iskolába íratását, vállalva ezzel a magyar közösségek megmaradását is. A program a Felvidéken indult, az ott elért pozitív eredmények alapján – a szlovákiai magyar iskolakezdők száma az utóbbi öt évben stabilizálódott – terjesztette ki a Szövetség a programot olyan erdélyi és délvidéki területekre, ahol az asszimilációs folyamatok felgyorsultak.
Az ösztöndíj értéke 10 ezer forint, amit támogatási szerződés keretében vehetnek át az iskolakezdők szülei. A program célja ráirányítani a magyar családok figyelmét a magyar iskolaválasztás fontosságára és helyességére.
A Beiratkozási Program minden év decemberében veszi kezdetét az óvodások megajándékozásával, illetve a szülők levél útján történő megszólításával, amiben a magyar iskola előnyeire, az ott megszerezhető többlettudás lehetőségére, valamint a magyar közösség megmaradása és a magyar iskolaválasztás közötti összefüggésre hívják fel a szülők figyelmét.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Balázs Kati
Mély döbbenettel fogadtuk a hírt, hogy szeretett kolléganőnk, BALÁZS KATALIN eltávozott közülünk. 54 évig – nyugdíjazása után is – szívvel, lélekkel szolgálta a magyar szót, segítette tanácsaival, ügyintézésével a hozzá forduló olvasókat, barátait, kollégáit, szeretteit.
Nyugodjon békében!
Temetése szerdán, február 18-án 13 órakor a Felsőtemetőben.
Nyugati Jelen (Arad)

„Emlékezzenek rá kegyelettel”
Balaj Katalin nincs közöttünk
Mióta ülök az asztal mellett semmibe révülő tekintettel? Egy, másfél, talán két órája? Nem tudom, ha belegondolok, most nincs is igazi jelentősége – néhány félóra szinte semmi a több mint 73 évnyi élethez, a 45 éves ismeretségünkhöz, remélhetőleg barátságunkhoz – képest.
Kati – B. Mandits, Balaj (Bălaj) Katalin, b.m. stb. – hétfő hajnal óta nincs köztünk.
A sors úgy hozta, hogy egy ideje a Nyugati Jelen (státus, megbízatás nélküli) „nekrológírójává” avanzsáltam. Egyszerűen azért, mert pillanatnyilag magam lennék az aradi magyar újság legrégebbi (pontosabban: immár nyugdíjasként szinte naponta szereplő) cikkírója, aki emberközelről ismeri az aradi magyar sajtó kb. félévszázados szereplőit.
Katit, szinte napra pontosan, 46 éve ismer(t)em, akkortól, amikor az aradi magyar újság szerkesztőségének tagjává váltam. Ő akkoriban már tapasztalt újságírónak számított, több éves gyakorlattal a háta mögött: érettségizett, tehetséges fiatalként, az akkori úzusnak megfelelőn „egészséges származású káderként” (később főiskolai végzettséggel) vált újságíróvá. Nem osztotta mindenben, sőt egyáltalán nem, a korabeli „standard” nézeteket; kb. egy évig tartó munkásnői státusban, az akkori aradi Vörös Trikóban meggyőződött arról, hogy nincs minden úgy, ahogy mondják – egy életre szóló tapasztalatokat szerzett.
Fiatalkori élményei újságírói pályafutásának értékes támpontjaivá váltak.
Puskel Péter, tudós helytörténészünk, egykori újságíró-kolléga kutatásai nyomán már néhány éve nyilvánvalóvá vált: az aradi (Balaj-Bălaj) B. Mandits Katalin a romániai magyar sajtó – női vonatkozásban feltétlenül! – legrégibb egyfolytában dolgozó, a hazai magyar újságírásban legtöbb időt eltöltő munkatársa.
Volt… – teszem, tesszük hozzá fájdalommal.
A kérlelhetetlen kór elragadta közülünk.
Azok azonban, akik még élnek, bizonyosan megőrzik emlékét.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

Harc a békéért? – kulturális bélyegilletéken innen és túl
Egyelőre nem szerepel a kulturális bizottság napirendjén a kérdés
A békéért folytatott háborúskodáshoz hasonlítható a kulturális bélyegilleték bevezetése körül kialakult helyzet Romániában: a törvénytervezet a kultúra támogatására és fejlesztésére próbál intézményes keretet biztosítani a különböző területeken – irodalom, film, színház, zene, folklór, képzőművészet, építészet, szórakozás –, alapot teremtve ezáltal a szakmai szervezetek számára, hogy tevékenységüket hatékonyabban végezzék; közben viszont éppen azok zsebéből húzná ki a pénzt, akik fogyasztói a művészeteknek.
Abban az esetben ugyanis, ha a szenátus által tavaly decemberben hallgatólagosan elfogadott tervezetnek zöld utat ad a képviselőház kulturális bizottsága, a jövőben többet kell fizetnünk a könyvekért, a színház- és mozijegyekért stb. Kelemen Hunor parlamenti képviselő szerint a tervezet alkalmazhatatlan a jelenlegi formájában, úgy véli, olyan döntésre lenne szükség, amely a többi szereplő álláspontját is figyelembe veszi.
F. Zs.
Szabadság (Kolozsvár)

Nesze neked, autonómia!
Egyszerűen kitiltották a megyeszékhely polgármesterét a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatáról. Történt pedig, hogy a magyar közszolgálati televízió egy kerekasztalt szervezett a román–magyar együttélés problémáját megvitatandó, és a felvételt az egyetem előterében szerette volna elkészíteni. A tagozat főigazgatójának azonban – állítólag – nem tartozik a hatáskörébe, hogy megadja a forgatási engedélyt. A közérdeklődésre számot tartó vitához pedig nem a síita milíciák vezetőjét hívták, hanem a város polgármesterét, a BBTE egyik tanárát és egy másik egyetemi tanárt.
Kiderült azonban, hogy hiába van egy hangzatos, főigazgatói címet viselő vezetője a kihelyezett tagozatnak, erről nem dönthet. Hogy tudniillik írásban kell kérni a kolozsvári főnökségtől, hogy ilyen, az egyetem tevékenységétől idegen (?) rendezvényt tartsanak az épületben. A további mondvacsinált kifogásokra, hogy az írásban beadott kérésen nem szerepelt a kérelmező televízió iktatószáma és pecsétje, fölösleges időt pazarolni.
Milyen tagozat az, ahol a „főigazgató” nem dönthet arról, hogy beenged-e egy közszolgálati televíziót az épületbe, hogy beszélgetést készítsen a város polgármesterével és két egyetemi tanárral? Milyen egyetem az, ahol a központban döntik el, hogy miről lehet „vidéken” beszélni? Milyen ország az, ahol egy másik egyetemen megtagadják a törvény alkalmazását az egyetemi autonómia nevében? Ahol az egyetem plagizáláson fogott rektora kijelentheti, hogy magyarul meg lehet beszélni a konyhában a gulyásleves receptjét, de a tudományt, azt csak románul lehet művelni? Milyen ifjúságot nevel az a felsőoktatási rendszer, amely az egyetemi autonómia mögé bújva szemlátomást az aktuális politikai hatalmat szolgálja ki?
Itt (is) visszaüt az, hogy 25 év „kemény munkájával” nem sikerült visszaállítanunk az önálló erdélyi magyar tudományegyetemet, mi több, a legjobb úton vagyunk afelé, hogy azt is elveszítsük, amit a kommunizmus alatt sikerült, legalább részben, megtartanunk.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Csak a Székelyföldön szűntek meg aligazgatói tisztségek
Eltérően értelmezik a különböző megyék tanfelügyelőségei az oktatási minisztériumnak az aligazgatók elbocsátására vonatkozó rendeletét. Míg Hargita és Kovászna megyében már múlt héten, a második félév kezdetén megszüntették az igazgatóhelyettesi tisztségeket azokban az iskolákban, ahol nincs meg az ehhez szükséges diáklétszám, más erdélyi megyékben kivárnak a rendelet gyakorlatba ültetésével, azt állítva: senki nem utasította őket erre.
A Kolozs megyei tanfelügyelőségre egyelőre semmilyen hivatalos értesítés vagy utasítás nem érkezett arra nézve, hogy az alacsony diáklétszámú iskolákban meg kell szüntetni az aligazgatói posztokat – tájékoztatta lapunkat Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes.
Hozzáfűzte, az iskolák a tavalyival teljes mértékben megegyező személyzeti terveket adtak le, így nincs változás a pedagógusgárdát illetően.
Nem tervezik az igazgatóhelyettesi tisztségek megszüntetését Szatmár megyében sem. Szász Piroska főtanfelügyelő-helyettes szerint erre a lépésre legfeljebb csak szeptembertől kerülhet sor, tanév közben nem léptethetik életbe a változtatásokat, hiszen a megbízatások az iskolai év végéig szólnak.
Bihar megyében sem merül fel az aligazgatók eltávolítása, ugyanis egyetlen iskolát sem érint a minisztériumi rendelet – mondta lapunknak Nicolae Avram főtanfelügyelő. Rámutatott, a jogszabályok nagyon pontosan leszögezik, hogy mekkora diáklétszám, illetve osztálylétszámmal lehet egy vagy két aligazgatót kinevezni, ők pedig a kezdetektől ennek alapján szervezték meg a tevékenységüket.
„Senki nem marad munka nélkül, hiszen az aligazgatók visszatérnek a katedrájukhoz, akik pedig helyettesítették őket, eleve tudhatták, hogy az óraadás ideiglenes. Jelen pillanatban engem is helyettesít valaki, de ha holnap leváltanak, akkor automatikusan visszatérek. Hogy a Székelyföldön hogyan értelmezték a rendeletet, azt nem tudom, és nem is az én dolgom kommentálni. Nálunk nincsenek problémák" – szögezte le Avram.
Leváltások a Székelyföldön
Kovászna megyében a múlt héten nyolc aligazgató megbízatása szűnt meg az iskolák működését szabályozó rendelet előírása alapján. Keresztély Irma főtanfelügyelő megkeresésünkre elmondta, a törvény életbe lépett, alkalmazását nem lehetett halogatni, így február 9-étől, a második félév kezdetétől azokban a tanintézetekben, ahol nem teljesültek a feltételek az egyetlen vagy a második aligazgatói tisztség fenntartásához, nem volt meg a szükséges számú osztály, a vezetőtanács jóváhagyta a leváltásukat.
Sepsiszentgyörgyön három lakónegyedi iskolához évekkel ezelőtt hozzácsatolták a mellettük működő napközi otthonokat, az igazgató óvónők pedig akkor megkapták a második aligazgatói tisztséget, ez most a módosítás nyomán megszűnt. Sepsiszentgyörgyön a Református Kollégiumban és a Constantin Brâncuşi Szakközépiskolában nem volt elegendő számú osztály ahhoz, hogy aligazgató segíthesse a tanintézet vezetőjének munkáját.
Megyei szinten Kökösben, Papolcon, illetve a Kovásznához tartozó vajnafalvi iskolában szűnt meg az aligazgató megbízatása. Keresztély Irma elmondta, senki sem maradt állás nélkül, hiszen négy iskolában eddig is teljes katedrával tanítottak az aligazgatók, a másik négy tanintézetben pedig a kollégák között osztották szét az óráikat, így most csak visszavették azokat.
Hargitai felháborodás
Hargita megyében tizenhárom tanintézetben szűnt meg az igazgatóhelyettesi tisztség a második félévtől. Aurora Parfeni főtanfelügyelő-helyettes – aki Bartolf Hedvig főtanfelügyelő lemondása után ideiglenes jelleggel vezeti az intézményt – elmondta, várnak még az oktatási tárca pontosításaira, de mivel elkezdődött a második félév, rendezni kellett a helyzetet. „A miniszteri rendelet érvényben van, így alkalmazni kellett" – hangsúlyozta.
Hozzátette, nem szívesen hozták meg a döntést, főként, hogy tetten érhetők visszásságok a szabályzatban. Például a mintegy 300 diákkal rendelkező borszéki középiskolában maradhat az aligazgató, mert két tannyelvű az iskola, az 500 diákot oktató gyergyóhollói középiskolában viszont mennie kell. Megtudtuk, az esetek többségében nem marad állás nélkül az igazgatóhelyettesek helyébe lépő pedagógus, csak az óraszáma csökken.
A székelyföldi megyében a csíkszeredai Márton Áron- és Segítő Mária-gimnázium, a Venczel József Szakközépiskola, a dánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola, a maroshévízi Mihai Eminescu- és Kemény János Gimnázium, a Sfîntu Ilie Általános Iskola, a gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakközépiskola, a gyergyóhollói szakközépiskola, a székelyudvarhelyi Benedek Elek- és Marin Preda Gimnázium, a székelykeresztúri Zeyk Domokos- és Berde Mózes Gimnázium maradt aligazgató nélkül.
A minisztériumi rendelet nagy felháborodást váltott ki a tanintézetek vezetősége körében. Többen is úgy vélték, ennek gyakorlatba ültetése nyomán ellehetetlenül az intézményvezetői tevékenység. Rámutattak arra is, hogy az intézkedés tanév közben való alkalmazása zavart okoz, hiszen ha az aligazgatók visszatérnek a katedrára, az őket addig helyettesítő pedagógusok maradnak állás vagy elegendő óraszám nélkül.
„Az anyagi megtakarítás, amit ettől az intézkedéstől remélnek, messze elmarad annak káros hatása mellett. Gyakorlatilag ellehetetlenítik az iskolák vezetését" – jelentette ki Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója.
Krónika (Kolozsvár)

Nem döntött a MOGYE szenátusa a magyar gyógyszerészképzésről
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa döntéshozatal nélkül tárgyalta hétfőn a magyar gyógyszerészképzés ügyét – tájékoztatta a közmédiát Szabó Béla professzor, a magyar tagozat választott vezetője.
Az egyetem vezető testületének arra a kérdésre kellett volna választ találnia, hogy felvehetnek-e hallgatókat a 2015-2016-os tanévben magyar tannyelvű gyógyszerészeti szakra. Leonard Azamfirei rektor múlt héten azt közölte, hogy az országos akkreditációs bizottság csak a román nyelvű képzéshez hagyott jóvá beiskolázási keretszámot.
Szabó Béla a szenátus hétfői ülése után elmondta, az egyetem vezetői az akkreditációs bizottság álláspontja alapján két lehetséges megoldást vázoltak fel. Egyik esetben a magyar képzést a román keretében engedélyeznék, a másikban a magyar tagozat külön akkreditációt kaphatna, de – álláspontjuk szerint – ez csak ideiglenes lehet. A magyar tagozat egyik megoldást sem tartja elfogadhatónak.
„Megkérdeztem, hogy a külön akkreditáció mit jelent? Azt mondták, hogy ideiglenes működési engedélyt, mert ez egy új képzési program lenne. Ezt furcsállom, hiszen 1948 óta van magyar gyógyszerészképzés Marosvásárhelyen, miért lenne ez új képzési program? Ráadásul ebben az esetben is közös lenne a gyakorlati képzés a románokkal” – számolt be a történtekről a maszol.ro-nak az oktató.
Szabó Béla elmondta, ha tanácsért folyamodnak a minisztériumhoz vagy az akkreditációs bizottsághoz, mindkét intézménynél támogatásukról biztosítják őket, s közben egymásra mutogatnak. „A minisztérium arra hivatkozik, hogy ők engedélyeznék az önálló magyar képzést, de az akkredtiációs bizottság nem. És fordítva. Azt hangoztatják, hogy a tövény az törvény, és nem lehet teljesíteni azt, amit a magyarok szeretnének. A szenátusi ülésen semmit sem értünk el” – jelentette ki.
Korábban az országos gyógyszerészeti akkreditációs bizottság elnöke a maszol.ro-nak azt nyilatkozta: a magyar nyelvű marosvásárhelyi gyógyszerképzés „két szék közt a pad alatt maradt” a magyar oktatók különválási szándéka miatt. „Nem fogadták el azt, hogy a gond nélkül akkreditálható jelenlegi román oktatási programon belül oktassák a magyar diákokat, a külön képzési programhoz pedig hiányos akkreditációs dossziét nyújtottak be” – mondta Ursula Stănescu.
Nyílt levelet írnak a minisztériumhoz
A hogyan továbbról elmondta: nyílt levelet intéznek az akkreditációs bizottsághoz és a minisztériumhoz, hogy fogalmazzák meg világosan álláspontjukat az ügyben. Panasza szertin a magyar oktatók az elmúlt fél évben több beadványban fordultak ezekhez az intézménykhez, illetve a rektorhoz és az RMDSZ tisztségviselőihez, és mindig csak szóbeli ígéreteket kaptak a helyzet megoldására. "Írásbeli választ soha nem kaptunk, és ez érvényes az elmúlt öt évre is” – mondta a maszol.ro-nak a professzor.
Arra a kérdésünkre, hogy abból a száz helyből, amit a román nyelvű gyógyszerészképzésnek jóváhagytak ősztől, számíthatnak-e valamennyire a magyar oktatás számára is, Szabó Béla úgy fogalmazott, hogy ez a probléma rossz felvetése. „Ha mindig azon alkudozunk, hogy mennyi jut nekünk, holott a törvény előírja a magyar nyelvű oktatást, akkor mi csak azt tudjuk mondani, hogy a hármas szabály alapján minket is megillet 65 hely. Ha a románoknak kijár a 100, nekünk kijár a 65, egyenlő elbírálás mellett” – jelentette ki.
Antal Erika/MTI
maszol.ro

Nekimentek a PSD-s tanácsosok Horváth Annának
Horváth Anna lemondását követelték hétfőn a szociáldemokrata kolozsvári tanácsosok. Szerintük az RMDSZ-es alpolgármester felbujtatta a polgármesteri hivatal ellen a magyar fiatalokat.
A citynews.ro beszámolója szerint a PSD tanácsosainak nemtetszését az váltotta ki, hogy Horváth Annak a Facebook-oldalán a Musai-Muszáj csoport mellé állt. Arra biztatta a kolozsvári magyarokat, hogy csatlakozzanak civil szerveződésnek a kétnyelvű helységnévtáblákért folytatott kampányához. Ennek egyik eleme, hogy a kincses város magyar lakói egyenként pereljék be a városházát.
„Olyan alpolgármesterünk van, aki 2015-ben, Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa évében, nyíltan polgári engedetlenségre buzdítja a magyar fiatalokat a városháza ellen, amelynek maga is az egyik vezetője. Inkább távozzon a helyi közigazgatásból alpolgármester asszony, ha jobban érzi magát a civil mozgalmakban” – olvasható a PSD frakciójának közleményében.
„Nem értem a PSD-t”
Horváth Anna a citynews.ro-nak elmondta, nem érti a román tanácsosok magatartását, annál is inkább, mert a szemtől szembeni beszélgetéseken soha nem tették szóvá kifogásaikat. Emlékeztetett arra, hogy első fokon a bíróság a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésére kötelezte a polgármesteri hivatalt.
Felidézte, hogy a Musai-Muszáj csoport folytatni kívánja ezt a pert, és arra kérte az RMDSZ-t, hogy ezt a lépést engedje át nekik, mert így megőrzik a kezdeményezés polgári jellegét. „Így az RMDSZ lemondott a perről, és én Facebookon arra kértem a magyarokat, hogy csatlakozzanak a civil kezdeményezéshez, amely végső soron a kolozsvári magyar közösség akaratát fejezi ki” – mondta Horváth Anna.

maszol.ro

Közösségben a tudás - Budapesten mutatkozott be a Magyar Doktorandusz Közösség
Nemzet és kisebbség – Társadalomtörténeti változások a XIX–XX. században című tanulmánykötet, a Kárpátaljai Tudományos Adatbank, az Innováció és kreativitás a tudományban című konferenciakötet, valamint a vajDaságigeneRáció című kiadvány
– ezeket a köteteket a Domus Café keretében február 13-án Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Domus Vendégházában a Magyar Doktorandusz Közösség (MDK) tagszervezetei (TéKa – Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása, Momentum Doctorandus Kárpátaljai Magyar Doktorandusz Szervezet, RODOSZ – Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége, VMDOK – Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete) mutatták be, ismertetve ezzel legfrissebb kiadványaikat, eredményeiket.
Az est moderátora Kohus Zsolt, az MDK koordinátora volt. A Kárpát-medence minden tájáról összegyűlt közönséget Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke és Bokor András, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnökségi tagja köszöntötte. Ezt követően Székely Tünde, a RODOSZ elnöke mutatta be az Innováció és kreativitás a tudományban című, már megjelenését tekintve is innovatív konferenciakötetet, mely a 2013 decemberében Kolozsvárott szervezett azonos című tanácskozás anyagát tartalmazza. A vajDaságigeneRáció című kiadvány a vajdasági magyar doktoranduszok helyzetével foglalkozó tanulmányokat és 127 fiatal kutató, PhD-hallgató bemutatkozóját foglalja magában. A könyvről, illetve a szerkesztés tapasztalatairól Novák Anikó, a VMDOK elnöke és a könyv társszerkesztője számolt be.
A Kárpátaljai Tudományos Adatbank fontos űrt tölt be a kárpátaljai tudományos életben. Egyrészt online, kereshető formában teszi közzé a kárpátaljai PhD-hallgatók bemutatkozóit, másrészt a már fokozattal rendelkező kutatók disszertációit és a Kárpátaljával foglalkozó tudományos műveket, elektronikus könyveket gyűjti egybe. A Momentum Doctorandusról röviden Kovály Katalin, a szervezet elnöke beszélt, majd a honlap felépítését és működését Horváth Attila ismertette. Végül, de nem utolsó sorban Bajcsi Ildikó, a TéKa új elnöke mondta el a legfontosabb tudnivalókat a szervezetről, majd Hajdú Anikó, a Nemzet és kisebbség című kétnyelvű tanulmánykötet egyik szerkesztője mutatta be magát a kiadványt. Az est hivatalos része után a résztvevők a Kárpát-medence különböző tájegységeiről érkezett finom falatok és borok mellett folytatták a beszélgetést, egymás megismerését, valamint a további közös programok tervezgetését.
A bemutatott kiadványok és az adatbank online elérhetősége: Nemzet és kisebbség – Társadalomtörténeti változások a XIX–XX. században
Felvidék.ma

Tőkés László önvizsgálatra szólítja a 25 éves RMDSZ-t
Öntömjénezés helyett erkölcsi és politikai önvizsgálatra szólította fel a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő RMDSZ-t kedden Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Nagyváradi sajtótájékoztatóján egykori alapítóként üdvözölte a két és fél évtizede működő szövetséget, ugyanakkor megjegyezte, az erdélyi magyarságnak nincs oka az ünneplésre. Emlékeztetett, negyed évszázaddal ezelőtti célkitűzéseik közé tartozott a kollektív kisebbségi jogok kivívása, a többszintű autonómia megvalósítása, valamint az 1959-ben betiltott állami magyar egyetem újraindítása.
„Pár napja még Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ismerte el, hogy ezek a célok nem valósultak meg, de hozzátette, hogy az ilyen fontos eredményekhez hosszabb időre van szükség. Én úgy gondolom, hogy 25 év épp elég hosszú idő, furcsállom, hogy Kelemen Hunor ilyen türelmes” – fogalmazott Tőkés, aki szerint az utóbbi időszakban nemhogy előrelépést hozott volna a „neptuni politika”, hanem egyre elmérgesedett a helyzet az autonómiaharc, a nemzeti jelképek és a felsőoktatás terén.
Példaként említette: Romániában a magyar jelképeket üldözik, meggyalázzák az aradi Szabadság-szobrot, újraállamosítják a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégiumot, fel akarják számolni a magyar gyógyszerészképzést, kétnyelvű helységnévtáblák miatt pereskednek Kolozsváron, Marosvásárhelyen pedig betiltják a székely szabadság napján tervezett felvonulást.
„Ezek szöges ellentétben állnak az RMDSZ kampányszerű ünnepelgetésével, amellyel az elmúlt két évtizedben elveszített kétharmadnyi szavazatát próbálja visszaszerezni. Dicső múltjával próbálja feledtetni és igazolni sivár jelenét” – állapította meg az EMNT-vezető. Szerinte a változtatásra jó alkalmat adhat a szövetség áprilisi kongresszusa.
Meggyőződése ugyanis, hogy a párt kisiklásához az 1993-ban még a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) által is elítélt neptuni tárgyalások vezettek, így az akkor mandátum nélkül a hatalommal tárgyaló és ezáltal a magyarságnak károkat okozó, anyagi javakért cserébe „lepaktáló” Borbély Lászlónak „nincs mit keresnie” a szövetség alelnöki tisztségében.
Ugyanakkor Frunda György volt RMDSZ-szenátorról is megjegyezte: nem érti, kinek a nevében tölti be kisebbségi tanácsadói szerepét Victor Ponta miniszterelnök mellett. Ezzel együtt újságírói kérdésre leszögezte, megállapításai nem állnak kapcsolatban azzal, hogy a parlament a héten szavaz Borbély László korábbi környezetvédelmi miniszter mentelmi jogának megvonásáról.
Rámutatott, ő eddig is támogatta a valós korrupciós ügyek feltárását az RMDSZ berkeiben, ugyanakkor különbséget kell tenni a megalapozott vádak és az etnikai meghurcoltatás között. Utóbbinak szerinte Markó Attila esett áldozatul.
Tőkés László nem először bírálta a két említett RMDSZ-politikust, akik Tokay György egykori romániai kisebbségügyi miniszterrel együtt az úgynevezett „neptuni” tárgyalócsoport tagjaiként az akkor még egységes magyar érdekképviselet „mérsékeltként” emlegetett szárnyának meghatározó politikusai voltak a Tőkés László vezette „radikális szárnnyal” szemben.
Vásárhelyi-Nyemec Réka |
Székelyhon.ro

Márciustól már választható tantárgy lesz a vallásóra
Miután az Alkotmánybíróság döntött, és külön igényelni kell a jövőben, hogy a diákok vallásórára járjanak, a tanügyminisztérium elhatározta, hogy már ebben a tanévben, márciustól bevezetik a jövőre tervezett módosítást.
Sorin Mihai Cîmpeanu tanügyminiszter a hotnews.ro-nak elmondta, a szülők március 6-tól tehetik le a kéréseket. Aki nem jár el így, annak a gyereke kimarad a vallásórákról a második félévben.
A miniszter elmondta, azért döntöttek így, mert március 9-én lejár az alkotmánymódosítás utáni 45. nap, és megkérdőjelezhetővé válna a vallásórák törvényessége, ha nem tennék meg a szükséges lépéseket. Cîmpeanu elmondta, hatezer hittanoktató van az országban, akik többsége címzetes tanár, így amennyiben esne az órák száma, munkajogi problémák adódhatnak.
A miniszter arról is beszélt, hittant csak a nap első vagy utolsó órájában taníthatnak majd, ami azonban szintén nehézségeket szül, hiszen így egy tanár csak két órát oktathat naponta.
Korábban több civil szervezet írt nyílt levelet a parlament több tagjának azzal a kéréssel, hogy vegyék komolyan az alkotmánybírák döntését, és a gyerekeket védelmezzék, ne az egyházat.
maszol.ro

Elrománosítás nagyváradi módra
Újabb elrománosítás Nagyváradon. Uniós támogatással elkezdődött Nagyvárad főterének felújítása, ahonnan az önkormányzat ismét kiutasította a városalapító Szent László király szobrát.
A hajdani Szent László, ma Egyesülés-térről 1918-ban mozdították el a király szobrát. A 40 ezer lelkes magyar közösség joggal várná el, hogy magyar jelképek is visszakerüljenek a belváros szívébe. Szent László szobrát 1918-ban menekítették a főtérről a római katolikus székesegyház kertjébe, helyébe előbb I. Ferdinánd román király, majd Vitéz Mihály fejedelem szobra került. A napokban elkezdődött térrendezés után csak Ferdinánd király szobra kerülne vissza, a városalapító Szent Lászlóé viszont nem. A jelenlegi tervek szerint a főtéren csak ortodox és görög-katolikus püspököknek állítanának emléket. Ez ellen tiltakoznak civilek és újságírók. Ez az álláspont a magyar közösség semmibevételét jelenti – nyilatkozta Pap István újságíró.
Mircea Malan alpolgármester állítása szerint nem érkezett arra igény, hogy magyar szobor is legyen a főtéren, így nem is lehet erről beszélni.
Az RMDSZ önkormányzati képviselőinek frakcióvezetője, ifj. Ritli László, viszont megmutatta azokat a beadványokat, amelyekben kérték a városvezetéstől a Szent László-szobor visszahelyezését. Ritli azt mondja: ezen kérésükre írásbeli és szóbeli elutasítást is kaptak.
dunatv.hu
Erdély.ma

A hatéveseknek kötelező az iskola (Kezdődik a beiratkozás)
Ezen a héten a szülők nyílt napokon ismerkedhetnek az iskolák kínálatával, hétfőtől ellenben kötelező beíratni az előkészítő osztályba azokat a gyermekeket, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket. A beiratkozás több szakaszban történik, elsőként az iskolakörzetben jegyzik a jelentkezőket, akik más tanodát választanak, a fennmaradó helyek függvényében veszik fel a jegyzékbe. Háromszék öt városában ezerszáz helyet hirdetett meg a tanfelügyelőség, falvakon még egyszer ennyi helyet kínálnak, ott ellenben nem határozták meg az osztályok számát, minden gyermeket beírnak a lakóhelye szerinti iskolába.
A nyílt napokat tegnaptól folyamatosan szervezik a háromszéki iskolák, de a tényleges beiratkozás csak február 23-án kezdődik, és március 13-áig tart. Akik online töltik ki a beiratkozási íveket, később kötelesek a kinyomtatott kérvényt a kiválasztott iskola titkárságán aláírni, ha pedig nem a lakóhelyük szerinti iskolakörzetben iratkoznak, akkor a kérvényben jelezniük kell, hogy igényt tartanak a jogszerűen fenntartott lakókörzeti helyre, ha gyermekük nem jut be a választott iskolába. Az elemi tagozattal is működő iskolák, valamint az óvodák ettől a héttől szülői értekezleteken tájékoztatnak a beiratkozás mikéntjéről, többek között azt is elmondják a szülőknek, hogy hol, mikor és milyen módon kell kérvényezniük a pszichoszomatikus felmérést gyermekük számára, ha a kötelező életkor előtt szeretnék beiratni az iskolába. Erre mostantól március 12-éig van lehetőség; azoknak a gyermekeknek az iskolaérettségét mérik fel, akik idén szeptember 1. és december 31. között töltik a hatodik életévüket, és szüleik előkészítőbe íratnák, illetve, akik nem jártak előkészítőbe, I. osztályba indulnának, de csak az említett időszakban töltik a hetedik életévüket. A pszichoszomatikus felmérést a megyei erőforrás és nevelési tanácsadó központ, valamint más tanügyi intézmények szakemberei végzik, az eredmény nem fellebbezhető. A március 20-a után kihirdetett osztálynévsorok és az üresen maradt helyek közzétételét követően kezdődik az iratkozás második szakasza, amikor azok a szülők adják le kéréseiket, akiknek gyermeke nem jutott be az első iratkozási szakaszban, illetve akik bizonyos okból nem vettek részt a kezdeti folyamatban. Az előkészítő osztályba beírt, valamint az előkészítőt nem végzett, elsőbe jelentkező gyermekek végső névsorát április 10-én függesztik ki.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Enyhén csökken Háromszék lakossága
Év 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Születés 2252 2337 2287 2249 2027 2180 2125 2122
Házasságkötés 2475 1343 1296 1075 857 900 978 1216
Elhalálozás 2418 2486 2526 2555 2321 2449 2318 2355
Hivatalosan 228 196 személyt tartanak nyilván Kovászna megyében. A megyei lakosság-nyilvántartó tavalyi adatai szerint 1928-an hivatalosan külföldön tartózkodtak, 538-an lakcímet változtattak, 345 ember címe ismeretlen, 19-en fogdában vagy börtönben ültek, 39 ember sorsa ismeretlen, minden valószínűség szerint elhunytak.
Az anyakönyvezést hét polgármesteri hivatalban végzik. Sepsiszentgyörgy körzetéhez 103 987 ember tartozik, Kézdivásárhelyhez 46 287, Kovásznához 27 328, Baróthoz 22 636, Bodzafordulóhoz 19 240, Gelencéhez 5144, Ozsdolához 3574. Tavaly összesen 2122 születést, 1216 házasságkötést és 2355 elhalálozást anyakönyveztek, a polgármesteri hivatalokban 15 válást hivatalosítottak. Háromszéki polgárok 15 névváltoztatási kérelmet adtak be, mindeniket megoldották. Az elmúlt évben 24 román állampolgárságot (vissza)szerzett ember telepedett le a megyében. Tavaly 26 256 személyazonossági kártyát állítottak ki. Ezek 67,7 százaléka igazolványcsere, 17,82 százaléka lakcímcsere, 9,36 százalék kiskorúaknak kiállított első igazolvány, 5,22 százalék időleges igazolvány. Az anyakönyvezési táblázatot tanulmányozva megállapítható, hogy az utóbbi években a születések száma alacsonyabb az elhalálozásokénál, tehát negatív szaporulattal számolunk. A házasságkötések száma 2008-ban esett vissza jelentősen (2475-ről 1343-ra), a mélypontot 2011-ben érte el (857), azóta enyhe növekedés tapasztalható.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Románia nem engedhet meg magának hasonló kisiklásokat
Politikai nyilatkozat formájában tiltakozott Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője tegnap a képviselőház plénuma előtt a 13 aradi vértanú emlékét őrző Szabadság- szobor meggyalázása ellen.
A képviselő felhívta Románia alsóházának figyelmét arra, hogy a Szabadság- szobornak helyet adó egykori Tűzoltó tér, mai nevén Megbékélés parkja, a magyar és román állam történelmi megbékélésének szimbolikus tere.
"A hétvégi garázdaság nemcsak az aradi magyar közösséget sérti, hanem az egész magyar nemzet méltóságát. Nemcsak a 48-as szabadságeszményt támadja, hanem a megbékélésben rejlő közös európai értékeinket. Így néhány meggondolatlan személy cselekedete kihatással lehet az államközi viszonyokra" – hívta fel a figyelmet Molnár Zsolt.
"Az Európai Unió a Franciaország és Németország közötti történelmi megbékélés modelljére épült, és az elmúlt ötven évben ez a modell bebizonyította hatékonyságát. Minden nemzetnek joga van a saját szimbólumaihoz, és ezek sértése vagy elutasítása fölösleges feszültségekhez vezet. Ha Románia az európai értékeket akarja követni, ha Románia a nyugat-európai jóléti társadalmakhoz akar felzárkózni, akkor nem engedhet meg magának hasonló kisiklásokat" – nyilatkozta a képviselő, majd hozzátette, Románia minden lakója számára nyilvánvaló kell legyen a közös európai jövőnkből fakadó közös érdek.
Népújság (Marosvásárhely)

Tisztújító közgyűlését tartja az RMGE-Maros
Új koncepció kell!
Február 20-án 8.30 órai kezdettel a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete székházában tisztújító közgyűlést tart, amelyen egyben megalakulásának 25. és a jogi személyi státusa megszerzésének 15. évfordulóját is ünnepli. Nemcsak a szavazati joggal rendelkező küldötteket várják, hanem – főleg a rendezvény második részére – azokat a szervezeteket, intézményeket, magánszemélyeket is meghívták, akik az évek során együttműködtek az egyesülettel. A közgyűlésen felvetésre kerülő témákról Csomoss Attilával, az RMGE-Maros elnökével beszélgettünk.
– Nehéz lenne röviden felsorolni, hogy a 25 év alatt mi mindennel foglalkozott az RMGE-Maros. Kérem, emeljen ki néhány fontosabb rendezvényt.
– Az RMGE-Maros 1990-ben alakult meg, 2000-ig nem rendelkezett önálló jogi személyiséggel. Elsősorban – az alapszabályzatnak megfelelően – a tagok és a gazdakörök érdekvédelmét és érdekképviseletét vállaltuk fel, és támogattuk az összefogásukat a magántulajdonon alapuló jövedelmező gazdálkodás érdekében. Segítettük a vidéken élőket a falusi turizmus fellendítésében, a jövedelemszerzés érdekében létrehozandó termelői, feldolgozó és értékesítő csoportok, társulások, szövetkezetek megalakításában, a piacorientált gazdaságok fejlesztésében a szülőföldön maradás érdekében. Emellett felvállaltunk oktatói tevékenységeket, tapasztalatcserék szervezését. Már a kezdeti időszakban kiépítettük a kapcsolatot anyaországi szakmai szervezetekkel, intézményekkel, és gazdatanfolyamokat indítottunk. Talán a legnagyobb eredménynek mindmáig a székház vásárlását (1997) tartom. Részt vettünk több hazai és fontos magyarországi nemzetközi mezőgazdasági kiállításon. 35 gazdakör indult be, amelyek közül 25 önálló jogi személyiséggel rendelkező fiókszervezetté alakult, és a mai napig is működik. Beindult a vállalkozásfejlesztési központunk, ahol közel 2000 gazda ismerkedhetett meg az EU agrárpolitikájával, a támogatási rendszerrel, a korszerű gazdálkodással. Elértük, hogy közel 40 akkreditált szakmai képző tanfolyamot működtessünk. Bérelünk 20 ha legelőt, ahol a biotermelést próbáltuk meghonosítani. A legfontosabb hazai és magyarországi szakmai fórumokon és minisztériumi szinten képviseljük a gazdákat. Ezenkívül könyvbemutatóknak, tárlatoknak is helyet adtunk a székházban. 2011 óta a mikházi Csűrszínházzal közösen igen tartalmas gazdanapot tartunk. Tavaly egy pályázati támogatásnak köszönhetően 32 településen szerveztünk felkészítőket, amelyeken az EU 2015-2020-as időszakra szóló pályázati rendszerét ismertettük. Egyszóval igyekeztünk lépést tartani a szakterületen levő gazdasági trendekkel.
– Van-e olyan elképzelésük, amelyet még nem sikerült megvalósítani?
– Mielőtt a kudarcokról beszélnék, el kell mondanom, úgy érzem, hogy fordulóponthoz érkezett az egyesület. Nagy dolog, hogy negyed évszázada létezünk és működünk, és hogy van székházunk. Itt az idő, hogy felmérjük, a tanfolyamok, tapasztalatcserék mellett miként segíthetünk azokon a gazdákon, akik az új gazdasági körülmények, lehetőségek között fejlődni szeretnének. Ehhez újabb rövid, közép- és hosszú távú stratégiára van szükségünk, viszont ide pénz kell. Eddig nem tettünk egyebet, mint hol a romániai, hol a magyarországi pályázati lehetőségeket kihasználva "koldultunk" azért, hogy létezzünk, fenntartsuk tevékenységeinket. Át kell gondolni és meg kell határozni azt az irányvonalat, ami innentől kezdve a gazdák érdeke is. Mindeddig nem volt szerződéses alkalmazottunk, aki javadalmazás ellenében dolgozna. Olyan emberre lenne szükségünk, aki pályázatírásban, levezetésben, követésben tud segíteni a gazdáknak, aki a már fejlődő gazdaságokat működtetőknek tanácsot tud adni. Ezt csak akkor lehet megoldani, ha az egyesület is irányt vált. Olyan melléküzemek, gazdaságok beindításán is kellene gondolkodni, amelyek fenntartják az egyesületet, és lehetővé teszik egy-két pályázatíró alkalmazását. Az említett céllal 10 évvel ezelőtt létrehoztuk a Gazda Kft.-t, azonban ezt egyesek saját maguk hasznára fordították, máshol pedig nem működtették, privatizálták, így nem hozott hasznot az egyesületnek. S bár működtettünk vállalkozásfejlesztési központot is, ahol helyet adhattunk volna ilyen szakértőknek, ezt nem sikerült megoldanunk, és ezt tartom a legnagyobb kudarcnak.
Emellett sajnálatosnak tartom, hogy nem tudtuk befolyásolni a gazdákat abban, hogy ne adják el idegeneknek földterületeiket, habár sokat beszélgettünk erről. Ide sorolhatnám azt is, hogy az évek alatt próbálkoztunk ugyan, de nem sikerült egy rendszeres kiadványt megjelentetnünk. Ezekre is választ kell találjon majd a közgyűlés, hiszen lehetőség lesz arra, hogy 25 év után mérlegeljük, milyen hibákat követtünk el, mi az, amit elhanyagoltunk, mit kellene másként csinálni.
– 25 év alatt jelentősen átalakult az erdélyi magyar gazdatársadalom, hiszen szembe kellett nézni a földek visszaszolgáltatásának ágas- bogas kérdéseivel, új piaci helyzetet kellett kialakítani. S valóban, az egyesület – a tanfolyamok mellett – azon igyekezett, hogy megváltoztassa a gazdák gondolkodásmódját, hozzáállását, hogy minél előbb alkalmazkodjanak az új helyzethez. Sikerült-e ilyen téren megfelelő eredményt elérni?
– Azoknál a gazdaköröknél, ahol a tagok bekapcsolódtak a tevékenységeinkbe, eljöttek a tapasztalatcserére, részt vettek a tanfolymokon, látszik, hogy másként gondolkodnak, gazdálkodnak. Megértették, hogy "az ekét nem az asszonnyal kell húzatni", vállalkoztak, gépeket vásároltak. Vannak olyan tagjaink, akik már több mint 100 hektáron dolgoznak. Sokan az egyesület révén dolgozhattak svájci, osztrák farmokon, az ott szerzett tapasztalatot és pénzt pedig itthon kamatoztatták. Vannak látható eredményeink.
– Kiket várnak a közgyűlésre, az ünnepi találkozóra?
– A tisztújító közgyűlésre a szervezethez csatlakozott gazdakörök elnökeit, a gazdakörből mandátumot nyert köri tagokat várjuk. Az ünnepi rendezvényen, reméljük, jelen lesz a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR), a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) megyei kirendeltsége, az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság, a LEADER- programok Küküllő-, Nyárád- és Felső- Maros menti egyesületei, a Transilvania állattartók egyesülete, a magyarbükkösi agráregyesület, a Blondy vállalkozás, a szervezettel együttműködő vállalkozások, cégek képviselői. Az anyaországból jelezte részvételét a Földművelési Minisztérium, a Nemzeti Agrárkamara, annak Pest és Csongrád megyei képviselete, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Egyesülete, a Kárpát- medencei régióból a zentai agrárgazdálkodók szövetsége, a CSEMADOK, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének meghívottai is. Az ünnepi ülésen való részvétel nyitott, a teljes gazdatársadalom képviselőit, de a témák iránt érdeklődőket is várjuk.
– Említette, hogy tisztújító közgyűlés lesz. Fiatalítják a szervezetet?
Valóban erre lenne szükség, de hogy ez mennyire sikerül, a küldöttektől is függ.
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)

Üres szólamok az ünnepi év kezdetén
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet az egész országban népszerűsítő kampány mellett Leonard Azamfirei rektor az elmúlt héten ismertette a felsőoktatási intézmény fennállásának 70. évfordulójára szervezett eseménysorozatot.
A rektor aláírásával közzétett sajtónyilatkozat szerint az ünnepi év célja előtérbe helyezni a MOGYE sajátos értékeit, mint például az egyetemi hagyományoknak a helyi történelemmel való összefonódása, a kultúrák találkozása, a befogadó nyitottság, a véleménynyílvánítás szabadsága valamint az állampolgári felelősség, amit magáénak érez az egyetem. Szép elképzelések is lehetnének, de aki tudja, hogy a valóságban mi történik az egyetemen, üres szólamoknak érzi csupán, akár gúnyos színezetűeknek is. Gondoljunk csak arra, hogy a decemberben bemutatott képmontázsban az a történelmet meghamisító állítás hangzott el, miszerint az 1945-ben Marosvásárhelyre áthelyezett magyar tannyelvű orvosi kar a Babes-Bolyai Egyetem keretében létesült (amit egyébként 14 évvel később 1958–59-ben erőszakkal hoztak létre a magyar és a román egyetem egyesítésével).
Ami a kultúrák találkozását és a befogadó nyitottságot illeti, az egyetemi szenátus magatartására semmiképpen sem vonatkoztatható, hiszen mindent megtesznek annak érdekében, hogy a törvény által lehetővé tett önálló departamentumok, főintézetek létrehozása helyett ellehetetlenítsék a magyar oktatást, sőt kísérletet tegyenek a gyógyszerészeti kar teljes felszámolására.
Az ünnepi év programja decemberre ígéri egy monográfia bemutatását az egyetem 70 éves történetéről, kíváncsian várjuk, hogy az eddigiek alapján milyen adatokat fog tartalmazni. Egyébként az évfordulós program nagyvonalakban követi az egyetemen folyó eddigi tudományos rendezvények sorát, s szerepel benne a magyar hallgatók tudományos diákköri konferenciája is. Vajon a monográfia tartalmazni fogja-e, hogy évekig nem engedték be az egyetem épületébe a magyar hallgatók rendezvényét?
Beszámoltunk már a The Journal of Critical Care Medicine című folyóiratról, amely a rektor szerint a kritikus helyzetben levő betegről közöl magas tudományos igényű cikkeket.
A MOGYE népszerűsítésére jó alkalmat kínál, hogy az idén ott rendezik meg az iskolások tantárgyversenyét biológiából. Szintén áprilisban szervezik a nyílt napokat, amelyre a megye középiskolásait várják. Ebben a hónapban tartják a MediSim 2015, azaz a szimuláció alapú gyakorlati oktatásról szóló tanácskozást. Ide kapcsolódik, hogy októberben felavatják a fogorvosi kar számára készülő szimulációs központot, ahol bábukon lehet elsajátítani a mesterség alapjait.
Májusban román–jordán közös orvosi és gyógyszerészeti kongresszust tartanak, és megünneplik, hogy másodikként az országban 25 éve indult be a katonaorvosi oktatás Marosvásárhelyen. A kongresszus programjában a katonai felvonulás és a harci technika bemutatása is szerepel.
Novemberben felavatják az ismeretlen páciens szobrát, azok emlékére, akik holttestükkel járultak hozzá az anatómia oktatásához, és akik szervadományozással segítették az életmentést.
Decemberben a Nemzeti Bankkal közösen érmét bocsátanak ki a 70. évforduló tiszteletére.
Márciusban 70 tölgyet ültetnek el az egyetem területén, mint az intézmény hosszú életének jelképeit, s márciusban művészek közreműködésével befestik az egyetem lépcsőit, hogy a nevelés révén való felemelkedést szimbolizálják – emeltünk ki a megszokott szakmai tanácskozásoktól, kongresszusoktól eltérő néhány rendezvényt az ünnepi év programjából.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Baráti Esték az Új Ezredév Központban
Az ismeretterjesztés hagyományának újjáélesztése
A temesvári Szórvány Alapítvány február 27-én indítja útjára Baráti Esték című rendezvénysorozatát, amelynek célja a szabadegyetem típusú ismeretterjesztés temesvári hagyományának az újjáélesztése. A havonta megrendezésre kerülő, borkóstolóval egybekötött előadássorozat házigazdája az Új Ezredév Református Központ lesz.
A Baráti Estéket beharangozó sajtótájékoztatón dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke elmondta: szerinte a mai világban is szükség van a legendás magyar nyelvű szabadegyetem, a Kisenciklopédia 1968-ban indult előadássorozatához hasonló ismeretterjesztésre. „A száraz ismeretterjesztést szeretnénk borkóstolással összekötni – mondta dr. Bodó Barna –, hogy a Baráti Estéken mindenki jól érezze magát, miközben megbeszéljük a világ dolgait”.
A Baráti Esték első három előadója már elfogadta a szervezők meghívását. Február 27-én Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke tart előadást Autonómia Európában és Erdélyben címmel. A márciusi rendezvény előadója Magyar Anna, a Csongrád megyei Közgyűlés alelnöke lesz, aki az Európai Régiók Gyűlése monitoring bizottságának is a tagja. Az áprilisi előadó a televíziós nyilatkozataiból közismert dr. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, közgazdász lesz. A szervezők tervei szerint a Baráti Esték negyedik előadója a focirajongók által jól ismert, volt magyar válogatott labdarúgó, Miriuţa Vasile lesz, aki jelenleg a Győri ETO vezetőedzője.
A rendezvénysorozat résztvevői elsőként az arad-hegyaljai borász, Balla Géza kiváló nedűit kóstolhatják meg. Márciusban a temesrékasi borász, Dózsa Sámuel hozza el borait az Új Ezredév Központba. Áprilisban a kárásztelki Vinca pincészet borait mutatja be Bereczki Csaba. A borkóstolókra és szervezési költségekre való tekintettel 20-25 lejes beugróra számíthatnak a Baráti Esték résztvevői.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Beszélgetés Jankó András elnökkel
A Kölcsey Egyesület közgyűlésére várva
Jankó Andrással, az Aradi Kölcsey Egyesület elnökével az elmúlt évi magyar közművelődési tevékenységet értékeljük, az idei terveket, elképzeléseket vesszük számba.
– Dióhéjban milyennek ítéli az elmúlt évi tevékenységet?
– Kissé gyengébbnek tartom a tavalyelőttinél, hiszen 2013-ban 19 rendezvényünk volt, miközben 2014-ben 16 magyar közművelődési programot szerveztünk. Az igazsághoz tartozik, hogy tavaly szándékosan húztuk be kissé azt a bizonyos kéziféket, mert a tavalyelőtti zsúfolt program nem csak a szervezők, hanem a résztvevők tekintetében is kissé fárasztónak bizonyult. Figyelembe kell vennünk, hogy a kultúraigénylő közönség nagyjából ugyanabból a közegből kerül ki. Ha rendszeresen felírnánk, kik vesznek részt rajtuk, meglepődve tapasztalhatnánk az ismétlődő neveket. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy egyre több civilszervezetnek vannak saját programjai, amelyek szintén vonzzák a közönséget, amelynek tagjai hetente 2-3 rendezvény között választhatnak. Megbeszéltük a civilszervezetek vezetőivel, hogy az átfedések kiküszöbölése végett mindenki válassza ki a tevékenységi területét.
– Felelevenítené az önök által tavaly vállalt részt?
– Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, a hagyományokhoz híven, átadtuk a Kölcsey-díjakat, ezúttal Horváth Tünde és post mortem, Sándor István kapta; január 25-én Ódry Mária képzőművész gyűjteményes kiállítását nyitottuk meg a Klió Teremben; február 5-én tartottuk az évi közgyűlést; március 3-án Földesdy Gabriella Herczeg Ferencről tartott előadását szerveztük; március 5-én a Mentor Könyvkiadó könyvbemutatóval egybekötött vásárát szerveztük; április 3-án a Kölcsey Diákszínpad Szappanopera-bemutatója volt, Szabó Ede rendezésében; március 17-én Galló Géza-est volt; április 2-án Bodó Barna előadására került sor; április 15-én Brittich Erzsébet Seregély az almafán című könyvének a bemutatója volt Simonyifalván; május 30-án Arad, Partium és Bánát határán címmel konferenciát és könyvbemutatót szerveztünk; október 4-én az Aradi arcok kiállítást; október 20-án Prohászka Elvira Mátyás Anna című regényét mutattuk be Aradon, majd Kisiratoson, Kisperegen és Zimándújfalun is; december 11-én a Kölcsey Évkönyv bemutatója; december 19-én kórustalálkozó zárta a tavalyi rendezvényeinket. Az említetteken kívül a Kölcsey vezetősége más rendezvényeken is részt vett. Ilyenek: a Partiumi Műemlékvédő Társaság összejövetele; a Szegedi Hagyományőrző és Városvédő Egyesület rendezvénye; az arad-gáji maratoni felolvasás; az Aradi Könyvnapok; a Nagyvarjasiak Világtalálkozója és könyvbemutató; az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének a rendezvényei; a Jelen Házban szervezett események; az Aradi Magyar Napok programjai, illetve a Szabadság-szobor Egyesület programjai. Számos esetben nemcsak nézőként, hanem közreműködőként is részt vettünk. Az említettek mellett a Kölcsey Egyesület folyamatban lévő programjai is működtek: kéthavonta kiadtuk a Havi Szemlét, a Kölcsey Diákszínpad előadásai is folyamatosan zajlottak.
– Ki foglalkozik most a Kölcsey Diákszínpaddal?
– Mivel Faragó Zénó Marosvásárhelyen, Szabó Ede Nagyváradon dolgozik, most Szomorú László és felesége, Mária foglalkozik azokkal a kilencedikes diákokkal, akik kinőttek a Százszorszép Gyermekszínpadról. Minden pénteken próbát tartanak a Főgimnázium valamelyik osztálytermében, ha az idő felmelegedik, mehetnek a minorita kultúrház színpadára. A tizenkettedikes diákokat ugyanis a szülők már nem szívesen engedik mással foglalkozni.
Szakosztályokkal bővíteni a tevékenységet
– Milyen további terveik vannak erre az évre?
– A Havi Szemle kiadásával Berecz Gábor, a kiállításokkal Fekete Károly, míg a könyvkiadással magam foglalkozom. Tavasszal egy kortárs művész kiállítását, őszre Baranyi Ferenc gyűjteményes kiállítását tervezzük. Idén is tervezünk kórustalálkozót, de konferenciát is szerveznénk az aradi várról, két nyelven. Kevés szöveggel, sok képpel, illetve egy jövőkép előrevetítését is tervezzük a várral kapcsolatban. Éppen ezért elmegyünk Komáromba, ahol adatokat gyűjtünk az ottani várnak a hasznosításáról, turisztikai vonzatiról. Erről egy kiadványt tervezünk, amit egy konferencián kívánunk bemutatni, előadással. Más jellegű előadásokat is tervezünk, méghozzá az irodalmi témák mellett tudományos kérdéseket is szeretnénk feldolgozni. Terveink között csillagászattal, de hegesztéssel kapcsolatos előadás is szerepel. Az alapszabályzat értelmében, szakosztályokat kívánunk szervezni. Egy-egy vezetővel az élen, gondolunk kórus szakosztályra, szórványkapcsolatok, műemlékvédő, jogász, ifjúsági, irodalmi, esetleg történelmi szakosztályra. Ugyanakkor a minoritákkal való kapcsolattartást is fel kellene vállalnia valakinek, hogy a megszakadt tárgyalásokat folytathassuk a kultúrház hosszú távú használata céljából. Ugyancsak szükség van a könyvkiadás, a Diákszínpad gondjait felvállaló az Arad, Európa Kulturális Fővárosa 2021. szakosztályra.
– Ki foglalkozna az Ereklyemúzeum újraindításának a kérdésével?
– A műemlékvédő szakosztály, amely a vár visszaszolgáltatásakor fontos szerepet játszhat a kulturális célokra történő berendezésében. A jogi szakbizottságnak fontos feladata lenne az alapszabályzat aktualizálása, illetve az Egyesület jogutódlásának a megoldása. Ha a jogutódlás 5 évvel ezelőtt meg lett volna oldva, az Egyesület megörökölhette volna a solymosi várat, amit időközben Lippa Város Tanácsa magára íratott. Öthalom még mindig a Kölcsey Egyesület nevén szerepel, de mit kezdhetnénk vele? A fent vázolt elképzeléseinket megvitatjuk a Kölcsey Egyesület tisztújító közgyűlésén, amit február 19-én 17 órától tartunk a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád Termében. A beszámolóval egybekötött közgyűlésig gondolkozni lehet a vázolt elképzeléseken, hogy együtt megvitatva, hatékonyabban tudjunk dolgozni az aradi magyarság kulturális örökségének a megőrzése, az utódoknak való továbbadása kérdésein, amelyeket az Egyesület is felvállal. Éppen ezért kívánatos lenne, ha minél többen eljönnének együtt gondolkodni, tervezni a közös jövőnket.
– Köszönöm a beszélgetést!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Szociáldemokrata támadás Horváth Anna ellen
Nem mond le tisztségéről az RMDSZ-es alpolgármester
A múlt heti tanácsülésen kipattant, a többnyelvű feliratok kihelyezése körüli vita után nyílt levélben kérték a Kolozsvári Városi Tanács szociáldemokrata (PSD) tanácsosai, hogy Horváth Anna mondjon le alpolgármesteri tisztségéről.
Az RMDSZ-es tisztségviselő közleményben tudatta: megbízatásait eddig sem a PSD tanácsosainak szavazatai nyomán kapta, így a többnyelvű helységnévtábla ügyében megfogalmazott véleményével sem nekik, hanem a választópolgároknak tartozik elszámolni. „Fenntartom, és továbbra is azt kérem, a Kolozs megyei RMDSZ szervezetével együtt a magyar közösségtől, hogy a civil és politikai téren folyó jogérvényesítés hatékonysága érdekében, hallassa a hangját és éljen a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel, csatlakozzon és támogassa aláírásával az ügyben újraindítandó civil pert”. Egyesek szerint nem kizárt, hogy a PSD-s tanácsosok által gerjesztett botrány csak ürügy a magyar alpolgármester leváltására.
NAGY-HINTÓS DIANA
Nyugati Jelen (Arad)

Normalitás: Tasnádi István díszpolgár lett
A Kolozs Megyei Tanács tavalyi határozata értelmében tegnap ünnepélyes keretek között avatták a megye díszpolgárává a neves sportembert, Tasnádi István volt súlyemelőt, jelenlegi edzőt és nemzetközi sportbírót.
A zsúfolásig megtelt ülésteremben Vákár István ideiglenes elnök, Ioan Oleleu alelnök, Killyéni András sporttörténész, Bogdán László (dékán, BBTE Testnevelési és Sport Kara), Alexandru Virgil Voicu, az ünnepelt első edzője, Florin Ile volt munkahelyi kollégája, barátja és mások köszöntötték románul és magyarul a kiváló sportolót, akinek karrierjét az 1984-es Los Angeles-i olimpián elért ezüstérem mellett számos rekord fémjelzi. Az ünneplést tetőzte néhány meglepetésszerű élő kapcsolás: Nicu Vlad egykori olimpiai bajnok Ausztráliából, Virgil Dociu, a szakszövetség műszaki igazgatója Bukarestből küldte jókívánságait.
(Ö. I. B.)
Szabadság (Kolozsvár)

Szászrégen: nem szavazták meg a költségvetést a magyar tanácsosok
Nem szavazta meg az idei költségvetést a hét szászrégeni RMDSZ-es önkormányzati képviselő, így is tiltakozva amiatt, hogy hozzászólásaikat, javaslataikat nem veszik figyelembe.
Nagy András szerkesztőségünknek elmondta: főként azt kifogásolták, hogy túl sok pénzt költenek kulturális, szórakoztató eseményekre, folyamatosan növelik az alkalmazottak számát, de a befektetések tételnél csupán a tavalyi munkálatok kifizetése szerepel.
„A helyi tanács nem egy valódi döntéshozó testület, nagy részben „bólogatójánosok” csoportja, akik mindig végrehajtják a polgármester-asszony utasításait. Akkor is, ha előzőleg a szakbizottsági üléseken egyetértenek a magyar tanácsosokkal, elfogadják érveléseiket” – fogalmazott Nagy András, aki érdeklődésünkre felsorolta, hogy melyek voltak a főbb kifogásaik. „A költségvetésben túl sok pénz szerepelt a kulturális rendezvényekre, összesen 1,2 millió lej. Azt gondoljuk, hogy ez túl nagy összeg, hogy szórakozásra költsük. Folyamatosan nő az alkalmazottakkal járó kiadás is. Maria Precup előtt 86 alkalmazottja volt a hivatalnak, ma már 107-re emelkedett számuk, s ezzel arányosan egyre többet költünk ilyen jellegű kiadásokra. Szerintünk ez nem indokolt, s ezt szóvá is tettük. Kértük, hogy fagyasszák be az alkalmazásokat. Fontosnak tartjuk, hogy Szászrégenben befektetések történjenek, hogy fejlődhessen a város. Ezért kifogásoltuk, hogy az idei költségvetésben majdnem semmi pénz nincs erre szánva, a befektetések tétel alatt a tavaly elvégzett munkálatok kifizetése szerepel. Ez szerintünk megengedhetetlen. Ezért is nem szavaztuk meg a költségvetést” – számolt be Nagy András.
Szászrégen polgármestere, Maria Precup cáfolta, hogy minden évben nőnének a személyzettel járó kiadások, azt nyilatkozva, hogy a tavalyihoz képest azért nőttek, mert az eddigiekhez hozzáadódott a helyi rendőröknek kötelező módon biztosított élelmiszer-utalványok összege. „Nagy adósságokat örököltünk, ezért ne csodálkozzanak, hogy állandóan csak a régi számlák kifizetésére jut pénzt. Évente 3,1 millió lejt kell kifizessünk csak a 2012-ig felvett kölcsönökre. Azért ilyen szűkös a költségvetés, mert mi kell visszafizessük, amit mások elköltöttek” – replikázott a polgármester.
Simon Virág |
Székelyhon.ro

„Megbélyegeznék” a kultúrát
Nem támogatja az RMDSZ a kultúrára kivetett bélyegilletéket szabályozó törvénytervezetnek a szenátusban hallgatólagosan elfogadott változatát – nyilatkozták lapunknak a szövetség politikusai, akik a tervezet tavalyi beterjesztésekor aláírták a kezdeményezést.
A hazai könyv- és lemezkiadók, a kulturális rendezvényszervezők képviselői szerint a többletadóra vonatkozó új tervezet nagymértékben ellehetetlenítené az amúgy is zsugorodó romániai kulturális és könyvpiacot.
A tavalyi kezdeményezés egyébként az Alkotóegyesületek Országos Szövetségétől származik, és a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Demokrata-Liberális Párt (PDL), a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD), valamint az RMDSZ 84 képviselője és szenátora karolta fel. Az RMDSZ-es honatyák közül Erdei Dolóczki István, Fejér László Ödön, Kelemen Atilla, Kereskényi Gábor, Markó Attila, Seres Dénes, Szabó Ödön parlamenti képviselő és Markó Béla szenátor írta alá a törvénykezdeményezést.
Félrevezették az RMDSZ-eseket az adóemeléssel
A szenátus december közepén hallgatólagosan elfogadta a tervezetet, a képviselőház szakbizottságai pedig a napokban tűzték napirendjükre. A kezdeményezés értelmében 2–5 százalékos bélyegilletékkel emelik a könyvek, színház-, mozi- és koncertjegyek, a múzeumi belépők és az eladott műtárgyak árát, az ebből származó bevételt pedig a különböző alkotói, művészeti szövetségek kapnák meg.
Seres Dénes Szilágy megyei parlamenti képviselő kedden a Krónikának elmondta, nem az RMDSZ-es képviselők kezdeményezték a tervezetet, hanem más alakulatok kérték a támogatásukat a beterjesztéshez, azonban „félrevezették” őket. „Az volt az elképzelés, hogy a jelenleg is létező, a kulturális tevékenységekre kivetett adóról rendelkező jogszabályt úgy módosítják, hogy az így befolyt pénzt visszaosztják a különböző alkotói, művészeti szövetségeknek, például a Romániai Írószövetségnek”– ecsetelte Seres Dénes.
A képviselő szerint utólag derült ki, hogy a módosítás valójában adóemelést jelent, és hogy ezáltal drágulnának a könyvek, a színházi, múzeumi belépők, a koncertjegyek is. Seres hozzátette, az is aggodalomra ad okot, hogy a pénz visszaosztásának módszertana sem elég átlátható. Mint kifejtette, a tervezetben szerepel ugyan, hogy a kulturális tevékenységekre fordítják a bélyegilletékből befolyt adót, de nem egyértelmű, hogy oda adják-e vissza, ahonnan elvették.
„Az ügyben a képviselőház a döntéshozó kamara. A parlamenti vita során kiderül, hogy módosítanak-e a tervezeten, mennyire lesz átlátható és szakszerű a visszaosztás, és a bélyegilleték bevezetése növeli-e a művelődési termékek árát. Ennek alapján foglal majd állást az RMDSZ, hogy támogatja vagy sem a tervezetet” – szögezte le kérdésünkre Seres Dénes, hangsúlyozva, hogy a drágítást mindenképpen visszautasítják.
Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak Fejér László Ödön felsőháromszéki képviselő, aki szintén aláírta a törvénykezdeményezést. Mint a Krónikának kifejtette, semmilyen különadóval nem ért egyet, ebben a formában a tervezetet nem fogja megszavazni az RMDSZ-frakció, és valószínűleg nem lesz akkora támogatottsága, hogy átmenjen a képviselőház plénumán.
Kegyelemdöfés a kultúrának
Az érintett szervezetek képviselői a kultúrának adott kegyelemdöfésként, az Európai Unióban példátlan kezdeményezésként értékelik az irodalmi, filmipari, színházi, zenei, folklór- és képzőművészeti, építészeti és szórakoztatóipari bélyegilletéket szabályozó 1994/35-ös számú törvény jelenlegi formában történő módosítását.
Arra figyelmeztetnek, hogy a tervezet értelmében drágulnának a könyvek és egyéb kulturális termékek, ugyanis míg a hatályos jogszabály szerint az úgynevezett irodalmi bélyeg a könyv vagy az illető kulturális termék eladási árának 0,2 százalékát teszi ki, az új javaslat szerint minden kiadónak kötelező lesz megvennie és rányomtatnia a kiadványokra az állami nyomda által kiadott 1 lejes bélyegeket.
A könyvkiadók úgy vélik, jelentős anyagi terhet róna rájuk az állam, ha a jelenleg érvényben lévő illeték ezentúl kötetenként 1 lejre nőne – egyesek a cigaretta és alkoholtermékek esetében bevezetett jövedéki adóhoz hasonlítják az illetéket. Ráadásul a könyvpiac amúgy is súlyos gondokkal küzd Romániában, az egyre aggasztóbb helyzetet hűen illusztrálja a nemrég megszűnt marosvásárhelyi Mentor Kiadó esete.
Szikszai Ildikó, a kolozsvári Ábel tankönyvkiadó vezetője a Krónika kérdésére elmondta, nagyon megterhelné az amúgy is nehézkesen működő romániai könyvpiacot, ha érvénybe lépne az új tervezet. „Sötét jövőt jósol, annál is inkább, mert eddig is nehezen tudtak fennmaradni a kiadók. Ezzel mi is így vagyunk, és ha ez megvalósul, igencsak megnehezíti a könyvkiadók helyzetét, természetesen a pedagógiai profilú kiadókét is, hiszen ránk is vonatkozna” – fejtette ki Szikszai Ildikó.
A romániai kiadók úgy vélekednek, hogy ha a tervezet ebben a formában érvénybe lép, ellehetetleníti a működésüket, hiszen a kulturális bélyeget előre meg kell vásárolniuk, és semmi biztosítékuk nem lesz arra, hogy a kiadványuk meg is térül. Hétfőn a romániai könyv- és lemezkiadók szövetségének, valamint a rendezvényszervezők egyesületének képviselői a képviselőház kulturális bizottságának liberális elnökével, Gigel Ştirbuval tárgyaltak a tervezetről.
Az elnök a találkozót követően elmondta, a kezdeményezésen csiszolni kell, és jelenlegi szakaszában figyelembe kell venni azokat a javaslatokat és észrevételeket, amelyeket a kulturális szervezetek, kiadók képviselői nyújtottak be a bizottsághoz. „Sok a javítanivaló a kezdeményezésen, hiszen a kulturális területek működését nagymértékben megnehezítené, és az olvasóknak, a kiadóknak kellene megfizetniük az új tervezetben szereplő összeget” – mondta Ştirbu.
Gabriel Liiceanu író, a Humanitas Kiadó vezetője úgy fogalmazott: csak Romániában létezik kulturális bélyegilleték, Európában ismeretlen ez a gyakorlat, szerinte az új törvénytervezet morális és jogi tekintetben is több sebből vérzik.
Krónika (Kolozsvár)

A gyűlölet szabadsága
Hihetetlen, hogy a nyugati világra zúduló megfélemlítési hullám közepette egyesek arra vetemednek az Európai Unió keleti csücskében, hogy álarcot húzzanak, és jól megszervezett, egy percet sem tartó köztéri akcióval bemocskolják a szabadság egyik legszebb jelképét.
Talán első ránézésre nagyon meredek párhuzamot vonni a nyugat-európai terrorcselekmények, illetve Hungária és az aradi vértanúk szobrának hétvégi meggyalázása között. Józan ésszel felmérve elrugaszkodott feltételezésnek tűnik, hogy a vandálok kezében festékszóró helyett akár fegyver vagy bomba is lehetett volna.
Csakhogy azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a kettő egy tőről fakad, mely a gyűlölet bugyraiban gyökerezik. A mai, kiélezett viszonyok közepette egy demokratikus, felelősségteljes, békés és emberséges európai országvezetésnek már csírájában el kell fojtania az ellenszenvet, az utálatot, az ellenségeskedést – ez ma Romániában nincs így.
Az aradi szoborgyalázás nem sokkal azután történt, hogy a román polgármester nyilvánosan felszólalt a magyar jelképek védelmében (ahogy a hétvégi akció után is tette). Az általa elítélt rendőrségi nyomozás az Új Jobboldal feljelentése nyomán indult, annak a szélsőséges szervezetnek köszönhetően, mely tavaly október 6-ai felvonulásakor is bőszen állította: az aradi Szabadság-szobor léte támadás a román állam ellen.
És mit tesz eközben a román állam? Hallgatólagosan igazat ad a gyűlöletkeltőknek, hiszen a kormány és az elnöki hivatal szóra sem méltatja a hétvégi gyalázatot.
Nap mint nap szembesülünk vele: szélsőséges szervezetek, magyarfaló sajtóorgánumok, hivatalos feljelentők, önkormányzati és parlamenti képviselők zavartalanul locsolgathatják a gyűlölet csemetéjét, s közben az első sorban ágaskodva ítélik el mélyen és megrendülten azt, ami ugyanabból fakad, csak máshol sajnos sokkal nagyobb és fájdalmasabb méreteket öltött.
Pontosan azért, mert a világ egyik részén gyűlöletre nevelt fanatikusok megbocsáthatatlan, vért követelő támadásként élik meg mások szabadságát.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)

Kányádi versei csendültek fel szerte a világon
A vers az, amit mondani kell – üzente a keddi, nemzetközivé bővülő felolvasómaraton résztvevőinek Kányádi Sándor, akivel telefonon sikerült kapcsolatba lépnünk.
„Azt üzenem mindenkinek, hogy a vers az, amit mondani kell. Mindenhol, ahol felolvasnak, ezt olvassák fel. Én sajnos nem tudtam részt venni a maratonon, de rendkívül boldog vagyok, hogy ilyen sokan olvassák ma a verseimet. Mindenkinek nagyon köszönöm és lehet, hogy alkalom adtán megszolgálom élő szóval ott, ahová eljutok" – mondta a költő a róla elnevezett idei rendezvény kapcsán, amelyhez több mint harmincháromezren csatlakoztak szerte a világból, így 12 ország 166 településén csendültek fel Kányádi-versek.
Gyerekek igyekeztek kezükben Kányádi-kötettel a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár felé, az intézmény volt ugyanis a központi helyszíne az országhatárokon átívelő felolvasómaratonnak. A rendezvényt első alkalommal 2009-ben szervezte meg a székelyudvarhelyi Hagyományőrzési Forrásközpont László Judit kezdeményezésére, azóta minden évben egy kiemelkedő magyar író műveiből olvasnak fel.
Tavaly vette át a szervezést a csíkszeredai megyei könyvtár, együttműködésben a Hargita Megyei Tanáccsal – akkor Móricz Zsigmond műveit olvasták fel 156 településen közel huszonnyolcezren. A rendezvény legfontosabb üzenete, hogy olvasni jó, olvasni öröm és együtt olvasni még jobb és még nagyobb öröm – fogalmazott az esemény megnyitóján Kopacz Katalin-Mária, a könyvtár igazgatója.
A megnyitón Szarka Gábor csíkszeredai konzul köszöntötte a jelenlevőket, aki ötödmagával érkezett, hogy bekapcsolódjon a maratoni felolvasásba. „Természetesnek tartjuk, hogy az irodalmat szerető székelyföldi közönséggel együtt olvas fel Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa is. Számunkra különleges élmény, hatalmas megtiszteltetés” – mondta a konzul.
Az eseményen elsőként Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke olvasta fel Kányádi Nagyküküllő című versét. Iskolás csoportok, kulturális intézmények, civil szervezetek és magánszemélyek egyaránt jelezték részvételi szándékukat a maratonon. A romániai településekről regisztrált felolvasók száma több mint 28 ezer, tízezerrel haladja meg a tavalyi összlétszámot.
Hargita megyéből 65 település közel 19 ezer felolvasóval, Maros megyéből 29 település, Kovászna megyéből 9 település csatlakozott a rendezvényhez, de jelentkeztek Kolozs, Brassó, Krassó-Szörény, Fehér, Szatmár, Szeben, Bihar, Bákó, Arad, Szilágy és Máramaros megyéből, valamint Bukarestből is.
Számos helyen a tavalyinál jóval többen olvastak fel, ugyanakkor sok volt az új jelentkező. „Idén bekapcsolódott Nagyvárad, ahol a megyei könyvtárban kétszázan olvastak fel, valamint Bukarest is – úgy látszik, a maraton sokat jelent a szórványban élő magyarság számára” – mutatott rá Kelemen Katalin, a megyei könyvtár munkatársa.
Úgy fogalmazott, a rendezvény nagyon megmozgatta az embereket, hiszen Kányádi verseit sokan szeretik, ismerik, és most több nyelven is lehetett felolvasni. Kelemen Katalin hozzátette, az előző évek tapasztalatai alapján az utólagos összesítésekből kiderül, hogy a felolvasók száma jóval nagyobb, mint ahányan előzőleg bejelentkeztek.
Csíkszeredában 20 intézmény csatlakozott a felolvasáshoz, a megyei könyvtárban több mint 2500-an olvastak fel a nap folyamán. A határon túlról február 16-ig közel 5000-en csatlakoztak a maratonhoz, összesen 12 országból, köztük Magyarországról, Szlovákiából, Ukrajnából, Szerbiából, Írországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Dél-Afrikából, Svédországból, Svájcból.
Péter Beáta
Krónika (Kolozsvár)

Az űrlap alja
Az Év Kiadványa
Bihar megye, illetve az Érmellék első kétnyelvű térképe, Bihar megye felekezeti földrajza, A Partium közigazgatási földrajza című kötetek, valamit tucatnyi földrajztudományi publikációk és díjak után, dr. Szilágyi Ferenc geográfus ismét hallatott magáról. A Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusaként tanító mihályfalvi földrajztanár térképsorozata bekerült a Magyar Országos levéltár díjazott kiadványai közé.
A levéltár az Év Kiadványa 2014 kategóriában díjazta a Bihar és Hajdú-Bihar megyéket ábrázoló történelmi térképsorozatot. A kutatócsoport tagjai, akik a történelmi-közigazgatási adatbázis és térképsorozat készítésében közreműködtek, dr. Szálkai Tamás történész, Szikla Gergő főlevéltáros, mindketten a Hajdú-Bihari Levéltár alkalmazottai. Az egyéves kutatás keretében létrehozott adatbázisokból dr. Szilágyi Ferenc egy 26 ívből álló történelmi térképsorozatot készített, amely végigkíséri Bihar történetét a 16. századtól napjainkig, továbbá Hajdú vármegye és Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatás-történeti fejlődését.
Az elkészült térképsorozatot előadásokkal egybekötve mutatták be: 2013 novemberében Debrecenben, tavaly februárban a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen, májusban pedig Érmihályfalván.
A kiállítási anyagból Debrecenben DVD is készült: Szálkai Tamás- Szikla Gergő- Szilágyi Ferenc Bihar és Hajdú-Bihar megye közigazgatási beosztásának története /1552-2013/ címmel. Ez került be a Magyar Országos Levéltár díjazott kiadványai közé, mely a szakmai kiadványok között harmadik helyezést érte el. A díjátadásra Budapesten, szervezett ünnepség keretében került sor az idén, február 4-én – tudtuk meg a díjazottól, dr. Szilágyi Ferenctől.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Jogerős: vétett Lakó Péterfi Tünde a kétnyelvű árcédulák osztogatásakor
Nem kell kifizetnie a pénzbírságot, ám figyelmeztetésben részesítik Lakó Péterfi Tündét, amiért 2013 októberében az Itthon vagyunk egyesület tagjaival kétnyelvű árcédulákat osztogatott a marosvásárhelyi November 7. piacon – döntötte el a marosvásárhelyi bíróság.
A jogerős ítéletet a marosvásárhelyi civil aktivista ismertette kedd este a blogján. E szerint a már (aprópénzben) befizetett 750 lejes pénzbüntetést Lakó Péterfi Tünde visszakapja, ám figyelmeztetésben részesül tette miatt, és a perköltséget nem kell megtérítenie a közösségi rendőrségnek.
„Számomra ez az ítélet nem elfogadható, mert azt sugallja, hogy tudják, nem vétettem a törvény ellen, mégsem adhatnak nekem igazat a hatalommal szemben” – kommentálta a bíróság döntését Lakó Péterfi Tünde, hozzátéve, hogy az Európai Emberjogi Bírósághoz fordul az ügyben.
Mint ismert, a civil aktivista az 1500 lejes bírság felét, azaz a 750 lejt befizette, a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 48 órán belül. Ám a tavaly júliusi, első fokon hozott ítélet szerint a bíróság kötelezi a helyi rendőrséget, hogy a befizetett pénzösszeget fizessék vissza, a perköltséget pedig térítsék meg. A bírságolási jegyzőkönyvet semmisnek nyilvánították. A közösségi rendőrség ezt az ítéletet megfellebbezte.
maszol.ro

Ambrus Attila: A gyűlöletkeltő sajtó
Az elmúlt napok magyarellenes cselekedeteinek egyik oka a román nyelvű sajtó radikalizálódása, nacionalizmusa. Jószerével eltűntek a standokról a komoly lapok, s a világhálón a korábban mértéktartónak és mértékadónak bizonyult sajtótermékek címkéje alatt pszeudoújságírók, politikai agitátorok, sőt, megkockáztatom: fedett ügynökök beleblogolnak a többség–kisebbség viszonyába.
Nem meglepő, hogy ma már Oroszország után Magyarország a legellenszenvesebb ország a románok több mint felének. A legvalószínűbben amiatt a rémkép miatt, amelyet az új román nyelvű média a romániai magyarokról, illetve Magyarországról lefest.
Hogyan jutottunk idáig?
Az 1989-es decemberi fordulat ugyan a demokrácia eszméjének győzelmének tűnt, ám a román közmondás szerint az elmélet és a gyakorlat között elméletileg semmi különbség, gyakorlatilag viszont…
A másfél milliós magyar közösség politikai követelései miatt a szocializmusban valamelyest politikai korrektségre kényszerített újságírók, lapok, tévé- és rádióadók nacionalista retorikára váltottak. A diktatúra utolsó éveiben felmagasztalt egységes nemzetállamról kiderült, hogy tizenhárom nemzeti kisebbség lakja, nem lehet tehát nemzeti, és akkor elveszítheti a szintén Alkotmányban rögzített egységét is. Ki veszélyeztethetné az egységet, ha nem a másság?
Ráadásul a demokráciába való fájdalmas átmenet, a piacgazdaságra való válsággeneráló áttérés körülményei között – a változástól való természetes félelemből, illetve a terhes változások miatti bűnbakkeresésből fakadóan – felszínre tört a nacionalizmus, az idegen- és a fajgyűlölet. Az újságírók – a csalódott, zavarodott és megriadt többség szószólóiként és hír- illetve eszmeszolgáltatóiként – a placebo hatású, régebben is jól bevált politikai mítoszokat propagálták.
Négy – a két világháború között kelt és a kommunizmusban is éltetett –tévhitet propagált a román sajtó a kisebbségekről.
Az összeesküvés-mítosz a veszélyeztetett ország és a mindenütt, még a nemzetben is jelenlévő, a „nemzet testének” elpusztítására szövetkező ellenség mítosza. Az „ellenség” be is azonosítható: a másság. A hospes hostis modelljét a kilencvenes években a többségi sajtó gyakran alkalmazta a magyar és a zsidó kisebbségre.
A Megmentő-mítosz a demagógok és a hamis próféták eszköze, akik a legagresszívebben fejezik ki a kollektív reményeket és félelmeket. A România Mare párt folyóiratában karizmatikus vonásokat kölcsönzött önmagának Corneliu Vadim Tudor, a korszak legvehemensebb magyargyűlölője és antiszemitája.
Az Aranykor-mítosz általában a két világháború közötti évekre vonatkozik, az időszakot a romániai demokrácia csúcsaként emlegetik, megfeledkezve a Vasgárda tevékenységéről; a kisebbségeknek csak annyi jogot kellene biztosítani, mint amennyi az Antonescu diktatúrában volt – hangoztatták a lapok. Az Aranykort viszont sokan éppen a Ceauşescu-diktatúrában vélték felfedezni.
Az Egység mítosza szerint Romániának „egységes, nemzeti államnak” kell maradnia.
Az 1989 utáni román sajtó tökéletes hordozójává vált a kizárólagos mitológiáknak, amelyek iszonyodnak a különbözőségtől, és félnek a másságtól. A kilencvenes évek Romániájában a média volt az, amely befolyásolta, illetve meghamisította a politikát és a közéletet. A sajtó igen nagyhatalmú és egyszerű eszköz volt ez, melyet a szerzők arra használtak, hogy kiélezzék az olvasó elvárásait, és kifejezhessék, terjeszthessék saját előítéleteiket.
A kétezres évek elejére – a NATO- és EU-csatlakozás idejére és érdekében – csökkent a román sajtó magyar kisebbség iránti érdeklődése. A magyarellenes sajtótámadásokat mérsékelte az is, hogy az Romániai Magyar Demokrata Szövetség a különböző kormányok tagja lett.
Sokáig úgy tűnt, mintha a román sajtó a „roma évtizedeibe” lépett volna. A romákról alkotott képet a többségi sajtóban az általános bizalmatlanság és burkolt vagy nyílt gyűlölet alakította. Ez a kép hozzájárult az általánosítások és sztereotípiák fennmaradásához.
Ezeket az eszközöket használja fel ma a sugárzott hírmédia és az (ős)közösségi média a magyar közösség lejáratására. Sekélyes újságcikkek tömege jelenik meg, amelyek minimalizálják vagy elferdítik a magyar kisebbség kulturális hagyományait. Kétpólusúvá redukálják a valóságot (törvényes vagy törvénytelen, jó vagy rossz). Hiányos és ellenőrizetlen információkat közöl, amelyek forrása nem hiteles. A magyarokról negatív képet fest. A magyar kisebbségről szóló híradásokban hamis felvetéseket tematizál, azokat felnagyítja, főként ha méreteikkel veszélyérzetet kelthet a többségi médiafogyasztóban, a valós esetleg közös gondokat minimalizálja, elhallgatja.
A szimbolikus terekért tovább folyik a háború a kisebbség és többség közt, utóbbi nem mond le, csupán tagadja, hogy erről a szimbolikus térről teljesen ki akarja szorítani a kisebbséget.
Erre alkalmas eszköz a sajtó.
Ha ugyan sajtónak lehet nevezni.
U.i. És néha mi, magyar sajtósok sem vagyunk sokkal jobbak a Deákné vásznánál...
maszol.ro

Az RMDSZ most már intézményesen is segít a honosításban
Az RMDSZ eddigi is segítette az erdélyi magyarokat a honosításban, de most már intézményes formában teszi – jelentette ki Kovács Péter főtitkár a maszol.ro kérdésére a magyar kormány és az Eurotrans Alapítvány képviselői közötti szerdai megállapodásról.
Mint ismert, a megállapodást a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a kolozsvári alapítvány képviselői írták alá Budapesten. Célja a honosítást igénylő személyek széles körű elérése annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság számára még könnyebbé váljon az ügyintézés.
Kovács Péter elmondta, a megállapodás általános szöveg a magyar kormány és az Eurotrans Alapítvány közötti partnerségről. Lényege, hogy az alapítvány az RMDSZ-szel együttműködve intézményes formában is részt vesz a honosításban. Részleteit csak azután dolgozzák ki, miután véglegesült, hogy hány településre terjed ki, hány személyt kíván majd elérni a honosítás ügyintézésében segítő irodahálózat.
„Az RMDSZ eddig is segített a honosításban, ám ezentúl Erdélynek mind a 16 megyéjében támogatást kíván nyújtani az ügyintézésben. Mivel már nagy számú erdélyi magyar megszerezte a magyar állampolgárságot, most már el kell jutni a kisebb településekre is” – nyilatkozta a főtitkár. Magyarázata szerint eddig sokan azért nem igényelték az állampolgárságot, mert távol laknak a megyeszékhelytől, nem tudják, hogyan kell az iratcsomót összeállítani. Ezért az RMDSZ nagyon intenzív vidékjárást indít, akár ezer településre is el szeretne jutni, és konzuli napokat is szerveznek.
Új lendületet kapna a honosítás
Felvetésünkre Kovács Péter elmondta, a megállapodásra azért volt szükség, mert a magyar kormánytól korábban hasonló megbízásban részesülő demokráciaközpont-hálózat nem elegendő a feladat ellátására. „A magyar állam intézményeinek a statisztikái azt mutatják, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett az állampolgárság-igényléseknek a száma, és szükség volt arra, hogy újabb lendületet kapjon a honosítás. Az RMDSZ pedig olyan szervezet, amely rendelkezik az ehhez szükséges, erdélyi szintű hálózattal a munka elvégzéshez” – magyarázta a politikus.
A feladat ellátásához az Eurotrans Alapítvány anyagi támogatást is kap a magyar kormánytól. Ennek összege még nem ismeretes, a szerdán aláírt megállapodás sem tartalmazza. „Amikor letisztáztuk, hogyan fog működni az irodahálózatunk, akkor fogunk tudni költségvetésben is gondolkozni. Anyagi háttérre szükség lesz, hiszen a kiszállásokat, fordításokat, fénymásolásokat fizetni kell” – mondta az RMDSZ főtitkára.
Cs. P. T.
maszol.ro