Esztendőforduló vendégházainkban
Nem tehetjük, hogy bezárjuk vendégházainkat szilveszter estéjén és újévkor – hallottuk több panzióstól –, ugyanis visszatérő vendégeink óhajtanak nálunk kikapcsolódni és köszönteni az előttük álló újabb esztendőt. Begyújtunk, készülünk, s már összeállítottuk a kínálmációs lapot is. Vannak azonban újabb keletű szokások is, amikor a szorosabb rokoni vagy éppen az összeszokott baráti kör akar-kér közös óesztendei mulatságot. Ne készülődjetek – üzenik –, kosaras buli lesz, hozunk mi mindent, összekínálkozunk, mint a kosaras bálokon! Nem tehetjük, hogy bezárjuk vendégházainkat szilveszter estéjén és újévkor – hallottuk több panzióstól –, ugyanis visszatérő vendégeink óhajtanak nálunk kikapcsolódni és köszönteni az előttük álló újabb esztendőt. Begyújtunk, készülünk, s már összeállítottuk a kínálmációs lapot is. Vannak azonban újabb keletű szokások is, amikor a szorosabb rokoni vagy éppen az összeszokott baráti kör akar-kér közös óesztendei mulatságot. Ne készülődjetek – üzenik –, kosaras buli lesz, hozunk mi mindent, összekínálkozunk, mint a kosaras bálokon!
Oltfejben Sepsibükszádon a Sólyomkő Panzió, a Sólyomkő kulcsosház kapui nyitva lesznek óesztendő estéjén és az új év első napjaiban. Amiként azt Szakács István tulajdonos elmondta, egy belföldi baráti társaság úgy határozott, hogy itt töltik a szilvesztert, s így előreláthatóan mind a két egységben telt ház lesz. Hasonlóan alakul az esztendőforduló a helybeli Anna Panzióban is – tudtuk meg a háziaktól, ugyanis ott is régi visszatérő vendégek ünnepelnek, akiket nemcsak a megszokott hely és a ház konyhájának jó ízei, hanem a sajátosan székely vendégszeretet is csábít. A vendégfogadók abban reménykednek, hogy kegyes lesz a Fennvaló, és akkorra talán fehér lepellel borítja majd be a Nagy-Csomád alatti tájat. Szakácsék kulcsosháza ugyanis kimondottan a Csomád fenyveseinek lába alatt áll. Ha igény lesz rá, a szűkebb, avagy a tágabb környék általános érdeklődésre számot tartó látnivalóiról, turista-érdekességeiről is tájékoztatni tud a vendégfogadó. Alsó-Háromszéken sem lesz zárva néhány vendégház kapuja-ajtaja. „Nálunk, az árkosi Ezüstfenyő Panzióban visszatérő régi vendégek, összetartozó csoport fogja bevárni az ó- és az újévet – mondta Karda Gabriella tulajdonos és vendégfogadó –, akik bár az ország legkülönbözőbb vidékein élnek, de a rokoni és a baráti kapcsolatok révén nálunk szokták tölteni a szilvesztert. Már december 30-án megérkeznek és amolyan kosaras-mulatságot rendeznek, így a mi dolgunk is kissé könnyebb lesz, mert magukkal hozzák kedvenc ínyencségeiket. Én természetesen gazdag estebéddel, amolyan meleg vacsorával várom, ez itt a ház hagyományos kínálata. Vendégeim itt akarnak maradni az új esztendő két első napján is. Nálam válogatni lehet a szobák és alvóhelyek között, elkerülendő az esetleges vitát, vendégeink szokták maguk között azt szétosztani.” Alkalmi kirándulási ajánlatra is vállalkozik Karda Gabriella. Már régi hagyomány, hogy újesztendő napján vendégei ellátogatnak a Szent Anna-tóhoz, másodnapján pedig Árkoson fognak részt venni egy ragyogóan szép lovasúton a közeli erdőben, a helybeli Barabás-lovarda jóvoltából. Az időjárás függvényében lesz szekeres vagy szános kiruccanás is. Ilyenkor menő a zsíros kenyér és forralt bor. Fényben fog úszni az eresztevényi ötcsillagos Benke-kúria. Telt ház lesz itt is – tudtuk meg Rancz Lajos tulajdonostól. A rangos idegenforgalmi egység szilveszteri rendezvényét nyilván a tehetősebb anyagiakkal rendelkező kül- és belföldi vendégek veszik igénybe. Élő zenés és a székely konyhaművészet választékos ételeiből álló szilveszteri vacsorával várják őket. Az udvaron álló Gábor Áron-mellszobor és a szobák falain látható dokumentum jellegű egykori fotokópiák, melyek egy ma élő Benke-ivadék ajándékai, felidézik a vendégben a forradalmi idők ágyúöntő tüzérőrnagyának legendás emlékét. Temetése előtt ugyanis ennek a kúriának a pincéjében rejtegették holttestét az állandó jelleggel csatározó ellenség elől. Az új esztendőben bővülni fog az egység kínálata – mondta a tulajdonos –, ugyanis a világhálón is elérhető lesz bárki számára az a gazdag turisztikai ajánlat, a látnivalók és rangos, kimondottan háromszéki, de a tágabb környék idegenforgalmi objektumai is, amelyekhez szakavatott idegenvezető kíséri majd el az érdeklődő vendégeket. Lehet, úgy döntöttek az égiek, akár a globális felmelegedés, akár a most különösebben alakuló klimatológiai esztendővég miatt, hogy sem fehér hólepel, sem pedig jégpáncél nem örvendezteti meg az ünneplőket. Igaz ez a Besenyői-tó környékére is, ahol idén a tó falu felőli partszegélyen a Panoráma Panzióban is terített asztal mellett várják be a ki tudja mit hozó újévet a vendégek. Miként azt Pap Csaba tulajdonos elmondta, csak a szobákat, a fűtést, a világítást, a kellemes környezetet, a terítékeket, a szükséges díszítést állják, az ünnepi étkeket a baráti csoportok viszik magukkal. A legendás Rétyi Nyír környékén is lesznek év végi vendégek. A Pálma Panzióban ez az év a bővítésé volt: újabb facsemetékkel pótolták az elöregedett környékbeli fákat, felújították a zárt, fűtött és a nyitott teraszt is. Látogatásunk idején volt még néhány szabad hely, de minden bizonnyal a festői táj, a jó levegő, a székely konyha, a közeli Sepsiszentgyörgy látnivalói, a kovásznai borvíz idén is ide csalogatja majd a visszatérő látogatókat. Az Alvégen,
Bikfalván, a bodzafordulói hegyeket borító erdők lábánál, a Mókus Panzióban is szilveszterező vendégek töltik az év végét és az új esztendő első napjait. Itt egy bukaresti csoport bérelte ki a szobákat és a konyhát is – tudtuk meg Ráduly Helénke tulajdonostól, aki meleg vacsorával, az idegenek számára bizonyára ismeretlen tormás levessel és kolbásszal körített töltött káposztával fogadja a vendégeket, a óesztendei és újévi étkeket azonban a vendégek saját maguk készítik el. A szintén bikfalvi Téglás Panzióban is telt ház lesz. Fővárosi és brăilai vendégek foglaltak szállást. „Nem a zajos Prahova völgyébe vágyunk – idézte őket Szabó Róbert társtulajdonos, kerüljük a manelés zajokat, itt a kiváló levegő, a gyógyító csend és hát a helyi ételeket kínáló székely konyha fogad. Öt napig akarunk itt tartózkodni.”
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Háromszéki siker (Istennel a hazáért és a szabadságért)
Tizenhat magyarországi, felvidéki és erdélyi (köztük öt háromszéki) csapat vett részt a Gyöngyök és gyémántok – Istennel a hazáért és a szabadságért műveltségi vetélkedő szegedi döntőjén december 12-én.
Ez a rangos vetélkedősorozat, mely 14. állomásához érkezett, az európai történelem megismerését, nemzeti hagyományaink ápolását, kulturális örökségünk megőrzését és továbbadását tűzte ki céljául, vallja Fodorné Dóda Katalin, a szegedi Rókusi Általános Iskola tanárnője, a verseny megálmodója és főszervezője. Ebben a tanévben, II. Rákóczi Ferenc halálának 280. évfordulója kapcsán, az általa vezetett szabadságharc szolgáltatta a történelmi keretet. A VII–VIII. osztályos tanulókból álló négyfős csapatok elméleti és gyakorlati feladatok során bizonyíthatták felkészültségüket a kuruc kor történelméből, irodalmából, képzőművészetéből. Ezek mellett ügyességi próbákon is összemérték tudásukat (tánc, botforgatás, karikás ostor csergetése, papírszínházi előadás, sziluettportré készítése). Az egész napos vetélkedést a székelytamásfalvi Thury Gergely Általános Iskola Háromszéki íródeákok csapata nyerte meg, harmadik helyen végzett a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum csapata, a Szabadság vándorai. A kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola két csapatot is indított: a Székölykek hetedik, a Petőfisek tizenharmadik helyezést ért el. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum Pokolsár nevű csapata nyolcadik lett. A háromszéki diákok példamutató helytállása jogosan vívta ki a szervezők elismerését.
Varga Csilla
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Veszélyben a műemlékek
Kolozsvári ingatlanok tulajdonosait és a helyi önkormányzatot is elítéli hanyagság miatt az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke. Fancsali Ernő tegnapi közleményében arról tájékoztatott, hogy Kolozsváron a Deák Ferenc utcai Bethlen-házról elkezdett hullni a vakolat, csak a szerencsének köszönhető, hogy ezúttal senki nem sérült meg.
A New York Szálló homlokzatának leválása után ez a mostani eset ismét azt bizonyítja, hogy közveszélyes épületek vannak Kolozsváron, melyeket sem a tulajdonos, sem az önkormányzat nem próbál karban tartani, pedig a szakemberek évek óta figyelmeztetnek az elhanyagolt belvárosi épületek homlokzatainak életveszélyes állapotára. Az elnök szerint a mostani eset azért is kritikus, mert a beavatkozó tűzoltók barbár módra, a szakértők megkérdezése nélkül távolították el a bomlásnak indult épületdíszt, a jövőben elengedhetetlen volna, hogy hasonló esetekben szakértők felügyelete mellett hárítsák el a veszélyeket. Az eset kapcsán a város polgárainak és épített örökségének védelme érdekében az Erdélyi Magyar Néppárt felszólítja az önkormányzatot a közveszélyes belvárosi épületek lajstromba vételére a hasonló esetek megelőzése érdekében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A gyalui egyezmény (1541. december 29.)
1541. december 29-én kötötte meg Fráter György váradi püspök, a keleti magyar királyság kincstartója a gyalui egyezményt az I. Ferdinándot (ur. 1527–1564) képviselő Serédy Gáspár főkapitánnyal. A szerződésben a barát hozzájárult ahhoz, hogy a keleti királyság Habsburg-uralom alá kerüljön, ezért cserébe azonban azt a fő feltételt támasztotta, hogy a császári hadak foglalják vissza Buda várát.
1541 augusztusában, nem sokkal azután, hogy a Fráter György, Török Bálint és Petrovics Péter vezette védősereg visszaverte a Budát ostromló Roggendorf generálist a város alól, megérkezett I. Szulejmán (ur. 1520–1566) hatalmas serege, melyet maga az oszmán uralkodó vezetett. Ismeretes, hogy augusztus 29-én a szultán találkozóra hívta táborába a Szapolyai-párti magyar nemesek küldöttségét, és a látogatás alatt janicsárjaival csellel hatalmába kerítette Buda várát, ezzel pedig végérvényesen három részre szakította az országot. Szulejmán sátrában aztán megszületett a keleti magyar királyság, mely Szapolyai János (ur. 1526–1540) király fia, János Zsigmond (választott királyként ur. 1540–1570) nagykorúságáig – évi tízezer arany adó fejében – Izabella királyné és Fráter György kincstartó irányítása alá került.
Az újabb tragédia, Buda elvesztése súlyos teherként nehezedett György barát lelkére, aki vélhetően már a lippai Szapolyai-uradalomban, majd Gyulafehérváron az Izabellának átadott püspöki palotában is arról elmélkedett, miként tehetné jóvá az elkövetett hibát. A megoldás év végére született meg a püspök fejében, amikor is követet küldött Ferdinándhoz azzal az üzenettel, hogy hajlandó tárgyalni a keleti országrész átadásáról, a hódoltságon kívül eső területek egyesítéséről. A király követe, Serédy Gáspár és a formálisan Izabella nevében tárgyaló György barát 1541. december 29-én egyezett meg Gyalu várában, titkos szerződésük pedig igen egyszerű feltételeket tartalmazott. A püspök – azon túl, hogy a szepességi Szapolyai-birtokok visszaadásával biztosítani akarta az özvegy királyné és János Zsigmond egzisztenciáját – Buda várának visszafoglalását kérte a keleti királyság és a Szent Korona átadásáért cserébe, ami világosan tükrözte Fráter György szándékait, tudniillik rá akarta kényszeríteni a Habsburgokat arra, hogy minél nagyobb erőt fordítsanak Magyarország felszabadítására, azon ígéret beváltására, amelyet Ferdinánd a koronázáskor tett. Ez a feltétel a Porta alá tartozó keleti országrész számára ugyanakkor abszolút kockázatmentes volt, hiszen bárhogy is alakult a Habsburgok vállalkozásának sorsa, Szulejmán bosszúja minden bizonnyal elkerülte Erdélyt és a Partiumot. Fráter György tehát a gyalui egyezménnyel a lehető legokosabban cselekedett, ugyanis azzal teljes mértékben kihasználta a keleti királyság számára kínálkozó mozgásteret.
A barát végül sikerrel is járt, az országegyesítés lehetősége ugyanis elég vonzó volt ahhoz, hogy 1542-ben Ferdinánd hadjáratot indítson a török ellen, sőt, a dinasztia terjeszkedésének esélye még V. Károlyt (ur. 1519–1556) is arra sarkallta, hogy segédcsapatokat küldjön öccsének. Más kérdés, hogy az 1542-ben, II. Joachim brandenburgi választófejedelem (ur. 1535–1571) vezetésével meginduló hadi vállalkozás még a gyengén erődített Pest falaival sem tudott megbirkózni, miközben a keresztény katonák az út nagy részét dorbézolással és a hadipénztár felélésével töltötték. A gyalui egyezmény megkötése ellenére Szulejmán bosszúja később elkerülte Erdélyt, Fráter György viszont hasznos tapasztalatokat szűrt le az 1542. év eseményeiből, jelesül, hogy a Habsburgok nem rendelkeznek elég erővel Magyarország egyesítéséhez.
Ez a felismerés arra sarkallta a püspököt, hogy – miután elnyerte a rendektől a kormányzói jogkört – hozzálásson az önálló keleti királyság intézményeinek megszervezéséhez, melyek a későbbi Erdélyi Fejedelemség magját képezték. Jóllehet 1542 után megalázó vereségek következtek Ferdinánd számára a magyar végeken, 1547-ben Drinápolyban pedig hasonlóan szégyenteljes békére kényszerült a Portával, egy évtizeddel később Fráter György újra megpróbálkozott az ország egyesítésével, ami közvetett módon az életébe került.
Tarján M. Tamás (Rubiconline)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Meglepetés szentestén és karácsony napján
Újra betlehemesnek örvendhettek a borossebesiek
Sokévi kihagyás után, újra eljátszották a Betlehemest Borossebesen. A 13, 3 és 15 év közötti gyermek, Máté Andrea irányításával előadott karácsonyi műsora nagy örömet szerzett a szentestén a református templomban 17 órakor kezdődött istentiszteleten a borossebesi híveknek. Karácsony I. napján a helybeli katolikus templomban 12 órakor kezdődött szentmisén a betlehemes előadást megismételték, újabb sikerrel. Mindkét helyen ajándékcsomagokat kaptak a szorgalmas gyermekek. A két előadás sikere is azt bizonyítja: igenis van, kinek továbbadni a magyar kultúrát, habár a 13 gyermek közül csak egy színmagyar. Ha próbálkozunk, sikerülhet. A szülők, nagyszülők is igyekeztek elkészíteni a jelmezeket, és eljöttek mindkét templomba, akár katolikusok, reformátusok, ortodoxok vagy más felekezetűek. Ha összetartunk, és együtt tevékenykedünk, bármi lehetséges – tudtuk meg a gyermekeket betanító Máté Andreától.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Felavatták a székelykocsárdi Gróf Gálffy János közösségi házat
Székelykocsárd a Kolozs, Maros és Fehér megye határán található szórványvidék legismertebb települése, bár a faluban a magyarság aránya napjainkra 25-30 %-ra csökkent. A helyi magyar közösség megmaradása, identitásának megőrzése sokszorosan veszélyeztetett, de tudatos közösségépítő, különféle kulturális és hagyományőrző tevékenységek révén a negatív folyamatok megállíthatók. Ezt a feladatot igyekszik felvállalni a Cserevár Egyesület, a Magyar Ház működtetője, hiszen a faluban léteznek még olyan kulturális és humán erőforrások, amelyek az itteni magyar közösség támpilléreit képezik.
Az egykori aranyosszéki település gazdag múltból táplálkozik: három erdélyi fejedelem fordult meg a faluban, 1575-ben Báthory István, 1605-ben Bocskai István, 1662-ben pedig Apafi Mihály, aki nem csupán csatát vívott itt, hanem október 6-án Kocsárdról a Szilágyi-kastélyból (abból a régi kúriából, melyben az önéletrajzíró Gálffy János gróf született s mint Aranyosszék főkirálybirája lakott, s mely az ő kivégeztetésével jutott a Szilágyi család birtokába), adja ki azon rendeletét, mely szerint a Bethlen Gábor által alapított kollégiumot Nagyenyedre helyezi át. A Rákóczi vezette szabadságharc alatt is több csata színhelye volt a település, először 1704-ben Thoroczkay István kuruc vezér Kocsárdnál akadályozza meg Rabutint a Maroson való átkelésben, 1707-ben Pekri Lőrinc pedig Tiege osztrák generálist győzi le itt. 1848-ban Bethlen Gergely Kocsárd határában veri szét azt a vérengző móc hadat, mely előzőleg a szomszédos Nagylak magyarságát gyilkolta le.
Orbán Balázs is meglátogatta a települést „mely a közmíveltség zászlaját iránytadólag ragadta föl”, megemlítette korának „szellemi vivmányaiból eredő örvendetes jelenségeit”, elsősorban a falu református iskoláját, amelynek felépítésében egy helyi származású lelkész adományozásához „a kocsárdi birtokosság régalékból gyült 3000 frttal járult” és amelynek „itt a Székelyföld szélén, a magyar elem határvonalán igen nagy jelentősége van”.
Basa Emese
Szabadság (Kolozsvár)

Interjú – Vonalak ritmusa, harmóniája
Interjú Orth István grafikusművésszel
– Évfordulós év az idei, hiszen 70 évet töltöttél. Ilyenkor összegezni, értékelni szoktunk. Milyen emlékeid vannak 1956-ról, mit jelentett 1989?
– „Ádám” története a végtelen időhöz viszonyítva érzékelhetetlenül rövid – mondjuk egy másodperc töredéke. Ezt oszthatjuk korszakokra, évekre, évfordulókra. Az én anyagi ittlétem eddig 70 esztendő, pontosabban az anyag, amelyben járok 70 évvel ezelőtt kezdett rendszerbe szerveződni, alakulni. A léleknek, szellemnek nincs kora. Semmi sem „vész” el, esetleg átalakul, fejlődik, és ez magában hordozza az időt, illetve függ az időtől. A magyar öntudat, szabadságtudat mindig erősebb volt Európában. Elsőnek léptünk fel az Unió ellen ’56 ban, most is elsőnek morogtunk az új Unió ellen, tíz év tagság után. A mindenkori „vezetés”, hatalom meglegyinti, kizárja vagy lelövi azt, aki ellenszegül; mindaddig, amíg beérik a dolog, és mindenki, de legalább a többség is akarja a reformot, változást. ’56-ban 11 éves voltam. Emlékszem egy felordításra a Kossuth-rádióban: „Tegyétek ki a készülékeket az ablakba, hogy mindenki hallja...” Aztán 89 tájékán kezdte „mindenki hallani...”, és jött a változás. Átfestettük rózsaszínre a civilizációs mesét – kevertünk fehéret a pirosba. Az ördög felépítette nálunk is az ő speciális „körét”, a piacgazdaságot meg a fogyasztói társadalmat. Megszerveztük a pártháborúkat, a „változás” után újra lehet tüntetni, sztrájkolni. De például a parasztnak soha sem jutott eszébe, hogy sztrájkoljon, most is látástól vakulásig dolgozik, hogy etesse a társadalmat, a sztrájkolókat, akik éppen tüntetnek az elnök, a király vagy a pártvezér ellen. Neki mindegy, ki ül a „trónon”, tudja, ha nem veti el a magot, nincs lehetőség, nincs esély az aratásra. Mint az igazi értelmiségi. ’89 után is ugyanúgy és ugyanazt csináltam, mint előtte. Csakhogy most mintha egyre kevésbé értékelnék.
Művészi szempontból hogyan osztanád szakaszokra eddigi utadat? Mindenki megél egy szellemi, szemléleti érlelődés folyamatot. Tulajdonképpen te kész formanyelvvel jelentkeztél – deklaráltan a szürrealizmus. Miért éppen a szürrealizmus?
– Egy csepp időben nincsenek korszakok. A „kívülről” szemlélődő keres fogást valakinek a kék vagy rózsaszín korszakán. Persze ragozható a kérdés, a tapasztalatszerzés vagy érlelődési folyamat az idő függvénye – de a tapasztalatszerzésre való képesség már nem! Bennem (és másokban is) egyszerre van jelen egy csomó információ, a mi esetünkben: „kép” mindarról, amit tanultunk, olvastunk, itt-ott láttunk, sőt örököltünk. A jövőbelátó vagy mesélő tulajdonképpen „emlékezik”! Verne sokat mesél olyan dolgokról, amelyeket ő nem, de valamelyik őse valóban látott. Emiatt a „valóban” miatt van a realitáson a hangsúly a szürrealizmus szóösszetételében. Nincs egy meghatározott tér, de ott egyszerre van jelen egy csepp időben a volt, van és talán a holnap. Mikor festünk vagy rajzolunk, ebből a csepp időből határolunk körbe egy részletet.
Szabadság (Kolozsvár)

Később, de nagyobb mértékben nő a minimálbér
Május elsejétől bruttó 1250 lejre nő a minimálbér – döntött a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány. A Ponta-kabinet még azt ígérte, hogy január elsejétől a jelenlegi 1050 lejről 1200 lejre emelik a juttatást, de Cioloşék szerint ez elhamarkodott lenne, egy hasonló kaliberű intézkedést ugyanis nem lehet hatástanulmány nélkül megvalósítani.
A kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselői hétfőn késő délután ültek össze, hogy egyeztessenek a minimálbér 2016-os szintjéről olyan körülmények között, hogy csütörtökig dönteniük kellett a kérdésben. Az ülésen a kabinet azzal a javaslattal rukkolt elő, hogy az összeg 2016. május elsejétől emelkedjen 1200 lejre, ezt pedig azzal indokolták, hogy hatástanulmányra van szükség. A szakszervezetek azonban nem támogatták a javaslatot, és azt kérték, hogy már január elsejétől legyen 1200 lej a kötelezető legkisebb munkabér.
Tüntetést helyeztek kilátásba
Az érdekvédelmi szervezetek tiltakozó megmozdulásokat is kilátásba helyeztek, amennyiben nem tesznek eleget kérésüknek. Ezt Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke szögezte le hétfő este, miután véget ért a megbeszélés. Az alkalmazottak képviselője egyúttal arról is beszélt, hogy meglátásuk szerint a hatástanulmánynak akkor sincs értelme, ha májustól nő csak a minimálbér, mivel a vonatkozó döntést még az idei év utolsó napjaiban meghozza a kormány. „Hatása lehetne viszont arra, hogy milyen megsegítő intézkedéseket hoznak egyes tevékenységi ágazatokban például az adópolitika, a munkahelyteremtés vagy az európai uniós programok kapcsán. De az elemzés elkészítését tulajdonképpen nem indokolja semmi, ha már megszületett a döntés a minimálbérről” – fejtette ki Hossu az egyeztetések után.
A szakszervezeti elnök arról is beszámolt, hogy egy másik javaslatuk szerint, amennyiben mégis csak májustól emelik a juttatást, az összeg legyen 1275 lej, hiszen így az év során megtérülne a kiesés, amely annak nyomán keletkezi, hogy az év első négy hónapjában a minimálbér 1050 lej marad.
Elégedettek az alkalmazottak
Hossu leszögezte: a jelenlegi kormánynak „nincs oka arra, hogy diszkriminálja az üzleti szféra 3 millió alkalmazottját, akik közül 1,3 millióan minimálbérből élnek”. Kijelentésével arra utalt: az már bizonyos, hogy a közalkalmazottak már januártól több pénzt vihetnek haza a parlament által korábban elfogadott intézkedéscsomagnak köszönhetően. A minimálbérre vonatkozó kompromisszumos megoldás megszületését követően Hossu elégedetten nyilatkozott a Mediafax hírügynökségnek. Ugyanakkor elmondta, a dokumentum – az előző évektől eltérően – immár nem különbözteti meg a közalkalmazottakat olyan értelemben, hogy a garantált minimális juttatás a közszférában is alapfizetést jelent.
Amint arról beszámoltunk, Dacian Cioloş miniszterelnök a 2016-os állami költségvetés elfogadását követően úgy nyilatkozott: a kormánynak év végéig kell döntést hoznia a minimálbérrel kapcsolatban. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ezt megelőzően azt kérte a kormánytól, hogy jelölje meg, mikor és milyen mértékben készül emelni a minimálbért még a költségvetés elfogadása előtt. Mint fogalmazott, ez az általa vezetett alakulat „határozott kérése". Erre azonban nem került sor. Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke ugyanakkor úgy nyilatkozott, a liberálisok informális tárgyaláson vettek részt a kormány tagjaival, amelyen kérték, hogy a minimálbér emelését vizsgálják párhuzamosan a munkára kivetett adó csökkentésének lehetőségével.
Csak Bulgáriában rosszabb
A munkaügyi felügyelőség főfelügyelője, Dantes Nicolae Bratu elmondása szerint egyébként december 11-én 1 402 329 személy dolgozott az 1050 lejes minimálbérért, és további 129 950 személynek volt 1200 lejes fizetése. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint ugyanakkor a jelenlegi, 218 eurós romániai legkisebb garantált fizetés a második legalacsonyabb az Unióban, nálunk rossza helyzetben csak a bolgárok vannak a maguk 184 eurójával.
A legnagyobb minimálbért a Benelux államokban biztosítják: Luxemburgban 1923 euró, míg Hollandiában és Belgiumban 1502 euró. Németországban eközben 1473 euró, Franciaországban 1458 euró, de Spanyolországban már „alig” 757 euró. A térség országai közül Lengyelországban 410 euró, Szlovákiában 380 euró, Magyarországon 333 euró, Csehországban 332 euró, Litvániában pedig 300 euró.
Bálint Eszter
Szabadság (Kolozsvár)

Magyar terror
Tövig beleálltak a román hatóságok a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) ügyébe, és minden áron be akarják bizonyítani, hogy igenis, létezik magyar terrorizmus Romániában. Még akkor is, ha az olyan, mint a viccben az antiszemitizmus: igazából nincs, bár igény lenne rá.
A jelek szerint elsősorban a román hírszerzési és terrorelhárítási illetékesek részéről, akik most a szervezet erdélyi elnökét is vegzálni kezdték, miután december elseje előtt, egy szándékosan a román nemzeti ünnepre időzített házkutatás után őrizetbe vették a mozgalom kézdivásárhelyi vezetőjét, azzal vádolva meg őt egy lehallgatott beszélgetés alapján, hogy bombát akart robbantani a román ünnepen.
A merényletről azóta sem tudni többet, azon kívül, hogy Beke István lakásán petárdákat találtak. A lapzártánkkor nyilvános információk szerint a HVIM-elnök otthonában még veszélyesebb „fegyvert” találtak: Wass Albert-köteteket, amelyeket azonnal le is foglaltak, mondván: háborús bűnös műveiről van szó. Most nem nyitnánk újra a vitát Wass irodalmi kvalitásairól, itt ugyanis irrelevánsak.
A háborús bűnös minősítés viszont nem az – főleg annak fényében, hogy azt egy olyan, az igazságszolgáltatással és a joggal köszönőviszonyban sem levő „népbíróság” mondta ki, amely koncepciós ítéleteket hozott, elsősorban azért, hogy „a nép ellenségének” kikiáltott magyarok vagyonát könynyebben le lehessen foglalni.
Azt nem vonjuk kétségbe, hogy a HVIM szélsőséges fantaszták gyülekezete, akik eddig zömmel azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy más magyar szervezetek rendezvényeire rátelepedve botrányt okoztak, Székelyföld nem Románia! rigmusaikkal több kárt okozva az autonómiatörekvéseknek, mint egy tucatnyi, befolyásos pozícióban lévő soviniszta román politikus. Innen azonban addig, hogy terrorszervezetként állítsák be őket, több és meggyőzőbb bizonyíték kellene.
Amíg ilyenekkel elő nem állnak, addig engedtessék meg azt feltételeznünk: a román hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a terrorizmustól való jelenlegi globális félelemre rátelepedve létrehozzák a magyar „terrorizmus” rémképét, így próbálva meg nemzetközi szinten ellehetetleníteni a romániai magyar közösség legitim autonómiatörekvéseit.
Balogh Levente
Szabadság (Kolozsvár)

Nem felelnek meg a szabványoknak a magyar feliratok
Valószínű, hogy új helységnévtáblákat kell kihelyezni a Hargita megyei 132-es megyei úton, ahol egyébként a múlt héten szerelték fel a magyar nyelvű táblákat. A frissen kirakott táblák ugyanis eltérnek az idevágó jogszabály előírásaitól.
A magyar településnévnek akkora betűmérete kellett volna legyen, mint a román nyelvűnek – ez az első rendellenesség, ami feltűnik a karácsony előtt ripsz-ropsz átadott táblákon. Amint arról beszámoltunk, a többéves huzavona után felújított útszakasz mentén, Szentegyháza és Brassó megye határa között kizárólag román nyelvű helységnévtáblákat tettek ki. Erre lapcsaládunk hívta fel a figyelmet, és annak nyomán készítetett a megyei önkormányzat magyar nyelvű helységnévtáblákat, amelyeket december 23-án adtak át.
Az új táblákon az a legszembetűnőbb, hogy a magyar feliratot besűrítették annyi helyre, mint amit a román felirat foglal. Például a „Mereşti” felirat jóval rövidebb, mint a „Homoródalmás”, a táblák mérete viszont azonos. A román feliratot tekintették viszonyítási alapnak, így a magyar nevet kisebb karakterekkel írták ki. Ezért most túl sűrű ahhoz, hogy az idevetődő idegen menet közben kibetűzhesse.
Az idevágó jogszabályhoz képest nemcsak a betűméret problémás, hanem a táblák száma is, mert egy táblán kellene hogy legyen mind a román, mind a magyar felirat. A 2000-ben elfogadott 215-ös törvény alkalmazási módszertanát szentesítő 2001/1206-os kormányhatározat melléklete 11. cikkelyének 1. bekezdése szerint azokon a településeken, ahol a lakosság legkevesebb húsz százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a helységnevet a román nyelvű felirat alá, ugyanazon táblára kell kiírni a kisebbség nyelvén, ugyanazon betűtípust és betűméretet használva.
A téma kapcsán e-mailen kerestük Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, aki a magyar helységnévtáblák átadásán hangsúlyozta, a teljes megyei tanács érdeme az útszakasz felújítása. A tanácselnöktől azt szerettük volna megtudni, hogy mely jogszabály alapján határozták meg a 132-es számú megyei útra kihelyezett magyar nyelvű táblák formáját és tartalmát, illetve mikor tervezik lecserélni a múlt héten kihelyezett táblákat? Amennyiben választ kapunk kérdéseinkre, a témára visszatérünk.
Amint arról beszámoltunk, Incze Csongort, a megyei önkormányzat alelnökét bízta meg Borboly Csaba elnök ama „baki” kijavításával, amelynek nyomán csak románul tüntették fel a települések nevét a 132-es megyei út mentén. Az alelnöktől korábban megtudtuk, hogy összesen 24 magyarul feliratozott táblát kellett kihelyezni – ezeket 4700 lejért gyártotta le a Piatra Neamţ-i Katel Kft. Az utángyártott helységnévtáblákat a már meglévő táblák tartóoszlopaira szerelték fel.
Szüszer-Nagy Róbert
Krónika (Kolozsvár)

Így is lehet közösséget építeni
Olvasói levél
Civil szervezetünk, a Kálnoky Ludmilla Társaság alapcélkitűzése a helyi közösségi öntudat, a nemzeti identitás megerősítése, elsősorban a fiatalok körében. Programjainkat ismeretterjesztő összejövetelek, történelmi, kulturális kegyhelyek meglátogatása, évfordulós megemlékezések, hagyományőrző tevékenységek képezik. A Communitas Alapítvánnyal, a Háromszéki Közösségi Alapítvánnyal, Kovászna Megye Tanácsával és a Bethlen Gábor Alappal alakítottunk ki pályázati kapcsolatot.
A legtöbb sikeres pályázatunk a Communitásnál volt, sikerült egy működőképes partnerségi kapcsolatot is kialakítani. A 2015-ös évben a Múlt nélkül nincs jövő – légy aktív a közösségedben és a legutóbbi, Kegyhelyeink üzenete nevű programunk részesült anyagi támogatásban. Tanulmányi utunk Sepsiszentgyörgyöt, Csíksomlyót (kegytemplom) és Gyimesbükköt foglalta magába, két csoportot is szerveztünk, hogy minél többen részt vehessenek. Az útvonal megtervezésekor elhatároztuk, hogy minden emlékhely bemutatását egy-egy résztvevő kapja feladatul, a legszebb, legdokumentáltabb ismertetést díjaztuk. Sikerült felkelteni az érdeklődést a magyar történelem, a helytörténeti dolgok megismerése iránt, ezáltal programunk második, de nem elhanyagolható célja, az egészséges nemzeti öntudat megerősítése is megvalósult.
A program szervezésében jó partnernek bizonyultak a Kálnoky Ludmilla Társaság támogatói, elsősorban a helyi tanács, a polgármester, de helyi vállalkozók is, akik az önrész megszerzéséhez, valamint a nyertes ifjú díjazásához hatékonyan hozzájárultak. A Communitas Alapítványtól kapott 500 lejes támogatásból az utaztatás költségeit fedeztük.
Zsigmond Sándor, Sepsikőröspatak
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

A KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓJA
A 2015-ÖS ÉVRE
Társaságunk idén ünnepelte alapításának 25. évfordulóját. Az alapítók már az alakuláskor fontosnak tartották a romániai magyar népi kultúra szakszerű vizsgálatát, rendszeres terepkutatások megszervezését, az eredmények megjelentetését, a romániai magyar néprajzkutatók érdekvédelmét, a Kárpát-medencében élő magyar néprajzkutatókkal és intézményekkel való szabad kapcsolattartást, együttműködést, éves gyűjtőpályázat kiírását, tematikus vándorgyűlések, szemináriumok és kiállítások megszervezését, dokumentációs központ kialakítását, a magyar nyelvű néprajzi képzés elősegítését a kolozsvári tudományegyetemen, tudományos, oktatási és művelődési háttérintézmény kiépítését.
Az eltelt negyedszázadban a legfontosabb célkitűzéseink nem változtak. A Társaság alapfeladatai:
érdekképviseleti szervezetként kialakítani, fenntartani és működtetni a hazai magyar néprajzkutatók szakmai hálózatát;
egyetemi háttérintézményként a BBTE által fel nem vállalt feladatokat ellátni, szakkönyvtárat és dokumentációs tárat működtetni, a hazai és külföldi kutatók és tanárok hiánypótló előadásait szervezni, szakkollégiumi tevékenységet támogatni;
önálló kutatóintézetként kutatásokat kezdeményezni, konferenciákat és kiállításokat szervezni, társadalomtudományi könyvkiadót működtetni.
A Társaságról és rendezvényeiről folyamatosan tájékozódhatnak honlapunkon (www.kjnt.ro), Facebook-oldalunkon (www.facebook.com/KrizaJanosNeprajziTarsasag) és az új e-mailcímünkön (kriza@kjnt.ro) is. Ezúton kérjük tagtársainkat, hogy megváltozott postai és e-mailcímüket tudassák a Társasággal.
KIEMELT ESEMÉNYEK
Március 18-án, alapításának 25. évfordulóján a KJNT Életmű-díjat adományozott Szentimrei Judit néprajzkutatónak, a Társaság alapító tagjának.
A 20. századi erdélyi és moldvai magyar népi kultúra klasszikus rangú kutatóját Pozsony Ferenc laudálta
A hetvenéves Gazda Klárát egy kicsit késve, de annál nagyobb tisztelettel, szeretettel köszöntötték szakmabeliek és tisztelői Sepsiszentgyörgyön. Április 1-jén a Székely Nemzeti Múzeumban zajló eseményen ünnepélyes keretek között átadták a nyugalmazott egyetemi tanár köszöntésére kiadott KJNT-évkönyvet.
Június 20-án ünnepi rendezvényen erdélyi és magyarországi néprajzkutatók, kollégák és barátok köszöntötték a hatvanéves Pozsony Ferenc néprajzkutatót, intézményszervezőt és egyetemi tanárt.
2015-ben a Társaság kiemelt projektje volt az Erdélyi Értéktár. A magyarországi Földművelésügyi Minisztérium az eddig végzett szakmai munka méltó elismeréseként a Társaságunkat bízta meg az Erdélyi Értéktár létrehozásával. A projekt elsődleges feladata a
A projekthez kötődő kiállításunkkal a VI. Székelyföld Napok keretében 3 székelyföldi városban (Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Szováta) voltunk jelen, együttműködve a helyi kulturális intézményekkel és önkormányzatokkal, illetve Kolozsváron és Székelyudvarhelyen is kiállítottuk.
magyar nemzeti értékfeltáró és értékmegőrző mozgalom erdélyi beindítása, népszerűsítése, megszervezése és szakmai felügyelete. A projekt ideje alatt szakmai és módszertani segítségnyújtást biztosítottunk azoknak a civil szervezeteknek, melyek helyi és regionális értékek felkutatását, szakszerű dokumentálását, értéktárakba történő rendezését és ezeknek az értékeknek a helyi közösségek mindennapjaiba történő beépítését célozták meg.
Az Erdélyi Értéktár létrehozásának társadalmasítása konferenciák, kiállítások, népszerűsítő rendezvények megszervezése, módszertani és ismertető anyagok előállítása és terjesztése, tréningek/képzések, rendszeres konzultációk és egy értékfeltáró hálózat kiépítése által történt meg.
A projekt keretében igyekeztünk eljutni minden tájegységbe. Eddig Erdély valamennyi régiójának több helyszínén tartottunk a civil szervezeteknek projektbemutatót, szakmai és módszertani útmutatót, roadshow-kat: 8 marosszéki, 2 mezőségi, 2 csíkszéki, 1 gyergyószéki, 1 háromszéki, 5 partiumi és bánsági, illetve 4 ízben Kolozsváron tartott civil szervezeteknek és szakembereknek szakmai és módszertani bemutatót. Jelen voltunk egy csángóföldi központban is, illetve Csíkszeredában módszertani képzést szerveztünk.
Az utóbbi években gyerekfoglalkoztatásokat is szerveztünk. A Társaság székházában zajló húsvéti tojásírás osztatlan sikert aratott. Célunk játékos formában hasznos ismereteket átadni a kisebbeknek is.
A hagyományos foglalkozásokat Both Zsuzsa vezette.
KONFERENCIÁK
Erdélyi magyar értéktár – örökség és meg-jelenítés. Kiállítással egybekötött konferencia (augusztus 18.)
A KJNT által a 6. Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett konferencia és kiállítás a helyi, regionális értékekre irányította a figyelmet. Az eseményen előadást tartó néprajzkutatók, örökséggel és vidékfejlesztéssel foglalkozó szakemberek előadásai ennek a mozgalomnak jogi hátterét, az értéktár célját, a kezdeményezéseket és a megvalósult eredményeiket mutatták be. Bemutatásra kerültek az aranyosszéki, a kalotaszegi, a marosszéki és a székelyföldi kezdeményezések és kutatások, illetve a KJNT megvalósításai.
A konferencia az Erdélyi Értéktár projekt keretében zajlott és arra a kihívásra kereste a választ, hogy hogyan tud a szakma bekapcsolódni a hagyomány helyi revitalizációjának programszerű felügyeletébe és ez milyen következményekkel jár (mérlegelve a veszélyeket és előnyöket).
ELŐADÁSOK
Az év meghívott előadói és vendégtanárai az egyetemi oktatás és a szakkollégiumi
program keretében tartották meg előadásaikat, kurzusaikat.
Simon Levente informatikus A társadalmi hálózatok elemzése címmel tartott eladást.
Szőcsné Gazda Enikő, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum részlegvezető muzeológusa Díszítőművészet címmel tartott előadássorozatot.
Miklós Zoltán, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója Projektme-nedzsment kulturális intézményekben
Benedek János vidékfejlesztési szakember Vidékfejlesztés címmel tartott előadás-sorozatot.

Jól be kell fűteni a következő napokban
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) tájékoztatása szerint az erdélyi megyékbe erős lehűlés gyűrűzik be.
Csíkban az éjszakák fagyosak lesznek az elkövetkező időszakban. A levegő hőmérséklete –19 Celsius-fokig csökken szilveszter éjszakáján. Elsején éjszaka –18 Celsius-fok lesz, napközben –5 fok – tájékoztatott Pál Imre meteorológus.
A marosvásárhelyi meteorológia központ munkatársa elmondta, csütörtökön és pénteken napközben napsütésre lehet számítani, másodikától növekszik a felhőzet, gyenge csapadék, helyenként havazás várható. Másodikán napközben –5 Celsius-fok, éjszaka –14 fok lesz. Marad a felhős égbolt január 3-án, 4-én és 5-én is, ezekben a napokban enyhe havazásra lehet számítani.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) tájékoztatása szerint az erdélyi megyékbe erős lehűlés gyűrűzik be.
Csíkban az éjszakák fagyosak lesznek az elkövetkező időszakban. A levegő hőmérséklete –19 Celsius-fokig csökken szilveszter éjszakáján. Elsején éjszaka –18 Celsius-fok lesz, napközben –5 fok – tájékoztatott Pál Imre meteorológus.
A marosvásárhelyi meteorológia központ munkatársa elmondta, csütörtökön és pénteken napközben napsütésre lehet számítani, másodikától növekszik a felhőzet, gyenge csapadék, helyenként havazás várható. Másodikán napközben –5 Celsius-fok, éjszaka –14 fok lesz. Marad a felhős égbolt január 3-án, 4-én és 5-én is, ezekben a napokban enyhe havazásra lehet számítani.
Péter Beáta
Székelyhon.ro

Megváltozott az erdészeti törvény, drágult a faanyag
Eleget téve a módosított erdészeti törvénynek, új referencia-, illetve kikiáltási árakat fogadott el az elmúlt héten a székelyudvarhelyi önkormányzat a hivatal tulajdonában lévő erdőkből származó faanyag értékesítésére vonatkozóan.
Csak az állami, illetve az önkormányzatok tulajdonában lévő erdőkre vonatkozik az a novemberi kormányrendelet, melynek értelmében az önkormányzati képviselőknek ezentúl minden évben referenciaárat, illetve az egyes árverések előtt kikiáltási árat kell elfogadniuk a közvagyon tárgyát képező erdőkből származó faanyagokra vonatkozóan – magyarázta Simó Ferenc, a Homoród Erdészeti Hivatal erdőmérnöke.
Ez a korábbinál nagyobb felelősséget jelent: a testületnek eddig csak az volt a feladata, hogy eldöntse, miként történjen az adott évben kivágandó famennyiség értékesítése, illetve hogy abból mennyi kerüljön eladásra és a település mennyit tartson meg saját felhasználásra. Az önkormányzatok hatáskörébe került a faanyag árképzési módszertanának meghatározása is – ezt korábban az erdőgazda javaslata alapján döntötték el.
A módosított jogszabály ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy utóbbi intézkedést mellőzve az államilag meghatározott referencia-, illetve kikiáltási árakat fogadják el – ez utóbbi mellett döntöttek az udvarhelyi városatyák is. Simó egyébként valószínűnek tartja, hogy több önkormányzat is hasonló döntést fog hozni, főleg a vidékiek, mivel ott különösen nagy a szakemberhiány.
A törvény módosulása jelentős növekedést eredményezett a faanyagok eladási árában, ami már az országos piacon is éreztette hatását: decemberben több nagy vállalat is úgy tiltakozott a változtatás ellen, hogy nem vásárolt. Az új árakat az elmúlt öt év országos adatai alapján határozták meg minden fafajtára, illetve figyelembe vették azt is, hogy mennyi munkát vesz igénybe a kitermelés. Simó szerint nem kell megijedni, hiszen valószínűleg január-februárban az állam korrigálni fogja a tarifákat.
Simó Ferenc elmondta, 1388 hektár erdő van az udvarhelyi önkormányzat tulajdonában, három különböző térségben. A város környékén a Budváron, a Rez-oldalon, illetve a Kerekerdőn nagyjából 200 hektár, a Madarasi Hargita közelében a Sapkafenyő, Filió, Nagy-Súgó részeken 600 hektár, illetve a zetelaki víztározó térségében a Szencsed sarka, Tányéros és Varság oldala részeken valamivel több mint 500 hektár erdeje van a hivatalnak. Ezekből évente nagyjából 6100 köbméter fát lehet kivágni. Ez megoszlik a főtermékekre, melléktermékekre szánt faanyagra, tisztító, gyérítő vágásokra és a „száradékok” eltávolítására.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Gyergyóújfalu büszkeségeit díjazták
Közösségi tevékenységükért közel harminc személyt részesített elismerésben Gyergyóújfalu önkormányzata. A kitüntetettek a keddi, év végi dísztanácsülésen vehették át a személyre szóló díszokleveleket. Valamennyiük méltatásában az önzetlen szerepvállalás, a becsülettel végzett munka kapta a legnagyobb hangsúlyt.
Hagyomány immár Gyergyóújfaluban, hogy oklevéllel jutalmazzák egész évi tevékenységükért azokat, akik az öt településből álló nagyközség életében önzetlenül vállalnak közösségi szerepet, illetve azokat, akik Újfalu hírnevét viszik a nagyvilágba. Akárcsak az előző alkalmakkor, a keddi dísztanácsülésen is sok személynek kijárt az elismerésből, a községközpont lakói mellett a kilyénfalviak és a tekerőpatakiak köreiből is szép számmal akadt díjra érdemes személy. Voltak, akik életpályájukért, mások a szakterületükön végzett tevékenységükért vehették át a polgármesteri díszoklevelet.
Kézművesek, hagyományőrzők, sportolók, pedagógusok, zenészek és hangszerkészítők részesültek kitüntetésben, de elismerő oklevelet szakács, szabómester és varrónő is kapott. Nagycsaládokat is kitüntettek, és elismerés járt a község legidősebb lakójának is. Az egyéni kitüntetések mellett közösségeket is díjaztak: díszoklevél járt a tekerőpataki polgárőrségnek, illetve a Katorzsa Sport Klub labdarúgóinak.
Az istenének homokszemekből és ködből oszlopot építő ember történetéből kiindulva Gál Katalin tanácsos oszlopépítőkként jellemezte a kitüntetetteket, akik gyermekszeretetből, kitartásból, önzetlenségből, elköteleződésből, kultúrából, becsületességből, kemény fizikai és szellemi munkából, kreativitásból, közösségek összetartásából építettek már számtalan oszlopot.
Az ünnep szónoka az elismerésben részesülők közös vonását emelte ki. „Önökben egy dolog közös: a hit. A hit abban, hogy tenni, építeni kell, még akkor is, ha vannak, akik időnként ledöntögetik az önök hitének oszlopait. Önök mindannyian elköteleződtek egy olyan területen, ahol a Jóisten talentumokat adományozott, és ezeket a képességeket megsokszorozták, megsokszorozzák” – fogalmazott Gál Katalin.
Arra buzdította a kitüntetetteket, továbbra is tartsák szem előtt, hogy megéri elköteleződni, dolgozni, becsületesnek lenni, alkotni, gyermekeket nevelni. Ezen erények erősítését célozza a községvezetés elismerése is – hangoztatta.
Elismerésben részesült a kilyénfalvi György Mihály, Kovács Julianna, György Vilmos, Péter Sándor, Salamon Éva, Fodor Márton és Magdolna, Kovács Ferenc és Margit, Czirják Irén. Újfaluból Bányász Jolán, Kovács Márton, András József, Mihálydeák József, Sólyom János, Mihálydeák Ferenc, Simon Mária, Kovács Júliánna, Elekes István, Simon Szabolcs, Sólyom László, Gáll Csaba, Csata Levente, illetve a Katorzsa Sport Klub leigazolt labdarúgó játékosai kaptak díszoklevelet. Tekerőpatakról Horváth Sándor, Todor Irén, Fodor Klementina, György Márton, Gergely József, illetve a polgárőrség csapata lett az idei év kitüntetettje.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro

DIICOT: húsz bombát akartak robbantani a HVIM-esek Kézdivásárhelyen
Összesen húsz házi készítésű bombát akartak egy időben felrobbantani a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjai a román nemzeti ünnepen tartott kézdivásárhelyi felvonuláson azzal a céllal, hogy „sok füst legyen” és pánikot keltsenek.
Legalábbis ezt állítja a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség abban a jelentésben, amelyben a HVIM szerda reggel őrizetbe vett erdélyi elnöke, Szőcs Zoltán előzetes letartóztatását kéri a bíróságtól. A vádhatóság a vármegyések október 10-ei tanácskozása lehallgatási jegyzőkönyvével bizonyítja állításait.
A dokumentumból a Digi24 televízió idézett szerdán. E szerint Szőcs Zoltán biztatta társait arra, hogy házilag gyártsanak petárdákból húsz bombát, és ezeket robbantsák fel a kézdivásárhelyi felvonuláson. A hangfelvételek szerint a HVIM erdélyi elnöke még tanácsokat is adott arra, hogyan tüntessék el a nyomaikat.
„Képzeljétek csak el, hogy zajlik a felvonulás…a bombákat egyszerre kell felrobbantanunk…az lenne a jó, ha nagy lenne a füst…mintha látnám, ahogy a földhöz vágják magukat, többet soha nem vonulnának fel…még a BBC is hírt adna róla, az egész világ rólunk beszélne…fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kézdivásárhelyiek nem félnek” – olvasható a jegyzőkönyvben.
Csak vicceltek? Mint korábban beszámoltunk róla, a HVIM-esek azt állítják: tudtak arról, hogy lehallgatják őket, és heccelni akarták a román hatóságokat, amikor október 10-i tanácskozásukon arról beszéltek, hogy felrobbantanak egy „pizza” névre keresztelt, házi készítésű bombát a városban a nemzeti ünnepen. „Valamelyik vármegyés viccből felvetette, mi lenne, ha ezt a játékszert, amit pizzának neveztünk el, távirányítással felrobbantanánk december elsején. Szőcs Zoltán még nevetett is, mondta, hogy ettől milyen hasast vágnának a felvonuló katonák... De ez az egész pizza história csak ennyi, egy felvetés volt. Sok ilyen felvetés hangzott el részünkről” –nyilatkozta korábban Hodor István, a HVIM tagja.
A lehallgatott beszélgetésből kiderült, hogy a robbantásokat a Gábor Áron szobor környékére tervezték a HVIM-esek. „Az egésznek a szobortól kell kiindulnia…ott kell robbantanunk, ahol ők elvonulnak…próbálkozhatunk Sepsiszentgyörgyön vagy Csíkszeredában is…meg kell próbálnunk” – idézte a hírtelevízió a DIICOT jelentését.
Az október 10-ei tanácskozáson Szőcs Zoltán azt kérte a HVIM kézdivásárhelyi tagjaitól, hogy december elsején ne tartózkodjanak az országban. Egyébként ő maga is elutazott Romániából október 13-án, és csak december 20-án tért vissza az országba.
Mint ismert, a HVIM elnöke és rokonsága kézdivásárhelyi lakásaiban kedden házkutatást tartottak, este a gyanúsítottat Bukarestbe vitték, és több órán keresztül kihallgatták. Ezután döntött az ügyészség Szőcs Zoltán őrizetbe vételéről, majd kezdeményezte előzetes letartóztatását, amelyről várhatóan szerda este dönt a bukaresti táblabíróság.
HVIM: tegyék közzé a hangfelvételeket!
A HVIM Erdély a közösségi oldalán közleményben tiltakozott tagjai meghurcolása ellen, és követelte, hogy az ügyészség hozza nyilvánosságra azt a hangfelvételt, amelyen tagjai az állítólagos merényletet eltervezték. "Joga van a román és székely közösségnek is megtudni, hogy milyen beszélgetések alapján hazudták nekik egy hónapon keresztül, hogy a vármegye egyes tagjai bombamerényletre készültek. Mi biztosak vagyunk az igazunkban és nyugodtan várjuk a felvételek nyilvánosságra hozatalát és a SRI (Román Hírszerző Szolgálat) pofára esését" - áll a közleményben.
Az egyesület állítása szerint az ügyészség a Beke István előzetes letartóztatásának meghosszabbítását indokló iratcsomóhoz sem csatolta azt a szakértői véleményt, amelyik azt igazolná, hogy Beke házilag robbanószerkezetet készített. "Bár a vizsgálatot elvégezték, semmilyen bizonyítékot nem tudtak benne felmutatni az állítólagos bombagyártásra. Annyira eredménytelen lett, hogy használhatatlan ebben a koncepciós ügyben" - áll a HVIM közleményében.
maszol.ro

Szülőföldön magyarul – Január 15-től lehet benyújtani a kérelmeket!
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. meghirdeti a „Szülőföldön magyarul” című program felhívását a nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatás, illetve hallgatói támogatás igénylésére a 2015/2016-os tanévre.
Célja: a romániai magyar nyelvű oktatás és nevelés támogatása.
A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.
I. Támogatásra jogosultak:
1. a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 32/B § (3) bekezdésben foglaltak szerint nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz támogatásban részesülhetnek:
– azok az óvodáskorú gyerekek, akik a 2015/2016-os tanév kezdetétől Romániában működő akkreditált óvodában magyar nyelvű nevelésben vesznek részt, – azok az általános- és középiskolás tanulók, akik 1997. augusztus 31-ét követő időszakban születtek és Romániában működő akkreditált oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányaikat magyar nyelven folytatják
– egyedi elbírálással részesülhetnek támogatásban:
– azok a tanulók, akik az 1997. augusztus 31-ét megelőző időszakban születtek és Romániában működő akkreditált oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányaikat magyar nyelven folytatják és az adott állam közoktatási rendszerének tanulmányi időszakra vonatkozó rendelkezései okán kötelező képzésben részesülnek;
– vagy fakultatív magyar nyelvű oktatásban részesülnek, mivel a lakóhelyükön napi bejárással elérhető távolságon belül nem működik magyar nyelvű oktatási intézmény, vagy magyar nyelvű tagozat; – vagy opcionális magyar nyelvű oktatásban részesülnek, amelyet az oktatási intézmény választható tantárgyként biztosít;
– az a sérült vagy halmozottan sérült magyar nemzetiségű kiskorú, aki nem akkreditált oktatási intézményben folytat magyar nyelvű tanulmányokat vagy egyéb magyar nyelvű nevelésben részesül; – az a kiskorú, aki sajátos nevelési igényeinek megfelelő – részben vagy egészben magyar nyelvű – oktatásban vesz részt az adott államban működő akkreditált oktatási intézményben.
2. a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 32/B § (4) bekezdésben foglaltak szerint hallgatói támogatásban részesülhet: – az a nappali tagozatos hallgató, aki Romániában működő felsőoktatási intézményben alap vagy magiszteri tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja.
II. Nem jogosultak:
– az az alap- vagy középfokú oktatási intézményben tanuló, aki a 2015/2016. tanév első félévében, több mint 50 igazolatlan órát hiányzott;
– az a fakultatív, vagy opcionális magyar nyelvű oktatásban részesülő tanuló, aki a 2015/2016. tanév első félévében, a magyar órák több mint 10%-ról igazolatlanul hiányzott; – az az igénylő, aki az igénylést (adatlap + mellékletek) a megadott határidőn túl, illetve hiányosan nyújtja be, és a felszólításban szereplő határidőn belül sem pótolja a hiányosságokat; – azon személyek, akikre a 2001. évi LXII. törvény hatálya nem terjed ki (Szátv. 1.§. (3): „aki magyar állampolgárságát önként tett nyilatkozat alapján veszítette el; akinek magyar állampolgárságát azért vonták vissza, mert csalárd módon szerezte meg; aki Magyarország területén bevándorolt, letelepedett, menekült vagy menedékes jogállást szerzett.); – az a sajátos nevelési igényeinek megfelelő oktatásban résztvevő kiskorú, aki nem magyar nyelven folytatja tanulmányait;
– az a hallgató, aki nem nappali tagozaton folytatja tanulmányait;
– az a hallgató, aki nem az adott államban működő felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait. A fenti feltételek bármelyikének fennállása esetén az igénylés érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. III.Támogatás összege és jogcíme:
A. NEVELÉSI, OKTATÁSI, valamint TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ TÁMOGATÁS – 17.200 Ft-nak megfelelő RON
B. HALLGATÓI TÁMOGATÁS – 2.800 Ft-nak megfelelő RON
A támogatás a 2015/2016-os tanévre egy alkalommal igényelhető. A „Szülőföldön magyarul” program teljes támogatási keretének forrása a Bethlen Gábor Alap 2016. évi költségvetésének „Oktatás-nevelési támogatás” előirányzatán rendelkezésre álló összeg.
IV. Igénylési feltételek:
Az A. pontban megjelölt támogatásra vonatkozó igénylési feltételek:
– megfelelően kitöltött Adatlap; (a dokumentum minden adatának megadása kötelező, a kitöltési útmutatónak megfelelően)
– kötelezően csatolandó mellékletek:
– az igénylő szülő, ill. törvényes képviselő érvényes személyazonosító okiratának fénymásolata; A személyazonosító okiratnak az igénylés beadásának pillanatában érvényesnek kell lennie. Amennyiben a kiskorú családneve nem egyezik meg az igénylő szülő/nevelőszülő családnevével, mellékelni kell a következő dokumentumok valamelyikének fénymásolatát: válásról szóló bírósági végzés, a nevelőszülő megbízásáról szóló hatósági döntés.
– a tanuló(k)/óvodás(ok) születési anyakönyvi kivonatának vagy személyazonosító okiratának fénymásolata; – a tanuló(k)/óvodás(ok) iskolalátogatási/óvodalátogatási igazolásának eredeti példánya, amely tartalmazza az adott osztály/ tagozat/ csoport tannyelvének megjelölését, valamint a 2015/2016-os tanév első félévében felhalmozott igazolatlan órák számát az osztálytanító vagy az osztályfőnök aláírásával hitelesítve. A fakultatív magyar nyelvű oktatásban részesülő tanulók esetében az igazolásnak tartalmaznia kell a hivatalosan előírt, magyar nyelven tartott órák számát és a 2015/2016-os tanév első félévében felhalmozott igazolatlan órák számát. – Utólag módosított, törölt, javított, felülírt igazolásokat nem fogadunk el! – A moldvai magyarok magyar nyelvű oktatásban való részvétele esetében iskolalátogatást igazoló irat, vagy, amennyiben a helységben nincs hivatalos magyar nyelvű oktatás, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által kiállított, magyar nyelvű oktatásban való részvételt igazoló irat eredeti példánya.
A B. pontban megjelölt támogatásra vonatkozó igénylési feltételek:
– megfelelően kitöltött adatlap;
– kötelezően csatolandó mellékletek:
– az igénylő érvényes személyazonosító okiratának fénymásolata;
– az igénylő hallgató jogviszonyát igazoló okirat eredeti példánya, amely igazolja, hogy tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja.
Amennyiben az igénylés vagy a kötelezően csatolandó bármelyik melléklet hiánypótlásra szorul, akkor az igénylő köteles az írásbeli értesítő kézhezvételétől számított 15 napon belül a kért adatokat vagy mellékleteket pótolni, ellenkező esetben az igénylés érvénytelennek minősül.
Hiánypótlásra csak egyszer van lehetőség.
Az adatlapon kérjük a lakhelyet és a levelezési címet (amennyiben más, mint a lakhely) pontosan feltüntetni. Kérjük, tüntessék fel e-mail elérhetőségüket és telefonszámukat az esetlegesen felmerülő problémák gyorsabb intézése érdekében.
V. Benyújtásának módja:
– Jelen felhívás alapján a 2015/2016-os tanévre igényelhető támogatásokra 2016. január 15. – 2016. február 29. közötti időszakban lehet igényeket benyújtani. Az igénylés utolsó postára adási dátuma: 2016. február 29.
– Az igénylést jelen felhívás mellékletét képező adatlapon, papír alapon lehet benyújtani, ajánlott küldeményként 1 (egy) eredeti példányban, zárt borítékban az alábbi címre:
U.C.D.M.R. – RMPSZ
„Szülőföldön magyarul” – Pályázati Iroda,
530300 Miercurea Ciuc/Csíkszereda,
OFICIUL POŞTAL nr. 1 sz. POSTAHIVATAL
C.P. nr. 19 sz. Pf.
Jud. Harghita / Hargita megye
VI. Az adatlapok beszerezhetők:
Az Adatlapot, válaszborítékot és az Útmutatót tartalmazó igénylési csomagokat át lehet venni:
– a gyerek által látogatott oktatási intézményben (óvodában/iskolában),
– a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Területi Oktatási Központjai irodáiban, az RMPSZ megyei/területi/körzeti képviselőinél, illetve
– letölthetők a www.szulofoldonmagyarul.ro honlapról.
VII. Az igénylések elbírálása, a támogatás folyósítása:
A beérkezett igénylésekről a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége ellenőrzés és feldolgozás után javaslatot tesz a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nek, aki döntési javaslatát a Bethlen Gábor Alap Bizottsága elé terjeszti.
Az igénylő a Bizottság döntéséről írásos tájékoztatást kap.
Sikeres igénylés esetén a megítélt támogatási összeg folyósítása kizárólag banki átutalással történik, a Bizottság által meghatározott összegben az OTP Bank Románia S.A. által vezetett bankszámlákra.
Azon igénylők, akik az előző igénylési időszakokban az OTP banknál folyószámlát nyitottak és a hozzá kapcsolódó bankkártyát megkapták, pozitív elbírálás esetén a 2016. évi időszakban is erre a számlára kapják a támogatást.
A 2016. évben először igénylőknek a pozitív elbírálásról szóló értesítés kézhezvételét követően szükséges lesz folyószámla nyitása az OTP banknál. Ennek menetéről a Bizottság döntését tartalmazó értesítőben tájékoztatást kapnak.
VIII. Az igénylési csomag elemei:
– adatlap (igazolásmintákkal)
– útmutató és a felhívás rövid kivonata
Az igényléssel kapcsolatos kérdéseikkel az alábbi elérhetőségen kérhető tájékoztatás:
Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, „Szülőföldön magyarul” – Pályázati Iroda,
Tel: 0266 244 450
E-mail: [email protected]
Erdély.ma

Ráduly: aki az autonómia ügye mellé áll, arra börtön várhat –
Júniusban mondott le tisztségéből Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán, azután, hogy korrupcióval vádolta meg őt és helyettesét az ügyészség, de azóta sem mutattak fel bizonyítékot ellene. Ráduly szerint a parlamentarizmus került veszélybe Romániában, és aki az autonómia ügye mellé áll, az bármikor számíthat meghurcolásra. Csíkszereda lemondott polgármesterével Oláh-Gál Elvira beszélgetett.
Számára a polgármesteri fejezet lezárult, jelentette ki Ráduly. Ő most már egy erős kisugárzású közösségi ügy mellé állt, a Márton Áron Gimnázium, illetve a Székelyföld Labdarúgóakadémia épülő kollégiumának lett projektvezetője.
Az ellene felhozott ügyészségi vádakról a lemondott polgármester azt mondta, hogy ezek „mondvacsináltak” és hazugságokon alapulnak. Hozzátette: Romániában ma egy erőteljes rendszerváltás zajlik, az állambiztonság „gátlástalan erői” mindenhová beszivárogtatják embereiket, ezek ott vannak a hivatalokban, a bíróságokon, és a médiákban is ott dolgoznak a hangadóik. Így a pártok mellett-fölött van egy arctalan, felelősségre nem vonható struktúra, amelyen keresztül manipulálják a közvéleményt.
Ráduly szerint minden rossznak az oka a Basescu és Macovei által kitalált választási törvény eredménye: a lezüllesztett parlament. Ezzel tudták elfogadtatni a büntetőtörvénykönyvet, amely szerint bizonyítékok nélkül, csak feljelentés alapján bárkit meghurcolhatnak.
Csíkszereda vezetésének „lefejezése” következtében a város 2015-ben millió eurós tételeket bukott és ez hatással lesz a 2014 – 2020-as európai fejlesztési ciklusra is – magyarázta Ráduly Róbert.
A megfélemlítés volt a cél. Aki Romániában az autonómia ügye mellé áll, az készüljön fel arra, hogy börtönbe is kerülhet – mondta Csíkszereda lemondott polgármestere.
Ráduly Róbert leszögezte: az RMDSZ mai „tájba simuló, seholsincs-állapota” mellett nehéz elképzelni, hogy ő a 2016–2020-as ciklusban Csíkszeredát vezesse.
A parlamentben kell megváltoztatni a sok szekus-törvényt, a demokrácia és a pártok megerősödésére van szükség, hogy kivegyék a hatalmat a láthatatlan hatalom kezéből – hangoztatta a beszélgetés végén Ráduly.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Csíkszereda megbízott polgármestere: valamelyest sikerült úrrá lenni a helyzeten
Csíkszereda önkormányzatát fél év óta megbízott polgármester vezeti. Akkor mondott le a korrupcióval megvádolt Ráduly Róbert Kálmán polgármester, aki ellen még azóta sem mutattak fel egyetlen komoly bizonyítékot. Antal Attila alpolgármester, akit a polgármesteri feladatokkal is megbíztak, arra összpontosít, hogy a mandátum végéig úgy vezesse Csíkszereda ügyeit, hogy talpon maradjon a város.
Antal Attila a Kossuth Rádió munkatársának elmondta: valamelyest sikerült úrrá lenni a helyzeten, és ma már viszonylag normálisan zajlik a városháza közügyeinek rendezése, de nagyon nehéz lesz a közép és a hosszú távú terveket kivitelezni úgy, ahogy ezeket korábban elképzelték.
A létszámkeret és a bérplafon mellett eddig sem volt könnyű, de most a félelem és a bizonytalanság nagy úr lett, bűnüldöző szervek foglalkoznak velük, bűnbakkeresés folyik – panaszolta Antal. Hozzátette: elmentek emberek a hivataltól, már lassan az sincs, aki betanítsa az újonnan érkezett kollégákat. Csíkszereda megbízott polgármestere arról is beszélt, hogy egyre csorbul az önkormányzatok autoritása és autonómiája, olyan világot élünk, amikor a környezet a feljelentőknek, a rosszindulatú piszkálódóknak kedvez.
A jövő évi helyhatósági választásokkal kapcsolatosan Antal Attila az RMDSZ-en belüli előválasztást emlegette, mint lehetséges megoldást.
A napi feljelentések mellett még olyan perekkel is meg kell küzdeniük, ami a székely zászló, vagy a „Városháza” felírat ellen indultak, ez pedig fárasztja a hivatalt, sok energiájukat elvonja – magyarázta Antal. Kossuth Rádió
Erdély.ma

Vizsgálati fogságba helyezték Szőcs Zoltánt
Mint már hírül adtuk, december 29-én, kedden este a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei őrizetbe vették és kihallgatásra Bukarestbe vitték Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi elnökét. Az igazgatóság közleménye szerint az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésére való felbujtással, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére való felbujtással gyanúsítják Szőcs Zoltánt, akinek kihallgatása keddről szerdára virradó éjszaka hajnali 4 óráig tartott.
Tegnap a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei a bukaresti táblabíróságon Szőcs Zoltán harmincnapos előzetes letartóztatását kérték. Szőcs azt kérte a bíróktól, hogy a tárgyalóteremben tolmács is legyen jelen, és engedjék meg számára, hogy tanulmányozza a vádiratot. Szőcs Zoltánt egy hivatalból kirendelt védőügyvéd képviseli, aki az éjszakai kihallgatáson is jelen volt, de a gyanúsított egyedül akar védekezni, ezért a vádirat tanulmányozására időt bocsátottak a rendelkezésére. A bűnvádi iratcsomó a 2015/2/8255-ös iktatószámot viseli. A hírtévék tegnap 18 órakor adták hírül, hogy Szőcs Zoltánt huszonkilenc napos vizsgálati fogságba helyezték és a rendőrség központi fogdájába kísérték. Az ítélet nem végleges, negyvennyolc órán belül megfellebbezhető.
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság közleménye szerint Szőcs Zoltán október 10-én arra biztatta a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének jelen levő tagjait, hogy házilag készítsenek egy robbanószerkezetet, és azt robbantsák fel december elsején a Románia nemzeti ünnepe alkalmával tartandó főtéri felvonuláson. A közlemény szerint Beke István, a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének december elsején letartóztatott elnöke a „megcsináljuk” kijelentéssel válaszolt Szőcs Zoltán felvetésére. A sajtóközlemény Szőcs Zoltánt a Székelyföld nem Románia! jelszó népszerűsítőjeként mutatja be, aki azt vallja, hogy a HVIM céljait „véráldozat nélkül nem lehet elérni”. Az ügyészek állítása szerint a lehallgatott október 10-i megbeszélésen „Szőcs Zoltán feladatul szabta a HVIM kézdivásárhelyi szervezete tagjainak a házi készítésű robbanószerkezet elkészítését”. Három nappal a tanácskozás után Szőcs elhagyta Romániát, és csak december 20-án tért vissza Kézdivásárhelyre. Beke István december elsejei letartóztatása után azonban felvette a kapcsolatot a tanácskozás többi résztvevőjével, hogy egyeztesse velük a hatóságoknak mondandó változatot. Az ügyészség közleménye szerint Szőcs Zoltán „a szélsőséges-nacionalista Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Erdélyben kifejtett revizionista-szeparatista” céljait képviselte, és „Nagy-Magyarország visszaállítására” készült, „e folyamat részeként pedig a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos cselekedetekkel, valamint a román hatóságoknak az úgynevezett Székelyföld fölötti ellenőrzése megnehezítésével/megakadályozásával” is számolt.
Tegnap újságírói kérdésre válaszolva Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere az újabb házkutatások és az őrizetbe vétel kapcsán elmondta: egyelőre nagyon kevés információja van az üggyel kapcsolatosan, nagyon sajnálja, hogy Kézdivásárhely folyamatosan a központi média célpontjává vált, és furcsállja, hogy Wass Albert könyveiért visznek el valakit, ami a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság túlkapásának minősíthető, mert ha házkutatást tartanának minden kézdivásárhelyi lakásban, nagyon kevés hely lenne, ahonnan ne vihetnének el Wass Albert-könyveket, és nagyon kevesen maradnának itthon. „Engem is el kellene vinni, mivel nekem is teljes Wass Albert-sorozatom van” – hangsúlyozta Bokor, hozzátéve, a könyveket hivatalosan, könyvesboltból vásárolta, ami nem lehet ok arra, hogy valakit őrizetbe vegyenek. Szőcs Zoltánt is megilleti az ártatlanság vélelme. Bokor Tibor abban is reménykedik, hogy igazságos ítélet születik majd. A mostani ügy sem a városnak, sem Székelyföldnek nem jó – hangsúlyozta az elöljáró. Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke szerint az újabb házkutatások és őrizetbe vétel több, mint felháborító, és ha a hatóságoknak igazuk is lenne – de szerinte nincs –, akkor is oda jutottunk, hogy a kommunizmusnál is rosszabbul állunk, mert nem elég, hogy szólni nem szabad, most már úgy néz ki, olvasni sem: hihetetlen, hogy Wass Albert-könyveket koboznak el. Ennél még súlyosabb, hogy nemzeti jelképeket is elkoboztak, ami azt jelenti, hogy holnap ezért a „bűnért” bárkit, az egész székelységet el lehet vinni. Tegnap délután Tóth Bálint, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szóvivője a Gábor Áron-szobornál tartott sajtótájékoztatót. Először a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság kedd esti közleményére reagált, amelyben azzal gyanúsítják a vármegyéseket, hogy húsz bombát akartak gyártani petárdákból, feltételezhetően füsttel és hanggal akarva félelmet kelteni. Ez az igazgatóság újabb hazugsága, amit egy feltételezett beszélgetésből szűrt le. A szóvivő kijelentette: Szőcs Zoltánnál a házkutatás során nem foglaltak le semmit, kivéve azt a néhány Wass Albert-kötetet, ami nem bomba és nem robban. Ugyanakkor felhívta a bűnüldöző szervek figyelmét arra is, hogy hozzák nyilvánosságra a már elvégzett tűzszerészeti vizsgálat eredményét, amelyből szerinte semmi bizonyítékot nem tudtak leszűrni a feltételezett bombagyártásról. Ugyanakkor azt is kérte, hogy hozzák nyilvánosságra azokat a hangfelvételeket is, amelyeket a titkosszolgálat készített a feltételezett bombagyártással kapcsolatosan, mivel a HVIM-nek semmiféle takargatnivalója nincs, és ebben az ügyben is bátran kiállnak az igazuk mellett, hiszen nincs semmiféle reális alapja. A szóvivő azt a kérdést is felvetette, hogy milyen indok vagy gyanúsítás alapján figyelték meg a vármegyéseket csak azért, mert kulturális rendezvényeket szerveztek, és kiálltak az autonómiatörekvések mellett. Nevezzék meg, hogy melyik szerv vagy minisztérium rendelte el a lehallgatásokat, a házak bepoloskázását, illetve a házkutatásokat, és melyik törvény milyen paragrafusa alapján történt mindez. Tóth Bálint fontos bejelentést is tett: a titkosszolgálat által emlegetett október 10-én, amikor szerintük a titkos beszélgetés zajlott, nem volt semmiféle találkozó vagy gyűlés, Beke István és Szőcs Zoltán aznap nem találkozott. Tóth Bálint az RMDSZ-es politikusokhoz is kérdést intézett: akarnak-e Beke István, illetve Szőcs Zoltán ügyében valamit tenni a román parlamentben, nyilatkoznak-e az ügyről, hiszen nyilvános jogtiprásról van szó, ami nemcsak a két vármegyés ellen, hanem az egész erdélyi és főleg a székelyföldi magyarság ellen irányul. Ami történik – hangsúlyozta –, az hadjárat egy olyan szervezet ellen, amely karitatív tevékenységet folytat, s kiáll saját kultúrája és ügye mellett. „A vármegyések soha nem tettek egyetlen olyan lépést sem, amely a román lakosság ellen irányult volna, s amely szerint mi terroristák lennénk” – mondotta végezetül a vármegyések erdélyi szóvivője.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Úrhatnám polgár (Bemutató a Tamási Áron Színházban)
Szilveszter estéjén a Tamási Áron Színház olyan produkciót tűz műsorra, amely megengedi az ünnepet, a nevetést, a dőzsölést és a tombolást. Molière Úrhatnám polgár című vígjátéka ugyanis arra ösztönöz, hogy felvállaljuk hibáinkat, kicsinyességeinket, félelmeinket – írja közleményében a teátrum. A ma 18 órakor kezdődő ünnepi előadást Sardar Tagirovsky rendezte, a hivatalos bemutatót január 5-én tartják.
„A színház az ünnep, a reflexiók, a találkozások és a közösség tere. A színház azáltal, hogy egy teremtett világot mutat fel – emlékeztetnek –, képes eltörölni a társadalmi konvenciókat, és képes lehetőséget teremteni a gondolatok megszületésére. Mindemellett felszabadít, megnevettet és megtisztít. És időszakonként, évente legalább egy alkalommal mindannyiunknak szüksége van a megtisztulásra, szétszálazhatatlan gondolataink rendszerezésére, és arra, hogy kiszabaduljunk kötöttségeink alól. A Molière által teremtett miliőben szabad nevetségesnek és sutának lenni, mámorosan bolyongani a világban, belegabalyodni saját döntéseinkbe. Az Úrhatnám polgár elsősorban a hatalomról, a hatalomgyakorlásról és annak rendellenességeiről szól. Úgy, hogy közben a szerelem, a kapcsolódni vágyás gyönyöre szövi át a történetet. A férfi-női viszonyok alapvető konfliktusairól gúnyosan beszél, megengedi, hogy az emlékeinkből könnyedén felismerhető élethelyzetek, kapcsolatok nevetségesnek, groteszknek tűnjenek.” A szerző utánozhatatlan, rendkívüli vígjátéki erő van minden művében, közben aktuális, mély és kérlelhetetlenül kritikus. Ezért olyan dolgokra képes rávilágítani, melyeket csak humorba burkolva tudunk igazán befogadni és elfogadni, a mai világba helyezett karakterek elevenek, kis önkritikával magunkra is ismerünk bennük – teszik hozzá. Sardar Tagirovsky, az előadás rendezője az állítja, hogy „roppant esetlenek és suták vagyunk, amikor a nagyravágyás és a tetszeni akarás felülkerekedik rajtunk. Mindannyian szépnek akarjuk mutatni magunkat, gyönyörűnek. Az előadás során szeretném felidézni az ősi tetszésvágy szertartását. Azt a tetszésvágyat, amelybe belefér a fájdalom és a humor egyaránt, fenséges és profán módon. Szakrális és hétköznapi létezésünk titkait szeretném feltárni a mester, Molière észrevétlen beleegyezésével.” Sényi Fanni, az előadás dramaturgja hozzáteszi, hogy „az Úrhatnám polgár akkor igazi élvezet, ha a társadalmi környezet, az életérzés éltetni tudja a molière-i karaktereket. Ezért elengedhetetlen, hogy az előadásban ráismerjünk a körülöttünk lévő világra, arra a hamisnak tűnő szerepjátszásra, amely működtetője mindennapjainknak.” Ha egy elejétől végéig nekünk és hozzánk szóló előadást szeretnénk látni, amelyben majdnem az egész társulat részt vesz, akkor megkerülhetetlen az Úrhatnám polgár – írja ajánlójában a színház. A szilveszteri előadás ma 18 órakor kezdődik a színház nagytermében, majd január 5-én 19 órától lesz a hivatalos bemutató.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Penna-díjasunk
A Szabadság szerkesztői Zay Évának adták a 2015-ös Penna-díjat, írásaiért és a Szabadságnál kifejtett tevékenységéért. Gratulálunk!
Szabadság (Kolozsvár)

Letartóztatták Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét
Húsz darab házi készítésű bombát akartak egy időben felrobbantani a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjai december elsején székelyföldi városokban azzal a céllal, hogy pánikot keltsenek – közölte a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni fellépéssel foglalkozó ügyészség (DIICOT), miután őrizetbe vette Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét.
Szőcsöt az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésére, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással gyanúsítják. A HVIM elnökét az ügyészek kérésére szerdán 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték.
„Az lenne jó, ha nagy lenne a füst”
A HVIM elnöke és rokonsága kézdivásárhelyi lakhelyén kedden házkutatást tartottak, este a gyanúsítottat Bukarestbe vitték, és több órán keresztül kihallgatták. Ezután döntött az ügyészség Szőcs Zoltán őrizetbe vételéről, majd kezdeményezte előzetes letartóztatását. A vádhatóság a vármegyések október 10-ei tanácskozásának lehallgatási jegyzőkönyvével bizonyítja állításait. Az ügyészség honlapján megjelent közlemény szerint Szőcs Zoltán biztatta a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének a tagjait arra, hogy házilag készítsenek robbanószerkezetet, és azt robbantsák fel a december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmából tartandó kézdivásárhelyi felvonuláson.
„Képzeljétek el, hogy zajlik a felvonulás… a bombákat egyszerre kell felrobbantanunk… az lenne a jó, ha nagy lenne a füst… mintha látnám, ahogy a földhöz vágják magukat, többet soha nem vonulnának fel… még a BBC is hírt adna róla, az egész világ rólunk beszélne… fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kézdivásárhelyiek nem félnek” – olvasható a jegyzőkönyvben. A DIICOT szerint Beke István, a vármegyések kézdivásárhelyi szervezetének december elején letartóztatott elnöke a „megcsináljuk” kijelentéssel válaszolt Szőcs felvetésére.
A Digi 24 hírtelevízió szerint a lehallgatott beszélgetésből az is kiderült, hogy a robbantásokat a Kézdivásárhely főterén található Gábor Áron szobor környékére tervezték a HVIM-esek. „Az egésznek a szobortól kell kiindulnia… ott kell robbantanunk, ahol ők elvonulnak… próbálkozhatunk Sepsiszentgyörgyön vagy Csíkszeredában is… meg kell próbálnunk” – idézte a hírtelevízió a DIICOT jelentését. Szőcs Zoltán – aki október 13. és december 20. között Franciaországban dolgozott – állítólag azt kérte a HVIM kézdivásárhelyi tagjaitól, hogy aznap ne tartózkodjanak a városban.
Az ügyészség Szőcs Zoltánt a Székelyföld nem Románia! jelmondat népszerűsítőjeként mutatja be, aki azt vallja, hogy a HVIM céljait „véráldozat nélkül nem lehet” elérni. A DIICOT állítása szerint Szőcs három nappal a tanácskozás után hagyta el Romániát, Beke István december elsejei letartóztatása után azonban felvette a kapcsolatot a tanácskozás többi résztvevőjével, hogy egyeztesse velük a hatóságoknak mondandó változatot. Sürgeti a bizonyítékok felmutatását a HVIM
A HVIM szerdán Kézdivásárhely főterén tartott sajtótájékoztatót a témában, ahol Tóth Bálint, az ifjúsági szervezet szóvívője arra kérte a hatóságokat, hogy hozzák nyilvánosságra a merényletkísérlet gyanújába keveredett Beke István ügyében a tűzszerészeti vizsgálat eredményeit. Gyanúsnak nevezte, hogy a nyomozást követően az illetékesek nem tudnak semmiféle bizonyítékot felmutatni az állítólagos bombagyártásról. Tóth szerint a HVIM követeli, hogy a nyomozó hatóságok hozzák nyilvánosságra azokat a hangfelvételeket is, amelyre a DIICOT többször is hivatkozik jelentésében.
„Válaszokat kérünk azokra a kérdésekre is, hogy milyen alapon figyelték meg a vármegyéseket. Csak azért, mert kulturális rendezvényeket szerveztek és kiálltak az autonómiatörekvéseik mellett? Több civil szervezet is folytat hasonló tevékenységet. Nevezzék meg, hogy melyik hatóság rendelte el a HVIM megfigyelését, lehallgatását és melyik törvény mely paragrafusa alapján” – mondta Tóth Bálint. A HVIM Erdély is tiltakozott Facebook-oldalán tagjai meghurcolása ellen. „Joga van a román és székely közösségnek is megtudni, hogy milyen beszélgetések alapján hazudták nekik egy hónapon keresztül, hogy a vármegye egyes tagjai bombamerényletre készültek. Mi biztosak vagyunk az igazunkban, nyugodtan várjuk a felvételek nyilvánosságra hozatalát és a SRI (Román Hírszerző Szolgálat) pofára esését” – áll a közleményben.
Az egyesület állítása szerint az ügyészség a Beke István előzetes letartóztatásának meghosszabbítását indokló iratcsomóhoz sem csatolta azt a szakértői véleményt, amelyik azt igazolná, hogy Beke házilag robbanószerkezetet készített. „Semmilyen bizonyítékot nem tudtak benne felmutatni az állítólagos bombagyártásra. Annyira eredménytelen lett, hogy használhatatlan ebben a koncepciós ügyben” – áll a HVIM közleményében.
Krónika (Kolozsvár)

Új jogszabály a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében
A családon belüli erőszak áldozatainak igyekszik jogi segítséget nyújtani az a Klaus Johannis államfő által nemrég kihirdetett törvény, amely szerint az áldozatok által igényelt távolságtartási végzésre vonatkozó kérelmeket sürgősségi eljárással kel tárgyalni, így három napon, vagyis 72 órán belül el kell bírálni.
A jogszabály ugyanakkor azt is előírja, hogy a kérelmet zárt ülésen, kötelező módon az ügyész jelenlétében vitatják meg. Noha a korábbi gyakorlathoz képest jóval gyorsabb eljárást tettek ezzel kötelezővé, egyes szakemberek szerint vészhelyzetben a 72 órás határidő is rendkívül hosszú.
Tankó Éva, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság családon belüli erőszakkal foglalkozó osztályának vezetője nehezményezi, hogy a rendőrség nem végezhet azonnali beavatkozást, nem távolíthatja el a bántalmazót a lakásból, csupán megbírságolja csendháborításért, ha valamely szomszéd ez ügyben feljelentést tesz. A szakértő arra is rámutatott: indokolt esetben a bántalmazott fél kérhet 48 órás sürgősségi távolságtartási végzést is a bíróságtól, de abszurd módon az azonnali intézkedés akár két hétig is elhúzódhat a gyakorlatban.
„A kérvény kitöltése rövid időt igényel, azonban a bizonyítékok hozzácsatolása, valamint a kötelező jogi képviselet megszerzése sokszor két hétig is elnyúlhat, ami megnehezíti az áldozat dolgát” – magyarázta Tankó Éva. Hozzátette: a hozzájuk forduló személyeknek igyekeznek segíteni, amiben tudnak, de legtöbb esetben a kötelező jogi asszisztencia biztosítása nehezíti a folyamatot, mivel az ügyvédek „nem szívesen vállalnak karitatív munkát”, az áldozatok többsége pedig nem rendelkezik nagyobb pénzösszeggel. A törvénymódosításról úgy vélekedett, hogy mindenképpen üdvözlendő a gyorsított eljárás, azonban véleménye szerint gyakran ez is túl soknak bizonyul.
Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint a székelyföldi térségben meglehetősen ritkán avatkoztak be házastársi konfliktusokba, mivel sokan ki sem hívják a rendőrséget, pedig képzett rendőreik vannak a hasonló ügyek kezelésére. Nem egy esetben a már benyújtott panaszt vonják vissza a családon belüli erőszak áldozatai, és tovább élnek a bántalmazóval. A rendőrség folyamatosan arra biztatja az áldozatokat, hogy merjenek segítséget kérni és változtatni az életükön. Kérdésünkre a szóvivő azt is elmondta, hogy eddig nem tapasztaltak ellenállást a távolságtartási parancsok érvényesítésénél.
Dósa Ildikó
Krónika (Kolozsvár)

Stratégia kastélyhasznosításra
Interneten és telefonos applikációk segítségével mintegy 300 erdélyi kastélyról és kúriáról böngészhetők információk, fotók, aktualitások a kolozsvári PONT Csoport Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek című projektje részeként.
A projekt új weboldalán már elérhetők a folyamatosan bővülő kastélyprofilok, emellett elkészült iOS és Android operációs rendszerekre is egy telefonos applikáció a virtuális barangolás, informálódás elősegítésére. A 300 kastélyprofil az épületek történetét mutatják be, illetve jelenlegi helyzetüket is elemzi, amely információk alapján a kastélyok és kúriák hasznosítására vonatkozó terveket is ki lehet dolgozni.
Az ehhez kötődő stratégiát – amit a projekt szakértőivel közösen készít el a PONT Csoport – január 15-én, a második kastélykonferencián mutatják be az érdeklődőknek a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen Tordai út 4 szám alatti épületében, ahol a szervezők és szakértők további észrevételeket és megjegyzéseket szeretnének gyűjteni a keretdokumentum véglegesítése céljából. A Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek projektet az izlandi, liechtensteini és norvég alapok támogatja, Románia Kulturális Minisztériumának Projektmenedzsmenti Osztályán keresztül, a Kulturális és Természeti Örökségek Megőrzése és Felélesztése Programon keretében.
A PONT Csoport ugyanakkor felhívást intéz azokhoz a kastélyszakértőkhöz, akik csatlakozni szeretnének a projekthez. A szervezők közleménye szerint a projekt fontos célkitűzése, hogy egy naprakész online szakértői adatbázis készüljön el, hogy a kastélytulajdonosok, kastélyügyintézők és mindazok, akik pályázni szeretnének kastélyok restaurálására, hasznosítására, könnyen elérje azokat az erdélyi szakértőket, akik segíthetnek ebben. A szakértők jelentkezését szintén a kastelyerdelyben.ro oldalon várják.
Krónika (Kolozsvár)

Mit hoz a „stratégiai partnerség”?
Ismét nem ért egyet a megyei és a sepsiszentgyörgyi elnök
Nem a „legnagyobb megvalósítás” az RMDSZ-szel kötött „stratégia partnerség”, de nincs tisztában az erdélyi magyarság helyzetével az, aki tagadja a párbeszéd szükségességét – véli Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke. Bálint József, a polgáriak sepsiszentgyörgyi elnöke szerint „még egy ilyen egyezség, s elvesztünk”.
Az idei esztendő legnagyobb eredménye, hogy nemzeti ügyekben – himnusz, zászló, autonómia – az erdélyi magyar pártok felülemelkedtek szűkös érdekeiken, és összefogtak. Ez annál is fontosabb, mert a román hatalom részéről semmiféle változást nem észlelni a kisebbségek jogainak tekintetében, jelentette ki Kulcsár-Terza József.
– Ez nem jelenti azt, hogy az MPP feladta volna saját identitását, arculatát, programját, nem jelenti azt, hogy be akar olvadni az RMDSZ-be. Én leszek az első, aki kiáll a pártból, ha bármi hasonlóra utaló jelet észlelek. Ez nem jelenti azt sem, hogy feladtuk a választás szabadságát. Azt jelenti, hogy az önkormányzati választásokon, ahol a verseny veszélyezteti a magyar képviseletet, és lehetséges, ott összefogás van, és összefogás lesz a parlamenti választásokon is – tisztázta a helyzetet Kulcsár-Terza.
A megyei elnök szerint azonban az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) „annyit ártott” a székelységnek és a magyarságnak, hogy azt „megbocsátani nem lehet”. Az EMNP „bűnlajstromán” szerepel, hogy „szétverte a jobboldalt, és parlamenti indulásával megosztotta az erdélyi magyarságot”. Már ez is elég volna ahhoz, hogy az országos elnökség elutasítsa azt a választási együttműködési megállapodást, amit a megyeszékhelyi szervezet az EMNP helyi vezetőivel kötött – szögezte le.
Bálint József merőben másképp látja a kialakult helyzetet. Szerinte fölösleges a stratégiai partnerséget hangoztatni, ha – amikor kell – „a stratégiai partnerünk vagy nincs ott, vagy éppen keresztbe tesz”.
– Lehet, hogy a fene nagy stratégiai partnerséggel egyszerűbbé válik a megmérettetés a következő választásokon, de határozott álláspontom az, hogy ezáltal éppen azok a szavazók a bizalmát játsszuk el, akik eddig minket támogattak, és ezekbe a pozíciókba juttattak. Bár szórványban akár pozitív hatásai is lehetnek, a stratégiai partnerségbe indulókat az RMDSZ-szavazók juttatják majd be, s ezzel a maradék hitelünk is odavész – jelentette ki a helyi elnök.
Bálint József szerint az EMNP-vel helyi szinten kezdeményezett együttműködés mindenképpen legitim, még akkor is, ha az országos vezetés „olvasatlanul elvetette”, mert itt megtartották a szabályzat által előírt tisztújítást. Azoknak, akik „stratégiailag partnerkednek”, jó másfél éve lejárt a mandátumuk – világított rá Bálint József. A megyeszékhelyi elnök elmondta: az országos elnökség egyszer már „szőnyegre hívta” azzal, hogy vigye magával előre megírt felmondását, de a „kirúgási jelenet elmaradt”, így akár arra is van remény, hogy belátják: a nemzeti oldalon politizáló EMNP-vel kell együttműködni.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

A hazát rajzoló
Megjelent Magyari Lajos gyűjteményes kötete
Nem singgel mérik az embert. A költőt különösen nem. Voltak és lesznek, akik egy-két könyvvel teremtettek ablakot a világra. Voltak és lesznek, akiknek ez száz könyvvel sem sikerült. Magyari Lajosról úgy tudtuk, nem üldözi a múzsát. Fél éve, hogy elment, szülőföldbe takarózott. Szerkesztéskor tudtam meg, hogy kötetnyi kiadatlan verse van otthon.
Sosem volt kenyere a hiúság. Magam is faggattam az utóbbi években, miért nem adja ki könyvben, amit ír. Most megjelent gyűjteményes kötete vet fényt a töredékeire, ki nem adott, nyomtatásban meg nem jelent verseire. És a szerkesztő csak ujjongani tudott a felfedezésen.
Kapuállító című verse mintegy vezérszólam ebben a költészetben. Magyari összetéveszthetetlen másmilyen költőkkel. Ennek a költészetnek egyik jellemzője a teljes érvényű szülőföldszeretet. A téma kortársainál és egyáltalán a magyar költészetben kutakodás nélkül föllelhető. Akinek nincs, mit szeretnie, szánalmasan sivár életű lehet. Gondoljunk Márai Sándorra, Wass Albertre, egyáltalán az emigráció magyar irodalmára.
Azt írja Dsida Jenő: aki még nem volt magyar, nem tudja, mi a fájdalom. Magyari Lajos a szerelmesekhez hasonlóan a fájdalomig tudta szeretni a maga Erdélyét, Székelyföldjét.
Úgy érzem, a szülőföld- és anyanyelvversekből egy idegen is meg tudná rajzolni ezt a magyar hazát, földrészt. Most megjelent kötetébe gyűjtöttük eddigi könyveit, valamint a kötetekben, illetve nyomtatásban meg nem jelent verseit. Jellegzetes Magyari-könyv ez, és az olvasó ismét fölfedezheti a legújabb verseket. Közéleti munkássága nyomot hagy a költészetén is.
A könyv megjelenését még a nagybeteg költő éltében támogatta város önkormányzata, illetve Kovászna Megye Tanácsa. Köszönet érte. Kiadta az Artprinter Könyvkiadó igazgatója, Kopacz Attila. Igényes, szép munka, tisztelet érte.
Czegő Zoltán
Versek. Gyűjteményes kötet /Artprinter Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2015
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Borboly válaszolt táblaügyben
Reagált a 132-es megyei út mentén elhelyezett helységnévtáblákkal kapcsolatos kérdéseinkre Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke. Amint kedden megírtuk: szabálytalanok a szóban forgó út mentén álló helységnévjelzők.
A magyar településnevek ugyanis a román nyelvű felirat alatt, azonos táblán, azonos méretben kell szerepeljenek, ehelyett Hargita Megye Tanácsa külön táblákra íratta fel a magyar neveket, esetenként kisebb betűmérettel. Cikkünkben arra mutattunk rá, hogy a magyar helységneveket centire akkora betűkkel kell kiírni, mint a románt. A vonatkozó jogszabály erre konkrétan ki is tér.
A megyei tanács tehát egy korábbi mulasztását egy újabbal próbálta helyrehozni. Mint emlékezetes, a novemberben kihelyezett első rend tábla ugyanis mind román volt, a kétnyelvű feliratozást valahogy kifelejtették a nagyívű projektből. A magyar felirat akkor lett hirtelen fontos, amikor a lapcsaládunk írt a témáról. A 24 darab magyar feliratú táblát utólag gyártatták le, a hivatalos közlés szerint a 4700 lejes költséget a megyei önkormányzat útkarbantartásra elkülönített pénzalapjából állták.
Hargita Megye Tanácsának elnökétől azt kérdeztük hétfőn, hogy melyik jogszabály alapján határozták meg a magyar nyelvű helységnévtáblák formáját és tartalmát, illetve mikor tervezik lecserélni a múlt héten kihelyezett táblákat.
„A 132-es út mentén megjelenő román nyelvű útjelző táblák kihelyezése a 2007-ben elfogadott műszaki terv szerint történt, amely alapján a pályázat is be lett nyújtva, majd a támogatási szerződés megkötve az EU-val. A magyar nyelvű táblák utólagos kitétele a még be nem fejezett munkálat időszakában, vagyis a még le nem zárt útépítésről beszélünk, amelynek a táblák is a részét képezik – azért kerültek ki, hogy a magyar közösség érdekeit és jogait érvényesítsük. De azzal szembesülünk, hogy lassan nem a magyarság érdeke és maga a tény, hogy van magyar felirat is – válik fontossá, hanem a politikai botrány kirobbantása” – olvasható a szerdán délután kapott, változtatás nélkül itt közreadott válaszban.
Ezzel kapcsolatosan fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a magyarság érdekét éppenséggel a mi lapcsaládunk képviselte, amikor felhívta a figyelmet arra, hogy nincsenek az útszakaszon magyar feliratok, és ezt cselekedtük akkor is, amikor rámutattunk: a magyar felirat nem lehet kisebb, mint a román. A politikai botrányokat pedig hagyjuk, nem erről van itt szó.
Az újabb táblacserékkel kapcsolatosan a közlemény leszögezi: „az uniós forrásokból elkészült jelenlegi táblákat a garancia lejárta után lehet eltávolítani, ha elkészülnek az egységes kétnyelvű táblák, azokat a települések polgármesterei fogják elhelyezni a saját költségvetésükből, hisz a törvény így rendelkezik. A kétnyelvű helységnévtáblát a Hargita Megyei Tanács csak ott teheti ki, ahol ezt a polgármesterek nem akarják megtenni. Miután ez megtörtént, csak ezt követően lehet eltávolítani a jelenlegi magyar nyelvű táblákat. A projekt még nincs lezárva, a jelenlegi fázisban amit meg kellett tegyünk, az meg lett téve.” Nem kívánjuk ezt a közlést kivesézni, hiszen az olvasók pontosan értik a választ.
Szüszer-Nagy Róbert
Székelyhon.ro

Sikeres évet zárt a váradi Szigligeti Színház
Eredményes évet tudhat maga mögött a Szigligeti Színház, hiszen számos fejlesztést sikerült eszközölnie, szakmai sikereket könyvelhetett el, lehetőségeket tudott biztosítani pályakezdő fiatalok számára, és új együttműködési megállapodásokat is kötött.
Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója arról számolt be az Erdély Online-nak, hogy a nézőszám valamivel emelkedett a tavalyi évhez képest. Nőtt a szabad jegyértékesítés, és közel 55 ezren látták az előadásaikat ebben az évben. Jelentősen bővült az eladott bérletek száma, vagyis átlépték a 4100-as határt, és ez nem áll meg, hiszen az új művészeti vezető, Novák Eszter érkezése után új ötletek is születtek, így például három új típusú, úgynevezett szabad bérletet vezettek be- a Szabadidő, a Trió és a Szigligeti Stúdió-, melyek egyik pozitív „tulajdonsága”, hogy az évad végéig árusíthatóak, tehát bármikor megvásárolhatóak, és nincsenek időhöz kötve. Számokban kifejezve, mindez azt jelenti, hogy 630 bérlettel adtak el többet, mint 2014-ben. Ezek egyharmada felnőtt, egyéni bérletházakban jött létre, és a jövőre nézve örömre ad okot, hogy meghaladta a 400-at a diákoknak eladott bérletek száma. Megítélésében az emelkedés egyrészt a szabadidő bérletek bevezetésével magyarázható- úgy látszik, hogy volt igény olyan bérletekre, melyek nincsenek előadásokhoz és bizonyos napokhoz kötve-, másfelől pedig azzal, hogy egyre népszerűbb a színházba járás azon fiatalok körében, akik egyéni és nem csoportos bérleteket vásárolnak, vagyis nem valamelyik tanáruk viszi őket „kézen fogva” egy-egy előadásra. Ebben nagy szerepet játszott a számukra megfelelő repertoár kialakítása, valamint az a tény, hogy minden évad elején sikeres megbeszéléseket folytatnak a tanintézmények vezetőivel, és közösen sikerül olyan ajánlatokat tenni a diákoknak, melyeknek köszönhetően vonzóbb lett nekik a színházlátogatás.
Fejlesztések
A főigazgató szerint ugyanakkor a fejlesztések szempontjából is egy eredményes évet tudhatnak maguk mögött. Köztudott, hogy létrehoztak egy újabb játszóhelyet, vagyis két stúdióteret alakítottak ki a Sonnenfeld-palotában, ahol 2020-ig érvényes bérleti szerződésük van. Az első másfél évben a saját bevételeikből fizették a bérleti díjat, egy féléve pedig engedélyt kaptak rá, hogy önkormányzati támogatásból tegyék ezt. Amúgy az ebből származó összegeket a tulajdonosok az ingatlan további felújításába fektetnek be, ami a szerződés egyik tárgyát is képezi. Most télen az udvar térkövezése következik, illetve még egy öltözőt csinálnak a művészek részére. A fűtést már meg sikerült oldaniuk, egyrészt légkondicionáló berendezésekkel, másfelől pedig hősugárzó panelekkel. A másik nagyon fontos fejlesztés, amire szintén nagyon büszke, az egy gépsornak a beszerzése, amivel elősegítik azt, hogy helyileg is minél több díszletelemet tudjanak gyártani. Ezzel kapcsolatban elmondható még, hogy az előadásaik, illetve az új bemutatóik száma a következő gazdasági évben el fogja érni a tizenhatot az eddigi tizenhárom helyett, hiszen az alternatív stúdiótér létrejötte maga után von olyan fejlődési szakaszokat is, melyekre eddig nem volt lehetőség. Egyazon időben próbálni tudnak a nagyszínpadon és a stúdióterekben is, így természetes módon a bemutatók száma is nő. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy ugyanazon időben több előadást is tudnak játszani, illetve önmagában egy társulat arra is képes, hogy egy része itthon szerepeljen, s közben a másik fele vendégelőadással lépjen fel máshol.
Pályakezdőknek
Czvikker Katalin arról is beszélt: párhuzamos szereposztással próbálnak előadásokat, és mindenki nagyon sokat dolgozik. Azon lehetőség, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítanak pályakezdő fiataloknak, ugyan nem újdonság, de számára és Novák Eszternek is kiemelten fontos, hogy a Szigligeti Társulat újra és újra meg tudjon újulni, friss energiák szabaduljanak fel. Ez ugyanakkor egy nagyon lényeges stratégiai lépés is a részükről, hiszen így kipróbálhatnak több fiatal, és a legtehetségesebbek számára ajánlani tudnak majd egy hosszabb távú együttműködést. Új arcokat fedezhettek fel a nézők a Nagyvárad Táncegyüttesnél is, hiszen a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem koreográfiai szakának végzős diákjai közül néhányat beemeltek egy nemrég bemutatott produkcióba. Emellett lehetőséget biztosítottak fiatal pályakezdő rendezőknek, illetve diákokat is kipróbálnak, nem csak végzősöket vagy pályakezdőket, hanem olyanokat is, akik még egyetemi hallgatók, és színészmesterséget tanulnak Marosvásárhelyen vagy Kolozsváron. A 2011-ben elindított iskolaprogramjuk töretlenül fejlődik, sőt, a jövő évben bemutatásra kerül majd egy olyan előadás, amelyet már Novák Eszter koordinál, és a címe Ki leszek, ha nagy leszek? A Liliput Társulat keretében folytatódik a gyermekek beemelésével létrehozott zenés előadások sora, jövő nyáron ismét megszervezik a havasrekettyei színházi tábort, és részt vesznek majd újból Esztergomban a bábtábor megszervezésében. A Szigligeti Tanoda (SziTa) keretében egy újabb kétéves képzést indítottak, három osztálynyi fiatallal, illetve egy drámapedagógiai képzést is indítottak pedagógusoknak, bábok segítségével és neves magyarországi szakemberek bevonásával, Oláh Anikó Katalin irányításával, illetve ötlete alapján, Bábóda címmel. A kisvárdai fesztivál fődíjának elhozatala egy fontos szakmai visszajelzése volt annak, hogy elismerik a Szigligeti Színház tevékenységét. Az elmúlt évben ugyanakkor újabb partnerkapcsolatok köttettek, a gyulai Várszínházzal és a gyergyói Figurával. A sikeres együttműködésre való tekintettel a szolnoki Szimfonikus Zenekar ismét meghívta a Nagyvárad Táncegyüttest a legújabb tánckoncertjére, melyet januárban rendeznek meg az ottani sportcsarnokban. A Tűzmadár című produkcióban olyan jelentős együttesek mellett léphet színpadra a Nagyvárad Táncegyüttes, mint a Magyar Nemzeti Balett, a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Pécsi Balett, valamint a szolnoki Nemzeti Énekkar, illetve a Bartók Béla Kamarakórus. Körvonalazódik egy újabb meghívás is, a Szolnoki Nyári Fesztiválra, melyet már most elő kell készíteni.
Független társulatokkal
Czvikker Katalintől az is megtudtuk, hogy jövő februárban vendégül látnak három független színházi társulatot: a marosvásárhelyi András Lóránt Társulatot, a marosvásárhelyi Spektrum Színházat és a sepsiszentgyörgyi M Stúdiót. „Örömmel fogadtuk a független színházi struktúrák közeledését olyan szempontból, hogy mindannyian rendelkeznek saját térrel is. Az András Lóránt Társulattal és a Spektrum Színházzal is sikerült már egy olyan együttműködési megállapodást kötnünk, melyben az egymás kölcsönös segítése és az egymás tereinek használata szerepel turnék esetében. Kőszínházként pedig azért örülünk ezeknek az előadásoknak, mert színesítik a programjainkat, és úgy gondolom, támogatnunk kell ezeket a kisebbségi, nehéz körülmények közt működő társulatokat a lehetőségeink szerint”-hangsúlyozta.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Marosvásárhely: Petőfire, a mádéfalvi veszedelemre és a Don-kanyari offenzívára emlékeznek
Petőfi Sándorra születésére emlékeznek a 2016-os év első napján Marosvásárhelyen. A következő napokban megemlékeznek a madéfalvi veszedelemről és a Don-kanyari offenzívárról is.
A 2000-ben felállított egész alakos Petőfi Sándor-szobornál, Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész alkotásánál, minden év január elsején emlékünnepséget szervez az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete. 2016. január elsején délután fél 1-kor várják a hagyományossá vált megemlékezésre a marosvásárhelyi magyar közösséget. Petőfi születésének 193. évfordulóján Ötvös József vártemplomi református lelkész mond beszédet, közreműködik Kilyén László színművész. A rövid ünnepséget koszorúzással és a legnépszerűbb Petőfi-dalok közös eléneklésével zárják.
Január 6-án, este 6 órakor a Kultúrpalota nagytermében a Siculicidium, vagyis a Madéfalvi veszedelem 252-ik évfordulójára emlékezik a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az erőszakos besorozás ellen lázadó székelyeket 1764. január 7-én Mária Terézia parancsára mészárolták le, 200 ember vált áldozatává a véres bosszúnak. Az évforduló előestéjén a székely nemzeti ellenállás hősi korszakának is nevezett, két esztendeig tartó küzdelemre emlékeznek és várják Marosvásárhely és Marosszék lakóit, de a távolabb lakókat is a szervezők.
Január 12-én a Don-kanyari offenzívára emlékeznek évek óta a marosvásárhelyiek a római katolikus temetőben felállított emlékműnél, Bocskai Vince szovátai szobrászművész alkotásánál. Az 1943. január 12-én kezdődő Don-kanyari offenzívánál 125 ezer katona vesztette életét, tűnt el, vált a fagyhalál áldozatává, vagy fogságba került. Maros megyéből 577 katonát azonosítottak a történészek, közöttük magyarokat, zsidókat és románokat. A megemlékezést az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szokta szervezni, a résztvevők között rendszeresen jelen vannak a történelmi egyházak lelkészei, a korszakot kutató történészek, valamint különböző civil és hagyományőrző szervezetek.
Antal Erika
maszol.ro