Bonyodalmak a március 10-i rendezvény körül
Hétfőn délelőtt ülésezett a köztéri rendezvények kérvényeit elbíráló, konzultatív jellegű bizottság, amely a Siculitas Egyesület által 2015. március 10-re, a székely szabadság napjára meghirdetett megemlékezés, illetve az előzetes bejelentésben feltüntetett menetelés és tiltakozás ügyében tárgyalt.
A tanácskozásra a magyar média képviselőit nem hívták meg. A sajtóban megjelent hírek szerint a helyi rendőrség vezetője egyebek között azt állította, hogy a március 10-i SZNT-rendezvény szervezőit külföldről finanszírozzák, mert csak így tudnak annyi embert odautaztatni, itatni, hogy aztán "karddal hadonásszanak és randalírozzanak". Máshol meg arról írtak, hogy a Siculitas Egyesület rendezvényeit örökre betilthatják Marosvásárhelyen.
Az idei március 10-i rendezvény előzetes bejelentésére 2015. január 30-án a polgármesteri hivatal átiratban közölte a Siculitas Egyesülettel, hogy az engedélyeztető bizottság 152. számú, január 30-án készült jegyzőkönyve alapján engedélyezi a Székely vértanúk emlékművénél a megemlékezést, de betiltja a menetelést, illetve a prefektúra előtti tüntetést. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint a lényeg a jegyzőköny-vön van. Ugyanis arra a bizottsági ülésre, amelyre a polgármesteri határozat utal, nem hívták meg a Siculitas képviselőit, ellenben február 9-én odahívták, hogy az említett jegyzőkönyvet írja alá.
– Odahívtak 9-én, ahol a megyei csendőrség parancsnoka tett fel kérdéseket nekem. Az indoklás az volt, hogy szükséges bizonyos kérdéseket tisztázni. Ez tulajdonképpen egy vallatásra emlékeztetett engem, ahol az előzetes bejelentésünkben foglaltakból kellett részben vizsgáznom, másrészt pedig a gyülekezési törvényből. És voltak a tavalyi rendezvénnyel kapcsolatos kérdések, ami nem hatásköre egy ilyen bizottságnak. Levetítettek egy talán 45 másodperces filmet a tavalyi rendezvényről, ami szintén nem a bizottság hatásköre, minősítő megjegyzéseket tettek a tavalyi, tavalyelőtti rendezvényünkre, és végül megkértek, hogy írjam alá a jegyzőkönyvet, amit nem tettem meg – nyilatkozta a Népújság kérdésére Izsák Balázs.
Kijelentette: a bizottság összetétele is diszkriminatív volt, mert a törvény azt mondja, hogy a bizottság tagjai a polgármester, a jegyző, a csendőrség, rendőrség. Ezzel szemben a hétfői tanácskozáson nem volt ott a polgármester, a helyi rendőrség igazgatója vezette a gyűlést, ott volt egy városi tanácsos, aki azzal vádolta az SZNT-t, hogy a tavaly a 60-as törvényt megszegték, mivel az tiltja az olyan rendezvényeket, ahol a fasiszta, rasszista, sovén elvek propagálása, a nemzet és az ország lejáratása, erőszakra buzdítás folyik… Izsák szerint erre más is utalt a gyűlésen, és olyan állítólagos kihágásokról beszéltek, amelyeket az előző években nem említettek a hivatalos jegyzőkönyvek.
Kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a klasszikus értelemben vett demokrácia működik-e Marosvásárhelyen, fogalmazott az SZNT elnöke. – Ha az egészet áthelyezzük a közigazgatási átszervezés kontextusába, ez az egész történet arról szól, hogy az Európa Tanácsot megpróbálják félrevezetni, ha tiltakozunk, megpróbálják betiltani a tiltakozást, megpróbálnak megfélemlíteni. Az égvilágon minden eszközt megragadnak, s úgy néz ki, hogy nincs, ami megállítaná ezt a közigazgatási tervet. Ennek a kontextusába kell az egészet elhelyezni: egy egész apparátus, rendőrség, kormány, csendőrség, állami intézmények, minden rá van állva – jelentette ki az SZNT elnöke.
A tavalyi rendezvényt követően büntetést róttak ki a Siculitas Egyesületre, amelyet az a bíróságon támadott meg, és az ügy máig sem zárult le.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Márton Antalra emlékeznek Ópáloson
Fogyunk. Újra veszteség érte az ópálosi magyarságot. Február 2-án egy temesvári kórházban elhunyt Márton Antal agrármérnök, akit végakarata szerint az ópálosi temetőben, a családja, a rokonok, barátok, a volt munkatársak részvételével helyeztek végső nyugalomra.
Márton Antal a Székelyföld csík-széki részéből származott abból a Márton családból, amelyik Márton Ferencz festőt, grafikus és szobrászt adta a nemzetnek, de távolabbi rokonságban volt Márton Áronnal, Erdély nagyszerű püspökével is, anyai ágon rokonságban volt a Mikes főnemes családdal is. Édesapja katolikus, a tavaly 100. életévét betöltött édesanyja református, ezért a családi megegyezés szerint a fiúkat katolikus, a leányokat református híveknek nevelték. Mivel mind a négy gyermek fiú volt, mindnyájukat a katolikus vallásban nevelték, de mindkét felekezet templomait látogatták. Édesapja a Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán szerzett agrármérnöki oklevelet, ezért sokáig a Duna-deltához közel egy hatalmas uradalmat irányított, ahova a családját is elvitte, de az édesanyja mindig visszavágyott, hogy Erdélyben szülje meg a gyermekeit. A II. bécsi döntést követően visszaköltöztek Észak-Erdélybe, Márton Antal Zsibón született, a zilahi Weselényi Gimnáziumban tanult. Édesapja 1948-ban alapító tagja volt az Aradi Állatorvosi és Állattenyésztő Főiskolának, amelynek tanára, dékánja volt. A Főiskola Temesvárra költözött, az ottani Mezőgazdasági Főiskola részeként, amelynek második rektora volt a haláláig.
Márton Antal a Kolozsvári Mezőgazdasági Egyetemen tanult, az utolsó magyar nyelvű évfolyamon, 1958-ban. Ekkor a Ménesi Kísérleti Állomásra helyezték gyakornoknak, majd az 1957-ben alakult Barackai Állami Gazdasághoz szegődött a néhai igazgató, Fazekas István hívására. Előbb Gyorokon egy szőlészeti brigádot, majd a Gazdaság szőlészeti részlegét vezette, ami magában foglalta az összes szőlőt Barackától Kovásziig. Mivel 1967-ben az ország szőlészetét farmokra osztották, maga Barackán a 2-es Szőlészeti Farmot vezette nyugdíjazásáig. Hosszú tevékenysége során, a többi igazgatóval együtt a hegyaljai, több száz hektárnyi szőlőt 100%-ban újratelepítették, Arad-hegyalján a közreműködésemmel újrahonosította a Nagyburgund és a Pinot noire fajtákat, átgondolt terveket készítettek a talajerózió elleni védelemre, kiépítve a szőlőben az útrendszert, vízgyűjtő gátakat, vízhálózatot telepítettek az egész területen. Nevéhez fűződik a félmagas törzsű termesztési módszer bevezetése. Helyi szakemberek bevonásával a munkák gépesítésére talajművelő eszközöket készítettek. A föld szerelmese volt, nyugdíjba vonulása után a kertjében gazdálkodott, ahol maga ásta, kapálta, metszette, permetezte a szőlőjét, a gyümölcsfáit, a málnáit. A fölösleget a piacon értékesítgette, hogy pótolja a szégyenteljes nyugdíját, hogy segítse a gyermekeit. Tudását, tapasztalatát megosztotta azokkal, akik igényelték, de felkérésre bármilyen munkát elvégzett a magángazdák szőlőiben, gyümölcsöseiben, ahol 27 rendszeres kliense volt.
A sok munkának a betegsége vetett véget, a legjobban az bántotta, hogy nem bírt tovább dolgozni.
Nemcsak Márton Antal, aki az egész életét Arad-hegyalja szőleire áldozta, hanem a többi ópálosi, valamikor az állami gazdaságban dolgozott személy is szomorú volt, kisemmizettnek érezte magát a rendszerváltás után, amikor is a 18-as földtörvény alkalmazásával ők semmi földet nem kaptak. Eközben Ménestől Pankotáig, Magyarádig minden egykori állami gazdasági alkalmazott, beosztásának a függvényében, 1-3 hektár szőlőt vagy szőlőnek való területet kapott. Méghozzá hivatalosan, birtokívvel alátámasztva. Közülük sokan nem tudtak mit kezdeni a földdel, vagy nem volt kedvük a megmunkálásához, ezért eladták azt. Hogy kik vásárolták meg, nem rám tartozik, de Márton Antalra emlékezve e szomorú dolgok is eszembe jutottak.
Tisztelettel,
id. Barabás József ópálosi nyugdíjas, a Barackai Borkombinát egykori pincemestere
Nyugati Jelen (Arad)

Guanó a Házsongárdban: nincs pénz a megoldásra?
Évek óta visszatérő, megoldatlan probléma a kolozsvári Házsongárdi temetőben a varjúürülék.
A kolozsvári temetőszabályzat szerint a sírhelyek tisztán tartása az azokat koncesszionálók feladata, ám utóbbiak minden igyekezete ellenére a guanó sok esetben vastag rétegekben lepi el a (műemlék)sírokat. – Még ha naponta le is takarítom, másnap ugyanaz a látvány fogad – panaszkodott telefonon egyik olvasónk. Megkeresésünkre a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal sajtóosztálya azt válaszolta: a vadásztörvény tiltja, hogy városban lelőjék a madarakat, ráadásul a varjak védettek. Felemlegettük azt a korábbi önkormányzati elképzelést, miszerint egy akusztikai berendezéssel, „hangágyúval” riasztanák el a temető fáira éjszakázni érkező madarak százait. A sajtóosztály szerint azonban a berendezések túl drágák voltak, ezért elálltak az ötlettől. Talán lehet, hogy ismét utánanézhetnének az áraknak, mert az interneten már 1000 lejnél jóval olcsóbban is kínálnak ilyen szerkezetet…
Szabadság (Kolozsvár)

Maros menti falvak egykori leírása
A Nagyenyeden megjelenő Közérdek című hetilap 1893-as évfolyamát tanulmányozva, Alsófehérmegye északkeleti részének, vagyis a marosújvári járás felső részének ismertetése utazási modorban című folytatásokban megjelent leírás vonta magára a figyelmemet. Szerzője Szabó Gyula maroscsúcsi állami iskolai tanító. Kilétéről, sajnálatos módon, semmit nem sikerült azonosítanom. Írása alapján viszont kijelenthető, hogy értelmes, jól felkészült, sokoldalú ismeretekkel rendelkező pedagógusról van szó, aki kellő szakértelemmel vizsgálta és vetette papírra az útjába ejtett falvak történelmi múltjának legfontosab vetületeit, korabeli állapotának pillanatnyi helyzetét.
A szerző, írása bevezető részében, vagy ahogy maga nevezi, az Előismertetésben a marosújvári járásban levő 5 körjegyzőséget ismerteti. Így a nagylaki körjegyzőség Hari, Nagylak és Káptalan falvakat, a maroscsúcsi Koppáns, Csúcs, Gabud és Gezse helységeket, a csekelaki Batiz, Csekelaka, Czintos, a magyarbükkösi Bükkös, Istvánháza, Ozd, Lándor, Gambucz, míg a kutyfalvi Kutyfalva, Szentjakab, Oroszi, Péterlaka helységeket foglalta magába. Ezen falvak közül Nagylak, Káptalan, Maroskoppánd, Csúcs, Gezse, Oroszi, Kutyfalva a Maros völgyében, annak bal partján, a többi az ózdi patak völgyében és annak jobb és bal oldali mellékvölgyeiben, Hari pedig a forrói völgyben helyezkedik el. Ezen falvak határainak terjedelme 36 163 kat. hold, melyből a falvak területe 754 hold 607 négyzetöl, szántó 16 733 hold 18 négyzetöl, kaszáló 5253 hold 1290 négyzetöl, legelő 6212 hold 627 négyzetöl, erdő 4876 hold 393 négyzetöl, szőlő 598 hold 415 négyzetöl, nádas 30 hold 987 négyzetöl, terméketlen 1706 hold 612 négyzetöl. E falvakban 2527 házban lakott 12 138 lélek, nemzetiség szerint: 4635 magyar, 92 német, 7262 román, 332 egyéb nemzetiségű. Vallás szerint: római katolikus 192, görög katolikus 5943, görög keleti 1651, református 3916, lutheránus 18, unitárius 43 és mózesvallású 176.
FOLYTATJUK
Szabadság (Kolozsvár)

Szentgyörgyi romastratégia magyarországi mintára
A magyarországi Máltai Szeretetszolgálat roma kérdésekkel foglalkozó szakemberei segítik Sepsiszentgyörgy önkormányzatát, hogy véglegesítse romastratégiáját.
A küldöttség kedden érkezett Háromszékre, ahol az Őrkő negyedben élő roma közösség helyzetét mérik fel, és a helyszíni információk, valamint közel egy évtizedes tapasztalat alapján fogalmazzák meg az oktatás, nevelés, kultúra és hagyományápolás területére vonatkozó javaslataikat. Tischler Ferenc alpolgármester lapunknak elmondta: a Máltai Szeretetszolgálat roma kérdésekre szakosodott önkéntesei az elmúlt tíz évben látványos eredményeket értek el, a tevékenységük nyomán több roma közösségben állt be gyökeres változás.
A sepsiszentgyörgyi elöljárók az elmúlt év végén tanulmányozták a magyarországi példákat, voltak Tatabányán, Monoron, Veszprémben, és mindenhol tetten érhető volt a fejlődés, mesélte az alpolgármester. Hozzátette, a máltaiak elsősorban a nevelésre, kisgyerekekkel és édesanyákkal való foglalkozásra fektetik a hangsúlyt.
„Már nulla évtől elkezdik a foglalkozást, észrevették, hogy a roma anyák nem tanítanak gyerekdalokat, mondókákat a kisbabáknak. Ha ezt sikerül behozni, akkor a gyerek nem indul hátránnyal, amikor óvodába kerül” – magyarázta Tischler Ferenc. Hozzátette, a követési folyamat is működik, arra törekednek, hogy minél több roma gyerek jusson be gimnáziumba vagy éppen egyetemre.
A sepsiszentgyörgyi elöljárók abban bíznak, hogy a magyarországiak tízéves tapasztalatára alapozva sikerül majd elkerülni az ottani hibákat, hiszen például Veszprémben elüldözték a romákat, ám néhány év múlva visszaköltöztek, és a korábbinál sokkal agresszívabban viselkedtek. Ezek a szakemberek a választási kampányban is sikeresen közvetítettek a roma közösség és a szélsőséges politikum között is, tette hozzá Tischler.
A helyi civil szervezetek, melyek az elmúlt években az Őrkőn dolgoztak, fenntartásokat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy miért kell magyarországi szakvéleményre alapozni, ám Tischler Ferenc szerint a romastratégia gyakorlatba ültetésében az ő partnerségükre is számítanak. „Egyeztetünk, hogy ki melyik szeletét vállalja, milyen területen szeretnének tovább dolgozni, ám ezt össze kell hangolni, hiszen az eddigi sok önálló, apró projektnek alig van látható eredménye” – szögezte le az alpolgármester.
Az Őrkő negyedben mintegy kétezren laknak, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet felmérése szerint a felnőttek egynegyedének van munkahelye, a többség pedig mélyszegénységben, havi 125 lejből él.
Bíró Blanka |
Krónika (Kolozsvár)

Panaszkodnak az egészségügyi kártyára a háziorvosok
Számos háziorvos panaszkodik amiatt, hogy tíz nappal az elektronikus egészségügyi rendszer beindítása után sem működik megfelelően az informatikai program, ezért nem tudják aktiválni a páciensek elektronikus kártyáját.
Rodica Tănăsescu, a háziorvosokat tömörítő országos egyesület vezetője rámutatott: tapasztalataik szerint egyes napokon a rendszer egyszerűen leáll, máskor a kártyákkal van valami probléma. „Ahogy sejtettük, a kártyás rendszer csak újabb teher a szakemberek számára” – vélekedett Rodica Tănăsescu, aki szerint azokat a polgárokat, akiknek a kártyáját nem tudták használni, a biztosítóhoz küldték.
A háziorvosok egyesületének elnöke arról is beszámolt, hogy egy azonosító aktiválása három–öt percet igényel, és a háziorvosok általában egyszerre egy család több tagjának kártyáját is érvényesítik, akkor is, ha egy személy viszi be azokat a rendelőbe.
Vasile Ciurchea, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) vezetője erre reagálva elmondta: minden bizonnyal azokban az orvosi rendelőkben, ahol gondok adódnak az aktiválással, a szakemberek más informatikai programot használnak, mint amit a CNAS ingyenesen rendelkezésükre bocsátott.
„A rendelőkkel, kórházakkal és szolgáltatókkal kötött keretszerződés értelmében az érintett intézményeknek vagy a biztosító által javasolt programot kell használniuk, vagy szakembert kell hívniuk, aki kompatibilissé teszi az eszközt a rendszerrel” – magyarázta Ciurchea.
A CNAS elnöke azt is elmondta, hogy az elektronikus egészségügyi kártya akkor zárolódik, amikor egymás után ötször helytelenül írják be a számkódját. Ebben az esetben a páciens háziorvosa kérhet segítséget: a problémát jeleznie kell egy telefonszámon, ezt követően pedig e-mailt kap az azonosító adataival, amellyel ismét aktiválhatja azt.
Vasile Ciurchea kedden arról is beszámolt, hogy még mindig vannak olyan nagykorú állampolgárok, akik nem vették át kártyájukat: az érintetteknek a háziorvosuknál kell jelentkezniük, akiknek azonban nincs hivatalos háziorvosuk, az egészségbiztosítási pénztár helyi kirendeltségénél vehetik át az azonosítót.
Az eddigi bejelentésekkel ellentétben egyébként a CNAS vezetője kedden már arról számolt be, hogy az aktiválást nemcsak a háziorvosok végezhetik el, hanem bármely egészségügyi intézmény vagy szolgáltató – kivéve a gyógyszertárakat – megteheti ezt. Többnapos kórházi kezelés esetén a kártyát kétszer, beutaláskor és távozáskor kell használni.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)

Merjük kérni
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája által küldött elektronikus levélben értesíti a médiát arról, hogy Kolozsvár magyarsága nevében beadványt adott be a Polgármesteri Hivatalhoz.
Tudatja, „az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezete a kolozsvári városvezetés által oly sokszor hangoztatott európai értékekkel ellentétesnek tartja azt a bírósági döntést, mely érvénytelenítette azt az első fokon már elfogadott ítéletet, mely kimondta a város helységnévtáblájának többnyelvűsítését. Erdélyi magyarság nyelvi jogainak védelme elsősorban nem a politikai pártok és civil szervezetek feladata lenne, hanem a várost vezető hatóságok előírt kötelessége. Az Erdélyi Magyar Néppárt azt önmagában véve is komoly problémának tartja, hogy az Európai Unió egyik tagállamában bírósági eszközökkel próbálják ellehetetleníteni a kisebbségek nyelvi jogainak kiteljesedését, az pedig külön szegénységi bizonyítvány, hogy ez Európa Ifjúsági Fővárosában történhet meg. A kialakult helyzet mihamarabbi rendezése érdekében a Néppárt Kolozs megyei szervezete beadvánnyal fordult a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalhoz, kérve a város helységnévtábláin a magyar elnevezések mihamarabbi feltüntetését. A tábla-ügy minél gyorsabb és méltányosabb megoldására Kolozsvár polgármesterének is lehetősége lenne, aki hosszadalmas jogi procedúrák nélkül is rendelkezhetne a többnyelvű táblák kitételéről.” Itt talán felvetődhetne az a kérdés, miért oly feledékeny a város polgármestere, aki nagyon sokat köszönhet azoknak a magyar választóknak, akik rá adták a szavazatukat a legutóbbi helyhatósági választások alkalmával. „A Néppárt Kolozs megyei szervezete arra kéri a kolozsvári civil és érdekvédelmi szervezeteket és magánszemélyeket, hogy hivatalos formában, a városvezetéshez címzett levélben kérjék alapvető nyelvi jogaik tiszteletben tartását. Amennyiben a Néppárt a törvényes határidőn belül nem kap választ beadványára, avagy elutasítják kérését, a szervezet bíróság Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodájához fordul.” Ma Kolozsvár magyarságának meg kellene szívlelnie e nemes ajánlat lehetőségeinek törvényes formába foglalt előnyeit. A közönynek bizonyos helyzetekben nincs eredménye, merjük kérni azt, ami a törvények szerint is jogos.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro

Szatmárnémetiben vendégszerepel a nagyváradi Szigligeti Színház
A Harag György Társulat meghívására A világcirkusz című táncszínházi produkciójával vendégszerepel Szatmárnémetiben a nagyváradi Szigligeti Színház 2015. február 13-án, pénteken, 19 órától a Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében. Az előadás alapja Nagy Dániel Cirkusz című kisregénye, amelyet Bodolay Géza Jászai Mari-díjas színházi rendező, egyetemi oktató dramatizált.
Az előadás rendező-koreográfusa Juronics Tamás Kossuth-díjas táncművész és koreográfus, színházi rendező, a Szegedi Kortárs Balett művészeti igazgatója, díszlet- és jelmeztervezője Bianca Imelda Jeremias, világítástervezője Stadler Ferenc, rendezőasszisztense Szőke Zsolt.
A főbb szerepekben Dobos Imre, Dimény Levente, Csatlós Lóránt, ifj. Kovács Levente, Tasnádi-Sáhy Noémi, Hunyadi István, Kiss Csaba, Kocsis Gyula, Szabó Eduárd és Szotyori József látható. A produkciót a Szigligeti Társulat és a Nagyvárad Táncegyüttes közösen készítette el és adja elő.
Az előadás a Harag György Társulat és a Szigligeti Színház között tavaly megkezdett bérletcsere-megállapodás folytán érkezik Szatmárnémetibe. A két társulat közötti megegyezés értelmében vendégszerepelt 2015. február 7-én, szombaton este a szatmárnémeti színházi műhely Koldusopera című produkciójával a Körös-parti színházban. A Nagyváradon is nagy sikerrel játszott előadást a Kossuth- és Jászai-díjas rendező Babarczy László vitte színre 2014 őszén.
Az előadást azon bérletesek tekinthetik meg, akik választottként A világcirkuszt jelölték meg, illetve jegyet is lehet váltani rá a színház Horea úti jegypénztárában, minden hétköznap 10 és 17 óra között, vagy interneten a biletmaster.ro jegyértékesítő rendszeren keresztül. További információkért a 0261-712106 telefonszámon vagy a szervezes@harag.eu e-mailcímen lehet érdeklődni.
Kimondottan az I. világháború a témája Nagy Dániel Cirkusz című regényének (Arad 1926): a mű gerincét alkotó cirkuszi előadás tulajdonképpen a lezajlott háború allegóriája. Az expresszionista hangvételű alkotás hatalmas látomás a háború borzalmairól; felépítésében egyrészt a groteszk és az abszurd, másrészt a realista mozzanatok gyakori együttes alkalmazása fokozza a háború elembertelenítő mivoltának ábrázolását. „A Cirkusz pokoli szatíra, Swift és Orwell irodalmi bordájából metszett remekmű. A Remike kívánságára vérért lihegő artisták, a világban tévelygő, teljesen naiv Isten, a mindenen diadalmaskodó kegyetlenség – mindez borzasztó látomás a világháborúról, és még annál is többről: a mai és mindenkori ember esztelenségéről, önzőségéről, kíméletlenségéről. A Cirkusz iszonyú önarckép rólunk, akik szeretnénk, de nem tudunk emberek lenni.” (Demény Péter)
Juronics Tamás 1987-ben végezte el a Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc tagozatát, a Szegedi Balett táncosa, 1990-től magántáncosa, 1991-től pedig koreográfusa lett. Nevéhez több mint 50 koreográfia fűződik. 1993 óta a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője. 2007-2008 között a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke volt.
maszol.ro

Így telik a börtönben Nagy Zsolt egy napja
A Veled vagyunk, Zsolt! Facebook-oldalon újabb levelet tettek közzé Nagy Zsolttól, aki egyelőre a rahovai börtönben várja a döntést arról, hogy hol kell majd letöltenie a négy éves büntetését. A volt miniszter a börtönkörülményekről, a napi programjáról számol be.
Íme a teljes szöveg:
"Gondolom a VVZS olvasói közül nemigen fordultatok meg ilyen intézményben, ahol most már 2 hete bentlakó vagyok. Ezért megpróbálom megosztani veletek ezt az élettapasztalatom.
Azzal kezdeném, hogy semmi köze az amerikai filmekben látottakhoz. A különbség nem csak abban áll, hogy itt nincs egyenruha.
A kb. 20 nm-es szobában van 4 db. régi, vasból készült emeletes ágy, 1 asztal, zuhany, kagyló és WC. A vastag vasajtót egy rácsos ajtó duplázza meg belülről. Az ablak mintegy 1,70 magasban van, sűrű ráccsal takarva a napfény bejutását is. Ezért nappal szinte állandóan égnie kell a szemsértő fehér neoncsőnek. Nem vagyok fázós, de így is jó pár napba került, ameddig megszoktam a szerintem alig 15 fokos hőmérsékletet.
A nap reggel 6-kor kezdődik, amikor nagy zörgés kíséretében kinyitják az ajtón levő vasablakot. Érkezik a reggeli. Az eddigi tapasztalat szerint ez lehet 1 db. főtt tojás vagy egy pár db. keksz marmaládéval (egy furcsán kemény állagú lekvár). 7-kor jön a reggeli ellenőrzés, 3-4 fegyőr érkezik egyszerre, egyikük egy nagy fakalapáccsal határozottan megdöngeti a rácsokat az ablakon (ez komoly) és megkérdezik, hogy van-e valami gond. Ezt követően csak akkor zavarnak, ha valahova el kell kísérniük. Ez a valahova lehet: ügyvédi látogatás, pszichológus, orvosi kabinet, nevelő, szociális asszisztens.
Dél körül hozzák az ebédet, amit még nem kockáztattam meg. Délután 4 és 6 között van a séta programom, egy kb. 30 m hosszú, 7 m széles, minden oldalán bekerített, betonozott udvaron. Ez jobban hangzik, mint a ketrec. Igyekszem minden nap kimenni és leszaladni a napi 30 percet.
A szobánkban van egy TV, amin bizonyos órákban kb. 10 csatorna közül lehet válogatni. Az Erdély TV nincs közöttük…
Este 7-kor van az „esti vizit”, szintén a fakalapáccsal.
A villanyoltás fakultatív, a szoba lakóinak a megegyezése szerint. Pontosítok: az általunk vezérelt világításról írtam az előbb, ugyanis éjjel is állandó fény van. A vaságyak nyikorgása mellé az éjszakák folyamán a más szobákból áthallatszó kiabálás, időnként verekedés zaja, „manele” éneklés társul.
Folytatás következik. Javasolt témák: a fegyőrök, a „bentlakók” stb."
maszol.ro

Román "civilekkel" egyeztetett Kelemen a választási törvényről
Az RMDSZ bizonyos feltételekkel támogatja az arányos képviselet elvének megőrzését mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokon, illetve a választási küszöb 3 százalékra való csökkentését a megyei önkormányzati megmérettetésen.
Erről Kelemen Hunor szövetségi elnök beszélt kedden a Politika Határok Nélkül (Politică fără Bariere) nevű civil ernyőszervezet által szervezett bukaresti találkozón. Közölte: az RMDSZ azzal is egyetért, hogy a pártalapítás szabályozását egyszerűsíteni kell, illetve támogatja a pártoknak kizárólag az állami költségvetésből történő támogatását.
A találkozón az ernyőszervezetet Florina Presada, Mircea Kivu és Claudiu Ștefan Crăciun képviselte, akik a parlamenti jelenlegi törvénykezési prioritásairól faggatták Kelement, elsősorban a választási törvény, valamint a pártok működésére és finanszírozására vonatkozó jogszabályok módosításáról.
Kelemen Hunor a találkozó kezdetén az államelnöki kampányban tapasztalt eljárásbeli hiányosságokat tette szóvá, köztük az elnökjelölteket támogató aláírásokat tartalmazó ívek ellenőrzésének problémáját. „Már a 2004-es versenyben is volt olyan jelölt, aki a támogatói névsort betűrendben mutatta be, és utólag senki nem ellenőrizte ezek hitelességét. Ez a folyamatot továbbra is puszta formaságnak tekintik” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
A szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a törvények módosításakor a társadalomnak és politikai szereplőknek azt is figyelembe kell venniük, hogy a változások milyen következményekkel járhatnak.
„Pontos elképzelésünk kell hogy legyen a változtatásokról, hogy ne a szélsőségek megjelenését támogassuk a politikai palettán, hiszen láthattuk, mi történt Görögországban és Spanyolországban a szélsőjobb és a szélsőbal feltörekvésével” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki szerint a parlamenti választásokon érvényesített egyéni választókerületes rendszer sem sorolható a sikeres közéleti kíséretek közé.
Romlott a képviselet
A politikus szerint ez a jogszabály bebizonyította, hogy a hazai demokrácia minőségét nem az egyéni választókerületek fogják megmenteni. „Éppen ellenkezőleg, 2008-tól a parlamenti képviselet minőségének romlását tapasztalhattuk, ezért támogatja az RMDSZ azt a rendszert, amely az arányos képviseletet leginkább lehetővé teszi, vagyis a megyei listás megoldást” – jelentette ki a szövetségi elnök.
A politikus szerint a pártok kizárólag állami költségvetésből történő, kiegyensúlyozott és átlátható finanszírozásával a korrupció visszaszorítható, felszámolható. Ugyanakkor kijelentette: az RMDSZ támogatja a pártalapításra vonatkozó eljárás egyszerűsítését, azonban azt is hozzátette, hogy a régebbi politikai alakulatok belső megújulására az újak létrejöttének semmiféle hatása nincs. Ennek leghatékonyabb ösztönző erejét azok a visszajelzések képezik, amelyek a társadalomból érkeznek.
maszol/közlemény.ro

Ősztől megszűnhet a marosvásárhelyi magyar gyógyszerészképzés - FRISSÍTETT
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora szerint ősztől megszűnik a magyar nyelvű gyógyszerészképzés az oktatási intézményben – közölte szerdán internetes oldalán a Krónika című erdélyi magyar napilap.
A rektor a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) határozatát ismertette, mely szerint a MOGYE nyáron száz helyre hirdethet felvételit a gyógyszerészeti fakultáson a román tagozaton, és nem hirdethet felvételit a magyar gyógyszerészképzésre.
Leonard Azamfirei rektor úgy vélte, a felelősség azokat a magyar oktatókat terheli, akik nem állították össze az akkreditációs iratcsomagot. Szilágyi Tibor, a rektorhelyettesi tisztségéből lemondott magyar oktató viszont éppen a rektort tette felelőssé, aki szerinte diszkriminálni próbálja a magyar gyógyszerészképzést.
Leonard Azamfirei kicsinyességgel és rosszhiszeműséggel vádolta az egyetem magyar illetékeseit és úgy vélte, „politikai okok miatt nem voltak hajlandók összeállítani az akkreditációs dossziét”. Szerinte ezzel a lépéssel magyar kollégái a gyógyszerészpályára kívánkozó magyar középiskolásokat csapták pofon. Azamfirei adminisztratív szankciókat helyezett kilátásba az általa meg nem nevezett felelősök ellen. A Krónika információi szerint a MOGYE vezetősége Sipos Emese leköszönt dékánhelyettes ellen kezdeményezett belső vizsgálatot.
A rektor kijelentette, az egyetem vezetősége minden törvényes lehetőséget megragad annak érdekében, hogy a fővárosi hatóság változtasson az álláspontján. „Mi, román vezetők próbáljuk meg kijárni azt, amit a törvényes határidőn belül a magyar illetékesek nem voltak képesek, vagy nem akartak” – hangoztatta az intézményvezető.
Szilágyi Tibor volt rektorhelyettes szerint szó sincs arról, hogy nem állították volna össze az akkreditációs dossziét. „Csakhogy Sipos Emese, aki korábban lemondott a dékánhelyettesi tisztségéről, teljesen érthető módon nem volt hajlandó aláírni egy, a magyar diákokat diszkrimináló dokumentumot” – mondta el Szilágyi.
Hozzátette, a román és magyar tagozat akkreditációs kérelme azonos, csak a dosszié fedőlapján ír mást. Míg a román nyelvű oktatás esetében végleges akkreditációról van szó, addig a magyar nyelvűben mindössze ideiglenesről. Magyarázata szerint ideiglenes engedélyt az újonnan létesített fakultások kapnak, Marosvásárhelyen pedig 1948 óta zajlik magyar nyelvű gyógyszerészképzés. Szilágyi hozzátette, a magyar oktatók abba is beleegyeztek volna, hogy benyújtják az ideiglenes akkreditációról szóló kérelmet, de akkor azt külön kapják meg, és ne a román tagozat részeként.
Szilágyi Tibor maga is úgy látta: fennáll annak a veszélye, hogy a MOGYE-n ősztől ne induljon magyar nyelvű gyógyszerészképzés, de hozzátette, a helyzet még változhat. Az egyetem szenátusa hétfőn tárgyalja a magyar gyógyszerészképzés kérdését.
A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult meg 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvos- és gyógyszerészképzést. Ma az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek Kolozsvár, (MTI)

Székely Szabadság Napja – Az EMNP kiáll a Székely Nemzeti Tanács mellett
Március 10., a Székely Szabadság Napja, immár nemzeti közösségünk többségének tudatába beivódott emlékezési dátum. Az elnyomó főhatalom elleni tiltakozás jelképeként autonómiaküzdelmünk mozgalmi ágának meghatározó része. A Székely Nemzeti Tanács által évente megszervezett emlékezés közösségi önazonosságunk fenntartásának eszköze, ugyanakkor természetes, hogy összekötendő az aktuális jogcsorbító intézkedések elleni tiltakozással.
A közel egyéves „szünet” ellenére nyilvánvaló, hogy a bukaresti hatalom nem mondott le a számunkra, erdélyi magyarok számára hátrányos új területi-közigazgatási regionális felosztásról. Ez ellen minden eszközzel tiltakoznunk kell. A demokratikus társadalmakban a gyülekezési- és véleménynyilvánítási szabadság alapvető jog, amivel mi is élni szeretnénk és élni is fogunk.
Az elmúlt években közösségünk bebizonyította, hogy képes méltósággal és fegyelmezetten, a törvények betartásával emlékezni, illetve ha kell, tiltakozni. Tette ezt annak ellenére, hogy a hatóságok viszonyulása sokszor inkább felelőtlen és provokatív volt, mint megbékélő és jövőbe tekintő. A tragikus 1990-es márciusi események 25. évfordulója körül elutasítunk minden olyan intézkedést, amely a feszültségek fokozódásához vezethet. A tiltakozó felvonulás betiltását – amellett, hogy alapvetően törvénytelen – pontosan ilyen felelőtlen és veszélyes intézkedésnek tekintjük. Az Európai Unióban az autonómia mindenütt, ahol alkalmazásra került, stabilitást, a feszültségek csökkenését és a számbeli többség-kisebbség viszonyának normalizálását vonta maga után. Ez a követendő példa, aminek a megvalósításáért párbeszédre és nyitottságra van szükség, és nem tiltásokra vagy egyéb elhallgattató és elnyomó intézkedésekre!
Az Erdélyi Magyar Néppárt kiáll a Székely Nemzeti Tanács mellett a tiltakozó felvonulás ügyében is. Felszólítjuk a marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalt, hogy mondvacsinált – a kommunista diktatúrára emlékeztető – indokokkal és módszerekkel ne csorbítsa alapvető jogunkat a méltóságteljes emlékezéshez és a békés, demokratikus tiltakozáshoz!
Ugyanakkor elvárjuk a bukaresti törvényhozó és végrehajtó hatalomtól, vegye tudomásul Székelyföld népének egyértelmű akaratát, amelyet a Székelyek Nagy Menetelése mellett a székelyföldi önkormányzatok által elfogadott határozatok növekvő száma is bizonyít, és álljon el a Székelyföld közigazgatási felosztását célzó törekvéseitől. Kolozsvár, 2015. február 12.
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége nevében
Szilágyi Zsolt elnök
Erdély.ma

Magyar alpolgármestere van Nagyváradnak
A döntéssel kétharmados többsége lett a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ képviselőinek, így Ilie Bolojan polgármester reméli, hogy fontos döntéseket könnyebben hozhatnak meg. A leváltott alpolgármester pártja, a PSD ellenzékbe vonul.
Ilie Bolojan polgármester kijelentette, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ képviselői új többséget alakítottak ki a városi tanácsban. Ezt azért tartotta fontosnak, mert az új, kétharmados többséggel könnyebben meghozhatók a város számára fontos döntések. A polgármester közölte, politikai döntés született, amely nincsen összefüggésben a leváltott alpolgármester városvezetői munkájával. Huszár István alpolgármesteri kinevezését 19 helyi képviselő támogatta szavazatával, egy képviselő ellene szavazott, a Szociáldemokrata Párt (PSD) hét képviselője pedig a szavazás előtt elhagyta a gyűléstermet. Az új alpolgármester mérnöki végzettséggel rendelkezik, harmadik mandátumát tölti a nagyváradi önkormányzatban.
A leváltott alpolgármester érthetőnek tartotta, hogy három hónapja tartó tárgyalások elvezettek az RMDSZ és a PNL szövetségéhez. Hozzátette, a PSD ellenzékbe vonul Nagyváradon. Az RMDSZ a 2012-es önkormányzati választások után szorult ki a nagyváradi városvezetésből. Korábban 11 évig Biró Rozália volt a város egyik alpolgármestere. A 2012-es nagyváradi önkormányzati választásokat a PNL és a PSD által alkotott Szociálliberális Szövetség (USL) nyerte. Azóta azonban alaposan átrajzolódott a politikai paletta: felbomlott az USL, a PNL pedig egyesült a korábbi ellenzék legjelentősebb pártjának számító Demokrata Liberális Párttal (PDL).
MTI
Erdély.ma

Csángók – Honfoglalás Moldvában
Csángók: kunok, románok, magyarok?
Lehetséges, hogy a csángók a hont nem foglalt magyarok utódai? Vagy talán nem is magyarok, hanem kazárok, besenyők vagy kunok? Netán elmagyarosított románok? A szakirodalomban számos nézet fölbukkant már, többségüket azonban semmilyen érv nem támasztja alá.
Nemrégiben összefoglaltuk, ki mindenkit neveznek csángónak, s hogy e csoportok közül a tudományos irodalom elsősorban a moldvai csángókról beszél, amikor a csángókat említi. Nincs azonban egyetértés abban, mikor kerülhettek a csángók ősei Moldvába. A honfoglalás előttről maradtak ott? A tatárjárás után telepítették oda őket? Vagy még később? Esetleg a kunokkal volnának valami kapcsolatban – netán elmagyarosított románok lennének? Ezt a kérdést járjuk körül. A történeti Moldva
Először azonban jó tisztázni, hogy a mai Románia Moldva nevű területe nem azonos a történeti Moldvával, amelyről a csángók középkori történetének leírásakor beszélni szoktunk. Ennek határait nyugaton a Kárpátok, keleten a Dnyeszter adta, magába foglalta Besszarábiát, északon pedig Bukovinát, területe délen a Fekete-tengerig terjedt.
Ezen a területen a 6–7. századtól kezdve szlávok telepedtek meg, előtte a 4–5. századtól különböző nomád népek birtokolták, rövidebb-hosszabb időt töltve itt rendszerint addig, míg egy őket azonos útvonalon követő, szintén keletről érkező újabb nomád nép át nem vette az uralmat a legeltetésre kiválóan alkalmas, vízben gazdag terület fölött. A hunok, avarok, bolgárok után a magyarok is megszálltak ezen a vidéken, a 9. század végén innen űzték őket a Kárpát-medencébe a besenyők. Ők sem legeltethették sokáig nyugalomban méneseiket és csordáikat, nem sokkal később a kunok semmisítették meg őket.
A terület a 12–13. században a kunok által uralt terület, Cumania nyugati része volt, de már ekkor jelzik a források, hogy vlahok, azaz románok is éltek itt. A kunok 1223-ban, a Kalka mentén a mongoloktól elszenvedett vereségük után a magyar királytól kértek védelmet. 1227-ben a Dnyesztertől nyugatra lakó kunok uralkodója fölvette a kereszténységet, és a magyar király fennhatósága alá helyezte országát: Magyarország uralkodójának címébe ekkor került be a Rex Cumaniae (Kunország királya) cím is. A 13. század harmincas éveitől azonban a kunok hatalmának véget vető mongolok lettek a terület urai, s a térség mindaddig az Arany Horda része maradt, amíg 1345-ben Nagy Lajos magyar király hadvezére, Lackfi András a Dnyeszteren túlra nem szorította őket. A terület ekkor újra a magyar király fennhatósága alá került, neve ekkor a királyi oklevelekben terra nostra Molduana (moldvai területünk). A Moldvai Fejedelemséget a Máramarosból a magyar király engedélyével ide költöző Dragoş alapította az 1350-es évek elején, s bár a névleges függés még egy ideig fennmaradt, a Moldvai Vajdaság az 1360-as évek közepétől gyakorlatilag önállóvá vált.
Románok, besenyők, kunok?
A csángók magyar származását nemigen kérdőjelezik meg – amikor mégis, az általában politikai indíttatásból történik. A hivatalos román történettudomány az 1980-as évek második felében próbálkozott azzal, hogy kizárólagossá tegye azt az egyébként már fél évszázaddal korábban fölvetett nézetet, hogy a moldvai csángók eredetileg románok voltak, csak elmagyarosították őket. A törekvés alapjául Dumitru Mărtinaş 1985-ben kiadott könyve szolgált: ebben a szerző azt fejtegette, hogy a csángók ősei Erdélyben élő románok voltak, akik katolikus hitre tértek, és „valamilyen fokon” megtanultak magyarul, aztán a 17. században Moldvába telepedtek, de a katolikus egyház folytatta elmagyarosításukat. Ennek éppen az ellenkezője az igaz, a Vatikán a csángók elrománosításában játszott vezető szerepet, egyébként pedig helynevek, személynevek, nyelvtörténeti, történeti, régészeti, néprajzi érvek sokasága bizonyítja, hogy a csángók magyar eredetűek, s az első moldvai magyarok jóval a 17. század előtt már Moldvában éltek.
Mások nem a csángók közvetlen magyar származását kérdőjelezik meg, de szerintük a csángók végső fokon nem magyar eredetűek, hanem a magyarokhoz asszimilálódott török töredékek utódai. Különféle török népeket szoktak emlegetni lehetséges elődként, a leggyakrabban a kunokat.
A csángók kun származása a 18. századi jezsuita történetírók között igen népszerű nézet volt: a legnevesebbek, Timon Sámuel, s később Pray György is ezt vallották – az utóbbi egyben az úzokkal és a besenyőkkel is rokonságba hozta a csángókat. A moldvai magyar helynevek szerintük a kunoktól származnak, s ékes bizonyítékai annak, hogy a kunok magyarok voltak, de minthogy egyben hun eredetűek is, a moldvai településnevek számukra közvetve a hun–magyar rokonság bizonyítékai voltak. A 19. század első felében a csángókról először monográfiát készítő ferences szerzetes, Gegő Elek állt ki erőteljesen a kun származás mellett, hozzá hasonlóan az őshazakutató Jerney János is ezt a nézetet vallotta (szintén bevéve a besenyőket is az elődök közé). Ezt a teóriát azonban a század végén már nem lehetett tovább védeni, mert Kuun Géza kiadta a leghíresebb kun nyelvemléket, a Codex Cumanicust, s ez egyértelműen bizonyította, hogy a kunok török nyelvet beszéltek. A kun-elmélet mégsem veszett el, csak átalakult: a századfordulón többek között Munkácsi Bernát állt ki amellett, hogy a csángók „selypítőnek” nevezett nyelvjárása – azaz hogy az s és cs hangok helyett sz-nek hallható, illetve jésített s hangot ejtenek – a kun nyelv maradványa. Már a kortársak is rámutattak: efféle szubsztrátumjelenségnek semmilyen nyomát nem találjuk sem a kunok nyelvében, sem a Kunság magyar nyelvjárásaiban.
A csángók kun származására vonatkozó nézet azonban még a 20. század végére sem tűnt el, újra meg újra fölbukkan magyar és román kutatók munkáiban is, olykor ismét melléjük téve a besenyőket is. Más török népek is szóba jönnek néha: a kazárok, vagy akár meghatározatlanul „valamilyen” török etnikai elemek. A modern változatokban ezek a rejtélyes törökök már a székelyekkel keveredtek volna, s csak utána váltak volna csángóvá. Ezek az ötletek nem többek puszta spekulációnál, valójában nem hozható föl mellettük semmilyen kézzelfogható bizonyíték.
Magyarok – de mióta moldvaiak?
A csángók eredetével foglalkozó kutatók többsége nyelvi, néprajzi és toponímiai, azaz a helynevekre építő érvek alapján kétségtelenül magyar származásúnak véli a csángók elődeit. Távolról sincs azonban egyetértés abban, hogy mikor kerültek az első magyarok Moldvába.
A 19–20. század fordulóján Rubinyi Mózes elmélete volt a legnépszerűbb, nevezetesen, hogy a csángók nem odamentek Moldvába, hanem ott maradtak: azoknak a magyaroknak az utódai, akik a honfoglalást előidéző besenyő támadások után nem költöztek át a Kárpát-medencébe, hanem helyben maradtak. Bár ezt a nézetet ma már alig képviseli valaki, továbbra is jelen van a szakirodalomban. A csángók eredetével foglalkozó legtekintélyesebb kutatók többsége szerint a csángók elődei a 13. században érkeztek Moldvába. Mikecs László úgy gondolta, hogy a csángók ősei a Kárpát-medencei magyarság „természetes expanziója” révén kerültek Moldvába, új területeket keresve megélhetésükhöz, de hozzátette, hogy a magyar királyok tudatos telepítési politikája is elősegítette e terjeszkedést. Elsősorban ezzel a tudatos, a tatárjárást (1241–1242) követő telepítési politikával hozta összefüggésbe a csángók elődeinek moldvai megjelenését a történész Benda Kálmán. Szerinte ezeket a csoportokat a keleti gyepűk védelmére telepítették a Kárpátok keleti lejtőire. Lehetségesnek tartotta a 13. századi betelepülést a nyelvtörténész Benkő Loránd is, azzal a módosítással, hogy a tömeges megtelepedés szerinte nem történhetett a 13. század végénél vagy a 14. század első felénél korábban. Lényegében Benda és Benkő véleményének ötvözetét vallja a néprajzkutató Tánczos Vilmos: szerinte is tervszerű betelepítés révén, a tatárjárás után, határőri feladatok ellátására érkeztek a csángók elődeinek első csoportjai, s további telepek létesültek a 14. század elején is.
A kérdés kutatói közül sokáig Lükő Gábor volt az egyetlen, aki kifejezetten a mongolok visszahúzódásával hozta kapcsolatba a csángók elődeinek moldvai megjelenését. Elméletét később Robin Baker fejlesztette tovább: munkájában meggyőzően cáfolta a csángók származását tárgyaló irodalomban megjelenő egyéb véleményeket, s a korábbiaknál jobban alátámasztott és valószerűbb hipotézist állított föl. Ennek lényege, hogy ha voltak is magyar nyelvű közösségek Moldvában a mongol uralom előtt, azok nyilván ugyanúgy nem élték túl az inváziót, ahogyan a létszámban, katonai erőben lényegesen jelentősebb kunok sem. Másrészt egészen valószínűtlen, hogy az első telepesek már akkor megérkeztek volna ide, amikor a területet még az Arany Horda uralta (azaz a 13. században). Legkorábban akkor válhatott szabaddá az út, amikor a 14. század közepén a tatárokat sikerült a Dnyeszteren túlra szorítani – ekkor viszont a területen hatalmi vákuum keletkezett, s leginkább a magyar királynak volt érdeke ütközőállamot létrehozni országa védelmében. Minden arra utal tehát, hogy az első nagy magyar hullám az 1300-as évek közepe táján, illetve második felében érkezett Moldvába.
Ez tehát nem jelenti annak a lehetőségnek az elutasítását, hogy korábban is voltak magyar telepek Moldvában: a 13. századi betelepülés hipotézisét alátámasztó adatok (történeti források, régészeti leletek) mindenképpen amellett szólnak, hogy a 13. században valóban lehettek Moldvában magyar települések. Ugyanígy nem vonható kétségbe az sem, hogy a honfoglalást megelőzően is élt magyar népesség a Prut és a Szeret vidékén is. A lényegi különbség Lükő és Baker nézete, illetve a többi koncepció között az, hogy noha sem Lükő, sem Baker nem vonja kétségbe, hogy a moldvai területen a 14. századot megelőzően is élt magyar népesség (két periódusban is), a későbbi csángók elődeit ők nem ezekben látják. Az adatok és történeti megfontolások tehát leginkább ezt a nézetet támasztják alá.
Sándor Klára
nyest.hu
Források és ajánlott olvasmányok
Baker, Robin 1997. On the origin of the Moldavian Csángós. The Slavonic and East European Review 75.
Benda Kálmán 1993. A moldvai csángómagyarok története. In: „Megfog vala apóm szokcor kezemtül...” Benkő Loránd 1989. A csángók eredete és települése a nyelvtudomány szemszögéből. Magyar Nyelv 85.
Lükő Gábor 1935. Havaselve és Moldva népei a X–XII. században. Ethnographia 46.
Mikecs László (1941/1989). Csángók.
Tánczos Vilmos 1999. A moldvai csángók lélekszámáról. In: Csángósors
/nyest : Nyelv és Tudomány folyóirat/
[Előző rész: Erdély.ma, 2015. febr. 6. Csángók – Magyar aranykor Moldvában/
Erdély.ma

Elhunyt Becze Dalma újságíró
Megrendülten értesültünk marosvásárhelyi kollégánk, Becze Dalma hirtelen haláláról.
Az Udvarhelyi Híradó Kft. munkaközössége (Vásárhelyi Hírlap, Udvarhelyi Híradó, Csíki Hírlap, Gyergyói Hírlap, Székelyhon, Krónika, Erdélyi Napló) fájó szívvel búcsúzik a mindössze 25 évesen elhunyt kollégától. Ezúton is részvétünket fejezzük ki hozzátartozóinak.
Temetését szombaton délután egy órától tartják a marosvásárhelyi református temetőben.
Pihenése legyen csendes, emléke áldott!
Székelyhon.ro

Pénzüket várják az ingázó háromszéki diákok
Még 180 ezer lej átutalásával adós az oktatási minisztérium a háromszéki ingázó diákoknak, az összeget a 2013/2014-es tanévben kellett volna kifizetnie – közölte Keresztély Irma főtanfelügyelő.
Az utazási támogatás kritériumaira vonatkozó, 2013-ban elfogadott új törvény megszabta a finanszírozás felső értékeit, ám kiderült, az így kiutalt összeg nem minden esetben fedezte a diákbérlet költségeit.
A szállítók arra hivatkoznak, hogy a támogatásra jóváhagyott pénzből nem tudják karbantartani a buszokat, sokszor az üzemanyag árára sem elég, ezért pótlékot kérnek a szülőktől. Keresztély Irma elmondta, több szülő jelezte, hogy az állami támogatáson túl is fizetniük kell a bérletért, ám a tanfelügyelőség nem szabályozhatja a szállító cégek üzletpolitikáját.
Az oktatási minisztérium azért döntött úgy, hogy rögzíti az ingázási támogatás felső értékét, mert kistérségenként nagy különbségek voltak a bérletárak között, a közszállítási társaságok helyenként megengedhetetlenül magas árakat szabtak.
Olyan eset is előfordult, hogy a diákbérlet drágább volt, mint a teljes árú utazás, a vállalat indoklása szerint azért, mert a diákoknak az állam fizeti az ingázást. Egy neve elhallgatását kérő édesanya lapunknak elmondta, tulajdonképpen a diákokkal és a szülőkkel bánt el a minisztérium, hiszen a szállítók nem csökkentették az árakat. Az édesanya elmondta, inkább összefognak és a szülőkkel közösen viszik be a gyerekeket az iskolába ahelyett, hogy fizessenek az ingáztatásért.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Éledező erdélyi szellemiség
Erdélyi magyar kisebbségi létünk igen sokatmondó lenyomata, a kolozsvári táblaügy hűen tükrözi, milyen könnyen ellenünk fordíthatóak a még kedvezőnek tűnő jogszabályok is, és milyen könnyen ellenünk fordulnak azok, akik korábban baráti gesztusokra is hajlandóak voltak.
A kolozsvári magyarság aránya 16 százalék, s bár számuk 50 ezerre tehető, ez pár százalékkal kevesebb, mint a húszszázalékos küszöb, mely kötelezővé teszi a kétnyelvű feliratokat. Így Kolozsvár magyar neve nem kerülhet fel a város ki- és bejáratához. Ádázan küzdött ezért a „sikerért” az Emil Boc vezette polgármesteri hivatal, megtámadta az alapfokú, magyarok számára kedvező ítéletet, és a Kolozs megyei bíróság elfogadta érvelésüket, miszerint a Hollandiában bejegyzett emberjogi szervezet nem volt illetékes pert kezdeményezni ez ügyben. Nem mondták ki ugyan, hogy az előző testület érvelése ne lenne helytálló – a kolozsvári törvényszék ugyanis elfogadta ama európai joggyakorlatot, melynek értelmében, amit nem tilt a törvény, azt szabad –, ám döntésük nyomán immár nem kötelezhető a városháza a táblák kitételére. Emil Boc tavaly március 15-én és augusztus 20-án még magyarul szólt az ünneplőkhöz, nem győzte hangsúlyozni városa multikulturalitásának szépségét, hasznát, de lám, a gyakorlatban mindent megtesz, nehogy otthon érezhesse magát az ötvenezernyi magyar nemzetiségű kolozsvári. Mintha eme gesztusával eltüntethetné az igen erős, sok száz éves magyar kulturális, történelmi, építészeti jelenlét lenyomatát, és ősi román várossá változtathatná az erdélyi magyarság szellemi központját. Ugyanazt teszi, amit Románia, a bukaresti hatalom, mely lépten-nyomon hangsúlyozza, mily példásan megoldotta a kisebbségek ügyét, a világon nincs még egy állam, ahol ennyi jogot, ennyi engedményt, kedvezményt élvezhetnének a más nemzetiségűek, csakhogy a napi valóság azt mutatja, sem anyanyelvünket, sem jelképeinket nem használhatjuk kedvünk, igényeink szerint, egyenlőek vagyunk, ám mindig vannak, akik egyenlőbbek. A kolozsvári táblaügynek mégis van pozitív vetülete, úgy tűnik, igen erőteljes civil megmozdulás kovászává válik, és immár nemcsak magyar, de román polgárok is csatlakoznak a párhuzamosan kialakuló, különböző kétnyelvű mozgalmakhoz. Figyelemfelkeltő akciók sorát tervezik: aláírást gyűjtenek, falfirkákat fordítanak magyarra, villámcsődületet szerveznek, és sokan szándékoznak bekapcsolódni az újabb perbe is, melyet a helyben bejegyzett Minority Rights civil szervezet kezdeményez. Bebizonyítják, a magyarok akarják, a románokat pedig nem zavarja a kétnyelvűség, 40 év nacionálkommunista és 25 év gyűlöletkeltő agymosása ellenére is él még az erdélyi szellemiség. Jó lenne, ha megerősödhetne és túlnőne a román, de akár a magyar politikusok önző érdekein.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírsaláta
KUSS AZ AUTONOMISTÁNAK. Letiltotta a Facebook Tudor Duică erdélyi autonomistát. A Demokrata Erdély Liga egyik alapítója igen aktív volt a Facebookon, mind saját, mind pedig a liga oldalán. Posztjai szinte kivétel nélkül a több kultúrájú és többnyelvű Erdély értékeinek bemutatásával, Erdély autonómiájával foglalkoznak. A Facebook általában a felhasználók feljelentése nyomán tilt le véglegesen vagy ideiglenesen oldalakat. (Főtér)
TÖBB AUTÓPÁLYA ÉPÜL. Az eredetileg tervezettnél kétszer több, összesen 1300 km autópálya épülne a következő tizenöt évben Romániában a több hónapos közvita után véglegesített infrastruktúra-fejlesztési terv szerint. Emellett 1900 km új gyorsforgalmi út és 2800 km transzregionális út építését tervezik 2030-ig. A tervezett munkálatok összköltsége meghaladja a 26 milliárd eurót, ám Ioan Rus miniszter nem részletezte, hogy ezt a pénzt milyen forrásokból teremti elő a kormány. Arra hivatkozott: az még nem dőlt el, hogy mely útszakaszok élveznek elsőbbséget. Az eredeti tervhez képest gyorsforgalmi utak helyett autópálya épülne a Nagyszeben–Piteşti (118 km), Marosvásárhely–Târgu Neamţ (184 km), Târgu Neamţ–Iaşi-Ungheni (135 km), Bákó–Paşcani (81 km) szakaszon. A körgyűrűt kapó városok száma is gyarapodott eggyel, ezen a listán szerepel Sepsiszentgyörgy is. (Maszol) NEM KÉRNEK AZ ORTODOX TEMPLOMBÓL. Nem szeretnék, ha Marosvásárhely újabb lakónegyedi ortodox templommal gazdagodna: a Kárpátok sétány lakói összefogtak, többek között Facebook-csoportot hoztak létre, s az elmúlt napokban szórólapok kiosztásával hívták fel a lakók figyelmét, vigyázzanak, mit írnak alá. Ugyanis az ortodox egyház támogató aláírások gyűjtésébe kezdett, hogy a templom felépítését kezdeményezhessék. Kali István, a templomépítést ellenző csoport kezdeményezője a Krónikának leszögezte, „ennek a történetnek nincs etnikai vagy felekezeti vetülete, arról van szó, hogy egyszerű emberek nem szeretnék, ha új templom épülne a környéken”. Mint mondta, attól tartanak, hogy az építkezéssel felszámolnák a zöldövezet egy részét, ami hátrányosan érintené a kisgyermekes családokat. Ezenkívül, ismerve a szokást, hogy az ortodox misét kihangosítják, a lakosok nemcsak az életterük beszűkülésétől, hanem az állandó zajtól is féltik nyugalmukat. Ráadásul a lakótelep – parkolóhelyek hiányában – nem bírná meg a növekvő autósforgalmat, és az sem elhanyagolandó szempont Kali szerint, hogy a templom felépültével az ingatlanárak is csökkenhetnek.
CSIKOROG MÉG. Mínusz 26,7 Celsius-fokot mért szerda reggel a bodzafordulói meteorológiai állomás hőmérője – közölte az Agerpres hírügynökség. Az idei év legalacsonyabb hőmérsékletét, mínusz 34,6 Celsius-fokot január 8-án mérték, szintén Bodzafordulón. Az utóbbi ötven évben Kovászna megyében tíz éve, 2005 február 8-án volt a leghidegebb: akkor mínusz 35,8 Celsius-fokot mértek Bodzafordulón. Ezt a negatív hőmérsékleti rekordot jegyezték a településen 1939-ben is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kászonmonostor
Bákó megyei, Bereckkel szomszédos községközpont Kászonmonostor (románul Mănăstirea Caşin). Onyesten készséggel irányítottak: balra térjenek, nem lehet eltévedni, 25 kilométer. Ha egyenesen mennek tovább, átjutnak Vrancea megyébe, azok már nem mi vagyunk, ez még Moldva! Négy szétszórt falu: Lupeşti, Pârvuleşti és Scurtu, a negyedik Kászonmonostor, a Kászon-patak völgyében. Arra nem is számítottunk, hogy magyar szót hallhatunk, sőt, a megkérdezettek szerint magyarul beszélő nem él a faluban, katolikus templom sincsen.
Nem ezt mondja a történelem: Kászon egykor jelentős, magyarok által is lakott település volt. Nevét 1410-ben említették először, 1697-ben 91 római katolikus lakta: többek között Bartos, Dobos, Gál, Miklóska, Szorka nevűek. Sajnos, ez már a múlté, a lepergett fél évszázad alatt eredményes volt az asszimiláció. A település lakói görögkeleti hitben élnek, a katolikusok Onyestre járnak ünnepi misére. Szinte hihetetlen, hogy magyarok nem élnek a községben, ugyanis 1930-ban Monostor 1526 lakójából 169 magyar anyanyelvű volt. A 2002-es népszámláláskor heten vallották magukat magyarnak. Egy-két személy még beszéli a nyelvet – irányítottak egy idős román asszony, Fărcaş Maria családjához, az 1047-es számú portával szembeni házhoz, aki elmondta, hogy férje, Fărcaş Gheorghe magyar csángó volt, a menye, sőt, két unokája is beszél magyarul, de Brassóban vannak, egyetemisták. Ez a család lenne a monostori magyar csángók utolsó maradványa? – latolgattuk. Egy hosszabb szomszédolás tudna erről biztos választ adni.
Rendezettek, ápoltak az alacsony családi házak, látni, hogy nyáron sok a virág. Díszesek a népi kapuk, a régiek fából, az újabbak betonlábon állnak, cirádás bádogtetővel födöttek. Van már vezetékes víz, de a kutaknak ma is nagy a becsülete. Duma András szerint, amikor a csángó ember egy kút mellett megy el, nyelvével keresztet vet a szájpadlására, így köszön a kútnak: Dicsirtessék kút forrása! Hiedelmeik szerint a kutak, csorgók környékén elhelyezett szobrok, szentképek megvédik azokat a kiszáradástól. A kutas porták előtt, a hidak védfalán ember- és állatfejek köszöntik az érkezőt. Néprajzkutatónak jó alkalom nyílna itt egy csángófölddel való összehasonlító tanulmányra. A helyiek tudatában meglehetősen kusza módon keveredik a szájhagyomány és a história. „Ez nagyon érdekes hely – mondták. – A török betöréskor a mi erdőségünkben bujkált Moldva fejedelme, Ştefan cel Mare. Gheorghe Ştefan fejedelem építtette monostorunkat, a várfalat is, s itt volt egy ideig székhelye. Fenn a hegyek tetején van egy széles nagy lapos kő, körülötte kisebb kövek, Vajda asztala a neve. Van az erdőben, közel Sósmezőhöz, egy rezerváció, amelybe zergéket telepítettek és vadászház, ahol Ceauşescu is tanyázott. Kijavították, ma is használják. Mellé pisztrángtenyészetet létesítettek. Az erdőben a Buceaşi-vízesés, azt mondják róla, Bákó megye legnagyobb zuhanója. A monostorudvaron kőkapun Moldva címere. Innen indult egy alagút, mely ma már beomlott. Ezen menekült a fejedelem ki az erdőbe, amikor a törökök hajtották, s Erdélybe futott.” A monostor épülete elpusztult, mellé a mai kolostortemplom épült, amelyben csak nagy ünnepkor tartanak istentiszteletet. Védőszentje Mihály és Gábor arkangyal. Az újabb kori helyreállítások ellenére a műemlék megőrizte a moldvai építészet XVII. század végi jellegzetességeit. Bástyák nélküli falait is lerombolták 1717-ben, amikor Mihai Racoviţa fejedelem hadakozott a Moldvát felprédáló németekkel és magyarokkal. 1820-ban újraépítették, jelenleg újra romos. A két lelkész házon kívül volt, de Apreotesei Gavril polgármester szomszédként üdvözölt, és elmondta, hogy a monostor előtt álló felirat nélküli emlékmű, az 1916-os verduni csata emlékművének hasonmása, feliratozásába beleszólt az első világháború, amikor Románia is háborúba indult. Az emlékmű azóta is úgy áll. A községközpontnak kiépült az infrastruktúrája, virágzik az „újszerű” népművészet (célzott a giccsekre). Kászonmonostor híres hely, az eltelt időkben jeles személyiségek látogattak ide: Alexandru Vlahuţă, Nicolae Iorga, Mihail Sadoveanu.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Dorin Florea nemet mond a székely szabadság napi felvonulásra
Ismételten kérte az ingatlan-vissza- szolgáltatások felülvizsgálatát dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, aki szerint a "zöld" civil szervezeteken keresztül mennek a "nagy erdőlopások". A városvezető négy líceum átnevezésére nyújt be előterjesztést a tanácshoz, továbbra sem engedélyezi a március 10-i felvonulást, és a 25 évvel ezelőtti tragikus márciusi események kapcsán kerekasztal-megbeszélést szervezne.
Marosvásárhely polgármestere azért van felháborodva, mert a Civitas Nostra városvédő egyesület a február 18-ra a Deus Providebit Házba tervezett rendezvényére nem hívta meg. Mivel a megbeszélés tárgya a somostetői erdő lesz, Florea mindenképpen részt kíván venni ezen. A városvezető azt a bírósági végzést lobogtatta, amely szerint semmissé nyilvánították a Natura 2000-re vonatkozó miniszteri rendeletet. "A volt környezetvédelmi miniszter, városunk polgárának jogtalan rendeletét semmissé nyilvánították, így végleges bírósági végzéssel a városé a somostetői erdő, és a városnak kötelessége rendezni. Hogyan alakítsunk ki parkot, sétányokat, kisvasutat, parkolóhelyeket stb., ha ebben folyton meggátolnak a civil szervezetek? Hat éve követelem, hogy vizsgálják felül az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabályokat, de hiába, még a Korrupcióellenes ügyészség álláspontját sem veszi figyelembe a parlament" – nyilatkozta Dorin Florea. Miután alaposan leszidta a parlamenti képviselőket, politikusokat, nemkormányzati szervezeteket, közölte, ha nem is hívták meg, ott lesz a Civitas Nostra rendezvényén.
Vuia, Brâncusi, Persu, Vlasiu – ahonnan tömegesen lógnak a diákok
Arra hivatkozva, hogy a szóban forgó tanintézmények nem érdemlik meg a jól hangzó neveket, mivel igazgatóik túl elnézőek a diákokkal szemben, a polgármester határozattervezetet terjeszt a tanács elé a fent említett líceumok átnevezéséről. Florea szerint a négy líceum tantestülete, diáksága "nem nőtt fel az intézmények hangzatos nevéhez", hiszen a tanulók tömegesen lógnak az iskolából, a pedagógusok pedig tolerálják a helyzetet. "Háromszor voltunk ellenőrzésen, minden alkalommal azt tapasztaltuk, hogy a diákok hiányoznak az órákról. Például az Aurel Persu líceum 515 diákja közül mindössze 50 tanuló volt jelen az órákon, a hiányzásokat nem írták be a naplóba, az osztályfőnökök nem törődnek azzal, hogy mit csinál a gyerek. Hasonló a helyzet a másik három tanintézményben is. Vannak fotóink, dokumentumaink. Más líceumokban miért nincsenek problémák, csak ebben a négyben?!" – értetlenkedett Florea, hangsúlyozva, a helyi költségvetés 25 százalékát fordítják évente az iskolák korszerűsítésére, és a rendszerben közel 3100 pedagógus és kisegítő fejti ki tevékenységét, tehát elvárható lenne a fegyelem és a jobb teljesítmény.
Ingatlanokat venne át az önkormányzat
Újságírói kérdésre válaszolva a polgármester kijelentette, több olyan ingatlan is található Marosvásárhelyen, amelyeket tulajdonosaik elhanyagolnak, vagy amelyekre a városfejlesztési szempontok miatt van szüksége az önkormányzatnak, és amelyeket átvenne a város: három líceumot, az Aranykakast, a Somostetőt, hat épületet a Dózsa György utcában, a vonatállomás épületét. Florea szerint a városnak épületekre van szüksége, lakásokra, amelyeket bérbe adhat, illetve beruházások megvalósításához. A cél ugyanis régióközponttá válni – tette hozzá.
Helybenhagyja a bizottság határozatát
Dorin Florea kijelentette, helybenhagyja a köztéri rendezvények kérelmeit elbíráló konzultatív bizottság határozatát. A bizottság negatívan véleményezte a március 10-re, a székely szabadság napjára tervezett felvonulást. A polgármester kijelentette: tanácsadó testületei azon az állásponton vannak, hogy provokációkra lehet számítani, ő pedig bízik a véleményükben, ezért nem változtat a döntésen. "Kötelességem mindent megtenni annak érdekében, hogy elejét vegyem az esetleges incidenseknek" – tette hozzá a városvezető. A polgármester végezetül bejelentette, az 1990. március 20-i események kapcsán szervezne az egyetemekkel közösen kerekasztal-beszélgetést, amelyre meghívná Klaus Johannis államfőt is.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely

Fenyegetéssel próbálják a rossz megoldások elfogadására kényszeríteni a gyógyszerészeti kar oktatóit
A 70 éves Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ünnepi évének eseményeiről és kiadványairól szóló békés hangulatú sajtótájékoztatón az egyetem szerkezetét népszerűsítő mindkét füzetben az áll, hogy a gyógyszerészeti kar román és magyar tagozatán 300 akkreditált helyet kínálnak a felvételiző diákoknak. A helyeket a füzetekben nem bontották le az oktatás nyelve szerint.
A megbeszélés végén a Népújság nevében feltettem a kérdést, hogy mi a helyzet a gyógyszerészeti kar magyar tagozatának az akkreditációjával, a problémákról ugyanis december 12-i számunkban részletesen beszámoltunk. Bár személyesen a rektorhoz fordultam, Azamfirei professzor ragaszkodott ahhoz, hogy nyilvánosan válaszoljon. Indulatos szavai szerint a magyar oktatók gátolják, hogy a magyar nyelvű helyeket meghirdessék, azzal, hogy nem végezték el a kötelességüket. Így megtörténhet, hogy az egyetem elveszti a 100 magyar helyet, amivel a magyar középiskolásokat rövidítik meg. Az ok, hogy nem tettek eleget a kötelességüknek, és nem állították össze az ideiglenes akkreditációhoz szükséges dossziét, amiért az egyetem vezetősége a felelőst büntetéssel fogja sújtani. Most az egyetem román vezetősége próbálja elérni, hogy ne vesztődjön el a 100 magyar hely – mondta egyre indulatosabban a rektor.
Amint decemberben már jeleztük, a múlt év végén a gyógyszerészeti karra újra ellátogatott az fővárosi akkreditációs bizottság. A közös gyakorlatokkal zajló román és magyar képzés akkreditációját egyforma iratcsomóval kérték, ezt Bukarestben különválasztották, s a bizottság csak a magyar fél ellenőrzését tartotta fontosnak. Ennek eredményeként a teljesen azonos helyzetben levő román oktatásnak végleges, a 65 éve zajló magyar képzésnek csak ideiglenes akkreditációt ígértek, ami azt jelenti, hogy nyolc évet kellene várni a véglegesre. Miközben a szenátus nem engedélyezte a magyar csoportok különválását és az oktatás újraszervezését, a magyar tagozat képviselői nem értik, hogy miért kellene beérni az ideiglenes akkreditációval. A másik felkínált lehetőség szerint a közös akkreditációs dossziéban nem jelenne meg a magyar oktatási program, s csak egy lábjegyzetben tüntetnék fel, hogy talán van magyar képzés is. Mindezt látva a gyógyszerészeti kar tanárai egységesen döntöttek arról, hogy egyik lehetőséget sem fogadhatják el, annak ellenére, hogy különböző kényszermegoldásokkal fenyegették őket. Bár az átiratot visszaküldték Bukarestbe, s a kedvező megoldásban reménykedtek, ma az derült ki, hogy a remélt megoldás elmaradt.
– Szó sincs tehát hanyagságról, és nem igaz, hogy az akkreditációs dossziét ne állították volna össze – erősítette meg ezúttal is Szilágyi Tibor, a lemondott rektorhelyettes, aki hozzátette: a magyar oktatók az egyetem szenátusához intézett október 3-i kérésükre a mai napig sem kaptak választ. Ennek ellenére az akkreditációs dosszié összeállításával megbízott dékánhelyettes ellen fegyelmi eljárást indítottak. Elfogadhatatlan, hogy az egyetem alapításának 70. évében ideiglenes működési engedélyt adjanak az 1948-ban indított magyar oktatási nyelvű gyógyszerészeti karnak – tette hozzá Szilágyi professzor, aki elmondta, hogy a kialakult helyzetről rendszeresen tájékoztatták az RMDSZ-t képviselő Király András közoktatási államtitkárt.
Az egyetem szenátusa újabb ülést tart, s ha nem rendeződik a helyzet, az egyetemi év megkezdését követően Szilágyi professzor részletes tájékoztatást ígért.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

A „meghatározó szerepet játszott” forradalmároknak jár pótlék
Egy kedden jóváhagyott kormányhatározat szerint csak nyolc város – Bukarest, Temesvár, Lugos, Karánsebes, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben és Kudzsír – 1989-es forradalmárjainak jár pótlék, akik „meghatározó szerepet játszottak” a román forradalom győzelmében.
A kormányhatározat szerint ezek azok a városok, ahol 1989. december 22-én déli 12 óra előtt a forradalmárok szembeszálltak a diktatúra elnyomó gépezetével, ahol halottak, sebesültek és letartóztatások voltak. A katonai ügyészség nyilvántartásai szerint az 1989. december 16–22. időszakban csak ezekben a városokban voltak áldozatai a forradalomnak.
A határozat szerint azok a forradalmárok, akik ezekben a városokban december 22. előtt, életüket kockáztatva harcoltak a diktatúra ellen, megkapják a „meghatározó szerepet játszott harcos” címet. Ezeknek a forradalmároknak pénzügyi juttatás jár. A más városokbeli forradalmárok az ügyészségtől kapott igazoló dokumentumok alapján kaphatnak pótlékot vagy óvást nyújthatnak be az e célból létrehozott parlamenti vizsgálóbizottsághoz.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Elhunyt Cs. Erdős Tibor festőművész
Életének 101. évében elhunyt Cs. Erdős Tibor, a 20. századi magyar festészet kimagasló alakja – közölte a Berettyóújfalui Polgármesteri Hivatal ma reggel az MTI-vel.
Cs. Erdős Tibor Berettyóújfaluban született, a trianoni döntés után családjával Nagyváradra költözött. Vasesztergályos szakmát tanult, majd 1939-1940-ben a brassói repülőgyárban dolgozott. 1945-ben elvégezte a budapesti Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolát, ahol többek között Szőnyi István, valamint Aba-Novák Vilmos növendéke volt. 1945-1959 között alapító tagja és tanára volt a nagyváradi képzőművészeti iskolának, majd a kolozsvári Magyar Képzőművészeti Főiskolának, a mai Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem elődjének. 1959 és 1974 között a Kolozsvári Állami Magyar Színház vezető díszlettervezőjeként dolgozott.
Cs. Erdős Tibor állandó résztvevője volt a romániai hivatalos tárlatoknak és több külföldi kiállításon is bemutatta képeit. Munkáit hazai és magyarországi múzeumokban őrzik. Művei közül kiemelkedőek murális alkotásai és portréi.
A festőművész pályafutása során számos díjat és kitüntetést vehetett át. Megkapta a Nagybányai Ünnepi Hét festménypályázatának II. díját (1943), az Erdélyi Hivatalos Szalon díját (1947), Románia Lovagkeresztjét (2002) és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét (2007) is, 2011 óta Berettyóújfalu díszpolgára volt.
Cs. Erdős Tibor /Berettyóújfalu, 1914. febr. 27 – Berettyóújfalu, 2015. febr. 11./
Szabadság (Kolozsvár)

Kolozsvári tábla-ügy
A csüggedés népe
Óriási felháborodás, majd tipikus ősmagyar bú fogadta a kolozsvári tábla-ügyben hozott bírósági döntést. „Ezek vagyunk mi, örök vesztesek”, így összegezném kolozsvári és erdélyi magyar közösségünk tagjainak lelki hozzáállását.
Aranyosgyéresen sem volt hosszú életű a három nyelvű helységnévtábla: először Călin Platon volt prefektus támadta meg a közigazgatási bíróságon, majd egy aranyosgyéresi magánszemély. A pereskedés az aranyosgyéresi tanács vereségével végződött, így a 2010-ben kihelyezett háromnyelvű feliratot alig egy év után el kellett távolítani.
„Látjátok feleim szümtükkel, hogy mik vogymuk, isa por es chomu vogymuk” így szól az ezeréves Halotti beszéd. Az bizony. Gyáva népnek nincs hazája. De nem gyáva nép a magyar, csak a következetesség hiányzik nálunk és még kissé gyermetegek vagyunk. Végleges döntés született? Nem lesz kiírva: Kolozsvár? Ahogy mondani szokás, „Nehogy már a befőtt tegye el a nagymamát”, nehogy már a kolozsvári bíró büntesse meg a végén Mátyás királyt! Nehogy valaki azt higgye, hogy a kétnyelvű táblák ügye lezárt dolog. Ez csak a mese kezdete. Még csak ott tartunk, hogy a kolozsvári bíró megbüntette Mátyás királyt, nem tudván a szerencsétlen, kivel húz ujjat.
Csak a tüzérség lőtte be magát
Minden igazi ütközet azzal kezdődik, hogy a tüzérség kipróbálja az ágyúkat. Amolyan próbaszerű rutin ez, ami arra hivatott, hogy korrektúrákat végezzenek a tüzérek a lövedékek röppályáját illetően. Ilyen volt a Kolozsvári tábla-ügy első menete. Az ellenség már itt, az első menetben elpuffogtatta muníciója nagy részét és most azt hiszi, hogy győzött. Pedig csak pirruszi győzelemről van szó.
Úgy vélem, Kolozsvár civil társadalma fel van készülve a küzdelemre. Nemcsak a magyar civil társadalomról beszélek itt, hanem a románok hasonló szervezeteiről. Hiszen ezt a harcot nem a románok ellen vívjuk, hanem egy olyan hatalom ellen, amely őket is megfosztja egyéni vagy akár kollektív jogaiktól. A verespataki ocsmány tervezet elleni tüntetések alkalmával láttuk, milyen erőt tud felmutatni ez a civil társadalom!
Az ellenség „fegyverei”
Lássuk csak, milyen „fegyverekkel” küzdött a kolozsvári bíró. Egyik fő fegyvere a dezinformáció, szóval a hazugság. Azt állítják, nincsenek közösségi jogok. Tehát sem a kolozsvári románoknak, sem a magyaroknak nincsenek kollektív jogaik, csak egyéni jogok léteznek. (Bár szerintem ezeket sem nagyon respektálják.)
Szőcs Sándor Attila ügyvéd a Minority Rights Egyesület elnöke
Szabadság (Kolozsvár)

Tábla-ügy: az RMDSZ is a tavasz mellett foglal állást
Horváth Anna alpolgármester irodájában tartott megbeszélést tegnap az RMDSZ kolozsvári önkormányzati frakciója és Szőcs Izabella, a European Committee Human Rights Hungarians Central Europe Alapítvány képviselője.
Az RMDSZ városi tanácsosai által javasolt párbeszéd célja egy összehangolt eljárásmód kidolgozása a magyar nyelvű helységnévtáblák kihelyezéséért indított per ügyében – derül ki az RMDSZ-frakció közleményéből.
/A Szabadság interetes változata sok esetben a cikkből csak egy részt közöl./
Szabadság (Kolozsvár)

Megnyílt a Camera Club Siculorum éves tárlata
Tizenhat nagyszerű fotós munkájából nyílt kiállítás tegnap este a sepsiszentgyörgyi Köntés Pincegalériában. A Camera Club Siculorum (CCS) éves tárlatának tematikája a természetfotótól az etnofotóig számos területre kiterjed. A „klub” megnevezés helyett inkább „csapatot” kellene használnunk, mondta Kovács László Attila, a CCS elnöke, hiszen rendszeresen találkozunk, értékeljük a fotókat, segítjük egymás munkáját. Megnyitóbeszédében Kovács István unitárius lelkész, aki – mint kifejtette – a szakralitás okán volt jelen, azt mondta: a fotográfus azzal alkot maradandót, hogy „megragadja a folyamat időtlen pillanatiságát”.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Ötezer SIC CARD
Kiadták az ötezredik Székelyföldi diákigazolványt (SIC CARD) – közölte Zsigmond József. A Centrum Studiorum Egyesület elnöke azt mondja: az elején nehezen lendült bele a program, de egyre több partnert találnak, ezért a kártya népszerűsége nő a fiatalok körében. A SIC CARD kulturális, szórakoztató és sportlétesítményekben biztosít kedvezményeket. A diákigazolványt 7 éves kortól 35 éves korig lehet igénybe venni, amennyiben a kérvényező érvényes tanulói jogviszonnyal rendelkezik valamelyik székelyföldi tanintézményben.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Másik március
Változatlanul dúl Marosvásárhelyen a MOGYE-s kiéheztetősdi. Mintha szélsőségesen perverz módon az anyanyelvi jogokért 25 évvel ezelőtt tartott gyertyás tüntetés évfordulójára időzítették volna, az orvosi és gyógyszerészeti egyetem történelemkönyvekbe kívánkozó rektora a magyar nyelvű gyógyszerészképzés megszüntetésének veszélyét villantotta fel.
Ezúttal a magyar tagozat illetékeseit vádolva gondatlansággal, akiknek mulasztását jó atyuska módjára igyekszik pótolni, de igazából semmit sem ígérhet.
Az egykori székely fővárosban fájdalmas kivándorlási hullámot elindító, s ezáltal Marosvásárhely etnikai térképét alaposan átrajzoló fekete március 25. évfordulójának előestéjén nemcsak szívbe markoló ez a fejlemény, de újabb fenyegető perspektívát vetít előre.
A még működő, de önállósodásában akadályok között vergődő orvosképzés „termékeit” már ma is szinte nagyítóval kell keresni a hazai egészségügyben. Tavaly, írd és mondd, egyetlen magyar nevet találhattunk az itthon rezidensvizsgát tevő fiatal orvosok listáján.
Természetesen nem a magyar végzősök képzettségével van a baj, sokkal inkább a kétségtelenül nem kisebbségbarát hazai minősítő rendszerrel, valamint több nyugat-európai ország rezidensképző programjának elszívó hatásával. A Németországban „reziző” orvosoknak jóval kevesebb művi akadályon kell átverekedniük magukat, nem beszélve a soha el nem hanyagolható egzisztenciális vonzatokról. Jelentős részük hazatérése igencsak kétesélyes, de közben azért a MOGYE-s futószalag mégiscsak működik.
Az eleve másodrangúként kezelt magyar gyógyszerészeti szak akkreditálása viszont már-már kiút nélküli labirintusba tereli az ügyet, hiszen pillanatnyilag csak alapvető elvek feladásának árán tűnik megmenthetőnek a magyar nyelvű gyógyszerészképzés.
A politikum hatékony közbenjárásában már senki sem bízik, az ügy RMDSZ-es lovagja, Borbély László amúgy is egészen más ügyekkel látszik szembesülni mostanság. Milyen eszközeink maradnak hát? Tartok tőle, hogy a közös, nyilvános fellépésen túl nem sok más. Egy újabb március 10., amelynek elszántságát a polgármesteri tiltás mellett az újabb MOGYE-s terror is fokozhatja.
Csinta Samu
Krónika (Kolozsvár)

Magyar alpolgármestere lehet Nagyváradnak
Megegyezett egymással az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Bihar megyei szervezete a nagyváradi és megyei önkormányzatban kialakítandó többség érdekében történő koalícióról.
Ezt Cristian Puşcaş, a PNL nagyváradi szervezetének társelnöke erősítette meg a Bihon.ro hírportálnak. Ovidiu Mureşan, a megyeszékhely Szociáldemokrata Párti (PSD) alpolgármestere azt is elárulta a portálnak, hogy már a csütörtöki tanácsülésen napirendre tűzik a leváltását. Mint mondta, ő maga is látta az erre vonatkozó határozattervezetet.
A két alakulat közötti protokollum részletei egyelőre nem ismertek, egyik politikus sem tárta a nyilvánosság elé a már régóta tartó tárgyalások eredményét, de meg nem erősített információk szerint várhatóan Huszár István, a szövetség városi frakciójának vezetője váltja tisztségében a PSD-s politikust. Ezt maga Mureşan is megerősítette a hírportálnak.
Nagyváradnak a legutóbbi helyhatósági választások óta nincs magyar alpolgármestere, de a korábbi években megszokott helyzet – amikor a szövetség állandó partnere volt a többséggel rendelkező román pártnak – helyreállítása már az első kormánykoalíció felbomlását követően szóba került.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Szent László-szobrot kérnek a térre Váradon
„Ki képviselne minket jobban, mint a városalapító Szent László király?” – teszi fel a kérdést az a Facebook közösségi portálon megalakult közösség, amely a nagyváradi Szent László tér felújítása kapcsán napirendre került „szoborügyben” internetes petícióval szeretné elérni, hogy a lovagkirály emlékműve visszakerüljön méltó helyére.
A szerdán már több mint 1000 „like-ot” elérő, Szent László szobrot a váradi Szent László térre nevű oldal közössége szerda estére tervezte véglegesíteni a helyi önkormányzathoz intézendő írásbeli kérést, hogy utána kellő számú aláírással nyomatékosítsák óhajukat.
„Nagyvárad magyar közössége nem tud megbékülni azzal a gondolattal, hogy a majdan felújított főtérre a város vezetősége csak három román személyről elnevezett szobrot akar felállítani. A váradi magyarság igényét – miszerint Szent László szobrát is helyezzék vissza a főtérre – leseperték az asztalról” – vázolják fel panaszukat.
Leszögezik, a város alapítójának kiemelt hely jár, az arányosság elve alapján pedig a megyeszékhely lakosságának 25 százalékát kitevő magyarságnak is joga van az őket képviselő szoborhoz.
„Hisszük, hogy a főtér mai neve – Unirii – csak így válhat igazi kapoccsá, a román és magyar békés együttélés szimbólumává” – szögezik le a petícióban.
Amint arról több ízben is írtunk, Ilie Bolojan polgármester kezdeményezésére a főtéren álló, Mihály havasalföldi vajdát ábrázoló lovasszobrot átköltöztetik a róla elnevezett, egykori Olaszi temetőből kialakított parkba, hogy helyére egy másik román személyiségnek állítsanak emléket.
A városvezető Ferdinánd román király szobrát szeretné ott látni, ám elképzelését első körben elutasította a helyi önkormányzat, többek között azért, mert az RMDSZ-es tanácsosok kérték, hogy a helyi magyarság is képviselve legyen a téren.
Korábban Mircea Mălan alpolgármester arra hivatkozva hárította el az erre vonatkozó igényt, hogy a főtéren álló Szent László római katolikus templom kertjében megtalálható – az egyébként olasz nemzetiségű stigmatizált kapucinus szerzetes – Pio atya szobra. Azt még nem tudni, hogy végül mi kerül Mihály vajda szobrának helyére, de a térfelújítási tervek alapján az már biztos, hogy felállítják Roman Ciorogariu ortodox és Radu Demetriu görög katolikus püspök szobrát.
Mihály vajda helyén eredetileg Szent László 1892-ben felállított szobra kapott helyet, ez ma a római katolikus püspöki palota udvarán áll, Trianont követően ugyanis eltávolították onnan.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)