Kirakatrendezvénynek szánták az Etnikai Kisebbségek Fesztiválját?
Az elmúlt hét végén második alkalommal szervezte meg a Temesvári Városháza és a Nemzeti Kisebbségek Konzultatív Tanácsa az Etnikai Kisebbségek Folklór- és Gasztronómiai Fesztiválját, amelynek állítólag az a célja, hogy „az autentikus hagyományőrzést népszerűsítse” és bátorítsa azokat az etnikai kisebbségeket, amelyeknek nincsenek hagyományőrző együtteseik, hogy hozzák létre őket. A nagy csinadrattával beharangozott fesztivál szombati napi rendezvényeit részben elmosta az eső, de a vasárnap délutáni rendezvényen is elszomorítóan kevesen voltak és a kisebbségi szervezetek által biztosított kínálat is elmaradt a várakozástól, legalábbis a „gasztronómiai fesztivál” esetében. Az volt a benyomásom, hogy a Városháza kirakatrendezvénynek szánta a kisebbségi fesztivált, és nem sok energiát fektetett a szervezésbe.
Vasárnap délután a Rózsapark szabadtéri színpadán a makedón-aromán, a bolgár, a magyar, a német, roma, a zsidó és a szerb kisebbségek hagyományőrző együttesei léptek fel az alkalomra összegyűlt 100-200 néző előtt, ami a júliusban megszervezett Szívek Fesztiválja ezren felüli nézőközönségéhez képest elenyésző. A harmadikként színpadra lépő Eszterlánc néptánccsoport hagyományőrzői kitettek magukért: a haladó Bóbita csoport rábaközi táncot mutatott be, a legkisebbek Százszorszép csoportja „Kezdődik a mulatság” címmel eszközös táncával aratott nagy tapsot. A Bóbita énekesei népdalcsokorral kedveskedtek a közönségnek, kísért a Nagy Áron vezette, kislegényekből verbuválódott zenekar. A magyar hagyományőrzők műsorát a Bóbita csoport zárta fergeteges szatmári táncával. A vasárnapi rendezvényen a Temes megyei RMDSZ képviselői is részt vettek, élükön Halász Ferenc megyei elnökkel. A fesztivál első napján a Bokréta csoport kezdő és haladó citerásainak műsorát tapsolhatta meg a csekély számú közönség.
A Gasztronómiai Fesztivál célja a bánsági etnikai kisebbségek hagyományos ételkülönlegességeinek bemutatása volt. Az RMDSZ szervezésében Fazakas Csaba művelődési alelnök-főszakács vezényletével bográcsban főtt babgulyást kóstolhattak a magyar standnál az érdeklődők. A 700 adag babgulyás szépen fogyott, vasárnap délután már a bogrács aljáról mérték a fesztivál talán legnépszerűbb „hagyományos ételkülönlegességét”. A bolgárok és a szerbek hagyományos süteményeket osztogattak, a zsidók pászkát sütöttek erre az alkalomra – körülbelül ennyi volt a Gasztronómiai Fesztivál vasárnapi kínálata. A „kézművesműhelyek” megszervezésében csak a romák jeleskedtek, de egyetlen ékszerkészítő bácsin kívül úgy tűnt, hogy közülük is inkább árusok jöttek el a fesztiválra. A standoknál különféle szórólapokat és kiadványokat mutattak be, amelyek iránt szintén csekély volt az érdeklődés.
A Városháza ezzel a második Etnikai Kisebbségek Fesztiválját is „kipipálta”, mi pedig keserű szájízzel maradtunk...
Nyugati Jelen (Arad)

Százhúsz éve nyílt meg a Protestáns Teológiai Intézet
Rezi Elek: az egyetem megőrizte önállóságát és függetlenségét
Ünnepel a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet: 120 évvel ezelőtt, 1895 őszén nyitotta meg kapuit a Trencsin/Bocskai téren az Erdélyi Evangélikus-Református Egyházkerület Theologiai Fakultása, az intézményt Ferenc József császár is meglátogatta nem sokkal felavatása után.
A díszteremben megtartott tegnapi megemlékezés Kiss Jenő egyetemi oktató áhítatával kezdődött, amit Rezi Elek, az intézet rektorának ünnepi beszéde követett. Közreműködött a teológia vegyeskara (karnagy: Benkő Timea egyetemi oktató), majd tudományos ülésszakra került sor. Herczeg Pált, (budapesti Károli Gáspár Református Egyetem), Gaál Botondot (Debreceni Református Hittudományi Egyetem) és Willem van den Brinket tiszteletbeli professzori címmel tüntették ki. Rezi Elek kiemelte: az egyetemnek sikerült mindvégig megtartania rangját, ugyanakkor önállóságát, függetlenségét megőrizni – derült ki a professzorral készített interjúnkból.
A teológiai intézet célja az erdélyi magyar protestáns közösségnek lelkipásztorokat képezni, akik az evangélium hirdetése mellett felvállalják az egyetemes értékek megőrzését és gyarapítását
Szabadság (Kolozsvár)

Fejenként 500 lej lakásbérlésre menekülteknek
A kormány növeli a menekültek ellátására fordított pénzt, miután Victor Ponta miniszterelnök szégyenletesnek nevezte, hogy a hatályos törvények szerint Bukarest naponta fejenként egy eurónak megfelelő összegnél kevesebbet költ támogatásukra.
A kormány szerdai ülésén elfogadott törvénytervezet hivatalos statisztikai adatokra hivatkozva úgy becsüli, hogy a menedékkérők havi költségei a nyári hónapokban fejenként 1117 lejre rúgnak, télen pedig 1185 lejt tesznek ki. A tervezet előírja, hogy amennyiben a menekültek számára fenntartott központok megtelnek, a migránsoknak lehetőségük lesz lakást bérelni, amiért fejenként havi 500 lejt kapnak, és erre legfeljebb egy éven keresztül jogosultak. A tervezet szerint ezt a kiadást a bevándorlási hivatal akkor ítélheti meg, ha létezik erre fedezet az intézmény költségvetésében.
Szabadság (Kolozsvár)

Startolt a 10. Román Filmhét Budapesten
Hét filmet mutat be a magyarországi közönségnek a legfrissebb romániai termésből a 10. Román Filmhét, amely Răzvan Săvescu Amerika, jövünk! című road-movie-jával kezdődött meg kedden este Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban; az idei kínálatban szerepel a közelmúlt szellemi örökségét elemző dráma, vígjáték, történelmi film és politikai thriller is.
– Amikor a Budapesti Román Kulturális Intézet és az Uránia tíz éve elindította a Román Filmhetet, egy olyan román filmkultúrára alapozott, amely a hetvenes években már kitűnő rendezők sorát adta a világnak. Azt azonban senki nem gondolta volna, hogy a következő tíz évben a román film legújabb generációja világszerte fogalommá válik – hangsúlyozta Elekes Botond, az Uránia mozi igazgatója az ötnapos fesztivál megnyitóján.
Szabadság (Kolozsvár)

Teleki–Bethlen párhuzamok és ellentétek
Két erdélyi politikus a magyar miniszterelnöki székben: Teleki Pál és Bethlen István. Ezzel a témával indult a Korunk Akadémia idei második előadási ciklusa, amelyet a Korunk főszerkesztője, Kovács Kiss Gyöngy kedden este az EME székhelyén nyitott meg. Az előadó Zeidler Miklós történész (egyetemi docens, ELTE) volt, aki párhuzamos életrajzot mutatott be a két grófról, Bethlen Istvánról (1874-1946) és Teleki Pálról (1879-1941).
Már fizikumukban is nagy hasonlóságot mutatott a szatmári és mezőségi politizáló arisztokrata családokból származó két történelmi személyiség. Mindkettőjük jogi és gazdászati tanulmányokat folytatott, ami azonban igazából egyiküket sem érdekelte. Bethlen a politikához vonzódott, Teleki inkább a földrajzhoz. A két országgyűlési képviselő életében nagy változást hozott 1918, amelynek hatására – az antibolsevizmus jegyében – együttműködésre kényszerültek, megtanultak vesztes pozícióból politizálni, a nagyhatalmak szorításában képviselni egy kis ország érdekeit.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)

Kisjubileum a Jagamas-népdalversenyen
A Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) ötödik alkalommal szervezett népdaléneklési versenyt Jagamas János (1913–1997) népzenetudós emlékére a Kolozs megyei Mérában, október 10-én, a helybeli református egyházközség tanácstermében. A jelenlevők teljesítményét Tóth-Guttman Emese karnagy (RMD-elnök), Bedő Ágnes karnagy és Mann Gabriella zenetanár bírálta el.
Mezei Csaba mérai református pap arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy Guttman Mihály, a RMD tiszteltbeli elnöke volt az, aki a mérai népdalverseny megszervezését javasolta. Varga György, a mérai iskola nyugalmazott igazgatója beszédében azt elevenítette fel, hogy Jagamas János az 1970-es években több népdalt gyűjtött a kalotaszegi településen, amelyeket aztán kórusművekké dolgozott fel. Ezért a helyi kultúrotthon évek óta Jagamas nevét viseli. Újdonságképpen Varga elmondta: miután idén tavasszal elhunyt Jagamas János özvegye, a népzenetudós külföldön élő fia úgy döntött, hogy az édesapjának 1993-ban odaítélt Széchenyi-díj oklevelét és kitűzőjét a mérai közösségnek adományozza, hogy ők őrizzék tovább.
Tóth-Guttman Emese RMD-elnök szerint a 2015-ös Jagamas népdaléneklési verseny minden résztvevője díjat érdemelt, mivel a négy korcsoportban versenyző gyerekek kristálytiszta intonációval, hibátlanul énekelték el a versenyre előkészített népdalokat.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Igazat vagy semmit
A Ceaușescu-kor ideologikus oktatásában a magyar irodalom hangsúlyos költői Petőfi, Ady és József Attila voltak. Tény és való, költészeti szempontból mindhármuk jelentősége vitathatatlan, Petőfié is, akit egyes „irodalmárok” szeretnek lekicsinyelni művészi szempontból. Politikailag sokan detronizálnák őket, s van, akit kell is, hiszen politikai öröksége egyértelműen negatív. Ez Ady, akiről Raffay Ernő írt dokumentált monográfiákat, fehéren-feketén igazolva, hogy a költőóriás a történelmi Magyarország sírásóinak, a szabadkőműveseknek volt a bábja.
Hasonló bátor elemzésre vállalkozott a minap elhunyt Göncz Árpád vonatkozásában Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője. Mint maga is kiemelte, bármilyen erősen tartja magát a szóbeszéd az elhunytnak a kommunista állambiztonsági szervekkel való együttműködéséről, csak a tényekre hagyatkozott, az elnök alkotmánysértésére, a taxisblokád idején tanúsított gyászos magatartására, a nemzetárulással felérő „La Stampa”-interjúra, s arra, hogy az elnök mindvégig pártjának, az SZDSZ-nek az embere maradt.
Hadd tegyem mindezekhez hozzá, hogy volt szerencsém kéziratban olvasni Simion Popnak, a kilencvenes évtized első éveiben Budapesten szolgálatot teljesítő román nagykövetnek a visszaemlékezéseit (a kérdés az volt, javasolnám-e egy magyar kiadónak, hogy jelentesse meg a könyv magyar fordítását; nem javasoltam). Nem véletlen, hogy a történelmi és politikai kérdésekben erős magyarellenes elfogultságú román diplomata kedvenc figurája a magyar politikában Göncz Árpád volt.
Az is kevéssé ismert, hogy amikor Göncz elnökként, a kilencvenes évek legelején az RMDSZ delegációját fogadta, arról anekdotázott kedélyesen, hogy Vaclav Havellel azt beszélték, milyen nagy szerencséje Magyarországnak Trianon, mert nincsenek kisebbségei. A Magyarok Világszövetségének küldötteit meg azzal örvendeztette meg pár évvel később, hogy nem szereti a ság, -ség jellegű szavakat (értsd: „magyarság”) mert ez olyan általánosító.
Egy szó, mint száz, Bencsiknek igaza van: „halottról igazat vagy semmit”, az igazság pedig az, hogy a kedélyesség, a nagypapás imázs mögött egy kőkemény SZDSZ-es, egy nemzetellenes kommandónak elkötelezett pártember rejtőzött.
Borbély Zsolt Attila
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

III. Tűri Magyar Napok
A megmaradás titkát őrző település
A tavaly ősszel átadott Tűri Magyar Ház kiegészítéseként Küküllőszögi Magyar Néprajzi Múzeumot, könyvtárat és szabadtéri színpadot avattak a hétvégén a III. Tűri Magyar Napok során a Fehér megyei kis településen. A rendezvény szervezői nemcsak a szórványbelieket, hanem a székelyföldieket, az anyaországiakat és a még távolabb élő magyarokat is meghívták az ünnepségre.
Szombaton délelőtt a háromszéki Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület néhány huszárja és a Gyergyószentmiklósi Fúvószenekar tagjai járták végig Tűr utcáit, dalaikkal jelezve az ünnep kezdetét. Délelőtt a gyermekek vehették birtokba a Magyar Ház udvarát, kézműves tevékenységeket, mézeskalács-díszítést szerveztek számukra. Az ünnepi szentmisén hálát adtak azért, hogy még vannak magyarok a térségben, majd ünnepélyes keretek között mutatták be a néprajzi múzeumot, a könyvtárat és a szabadtéri színpadot.
„Erdély nélkülözhetetlen tartópillérét építhettük fel, hiszen a felújított templom, a Magyar Ház, a néprajzi múzeum, a könyvtár, a délutáni oktatás és a szabadtéri színpad, amelyek példaértékű magyar összefogás eredményei, mind a megmaradást célozzák. Feladatunk megélni magyarságunkat és Tűr a megmaradás titkát őrzi. Márai Sándort idézve kijelenthetem, hogy megmaradni több, feladatszerűbb vállalkozás, mint szerezni és hódítani”, mondta Kémenes Lóránt, tűri római katolikus plébános. Sepsiszéki Nagy Balázs ünnepi beszédében hangsúlyozta, egy olyan nemzet, amely kápolnát, könyvtárat, múzeumot létesít, az fejlődésre van hivatva.
A megnyitót követően a könyvtárban mindenki a polcokra helyezte az adománynak szánt kedvenc magyar kötetét, majd megcsodálhatta a tűri padlásokról, csűrökből előkerült régi használati tárgyak segítségével kialakított néprajzi múzeumot.
Délután kulturális műsorral folytatódtak a III. Tűri Magyar Napok, a gyergyószentmiklósi fúvószenekar koncertjét, illetve a balázsfalvi, a bethlenszentmiklósi és a jobbágytelki néptánccsoportok előadását követően a sepsiszentgyörgyi Visky Árpád Színjátszó Társulat színészei vidám jelenetekkel szórakoztatták az egybegyűlteket, este pedig koncertre és hajnalig tartó kosaras bálra került sor.
Vasárnap a szentmisét követően a sepsiszentgyörgyi Szalonspicc Zenekar sanzondalaival zárult a Kovászna Megye Tanácsának Összetartozunk Székelyföld-Szórvány Partnerségi Programja által is támogatott kétnapos rendezvény.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Tőkés László EP-védelmet kér a magyaroknak
Az Európai Parlament védelmét kérte a „fenyegetett” romániai magyar közösség számára Brüsszelben Tőkés László. Közben Potápi Árpád államtitkár úgy véli: ha a székelység eléri a területi autonómiát, akkor minden értelemben saját kezébe veheti a sorsát.
Az erdélyi magyar önrendelkezés elleni újabb támadássorozat kapcsán szólalt fel Tőkés László EP-képviselő szerda este az Európai Parlament brüsszeli ülésén. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke felhívta az uniós törvényhozás figyelmét, hogy Emil Boc kolozsvári polgármester az ún. etnikai autonómia visszautasításaképpen nemrég megtagadta egy erdélyi autonómiát népszerűsítő, háromnyelvű óriásplakát kitűzésének engedélyezését.
„A székelyföldi románok szélsőséges, soviniszta szervezetének legutóbbi csúcstalálkozója a román állami szervek – a rendfenntartó erők és a hadsereg – fokozott jelenlétét követelte a túlnyomó többségében magyar Székelyföldön, Mircea Duşa hadügyminiszter pedig fenyegető támadást intézett a székely autonómiatörekvések ellen" – ismertette Tőkés.
Az EP-képviselő arra is emlékeztetett, hogy 2014-es jelentésében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) – megfogalmazása szerint Nicolae Ceauşescu diktátor egykori titkosrendőrsége, a Szekuritáté módjára – még mindig állambiztonsági veszélyforrásnak tekinti a másfél milliós erdélyi magyarságot, illetve legitim autonómia- és jogköveteléseit.
Tőkés szerint a „kiújuló magyarellenes hatalmi propaganda és uszítás" vélhetően az SZNT október 24-i tömegmegmozdulásának szól, amely a Székelyföld 750 kilométernyi körkörös határvonalának kivilágításával száll síkra az autonóm régió sérthetetlenségéért. „Védelmüket kérem a fenyegetett romániai magyarság számára!" – hangoztatta felszólalásában Tőkés, aki szerint az RMDSZ „opportunista és halogató" autonómiapolitikája az autonómiaellenes román nemzetpolitika malmára hajtja a vizet.
Eközben Potápi Árpád János szerint a területi autonómia gazdasági hatalmat is jelent, Magyarország pedig minden lehetséges politikai eszközzel támogatja a székelyek önrendelkezési törekvéseit. Az Orbán-kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Magyar Időknek úgy nyilatkozott, a székelyeknek maguknak kell a sorsukat alakítaniuk, nem várhatják, és nem is remélhetik, hogy Brüsszel vagy Bukarest megoldást hoz majd.
„Először meg kell fogalmazniuk jogos igényüket és céljukat, ez pedig az autonómia. Ezt az ügyet a Székely Nemzeti Tanács is több éve felkarolta, de a székelységnek is ki kell állnia, és ki kell tartania az elhatározása mellett" – szögezte le a napilapnak a politikus. Szerinte az autonómia nemcsak politikai kategória és önrendelkezés, hanem gazdasági hatalom is. Potápi úgy vélte, ha a székelység eléri a területi autonómiát, akkor minden értelemben saját kezébe veheti a sorsát. Kiemelte ugyanakkor, hogy minden próbálkozás kevés, amíg a román kormány és közvélemény a nemzetközi porondon ezt nem támogatja.
„Ezzel együtt kész tervekkel kell rendelkeznünk arra az esetre, ha meglesz a területi autonómiára a fogadókészség" – állapította meg a Magyar Időknek Potápi. Arra a felvetésre, hogy Bukarest folyamatosan mereven elzárkózik attól, hogy a területi autonómiáról tárgyaljon, az elért eredményeket hozta fel. „Tíz éve még beszélni sem lehetett erről, hát még harminc évvel ezelőtt, ma pedig már napi szinten téma ez a kérdés a román parlamentben. Ez óriási előrelépés. Hiszem azt, hogy a román közvélemény és politika sem lesz mindig ennyire elzárkózó" – mutatott rá az államtitkár.
Krónika (Kolozsvár)

Több uniós pénz a határon átnyúló programokra
A korábbi 68 millió euróról, 75 millió euróra nő a határon átnyúló együttműködési program európai uniós kerete a magyarországi, romániai, ukrajnai és szlovákiai közös fejlesztésekhez megvalósításához – közölte az uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár pénteken Nyíregyházán, ahol a három országot érintő idegenforgalmi projekt záró rendezvényét tartották.
Perényi Zsigmond elmondta, hogy a 75 millió eurót a kedvezményezett pályázók a kormány által meghatározott prioritások szerint gazdasági, környezetvédelmi, turisztikai és a határ menti közlekedés fejlesztésére használhatják fel 2020-ig. Az utóbbira, új határátkelő helyek nyitására, az ottani infrastruktúra kialakítására és utak építésére a 75 milliós euró 20 százalékát használhatják fel a pályázók, akik a konkrét terveket dolgozzák majd ki.
Az államtitkár-helyettes hozzátette: az egymással szomszédos négy ország érintett területei a korábbi európai uniós ciklusban is a legnagyobb összeget használták fel a határon átnyúló fejlesztésekhez, és ennek köszönhető az összeg megemelése a következő időszakra. Perényi Zsigmond a közlekedési infrastruktúra további fejlesztését nemzetstratégiai szempontból is igen fontosnak nevezte, amellyel az összeköttetést, a mobilitást szeretnék javítani a határon túl élő magyarokkal. Megemlítette: jelenleg van olyan térség, ahol az ott élőknek 60-70 kilométeres kerülőutat kell megtenniük, hogy a határon túl élő rokonaikat felkeressék. Új határátkelők nyitásával ezt az utat szeretnék lerövidíteni legalább 4-5 kilométeresre a jövőben.
A Magyarországot, Romániát és Ukrajnát érintő pénteki, nyíregyházi projektzáró rendezvényen a Turisztikai Örökség Kis-Európában elnevezésű fejlesztés megvalósítását értékelték. Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fidesz-KDNP-s elnökének tájékoztatása szerint a térségi helyhatóság a Szatmári Megyei Tanáccsal és a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségével közösen 398 ezer eurós, több mint 123 millió forint uniós forrást nyert el idegenforgalmi fejlesztésre, melyhez a partnerek 10 százalékos önerőt biztosítottak.
Az összeg felhasználásával tanulmányt készítettek az egymással szomszédos területek turisztikai nevezetességeiről, látnivalóiról, valamint beruházási stratégiát dolgoztak ki a 2020-ig tartó időszak közös fejlesztési céljaira. A kulturális örökség helyszíneiről kiadványt, kisfilmet, szórólapokat, és számítógépes adathordozókat jelentettek meg, amelyek a turisták figyelmét hívják fel a három ország határ menti területeinek utazási helyeire.
Krónika (Kolozsvár)

Románia védené meg Moldovát Moszkvától
Moldova gazdasági szankciókkal szembesült Oroszország részéről, amiért társulási egyezményt kötött az Európai Unióval, ezért Romániának kötelessége a segítségére sietni, és európai közeledését támogatni – hangoztatta Victor Ponta miniszterelnök kedden, miután Bukarestben találkozott a hivatalos látogatásra Romániába érkezett Valeriu Streleț moldovai kormányfővel.
A két miniszterelnök közös sajtóértekezletén Streleț köszönetet mondott román vendéglátóinak azért az országának nyújtott 150 millió eurós román hitelkeretért, amelyet néhány órával korábban ratifikált a bukaresti parlament.
Hozzátette: egy menetrendszerű Tarom-járat turistaosztályán Brüsszelből érkezett Bukarestbe, a gép azonban egy műszaki hiba miatt három órát késett, és ezért nem lehetett jelen a bukaresti parlamentben, amikor az ratifikálta a hitelszerződést.
Az öt évre szóló, 150 millió eurós visszatérítendő hitel folyósítását Ponta a két ország szeptember 22-i közös kormányülése után jelentette be, miután Chișinăunak nem sikerült megállapodnia a Nemzetközi Valutaalappal. Közben az Egyesült Államok chișinăui nagykövete bejelentette: Washington a moldovai hatóságoknál tapasztalt korrupció miatt felfüggesztette számos beruházás finanszírozását.
„Ha Románia most nem segítené Moldovát, Oroszország minden bizonnyal megpróbálná megakadályozni európai közeledését” – jelentette ki Ponta a parlamentben, amikor a hitelszerződést ratifikálták.
Krónika (Kolozsvár)

A washingtoni külügy ismét felrótta a restitúció halogatását
A magyar történelmi egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedését is felrója Bukarestnek az Egyesült Államok külügyminisztériumának éves jelentése, amely a vallásszabadság helyzetét vizsgálja a világban.
A csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentum Romániára vonatkozó része szerint negatívan érinti a kisebbségi vallási közösségeket a romániai kormányzati intézmények passzivitása, amely többek között az államosított tulajdonok visszaszolgáltatásának halogatásában nyilvánul meg. A dokumentum egyúttal bírálja a diszkriminatív hatósági gyakorlatot, az antiszemita megnyilvánulásokat, többek között Victor Ponta miniszterelnök egyes kijelentéseit is pellengérre állítva.
A jelentés külön megemlíti, hogy a kormán továbbra is megtagadja a gyulafehérvári Batthyáneum-könyvtár visszaszolgáltatását, holott azt egy tizenhat évvel ezelőtti sürgősségi kormányrendelet, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2012-es ítélete is előírja.
Megemlíti a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását is, amely a dokumentum megfogalmazása szerint annak ellenére történt, hogy a kommunista hatóságok által kiállított, az elkobzás tényét rögzítő dokumentumokban a református egyház szerepel tulajdonosként. Felrója azt is, hogy a visszaszolgáltatásról döntő testület tagjait három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
„Az Egyesült Államok nagykövetségének munkatársai ismételten kifejezték aggodalmukat az egyházi tulajdon – különösen a görög katolikus és a kisebbségi magyar egyházak tulajdonai – visszaszolgáltatásának lassúsága miatt. A nagykövetség munkatársai és amerikai kormányzati illetékesek folyamatosan tárgyaltak a román kormányzati illetékesekkel a holokauszt mértékének hivatalos elismeréséről, a holokauszt oktatásban való megjelenítésének javításáról és a Wiesel-bizottság által 2004-ben megfogalmazottak teljes mértékű gyakorlatba ültetéséről" – mutat rá a külügyi jelentés.
A dokumentum felrója a görög katolikus egyházi tulajdon visszaszolgáltatásának halogatását, a nem ortodox vallási csoportok temetőkhöz való hozzáférésének korlátozását, a görög katolikus gyerekek zaklatását a hittanórákon, valamint a bukaresti római katolikus székesegyház mellett felépített toronyház lebontásáról szóló bírósági végzés gyakorlatba ültetésének késleltetését.
A jelentés kitér arra, hogy Victor Ponta miniszterelnök egy 2014 szeptember 7-én sugárzott televíziós műsorban úgy fogalmazott: Traian Băsescu államfő tízéves mandátuma „hasonló volt a németországi náci rendszerhez," amit aztán helyi és külföldi politikusok, a civil szervezetek képviselői, diplomaták, a Zsidó Közösségek Szövetsége és a Wiesel-intézet is bírált.
A külügyi dokumentum egy sor antiszemita megnyilvánulást is megemlít, többek között zsinagógák meggyalázását, antiszemita kijelentéseket, holokauszttagadó magatartást, valamint legionárius politikusokra való megemlékezéseket, azt is megjegyezve, hogy a román hatóságok ezen esetekben vizsgálatot indítottak.
A Wiesel-intézet továbbra is képzéseket tart a nagyközönség számára a holokausztról, és számos román politikus nyilvánosan elítéli az antiszemita és holokauszttagadó megnyilvánulásokat – áll a jelentésben, amely ugyanakkor bírálja az egyes televíziós műsorokban és az online médiában tapasztalható antiszemita megnyilvánulásokat.
Veszélyes a vallási közösségekre az Iszlám Állam
Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet a világban számos helyen támadások sorozatát hajtotta végre a vallásszabadság ellen, megnőtt a vallási kisebbségek fenyegetettsége a Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában – állapította meg az amerikai külügyminisztérium a vallásszabadság nemzetközi állapotáról készült, szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében.
A tavalyi évre vonatkozó, csaknem kétszáz országra és területre kiterjedő jelentésében az amerikai diplomáciai tárca rámutatott, hogy az IÁ militánsai több száz éves keresztény közösségeket kényszerítettek az iszlámra való áttérésre, arra, hogy válasszanak az adófizetés és a halál között, emellett pedig több ezer nőt és gyereket raboltak és adtak el, tettek rabszolgává, valamint erőszakoltak meg vallásuk miatt.
A jelentés Magyarországról szóló összefoglalójában ismertette, hogy az alaptörvény elismeri a vallásszabadságot, elválasztja az államot és egyházat, valamint önálló entitásként ismeri el a vallási közösségeket, amelyekkel az állam közösségi célok érdekében együttműködhet. Az ebbe bevont vallási közösségnek parlamenti határozat alapján „elismert egyházként" kell tevékenykednie.
A szerzők ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet, hogy a 2011-es vallásügyi törvény alapján a hivatalos nyilvántartásból törölt több mint 350 vallási szervezet státusa nem változott több szervezet fellebbezése, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának végső ítélete ellenére, amely szerint a jogszabály a vallásszabadság vonatkozásában megsértette az egyesülési szabadságot.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Nem térkép e táj! – Szülőföldjüket fedezik fel a háromszéki diákok
Több mint ezernégyszáz gyerek ismerheti meg jobban szülőföldjét a Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) Nem térkép e táj! elnevezésű, honismereti kirándulásokat támogató programja keretében.
Az alapítvány kuratóriuma kedden bejelentette: idén növelte a programra szánt költségvetést, így 35 pályázatot nyilváníthattak sikeresnek, öszszesen 36 ezer lejjel finanszírozzák a kirándulásokat.
A Háromszéki Közösségi Alapítvány arról is tájékoztatta a Krónikát, hogy összesen 1442 gyerek – 17 sepsiszentgyörgyi, 10 vidéki, 5 kézdivásárhelyi és 2 baróti osztályközösség – kirándulását támogatják a 2015/2016-os tanévben. A gyerekek a program keretében negyven Kovászna megyei vállalkozást vagy hagyományos kézműves műhelyt látogatnak meg, ugyanakkor 27 kulturális-turisztikai szempontból fontos helyszínt keresnek fel Kovászna megyében, partnerkapcsolatokat alakítanak ki más településen lévő hasonló profilú osztályokkal.
A program célja, hogy minél több gyerek ismerje meg szülőföldjét, tisztelje azt, és ragaszkodjék hozzá. A HKA értékelése szerint, átgondolt, felkészült szakmai kísérővel megvalósuló, a program céljait és prioritásait szem előtt tartó igénylések érkeztek be a kiírásra.
Az alapítvány hírszolgálata a nyertes pályázatokból is idéz, mely szerint a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnázium diákjai az elkövetkező időszakban meglátogatják a sepsiszéki Cófalván Nemes György, Románia legjobb gitárkészítő mesterének műhelyét, ugyanakkor Kodály Zoltán és Bartók Béla zenei átiratok klasszikus gitárra című legújabb műsorukkal fel is lépnek a háromszéki település művelődési központjában.
A megyeszékhelyi Székely Mikó Kollégium osztálykirándulásán a program szerint pékséget, borvízforrást, kovácsműhelyt, üvegtermék-kiállítást látogathatnak meg a diákok, ahol helyi legendákkal, mesékkel ismerkedhetnek meg. A nyertes pályázatok listája megtekinthető a Háromszéki Közösségi Alapítvány internetes oldalán.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Böjte Csaba kilenc napos közös imára hív Európáért
„Nagy felfordulás van a világunkban, eljött az önmegtagadás, a böjt, az imádság ideje!" - írja felhívásában Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, aki október 16-ától kilencnapos közös imára és böjtre szólít Európa békéjéért.
Böjte Csaba azt szeretné, ha sok nyelvre lefordítva sokan tudnának együtt imádkozni a világ békéjéért. Déván személyesen is részt lehet venni minden este a szentmiséken, és együtt imádkozni azért, hogy „elhallgassanak a fegyverek, és elkezdődjön a bölcs párbeszéd a világunkban".
„Nagyon szeretném, ha sok-sok templomban, magánházban, de a médián keresztül is minél többen be tudnának kapcsolódni Flüei Szent Miklós által vezetett kilencedünkbe!" - írta Böjte Csaba. A kezdeményezés ihletője Svájc védőszentje, Flüei Szent Miklós, aki - mint a szerzetes írta - „kiimádkozta, hogy Svájc a békesség szigete legyen. Az ő közbejárásával kérjük ugyanezt a kegyelmet Európának, világunknak!"
Flüei Szent Miklós a kegyetlen háborúk miatt úgy döntött, hogy visszavonul a világtól, és térden állva böjtölve, imádkozva remeteként életét ajánlja az áldott békéért. 1467. október 16-án a felesége által varrt remeteruhában elhagyta családját, és egy patak partján életét az imádkozásnak, elmélkedésnek szentelte. Hamar híre ment, és sokan mentek hozzá tanácsért, nemcsak egyszerű emberek, hanem a hatalmat gyakorló urak is.
„Bölcs útmutatásai alapján születik meg az a kényes egyensúly, amely a soknemzetiségű, felekezetű kantonokból álló Svájcot a béke szigetévé tette Európa közepén! Ezért tisztelik Szent Miklóst, Svájc védőszentjeként. Úgy gondolom, hogy a példa adott, és működik is ötszáz éve, most már csak nagyban, európai, világméretben kellene megvalósítani mindezt!" - írta Böjte Csaba.
„Isten gyermekeinek szabad, boldog méltóságára vágyunk, gyertek, imádkozzunk és böjtöljünk legalább e kilenc napon keresztül, hogy mennyei Atyánk a kért kegyelmet nekünk, gyermekeinek megadja!! Ha nagyon sokan együtt imádkozunk, talán a világ hatalmasai is felfigyelnek kérésünkre, követelésünkre, és le fognak ülni, hogy a problémákra békés megoldást keressenek!! Isten kegyelméből több mind 5000, bajban lévő gyermeket fogadtunk be, neveltünk Erdély földjén, és azt szeretnénk, hogy ne a gyűlölet, a háború poklába kiégett világot hagyjunk rájuk örökségül, hanem az épülő, szépülő szeretet Istenének az országát! Kérjük Szent Miklós imájával Teremtőnket, hogy a felbolydult világunknak adjon békét, egyetértést, bölcs rendet!" - írta felhívásában a Dévai Szent Ferenc Alapítványt létrehozó Böjte Csaba.
A kilenced jámborsági gyakorlat, a szokásosnál intenzívebb imádságban töltött kilencnapos időköz. Várakozást fejez ki, kérést nyomatékosít. Mintája az Úr mennybemenetele és pünkösd közötti kilenc nap, amikor a Boldogságos Szűz Mária és az apostolok Jeruzsálemben visszavonulva, imádkozva és böjtölve várták a Szentlélek eljövetelét.
maszol.ro

Könyvbemutatót tartanak a képtárban
Dani Erzsébet legújabb könyvéről beszélgetnek hétfőn a múzeum képtárában, a kötetet Lőrincz György mutatja be.
A Haáz Rezső Múzeum Képtárában október 19-én, hétfőn délután 5 órától Dani Erzsébet (a Debreceni Egyetem adjunktusa) legújabb könyvének bemutatóját tartják. Az Identitásgyarmatosítás Erdélyben című kötetet Lőrincz György író ismerteti a székelyudvarhelyi közönség számára.
A csíkszeredai Pro Print kiadónál megjelentetett könyv megvásárolható a helyszínen, ahol a szerző dedikálja azt. Pomogáts Béla irodalomtörténész a következőképen ajánlja a kiadványt: „Ahogy Dani Erzsébet megkeresi és megtalálja az irodalmi művek mélyén kibontakozó szellemi értéket, így a kulturális emlékezetet és az identitást kifejező szellemiséget, az valóban azt a meggyőződést erősíti meg az olvasóban (bennem is), hogy bizony a szépirodalom, az írói sorsok, maga az irodalmi kultúra nem csak a tudományos kutatás tárgya lehet, hanem egy emberi közösség (ezúttal nevezetesen az erdélyi magyarság, a székely nép) közösségi életének és lelki életének, nemzeti identitásának fenntartója, védelmezője is. Ezért ajánlom az Erdély-szerető, az erdélyi magyarság élete iránt érdeklődő olvasó figyelmébe ezt a kutatói szorgalommal, tudósi elmélyedéssel és nemzeti felelősségtudattal megírt könyvet."
Katona Zoltán
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

POTÁPI: A TERÜLETI AUTONÓMIA GAZDASÁGI HATALMAT IS JELENT
A nemzetpolitikai államtitkár szerint Románia nem lesz mindig elzárkózó
– Magyarország minden lehetséges politikai eszközzel támogatja a székelyek területi autonómiára való törekvéseit. Minden nemzetközi fórumon, ahol a székelyek ezzel a kérdéssel megjelennek, vagy ahol mi ezt be tudjuk vinni a tárgyalásokba, fellépünk az ügyben – jelentette ki a Magyar Időknek a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki vasárnap részt vett a felújított madéfalvi Siculicidium emlékmű újraavatásán.
Potápi Árpád János elmondta, mint ahogy egy család, úgy egy nép esetében is igaz, hogy elsősorban önmagán kell segítenie, és nem mástól kell a megoldást várnia. – Ez így van az autonómia kérdésében is. A székelyeknek maguknak kell a sorsukat alakítaniuk, nem várhatják, és nem is remélhetik, hogy Brüsszel vagy Bukarest megoldást hoz majd. Először meg kell fogalmazniuk jogos igényüket és céljukat, ez pedig az autonómia. Ezt az ügyet a Székely Nemzeti Tanács is több éve felkarolta, de a székelységnek is ki kell állnia, és ki kell tartania az elhatározása mellett – szögezte le a nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A politikus úgy véli, ez annál is inkább igaz, mert a székelység, történelme folyamán, nagyrészt autonómiában élt, még a román szocializmus alatt is volt Székelyföld önálló tartomány.
Potápi Árpád János ezt azért is tartja fontosnak, mert „az autonómia nemcsak politikai kategória és önrendelkezés, hanem gazdasági hatalom is”. – Ha a székelység eléri a területi autonómiát, akkor minden értelemben saját kezébe veheti a sorsát – hangsúlyozta a politikus. Kiemelte ugyanakkor, hogy minden próbálkozás kevés, amíg a román kormány és közvélemény a nemzetközi porondon ezt nem támogatja. – Ezzel együtt kész tervekkel kell rendelkeznünk arra az esetre, ha meglesz a területi autonómiára a fogadókészség – fűzte hozzá. Arra a felvetésre, hogy Bukarest folyamatosan mereven elzárkózik attól, hogy a területi autonómiáról tárgyaljon, az elért eredményeket hozta fel. – Tíz éve még beszélni sem lehetett erről, hát még harminc évvel ezelőtt, ma pedig már napi szinten téma ez a kérdés a román parlamentben. Ez óriási előrelépés. Hiszem azt, hogy a román közvélemény és politika sem lesz mindig ennyire elzárkózó – mutatott rá Potápi Árpád János.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszélt a felújított madéfalvi Siculicidium emlékműről is. – Miként az emlékmű elkészítése, úgy a mostani felújítás is összefogás eredménye. Egyrészt Hargita megye önkormányzata és a madéfalviak pénzzel és munkával segítették az emlékmű felújítását, de az összeg egyharmadát a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága biztosította. – Fontos kérdésről van szó, mert amíg szakrális értelemben Csíksomlyó, addig hazafias szempontból a madéfalvi emlékmű Erdély központja – jegyezte meg Potápi Árpád János, aki díszpolgári címet kapott az emlékmű felújításához nyújtott segítségéért. – Nagyon jólesik a díszpolgári cím, annál is inkább, mert életemben ez az első – fűzte hozzá.
Magyar Idők (Budapest)

Óvatosan fogalmazott a román külügyminiszter
Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerint a román–magyar államközi kapcsolatban a konszenzuson alapuló megoldásokat kell keresni, mert az egyoldalú megközelítés nem vezet a vitás kérdések tartós rendezéséhez.
Aurescu a Digi 24 hírtelevízió késő esti műsorában tért ki a riporter kérdésére a román–magyar viszonyra is, nyomatékosítván, hogy nem szeretné ismét lángra lobbantani a vitát. Kijelentette: az 1996-ban kötött alapszerződés és a stratégiai partnerségre vonatkozó 2002-es nyilatkozat – melynek a kidolgozásában maga is részt vett – világos igazodási pontok a kétoldalú kapcsolatokban. „Ezek olyan tényezők, amelyeket tiszteletben kell tartani” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a kapcsolatok pozitív elemeit kell használni az építkezéshez, ezek sorában a kiváló gazdasági kapcsolatokat említette. „Tavaly 7,2 milliárd eurós kereskedelmet bonyolított le a két ország, idén az első félévben 3,5 milliárdost. Működnek a határon átnyúló kapcsolatok, összekötöttük az autópályákat – emelte ki. – Az a feladatunk, hogy a kapcsolatok pozitív elemeit emeljük ki, hogy építhessünk. Az egyoldalú megközelítés nem vezet tartós megoldásokhoz.”
Megemlítette, hogy 2011 óta van tárgyalási folyamatban a román–magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyve, és a román fél szeretné lezárni a tárgyalási folyamatot. „Remélem, a magyar fél pozitívan válaszol az erre vonatkozó kezdeményezésünkre” – tette hozzá. Megjegyezte, tárgyalások útján az olyan nehéz kérdéseket is kezelni lehet, amilyen a migrációé.
Szóba került a kerítés is
Elmondta, egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy megépülne a kerítés a magyar–román határon. Reményét fejezte ki, hogy már nem feszült a két ország kapcsolata. Megemlítette, hogy az EU külügyminisztereinek legutóbbi tanácskozásán kezet fogott és beszélgetett magyar kollégájával.
Bogdan Aurescu azt is elmondta, hogy Románia elvi alapon ellenezte a bevándorlási kvótákat, és az Európai Unióban ezért nem szokás megharagudni. Hozzátette azonban, hogy az ellenvélemény megfogalmazása nem jelenti azt, hogy az immár megszavazott kvótarendszert Románia nem tartja be. „Szolidáris módon részt akarunk venni ebben az európai erőfeszítésben, hogy megmutassuk: lehet számítani Romániára” – fogalmazott a politikus.
MTI
mno.hu

Megnyílt a Boldogasszony kiállítás a Gyergyószentmiklósi múzeumban
Egy tárlat, melynek létrehozása összeköti a Kárpát-medence magyar lakóit, és melynek témája alkotókban és nézőkben egyaránt erősíti a hitet – ennek a kiállításnak ad helyet Gyimesfelsőlok után újabb állomásként a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum.
Ötvenöt magyar művész szemszögéből készült képekkel és kisplasztikákkal rendezték be a múzeum termeit a szerdai kiállításmegnyitóra. A Kárpát-haza Galéria vándortárlatának fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, védnöke Tamás József római katolikus püspök és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.
A tárlatnyitón a Domokos Pál Péter Női Dalkör tagjai léptek fel, Csergő Tibor múzeumigazgató, akinek éppen aznap járt le igazgatói mandátuma, elmondta, ennél szebben nem is végződhetett volna a tizenkét éves munka. Ugyanakkor megnyugtatta a jelenlévőket: másnaptól folytatja a munkát megbízott igazgatóként a versenyvizsga eredményhirdetéséig.
Kedves Boldogasszony-keresők! – szólította meg a megnyitón jelen lévőket Nagy Zoltán alpolgármester. Szerinte Boldogasszony szeretetének tudatában sokkal könnyebb járni mindenkinek külön-külön azt az útját, amit számára kijelölt e Teremtő, és az ő fényében meghatározni, ki vagyunk mi, mi számunkra az igazi érték.
Szász Jenő védnökként aktuális probléma tükrében világította meg a hitünkhöz való ragaszkodás szükségességét: „Ha mi, európai keresztények hátat fordítunk a Teremtőnek, jön a Jóisten helyett Allah”. Európa betegségének okát is meghatározta: a jelennek élést, a jövőkép és gyermekvállalási kedv hiányát. Történik mindez annak ellenére, hogy Szász szerint „fizikai jelenlétünk határozza meg Székelyföld etnikai jellegét.” Szólt a hűségről, ezen belül a Teremtő hűségéről teremtménye iránt, illetve a felelősségről, amely az ember válasza kell legyen a Jóistentől kapott küldetésre. „Ránk, magyarokra Isten a Kárpát-medencét bízta” – összegzett.
Tamás József püspök szintén védnökként szólt, örömét fejezve ki, hogy a Szűzanya-tisztelők körébe ezennel belépett az ötvenöt művész is. „Egy család édesanya nélkül csonka család. Különösen a gyermekek érzik meg a hiányát. Kereszténységünk nagy családjához tehát a Szűzanya hozzátartozik. (…) Vigyük hírét e kiállításnak, hogy minél többen láthassák és gazdagodjanak művészi és lelki értékekben!” – fogalmazott az egyházfő.
A Hegedűs Enikő művészettörténész által egyenként is méltatott alkotások november 8-ig tekinthetők meg a gyergyószentmiklósi múzeumban.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

Átadták a Székelyföld folyóirat díjait
A VI. Székelyföld Napok rendezvénysorozat keretében a Székelyföld kulturális folyóirat idei díjait csütörtökön adták át a csíkszeredai Székelyföld Galériában.
A tizennyolc évvel ezelőtt alapított folyóirat nevében házigazdaként Lövétei Lázár László főszerkesztő köszöntötte a díjazottakat, valamint a megjelenteket és a támogatókat. Szarka Gábor konzul, Magyarország csíkszeredai Főkonzulátusának nevében köszöntötte a díjazottak mellett a Székelyföld szerkesztőit, akik „születésnapjuk alkalmából nem ajándékot várnak el, hanem ajándékot adnak munkatársaiknak”.
Idén Obrusánszky Borbála néprajzkutató, orientalista illetve Borsodi L. László költő, kritikus, a Márton Áron Főgimnázium magyar szakos tanára részesült Székelyföld-díjban a folyóiratban megjelent írásaiért. A nem székelyföldi alkotónak járó Székely Bicskarend Díjat Szepesi Attila Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze vehette át. A Szabó Gyula emlékdíjat Rigó Mihály, Homoródalmás polgármestere adta át Adorjáni Anna írónak.
Az ünnepelteket a Székelyföld periodika szerkesztői – Molnár Vilmos, Fekete Vince és Lövétei Lázár László – méltatták, a Székely Bicskarend adományozó levelét György Attila olvasta fel.
A Székelyföld-díjjal kitüntetett Borsodi L. László elmondta, 2003 körül jelent meg az első kritikája, ám a Székelyföldhöz való kötődése még korábban kezdődött, ami elsősorban Fekete Vince költőnek köszönhető. Ugyanakkor köszönetét fejezte ki Molnár Vilmosnak a baráti biztatásokért, valamint a teljes szerkesztőségnek, hogy írásait méltónak találták a megjelenésre.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Idős korában sem szakadt el a katedrától
A pedagógusi munka mellett volt újságíró, néprajzi gyűjtő, művelődésszervező, kutatta az irodalmat, szakköröket irányított, versgyűjteményeket szerkesztett, tanulmányokat írt. A Csíkszeredában élő és idős korában is aktív Mirk László azonban mindenek előtt tanárnak érzi, tartja magát.
Azt mondja, soha nem voltak pályaválasztási gondjai, már ötödikes korától tanár akart lenni, és erről az útról, ha az élet közben kitérőket is hozott, nem tért le. Családja Marosvásárhelyen élt, német származású édesapja Pilisvörösváron született, és 1940-ben érkezett Marosvásárhelyre, mint katona.
„Ott ismerte meg édesanyámat, én 1944-ben születtem. Édesapám a háború után Vásárhelyre jött vissza, szüleim mindketten a könyvszakmában dolgoztak. Ott nevelkedtem fel, első osztálytól a Bolyai Farkas középiskolában tanultam, ahol rendkívül jó tanáraink voltak” – elevenítette fel. A diákoknak szervezett tudományos ülésszakokon dolgozatokkal szerepelt, hetedik osztályosként egy pályázatra megírta Marosvásárhely történetét.
„Nagyon nagy előnyömre szolgált, hogy a református temetőkert mellett laktunk, és szinte naponta jártam oda, ismertem a régi emberek sírjait, tudtam, hol van Bolyai vagy Borsos Tamás eltemetve. A megjelent munkákból kiállítást szerveztek, és olyan névsor szerint állították össze az anyagot, hogy én Molter Károly neves prózaíró mellett szerepeltem” – emlékezett vissza diákkora egyik meghatározó eseményére.
A marosvásárhelyi pedagógiai főiskolára került, ahol párhuzamosan tanultak román és magyar irodalmat, és ahol olyan tanárok oktattak, mint Oláh Tibor, Izsák József, Kicsi Antal, Vámszer Márta, Szabó Zoltán. Az egyetem után, mint magyar-román szakos tanár, vidékre készült, mint mondta, nagyon szerette ott. Az akkori Szentegyházasfalut választotta. „Ott, akkor éreztem, hogy nagyon jó pályát választottam. 1967-ben megismerkedtem az akkor 11 osztályt végzett Bodó Leventével, a későbbi festővel és szobrásszal, akinek Máramarosban készült képeiből első kiállítását szerveztem meg” – emlékezett. Ott kezdett el diákjaival és egy magnóval gyűjteni, főként népmeséket, szokásokat.
Három év után először a KISZ hívta, de Albert Antal, a leendő megyei lap főszerkesztője is megkereste, hogy nem menne-e el újságírónak, mivel már korábban is közölt a lapokban. „Engem a KISZ-nél a művelődési osztály élére akartak kinevezni. Gondoltam, hátha tudok valamit tenni – visszamondtam az újságot, de ugyanabba az épületbe kerültem, ahol a szerkesztőség volt. Megalakítottam az irodalmi kört, elindítottuk a Fiatalok fiataloknak című rendezvényt – amelynek keretében előadásokat tartottak: Gál Árpád dzsessztörténeti sorozatot indított, meghívott képzőművészek meséltek a képeikről, voltak erkölcsi, orvosi témák, röviden, tömören. Kiadtunk egy kis könyvet Sprencz Ferivel – betűjátékok, logikai fejtörők, társas szórakoztató- és sportjátékok voltak benne. Ahol csak lehetett, ifjúsági klubokat igyekeztünk létrehozni. De eltelt két-három év, és az ifjúsági munka visszasüllyedt oda, ahol korábban volt, vasgyűjtés, hazafias munka, hazugság, felnagyítás, és elpárolgott a társaság” – elevenítette fel.
Mirk Lászlót az Ifjúmunkáshoz hívták, a magyar nyelvű ifjúsági hetilapnál négy székelyföldi megyének lett a tudósítója, és időnként Moldvába is elment. Az újságírói munkával párhuzamosan esti osztályokban tanított, 1991-ben pedig teljesen visszatért a katedrához.
„A Márton Áron Gimnáziumban bekapcsolódtam a tanulók tudományos ülésszakába, és a néprajzi gyűjtést is elkezdtük. Szerencsém volt, hogy első perctől voltak moldvai diákjaim, volt egy lábnyiki fiú, aki ráolvasó imákat hozott nekem. Négy év után az akkor kinevezett Szakács Lajos igazgató rávett arra, hogy jöjjek a Segítő Mária Gimnáziumba. 1995-ben, amikor teljesen önállósult az iskola, én voltam az első »leigazolt játékos«. Mi ketten szerveztünk, válogattuk a tantestületet, és huszonöt év után bátran kijelenthetjük, hogy a megye harmadik-negyedik iskolája lett. Ezért nagyon sokat dolgoztuk az igazgatóval és a tantestülettel” – emlékezett.
A Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban megalakították a Domokos Pál Péter néprajzi és névtani szakkört. „Beoltottam a diákokat a néprajz szeretetével, ragadványneveket, helyneveket gyűjtöttünk. Volt filológia osztályom, ahol hetente egy óra választott tantárgyként néprajzot, névtant tanítottam, ezenkívül magyarórákon is foglalkoztunk ezzel. Elindítottam a tanulók tudományos ülésszakát, minden fél évben kértem két gyűjtést – archaikus imákat, szokásokat, a születéssel, házassággal, halállal kapcsolatos dolgokat, halotti búcsúverseket gyűjtöttek, a gyerekek nagyon élvezték. Budapesten a Néprajzi Múzeum minden évben megszervezte az önkéntes gyűjtők pályázatát, erre 15–20 dolgozatot küldtünk, és mindig nyertünk. Magyarországon a Honismereti Diákakadémián mindig 4–5 diákkal vettem részt, a Honismeret című lapban lehozták a munkáikat. Annyi elégtétel jutott a diákoknak, hogy rajongtak ezért a munkáért” – sorolta.
Mirk Lászlónak egy nyelvi szórakoztató játékokról készült gyűjteménye is megjelent kötetben a Dacia Kiadónál, a nyelvi-, betű-, sportjátékokról húsz éven át közölt a Hargita Kalendáriumban. A 2001-ben megjelent Az ember ott a legfájóbb magyar című antológiájába a csángó népköltészet ritka darabjai mellett csángómagyar költők munkáiból, illetve erdélyi és anyaországi költők csángó témájú verseiből válogatott.
Bár néhány éve visszavonult a katedrától, ősszel visszahívták, és jelenleg a Nagy István Művészeti Középiskolában tanít. Közben néprajzi gyűjtések feldolgozását is végzi, újabb tanulmányok, kiadványok megjelenését készíti elő. Mirk László úgy látja, az irodalomoktatás során és a néprajzi, névtani foglalkozásokkal többet tudott nyújtani a diákoknak, mint ha csak egyszerűen a tananyagot sulykolta volna beléjük. „Jobban kiláttak a világra, több mindent megértenek, jobban tájékozódnak az életben, és jó érzés velük találkozni, jó emlékeket őriznek az együtt töltött időszakról. Csakis így érdemes ezt csinálni. Számomra öröm, hogy ezt megtehettem, mert sikerült őket gazdagítanom tananyagon kívül olyan ismeretekkel, amelyeket fel tudnak használni a mindennapokban, és ez jó fogódzó számukra, ha tovább kívánnak lépni” – vallja az idős korában is aktív pedagógus.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Dan Tănasă kifogásolja Csíkmadaras község honlapját
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál jelentették fel Csíkmadaras Polgármesteri Hivatalát, azt kifogásolva, hogy a csikmadaras.ro internetes portálon kizárólag magyar nyelven érhetőek el az információk – tájékoztatott a madarasi polgármesteri hivatal.
A magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tănasă, a Méltóságért Európában Polgári Egyesület elnöke beadványában úgy értékeli, hogy a magyar nyelvet nem ismerő román állampolgárok számára diszkriminatív a csak magyar nyelvű információkat tartalmazó honlap tartalma, és ezzel megsértették a 2001. évi 137-es számú sürgősségi kormányrendelet előírásait.
A panaszos a kihágás megállapítását, és a polgármester megbírságolását kéri a Diszkriminációellenes Tanácstól. A polgármesteri hivatal közleményében a magyarellenes nacionalista hangulatkeltések újabb epizódjaként értékeli a történteket, megjegyezve, a panaszos figyelmen kívül hagyta, hogy a honlap ideiglenes jellegű és tesztelési fázisban van, a román nyelvű változat is szerkesztés alatt van.
Csíkmadaras polgármesterét október 20-ra idézte be az Országos Diszkriminációellenes Tanács Bukarestbe, akkor döntenek a beadványról.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Mese- és betyárvilág az erdélyi táncegyüttesek találkozóján
Novák Ferenc Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar koreográfussal találkozhatnak pénteken az érdeklődők az Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek 11. Találkozóján, melynek idén az Udvarhely Néptáncműhely a házigazdája.
A házigazda néptáncműhely meseelőadását, Az aranyszőrű bárányt tekinthetik meg az érdeklődők pénteken délelőtt tíztől, amelyet már több alkalommal is telt ház előtt mutattak be az udvarhelyi színpadon. Délután hattól a Maros Művészegyüttes Szép piros hajnalban című produkcióját követhetik figyelemmel, rendező Varga János. A Maros Művészegyüttes, bár időnként elkalandozik a táncszínház világába, előadásaival alapvetően a folklór iránti elhivatottságát bizonyítja. „A Szép piros hajnal című előadás autentikus folklórműsor, amely magában foglal táncszínházi elemeket, de ezekben is a hagyományos néptánctechnikák érvényesülnek” – fogalmazott az előadásról Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója.
Szombat délelőtt tíz órától a Háromszék Táncegyüttes Az én mesém című darabját mutatja be a székelyudvarhelyi színpadon. „Mindannyiunk lelkében igazi ének szól. Érdemes útnak indulni érte. A mi mesénkben a szomorú királylány rátalál saját hangjára, önmaga boldogságára, mert saját hangunk megtalálása a mindenség megtalálása” – írják az alkotók a darabról. Betyárvilág című produkcióját adja elő délután hat órától a Nagyvárad Táncegyüttes. „Az előadás alapköve a betyárok, a betyárság köré fonódott mítosz, amelyet most az új tagokkal bővített Nagyvárad Táncegyüttes segítségével szeretnénk felidézni, kicsit talán újrateremteni is. A legfőbb ihletforrás Krúdy Gyula Rózsa Sándorja volt” – fogalmazott az előadásról László Csaba, az együttes rendező-koreográfusa.
Két szakmai előadást is tartanak a rendezvény alatt, ma délután négy órától Novák Ferenc „Tata” Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar koreográfus a magyar néptáncmozgalom első világháborútól a 80-as évekig tartó időszakáról beszél. Holnap délután szintén négytől Orza Călin néptáncoktató, koreográfus A kritikáról az erdélyi hivatásos táncéletben címmel tart előadást.
Veres Réka
Székelyhon.ro

Folytatódnak a RMOGYKE továbbképzők
Az idei tanévben is folytatódnak a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület továbbképző előadássorozatai. Az idei újdonság, hogy az előadások angol és esetenként német nyelven is hallgathatók lesznek, tudtuk meg az egyesület titkárától, Ádám Valeriantól. A továbbképzők továbbra is ingyenesek.
A hat éve indított továbbképzők nemcsak az orvostanhallgatók körében népszerűek, hanem a helyi lakosság tagjait is mobilizálja. Ádám Valeriantól megtudtuk, a heti rendszerességgel tartott előadások mellett sokan felkeresik a neves külföldi előadókat személyes panaszokkal is.
Az egyesület titkára az eddigi megvalósításaikról szólva elmondta, eddig 142 professzor tartott előadást, akik három vagy öt napig okították a diákokat. Ádám Valerian elmondta, ezek a továbbképzők nemcsak a tudásátadásról szólnak, hanem az itteni oktatókkal való tapasztalatcseréről is. 2015 októberétől jövő év júliusáig ötven oktató érkezik, ezenkívül mintegy húsz helyi professzor is jelezte előadói szándékát a Deus Providebit Tanulmányi Házban zajló értekezéseken, hiszen sok olyan szakterület van, ahol nincs magyar nyelvű szakképzés. A továbbképzéseket akkreditálták, egy-egy ülésszakon való részvétel 20 kreditponttal jár, és amint az előző években is, idén is a részvétel ingyenes. Az egyesület titkára elmondta, az akkreditáció egyik feltétele az volt, hogy az előadásokat a román anyanyelvű diákok is hallgathassák. Ennek is eleget tettek, de a szinkrontolmácsolás sikertelennek bizonyult – egyrészt tolmács hiányában, vagy pedig annak rendkívül borsos ára miatt –, végül abban maradtak, hogy az előadások egyharmadát angol vagy német nyelven tartják majd.
A héten zajlott tüdőgyógyászati értekezéseket dr. Somfay Attila, a Szegedi Tudományegyetem tüdőgyógyászati tanszékét vezető tanára, illetve dr. Máthé Csaba PhD, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának osztályvezetője, tüdőgyógyász, onkológus tartotta.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro

Marosvásárhely: előválasztás és nemzeti felelősség
Előválasztás zajlott a legjelentősebb erdélyi román–magyar frontvárosban, Marosvásárhelyen, amire 2000 óta nem volt példa. Maga az előválasztás megtartása is óriási eredmény, ha azt nézzük, hogy az RMDSZ döntnökei eddig sorra indítottak olyan jelölteket, akikről előre tudni lehetett, hogy veszteni fognak, s akikre egymás között szólva nemzetben gondolkodó magyar ember nem adhatta jó szívvel a voksát.
Egy olyan városban, ahol a magyarság aránya 50 százalék alatt van, csak olyan magyar jelöltnek van esélye győzni, aki képes integrálni a választóközönséget, és aki nem riasztja el az urnától az embereket. 2004-ben Kelemen Atilla – aki kevesebb, mint két évvel korábban Erdély elszakítására koccintott a Kempinsky szállóban – garantáltan alkalmatlan jelölt volt. Négy évre rá a Neptunt megjárt Borbély László bukása is előre borítékolható volt, hiszen nem kevesen vannak, akik inkább távol maradtak az urnáktól, minthogy a komprádor-politika egyik fő támogatójára adják voksukat. Fokozottan érvényes ez a legutóbbi választásokon induló Frunda Györgyre, aki azon túl, hogy maga is részt vett a neptuni tárgyalásokon, még inkább kitűnt a belső harcokban, és túlzás nélkül állítható, hogy mindenkoron az autonómiapolitika első számú kerékkötője maradt. Az ő esetében az elrettentő példák ismertetése és elemzése nem külön írást, de külön kötetet igényelne.
Nőtt az autonomista tábor
Mielőtt szemügyre vennénk a vasárnap lezajlott előválasztás eredményét, érdemes két szót szólni a politikai versenyről, melynek tárgya elvben az, hogy egy adott közösség milyen jövőképet, milyen politikai programot, milyen kollektív stratégiát tart kívánatosnak. A politikai verseny eme ideális modelljének vannak általános problémái: a pártrendszer oligarchikus jellege, a politikai program alibiként való használata, a választók politikában való járatlansága és messzemenő befolyásolhatósága, a reklámpszichológia törvényszerűségeinek érvényesülése. Magyarán: a választópolgár sok esetben nem azt a politikai pártot támogatja, melynek a programja a legközelebb áll hozzá, hanem azt, amelynek legjobb a „csomagolása” és a sajtója.
Erdélyben az eredményt más torzító tényezők is befolyásolják. Az elektronikus és a nyomtatott média pártelkötelezettsége miatt Marosvásárhelyen az RMDSZ-es tudatmosás a legerősebb. Történelmi okokból ugyanakkor itt a leghangsúlyosabb a magyar egységreflex: az állandósult többségi nyomás miatt Marosvásárhelyen az országosnál sokkal erősebb az RMDSZ társadalmi beágyazottsága. Mindezek ellenére az előválasztáson megjelent szavazók mintegy 40 százaléka egy tisztának, korrektnek nevezhető versenyben nem az RMDSZ jelöltjét támogatta. Soós Zoltán az RMDSZ színeiben 62,04, Portik Vilmos az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje 28,9, Barabás Miklós független jelölt pedig 8,83 százalék voksot kapott. Ez az eredmény sokkal hívebben ábrázolja a nemzeti autonomista oldal támogatottságát, mint az országos választások.
Pártérdekek mentén
Érdemes szólni a nemzeti felelősség paradoxonáról is. Erdélyben a nemzet iránti felelősség sokszor szembefut a pártérdekkel. Az RMDSZ vagy az MPP ilyen esetben hezitálás nélkül a pártérdeket választja – az MPP esetében erről szólt többek között 2012-ben a saját esélytelen jelölt indítása Marosvásárhelyen akkor, amikor még lett volna elvi lehetőség közös magyar jelölt indítására Vass Levente személyében. Az RMDSZ esetében a példák vég nélkül sorolhatók, de a legdurvább talán az volt, amikor a Magyar Összefogás írott és íratlan szabályait, saját ígéreteit félreseperve 2010-ben ismét kormányzati szerepet vállalt ahelyett, hogy a 2009-es Székely Önkormányzati Nagygyűlés zárónyilatkozatát aláíratta volna polgármestereivel és tanácsosaival, illetve folytatta volna a nemzeti autonomista mozgalom távlati eredménnyel kecsegtető nagyszabású tervét.
Az Erdélyi Magyar Néppárt cselekvését és hatékonyságát viszont korlátozza, hogy vezetőit a nemzeti felelősség mozgatja. Ezért nem indítottak 2012-ben saját jelöltet Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a dolgukat jól végző, s az autonómia ügye ellen soha fel nem lépő polgármesterek ellen. Hasonló meggondolás alapján olyan helyeken is tartózkodtak önálló jelöltek indításától, ahol a magyar–magyar verseny nélkül is kétséges a magyarság bejutása. Ezt az RMDSZ retorikai szinten kihasználja és az autonomista tábor erőtlenségeként értelmezi. Marosvásárhely megmutatta, hogy a választói bázisban megvan az igény egy karakteresebb, határozottabb hangvételű, a bukaresti paktumozgatáson túlmutató távlatos politikára.
Becsületbeli ügy Soós támogatása
Sokaknak meglepetést okozhatott – különösen a világhálós körinterjúkhoz fűzött kedvező olvasói kommentárok ismeretében –, hogy Barabás Miklós eredménye elég szerényre sikeredett. Ebben is van paradoxon: azok, akiknek voksaira a jelölt számíthatott volna, épp arról ismerhetők fel, hogy inaktívakká váltak, elfordultak a politikától.
Portik Vilmos első nyilatkozataiban úgy fogalmazott: a győztesnek meg kellene győznie párttársait arról, hogy Marosvásárhely akkor profitál igazán a nem kevés energiával megszervezett előválasztásból, ha létrejön a mindenkit befogadó, jogilag is jegyzett választási koalíció, ami az EMNP számára érthető okokból az egyetlen elfogadható megoldás a közös indulásra. Az RMDSZ viszont ebben a kérdésben mindig is kőkemény ellenállást tanúsított, így kicsi az esélye annak, hogy az országos szinten ma is hatalmas befolyással bíró Neptun-egységfront áldását adná a választási koalícióra. Mindenesetre akár lesz magyar koalíció, akár nem, az Erdélyi Magyar Néppárt számára becsületbeli ügy, erkölcsi és politikai kötelesség Soós Zoltán támogatása. Nem mellesleg ezt diktálja a nemzeti felelősség is.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Huszonöt év kombinátjai
Az Azomureş vegyipari kombinát légszennyezése elleni tüntetésről tudósító egyik tévéadó híradójában elképedve panaszkodik a gyár alkalmazottja: az ország összes műtrágyagyárát sikerült lerombolni 25 év alatt, és most az utolsón, a marosvásárhelyi vállalaton a sor. A felháborodott férfi panaszában benne van az elmúlt negyedszázad romániai iparpolitikájának a teljes csődje: az is, amit tudunk, és az is, amit csak sejtünk. Az átalakítás lehetősége nélkül csődbe vitt és felszámolt nagyvállalatoktól a rosszul privatizált kombinátokig hosszú a sor, és sikertörténet alig akad. Az Azomureş esete is bizonyítja: a svájci befektetők nagy valószínűséggel úgy vásárolták meg a gyárat, hogy a privatizációs szerződésben a román hivatalosságok nem kötelezték az új tulajdonost az uniós környezetvédelmi normák betartására. Hasonló eset történt a tordai cementgyár privatizációja során is, ahol a szintén svájci tulajdonosok az igen szigorú környezetvédelmi előírások betartása helyett egyszerűen felszámolták Aranyosszék legnagyobb kombinátját, utcára pakolva az alkalmazottak többségét. A homályosan és kétértelműen megfogalmazott privatizációs szerződés rájuk eső részét úgy próbálták betartani, hogy a gyár egykori kapacitásának töredékét őrizték meg egy-két részleggel.
Sokan és sokféleképpen üzleteltek tehát az elmúlt negyedszázadban a román állammal. A rengeteg per bizonyítja, hogy szinte mindig az állam és rajta keresztül az utcára került munkavállalók tízezrei jártak rosszul. Elsősorban azért, mert a privatizációk során nem a törvényes előírások és nem a közösségi érdek volt a mérvadó, hanem az adás-vételt lebonyolítók egyéni érdekei. Amire rátevődött a „megmentőként” érkező külföldi cégek rablógazdálkodása: minél kevesebb befektetéssel minél nagyobb profitot lehessen kisajtolni és kivinni az országból.
Ilyen előzmények után aligha létezik már jó megoldás a rendszerváltást túlélt olyan nagyvállalatok számára, mint a marosvásárhelyi műtrágyagyártó kombinát és a hozzá hasonló nagyüzemek. Lehet ugyan siratni a még mindig temérdek embert foglalkoztató ipari kolosszust, ha közben emberek tízezreit mérgezik a gyárból kiszabaduló gázok. A tulajdonosnak anyagilag nem éri meg környezetbarát technológiára átállítani a termelést, így maradnak az ígéretek és fogadkozások olyan szűrőberendezésekre, amelyek csak ideig-óráig lehetnek megoldások. Egy céljuk van tehát: húzni-nyúzni az időt, amíg csak lehet, utána pedig jöhet a végeladás, nincs maradás.
Kétség sem fér ahhoz, hogy ami rosszul indult, az rendszerint rosszul is végződik. Miért lenne éppen a marosvásárhelyi Azomureş kombinát kivétel?
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Évértékelés és tervezés – megtartotta IV. országos kongresszusát a Néppárt
Kézdivásárhelyen tartotta IV. Országos Kongresszusát az Erdélyi Magyar Néppárt. Az október 16-án a Vigadó Művelődési Házban megszervezett tanácskozáson Szilágyi Zsolt, a párt elnöke értékelte az elmúlt időszak politikai eseményeit, majd részletesen kitért a közelgő önkormányzati választások célkitűzéseinek felvázolására.
Szilágyi Zsolt évértékelő beszédének elején megemlékezett a nemrégiben elhunyt Fodor Imréről, aki Marosvásárhely legutóbbi magyar polgármestereként, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egykori alelnökeként megkerülhetetlen szerepet töltött be az erdélyi autonómiatörekvések kiszélesítésében. A jelenlévő közel száz küldött egy perces néma felállással adózott Fodor Imre emléke előtt.
Kilenc hónap eredményeiről
A pártelnök beszélt a januári – marosvásárhelyi – kongresszus óta eltelt kilenc hónap eredményeiről. Szilágyi Zsolt elmondta: lezajlottak a helyi és megyei szintű tisztújítások, kialakították a 2016-os önkormányzati választásokra szóló konkrét menetrendet, a Néppárt közreműködésével létrejött a Partiumi Autonómia Tanács, felvételt nyertek az Európai Szabad Szövetségbe, valamint sikerült megerősíteniük kapcsolatukat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal és a Székely Nemzeti Tanáccsal is. Szilágyi kitért pártja Magyar Polgári Párttal való viszonyára is. A politikus elmondta: már a marosvásárhelyi kongresszus másnapján felvették a kapcsolatot az MPP vezetőivel, három személyes találkozóra is sort kerítettek, s legfőbb céljuk az volt, hogy paritásos alapon egy választási koalíciót hozzanak létre, s közösen nevezzék meg jelöltjeiket a voksolásra.
„Ezen terveink megvalósulása megteremthette volna egy esetleges pártfúzió feltételeit, kinyújtott kezünket azonban ellökték. Nem rajtunk múlt, hogy az MPP-vel való szövetségünk nem valósult meg, de mi nem leszünk, nem lehetünk olyan párt, mely feláldozza néhány hamis aranypénzért az önálló magyar politika esélyeit” – jelentette ki Szilágyi Zsolt, utalva ezzel az MPP RMDSZ-szel szembeni elkötelezettségére. A Néppárt elnöke hozzátette: meggyőződése, hogy számtalan jóindulatú ember tevékenykedik az MPP keretein belül, akik – reményei szerint – idővel megszégyellik a párt felső vezetését, s munkájukkal, jelenlétükkel nem támogatnak egy olyan pártot, melynek tevékenysége sértette az erdélyi magyarság érdekeit. Az elmúlt időszak eredményeinek számbavételekor Szilágyi külön kiemelte a marosvásárhelyi előválasztás eredményét, s kijelentette: a Marosvásárhelyen leadott szavazatok 30%-ának elnyerése azt mutatja, hogy kitartó munkával lehetséges előrelépést elérni.
Merre tovább, Néppárt?
Semmivel nem helyettesíthető fegyvertény egy párt minél erőteljesebb helyi szintű beágyazottsága, így ennek további erősítésén dolgoznak majd az elkövetkezőkben a Néppárt vezetői – jelentette ki Szilágyi. „Ha vállaltuk, hogy itt, Erdélyben tervezünk jövőt, akkor jelenlegi helyzetünkből kell kihoznunk a lehető legtöbbet, melyhez még kitartóbb és még szervezettebb munkára lesz szükségünk” – tette hozzá a pártelnök. Szilágyi elmondta: a Néppárt vezetői és helyi tagjai azért kell dolgozzanak, hogy a 2016-os önkormányzati választásokat követően erősebb magyar képviselet jöhessen létre a városi- és megyei tanácsokban, s ahol helye van a magyar versenynek – például a Székelyföldön – ott lehetőséget kell adni erre, ahol pedig csak közösen, összefogva tudnak eredményeket elérni, ott meg kell vizsgálni a más pártokkal való együttműködés lehetőségét is.
Ennek kapcsán a Néppárt elnöke elmondta: nemrégiben telefonon egyeztetett Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, akivel a közeljövőben egy személyes találkozásra is sort kerítenek, valamint Szilágyi időszerűnek nevezte az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum újbóli összehívását is, hiszen – mint mondta – ezt a helyhatósági választások, a korrupciós ügyek, de a jövő évi parlamenti választások is indokolttá teszik. „Vannak olyan helyzetek, amikor csak együtt lehetünk képesek eredményeket felmutatni. Ilyenkor tudomásul kell vennünk, hogy közösségünk érdekei előrébbvalók. Az együttműködés előfeltétele azonban a tárgyalás és egymás szempontjainak megismerése” – mondta Szilágyi Zsolt.
Rezsicsökkentést Erdélyben is!
„Az emberek mindennapi életének jobbá tételéért dolgozunk. Az autonómia az önálló döntés lehetősége, s az önálló döntés stabil, biztos, független lábakon álló polgári gondolkodást feltételez. Ehhez azonban arra van szükségünk, hogy az erdélyi magyarok – és nem csak – a lehető legkisebb mértékben legyenek anyagilag kiszolgáltatva” – mondta a pártelnök. Szilágyi kijelentette: a Néppárt helyi szervezetei, tanácsosai és jelöltjei azon fognak dolgozni, hogy kiderüljön, hol lehetséges és szükséges a rezsicsökkentés, mely – véleménye szerint – ha a Romániával szomszédos országok lakosságának kijárt, úgy az erdélyieket is megilleti.
Szilágyi Zsolt elmondta: megvizsgálják, hogy a különböző településeken milyen lehetőségek vannak a lakosság kiadásainak csökkentésére, s megtesznek minden tőlük telhetőt az emberek tehermentesítéséért. Ugyanakkor elvárják, hogy az önkormányzatok működése teljes mértékben átlátható legyen, mely egyik előfeltétele lehetne a – nemzetbiztonsági kockázatot is jelentő – korrupció visszaszorításának.
Technikai kérdésekről döntöttek a zárt ülésen
Évértékelője végén Szilágyi üzent a párt jövőbeli sikereit szkeptikusan kezelőknek is: „Azért hoztuk létre a Néppártot, mert úgy éreztük, csak ezzel van esély az autonómiát és az erdélyi magyarok érdekeit tisztán megjeleníteni. Az RMDSZ elhibázott Bukarest-központú politikája zsákutcába vezette a Szövetséget, az MPP vezetőinek ámokfutása pedig szétzüllesztette a pártot. Az egyetlen esélyünk arra, hogy a választók megtalálhassák az erdélyi politikában a tiszta, autentikus hangot az volt, hogy életre hívjuk a Néppártot. Hiszem, hogy a változatlanul nem túl kedvező körülmények ellenére is képesek leszünk sikereket elérni, ehhez azonban az kell, hogy politikánk az emberekről szóljon”. Szilágyi Zsolt beszéde után a Néppárt Országos Kongresszusa módosította a párt belső szabályzatát és megválasztotta az Országos Szabályzatfigyelő és Etikai bizottság, valamint a Számvizsgáló bizottság tagjait.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
Erdély.ma

Apró győzelem
Mégis van értelme a felhorgadásnak, a hangos tiltakozásnak, időnként a normalitás országának egyáltalán nem nevezhető Romániában is eredményt hozhat, ha felemeljük szavunk.
Nagy felháborodást váltott ki az erdélyi magyarság körében márciusban a belügyminisztérium honlapján közvitára bocsátott országos közbiztonsági stratégia, amely a polgárok biztonságát fenyegető veszélyek között első helyen említette „a rasszizmust, idegengyűlöletet, szélsőségességet és az intolerancia minden más formáját, amely etnikai autonómia elérését célozza egyes térségek vagy régiók számára”. Mindhárom romániai magyar párt és a Székely Nemzeti Tanács is tiltakozott, megfogalmazták, mennyire abszurd, ha egy ország veszélyforrásnak tekinti a területén élő kisebbségeket. Elfogadhatatlannak nevezték azt is, hogy az autonómia elérése érdekében szervezett békés és demokratikus utcai megmozdulásokat a rasszista, xenofób, szélsőséges és más ehhez hasonló intoleráns megnyilatkozások közé sorolják.
A közvita lezajlott, a kormány szeptember elején elfogadta a stratégiát, ám szövegét nem ismerhettük meg, csak egy általános összefoglalót tettek közzé és újabb bő hónap után, e hét keddjén megjelent a stratégia a Hivatalos Közlönyben is. S láss csodát: eltűnt a veszélyforrások közül az autonómia. Egy zavaros mondat szerepel, amely legfőbb kockázatként „a rasszista, xenofób, szélsőséges és más intoleráns megmozdulásokat” említi, amelyek megzavarhatják a közrendet, illetve erőszakos cselekménnyé fajulhatnak.
Nem tudni, mi késztette visszalépésre a dokumentum alkotóit. Nehezen hihető, hogy akik márciusban komolyan gondolták ama hírhedt passzust, szeptemberre megváltoztatták volna véleményüket. Annál is inkább, mert a Román Hírszerző Szolgálat nemrég nyilvánosságra került jelentése hasonló módon fogalmaz az autonómiakövetelésekről. Ugyanazon sötét erők irányítják a belügyet és a titkosszolgálatot, nem kétséges, ellenségnek tekintenek bennünket, erdélyi magyarokat, szívesen hangoztatják, mily vészesek önrendelkezési törekvéseink, ez mindig jó ürügy olajat önteni a nacionalista parázsra, hergelni a román közvéleményt.
S lám, most mégis visszakoztak, legalább a megfogalmazásból kifelejtették a nagy mumust, az autonómiát. Ha hallgatunk márciusban, ha nem csap égig a felháborodás, maradt volna. Apró győzelem, szerény elégtétel, de mégis eredmény. Igazolja, minden hasonló gesztus ellen szólnunk kell, minden bennünket érő sérelmet világgá kell kiáltanunk, és jogainkért következetesen ki kell állnunk. Egyszer talán nemcsak a papírról, de a fejekből is eltűnik a magyar ellenségkép, és megértik: Székelyföld autonómiáját nem Románia, a románság ellen akarjuk, ez megmaradásunk záloga.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Rendeződni látszik a magyar–román viszony
Bogdan Aurescu külügyminiszter szerint a román–magyar államközi kapcsolatokban a konszenzuson alapuló megoldásokat kell keresni, mert az egyoldalú megközelítés nem vezet a vitás kérdések tartós rendezéséhez. Tegnap a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) is azt nyilatkozta az MTI-nek: Magyarország nyitott és elkötelezett a Romániához fűződő kapcsolatai rendezése mellett, mely egyértelműen az ott élő magyar közösség érdeke is.
Aurescu egy televíziós műsorban a riporter kérdésére tért ki a román–magyar viszonyra, nyomatékosítva, hogy nem szeretné ismét lángra lobbantani a vitát. Mint mondta, az 1996-ban kötött alapszerződés vagy a stratégiai partnerségre vonatkozó 2002-es nyilatkozat – melynek a kidolgozásában maga is részt vett – világos igazodási pontok a kétoldalú kapcsolatokban. Azt is hozzátette, hogy a pozitív elemeket kell használni az építkezéshez, mint amilyenek a két ország kiváló gazdasági kapcsolatai. „Tavaly 7,2 milliárd eurós kereskedelmet bonyolított le a két ország, idén az első fél évben 3,5 milliárdosat. Működnek a határon átnyúló kapcsolatok, összekötöttük az autópályákat” – emelte ki, majd hozzátette: tárgyalások útján az olyan nehéz kérdéseket is kezelni lehet, amilyen a migráció. Mint elmondta, az EU külügyminisztereinek legutóbbi tanácskozásán kezet fogott és beszélgetett magyar kollégájával, és egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy megépülne a kerítés a magyar–román határon.
A KKM Bogdan Aurescu nyilatkozataira reagálva, az MTI-nek küldött közleményében rámutatott: Magyarországnak stratégiai partnere Románia, a két ország tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, szomszédos államok, Romániában jelentős magyar közösség él, és Magyarország második legjelentősebb exportpiaca Románia, ezért is örvendetesek az elmúlt időszak politikai konfliktusai után a román külügyminiszter mondatai. Mint írták, Magyarország nyitott és elkötelezett a kapcsolatok rendezése mellett.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Diaconut letiltották
Néhány perccel azután, hogy Bogdan Diaconu az Adevărul honlapján megjelentetett egy bejegyzést arról, hogy az RMDSZ a magyarok által meggyilkolt románok sírjánál fejet hajtva ünnepelné a magyar nyelv napját, a kiadvány szerkesztősége nemcsak arról döntött, hogy törli az RMDSZ-ről szóló cikket, de Diaconu eddigi – természetesen önkéntes – együttműködését is felbontotta az újsággal, vagyis a magyarellenes megnyilvánulásairól híres fiatalember többé nem tehet közzé alkalmi jellegű publicisztikát az oldalukon. „Vajon miért és kit ijesztett meg egy RMDSZ-ről szóló vezércikk?” – méltatlankodott utóbb Diaconu a Ştiripesurse.ro honlapon. (Főtér)
FELE PÉNZT AZ RMDSZ KAPJA. A magyar külügyminisztérium, a miniszterelnökség, illetve az Eurotrans Alapítvány között idén létrejött együttműködési megállapodás és szerződés értelmében szeptembertől az RMDSZ által működtetett Eurotrans Alapítvány is beszállt az erdélyi honosítási ügyintézésbe. Az alapítvány szeptembertől 19 területi irodában, 70 munkatárssal, 25 millió forintból kezdte meg a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyintézést. Nagy Zoltán, az Eurotrans kuratóriumi elnöke szerint a szeptemberi mérleg 2545 személy honosítási dokumentációjának az összeállítását jelentette. Amint fogalmazott, testvériesen osztoznak a pénzen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központokkal. (Transindex) KÖZÖS IMA A BÉKÉÉRT. Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes kilencnapos közös imára és böjtre hív Európa békéjéért mától. Böjte Csaba azt szeretné, ha sok-sok templomban, magánházban, de a médián keresztül is sok nyelven, minél többen együtt tudnának imádkozni a világ békéjéért. Déván személyesen is részt lehet venni minden este a szentmiséken, és együtt imádkozni azért, hogy elhallgassanak a fegyverek, és elkezdődjön a bölcs párbeszéd. (MTI)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Czernák Ferenc koltói sikere
Vasárnap a Máramaros megyei Koltón Petőfi Sándor emlékére II. alkalommal szervezték meg a felnőtteknek kiírt, Kárpát-medencei szavalóversenyt, ahol a szépkorúak kategóriájában a Lippai Degré Alajos Olvasókör vezetője, Czernák Ferenc II. díjat nyert Petőfi Sándor Az őrült, illetve Arany János Emlények című költeményének az elszavalásával. Amint Czernák Ferenctől megtudtuk, a zsúfolásig megtelt koltói református templomban megtartott istentisztelet után, a szavalóversenyt az ugyancsak teltházas kultúrotthonban szervezték a neves anyaországi személyiségekből összeállt zsűri előtt. Az összesen 39 szavalóból 18 a szépkorúak kategóriájában indult. Koltó nemcsak Petőfi Sándorban, hanem jómagában is maradandó emlékeket hagyott, hiszen egy virágzó magyar települést ismerhetett meg, ahol felújított házak, korszerű panziók szolgálják a faluturizmust, az emberek jólétben élnek.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)