„Feltámad” a madéfalvi Siculicidium turulmadara
Az osztrák uralom alatti madéfalvi vérengzés 251. évfordulóján, idén január 7-én megrendezett emlékezésen Potápi Árpád János, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai államtitkára kijelentette: ahogyan azokban az időkben is az önrendelkezés volt a székelyek legfontosabb politikai célja, az autonómia ma is megmaradásuk kerete és garanciája.
Ezért támogatja Magyarország kormánya a székelyek elidegeníthetetlen jogát az autonómiához, és biztosítja a madéfalvi turulmadár restaurálásához szükséges 250 ezer lejt. A madéfalvi emlékmű jellegzetessége a kitárt szárnyú turulmadár, amelynek restaurálását Kolozsváron Kolozsi Tibor, a Barabás Miklós Céh elnöke végzi. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a munkát anyagi okokból nem lehetett elkezdeni. Most viszont minden akadály elhárult, és március 15-ére helyére fog kerülni a felújított „madár” – nyilatkozta a Szabadságnak a művész.
(Ö. I. B.)
Szabadság (Kolozsvár)

Hunyad megye: 25 éve, hogy az erdélyi magyar közösség újjászületett
A dévai operettszínházban került sor vasárnap a Hunyad megyei RMDSZ 25. évfordulója megünneplésére.
A rendezvényen elmondott köszöntőbeszédében a szövetség elnöke, Kelemen Hunor elmondta: „Kötelességünk úgy építeni tovább a ma huszonöt éves Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy megbízható érdekvédelmi szervezet legyen, amelyet a romániai magyar emberek, tömbben és szórványban is sajátjuknak éreznek, és amely biztosítani tudja a közösség jövőjét a szülőföldön. Ezen a születésnapon azt kívánom, hogy huszonöt év múlva, itt, Déván olyan fiatalok dolgozzanak közösségükért, akiknek már nincsenek emlékeik 1989 decemberéről, de akik tudják, hogy közös álmainkat és értékeinket nem adhatják föl.”
Szabadság (Kolozsvár)

Magyar–román barátság hórája Nagyenyeden
A román fejedelemségek egyesülésének évfordulója alkalmából a  nagyenyedi óvodások bebizonyították, hogy a barátság nem az etnikai származáson vagy bőrszínen múlik – fogalmazott sajtóközleményében a városháza.
Az Egyesülés Napján, január 24-én a Fehér megyei városban „Kis Egyesülést” szerveztek, amely a különböző nemzetiségű városlakók számára lehetőséget teremtett egymás kultúrájának megértésére, alaposabb megismerésére. A városban működő két óvoda oktatási nyelve is különbözik, hiszen az egyikben román, a másikban pedig magyar nyelven folyik az oktatás. Ezért is számít példaértékűnek a két óvoda gyermekeinek január 23-ai közös tánca. A békés együttélés bizonyítékaként népviseletbe öltözve tanultak a hazai szimbólumokról, amelyeket aztán térképen ábrázoltak, de megismerkedtek a fejedelemségek egyesülésének történetével is, végül pedig a barátság jelképeként közösen járták el a hórát. A gyermekeket Arghiuş Ioana, Gligor Daniela, Gavril Dorina, Corpodean Elisabeta, Szakács Mária és Ferencz Erzsébet óvónők irányították.
Szabadság (Kolozsvár)

Megmaradnak a Demokrácia Központok
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkárhelyettese Facebook-oldalán, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke pedig lapunk kérdésére személyesen is cáfolta a Bukaresti Rádió magyar adásának hírét, miszerint az RMDSZ kormányból való kilépése azt „eredményezte”, hogy az RMDSZ politikai vetélytársához köthető Demokrácia Központokat megszünteti a magyar kormány, azaz a működéshez szükséges pénzalapot fokozatosan csökkentik.
N.-H. D.
Szabadság (Kolozsvár)

III. Székelyföldi Grafikai Biennále: Szőke Erika kapta a fődíjat
Szőke Erika szlovákiai képzőművész nyerte el a III. Székelyföldi Grafikai Biennále fődíját.
A 2014 szeptemberében meghirdetett nemzetközi grafikai versenyre beérkezett művekből álló kiállítást január 22-én, a Magyar Kultúra Napján nyitották meg Sepsiszentgyörgyön, az Erdélyi Művészeti Központban. A díjátadó gálára aznap este került sor a Tamási Áron Színház nagytermében. A Plugor Sándor-díjat Kárpáti Gergely (Magyarország), a Nagy Imre-díjat Magda Szplit (Lengyelország) és Teodor Asenov (Bulgária), a Nagy Pál-díjat Reno Megy Setiawan (Indonézia), a Zereda Művésztelep díját Lakatos Gabriella (Románia), a Pulzus Művésztelep díját pedig Filep Norbert (Románia) kapta.
Szabadság (Kolozsvár)

Nem vagyunk alárendeltek
A szimbólumok a helyükön maradnak
Ma a zászlót, holnap, ha hagyjuk, a székelyeket kell innen „elvinni” – mondta Tamás Sándor megyetanácselnök, és cáfolta azt, hogy az elöljárók nem vennének részt a román ünnepeken.
A megyevezető szerint az idegengyűlölő románok tulajdonképpen a székelyeket akarják „eltávolítani”.
– A tegnapelőtt azért büntettek meg, mert székely zászlót tűztünk ki, a tegnap azért, hogy a nemzeti imánkat énekeltük, ma azt kérik, hogy a SIC-táblát távolítsuk el, holnap pedig azt fogják kérni, hogy a székelyeket távolítsuk el Székelyföldről – érvelt Tamás Sándor. – Mi azt mondjuk, egyenlő mércével kell mérni nemcsak az unión, hanem Románián belül is, mert – még egyszer aláhúzom – a nacionalista románok megpróbálnak úgy viselkedni, mintha alá- vagy fölérendeltség lenne román és magyar között, Székelyföld és az ország más területei között. Ez nincsen így, és az igazunk mellett az elkövetkezőkben is kiállunk.
A megyei tanács elnöke furcsállta a prefektus azon kijelentését, hogy nem vennének részt a román ünnepeken.
– Kovászna megye tanácsa minden ünnepségen képviseltette magát, tisztségviselőink, ha nem is mindig én, elhelyezték a kegyelet koszorúit is – mondta Tamás.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Történelmünk útjain
Bibarcfalván emlékszoba nyílt az 1940-es bevonulás tiszteletére
A bibarcfalvi vitéz Molnár József portája a legelső ház balkéz felől, ahogy Nagybacon irányából beérünk a faluba. A szeptemberben 76. életévét betöltő gazda már tizenhat éve nyugdíjas, ám időskori éveit olyan elfoglaltságnak szenteli, ami kiemeli őt a mindennapi emberek sorából: régi fotókat gyűjt falujáról, a magyarság fontos eseményeiről, szolgálatot téve ezzel nemcsak a jelennek, de talán majd az utókornak is.
Jóska bácsi Bibarcfalván született, Székelyudvarhelyen végezte a szakiskolát, munkáséveinek javarészét a helyi borvízüzemnél töltötte üzemvezetőként. A magyar történelem, a múlt iránti érdeklődés, a szeretet és tisztelet apai örökség.
– Gyermekkoromban édesapámmal kapálni mentem a mezőre, és ő munka közben sokat mesélt. Ám valójában nem meséket mondott, hanem a magyar történelmet tanította nekem. Azóta foglalkoztat népünk történelme – mondta.
„Tetteiről” lapunkban nemegyszer beszámoltunk már: 2010-ben feleségével, Molnár Arankával együtt trianoni emléktáblát állíttattak a bibarcfalvi templomkertben levő hősi emlékmű oldalára, egy évvel később pedig ugyanoda kopjafát Szent István királyunk tiszteletére. „Hogy legyen a fiatalság is ahol megemlékezzen, ahova legalább egy koszorút elhelyezzen”–fogalmazták meg.
Mindketten a Horthy Miklós által 1920-ban alapított Vitézi Rend tagjai, Jóska bácsi 2009-től, Aranka néni 2010-től. A központi, budapesti törzshöz tartoznak, Jóska bácsit épp a 2011-ben tartott kopjafaavatáskor nevezték ki a rend hadnagyává.
„Isten, nemzet, család”– ez a három szó alkotja a rend hitvallását, ez a hitvallása a Molnár házaspárnak is. „Kell-e ezeknél valami is fontosabb legyen az életben?”– kérdik.
A magyar nemzet történelméből Jóska bácsit leginkább a második világháború időszaka érdekli, az, ami 1940–1945 között történt. Sok eredeti fotót összegyűjtött ebből az időszakból, melyeket saját költségén kinagyíttatott, de más korabeli dokumentumokat is.
A nagyházbeli szobájuk már megtelt a képekkel, ezért elhatározta, hogy az udvara másik felén található kisházban külön emlékszobát rendez be. Az emlékszoba bejáratánál, a magyar motívumokkal díszített táblán ez áll: „Emlékszoba. Az 1940-es bevonulás Erdélybe. Molnár József”. Belépve az előszobában több magyar és székely zászló található, közülük Jóska bácsi büszkén mutatja azt, melyen a fehér sáv tele van aláírásokkal: 2010-ben ellátogattak Trianonba, a kirándulás emlékét megőrzendő, a kirándulótársakkal aláíratták a zászlót, de azon olvasható a következő felirat is: „Párizs, Trianon 1920. 90 év magyar rabság és bánat.” Ugyancsak az előszobában látható Horthy Miklósnak egy felnagyított fotója is, majd belépve a tulajdonképpeni emlékszobába, képekkel tele falak fogadnak.
Az egyik sarok Jóska bácsi nagybátyjának, Bogyor Gyula tengerészeti kormányosnak állít emléket. Bogyor Gyula Jóska bácsi édesapjának, Molnár Sámuelnek volt a legidősebb bátyja, és nyolc évig szolgált együtt tengerészként Horthyval a múlt század elején, olyan csatahajókon, mint az SMS Novara (az Osztrák–Magyar haditengerészet gyorscirkálója) és az SMS Viribus Unitis (nagy tűzerejű, korszerű csatahajó volt, nevének jelentése „egyesült erőkkel”). Bogyor 1954-ben halt meg, Bibarcfalván van eltemetve. Mint érdekességet mesélte el Jóska bácsi, hogy nagybátyja 1940-ben, amikor bejöttek a magyarok, egy vadonatúj tengerészruhát kapott szolgálataiért személyesen Horthytól, abban is temették el. Másik érdekesség, hogy Bogyor halála után jóval később, valaki Bibarcfalván, a Barót-patakában kapott egy Viribus Unitis emlékérmet, melyet aztán Jóska bácsi megszerzett, ma gyűjteményében látható.
Az emlékszobában külön fejezet van szentelve a magyar honvédek 1940-es bevonulásának is. A bevonulás erdővidéki, de más településeken készült pillanatfelvételei mellett keretbe foglalva olvasható az 1940. szeptember 5–13. közötti időszak napirendi krónikája is: „Szeptember 11-én volt a felejthetetlen kolozsvári bevonulás. A lakosság csapatainkat tomboló lelkesedéssel fogadta. A Székelyföldön ezzel egyidejűleg megszálltuk Székelyudvarhelyet, Székelykeresztúrt és Csíkszeredát. Szeptember 12-én bevonultunk Barótra és Nagybaconba, megszálltuk a Csíki-medence déli részét” – olvasható többek között ezen.
A már említettek és továbbá a Horthy-család emlékképei mellett sok más régi vagy kevésbé régi bibarcfalvi képet is őriz a házigazda, megjegyezve, hogy bizony, az 1944-es szárazajtai vérengzés után sokan megsemmisítettek minden dokumentumot félelmükben, egyébként talán sokkal több emlék fennmaradhatott volna a világháború és az azt megelőző évek időszakából.
Az emlékszobában egy negyven évvel ezelőtt történt bibarcfalvi természeti katasztrófa emlékképei is fellelhetőek: az akkori földcsuszamlásról Józsa Ferenc egykori bibarcfalvi tanító fia készített képeket, melyek ma is szívbemarkolóan tanúsítják az akkori események rendhagyó voltát.
A falu egykori tanítójának, Józsa Ferencnek emlékét is fényképgyűjtemény őrzi
Távozás előtt még egy bekeretezett kép megragadja figyelmünket: a Székely Hírmondó egyik 2010-es lapszámának középoldala, melyben a nemzet székely kapujáról olvasható beszámoló, szintén az emlékszoba dokumentumanyagának részét képezi.
Aki kíváncsi a múltra, a magyar múlt olykor szívszorító, máskor szívderítő emlékezetére, annak nyitva vitéz Molnár József portájának kapuja: a házigazdák bárkit szívesen fogadnak, és elkalauzolnak történelmünk útjain.
Böjte Ferenc
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Székely szív és román kokárda
A románok nemzeti ünnepén immár sajnálatos szokássá vált magyargyalázás miatt az utóbbi években Sepsiszentgyörgyön feszült légkör uralkodott ezen a napon, Moldva és Havasalföld egyesülésének évfordulója azonban nem csigázta fel a kedélyeket. Eddig nem, de úgy tűnt, hogy a 2015-ös esztendő ezen a téren negatív változást hozott, hiszen a magyar–román megbékélés elleni újabb merénylet előkészítésére utaltak bizonyos aggasztó jelek. A megyei önkormányzat elnökéhez, valamint a város polgármesteréhez intézett, és a Székelyföld-tábla eltávolítását sürgető prefektusi átirat legalábbis maradék nélkül ezek közé sorolható.
Ilyen és hasonló előzmények után nem csoda, hogy január 23-án görcsökkel teli, és vészhelyzetekben elengedhetetlen készültségi állapotban vágtam neki a városközpont felé vezető útnak, hogy szem- és fültanúként másokat is tájékoztathassak az újabb magyarellenes megmozdulásról. Nagy megkönnyebbülésemre az események végig a normalitás keretei között zajlottak, a mégis előforduló incidensek pedig inkább a tudatlanság, műveletlenség és személyes dölyf számlájára írandók, mintsem a szándékos provokációéra. Néhány suhancnak a SIC -tábla román trikolórral történő eltakarására irányuló próbálkozása, valamint az egyik szónoknak, a Nagy-Románia határait a Dnyeszter és Tisza közé helyező kijelentése is véleményem szerint közéjük sorolandó.
A békésen ünneplő tömeget figyelve elém toppant egy román újságírónő ismerősöm, aki megkérdezte, hogy a kezében szorongatott, zacskónyi kokárdából egyet feltűzhet-e nekem? Az életnek akadnak olyan helyzetei, melyek azonnali döntést követelnek, ezért tizedmásodpercnyi habozás után rábólintottam, igen, s mielőtt magamhoz térhettem volna a meglepetéstől, már a művelet is elvégeztetett, én pedig egy őszinte mosollyal és baráti öleléssel lettem gazdagabb.
Így történhetett meg, hogy a román múlt e jeles napján az én székely szívem fölött is piros–sárga–kék pántlikára akadt a hirtelen felkelt csípős téli szél, és mivel ez másoknak örömet szerzett, hagytam, hogy hadd lobogtassa.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Székelykeve akkumulátorai
Vendégek a Városházán. Magyarok. Messzibbről talán már nem is jöhettek volna, mint Székelykevéről. Ez a falu a magyarság legdélibb települése Európában. És hogy ez a mondat még nemesebben csengjen, hozzá kell tennünk azt is, hogy lenn, Szerbia legdélibb régiójában színmagyar település Székelykeve. És nem elég, hogy megmaradtak magyarnak, hanem befogadtak néhány bolgár családot is, azok is magyarokká váltak, illetve megőrizhették származásukat a magyar nyelv mellett is. A község, Székelykeve őslakói Bukovinából telepedtek át az Al-Duna szabályozása idején, 1882 táján, mikor megindult egy visszatelepítési mozgalom. Ha a kanadai magyarságot nem számítjuk, ők a legmesszibb atyánkfiai, Hertelendyfalváról, Sándoregyházáról, Székelykevéről nézve a világot, de nem felejtve a bukovinai Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva egykori világát.
Ha átgondoljuk, ezt nevezhetjük a megmaradás példájának mind Bukovinában, mind Szerbiában. Mocsaras, nádas vidék volt lenn délen, és mintegy öt esztendő alatt a székelyek virágzó mezőgazdaságot teremtettek. És hogy a történelmi kegyetlenséget is áthidalták, megérkezett az óriási árvíz a Dunáról 1888-ban, és elvitte az addig megépített világot.
Székelykeve megmaradt mindmáig az időben és nemzeti tudatában.
Tavaly Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármesterének nyomain mentünk le Magyarkanizsára meghívottakként négyen, most szintén azon a nyomon jött föl Székelykeve polgármestere, iskolaigazgatója, plébánosa, egy vállalkozója a városháza vendégeként.
Mi siratjuk a románokká vált falvainkat, az úgynevezett szórványmagyarságot. Nos, itt van a megmaradás, a nemzettudat abszolút példája, Székelykeve. Igaz az is, hogy a széthullott Jugoszlávia véres romhalmazán, de élnek odalenn a székelyeink. Óvodájuk, iskolájuk, templomuk van, minden magyar odalenn. Mindenütt mindenki mindenhol magyarul beszél, ez a legtermészetesebb – náluk. Bukovinában is az volt a természetes. Kegyetlenül hangozhat a megállapításom, hogy itt, Székelyföldön az anyanyelvünk is lepusztulva, néha a felismerhetetlenségig, noha magunk vagyunk többségben. Az is igaz – és ez percig se legyen vigasz –, hogy Romániában állami terror pusztítja magyarságunkat minden társadalmi alakulat idején, máig is. Az sem vigasz, hogy Kanadában, Írországban is él a magyar vér, ha a nyelv nem is.
Székelykevéről beszéltünk órákon át, a vendégeink semmi titkot nem árultak el, egyszerűen csak arról beszéltek, hogyan dolgoznak, tanulnak és tanítanak magyarul magyar gyermekeket, nevelnek és temetnek, imáznak és táncolnak magyarul. Egy szóval sem említettük, hogy igen, de Brazíliában is él még Boldogasszonyfalva.
Azt is említette az alpolgármester, hogy nekik energiát adott – így, szó szerint –, hogy lement hozzuk Antal Árpád András polgármester, hogy megnézze őket otthon, a házukban. Náluk semmi akadálya nincs a magyarul történő oktatásnak.
„Működik a Magyar Nemzeti Tanács nálunk, de annak a szervezetnek inkább gyakorlati szerepe van, mint politikai. Ügyeket intéz az életünkben, az a szerepe. Csak akarat kell és mennek a dolgok a magunk javára. Igaz, volt nálunk is pártoskodás, pártocskák is voltak, de a nemzeti akarat és szándék fényében, s erejében mind elhalványultak, el is tűntek, ez is igaz – mondotta.”
Kis szigetnek tartják magukat, ezt a polgármesterük is hangsúlyozta.
„Mi itt feltöltődünk önöknél, még erőt is kapunk. És ha arrafelé járnak magyarok, Székelykevén szeretettel fogadjuk, akár az önök polgármesterét, és akkor is feltöltődünk, ha vendégként fogadhatunk bárkit. Ez a mi akkumulátorunk törvénye.”
Székelykevéről koszorúzni feljárnak Nándorfehérvárra, Belgrádba, emlékezni Hunyadi Jánosra és a rettenetes nagy csatározásokra 1456-ban. A megmaradás példáját hozzák, viszik, most éppen Bukovinába mennek fel a moldvai csángóktól a maradék székelyekhez, odafenn. Ott még élnek az egykori kurucok utódai még 1711-ból. Cserey Zoltán történész, városi tanácsos fölhívta a magunk figyelmét Déva, Beszterce, Marosludas, Vajdahunyad, Magyarnemegye, Babsa, Csernakeresztúr, Sztrigyszentgyörgy és annyi meg annyi bukovinai hazatelepedett falura, városra. Figyelnénk rájuk is a nagy idegenségükben, hiszen mind székelyek voltak, és nem tántorogtak ki Amerikába. Töltsük hát föl a magunk és testvéreink akkumulátorait!
Székelykeve bizonyosság a megmaradás lehetőségére, annak módozataira.
Czegő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Templom és iskola
Megjelent Tibád Sándor új könyve a helyi közoktatásról
A berecki könyves kultúra újabb kötettel gazdagodott. Tibád Sándor Templom és iskola /Sepsiszentgyörgy, 2014/ című kötete emberi gáncsoskodások miatt a könyvkiadás kálváriáját járta végig az elmúlt évtized során. Végül megjelenéséhez dr. Páll Andor cégvezető nyújtott anyagi támogatást, míg nyomdai előkészítését a sepsiszentgyörgyi Dávid Péter vállalta fel, és a budapesti Pharma Press Nyomdaipari Kft. műhelyében látott napvilágot.
A kiadvány összegyűjtött anyagával felöleli Bereck oktatásának múltját a kezdetektől napjainkig. Tibád Sándor kutató fáradozásának, kötetre terjedő gyűjtésének köszönhetően hiánypótló könyvet vehetünk kézbe.
Levéltári adatok segítségével, dokumentumok tükrében tekinthetünk vissza a berecki oktatási–képzési intézményrendszerre, amely rendeltetése szerint kultúraközvetítő szerepet is betöltött több generáció életében. A könyv lapjain nemcsak a hosszú évek során lepergett közoktatási eseményekről olvashatunk, hanem pedagógusok és egykori diákok kitűnő visszaemlékező írásait lapozhatjuk fel, amelyekben vallomást tesznek arról, hogy az iskolán keresztül hogyan kötődnek mélyen a helyi közösséghez. A könyv soraiból az is kitűnik, hogy a berecki közoktatás mindig magas színvonalú volt, ahol lelkes pedagógusok mindenkori tantestülete igyekezett fokozni a tanulók iskolai teljesítményét, és nemes munkájával szolgálta az iskolai oktatás ügyét.
Könyvismertető soraimat Takáts Gyula költeményének soraival zárom: „Ágyútlan váraink vén iskolák,/ ti vagytok várai jövőnknek.” Ne legyen e könyv csak visszatekintés a múltra, hanem legyen útmutató és eligazító jel is azoknak, akik jövőt akarnak építeni. Segítsen pedagógusoknak abban, hogy jobban közel tudjanak férkőzni az ötletgazdag gondolkodásmóddal rendelkező diákok lelkéhez. A tanulók pedig érezzék, hogy személyes elfogadásukon keresztül tanáraikból törődés és szeretet árad feléjük.
Balogh András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Eladták magukat?
Pénzt kaptak a neptunosok
Úgy tűnik, a romániai magyar sajtó minden idők legerősebb indulásának lehetünk tanúi: az Átlátszó Erdély nevű, oknyomozó újságírókat tömörítő blog felkutatta a hírhedt, 1990-es neptuni találkozó dokumentumait, ami alapján megállapítja: Borbély László, Frunda György és Tokay György nagy összegű ajándékokat és pénzt kaptak az amerikaiaktól.
Az oknyomozó blogot (erdely.atlatszo.hu) Egyed Ufó Zoltán, Mihály László és Sipos Zoltán alapította, ez utóbbi 2014. november 15-én távozott a romániai magyar politikában nem az ellenzékiségéről híres Transindextől.
Sipos Zoltán most közzétett írásában azt ígéri, folytatásokban közli az 1993-ban Neptunon tartott találkozósorozat részleteit (mint ismeretes, az RMDSZ-en belüli és kívüli hazai magyar ellenzék a magyar érdekek elárulásával vádolta az azon résztvevő Borbélyt, Frundát és Tokayt). Siposnak sikerült hozzájutnia az 1990-es években a román–magyar párbeszéd beindításán dolgozó Project on Ethnic Relations (PER) amerikai civil szervezet dokumentumaihoz, amelyek titkosítását nemrég oldották fel, és amelyek a Princeton Egyetem könyvtárában találhatók.
Az újságíró által közölt előzetes értékelés, kutatási beszámoló szerint Borbély László, Frunda György és Tokay György felkészületlenül mentek el tárgyalni, és hibákat követtek el a románokkal és amerikaiakkal való megbeszéléseken. A dokumentumok alapján az Átlátszó Erdély megkérdőjelezhetőnek tartja a PER semlegességét, emellett moderátorai „már a találkozók legelején szívességet tettek, később nagy értékű ajándékot, esetenként pénzösszegeket juttattak el a magyar fél képviselőinek” – írja Sipos Zoltán a blogon. Kíváncsian várjuk a részleteket, folytatásokat!
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Végleges: négy év letöltendőt kapott Nagy Zsolt
Az alapfokon kiszabott öt évnél enyhébb, négyéves letöltendő szabadságvesztésre ítélte kedden jogerősen a bukaresti legfelsőbb bíróság Nagy Zsolt egykori távközlési minisztert a stratégiai privatizációk perében.
Az ügyben szintén vádlottként szereplő Codruţ Şereş volt gazdasági miniszter négy év nyolc hónap letöltendő börtönbüntetést kapott.
Nagy Zsoltot, az RMDSZ volt ügyvezető elnökét 2013 decemberében alapfokon öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság háromtagú tanácsa bűnszövetkezethez való csatlakozás miatt. Ugyanezt az ítéletet szabták ki Kerekes Gábor volt távközlési államtitkárra is, miközben Şereşt hazaárulás miatt hat, szervezett bűnözői csoporthoz való csatlakozás miatt pedig további öt év szabadságvesztésre ítélték, de csupán a súlyosabb büntetést kell letöltenie. Kerekesre kedden négy év letöltendő börtönbüntetést szabtak.
Kerekes – akik korábban betöltötte az RMDSZ gazdasági alelnöki tisztségét – ellen időközben nemzetközi körözést adtak ki, és Németországban őrizetbe vették, mert az igazságszolgáltatási szervek szerint megsértette a bírói felügyeletre vonatkozó szabályokat, amikor engedély nélkül elhagyta az országot, hogy meglátogassa a szüleit.
Nagy Zsolt, Codruţ Şereş, illetve több más személy ellen 2009. március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán. Az ügyészek szerint a vádlottak 2006 májusától kezdődően másfél évig nemzetközi bűnszövetkezetet működtettek, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.
Codruţ Şereş ellen hazaárulás miatt is vádat emeltek, mivel az ügyészség szerint államtitoknak minősülő információkat adott ki illetéktelen személyeknek. A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez, valamint az Országos Rádiókommunikációs Társaság, a Román Posta és a Romtelecom egy részének privatizációjához kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják.
A nyomozó hatóság szerint a határokon átívelő bűnszövetkezetet Sztamen Sztancsev bolgár állampolgárságú üzletember, a Credit Suisse First Boston (CSFB) nemzetközi tanácsadó cég képviselője építette ki, akit alapfokon kémkedés miatt 11 év szabadságvesztésre ítéltek.
Az ügyészek szerint Sztancsev állítólagos kémhálózatának magas rangú minisztériumi tisztviselők szolgáltattak ki bizalmas, több esetben államtitoknak számító információkat privatizáció előtt álló állami vállalatokról, a magánosítási folyamat kulisszatitkairól.
Nagy Zsolt mindvégig az ártatlanságát hangoztatta, és politikai indíttatásúnak nevezte a pert.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)

Egyre több anyaországi hallgató érkezik Kolozsvárra
Egyre nagyobb a magyarországi diákok érdeklődése a Babeş–Bolyai Tudományegyetem iránt, ugyanis különösen az országhatárhoz közel élő fiataloknak Kolozsváron jobban megéri tanulni, mint Budapesten – számolt be lapunknak a január 22–24-én Budapesten megszervezett Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás tapasztalatairól Makkai Júlia Anna, a BBTE Magyar Tagozatának kommunikációs felelőse.
„Azért is vett részt a BBTE a budapesti oktatási szakvásáron, mert gyakran érdeklődtek telefonon, illetve villámpostán az egyetem kínálatáról a magyarországi diákok” – részletezte kérdésünkre Makkai Júlia Anna.
Hozzáfűzte: jelenleg több mint hatvan elsőéves anyaországi diák tanul a BBTE-n, a szakvásáron pedig mintegy nyolcvanan jelezték, komolyan érdeklődnek a kolozsvári továbbtanulási lehetőségek iránt. A kommunikációs felelős szerint az is szerepet játszik a magyarországi fiatalok növekvő érdeklődésében, hogy Magyarországon februárban zajlanak a beiratkozások az egyetemekre, emiatt számos diákkal előfordul, hogy lekési a határidőt, vagy csak később dönti el, milyen szakra iratkozna be.
Ezért kézenfekvőbb számukra, hogy a BBTE nyári felvételijére jelentkezzenek még úgyis, hogy honosítaniuk kell a diplomáikat. Egyébként a pszichológia, a színművészet és a közgazdaság szakok az általuk leginkább keresettebbek.
A már Kolozsváron tanuló magyarországi diákok beszámolóiból egyébként az derül ki, ennek az az oka, hogy különösen a pszichológia szakra nagyon nehéz bejutni Magyarországon. A leggyakoribb kérdéseiket ugyanakkor a tandíjakkal és a szállásköltségekkel kapcsolatban teszik fel.
Elsősorban az érdekli őket, hogy vannak-e államilag támogatott helyek. Érdekességként megjegyezte, hogy az orvosi képzés iránt is jelentős a magyarországi diákok érdeklődése. Olyan kérdéseik is voltak egyébként, hogy hol lehet enni Kolozsváron, vagy mennyire kell tudni románul. Makkai Júlia Anna ugyanakkor megjegyezte: látszott, hogy tudatosak voltak a diákok, voltak már előzetes ismereteik az egyetemről, de persze akadtak kivándorolt erdélyi szülők is, akiket a nosztalgia terelt a BBTE standjához.
A felsőoktatási intézmény egyébként hatfős küldöttséget delegált Budapestre, Közép-Európa egyik legnagyobb szakvásárára. A 15. alkalommal megszervezett rendezvényen – ahová hozzávetőlegesen 30 ezren látogattak el – a három nap alatt több száz érdeklődő fordult meg a Babeş–Bolyai Tudományegyetem standjánál, ahol a felvételivel kapcsolatos információk, az oktatási kínálat és kolozsvári egyetemista élet mellett a 2015-ös Európai Ifjúsági Főváros projekt rendezvényeiről is tájékoztatást kaphattak.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Az alkotmánybírákra mutogat a hírszerzés parancsnoka
Heves kirohanást intézett a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója az alkotmánybíróság ellen amiatt, hogy az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította az információbiztonsági törvényeket.
George Maior a B1 hírtelevízióban vasárnap sugárzott interjúban arra figyelmeztetett, hogy a Nagy Testvér-törvényekként elhíresült jogszabályok elutasítása nyomán törvényi hiátus keletkezett, amely nemzetbiztonsági szempontból rendkívül sérülékennyé teszi Romániát.
„A lehető legkomolyabban mondom, hogy az ország állampolgárainak – és nem az állam – biztonságának szavatolása terén létezik erkölcsi felelősség is. Egy katasztrófa bekövetkeztekor tudni fogom, kire mutassak rá, elvégre az én felelősségem kimondani, hogy valaki olyan dolgokkal játszadozik, amelyeket nem ért vagy amelyekhez rosszindulatúan közelít” – jelentette ki a belföldi hírszerzés parancsnoka.
Mint ismert, a bukaresti alkotmánybíróság szerdán többek között amiatt minősítette az alaptörvénybe ütközőnek a kihirdetésre váró információbiztonsági törvényt, mert azt nem láttamozta a legfelsőbb védelmi tanács, sérti a jogállamiságot, nem tartja tiszteletben a tisztességes eljáráshoz és a magánélethez való jogot, és sérti a levéltitkot.
Tavaly a taláros testület visszadobta a parlamentnek a telefonos és számítógépes kommunikáció megfigyelését szabályozó törvényeket is, közöttük azt a jogszabályt, amely eltörölné a feltöltőkártyák névtelenségét.
George Maior vasárnap elmondta, az alkotmánybírósági vétó precedens nélküli helyzetet teremtett Romániában, ilyen körülmények között pedig a SRI-nek a rendelkezésére álló eszközökkel, akár „Sherlock Holmes-típusú módszerekkel” kell fellépnie a bűnözés és a terrorizmus ellen. A hírszerés igazgatója meggyőződésének adott hangot, miszerint a jogszabályok nem sértik az állampolgárok emberi jogait, hozzátéve: azért is jártas a témában, mivel ebből doktorált.
Maior feltárta: a napokban tíz, a szíriai frontot megjárt iszlamista utazott át az ország területén, és a román hírszerzés külföldi partnereivel közösen követte nyomon őket.
Egyébként Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke a napokban arra panaszkodott, hogy erőteljes nyomás nehezedik a taláros testületre politikusok és állami intézmények – közöttük a SRI – részéről a kibernetikai törvények elutasítása miatt. Zegrean feltárta, az alkotmánybíróság egyik tagja már jelezte az Európai Bizottságnak, hogy ilyen körülmények között fél ellátni hivatalát.

Krónika (Kolozsvár)

Az űrlap alja
Jubileum és táncház Semjénben
Az érsemjéni Ezüstperje néptánccsoport szombaton ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Az elmúlt esztendők alatt mintegy 120-an fordultak meg a csapatban, utóbbiak huzamosabb ideig művelték a táncot, ám az átmeneti tagokkal együtt mintegy 250 fiatal ismerkedett itt a hagyományőrzés eme műfajával – mondta Sütő Szabolcs, a csoport vezetője és alapítója.
A felnőtt táncosok mellett a koreográfus és felesége, Sütő Judit az utánpótlás kineveléséről is gondoskodnak, mely utánpótlást természetesen a helyi tehetséges fiatalokból válogatják össze. Arról nem is szólva, hogy szinte az iskola padjaiból nevelik ki azokat, akik majd később az Ezüstperje hírnevét hivatottak öregbíteni.
Az előadás, amelynek a Fráter Loránd Művelődési Központ adott helyet, osztatlan sikert aratott a semjéni közönségnél. A születésnapi torta köré az „utántöltet” is felsorakozott.
A közösen eltöltött évek történéseinek felelevenítését követően hajnalig tartó táncházzal zárult a jubileum. A kultúra napja alkalmából szervezett gálaműsort a helyi önkormányzat támogatta.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Az űrlap alja
Vízügyi államtitkár nélkül
Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának egykori műszaki igazgatója, aki 2014. április 3. és 2015. január 15. között töltötte be Romániában a vízügyi államtitkári tisztséget, január 16-ától visszatért Bihar megyébe előző posztjára. Elmondása szerint jelenleg nincs vízügyi államtitkára az országnak, és ő egyelőre műszaki segítséget nyújt e téren.
Tegnap sajtótájékoztatójának fő vezérfonala a jelenlegi hidrológiai helyzetről való tájékoztatás volt. Mint hangsúlyozta, a Körösök medencéjében nincsenek komolyabb vízügyi problémák, ráadásul annak ellenére, hogy ez Románia egyik legkisebb területű vízügyi térsége, mégis a legbiztonságosabb, legfelszereltebb, lekörözve ezzel több olyan megyét, ahol jóval nagyobb támogatást kaptak árvízvédelemre.
A sajtótájékoztatón többek között felsorolta a Bihar megyére és a Körösök Vízügyi Igazgatóságának (ez három megyét ölel fel: Bihar, Kolozs és Hunyad megyét) 2014-re juttatott anyagi támogatását, tekintettel arra, hogy azt megelőzően semmi anyagi juttatást nem kaptak. Egyébként, mint elhangzott, erre a periódusra kb. 40 ezer lejt kapott a vízügyi igazgatóság.. „Ebből 12 munkálatot támogattunk: egy részét Nagyváradon, Belényesben pedig a tározókat próbáltuk fejleszteni” – fogalmazott Pásztor, hozzátéve, hogy Románia-szerte a kommunista korszakban épült tározókat, gátakat – ezek közül olyanokat is, amelyek már, vagy még nem működnek, illetve, amelyek javításra szorulnak – szeretnének felújítani uniós pénzből, amelyre az elkövetkező periódusban pályáznak. Ezek között szerepel többek között a Dunai gátak, tározók felújítása is.
Mint Pásztor Sándor hangsúlyozta, kétszer volt államtitkársága idején Luxemburgban tárgyalni az Európai Unió képviselőivel, illetve az Európai Fejlesztési Bank vezetőjével, hogy támogatást nyerjünk Nagyváradon a Párizs patak, illetve a Kösmő szabályozására. Utóbbi Pályi–Bihar–Paptamási vonalon folyik. Ez soha nem volt szabályozva, emiatt olyan gondok is voltak, hogy a Várad–Szatmár útvonalat sokszor elöntötték.
Továbbá tervbe van véve a Lesi-tározó egy jövőbeni EU-s projektbe. „Ott vagyunk a támogatási listán, és reméljük, hogy az elkövetkezőkben sor kerül ránk” – hangsúlyozta Pásztor, s mint hozzátette, a Baross (ma Dacia) híd alatt az ötvenes évek alatti csatornahálózatot kell még korszerűsíteniük.
Sükösd T. Krisztina
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Szabadlábon védekezhet a polgármester
Jön haza a polgármester! – közölte Madaras Szidónia, a gyergyószentmiklósi városháza szóvivője kedden este fél tízkor. Több órás törvényszéki tárgyalást követően a bírók szabadlábra helyezték Mezei Jánost, aki ellen hivatali visszaélés és zsarolás gyanújával indított eljárást a DNA.
Elutasította a Maros Megyei Törvényszék a DNA ügyészeinek javaslatát, nem rendel el 30 napos előzetes letartóztatást a polgármester ellen. Mezei János szabadlábon védekezhet. Amint arról beszámoltunk, az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) hivatali visszaéléssel és zsarolással gyanúsítja Gyergyószentmiklós polgármesterét. Emiatt a polgármester harmincnapos letartóztatását kérték a korrupcióellenes ügyészek.
„Nem szeretném semmilyen formában kommentálni a korrupcióellenes ügyészség közleményének tartalmát. Mindössze annyit mondanék, hogy bízom az igazságszolgáltatásban, és hozzáteszem, Mezei Jánost is megilleti az ártatlanság vélelme, azaz, amíg egy végleges bírósági döntés esetlegesen el nem marasztalja, addig ártatlannak tekintendő. Sajnálom, hogy idáig jutott a Monturist ügye” – fogalmazott megkeresésünkre Virág Zsolt, a Monturist ügyvezetője, akit nem nevez meg név szerint, de egyértelműen feljelentőként emlegetett keddi közleményében a DNA. Virág ugyanakkor kérdésünkre válaszolva elmondta, a legutóbbi fejleményekről tájékoztatta a cég többségi tulajdonosát, Budapest V. kerületének önkormányzatát. Virág egyébként nem is olyan régen igen jó viszonyt ápolt a polgármesterrel, a cégvezető a gyergyószentmiklósi MPP és Mezei János kampányfőnöke volt a 2012-es helyhatósági választásokon.
A Monturist többségi tulajdonosa, a Budapest V. kerület, Belváros-Lipótváros is értesült a Gyergyószentmiklóson történtekről. Belváros-Lipótváros önkormányzata többségi tulajdonosa a Monturistnak, azaz annak a cégnek, amelyet a vád szerint megkárosított a polgármester.
Megkeresésünkre a következőket nyilatkozta az önkormányzat sajtóosztálya: „A Monturist Kft.-ben Belváros-Lipótváros Önkormányzata 50,9995%-os tulajdonnal bír. A társaság jelenlegi ügyvezetője, Virág Zsolt 2014-ben jelezte a belvárosi önkormányzat felé azt, hogy a társaság részére bevitt 44634 négyzetméteres ingatlanvagyonból mintegy 16 ezer négyzetméternyi ingatlant a tulajdonostárs, a gyergyószentmiklósi önkormányzat jogellenesen elvont. Az önkormányzat az ügyvezető jelzését követően haladéktalanul intézkedett: jogászokat és igazságügyi könyvszakértőt kértünk fel. A szakértők részben helyszíni vizsgálatot, részben az okiratok áttekintését követően együttesen arra a következtetésre jutottak, hogy haladéktalanul intézkedni kell: pótolni kell az elmaradt telekkönyvezést, továbbá a mintegy 16 ezer négyzetméter tekintetében, mely a társaság tulajdonát képezte, vissza kell állítani az eredeti állapotot. Amennyiben ez nem lehetséges, kártérítést kell kieszközölni a jogellenesen elvont területekért. Az ügyvezető a többségi tulajdonos, azaz belvárosi önkormányzat tudtával és beleegyezésével 2014. március 17-én feljelentést is tett. A vitás területekkel kapcsolatos eljárások folyamatban vannak. Ezen eljárásokban az ügyvezető a fent említett igényt már bejelentette, az eljárások lezárultával derül ki, hogy a mintegy 16 ezer négyzetméteres területet vagy annak ellenértékét kapja-e meg a társaság.”
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Meghalt Karácsony Ernő
Elhunyt Karácsony Ernő – a legtöbb székelyudvarhelyi számára bemutatásra nem szoruló festőművész jelentős életművet hagyott maga után. Eszméletlen állapotban találtak rá az utcán, életét nem sikerült megmenteni.
Eszméletlen ember fekszik a járdán, a kórház sarkánál elhelyezett bankautomata előtt – értesítették a 112-es egységes sürgősségi telefonszámot kedden este röviddel fél tíz előtt. A rendőrségi jelentés szerint a férfit a sürgősségi osztályra szállították, és még életben volt. Valamikor az éj folyamán hunyt el. A halál pontos okát a boncolás fogja kideríteni.
Az azonosítás során kiderült, az elhunyt férfi Karácsony Ernő festőművész.
Jánosi András
Karácsony Ernő /Székelyudvarhely, 1968. jan. 18. – Székelyudvarhely, 2015. jan. 27./
Székelyhon.ro

Vádat emelt Csíki Csongor ellen a DNA
Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) marosvásárhelyi területi szolgálata vádat emelt a korrupcióval, és csúszópénz elfogadásával gyanúsított Csíki Csongor onkológus-szakorvos ellen.
A vád alapján Csíki Csongor 2011 és 2014 között orvosi szolgáltatásokért 1330 lejt, valamint élelmiszereket kapott 203 lej értékben. Eszerint a vádlott minden konzultációért és recept-kibocsátásért körülbelül 50 lejt kapott a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban és a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban. 2014 július 7-én 13 betegtől összesen 810 lejt és anyagi javakat kapott, amikor a korrupcióellenes ügyészség munkatársai tetten érték.
A tettenérést követően az ügyészek házkutatást tartottak a szakorvosnál, ami során 2110 lejt, 600 dollárt és 200 eurót foglaltak le.
A vádiratot a DNA a Hargita Megyei Törvényszékhez nyújtotta be. Csíki Csongor szabadlábon védekezhet.
Székelyhon.ro

Egyelőre a rahovai börtönbe került Nagy Zsolt és Codruț Șereș
A rahovai börtönbe szállították kedd este a letöltendő börtönbüntetésre ítélt Nagy Zsoltot és Codruț Șereșt – írja a Mediafax.
A két volt miniszter az ítélet kihirdetése után mintegy három órával önként jelentkezett az Ilfov megyei rendőrségen. Miután megkapták a büntetés végrehajtására vonatkozó iratokat, a rendőrök a rahovai börtönbe kísérték őket.
maszol/mediafax

Kerekes Gábor is négy év letöltendő börtönbüntetést kapott
Nemcsak Nagy Zsolt és Codruț Șeres volt miniszterek kaptak letöltendő börtönbüntetést, a stratégiai privatizáció-ügy többi vádlottját is szabadságvesztésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék. Vadim Benyatov nemzetközi tanácsadó négy és fél évet kapott kémkedésért. Benyatov büntetése az alapfokon hozott ítélethez képest megfeleződött, korábban ugyanis 10 éves börtönbüntetést szabott ki rá a bíróság. A tanácsadónak azonban csak 4 évet kell leülnie, mert már hat hónapot előzetes letartóztatásban töltött le.
Stamen Stanchev kapta a legsúlyosabb büntetést az összes vádlott közül: neki 5 évet és két hónapot kell letöltenie kémkedésért és egy bűnözőcsoport megalakításáért és támogatásáért.
Mihai Radu Donciu, Nagy Zsolt volt miniszteri tanácsadója, aki a minisztérium alárendeltségében levő vállalatok privatizációjáért felelt, öt éves letöltendő börtönbüntetést kapott. Alapfokon 7 éves letöltendő börtönbüntetést kapott titkok kiszivárogtatásáért.
Mihai Dorinel Muceát, az Ipari Privatizációs Hivatal (OPSPI) helyettes vezetőjét 4 év és 6 hónap szabadságvesztésre ítélték. Alapfokon 6 évet kapott. A végleges börtönbüntetéséből levonnak két hónapot, amit előzetes letartóztatásban töltött el.
Michal Susak cseh állampolgárt 4 év és 8 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Alapfokon 10 évet kapott.
Mircea Călin Flore brit-román kettős állampolgár, a londoni CSFB Europe Ltd. vezérigazgatója 4 és fél év letöltendőt kapott, az alapfokon kiszabott 9 és fél éves börtönbüntetéshez képest.
Kerekes Gábort 4 éves szabadságvesztésre ítélte a bíróság, alapfokon 5 évet kapott egy nemzetközi bűnszervezethez való csatlakozás és annak támogatása vádja miatt.
Mustafa Oral török állampolgár három éves letöltendő börtönbüntetést kapott, miután alapfokon 5 évre ítélték egy nemzetközi bűnszervezethez való csatlakozás és annak támogatása vádja miatt.
Transindex.ro

A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója aggódik a szepsi televízió elsötétülése miatt
Brassó/Újvidék/Eszék/Lendva, Aggodalmának adott hangot a Szepsi Városi Televízió adásának leállítása miatt a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK).
"Az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, baranyai és muravidéki magyar újságírók szakmai szervezete mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a felvidéki Szepsi város új szlovák polgármestere egyik első intézkedéseként ellehetetlenítette a Szepsi Városi Televízió működését" - áll a KMÚEK elnökségének az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
"A KMÚEK - határokon átívelő szakmai és érdekképviseleti szervezetként - elvárja, hogy az új városvezetés tartsa tiszteletben a magyar közösség anyanyelvi tájékozódáshoz való jogát és vizsgálja felül a közösségi érdekeket sértő lépéseit" - írták a közleményben.
"A többségében magyar munkatársakból álló kollektíva sok éven át szolgálta a helyi közösség ügyét, s ennek során nem volt tekintettel sem nemzetiségi, sem más különbségekre" - hangsúlyozta a KMÚEK. Hozzátették: a tévé munkatársai lelkiismeretesen tudósították a magyar közmédiát is, számos díjat nyertek magyarországi fesztiválokon.
A hírek.sk magyar nyelvű szlovákiai hírportált Bartók Csaba, a televíziót üzemeltető Regfilm Kft. kreatív igazgatója múlt hétfőn arról tájékoztatta, hogy Slavomir Borovsky polgármester a szerződés érvénytelenségére hivatkozva leállíttatta a televízió adását. A város tavaly december óta hivatalban lévő polgármestere a hírportál érdeklődésére azt mondta, hogy nem végérvényesen szüntetik meg a televíziót, a további lépések a jogi-gazdasági könyvvizsgálat eredményétől függnek(MTI)

Először tartják Erdélyben az Országos Tudományos Diákköri Konferencia egyik szekcióülését
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) történetében először tartják Magyarország határain kívül a fizika, földrajztudományok és matematika (FiFöMa) szekció ülését – jelentették be kedden egy kolozsvári sajtótájékoztatón a szervezők.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az április 15-18 között Kolozsváron sorra kerülő tudományos seregszemlére 15 egyetem 350 diákja nevezett be 337 dolgozattal. Az 50 szakterületre besorolt tudományos dolgozatokat 120 zsűritag bírálja el. A szervező Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a szakmai szervező Babeş-Bolyai Tudományegyetem, valamint a szakmai társszervező Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 600 fölötti érdeklődőre számít Magyarországról, és a Kárpát-medence más országaiból. A rendezvény fővédnöke Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki a konferencia nyitóelőadását is tartja.
„Magyarországon hatvan éve működik az OTDK-mozgalom. A most bejelentett rendezvénynek a szakmai tartalma mellett az az üzenete, hogy egységes Kárpát-medencei felsőoktatási térségben gondolkodunk” - nyilatkozta az MTI-nek Tonk Márton a Sapientia tudományegyetem kolozsvári karának a dékánja.
Az OTDK-ra, azok a fiatalok nevezhettek be, akik a megelőző intézményi, kari konferenciákon teljesítményükkel jogosultságot szereztek erre. Lehetőséget kapnak a bemutatkozásra és a versenyben való megmérettetésre a határon túli magyar diákok is. Erdélyből 21 diák mutathatja be dolgozatát.
A szervező intézmények a nagyszabású tudományos eseménnyel az Európa Ifjúsági Fővárosa rendezvénysorozat színvonalának az emeléséhez is hozzá kívánnak járulni – áll a közleményben. Kolozsvár(MTI)

Sötét képet fest az országról az egészségügy
Romániának van a leggyengébb egészségügyi ellátása az egész Európában – áll az Európai egészségügyi rendszer mutatója által tegnap Brüsszelben kibocsátott jelentésben.
A felmérés 36 európai országban készült. Az első helyen a legjobb egészségügyi rendszerrel, Hollandia áll. Románia azonban az utolsó előtti a sorban. A kutatók szerint a romániai egészségügy sötét képet fest az ország mindennapjairól.
Csökkentették az egészségügyi ellátásokat, amelyek amúgy is nagyon gyenge minőségűek – állítják a szakemberek.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Nyolcadszor szól Wass Albert hívó szava
Szerte a Kárpát-hazában és a tengeren túl idén is megszervezik a 25 órás szépirodalmi ünnepet Wass Albert és más írók, költők műveinek felolvasásával. A február 20-án este rajtoló maratonhoz Vas megyétől Nagybányáig és New Yorkig máris 43 település csatlakozott, a rekordra számító szervezők várják a további helyszíneket.
A felolvasás honlapja szerint minden eddiginél nagyobb támogatottságra utal, hogy már egy hónappal a rajt előtt ekkorára nőtt a felolvasók köre. A kezdeményezés eredetileg az évtizedekig elhallgatott erdélyi íróra akarta felhívni a figyelmet egy világcsúcskísérlettel, mára szépirodalmi ünneppé teljesedett. A felolvasásról a www.wassalbertfelolvasas.hu oldalon lehet tájékozódni, jelentkezni pedig a wafelolvasas[kukac]gmail.com címen.
Az együvé tartozás jegyében a csatlakozott helyszínek a felolvasás éjszakáján egy internetes körkapcsolás segítségével összekapcsolódnak, és ott valamennyien beköszönnek egy-egy 2-3 perces részlettel. A kezdeményezés honlapján az egyik szervező így érzékeltette a várható hangulatot: „A felolvasásokon utolérnek minket nagyjaink óvó üzenetei, átélhetjük a pillanat csodáit, a közös felismeréseket, az egymáshoz emberként fordulás szükségességét. Szeretettel várunk kicsiket, nagyokat, családokat, osztályokat, közösségeket – felolvasónak, hallgatónak, szervezőnek egyaránt!” Közlemény
Erdély.ma

A hiányzók
Kissé talán oda nem illőnek, amolyan ünneprontásnak is tűnhetett, amikor a Vox Populi vitafórum első rendezvényén a hozzászólások során egyszer csak előjöttek azok a nevek, amelyeket olyannyira jól, túlságosan is jól ismerünk, mert valahányszor Sepsiszentgyörgyön, a Székelyföldön magyar–román konfliktusról szólnak a hírek, azokban bizony főszereplők ezen úriemberek.
Természetesen, Ioan Lăcătuşuról és az általa vezetett Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumáról van szó, meg mindazokról – a szolgálatos feljelentőktől, Dan Tănasétól kezdve egyes ortodox papokon át a felkent vezetőkig, parlamenti képviselőkig, mint Horia Grama – akik nyíltan vagy a háttérből támogatják eme oly sokat ártó társaság aknamunkáját. Ünneprontásnak hatott, olyannyira belengte a vitát a normalitás, a nyílt beszéd kíváncsi fülekre talált, az őszinte szó megértést keresett, és azt nem követte szitok – mintha végre tényleg elkezdtünk volna beszélni egymással. Pedig igenis, helyénvaló eme nevek kimondása, ha nyíltan akarunk egymással beszélni, ha valóban meg akarjuk érteni egymást, akkor szükségszerű szólni a hiányzókról is. Nem azért, hogy őket is asztalhoz ültetve parttalan viták kezdődjenek, nem azért, mert naiv módon azt hisszük, meg lehet őket győzni, partnereinkké lehet őket tenni – régóta tudjuk, ilyesmire nincs esély. De azért kell szólni róluk, mert távol a sepsiszentgyörgyi egyetem Bibó István Termétől, távol a párbeszéd asztalától és szellemétől, nagyon könnyen tönkretehetik azt, ami még csak elkezdődni, szárba szökkenni látszik. Ne higgyük, hogy majd ölbe tett kézzel nézik, amint bontogatjuk a bennünket elválasztó falakat. Figyeljünk és figyelmeztessük egymást: ők abból élnek, hogy minket összeugrasztani próbálnak. Ezért ki kell őket szorítani, nem szabad engedni, hogy szavuknak súlya legyen, befolyásuk nőjön – és ez bizony elsősorban a román közösség feladata, harca. Mi legfeljebb azzal segíthetünk, hogy gesztusokat teszünk a közeledést hirdető és vállaló román közéleti szereplők, civilek, fiatalok irányába. Közben pedig meg kell ejtenünk a magunk névsorolvasását. Mert hiányzóink – a párbeszéd asztalától távol maradók, a románsággal szót érteni, tárgyalni sem akarók – nekünk is vannak.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Belföldi hírek
Holokauszt-túlélőket tüntettek ki
Átadta tegnap Klaus Johannis azokat az állami kitüntetéseket, amelyeket holokauszt-túlélőknek adományozott az auschwitzi koncentrációs táborban átélt szenvedésük előtti mély tisztelete jeléül. Az elnök a Hűséges Szolgálat Érdemrend lovagi fokozatát adományozta Asztalos Erzsébetnek, Mármor Mártának, Székely Lászlónak, Tusa Etelkának, Bóné Gabriellának, Braun Viorának, és Diamantstein Zsuzsannának.
Az utóbbi három kitüntetett személyesen vette át az elismerést az elnöki hivatalban rendezett szertartáson. Klaus Johannis rámutatott: a román nemzet nem ódzkodik attól, hogy nyíltan beszéljen a felelősség, a bűnrészesség kérdéséről, és megértette, hogy fel kell lépnie a feledés, valamint az intolerancia minden formája ellen. Mint mondta: a hallgatás, a gyilkosságok elfogadása, a gyűlölettel szembeni érzéketlenség is hozzájárult ahhoz, hogy lehetővé vált a népirtás. Az államfő szent kötelességének nevezte, hogy Románia elnökeként megvédje a holokauszt áldozatainak emlékét és érvényt szerezzen a történelmi igazságnak. Elhúzódó vizsgálat, jelentős kártérítés
Közel 323 ezer euró kártérítést ítélt meg az 1989-es forradalom 81 áldozatának az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy a román igazságszolgáltatás mindmáig nem vizsgálta ki megfelelően ügyüket. A testület elismerte az ügy összetettségét, de szerinte ez nem indokolja a vizsgálat elhúzódását, mivel az idő múlása árt a történtek tisztázásának, és meghiúsíthatja a vizsgálat sikeres lefolytatását. A strasbourgi bírósághoz fordulók között elhunytak hozzátartozói, valamint az akkori események alatt megsebesített vagy megvert áldozatok találhatók. A bíróság ítélete szerint a 81 áldozat közül harminc 15 ezer euró kártérítést kapott, a többi ötvenegynek 7500 eurót ítéltek meg fejenként. Az áldozatok a bukaresti, a nagyváradi, a konstancai, a craiovai, a bákói, a marosvásárhelyi és a kolozsvári tüntetések megtorlásával kapcsolatos vizsgálat elhúzódása miatt tettek feljelentést. Eddig csak a temesvári felkelés vérbe fojtása ügyében született jogerős ítélet, amelyben két volt tábornokot ítéltek jogerősen 15 év börtönbüntetésre. Korábban már legalább hat hasonló ügyben ítélte el Romániát a strasbourgi bíróság. A hivatalos adatok szerint a forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket, 3138-an megsebesültek és 760 embert őrizetbe vettek. Lassan épül az észak-erdélyi autópálya
Kiválasztotta az országos útügyi vállalat azokat a cégeket, amelyek megépítik az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakaszát. Az 56,5 kilométer hosszú részt öt szakaszra bontva, öt különböző konzorcium építheti meg. Ezek között található a Strabag-Straco Grup, a Straco Grup-Specialist Consulting-Total Road, a Lemacons-Vega 93-Arcada Company és a Geiger Transilvania-Wilhelm Geiger konzorcium. A pályaszakasz építési költsége 1,2 milliárd lej, a munkálatokat vissza nem térítendő európai uniós alapokból finanszírozzák. A versenytárgyaláson részt vett cégek tíz napon belül fellebbezést nyújthatnak be, ha ezt nem teszik meg, az eredmény véglegessé válik, és az útügyi vállalat aláírhatja a megbízási szerződést a konzorciumokkal. Az autópálya-szakasznak a szerződés aláírásától számítva 16 hónap alatt kell megépülnie. Ismét Bukarestben a valutaalap
Megkezdte romániai látogatását a Nemzetközi Valutaalap, amely a frankhitelesek megsegítéséről tervezett intézkedésekről és az állami vállalatok helyzetéről folytat megbeszéléseket a bukaresti hatóságokkal. Hétfőn a küldöttség a Román Nemzeti Banknál kezdte el a február 10-ig tartó találkozósorozatot, amelynek keretében a kormánnyal, az államelnökkel, munkáltatókkal, szakszervezetekkel és pártok képviselőivel is megbeszéléseket folytatnak. A frankhitelesek problémájának felmerülése előtt az eredeti tervek szerint a tárgyalások fő napirendi témája állami vállalatok magánosítási folyamata lett volna, illetve annak megvizsgálása, hogy mennyire volt sikeres több olyan stratégiai fontosságú állami társaság hatékonnyá tétele, amelyeket nem terveznek privatizálni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fogynak az erdővidéki reformátusok
Folyamatosan csökken az erdővidéki reformátusok száma: az elmúlt esztendőben 171-gyel lettek kevesebben. Az egyházmegye 1990-es újraalakításakor még tizenötezernél többen voltak, 2014 végén viszont már csak 10 962-en.
Berszán István középajtai lelkész, az erdővidéki egyházmegye esperesének adatai szerint évről évre kevesebb az esküvő és a keresztelő, viszont növekvőben a temetések száma. A tavalyi középajtai adatok is beszédesek: mindössze egy esküvőt tartottak, ötször kereszteltek, de tizenötször kellett egy-egy hívet utolsó útjára kísérni. Gyengítő hatású az elvándorlás is. Pár évvel ezelőtt meglehetősen pontos felmérések után arra a következtetésre jutottak, a falu szülöttei közül legalább 280-an keresik szülőföldjüktől távol boldogulásukat. „Huszonhárom esztendővel ezelőtt, 1992-ben még 1001 református alkotta közösségünket, manapság viszont már csak 592-en vagyunk. Nemcsak az itt születettek, de 327 leszármazottjuk is hiányzik. Ha ők mind itthon maradtak volna, számunk nem csökkenne, és Középajta nem számítana öregedő falunak. Bár gyermek így is akad – sajnos, akik anyagilag megengedhetnék, hogy több gyermeket neveljenek, egykéznek –, de nem szabad elmennünk azon tény mellett, hogy a falut többségében az ötven, de akár a hatvanan túliak lakják” – nyilatkozta az esperes.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vádat emeltek Ördög Loránd ellen
Felfüggesztette a Kovászna Megyei Törvényszéknél betöltött tisztségéből Ördög Loránd András sepsiszentgyörgyi bírót a hét elején a legfelsőbb bírói tanács, miután vádat emeltek ellene abban az erdő-visszaszolgáltatási ügyben, amely miatt őrizetbe vették Viorel Hrebenciuc és Ioan Adam szociáldemokrata párti képviselőket is – adta hírül az Agerpres. Hasonló intézkedést rendeltek el egyébként Ioan Adam felesége, Roxana Anca Adam esetében is, ő a Brassó Megyei Törvényszéknél tevékenykedett bíróként.
A korrupcióval vádolt háromszéki bíró tavaly decemberben került vizsgálati fogságba, miután a vádhatóság megfellebbezte a legfelsőbb bíróság korábbi határozatát, hogy házi őrizetben maradjon. (dvk)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Letöltendő börtönbüntetésre ítélték Nagy Zsoltot
Négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság jogerősen Nagy Zsoltot, a Tariceanu-kormány volt távközlési miniszterét, az RMDSZ volt politikusát kedden a 2005-2006-os stratégiai privatizációk ügyében.
Ugyanebben az ügyben Codrut Seres volt gazdasági miniszter négy év és nyolc hónap letöltendő börtönbüntetést kapott jogerősen.
A két minisztert és több társukat 2009-ben állította bíróság elé a szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) nemzetközi bűnszövetkezet támogatása és hazaárulás címén, azzal vádolva őket, hogy bizalmas információkat adtak ki külföldieknek magánosításra váró állami vállalatokról. A vádhatóság szerint egyebek mellett a krajovai repülőgépgyár, a Petrom olajipari vállalat, a posta és a Romtelecom telefonszolgáltató esetében történtek törvénytelenségek.
Az ügyet a bíróság összekapcsolta egy ezzel összefüggő, 2006-ban kirobbant kémbotrány ügyében indított eljárással. A legsúlyosabb büntetést a kémhálózat vezetőjének tartott bolgár Sztamen Sztancsev kapta (aki első fokon 11 évet kapott): őt jogerősen 5 év és két hónap letöltendő börtönre ítélték.
Első fokon Nagy Zsolt öt évet kapott, miután a bíróság felmentette a hazaárulás vádja alól, de bűnszövetkezetben való részvételben bűnösnek találta.
Az RMDSZ volt politikusa a per során ártatlannak vallotta magát, és azt hangoztatta: nincs közvetlen bizonyíték ellene, az ügyészség csak mások lehallgatott telefonbeszélgetései alapján következtetett bűnösségére.
Nagy Zsolt 2004 decembere és 2007 júniusa között vezette a távközlési minisztériumot. Tisztségéből való felfüggesztése után visszavonult a politikából. A stratégiai privatizációk ügyében egyik volt minisztériumi tanácsadóját, Kerekes Gábort, az RMDSZ volt ügyvezető alelnökét is bűnösnek találta a bíróság: őt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték kedden jogerősen.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Maszol.ro portálnak nyilatkozva érthetetlennek nevezte a legfelsőbb bíróság ítéletét.
"Meg vagyok rendülve. Nem értem, hogy lehetett ilyen ítéletet hozni egy olyan perben, ami egy nem létező, mondvacsinált ügy, hisz nem történt privatizáció, nem történt semmiféle károkozás. Érthetetlen számomra ez a döntés. Lélekben Zsolttal vagyok, vagyunk" – idézte az RMDSZ elnökét a kolozsvári portál.
Nagy Zsoltot egy másik ügyben, hatalommal való visszaélésért négy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen 2014 januárjában a legfelsőbb bíróság az úgynevezett postaperben. A második perben jogerőssé vált ítélettel a felfüggesztett börtönbüntetés is letöltendővé válik. Az RMDSZ volt élvonalbeli politikusának néhány órán belül jelentkeznie kell valamelyik rendőrőrsön, hogy megkezdje a kiszabott börtönbüntetések végrehajtását. Ha ezt nem teszi meg, elfogatóparancsot adnak ki ellene.
Népújság (Marosvásárhely)