A létai Géczy-vár
Géczy János bizonyoson megérdemelte a gyalui uradalmat. Kardját és a hazáért való emberségét maga Báthory István, Erdély fejedelme, Lengyelország nagy királya jutalmazta. Kapta jutalomként Léta várát is a környező falvakkal együtt. Az is igaz, hogy a vár erősen magán viselte a magyar s erdélyi történelem nyomát.
– Mert ugye tova 120 esztendővel ezelőtt még a törököket hatalmasan veregető Hunyadi János is megkapta, aztán adományozta Jakcs Mihály vajdának és örököseinek a gyönyörű birtokot s Léta várát. De mihez kezdek én ezzel a rommal most? – így tűnődött Géczy János nagyúr fenn a félig rom vár megmaradt tornyának tövében, elnézve Kolozsvár s a havasok felé. – Én azt nem méricskélem, mennyit s mekkorát kapok Báthorytól s mástól, de hát a rom, az rom, még akkor is, ha az ország gyönyörű erdős völgykatlanában áll, középen, éppenséggel a mindeneket kormányzó Isten tenyerén.
Balassi Menyhért uram nyolc esztendővel ezelőtt elítélhető módon ellenkezett János Zsigmond fejedelemmel. Nem való az. Az ellenségeskedésnek az leve az eredménye, hogy amikor a fejedelem ostromolni kezdte Léta várát, a mély pincékben raktározott lőporos hordók felrobbantak. Sosem lehetett bizonyítani valóságoson, hogy János Zsigmond fizetett embere cselekedte-e a gonoszságot. Elég annyi, hogy rommá leve a vár jobb része. Most immár az enyém ez az egész világ, s a közepében a vár maradéka.
Géczy János nagyúr azonban a maradéknak is akart hagyni valamit, ha már mindent nem is, mert abba egyre-másra belészólt hun a tatár, hun a török, leginkább az osztrák. Építkezni kezdett, s a keze alatt felnőtt a vár, amelyben laknia is adatott vitézeivel s gyönyörű feleségével. Székelyföldről szegődött építőmestereket, mert a famunkához náluk jobban nem értett senki.
– Tudja, Sebeő uram, sosem találkoztam ilyen építőkkel. Ezek nem pallják el a bért, a bort megisszák forma, de reggel a pálinkát, azt igen. Néztem, meg se moccan a képük, ahogy magukhoz veszik, aztán nem is esznek, hanem falnak. Este tűz mellett énekelnek, keseregnek, mintha mindegyik külön-külön magának. De amit elvégeznek, arra még egy püspök is keresztet vethet. Mert az meg van csinálva.
Megszerette a székelyeket Géczy János. Azok se ellenkeztek véle ottlétük idején. De amikor marasztalta őket véglegesen, csak csóválták a fejüket, hogy az nem lehetséges, mert otthon a falu, a család s a Hargita.
Akkor azonban maga Géczy János sem gondolta, hogy lészen még találkozása ám, s a maga várában, ugyanvalóst székely teremtéssel. Úgy adódott, hogy Kolozsváron jártában a híres csizmadiamesterhez, Csutka István vargához riasztotta két katonáját, szegődjenek húsz pár csizmát a várőrség számára. S küldte az övét is mutatóba. Neki is két párat.
Mentek s jöttek a küldöttek, mondván, Csutka István fővarga üzeni, hogy azt a lábat látni kell, s megmérni, punktum. Géczy nagyúr hát elment maga a vargákhoz, csudát is látott Kolozsvárt, mert olyan műhelyt még soha. Hát megszegődtek, s abban maradtak, hogy az úré hamarább, de a húsz másik pár hat hét múlva, május első hetében készen, maga Csutka István főmester szállítja Létába, a várba.
Úgy is lett. Ám a kolozsvári szállítmánnyal ment a fővarga Csutka István felesége is, született csíktusnádi Beke Borcsa ifjúasszony, kinek szépsége híres volt már Székelyföldön is, akkor éppen Kolozsvárt is. Géczy nagyúr maga fogadta, szemlélte a szállítmányt nagy elégedettséggel. S mivel így volt, szívesen indítványozta, költenék el együtt a vár udvarán a délebédet. Azzal megcsippentette a varga ragyogó szépségű feleségének orcáját.
– Géczy uramnak szüksége van-e mind a tíz ujjára? – volt arra a válasz asszonyi szóval.
– Bizony igen, mert nyolc, kilenc ujjal nem lehet kardot forgatni.
– Már csak azért, mert én székely voltam s vagyok Kolozsvárt is, hát vagyon nálam bicska, nem is kacor...
Géczy uram értett a szóból, s kacagott, valami mentséget is kért. A rangos ebédasztalnál, s immár a jó bor mellett tréfára terelte a bocsánatkérést, azt is mondván, hogy cserélnének-e feleséget a nagymester Csutka Istvánnal.
– Hát hiszen két falu ráadással s az én Borcsám távollétében... De azt az asszonyt látni kell.
– Maga Kolozsváron is azt mondta: azt a lábat látni kell. Éppen jön az én párom, itt né.
A vár népe csodájára járt annak az ebédnek s a két gyönyörű fiatal asszonynak. A Géczy-vár ismét rom, de él a két szépség a krónikákban. Valaki tán újból fölépíti azt a gyönyörű várat a maradékból.
Czegő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Ágoston Hugó: A közösség lelkiismerete
Közelednek, ismét, a választások, és én mind többet gondolok Markó Bélára. Meg persze néhány más (nemzedék)társára, akik külön-külön is, de főleg együtt meghatározták a romániai magyarság politikai képviseletét, mondhatni kisebbségi sorsának alakulását. Megpróbálom – bevallom, egyelőre sikertelenül – elképzelni, milyen lesz a politikánk és a közéletünk Markó Béla nélkül. És persze néhány más politikus (nemzedék)társa nélkül, gondoljunk a kezdetekre, az immár a ceauşescui diktatúra időtartamát is meghaladó nehéz harmadfél évtizedre. Persze titokban elképzelem azt is, hogy mégsem vonul vissza (ritka szokás az önkéntes visszalépés itt Kelet-Európában, és Markó Béla már lépett vissza egyszer egy nagyot, amikor 2011-ben lemondott arról, hogy új szövetségi elnöki mandátumért induljon), az utóbbi időben viszont mind egyértelműbben jelenti be, hogy nem folytatja. Mint például legújabb kötetének hátsó borítólapján: „Nem tudom, lehet-e még gyógyítani közéletünk súlyosbodó skizofréniáját, hogy külön keresi boldogulását baloldal és jobboldal, mi több, saját bőrömön tapasztalom, hogy íróként is már-már le kellene tagadnom politikusi mivoltomat, politikusként pedig pironkodva kellene félretolnom asztalomról, mondjuk, verskezdeményeimet. Most is, ebben az esszé- és publicisztikakötetben, amely a napi politikától való fokozatos visszavonulásom négy esztendejének az írásait tartalmazza, a múlandó publicisztika talán szégyelli a mellette páváskodó szépirodalmi esszét, és fordítva.” Rekviem egy macskáért ennek az új kötetnek a címe, válogatás 2011 és 2014 között – legnagyobb részt az Élet és Irodalomban, a Népszabadságban, a Bárkában és a Korunkban – megjelent írásokból. Hogy hol közöl Markó, annak természetesen megvan a maga külön jelentése és jelentősége. A könyv a Kalligramnál jelent meg (remek kivitelezésben), és akkor az első kíváncsiságunk mindjárt az lenne, hogyan fogadták ezeket az esszéket, publicisztikákat, kiemelkedő események alkalmával megtartott beszédeket a pozsonyi, szlovákiai olvasók. Bizonyára azzal az elismeréssel, ahogy az értő magyarországi és erdélyi közönség – úgy, ahogy a gondolkodásban és írásban rokon kolléga, nemzedéktárs Lengyel László meghatározó fontosságú könyvét, a tavaly megjelent A szabadság melankóliáját fogadta maga Markó Béla: „... rég zúdult rám egyszerre ennyi kérdés, ennyi dilemma és ennyi érzelem is ugyanakkor”. Az összeállítás szempontja szemmel láthatóan nem az volt, hogy valamiféle ízelítőt adjon a szerző szerteágazó értekező prózai munkásságából, mintegy adalékul a politikus arcképéhez, hanem a nagy közéleti témák, tartalmak határozták meg. Kérdések, dilemmák, érzelmek. Olyanok, mint a kérdőjeles címek közül a Székely vagy szórvány? vagy a Mire vagyunk büszkék, Tanuljunk-e a szomszédainktól? Szóljanak vagy ne szóljanak? Az utóbbi külön figyelmet érdemel: annak a kivételes politikai erejű Memorandumnak a belső története, amelyet az RMDSZ 1993. augusztusában nyújtott be Románia küszöbön álló felvételéről az Európa Tanácsba. „Megpróbáltuk feltételekhez kötni az ország 1989 decembere utáni első fontos integrációs lépését”. Ez az egyszerű és egyszerűen megállapított, majd megmagyarázott tény egymagában cáfolja a populista non-combat vádakat, amelyekkel a Szövetség demokratikus elkötelezettségű, az intézményes keretek között folytatott politikai harcot stratégiai alapelvként meghatározó vezetőinek annyiszor szembe kellett nézniük. Az állam kisebbségi politikáját számon kérő történelmi Memorandum, amely – az autonómia-igény londoni nyílt megfogalmazásával együtt – a friss RMDSZ-elnök Markó Béla számára a nemzetközi tűzkeresztséget is jelentette, román értelmezésben úgymond veszélybe sodorta az ország integrációját. „Mi tagadás, nekünk magunknak is fel kellett oldanunk egy ellentmondást. Azt ugyanis, hogy a Memorandumban feltételeket támasztottunk Románia felvételéhez, miközben (...) érdekünk volt az európai és euroatlanti integráció.” A tét tehát az volt, hogy a demokratikus Nyugat „az integrációért cserében ki fogja követelni a demokratikus elvek érvényesítését és a demokrácia alapintézményeinek kiépítését. (...) Volt még egy másik, sajátos elvárásunk is nekünk, magyaroknak az integrációs folyamatban: emberi jogi, kisebbségjogi problémák megoldását vártuk a nemzetközi intézményektől. Más szóval, igényeltük a beleszólást, a pressziót, akár a kényszert is ezekben a kérdésekben.” On revient toujours: lásd a Kelemen Hunor szövetségi elnök vezette küldöttség júniusi washingtoni látogatásának célját és eredményeit... A kötet súlyos politikai, közéleti és sorskérdéseket görget, jónéhányra érdemes lenne visszatérni. Ugyanakkor olyan kis impromptu-k színesítik, mint a címadó írás egy bukaresti kóbor macskáról, aki odaszokik a tömbházba, majd eltűnik. Hogyne asszociálnánk Markó Béla emlékezetes 1999-es esszéjére az identitástudatok sokféleségéről, Az erdélyi macskára? (Bár kiderül, hogy itt némileg másról van szó...) Markó értekező prózájában még a magamfajta laikusnak is lehetetlen észre nem venni a volt szerkesztőségi kolléga, író- és költőtárs Székely János választékos stílusának, gyakran eszmei-esztétikai levezetésként ható érzékeny és pontos gondolatfűzésének a hatását. A közéletiség, a magas irodalmi színvonal és nyelvi erő olyan egységével állunk szemben ezeknek a szövegeknek az olvasásakor, amilyenre mai írástudóinknál alig találunk példát, még a magyarországiaknál sem nagyon. Ha pedig politikusokra szűkítjük a kört, erőlködnünk kell... hogy visszafojtsuk nevetésünket. És „szembesülünk” egy hiánnyal is: Markó írásai, miként egész attitűdje, emberi tartása, teljes mértékben nélkülözi a magyar és román vezető politikusok nagy részére annyira jellemző hatalmi gőgöt, azt a bizonyos hübriszt. Minderről az is eszembe jut, hogy Markó Bélával kapcsolatban kísért egy talán még nagyobb dilemma. Kissé olyan mi lett volna, ha... kiindulású: milyen többletet jelentett a politikusnak az, hogy költő és esszéíró volt? – és hogy jelentett-e többletet az újra megtalált költészete számára a sok politikai harc, megpróbáltatás? Az egyszerű válasz természetesen az, hogy jelentett: fontos a kifejezőkészség a politikában, az emberi és közéleti tapasztalat az írásban; „kölcsönös megtermékenyítésről” van szó, ahogy emlékezetem szerint régebben mondták – az árnyaltabb, értelmező részletes választ viszont neki magának kell megadnia. Következő munkáiban és munkáival is. Ahogyan a Lengyel László könyve kapcsán kiemelt idézet folytatódik: „Rég éreztem úgy egy ilyen kor-és kórtörténet olvastán, hogy újabb meg újabb hasonló könyvek megírását kéri számon mindannyiunktól, tőlem is tulajdonképpen.” A közéletiség nyílt kiállást, állásfoglalást is jelent legfontosabb sorskérdéseinkben, ügyeinkben. Markó Béla ilyen értelemben is a legfontosabb közéleti írónk, alkotónk. Legutóbb a nemzetállamról és a homogenitásról írott cikke vert fel port, de közéletivé tud emelni olyan dolgokat is, mint a Rubik-kockával való viaskodását: egy kedves cikkben (az ÉS fizetéses oldalain) arra a következtetésre jut, hogy világunkban „van még számos fehér, kék, sárga, narancssárga, piros és zöld lapocska, amelyeket még ezután kellene kirakni, amennyiben végre hajlandók lennénk ebben a játékos sokszínűségben magunkra ismerni”. Erőteljes közéleti vonulata van Markó lírájának is. Az utóbbi időben felélénkülni látszik a közéleti költészet, és újra aktuális kérdés az irodalom és a politika (az illyési „hattyú és görény”) bonyolult kapcsolatának értelmezése. Nem lehet célom közéleti verseiről írni, megteszik a kritikusai, emeljük ki közülük Elek Tibort; a békéscsabai Bárka folyóirat főszerkesztője monográfiát is írt Markó Béla költői világa címmel. Azt azonban be kell vallanom, hogy szinte mindig „megütnek” ezek az alkotások. Emlékszünk a Csatolmányra? Végül, kezdeti dilemmáimhoz visszatérve, ha már elkerülhetetlen Markó Béla visszavonulása az aktív politizálás harcmezejéről, voltaképpen örülök neki! Azért is, mert többet fog majd írni (és lehet jelentős közéleti szerepet vinni értelmiségi fedezékéből sajtós véleménynyilvánítással is), kiteljesítheti a Kós Károly Akadémia Alapítvánnyal, annak élén, a civiltársadalmi közéletiséget, de azért is – önző szempont, tudom –, mert akkor majd még elfogulatlanabbul és még gyakrabban lehet majd reflektálni írásaira, hiszen az embert már nem érheti az a vád, hogy érdekből teszi. S ha mégis, akkor legfeljebb közösségi érdekből.
Ui.
Markó Béla
Kerítés
De ugye utólag azért nem változik semmi?
Ugye nem lövitek le az öcsémet,
ha 1989 nyarán átkúszik a határon?
Ugye nem adjátok őt vissza a románoknak,
akik már kibiztosították a tücsköket,
a kutyákat, a géppisztolyokat,
és amikor hajnalban az öcsém visszanéz,
egyetlen torkolattűz lesz egész Erdély?
Ugye nem húztok kerítést arra a helyre,
ahol neki azon az éjszakán
át kell jutnia a zöld határon?
Ugye nincsen teherszállító időgépetek,
hogy ólomnehéz szíveteket
visszavigyétek egészen odáig?
Ugye vigyáztok rá, ha nem tudom már
semmiképpen sem lebeszélni?
Ugye segítetek neki?
Ugye tudjátok, hogy csakis azért
szerveztük meg a szökését,
mert itthon belepusztult volna?
Ugye elhiszitek, hogy nem értettem egyet vele,
de nem hagyhattam meghalni a testvéremet?
Ugye nem álltok az útjába?
Ígérem, én nem megyek,
nem is akartam soha,
és most már mi értelme lenne?
Ugye nem toloncoljátok vissza 1989 közepén,
amikor még fogalmunk sincs róla,
hogy rá egy fél évre Ceauşescut is lepuffantják,
mint egy veszett kutyát?
Igazán ki lehetett volna várni.
Ugye nem ástok vizesárkot oda?
Ugye nem helyeztek el taposóaknákat a fűben?
Ugye csak egy hangyaboly púposodik?
Ugye csak gyík surran, mint a gyújtózsinór?
Ugye csak tréfáltatok?
Ugye azt fogjátok mondani erre,
hogy mi magyarok vagyunk,
és hogy ez nem ugyanaz?
De ti 1989 nyarán a románokat is?
Szóval őket sem küldtétek haza?
Senkit sem küldtetek haza?
Csakhogy most 2015-öt írunk?
Kicsi országban kicsi falu, kicsi ház,
kicsi asztal, kicsi kenyér?
Nekünk sem elegendő?
Akkor hát mi legyen?
Égig érő kerítés legyen?
Valahol a felhők között,
kerítés tetején üldögél a mindenható,
elgondolkozva lógatja a lábát,
nem látszik innen lentről
se bőre színe, se szeme vágása.
Ugye nem lövitek le az Istent?
[Markó Béla fenti, Kerítés című versét közölte a Népszava 2015. júl. 7-i száma]
maszol.ro

Jubilált az Euro Foto Art Galéria
Nagyvárad - Huszonöt évvel ezelőtt, Tóth István fotóművész kezdeményezésére nyílt meg az első Bihar megyei fotógaléria, ami az eltelt negyedszázadban több helyen működött. Kiállítással ünnepelték az évfordulót.
Túl nagy kockázat nélkül kijelenthető: péntek délben a Nagyvásártéri Euro Foto Art Galériában volt a legnagyobb a négyzetméterenként felelhető fotóművészek száma Váradon, s talán az egész Kárpát-medencében, ugyanis ekkor ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a képtár. A jubileumi rendezvényen Tóth István fotóművész, a galéria alapító-vezetője összegezte az eltelt időszakot. Felidézte, hogy több mint 30 évvel ezelőtt álmodott egy merészet, s 1984-ben az akkori városvezetés ki is utalt számára egy kiállítótermet, a Iosif Vulcan utcában. A rendszerváltás után 1991-2009 között a színház háta mögött működött a galéria, majd miután a helyiséget visszakapták az orsolyiták, el kellett költöznie onnan. A véletlen szerencsés összjátéka folytán, illetve Szűcs László, a Várad kulturális folyóirat főszerkesztőjének, Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezete ügyvezető elnökének, Biró Rozália akkori alpolgármesternek és Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnökének köszönhetően a mostani székhelyére költözhetett a galéria, mely a kezdtek óta több mint 500 kiállításnak biztosított otthont, és a világ különböző részeiből származó fotóművészek több mint 45 ezer alkotását tette közszemlére. Említést érdemel, hogy Tóth István munkáját segíti felesége, Magdolna, és önkéntes asszisztense, Gardó Zoltán, illetve a városi és a megyei önkormányzat finanszírozott az évek folyamán rendezvényeket, különféle albumok megjelentetését.
Oklevelek, plakettek
A kerek évforduló alkalmából díszokleveleket és emlékplaketteket adott át Tóth István azon személyiségek és intézmények számára, akik/amelyik sokszor voltak jelen vagy képviseltették magukat a vernisszázsokon. Felszólalt Huszár István váradi alpolgármester, Szabó Ödön parlamenti képviselő, dr. Ramona Novicov művészettörténész, Ligia Mirişan, a Megyei Könyvtár vezetője, valamint a Megyei Tanács és a Bihar Megyei Hagyományos Nép Kultúrát Őrző és Népszerűsítő Központ részéről Mircea Jacan. Az érdeklődők közül is többen méltatták Tóth István munkáját, a zenei momentumokról pedig a Varadinum vonósnégyes (Costin Éva, Székely Boglárka, dr. Marcu Ágnes, Thurzó Sándor József), Lucian Maliţa hegedűművész, illetve Ariadna Mircescu és Georgiana Mircescu fuvolaművészek, Alexandrina Chelu (ének) és Florin Chelu (gitár) gondoskodtak. A jeles alkalomból ugyanakkor egy retrospektív kiállítás is nyílt, mely 90 képet mutat be. A ingyenes tárlatot július 28-ig lehet megtekinteni hétköznaponként 8–19 óra között.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Nyári Színházi Fesztivál a várban
A negyedik alkalommal a nagyváradi Várszínházban megrendezendő fesztiválon újból itt lesznek Magyarország legnagyobb színészei. Telitalálatnak tűnik az idei kínálata a negyedik alkalommal megszervezett Nyári Színházi Fesztiválnak.
Telitalálatnak tűnik az idei kínálata a negyedik alkalommal megszervezett Nyári Színházi Fesztiválnak. Pár évvel ezelőtt Szabó Ödön ötlete alapján összefogott a nyíregyházi Mandala Dalszínház, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) és az RMDSZ Bihar megyei szervezete, és igényes de könnyed műfajú, változatos színházi kínálattal töltötte ki a két évad közötti időszakot. Az idei esztendőben első az első előadás július 17-én 21 órától lesz, amikor oltan nagy nevek előadásában, mint Oszvald Marika, Bozsó József, Benkóczi Zoltán, Lukács Anita és Vadász Zsolt a legismertebb magyar operettmelódiák csendülnek fel.
–A Varadinum alkalmával, illetve a Szent László Napokon is egyértelművé vált, hogy Nagyvárad közönsége szereti az operettet. Biztosak vagyunk abban, mondta Nyíri Tamás, az NMD elnöke, hogy a kezdő előadáson is nagyon sokan lesznek kíváncsiak Oszvald Marikára és társaira. Idén egyébiránt hét előadás kerül megrendezésre: a kezdő előadás, mint már említettük, július 17-én, a záró előadás augusztus 30-án lesz. Az elmúlt négy év legváltozatosabb programját állították össze – mondják a szervezők. Júliusban hónapban 25-én lesz még előadás, ekkor az Oscar című kétrészes vígjátékot mutatják be Józsa Imre, Vándor Éva, Zakariás Éva, Laurinyecz Réka híres magyar színművészekkel, és fergeteges szórakozásnak nézhetünk elébe, hisz nagyon sokan az alaptörténetet már ismerhetik a Sylvester Stallone-féle filmvígjátékból. Egyébként a július hónap az, amikor bérleteket lehet váltani az előadásokra, amit a szervezők 70 lejben határoztak meg a hét előadásra. Dobos László, a Mandala Dalszínház igazgatója elmondta, hogy az ármeghatározásban mindig vita van a váradiakkal, ugyanis a helybéliek folyamatosan az alacsonyabb árak mellett kardoskodnak, nyilván Magyarországon egy hétszáz forint környéki bérletes jegy nevetséges ilyen minőségű előadásokért, de elfogadják az RMDSZ érvelését, hogy a cél az kell legyen, hogy minél többen megengedhessék maguknak a minőségi nyári szórakozást. Ahhoz, hogy a költségek meglegyenek, támogatókat is szükséges lesz szerezni a rendezvényhez – jegyezte meg a Mandala vezetője.
Augusztusi előadások
Az augusztusi hónap minden hetében lesz előadás. Már 1-jével folytatódik a Nyári Színházi Fesztivál, ekkor egy vidám népi válóper Kocsonya Mihály házassága dörgedelmes poénokkal kerül színpadra, Hajdu István (Steve) és Magyar Attila főszereplésével. Egy hétre rá Nagyváradra már visszajáró vendégként érkező Harsányi Gábor és Nyertes Zsuzsa mellett Esztergályos Cecília is fellép a várszínházban. A Família Kft. kedvenc Cilije bizonyosan emlékezetes alakítást fog nyújtani a Félrelépni tilos című kétfelvonásos vígjátékban. Az előadás 21 órakor kezdődik, augusztus 7-én. Ezt követően három klasszikus előadás következik, melynek immár kezdési időpontjai 20 órától lesznek. Augusztus 15-én a Légy jó mindhalálig musicalt mutatják be a fiatalabb és idősebb generáció egyik legkedvesebb darabjaként. Nyilas Misi története a becsületességről mind a mai napig aktuális. Nagyon jó zenével fűszerezve két felvonásban szórakozhat a nagyváradi közönség. Augusztus 21-én, a Virágkarnevál nagyváradi programsorozat estéjén a klasszikus Mágnás Miska elevenedik fel élőzenével a vár bástyájában. Bozsó József, Teremi Trixi, Szeredy Krisztina, Vadász Zsolt, Szirtes Gábor, Halász Aranka és mások szereplésével ez a váradiak által nagyon szeretett operett kerül bemutatásra. A Mágnás Miska a műfaj egyik legsikeresebb műve, 1916-ban mutatták be, dalai a Cintányéros cudar világ, Hopsza Sári hatalmas slágerekké váltak. Sikerét szatirikus, mulatságos történetének és az örökzöld slágereknek köszönheti – mondta Szabó Ödön parlamenti képviselő lapunknak.
Operettelőadás
Az idei évad augusztus 30-án 20 órakor kezdődő A csúnya lány című háromfelvonásos operettelőadással zárul. A rendezője és egyben a műben egyébként szerepet vállaló Mikó István Jászai-díjas színművész, aki ugyancsak visszajáró vendége a nagyváradi nyári színpadnak, Svejk feldolgozásaival feledhetetlen élményt nyújtott az elmúlt években a közönségnek. A prímás szerepében Suha Kálmán lesz, aki Mikónak szinte zenei ikertestvére. A darabot egyébként a hasonló nevet viselő, Jávor Pál, Muráti Lili, Kabos Gyula szereplésével forgatott, nagy sikerű film alapján vitte színpadra a rendező.
Bérletek és jegyek
Azok számára, akik nem bérlettel kívánnak részt venni az előadásokon, az első három és a Légy jó mindhalálig című előadásokra 15 lejes, míg az utolsó kettő és a Félrelépni tilos előadásra 20 lejes jeggyel lehetséges. Megéri tehát bérletet váltani és ezáltal jó hangulatban végigszórakozni itthon is a nyarat. Nyíri Tamás szerint biztosak abban, hogy lesznek a határ másik oldaláról is érkező nézők, hisz az NM önkéntesei szerint már a tavaly is a közönség egy része Biharkeresztestől Berettyóújfaluig átjött a rendezvényre, ez is jelzi, hogy Nagyvárad a térség meghatározó kulturális központjává válhat a határok légiesülésével.
Jegyeket az NMD, az RMDSZ nagyváradi központi irodájában, illetve a Margitta, Érmihályfalva, Élesd és Nagyszalonta körzeti RMDSZ-székházakban lehet vásárolni. A Bihari Napló olvasói számára július hónap folyamán az első és a második előadás előtt bérleteket sorsolhatunk ki, illetve augusztusban minden előadás előtt jegyekkel kedveskedhetünk hűséges előfizetőinknek a szervezők jóvoltából.
Bihari Árpád
erdon.ro

Miért is látogass Szatmárra? Az utcazenészek elmondják
Szombaton két zenélés között beszélgettünk is a fellépőkkel kedvenc utcazenei élményükről és Szatmárról. És megvolt a fesztivál eddigi legnagyobb bulija is.
Még g nagyobb melegben, de a hétvége lendületével folytatódott szombaton is a Szatmárnémeti Utcazene Fesztivál. Egyes zenekarokat már napközben el lehetett csípni, ahogy programon és versenyen kívül csak zenélnek egyet, de később, a színpadok beindulásával is volt olyan, aki a program szerinti koncertje végeztével a járdán vagy éppen a Pannónia szálló melletti átjáróban folytatta a zenélést.
Nem akartunk nap koncertjét hirdetni, amikor ennyi különféle, tehetséges zenész zenél egyszerre, és csak kapkodjuk a fejünk, hogy kit is hallgassunk, de szombaton az egri HungaRiddim akkora bulit csapott, hogy nem akarták őket elengedni, és még körtáncra is perdültek a színpad előtt. Úgyhogy ha az eddigi számtalan nagyon vagány élmény közül egyet muszáj lenne kiemelni, ez lenne az.
A koncertek között néhány zenésszel el is beszélgettünk az utcazenélésről, megosztották legkedvesebb emlékeiket, vagy azt, hogy milyennek képzelik el a tökéletes utcazenét. Emellett azt is megkérdeztünk, a #visitszatmár/#visitsatumarekampány apropóján, hogy szerintük mi az az apróság, különleges ok, ami miatt érdemes Szatmárra jönni - és egészen változatos válaszokat kaptunk - keresd őket a képaláírásokban!
Vasárnap is hatkor elkezdődik a banzáj, FUNKorporationnal, Koszikával, Alex Torres-szel, este pedig kiderül, hogy ki nyerte a fődíjat. Addig is itt a galéria szombatról, sztorikkal és szatmári fílinggel.
Sebők Rácz Tímea
Transindex.ro

Oprea: a görög helyzet kihathat a román gazdaságra is
A jelenlegi görögországi helyzet elhúzódása kihathat a román gazdaságra is, mivel nagyon sok görög bank és aktíva van az országban – jelentette ki tegnap Gabriel Oprea ügyvivő miniszterelnök. Hozzátette: a görög helyzetet rendezni kell az egész Európai Unió érdekében.
„Úgy vélem, a legfontosabb, hogy Görögország a referendum után folytassa az Európa-párti utat, és természetesen fontos, hogy az európai partnerekkel közösen rendezzék a görög népet érintő válságot” – fejtette ki Oprea. A Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) a görög kérdés megvitatására történő összehívása kapcsán nem kívánt nyilatkozni.
A vasárnapi referendumon részt vevő görög választópolgárok 61,31 százaléka elutasította a nemzetközi hitelezők által Görögország „megmentésére” kidolgozott tervét. A választójoggal rendelkező görög állampolgárok 62,18 százaléka járult az urnák elé. Görögország összesen 320 milliárd eurós adósságot halmozott fel, az összeg 65 százalékával az euróövezet országainak és a Nemzetközi Valutaalapnak, 8,7 százalékával az Európai Központi Banknak tartozik.
Janus Varufakisz görög pénzügyminiszter tegnap reggel bejelentette lemondását. Egy görög küldöttség tegnap Brüsszelbe utazott, hogy előkészítsék a tárgyalások újrakezdését a nemzetközi hitelezőkkel. A küldöttséget Nikosz Papasz államminiszter és Euklid Cakalotosz külügyi államtitkár vezeti. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, valamint Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke telekonferencia keretében egyeztetett tegnap a témában. Az eurrózóna vezetői ma találkoznak Brüsszelben. nyugatijelen.com / Mediafax
Erdély.ma

Lovasparádé Gidófalván (Faluünnep Oltfej kapujában)
Úgy is mondhatnánk, hogy ismét dáridó, mert a kétnapos rendezvényt, a megszokott hangulatot, a nyugis népünnepet csak a lovasparádé múlta felül. Nehéz lenne rangsorolni, hogy Háromszéken szinte észrevétlenül hol nőttek igazából naggyá a lovasversenyek, lovasbemutatók, a fogathajtás, az erőversenyek vagy azok a huszárbemutatók, melyeket paripák nélkül el sem lehet képzelni.
Délutánba nyúló munkát adott a zsűrinek a lovasbemutatók levezetése, értékelése, s a népes közönség véget nem érő tapssal hálálta meg munkáját. Hogy Gidófalva a lovassport egyik háromszéki központja, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a versenyre Tusnádról és Gyergyócsomafalváról is beneveztek. Tizennégy fogat versenyzett kettesfogat-hajtásban, a harmadik helyet a tusnádi Szőcs Levente, a másodikat a helybeli Mokán János, míg az elsőt az angyalosi ifj. Váncsa Jenő nyerte. Népes volt az egyes fogatosok csapata is: a harmadik helyezést a sepsikőröspataki Ferencz Csongor, a másodikat a helybeli Fazakas Oszkár, az elsőt pedig Bende Pál kapta. Tapsvihar köszöntötte Bodor Zoltánt, aki az angyalosi Váncsa-farm képviseletében egy bemutató jellegű parádés négyes fogattal lepte meg a közönséget.
A lovasbemutatókat a lovas-erőversenyek egész sora követte, gondozott, szép állatok vonultak fel s bemutatták, milyen az igazi „lóerő”, amely őseinket, eleinket, az ősmagyarokat is évszázadokig szolgálta. Berde József polgármester megnyitóbeszéde után a fotos-martonosi és a helybeli versenyző tűzoltók léptek színre, majd a gidófalvi Czetz János központi iskola és a hozzá tartozó tanodák gyerekei, óvodásai és iskolásai vették birtokukba a színpadot, a népes közönség pedig meggyőződhetett gyermekeik tehetségéről. Kis tarka pónilovon lovagoltak még a legkisebbek is. Időközben óriásüstben rotyogott a vadastokány, szólt a nóta-műsor, zenét szolgáltatott az EHP együttes, az esti tábortűz mellett az iskolások énekeltek, gitáron kísért Zsigmond Zoltán Károly. Gidófalván hagyomány az ökörsütés, amely alá már vasárnap kora reggel bekerült a parázs. Díszes huszárbemutató is volt, melyet a közismert Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület vitt tökélyre. Népes közönséget csalogatott a sportpályára a Sándor Sándor Fúvós­egyesület ifjúsági karának fellépése, felvonultak a helybeli motorosok, zenélt a Fun és a Toto Band. Vasárnap tűzijátékkal és utcabállal végződtek a falunapok.
Népszerűségnek örvendett a külön sátorban működő sepsiszentgyörgyi önkéntes Salvatore Egyesület fiatalokból álló, áprilisban megalakult egészségügyi csoportja, akik résen voltak, ha valakit elsősegélyben kellett részesíteni, vérnyomás- és cukorszintméréssel kedveskedtek bárkinek, használták a szívműködési rendellenességeket jelző korszerű készüléküket is. Elsősegélyben részesítettek egy alacsony vérnyomás miatt rosszul lett személyt, állapotát stabilizálták, és beküldték a megyei kórházba. Buna Hunor elmondta, hogy Berde József polgármester meghívására érkezett a csoportjuk. Ebben az évben már tizenkét népes kulturális és sportrendezvényen léptek közbe az ünneplők alkalmi bajainak orvoslásában, céljuk, hogy munkájukkal emeljék Kovászna megyében is a szíves balesetek ugyancsak alacsony túlélési arányát.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyar–roma együttműködés (Sepsikőröspatak)
A Diakónia Keresztyén Alapítvány, a Háromszéki Közösségi Alapítvány, a Margit Román Hercegnő Alapítványa, illetve a kezdeményezést támogató Raiffeisen Bank és helyi tanács összefogásának köszönhetően jött létre a sepsikőröspataki Gyermek- és Családsegítő Központ közösségi háza.
Céljuk, hogy a község roma és magyar közösségét megismertessék és együttműködésre ösztönözzék: a fiatalok közös foglalkozásokon vegyenek részt, az idősebbek pedig tapasztalatuk átadásával segítsék a cigányság integrálását. A munkába sikerült bevonniuk Sepsikőröspatak református, unitárius és katolikus nőszövetségét és a Kálnoky Ludmilla Egyesület fiataljait is.
A roma gyermekek az iskolában is jobban odafigyelnek
A közel fél éve tartó munka során roma világnapot ültek, amelyre tizenegy ország területéről érkeztek a téma iránt érdeklődő fiatalok. A gyermeknapot huszonöt fiatal és közel félszáz idősebb helybeli magyar bevonásával tartották meg, s néztek bábelőadást, kézműveskedtek és együtt fogyasztották el a finomabbnál finomabb süteményeket. A nemrég befejeződött ottalvásos táborból ugyan a roma gyermekek zöme szüleik ellenkezése miatt hiányzott, ám Torma Vera projektvezető és Apor Zsuzsa helyi pedagógus szerint így is hasznos volt, hiszen az együtt végzett munka, a játékok és a kreativitásukat felszínre hozó tevékenységek során igazi csapattá formálódott a kis közösség. „A falu népétől és az iskolától kapott visszajelzések szerint munkánk eredményes. A roma gyermekek az iskolában jobban odafigyelnek és fegyelmezettebben is viselkednek, sőt, az iskola kapuján kívül is megfigyelhető magaviseletük javulása. Örvendünk annak is, hogy a magyarok részéről sem a fiatal, sem az idős nemzedék nem volt elutasító, ha hívjuk, jó szívvel jönnek segíteni sütni és együtt tanulni is. Azt reméljük, ezt az együtt való munkálkodást sikerül minél jobban, akár napi szintre is kiterjesztenünk, így csak mindenki nyerhet” – mondotta Torma Vera.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírsaláta
BĂSESCU RÉGI ÁLMÁRÓL BESZÉLT. Moldova Köztársaság számára az egyetlen járható út a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben az egyesülés Romániával és Románia területi egységének helyreállítása – jelentette ki Traian Băsescu a Népi Mozgalom Pártja vasárnapi rendezvényén. A korábbi államelnök szerint azért ez az egyetlen esély Moldova számára, mivel az Európai Unió nincs felkészülve a keleti bővítésre, és Oroszország sem, hogy ezt elfogadja. „Románia területi egysége ismét helyreállhat, a moldovai fiatalok is az egyesülést kérik, és az a generáció is támogatja, amelynek tagjai a Ribbentrop-Molotov Paktum előtt Románia polgárai voltak” – mondta Băsescu. (Mediafax)
HAMISÍTOTT PARFÜMMEL ÁRASZTOTTÁK VOLNA EL OLASZORSZÁGOT. Több száz doboz hamis márkajelzésű parfümöt és huszonöt liter igazolatlan eredetű, zárjegy nélküli pálinkát foglaltak le a pénzügyőrök Magyarországon, az M7-es autópályán, mintegy 900 ezer forint értékben. Egy 55 román állampolgárral Olaszországba tartó, román rendszámú autóbusz ellenőrzésekor az utazótáskákból összesen 808 doboz különféle parfüm került elő, amelyek származását a tulajdonosaik nem tudták igazolni. A buszban utazók elismerték, hogy a vásárlók megtévesztésére alkalmas hamisítványokat értékesíteni kívánták, ezért ellenük iparjogvédelmi jogok megsértése miatt indult eljárás, a hamis termékeket pedig lefoglalták. (MTI)
NYERESÉGES, DE AZ ÁLLAMTÓL VÁRJA EL A BEFEKTETÉST. Az állami vasúthálózatot kezelő Román Vasúttársaságnak (CFR) 73 millió lejes profitja és 383,8 millió lejes forgalma volt az év első öt hónapjában – jelentette be a vállalat. A fejlődéssel egyidőben csökkent a szállítási forgalom, amit a CFR ügyfelei már év elején bejelentettek, ezt a trendet pedig csak erősítette a vasúti személyforgalom piacán tapasztalt hullámzás. A CFR becslése szerint ugyanakkor még ebben az évben 17,4 milliárd lejt kellene befektetni a vasúti infrastruktúrába, ami négyszerese annak, amit idén a kormány erre a célra elkülönített. A társaság közleménye szerint 10,408 milliárd lejre lenne szükségük olyan befektetésekre, amelyek lehetővé tennék a sebesség növelését. További 5,719 milliárd lejre pedig ahhoz, hogy elvégezzék a vasúti infrastruktúra elmaradt főjavításait 1000 kilométeren, hogy megjavítsák a természeti csapásokban megrongálódott berendezéseket és helyreállítsák a hidakat és alagutakat. A vasútvonalak és berendezések karbantartására és a vasutak, hidak és berendezések főjavításaira további 1,331 milliárdra lenne szükség. (Mediafax) NŐTT A MUNKANÉLKÜLISÉG. 7,1 százalékra nőtt májusban a munkanélküliség, ez 0,2 százalékpontos növekedést jelent az előző hónaphoz képest, 2014 májusához viszonyítva pedig 0,3 százalékost. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a 15 és 74 év közötti állástalanok számát májusban 646 ezerre becsülték az előző havi 628 ezer és a 2014. májusi 630 ezer után. A férfiak körében mért munkanélküliség 7,8 százalékos, ez 1,6 százalékkal magasabb, mint a nőké. (Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tisztelgés a 85 éves Kosztándi Jenő életműve előtt (Bálványosi tábornyitás születésnapi kiállítással)
A hatodik bálványosi Art Camp alkotótábor nyitórendezvénye több mint húsz képzőművész és mintegy száz művészetkedvelő jelenlétében vasárnap délben zajlott a kézdivásárhelyi Kosztándi Képtárban, ahol megnyílt a május 26-án nyolcvanötödik életévét betöltő Kosztándi Jenő festőművész születésnapi kiállítása.
A tárlatot a Mester tudta nélkül Hegedűs Ferenc vállalkozó, kultúrmecénás szervezte az állandó képtárban és magángyűjteményekben található Kosztándi-munkákból. A július 12-én záró idei táborban egyébként huszonkét hazai és magyarországi képzőművészt lát vendégül Szarvadi-Téglás Loránd és felesége, Zsuzsanna a négycsillagos Grand Hotel Bálványos Szállodában. A születésnapi tárlatmegnyitón elsőként Hegedűs Ferenc szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozva, hogy a mostani rendezvény lezárója annak a sorozatnak, amivel május végétől a megyei önkormányzat és ő maga mint mecénás tiszteleg Kosztándi Jenő gazdag életműve előtt. Felkérésére a kiállítást Deák Ferenc magyartanár nyitotta meg, méltatta a kiállított olajfestményeket. A művész meghatódott hangon mondott köszönetet a szervezőnek és nagy számban megjelent tisztelőinek. Azt is elárulta: meglepetés volt számára a tárlatmegnyitó, úgy értesült róla, hogy Hegedűs Ferenctől meghívót kapott saját kiállítására. A megnyitón közreműködött Apócs Gergely népzenész és Frankie Látó hegedűművész, akik a budapesti EastWing Grouppal erdélyi körútjuk során éppen Kézdivásárhelyen tartózkodtak.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A törvény a prefektusok és a bíróságok számára is kötelező!
A Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerősen érvénytelenítette Csíkszereda önkormányzatának határozatát, amelyet tavaly februárban a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezett. A hír kapcsán Hargita megye prefektusa ismét elmondta, hogy minden ilyen határozatot bíróságon támadott meg, s az eddig megszületett összes ítélet neki adott igazat.
Ezzel kapcsolatban fontosnak tartjuk leszögezni:
A határozatok elfogadását többek között azért kezdeményeztük, mert a kormány – a Helyi Autonómia Európai Chartáját megszegve – úgy kezdett hozzá az ország közigazgatási átszervezéséhez, hogy előzetesen nem kérte ki az önkormányzatok véleményét. Az önkormányzatok pedig nem tettek mást, mint hogy törvényes jogukkal élve kifejtették álláspontjukat a közigazgatási átszervezést illetően, és ennek megfelelően fordultak kéréssel Románia parlamentjéhez.
Az alkotmány 126. cikkelyének (6) bekezdése, valamint a közigazgatási bíróságokra vonatkozó 554/2004-es törvény 5. cikkelye (1) bekezdésének a) pontja egyértelműen kimondja, hogy nem támadhatók meg a közigazgatási bíróságon a közhatóságok azon dokumentumai, amelyek az illető hatóságnak a parlamenthez való viszonyára vonatkoznak. A szóban forgó határozatokkal az önkormányzatok a kormányhoz és a parlamenthez intézett kéréseket fogadtak el, ezek tehát olyan dokumentumok, amelyekre a jelzett törvényi előírások vonatkoznak. Következésképpen a prefektusoknak nincs joguk ezeket bíróságon megtámadni, ha pedig mégis ezt teszik, a bíróságoknak – illetékesség hiányában – el kell utasítaniuk az ilyen kereseteket. Megállapítható tehát, hogy ezekben az ügyekben a prefektusok is és a bíróságok is megsértették az alkotmányt és a törvényt.
Mindezek figyelembevételével arra biztatjuk a még perben levő önkormányzatokat, hogy hivatkozzanak ezekre a törvényi előírásokra, a pert jogerősen elvesztetteket pedig arra, hogy kezdeményezzenek rendkívüli jogorvoslati eljárást. Ismételten jelezzük ugyanakkor , hogy ezen perek lefolytatásához a Székely Nemzeti Tanács szakmai segítséget biztosít az azt igénylő önkormányzatoknak.
Megállapítjuk ugyanakkor azt is, hogy az önkormányzati határozatok a közösségi akaratot fejezik ki, és ezen sem a kormánymegbízott, sem a bíróság változtatni nem tud! Ezért továbbra is biztatjuk azon önkormányzatokat, amelyek még nem léptek, hogy mihamarabb fogadják el ezt a határozatot.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Népújság (Marosvásárhely)

Ha Uzonka feltámadna…
…bizonyára elégedett lenne, mert a marosvásárhelyi Stúdió Színházban dübörgött az a rockopera – Uzonka legendája címmel –, amely az ő tragikus életútját elevenítette meg.
Egy vizsgakoncert, amelyet Simon Örs harmadéves diák álmodott meg tövéről hegyére. Egy év alatt zenét és szöveget írt, "vért" verejtékezett, talán nagy fába vágta a fejszéjét, de kicsiny műve vulkánerejű volt. Gyerekkorában sokat nyaralt Uzonkafürdőn, itt hallott erről az erdővidéki legendáról, amelyet azonban nem sokan ismernek. Az opera tizennégy éneket karolt egybe, minden jelenet előtt kivetítőn láthattuk a legenda színhelyeit, szövegét, fűszerezve az előadást.
A Művészeti Egyetem zene szakos diákjai és meghívottak kapcsolódtak bele a dalba. A próbákon kaptak meleget és hideget, a kritika füstje beborította őket, de nem adták fel. Tudták, hogy messze állnak még a tökéletességtől, hogy rengeteg a csiszolnivaló, de remélték, hogy nem vallanak szégyent. És nem is vallottak, hiszen a teremben ülők vastapssal jutalmazták őket. A rock és a népzene nászát élvezte idős és fiatal, tanárok és ismerősök egyaránt, az előadók lelkesedése, a zenészek remek munkája elégedetté tették a nagyérdeműt, hiszen gazdagabban tértek haza, a tehetséges fiatalok munkájának örvendve.
Íme a kis csapat, amely az elismerést megérdemelte: Simon Örs, Nemes Katalin, Suba László, Ördög Attila, Demeter Attila, Sipos Tiffany, Biblia Attila, Ferencz Annamária, Jakab István, a Grazioso Quartet, Mihály Csaba, a Kontrax zenekar, Zsozsó.
S. Köpeczi Júlia
Népújság (Marosvásárhely)

Helyzetfelmérés a romániai magyarság életéről
Arad megyében jól működnek az önkormányzataink
Arad megyében tett látogatást az elmúlt héten Ilyés Gyula, az RMDSZ Önkormányzati Főosztályának ügyvezető alelnöke, aki az Ügyvezető Elnökség, illetve az Önkormányzati Főosztály által a községi önkormányzatok körében kezdeményezett felmérésen dolgozik. Elsősorban az RMDSZ-es polgármesterek és alpolgármesterek által vezetett, illetve azokat az önkormányzatokat látogatják meg, ahol nincs ugyan magyar elöljáró, de nagyobb arányban él ott magyarság. A települések helyzetét, infrastrukturális állapotát, az utóbbi mandátumok idején történt megvalósítások, a folyamatban lévő fejlesztések, illetve a lakosság részéről megnyilvánuló igények, elvárások érdekelték őket. Ugyanakkor iskolai, illetve kulturális intézmények infrastruktúrájának a szempontjából is, de a 2016-os helyhatósági választások tekintetében is elemzik az ott talált viszonyokat. Vagyis indulnak-e jelenlegi vezetők, vannak-e megfelelő jelöltek, hogyan működnek az RMDSZ-szervezetek? Tehát országos szinten is egy eléggé átfogó képet kívánnak kialakítani, rálátást kívánnak szerezni Erdély-szerte a magyar önkormányzati kérdésekre, hogy helyi szinten is támogatni lehessen a különböző törekvéseket, elvárásokat.
Amint Ilyés Gyula érdeklődésünkre elmondta, Arad megyében meglátogatták az RMDSZ-es magyar polgármesterek és alpolgármesterek által vezetett Nagypereg, Kisiratos, Nagyiratos, Szintye és Tőzmiske, továbbá Zimándújfalu és Sofronya községeket, ahol RMDSZ-es alpolgármesterek tevékenykednek. Kikérdezték az elöljárókat a földtörvény alkalmazásától az iskolák helyzetéig minden tekintetben, hogy az Arad megyei községek helyzete is része lehessen az országos felmérésnek.
Kellemes érzés volt számára, hogy a magyar vezetőségű községekben jól működik az önkormányzat, az alpolgármesterek gyakran a hatáskörükön túl is teljesíteni tudnak. Figyelembe véve, hogy megyei szinten fokozott kisebbségben tevékenykednek, átlagon felül teljesítenek, ami nagyon jó dolog.
Kérdésünkre, miszerint országos viszonylatban hogy állnak a megyebeli önkormányzatok? Illyés Gyula pontosított: mivel az országos helyzet megállapítása folyamatban van, de a megyei helyzetképek tekintetében is az út elején járnak, erre most nehéz tárgyilagos választ adni. Ezzel együtt, már látható, hogy a helyi potenciállal jól gazdálkodnak, mert olyan alapvető szükségletek, mint a vezetékes vízhálózat vagy a csatornázás, az iskolaépületek, a kultúrházak felújítása, az egyházak támogatása, vagyis az alapvető szükségek kielégítése minden községben megoldott. Tehát az örökség szempontjából fontos dolgokban, a legtöbb önkormányzatban komoly fejlődést tudtak elérni. Jó érzés tapasztalni, hogy az utóbbi mandátumok alatt a közösségeink életében lényeges fejlődés ment végbe. Nem csak infrastruktúrafejlesztés, hanem közösségépítés, kulturális rendezvények szervezése is érdekli őket. Mert ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát a szülőföldjén, ott az életminőség emelése, a kulturális és vallási igények kielégítése is lényeges elvárás.
Az idei szűkös költségvetésre vonatkozó kérdésünkre az alelnök hozzátette: nem csak a magyarlakta települések, hanem általában a települések költségvetései igen furcsán alakultak, amikor a közpénzek leosztási módját a Pénzügyminisztérium durván megváltoztatta, ráadásul a miniszternek sikerült a parlamenti többséget meggyőznie, így megszavazták. A kis településeknek jó, mert több pénzt kaptak, másoknak viszont nem jó, mert akiknek saját bevételei vannak, azoknak a keretét durván megnyirbálták. A módszer rossz, mert kiszámíthatatlanná tette a községek költségvetését. Akiknek nem voltak beruházásaik, valószínűleg nem is tudnak újakat kezdeni, amely községeknek viszont több település között kell elosztaniuk a pénzt, azok nem kaptak, ezért óriási gondok keletkeztek. E módszer azért is rossz, mert egy több éve jól vagy rosszul, de működő rendszert rúgott fel, egyik napról a másikra, másképp osztotta le a pénzt. Az áldatlan helyzet felszámolása érdekében a kormánynak sürgősen lépnie kell, mert nagyon sok községet működésképtelen helyzetbe hoztak. E kérdésekről Bukarestben élénk viták folynak, tehát valamit bizonyára lépni fognak, csakhogy sok ejtett sebet nem lehet begyógyítani, mert ahol volt egy beruházás, amit nem tudtak folytatni, azt hiába korrigálják év végén, a lemaradást már nem lehet behozni, mert könnyen meglehet, pénzhiány miatt a kivitelező is csődbe ment. Ahol egy önkormányzat eladósodott, mert a cég folytatta a munkát, amit ők nem tudtak finanszírozni, ott az eladósodást kell korrigálni. A rendszerben a kiszámíthatatlanság óriási baj, noha csak a pénzről beszéltünk. Az Arad megyében meglátogatott községekben az efféle dolgok tompábban jelentkeztek, mert egyesek több pénzt kaptak, aminek örülnek, míg mások kevesebb pénzt kaptak ugyan, de nem annyira keveset, hogy ne tudjanak működni.
Mivel a Nyugati Jelen 5 megyében jelenik meg, a többi megye helyzete felől is érdeklődtünk Ilyés Gyulánál, aki elmondta: csak részben jártak e térségben. Temes megyébe a következő hetekben készülnek. Hunyad megyében nincs magyar önkormányzat, míg Temes és Arad megyékben fokozott szórványban él a magyarság, Fehér megyében egy polgármestere és 3 alpolgármestere van az RMDSZ-nek – mondta el érdeklődésünk nyomán Ilyés Gyula, az RMDSZ Önkormányzati Főosztályának az alelnöke.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Sikert sikerre – jeles elismeréseket kapott Demény Balázs Meiningenben
A hivatásos művészek versenyének első díja mellett a Bravo, bravissimo-közönségdíjat, valamint négy különdíjat is elnyert Demény Balázs kolozsvári születésű, Berlinben élő zongoraművész a Hans von Bülow Nemzetközi Zongoraversenyen, amelyet immár második alkalommal szerveztek meg a németországi Meiningenben. A június 25-e és július 4-e között lebonyolított megmérettetésre négy kategóriában – gyermekek és ifjak, amatőrök, profik, zongoraversennyel egybekötött vezénylés – várták az érdeklődőket, a jelentkezőknek három nyilvános fordulóban kellett bizonyítaniuk.
A kategóriák győztesei végül a Meiningeni Udvari Zenekar július 4-i koncertjén is bemutatkozhattak, amelyet Philippe Bach vezényelt. A profik mezőnyében a Georg Sava, Christian Wilm Müller, Marilyn Roth, Szokolay Balázs, Gitti Pirner, Marius Tabacu, Henri Sigfridsson és Philippe Bach alkotta zsűri döntött; ők választották legjobbnak Demény Balázst, aki a különdíjak „fejében” mások mellett a doborjáni (Ausztria) Liszt-fesztiválon, valamint a Klassik a Spandau rendezvénysorozatán is felléphet.
F. Zs.
Szabadság (Kolozsvár)

VI. Hungarikum Napok Nagyszebenben
Kirakodóvásárral és könyvbemutatóval kezdődnek pénteken, 2015. július 10-én Nagyszebenben az idén hatodik alkalommal megszervezett Hungarikum Napok. A HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete az Erdélyi Kézmíves Céhvel, az Astra Nemzeti Múzeummal, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel, a Nagyszebeni Református Egyházközséggel és az RMDSZ Szeben megyei Nőszervezetével közösen, Szeben Megye Tanácsának és Kovászna Megye Tanácsának támogatásával ezúttal is tartalmas programot kínál a nagyérdeműnek.
Szabadság (Kolozsvár)

Minimálbérért dolgozott tavaly az alkalmazottak negyede
A romániai munkavállalók negyede minimálbérért dolgozott 2014-ben, a feketemunkát tiltó rendelkezést korlátozottan alkalmazták, részben a munkaügyi felügyelőségben tapasztalható korrupció miatt – derül ki az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának jelentéséből.
A tavalyi év során a feketemunkát tiltó rendelkezést korlátozottan alkalmazták: ennek oka a munkaügyi felügyelőségen tapasztalható korrupció, és az, hogy mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló nyer abból, ha kevés adót fizetnek szerződés nélküli munka után, vagy, ha a fizetés felett még feketén plusz összegeket adnak – mutat rá az amerikai külügyminisztérium 2014-re vonatkozó, Emberjogi gyakorlatok Romániában című jelentése.
Az idézett forrás szerint korábban országos viszonylatban 1500 munkaügyi felügyelő tevékenykedett, azonban a szakszervezetek képviselői szerint ez a szám visszaesett a költségvetés csökkenése miatt. A törvény megszegése esetén kilátásba helyezett bírságok 300 lej (84 dollár) – kisebb kihágásért – és 100 ezer lej (27 ezer dollár) – súlyos kihágásért – között terjednek. Általában véve a szankciók nem voltak elég szigorúak, vagy nem ültették megfelelőképpen gyakorlatba, hogy ezáltal elbátortalanítsanak a törvény megszegésében – áll a jelentésben.
Szabadság (Kolozsvár)

Kánikulariasztás Erdélyben – Kedden fokozódik a hőség
Beköszöntött Erdélybe és a Partiumba a kánikula: az ország nyugati megyéiben sárga riasztás van érvényben, a hőmérők higanyszála 35-36 Celsius fokig kúszik. Kedden még melegebb lesz, a hőséghullám pedig az ország nagy részére kiterjed.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat másodfokú, narancssárga színű kánikulariasztást adott ki keddre Temes, Arad, Bihar és Szatmár megyére, a hőmérsékleti értékek elérhetik a 38-39 fokot is. Bukarestben és további harminckét megyében – köztük Máramaros, Szilágy, Kolozs, Maros, Fehér, Szeben, Hunyad, Krassó-Szörény megye – eközben sárga jelzés van érvényben, itt 35-37 Celsius fok lehet. A páratartalom pedig a régiók nagy részében átlépi a kritikus 80 egységnyi határt, ez alól csak Bukovina, a hegyvidék és a tengerpart jelent kivételt.
Ion Sandu, az Országos Meteorológiai Szolgálat igazgatója ugyanakkor hétfőn azt sem tartotta kizártnak, hogy szerdán bizonyos időszakokra piros riasztást kell majd kiadniuk, ugyanakkor a kánikulai órákat viharok fogják megszakítani. A szakember egyúttal elmondta, a hónap végéig 30 Celsius fok feletti hőmérsékletre számíthatunk.
Ellenőrzik a munkáltatókat
A hőség idején a munkáltatók kötelesek meghozni bizonyos óvintézkedéseket, ellenkező esetben 1500 és 2500 lej közötti bírsággal sújthatók, a munkaügyi felügyelők pedig már jelezték, hogy nagyszabású ellenőrző akcióba kezdenek.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Kisrégiós oktatásfejlesztés – Kovács Péter: függetlenedni kell Bukaresttől
Kisrégiós stratégiákkal próbál választ adni a helyi oktatási igényekre az RMDSZ, a pedagógusokkal és az egyházakkal közösen kidolgozott cselekvési tervek fő célja, hogy minden magyar gyerek anyanyelvén tanulhasson – hangsúlyozta Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke hétfőn Zilahon, a Kárpát-medencei református középiskolák 20. találkozójának ünnepi megnyitóján.
„Akkor tudunk megmaradni és fejlődni, ha eredményesen és hatékonyan működtetjük oktatási rendszerünket, ennek pedig egyik legfontosabb lépése, ha minden egyes magyar gyermek számára megadjuk a lehetőséget arra, hogy magyarul tanuljon. Ezt szem előtt tartva az RMDSZ 25 éves munkája során mindig első számú prioritásaként kezelte a tanügyi kérdések megoldását" – hangsúlyozta a politikus a zilahi rendezvényen, melyen 40 tanintézet vezetője, lelkipásztorok, tanárok és diákok voltak jelen.
Kovács Péter beszédében az RMDSZ eddigi, oktatásügyben kifejtett tevékenységét ismertette, amely elmondása szerint három részre osztható. Mint sorolta, az első évtizedben az intézményépítés zajlott, hiszen 1989 decemberében egyetlen önálló magyar oktatási intézmény sem létezett, jelenleg pedig 74 működik Erdély 16 megyéjében. A következő évtized a kisebbségi anyanyelvi oktatás kérdésének megoldásáról szólt, ennek érdekében megszületett az új tanügyi törvény, amelynek alkalmazása gyakran akadályokba ütközik, tette hozzá.
„Jelenlegi munkánk pedig arról szól, hogy közösen a pedagógusokkal és egyházakkal olyan kisrégiós stratégiákat dolgozzunk ki, amelyek a helyi igényekre adnak választ. Célunk, hogy a minisztériumtól és tanfelügyelőségektől a lehető legtöbb hatáskör és forrás átkerüljön településeink iskoláihoz, mert azt tapasztaljuk, nem minden esetben jó, ha Bukarestből mondják meg, mi működik jól helyi szinten" – hangsúlyozta a szövetség ügyvezető elnöke.
Kovács Péter arra is rámutatott, hogy az RMDSZ egyenértékűnek tekinti a történelmi egyházak által fenntartott és működtetett tanintézeteket és az állami tanügyi intézményeket, ezeket pedig Bukarestnek is el kell ismernie. Köszönetet mondott a magyar történelmi egyházaknak azért, hogy elengedhetetlen szerepet játszanak a romániai magyar oktatás fejlődésében, a kollégiumok fenntartásában és a szakoktatás újraindításában.
„Nem hátrálhatunk meg, amikor közös célunkért, gyermekeink biztosabb jövőjéért dolgozunk, meggyőződésem, hogy ez a néhány napos tanácskozás a közös munkát segítve eredményes lesz" – zárta beszédét az ügyvezető elnök. Az eseményen jelen volt Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök, Király András oktatásügyi államtitkár, illetve a szövetség Szilágy megyei honatyái.
Krónika (Kolozsvár)

Az amerikai ügyvivő a többnemzetiségű Romániáról
A többnemzetiségű Románia értékeire hívta fel a figyelmet Dean Thompson, az Egyesült Államok bukaresti ügyvivője azon a fogadáson, amelyet a nagykövetség az ország nemzeti ünnepe alkalmából rendezett Bukarestben.
A rendezvényen jelen volt Klaus Johannis államfő is, aki leszögezte: Románia továbbra is megbízható partnere lesz az Egyesült Államoknak a nemzetközi katonai missziókban. A csütörtök esti eseményen Johannis egyúttal köszönetet mondott, amiért Washington továbbra is elkötelezett Románia biztonságának szavatolása mellett.
„Az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai partnerség a NATO és az EU-tagság mellett alapvető eleme kül- és biztonságpolitikánknak. (…) A Románia és az Egyesült Államok közötti partnerség stratégiai fontosságú térségünk biztonsága szempontjából, különösen a keleti szomszédságunkban tapasztalható aggasztó történések miatt” – hangoztatta Johannis.
Az államfő emellett kiemelte a kétoldalú együttműködés további mélyítésének fontosságát.
Johannis egyébként arról is beszélt, hogy a törvények uralma, a jogállamiság, az alapvető szabadságjogok szavatolása és a polgárok érdekeinek korrekt képviselete a politikusok által az erős demokratikus nemzetek tartóoszlopa. Emlékeztetett: a nemrég elfogadott védelmi stratégia is leszögezi, hogy Románia biztonsága szempontjából alapvető érdek az alkotmányos demokrácia és a jogállam védelme, illetve megszilárdítása.
Dean Thompson, az Egyesült Államok bukaresti ügyvivője a rendezvényen megerősítette: országa elkötelezett a Romániával fennálló jó kapcsolat mellett. Romániát olyan partnerként jellemezte, amely közvetlenül és keményen száll szembe a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel.
„A civil társadalom részéről a sokszínűség elfogadására irányuló erőfeszítéseket tapasztalunk, amelyet tragikus módon tönkretettek a múltbeli rendszerek, de amelyet felvállalt egy olyan új generáció, amely a többnemzetiségű Románia eszméjét akarja ünnepelni, amelyben a különböző népeket közös örökség köti össze. Ez egy olyan elv, amely ma, amikor Románia a jövő század demográfiai tényeivel szembesül, fontosabb, mint bármikor” – hangoztatta az ügyvivő.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Magyar gazdák fóruma
A Kárpát-medencében tevékenykedő magyar gazdák együttműködésének és összefogásának megfelelő szervezeti keretet biztosítana az a gazdafórum, amely a múlt hétvégén a szlovéniai Lendván ülésezett.
A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma 2013 májusában alakult – jelenleg több mint 20 gazdaszervezetet tömörít – azzal a céllal, hogy az anyaország és a határon túli magyarlakta területek agráriuma több szálon kötődjön egymáshoz, és a gazdaság- és vidékfejlesztési feladatokra közös megoldások szülessenek.
A lendvai rendezvényen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről Mátis Jenő országos alelnök, Hupka Félix Máramaros megyei alelnök volt jelen, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületét (EMGE) a kézdivásárhelyi Johann Taierling képviselte. Az erdélyi küldöttség együttműködési lehetőségekről tárgyalt Balaskó Józseffel, a Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnökével és Kepe Lilivel, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatójával.
Skapinyecz Péter, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. igazgatója a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről beszélt. Mint mondta, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alapszabálya lehetővé teszi, hogy a határon túli magyar gazdák szervezetei is elérjék a NAK nyújtotta információs szolgáltatásokat.
Bakó Zoltán
Krónika (Kolozsvár)

Kordokumentumok
Az idegen és a csillagösvény története
Csiby Károly Az idegen és a csillagösvény című háromkötetes regényét a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában a szerzővel együtt Salamon Ferenc magyartanár és Beke Ernő házigazda mutatta be péntek este.
Salamon Ferenc szerint a kordokumentumnak nevezhető regény nemcsak a szerző életrajzából ihletődött történet, hanem még sok más kisebbségi létben élő helyzetét ábrázoló mű is egyben, mivel kelet-európai sorskérdéseket feszeget. Nem az elmúlt évtizedek megmagyarázására és emberi tévedései kozmetikázására szánta a szerző, mondta Salamon, hanem kortárs énregény, amely megnevesíti a hatalom kiszolgálóit, küszöbsorsú emberek gáncsoskodásait.
Az idegenség érzetéről, az otthonkeresésről szól a regény, állapította meg a kritikus, akinek a szavait megköszönve Csiby kifejtette: az eddigi könyvbemutatói közül ezt az alkalmat nevezheti a legcsaládiasabbnak, annál is inkább, mert Székelyföldön érzi leginkább otthon magát. A kolozsvári születésű, sokáig Magyarországon, ma a Hargitán élő, 60 éves szerző a családi és történelmi háttér ismertetése után elmagyarázta, kisgyerek korától idegennek érezte magát a jelenben, hiszen úgy véli, hogy 1945-tel lezárul az az időszak, amelyet maradéktalanul el tud fogadni.
Jancsó Katalin
/Csiby Károly Az idegen és a csillagösvény /Ab Art, Pozsony, 2015/
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Csütörtökön nyit a XII. Partiumi Írótábor
A 2004-ben alapított Partiumi Írótábor idén 12. alkalommal kerül megrendezésre Nagyváradon, mégpedig július 9–11. között. A tervezett főhelyszín a Partiumi Keresztény Egyetem, fővédnök idén is, mint eddig minden alkalommal, Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzet Tanács elnöke.
A Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Keresztény Egyetem közös rendezvényének témaköre: Az emlékezetkultúra a régió irodalmában. (A „régiót” ez esetben egyszerre szűkítő és tágító fogalomként értelmezik a szervezők, a Partium, illetve a Kárpát-medence vonatkozásában, kinek-kinek illetősége és horizontja szerint.)
A közösség emlékezete kapcsán mindig az a központi kérdés, hogy melyek azok az események, folyamatok, amelyeket a közösségnek nem szabad elfelejtenie, hisz az emlékeit elveszítő közösség hagyományait és identitását veszíti el.
A közösségi emlékezet sokszor olyasvalamit is magába foglal, amit a kollektívum tagja nem élt, nem élhetett át, de ennek ellenére „emlékezik” rá. Az írásbeliség, az irodalom mint ilyen értelemben felfogott emlékképek hordozója az emlékezés kultúrájának fontos médiuma, és ezáltal egy régió, egy közösség emlékezetének hordozója, ekképpen döntő módon járul hozzá az identitás kialakulásához és fenntartásához.
itthon.ma

Öt szakon tanulhatnak tovább a diákok Udvarhelyen
A MÜTF Oktatási Központban négy, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett karán pedig egy szakra jelentkezhetnek azok, akik Székelyudvarhelyen folytatnák tanulmányaikat. Előbbi intézménynél már elkezdődött a beiratkozási időszak, utóbbinál csak jövő héttől várják a diákokat.
Összesen 150 felvételizőnek hirdettek helyet a MÜTF Oktatási Központban: turizmus-vendéglátásra 30, könnyűipari mérnökire 50, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökire pedig 40 hallgatót várnak – fejtette ki portálunknak Geréb László, az intézmény ügyvezető igazgatója. Mint mondta, csak a 30 hellyel meghirdetett kereskedelem-marketing szakra iratkozóknak kell fizetniük a hét félévig tartó képzésért, a többi szak diákjainak ingyenes az oktatás. A meghirdetett helyekre már most fogadják a beiratkozókat, jelentkezni július 22-éig lehet, a dokumentumok mellé pedig egy rövid önéletrajzot is kérnek. A beiratkozási díj 75 lej.
A MÜTF oktatási központ ügyvezető igazgatója rámutatott, azért tartják fontosnak a kereskedelem-marketing képzés megszervezésért, mert az ott elsajátítottak minden iparágban vagy akár a háztartásokban is hasznosíthatók, hiszen bármely területet is emelnénk ki: beszélhetünk eladásról, vásárlásról. Az agrármérnökire iratkozók tanulhatnak az állattartásról, illetve a növénytermesztésről. „Különböző előírások jelentek meg például a területalapú támogatásokkal kapcsolatban, és ezeknek megfelelően kell gazdálkodni. Mi erre is felkészítjük hallgatóinkat a főiskolán” – magyarázta. A könnyűipari szakra jelentkezők textil- és nyomdaiparág irányban szakosodhatnak, egyebek mellett tanulhatnak az ott használt eszközök, gépek működéséről. A turizmusos diákok a vendéglátás, utaztatás gazdasági hátterét sajátíthatják el, illetve a helyi földrajzi adottságokkal kapcsolatos tanóráik is lesznek. Geréb hangsúlyozta, minden szakot a vállalkozókkal való egyeztetések nyomán szerveztek meg. „Olyan képzést indítani, amellyel nem lehet Székelyföldön munkahelyet találni, egyenlő azzal, mintha valakit kivándorlásra készítenél fel” – szögezte le. Bővebb információkat amutf.ro internetes oldalon lehet találni.
Huszonnégy államilag támogatott helyet hirdettek meg a Babeş–Bolyai Tudományegyetem székelyudvarhelyi kihelyezett karának tanítóképző szakán, nappali tagozaton, emellett további 36 fizetéses helyet is biztosítanak – tudtuk meg Erős Mária helyettes titkárnőtől, aki hozzátette, levelező tagozatra is lehet iratkozni, tandíj ellenében, ahová 30 diákot vehetnek fel. Az érdeklődőket július 15-e és 20-a között reggel kilenctől délután egyig várják az intézmény titkárságán. A jelentkezőknek felvételi vizsgán kell megméretkezniük e hónap 21-én. A beiratkozási díj 200 lej.
Erős Mária rámutatott, intézményüknek nemcsak Székelyföldről, hanem egész Erdély területéről vannak hallgatói, ugyanis Hargita, Maros és Kovászna megye mellett Temes és Beszterce megyékből is érkeztek Udvarhelyre pedagógustanoncok. Az elhelyezkedési lehetősséggel kapcsolatban kifejtette, az állások megszerzése attól függ, hogy a végzettek miként teljesítenek a majdani pedagógusi versenyvizsgán. Akárcsak a MÜTF-ön, itt is lesz őszi felvételi, amennyiben maradnak helyek a meghirdetett szakokon.
Székelyhon.ro

Háromszéken a diákok közel kétharmada kapott átmenőt
A fellebbezéseket megelőző eredményeket tekintve a Kovászna megyében érettségizők közel 63 százalékának sikerült átmenő jegyet kapnia a vizsgákon. A kedden nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, hogy a legjobb átmenési arány a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazu Gimnáziumban van.
A nappali és a csökkentett látogatású osztályokban végzett diákok közül 1521-en iratkoztak be Háromszéken a 2015-ös nyári érettségire, ebből 70-en nem jelentek meg a vizsgák valamelyikén, az eredményeket tekintve pedig az érettségizők 63 százaléka, azaz 911 tanuló kapott átmenő jegyet – tájékoztat Kovászna Megyei Tanfelügyelőségének sajtóirodája. A tanintézményeket tekintve a legmagasabb átmenési arány a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazu Gimnáziumban volt, itt a beiratkozott 130 diák 91 százaléka vette sikeresen az akadályt, ám az említett iskola mögött végzett szorosan az ugyancsak megyeszékhelyi Székely Mikó Kollégium is. Utóbbi esetében az érettségire jelentkező 123 diák 89 százaléka érte el a 6-os átlagot, továbbá a Mikes Kelemen Gimnázium diákjainak 86-a érettségizett le sikeresen. A megye legrosszabban teljesítő iskolája a kézdivásárhelyi Gábor Áron Szakközépiskola lett, a 77 tanuló közül csupán 7 vette sikeresen a vizsgákat. Két diákot zártak ki Háromszéken az érettségiről, egyik fiatalt a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolából, illetve egy másikat a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumból.
Ámbár az eredményeket évek óta közzéteszik az interneten is, a diákok inkább az iskolákban kifüggesztett listákról, illetve az intézményhez ellátogató osztálytársaktól, barátoktól értesülnek érettségi eredményeikről.
Kolumbán Andrea, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Szakközépiskola végzős diákja elmondta, ő is egy osztálytársától tudta meg, hogy érettségije sikerült. „Az elején nem is hittem, hogy átmentem, így gyorsan meg kellett nézzem az interneten is osztályzataimat” – magyarázta, majd hozzátette: a történelem kicsit nehéz volt, de a román írásbelin kapott tételek meglehetősen kedvezőek voltak számára. „Azoknak, akiknek nem sikerült, azt üzenem, ne csüggedjenek, nem lehetetlen átmenő jegyet szerezni, a következő biztos meglesz” – mondta Kolumbán Andrea, aki már biztos, hogy nem fogja megfellebbezni eredményeit. T. Réka, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium diákja is leérettségizett, jegyeit az internetről tudta meg, fellebbezni ő sem fog. „A közvéleménnyel ellentétben azt mondom, hogy nem volt azért olyan könnyű az idei érettségi, viszont a tételek nehézségi foka rendben volt, a jegyek pedig a valóságot tükrözik” – válaszolta T. Réka arra a kérdésre, hogy elégedett-e az osztályzataival.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Román–magyar járőrszolgálat a határ menti üdülőkben
Idén is közösen járőröznek a román és magyar rendőrök Bihar, illetve a magyarországi Hajdú-Bihar megye népszerű üdülő- és kirándulóhelyein.
Az erre vonatkozó megállapodást hétfőn írta alá Ártándon Gyurosovics József dandártábornok, a Hajdú-Bihar megyei rendőr-főkapitányság vezetője és Liviu Popa, a Bihar Megyei rendőr-főkapitányság vezetője.
A magyar rendőrség közleménye szerint a többéves múltra visszatekintő együttműködés keretében július 27-étől augusztus 24-ig két román rendőr fog járőrszolgálatot ellátni a román állampolgárok körében nagy népszerűségnek örvendő Hajdú-Bihar megyei üdülőhelyen, Hajdúszoboszlón.
A magyar rendőrök a magyarországiak által is kedvelt Bihar megyei kirándulóhelyeken, Félixfürdőn, Pádison, Sonkolyoson, Réven és idén első alkalommal Aranyosfőn járőröznek. Az együttműködés célja a szakmai tapasztalatok cseréjén túl, hogy a rendőrök segítsék a magyar, valamint a román turisták és a helyi rendőri szervek közötti kapcsolatfelvételt, kommunikációt.
Az együttműködési szerződés aláírása alkalmából elhangzott, hogy a 2005-ben bevezetett és immár hagyományossá vált közös járőrszolgálatok mind magyar, mind román oldalon hozzájárultak az üdülő- és kirándulóhelyek közbiztonságának, közrendjének megszilárdításához, a szabálysértések, bűncselekmények megelőzéséhez, valamint a turisták nyugalmának biztosításához. Ennek mintájára immár a román–bolgár, illetve román–moldovai határ mentén is bevezették a közös járőrözéseket.
Liviu Popa arra hívta fel a figyelmet, hogy a román–magyar járőrszolgálat bevezetése óta a két térségben jelentősen csökkent a bűncselekmények száma. Hangsúlyozta, az együttműködésnek inkább megelőző szerepe van, meg akarják akadályozni, hogy állampolgáraik bűncselekmények áldozatai legyenek a szomszédos országban.
Gyurosovics József rámutatott, a román rendőrök hajdúszoboszlói jelenléte elsősorban a román turisták szempontjából fontos, de az is jelentősen hozzájárult a közbiztonság növeléséhez, hogy a közös járőrszolgálat a nap 24 órájára kiterjed.
Székelyhon.ro

Rajtol a kulturális fesztivál Gyergyószentmiklóson
Közel harminc programszám szerepel a Gyergyói Kulturális Fesztivál programjában – a csütörtökön kezdődő rendezvény keretében a zene kapja a legnagyobb teret. Nem véletlenül, hisz idén is „fesztivál a fesztiválban” jelleggel szervezik az eseménysort: egyik alappillére ezúttal is az akusztikus hangszerelésű együtteseket felvonultató Unplugged Fest lesz.
Dósa Zoltán székelyudvarhelyi pszichológus harmadik irodalmi művének bemutatójával rajtol csütörtökön a négynapos rendezvény. A talajmenti agy című kötetet délután 6 órától ismertetik a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Egy órával később a művelődési ház stúdiótermében lép fel a Haccacáré néven közismert csíkszeredai trió. Kosztándi Zsolt színművész, Ráduj Gábor zongorista és Szilágyi Nóra énekesnő a negyvenes–ötvenes évek operettslágereiből, sanzonjaiból, kuplédalaiból, illetve a jól ismert régi magyar filmek világából nyújt ízelítőt, megteremtve a korabeli kávéházi hangulatot.
Az Unplugged Fest első koncertje este 9 órakor kezdődik: a YourLivingRomban (a művelődési ház alagsorában lévő szórakozóhely) a gyergyói György Laci és a hozzá csatlakozó zenésztársak szórakoztatják a közönséget. A fesztivál fellépőinek ismertetője szerint a György Laci által képviselt zenei stílus széles kört ölel fel: magyar és angol slágerek mellett saját szerzemények is felcsendülnek koncertjein, a dinamikus, táncra perdítő dalok mellett meditatív dalokat is játszik.
Fél tizenegytől a szintén gyergyói No Sugar zenekar csap a húrok közé. Repertoárjukban a saját dalok mellett megtalálhatók magyar és angol nyelvű pop-rock slágerek feldolgozásai – No Sugar-módra. Éjfélkor a DreamLand zenekar lép színpadra. A szárhegyi banda többnyire feldolgozásokat játszik, ajánlatuk szerint fellépésükön igyekeznek kielégíteni a hallgatóság zenei igényeit.
Pénteken délután 6 órától a Figura Stúdió Színház két színésze, Máthé Annamária és Tamás Boglár, illetve György László zenész tart interaktív, zenés-verses előadást a művelődési ház stúdiótermében. A színházteremben 19 órától a sepsiszentgyörgyi M-Stúdió Mozgásszínház KAMPF című előadását mutatja be. Este 9 órától ismét a stúdióterembe várják az érdeklődőket – itt Florin Ştefan a Lyre & Pan Flute című produkciójában mutatja be a lantot és a pánsípot egy jazz fusion koncert keretében, a jelenbe hozva az egyházi zenét. Florin Ştefannal együtt lép színpadra Cserey Csaba, Hollandus József és más meghívottak. Pénteken este 10 órától a Retro-Bistróban koncertezik a kézdivásárhelyi Ego Sum, majd a marosvásárhelyi The Moonfellas zenekar. A Kárpátikumban 23 órától az Indie Folker zenél, fél egytől pedig a sepsiszentgyörgyi Mercedes Band az Acoustic című show-t mutatja be.
Szombaton délelőtt gyerekeknek szólnak a programok: bábelőadásra és kézműves foglalkozásra várják őket a Marcipán cukrászdába, délután pedig kicsik, nagyok bepillanthatnak a Csalamádé diákszínjátszó tábor tevékenységébe. Szombaton nyílik Ciobanu Iuliu (Gyula) grafikai kiállítása, és ezen a napon lép színpadra a Figura egykori színművésze, Szabó Tibor is. Zenekarával az Útközben című koncertelőadást mutatja be. A szombati nap programkínálatában találjuk még a Tasi Nóra & Juhász Zoltán duó előadását, a szórakozóhelyeken pedig az Ego Sum, Molnár Ede, illetve György Laci és Korpos Szabolcs koncertjeit.
Vasárnap délelőtt a Gyergyói-medence fúvószenekarai zenélnek a Gimnázium utcában, amely ezen a napon a művészetek utcájává minősül. Itt portré-, tájkép-, textilfestők, grafikusok, kerámiakészítők, iparművészek, fotósok, kézművesek alkotnak majd és válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. A munkához, beszélgetéshez „zenei aláfestést” biztosítanak a Salamon Ernő Gimnázium előtti színpadon egymást váltó zenekarok. Fellép Cserey Csaba dobművész és barátai, a Brassói Filharmónia tagjaiból alakult Academic Clarinet Quintette, illetve a marosvásárhelyi Fantasia Zenekar. Ez utóbbi rendkívüli vokál-szimfonikus hangversenyt ad, ezzel a programmal zárul a nap és egyben a harmadik Gyergyói Kulturális Fesztivál.
A Művelődési Központ által szervezett rendezvénysorozatnak minden programja ingyenesen látogatható. A programokról és a fellépőkről bővebben a www.kulturfeszt.ro oldalon olvashatnak az érdeklődők.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro

Marosvásárhelyi utcanévtáblák – Bírósági úton kérik a marosvásárhelyi rendőrfőnök felelősségre vonását
A marosvásárhelyi bíróságtól kérte a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése miatt tetemes bírsággal fenyegetett 12 ember a rendőrfőnök felelősségre vonásának az elrendelését – nyilatkozott kedden az MTI-nek Kincses Előd ügyvéd, a megfenyegetettek egyike.
Kincses Előd elmondta, azért kellett a bírósághoz fordulniuk, mert a május elején tett büntető feljelentésüket károkozás hiányára hivatkozva elutasította az ügyészség. Az ügyvéd sérelmezte, hogy az ügyészség ki sem hallgatta a feljelentett Valentin Bretfeleant, a helyi rendőrség főnökét, és nem is vizsgálta meg az ügy jogi környezetét.
A város önkormányzatának alárendelt rendőrség április végén illegális reklámtevékenységnek tekintette, hogy civil önkéntesek kétnyelvű utcanévtáblákat helyeztek ki a városban, és 30 ezer és 50 ezer lej közötti bírságot helyezett kilátásba azoknak, akik nem távolítják el 48 órán belül házuk faláról a kétnyelvű táblát.
Kincses Előd abszurdnak tartotta, hogy a Mihai Eminescu román vagy Petőfi Sándor magyar nemzeti költő nevét viselő kétnyelvű utcanévtáblát a rendőrség reklámtáblának tekinti, és a törvénytelen reklámozás miatt fenyegeti a háztulajdonosokat. „Sem Eminescu, sem Petőfi nem szorul reklámra” – jelentette ki az ügyvéd.
A rendőrfőnök ellen 12 olyan személy tett feljelentést, akik a fenyegetés hatására sem távolították el a kétnyelvű utcanévtáblát. A nyolcvan kihelyezett táblából azonban csak 22 maradt a házfalakon. A háztulajdonosok többsége a bírságtól tartva eltávolíttatta a táblát.
A 12 panaszos polgári pert is indított a rendőrfőnök ellen, amiben a rendőrségi felszólításban foglalt összeggel egyenértékű erkölcsi kártérítést kérnek. Amint a periratban megfogalmazták, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal annak ellenére mulasztotta el a kétnyelvű utcanévtáblák kitűzését, hogy 2001-ben a város önkormányzata döntött erről, és 2007-ben meghozta az ezzel kapcsolatos gyakorlati intézkedéseket. A panaszosok kijelentették: a hivatal mulasztását kívánták orvosolni, amikor hozzájárultak ahhoz, hogy önkéntesek kétnyelvű táblát helyezzenek a házukra.
erdon.ro

Brassó megye: az Áprily Lajos Főgimnázium diákjainak 85%-a érettségizett sikeresen
85 %-os volt az átmenési arány a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban, a 113 diákból 17 diáknak nem sikerült az érettségi vizsgája. Megyeszinten négy iskolában volt 100%-os a sikeresen érettségizők aránya és egyetlen egy diák érte el a 10-es átlagot. A leggyengébben a négyfalusi Victor Jinga Műszaki Líceum és a fogarasi Aurel Vijoli Gimnázium diákjai teljesítettek, előbbiben egy, utóbbiban mindössze 4 diáknak sikerült a vizsgája.
A megye országos második lett Kolozs megye után, a diákok 78,74%-a ment át az érettségin, több mint 10%-kal jobb eredményt érve el mint tavaly, amikor 68,22%-os volt a megyében sikeresen érettségizők aránya. (hírszerk./mediafax)
Transindex.ro

Kétséges a javítás
Ünnepli az ország az érettségi sikerét: évek óta ez a legjobb eredmény Romániában, és hitelességét senki nem vonja kétségbe. Voltak ugyan csalási kísérletek, de leleplezték őket, a Mehedinţi megyei politikus lánya is lebukott, Vaskohszikláson a fél évfolyamot kizárták, talán a tanárokat is eltiltják a katedrától, íme, működik a rendszer, hatékony volt a pár éve bevezetett szigor, a videokamerás felügyelet: a diákok többsége megértette és felkészült, a kevésbé szorgalmasak elhasaltak, ez is rendben van, nem kell mindenkinek diplomája legyen. De ha van, akkor legyen értékes.
Ilyenformán mutat kívülről az oktatási rendszer egyik legfontosabb eseménye. Csakhogy nehéz elhinni a javulást ott, ahol már 25 éve csak kapkodást és fejetlenséget látunk, ahol majdnem évenként cserélődik a miniszter, és a legutóbb tisztségbe lépett tárcavezető az érettségi szesszió közepén rukkolt ki a megyecserés dolgozatjavítás ötletével, amit sorsolásos alapon képzelt el, talán a nyugtalottóból ihletődve. Ez ugyan rögtön az első húzásnál nevetségessé vált, mégis megtartják, ahogy az érettségi kifehérítésére szolgáló keverésről sem mondtak le, csak a sors kezét irányították kissé. És ez máris gyanúok ebben a kies hazában – mert a különbség ugyancsak szembetűnő az egyes vidékek sikere és mások sikertelensége között.
Nagyon furcsa, hogy eddig átlagon felül teljesítő megyék hirtelen kétszer rosszabbul mutatnak, miközben másutt ugrásszerű javulást észleltek. Vajon a 78 százalék fölötti sikerrel büszkélkedő Bákó megyében tényleg kétszer jobbak a tanárok és a diákok, mint az alig 40 százalékot elérő Ilfovban? – kérdezi Ştefan Vlaston tanár (az Adevărul honlapján), és hozzáteszi: ha valóban így van, mit tett a minisztérium az esélyegyenlőség megteremtésére? A hullámzó adatokra egyébként rögtön magyarázatot is kínál: a korábban kiugróan magas átmenési arányokat produkáló, jelenleg utolsó helyen álló Giurgiu megyében 64 tanár, igazgató, tanfelügyelő került bíróság elé érettségi csalások miatt.
Más megyékben is indultak vizsgálatok, de ez az érettségizőket nem vigasztalja. Háromszéki diákok panaszolják, hogy a tételeket meglepően könnyűnek találták, jegyeik ennek ellenére egy-két fokkal rosszabbak a vártnál. Mi lehet az oka, hogy aranydiplomás, négy évig szintízes, rangos versenyeken díjazott, a nehezebb téli próbaérettségin is legmagasabb minősítést elérő mikósok hirtelen egyszerre gyengébben vizsgáztak? Tegyük hozzá azt is, hogy az anyanyelvi szinten megkövetelt román nagyon lehúzza a magyar fiatalok általánosát. Ami sok egyetemen számít...
Persze, aki tudott, az átment, aki nem, az megbukott. De ahhoz, hogy valóban hiteles legyen az érettségi, átláthatóbb és következetesebb vizsgarendszerre van szükség.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kanadai támogatás a felújításra (Minorita rendház Kézdivásárhelyen)
Kétezer kanadai dollárt adományozott a Kézdivásárhelyről elszármazott, kilencvenéves Baka Károly a kantai minorita rendház felújítására. A felajánlás a montreali Szent István Kultúregyesület részéről érkezett, amely hosszú évek óta ösztöndíjakkal támogatja a székelyföldi diákokat is.
Az egyesület elnökétől Fejér László Ödön képviselő a múlt héten vette át a támogatást, ugyanakkor székely zászlót, a várossal kapcsolatos vendégforgalmi kiadványokat és általa palackozott szilvapálinkát ajándékozott Baka Károlynak – tájékoztatott az eseményről a képviselő sajtóirodája. Baka Károly 1925-ben született Kézdivásárhelyen, kurtapataki nemesi család sarjaként. 1946-ban disszidált Magyarországra, a budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet, s bár felajánlották neki, ha belép a pártba, a minisztériumban kaphat állást, inkább a Balaton környéki vasutak és állomások háború utáni újraépítése mellett döntött. Magyarországon felfelé ívelő karrierjét az 1956-os forradalom törte derékba. Mivel fegyvereket osztott ki a forradalmároknak, hamar a figyelem középpontjába került, ezért a forradalom vérbe fojtása után 1957 februárjában feleségével és három kisgyerekével átgyalogoltak a Mura jegén. A mai Horvátország, az akkori Jugoszlávia területén levő Gerovoban előbb az amerikai, majd a kanadai nagykövetségen kerestek és kaptak menedéket, végül Kanadában telepedtek le. Montrealban még abban az évben munkát kapott, nyugdíjba vonulásáig évente 350–400 építészeti projekt ment át a kezén, köztük az 1967-es Világkiállítás kilenc pavilonja, az olimpiai stadion „levegőben függő” üléseinek a statikája, vagy a quebec-i új híd északi lekötése.
A montreali Szent István Kultúregyesület 1929-ben létesült azzal a céllal, hogy a menekültek és a nehéz helyzetben lévő székely-magyarok segítéségére legyen. „A nyolcvanas években, amikor csatlakoztam hozzájuk, 60–80 taggal működött, most már, sajnos, haldoklik, kevesen vagyunk, alig tízen. Hosszú éveken át jártunk oda szórakozni, 2002-ig rendszeresen támogattuk az itthoni oktatási intézményeket, diákokat, ösztöndíjakkal. Kétemeletes székhelyet építettünk, amit most kénytelenek voltunk eladni, ennek az értékét is adományokra váltottuk” – számolt be a Szent István Kultúregyesület elnökeként is tevékenykedő Baka Károly, aki húszezer forint értékben filmkockákat is vásárolt a készülő Márton Áron filmhez.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)