Belvita az RMDSZ-ben
„A választásokig a munkára kellene fektetni a hangsúlyt, nem a politikai helyezkedésre, kavarásra” – jelentette ki a maszol.ro-nak pénteken Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere Verestóy Attila csütörtöki nyilatkozatairól. Mint beszámoltunk róla, az RMDSZ udvarhelyszéki szenátora egy sajtóbeszélgetésen bírálta a városvezetőt, amiért szerint nem vesz részt eléggé a város politikai életében. Azt mondta: a polgármester újabb mandátumát is csak akkor támogatja, ha változást lát ebben a kérdésben.
Bunta Levente felelőtlennek és meggondolatlannak tartja ezeket a nyilatkozatokat. „Két, nagy súllyal rendelkező udvarhelyszéki tisztségviselőnek nem kellene a sajtón keresztül üzengetnie egymásnak, nekünk a közösség dolgaival kell foglalkozni, nem egymással. Úgy gondolom, nem adtam okot arra, hogy Verestóy Attila velem foglalkozzon” – nyilatkozta a polgármester. Az elöljáró emlékeztetett, a parlamenti választásokig még másfél év van, a helyhatóságig egy év. „Én arra szegődtem, hogy dolgozom. Ezt a feladatot látom el elsősorban. A kampány közeledtével természetesen szeretném javítani a politikai téren kifejtett tevékenységemet is” – tette hozzá.
POLGÁRI PER BRETFELEAN ELLEN. Polgári pert kezdeményez a kétnyelvű marosvásárhelyi utcanévtáblák leszerelését kö­vetelő Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője ellen Kincses Előd. Az ügyvéd azt követően fordul a bírósághoz, hogy a marosvásárhelyi ügyészség a múlt hónapban megalapozatlannak találta a fenyegetésért tett büntető feljelentést, melyet a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében érintett 11 vásárhelyi személy nyújtott be Bretfelean ellen. Kincses meglepőnek tartja, hogy az ügyészség még csak ki sem hallgatta a bepanaszolt rendőrfőnököt, és készpénznek vette a vásárhelyi rendőrfőnök érvelését, miszerint azért kellett az embereket megfenyegetni 30 ezer és 50 ezer lej közötti bírsággal, mivel építkezési engedély nélkül „reklámtáblát” szereltettek ingatlanjaikra. Kincses Előd szerint a fenyegetőlevelek kiküldésével az volt a rendőrfőnök célja, hogy arra kényszerítse a magyarságot, öncenzúrát alkalmazva, mondjon le anyanyelv-használati jogairól. (Krónika)
TÖMEGES CSALÁS AZ ÉRETTSÉGIN. A Bihar megyei Vaskohsziklás városban közel 200 végzős diákot kötelezhetnek arra, hogy újravizsgázzanak, miután kiderült, hogy a felügyelő tanárok engedték őket puskázni, illetve egyenesen segítettek nekik csalni. A Bihar megyei vizsgabizottság azt követően döntött a város műszaki szakközépiskolájában az érettségi alatt készült video- és hangfelvételek elemzéséről, miután a javítótanárok jelezték, hogy több dolgozat tartalma szóról szóra ugyanaz. A bizottság megállapította, hogy a tizennégy osztályteremben zajló vizsgán tíz teremben engedték a felügyelő pedagógusok, hogy a tanulók puskázzanak, valamint lemásolják egymás dolgozatát. A próbán felügyelő húsz tanárnak a kihágás súlyosságától függően akár a munkaszerződésüket is felbonthatják, a csaló tanulók pedig nem vehetnek részt a következő két érettségi vizsgaszesszión. (Krónika) DÁK SAS HADMŰVELET. Háromszáz román és ugyanannyi amerikai katona vesz részt a Dacian Eagle 2015 nevű hadgyakorlaton, mely júliustól szeptemberig tart az Aranyosgyéres melletti légi bázison. A hadgyakorlat az aranyosgyéresi román–amerikai gyakorlatok része, melynek során a NATO légi műveleteinek megfelelő technikákat, taktikákat és eljárásokat gyakorolják a két ország katonái. Az aranyosgyéresi légi bázison május elejétől június végéig román–portugál hadgyakorlat, március vége és június eleje között pedig egy másik román–amerikai hadgyakorlat zajlott. (MTI)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A pozsonyi csata
1108 évvel ezelőtt volt a pozsonyi csata, az akkori ismert világ egyik legnagyobb eseménye, amelyből a magyarok győztesen kerültek ki. A 907-ben, 1108 évvel ezelőtt lezajlott esemény kimagasló helyet foglal el a magyar történelemben. A csata eredményeképp a magyarság végleg megtelepedhetett a Kárpát-medencében. A csata története kimaradt a tankönyvekből, ezért lássuk, mi is történt. 895-től kezdve honalapító őseink fokozatosan megszállták a Kárpát-medence akkoriban lakható területeit. A törzsek végleges letelepedésével párhuzamosan Árpád gondosan kiépítette az ismert „gyepürendszeren” alapuló, hézagmentes határvédelmi hálózatát, melyen belül megszervezte az új, Európában egyedülálló alapokon álló szilárd, de ekkor még fiatal államot.
A germánság jól látta, hogy a keleti-délkeleti előterében micsoda fontossága van a Duna-Kárpát tájegységnek. Ha e térben egy újabb, jelentős katonai erőt képviselő nép ver gyökeret, mint ahogyan ezt Árpád népe tette a szeme előtt, ez létében veszélyeztetheti, mert onnan nyugat felé nyitott kapu vezet a germánság életterébe. A hunok és avarok fojtogató évtizedeinek nem szabad megismétlődniük – vélték a császárutód IV. (Gyermek) Lajos tanácsadói, ezért egy megelőző háborút ajánlottak a királynak. Lajos udvarában még élt az emlékezet, jól ismerték a lovasnépek szokásjogát, miszerint a legyőzöttek határterületét maguknak igényelték saját határvédő berendezéseikhez. Miután még Német Lajos (805–876) az Ostmark területét minden esetben Pannóniának és sohasem Bajorországnak jelölte meg irataiban, határtalan aggodalommal várták, hogy mikor hivatkoznak Árpádék ezekre az örökölt területi jogaikra. Árpád lovas tumánjai szinte évente, de néha többször is egyazon esztendőben, már kilenc hadjáratban tágították érdekterületüket nyugati irányba a 895 és 907 közötti évek alatt. Azt sem tudták megakadályozni, hogy kegyencüket, Morvaországot 905-ben letöröljék Európa térképéről, és ennek keleti részét beépítsék birodalmukba. Ott azóta Árpád legkisebb fia, az alig 13 éves Zsolt volt a kormányzó. Amikor Árpád egyik lovashadteste 906-ban már Szászországba is ellátogatott, elhatározták, hogy elébe vágnak az esetleges megtorló támadásnak. Ezért egy hatalmas, 100 ezer fős egyesített frank-bajor sereget toboroztak össze, és annak fővezéréül az addigi őrgrófot, a bajor Luit­poldot nevezte ki Lajos király. Luitpold egyesítette a bajor Nordgau, Ostmark és Karintia őrgrófságát, s ezért hercegi rangot kapott a királytól. Gyermek Lajosról tudni kell, hogy 905-ben Berengár, Itália királya megvakíttatta. Berengár ugyanis Itália északi részét is szerette volna meghódítani, de hódítási mámorában éppen a magyarok akadályozták meg. A főurak Gyermek Lajost hívták uralkodni, akit Berengár elfogott.
Árpád nyugati gyepűi kitűnően ellátták szolgálataikat, s jó előre jelezték a sereg gyülekezését. Árpád idejekorán riadóztatni tudta tumánjait (egy tumán – magyarul tömény – 10 ezer fő). A fővezérséget egyúttal saját maga vette át, míg három fia: Tarhos – 43 éves, Üllő – 41 éves és Jutas – 35 éves, – egy-egy lovashadosztályt vezettek a csatába.
A magyar csapatok az ellenállást már messze nyugaton, Pozsony előterében felvették. Árpád terve szerint mindenáron meg kellett akadályozni, hogy a háromfelé tagolt ellenséges erők egyesülten léphessenek fel a számszerűleg jóval gyengébb magyar hadsereggel szemben. Ezt csak úgy tudták biztosítani, ha az első mozzanatban a folyóátkelést egyedül lehetővé tevő hajóhadat kikapcsolják. Ezért a csata első napján, 907. július 3-án taplós nyilazással fölgyújtották a német hajókat, miközben „búváraik” megfúrták és elsüllyesztették a legerősebb német hajókat. Sieghardt – a parancsnok – maga is csak néhány hívével tudott nagy nehezen elmenekülni, hogy sietve Ennsburgba menjen, ahol a király nyugtalan kíváncsisággal várta a győzelmi híreket.
A második mozzanatban Árpád minden erővel rázúdult a gyengébbik, déli ellenséges oszlopra, azt körbezárta, és 4-én és 5-én teljesen felőrölte.
Árpád diadalittas harcosait ismert bőrtömlős pontonjai segítségével éjszaka átúsztatta az északi partra, ahol élethalálharcban, kétnapos küzdelemben sikerült Luitpold seregét is megsemmisíteni. A német hadsereg irtózatos csapást szenvedett. Maga a fővezér is életét vesztette a csatában és ezrével a hadoszlop lovasai. A kisszámú menekültet a magyar könnyűlovasok könnyűszerrel utolérték és levágták. Ennsburgig érve színlelten visszavonultak. De amint a vár őrsége üldözőbe vette őket, villámgyorsan megfordultak és azokat is felkoncolták. Erre a király sietve elmenekült, és Passauig meg sem állott.
Páratlan győzelmük után a magyar tumánok mélyen előretörtek nyugatra, Árpád az ország határát a hun és avar határral egybeeső Enns folyónál jelölte ki. Nyugat és Kelet hatalmát az Enns folyó választotta el, amely aztán 955-ig lett határfolyó, és nyújtotta a védelmet Magyarországnak. Az egész terület német grófságait – hűséges uraikként – vazallusainak fogadták. Életükkel együtt meghagyták nekik vagyonukat, és rájuk bízták a területi közigazgatás szolgálatát is, de azért hadisarcot kellett a mindenkori magyar fejedelmeknek fizetniük.
CSÁMPAI OTTÓ
(felvidék.ma)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Apropó!
Kb. két héttel ezelőtt tisztújító közgyűlést tartottak a Népi Mozgalom Pártja (PMP) Maros megyei szervezeténél. A párt megyei elnökének tettre kész, energikus fiatalembert választottak, aki megválasztását követően kijelentette, meg szeretné reformálni a megyei szervezetet, növelné a helyi szervezetek számát, "tiszta" jelöltekkel szeretne részt venni a jövő évi helyhatósági választásokon és a többi.
A fiatalember, akinek a párt központi vezetése is bizalmat szavazott, konkrét feladatot is kapott. A jelenlegi 400- ról őszig minimum 1.000-re kell növelnie a tagság számát. Különben a "központ" a teljes vezetőséget meneszti. A frissen megválasztott, a húszas évei elejét taposó fiatalember vállalta a feladatot, úgy gondolja, nem lesz nehéz, a nyáron könnyen teljesítheti a vele és csapatával szembeni elvárásokat.
Ennek apropóján egy két és fél évvel korábbi küldöttgyűlés jutott eszembe, amelyen, miután az RMDSZ jelenlegi megyei elnöke és maroknyi csapata botrányosan szétverte a marosvásárhelyi szervezetet, ugyancsak egy fiatal, "ütőképes" csapatot választottak a városi RMDSZ élére, amelynek a legfontosabb feladata – a PMP minap megválasztott vezetéséhez hasonlóan – a szervezetépítés lett volna. Emellett, lévén a magyarság érdekvédelmi szervezete, természetesen a marosvásárhelyi magyarság igencsak megingott bizalmának a visszaszerzése. Nos, az eddigi tapasztalat alapján nem igazán sikerült szervezetet építeni, a magyarság bizalma sem éppen túlcsorduló sem a városi, sem a megyei vezetéssel szemben. Vagyis a szervezetépítés elakadt. Apropó! Ennek kudarcát a megyei elnök többször nyilvánosan felvállalta, ami dicsérendő ugyan, de nem oldja meg a problémát. A magyar lakosság – nyílt titok – nem siet "újra regisztrálni". Ugyanis ezt találta ki a vásárhelyi körzeteket feloszlató bizottság.
Apropó! Igaz, a feladat kijelölésekor nem szabtak határidőket és feltételeket, senki sem mondta, hogy ha nem sikerül, bárkinek is mennie kellene.
Másfelől a marosvásárhelyi RMDSZ ominózus tisztújító közgyűlésével egy időben a belső ellenzék ellengyűlést szervezett, kiszorítósdit emlegetett és emleget máig. Az új városi elnök meg a belső ellenzék vezetője közötti éles viták a későbbiekben is sokszor szolgáltattak "témát" sajtónak és közbeszédnek.
Apropó! Ezt nevezik szervezetépítésnek!
Idén aztán azzal a nem titkolt szándékkal, hogy felrázzák úgymond a vásárhelyi magyarságot, az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt megyei vezetői elhatározták, hogy közös polgármesterjelöltet indítanak a jövő évi helyhatósági választásokon, akit előválasztáson választanak ki. Aláírásukkal is szentesítették az együttműködési szerződést. Aki pedig részt szeretne venni az előválasztáson, annak ismét regisztrálnia kell. RMDSZ-berkekből származó információk szerint itt sem tolong a vásárhelyi magyarság.
Apropó! Egyelőre szavazzunk bizalmat nekik. Augusztus végéig jelentkezhet, aki szeretné megmérettetni magát az októberi előválasztásokon. Akkor majd kiderül, mekkora a bizalom.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Basescu biztonsági kockázatnak, a főmufti garanciának tartja a Bukarestbe tervezett óriásmecsetet
Éles vita robbant ki hétfőn a Bukarestbe tervezett óriásmecsetről, miután Traian Basescu volt államfő egy vidéki pártrendezvényen biztonsági kockázatnak nevezte Európa egyik legnagyobb muzulmán központja felépítésének tervét.
Az Adevarul című lap egy hónapja számolt be arról, hogy a román állam 11 ezer négyzetméteres, több millió euró értékű telket bocsátott az országban élő muzulmánok rendelkezésére, hogy azon a török állam segítségével kétezer hívő befogadására alkalmas mecsetet építsenek.
A témát a volt államfő a védnökségével alakult Népi Mozgalom Pártja (PMP) egy pitesti-i fórumán vetette fel vasárnap. Basescu azt állította: a törökországi gyógykezelésen lévő Victor Ponta kormányfő a jelek szerint nem láb-, hanem fejsérülést szenvedett, mert Európa legnagyobb mecsetének felépítésénél és "hatezer muzulmán egyetemista Bukarestbe hozásánál" szerinte nincs nagyobb biztonsági kockázat.
Aggodalmában az Antiszemitizmust Figyelő Központ (MCA) romániai szervezete is osztozik, amely egy hétfőn közzétett nyilatkozatában úgy vélte: félő, hogy a Bukarestben megépítendő óriásmecset az iszlám radikálisok központjává, a terrorizmus regionális központjává válhat. Az MCA Románia arra intette a román kormányt: az építési engedély kibocsátása előtt tüzetesen ellenőrizze, kik pénzelik a mecset felépítését és milyen politikai csoportok állnak mögötte.
Juszuf Murat romániai főmufti hétfői sajtóértekezletén cáfolta, hogy a muzulmán vallási központba egyetemisták érkeznének, a mecset pedig szerinte éppen azt szolgálja, hogy Bukarestben ne szervezhessenek többé rögtönzött gyülekezőhelyeken muszlim vallási szertartásokat.
"Csalódást jelent számomra a volt államfő megalapozatlan kijelentése, hiszen ő is tudja, hogy több mint tíz éve, amióta ebben a tisztségben vagyok, magam is harcolok a vallásos radikalizmus terjedése ellen. Románia sosem lesz iszlám központ. Ha felépül a bukaresti mecset, eltűnnek ezek az engedély nélküli imaházak Bukarestből, és csak olyan imámok prédikálhatnak ezentúl, akik megfelelő képzésben, a román állam által akkreditált teológiai intézmények oklevelével rendelkeznek" – mondta a romániai főmufti.
A román fővárosban – ahol jelenleg négy kisebb mecset van – a muzulmánok száma tízezerre tehető. A török közösség főleg a Fekete- tenger partján lévő Dobrudzsában él. A 2011-es népszámláláson csaknem 65 ezren vallották magukat muzulmán vallásúnak Romániában.
Népújság (Marosvásárhely)

Tíz bemutató, százhetven előadás
Évadzárás a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban
"Mindig elmondtam és elmondom most is, hogy a folyamatos építkezés híve vagyok. Nem hiszek abban, hogy egy évad alatt nagyon sok bemutatót tartunk, nagyon sok nézőt vonzunk, aztán hagyjuk az egészet, és mindenki idegbeteg utána. Ez a színház folyamatosan kezdte el felépíteni magát az utóbbi években – elsősorban azt a vonalat, folytonosságot keresi nagyon tudatosan, amely mentén a színházi aktus fontos dologgá válik az ember életében. Mi nem elsősorban szórakoztatóipart akarunk csinálni, mi egy polgárosodási, újrapolgárosodási folyamatot kívánunk beindítani a színházba járással" – nyilatkozta Gáspárik Attila a Múzsa című kulturális mellékletünk június hatodikán megjelent lapszámában. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának szavait tükrözi az a közlemény is, amelyet a vásárhelyi intézmény vezetősége küldött el nekünk: az évadzáró, pontokba szedett statisztika a Tompa Miklós Társulat idei, immár hetvenedik évadában elért eredményeket összegzi. Eszerint újabb szakmai és közönségsikerekben gazdag évadot zárt a marosvásárhelyi társulat. Egy mondatban összegezve ez tíz bemutatót, százhetven előadást, közel negyvenezer nézőt, valamint számos díjat és fesztiválszereplést takar.
Idén Tadeusz Bradecki, a katowicei Teatr Œl¹ski – Sziléziai Színház művészeti vezetője, az oroszországi Tufan Imamutdinov, a Magyarországról érkezett Vidovszky György, Radu Afrim Bukarestből, Albu István Kolozsvárról, valamint Harsányi Zsolt, Kincses Elemér, Gáspárik Attila és Keresztes Attila rendezte Marosvásárhelyen a Tompa Miklós Társulat előadásait. Amit színpadra vittek: egy klasszikus Shakespeare-darabot (Szeget szeggel), egy Nobel-díjas író híres történelmi drámáját (Caligula), az egyik legolvasottabb magyar ifjúsági regényt (A Pál utcai fiúk), minden idők egyik legnépszerűbb magyar filmjét (Mágnás Miska), Dosztojevszkij egyik örök érvényű alkotását (Karamazovok), Bartis Attila, marosvásárhelyi származású író legismertebb regényét (A nyugalom), egy darabot a kisebbségek kisebbségéről (Szálkák), azt a művet, amely annak idején kikezdte az egyházat (Tartuffe), valamint két ősbemutatót felolvasószínház formájában (Molter Károly Tankját és Szávai Géza Akit átvisznek a hegyen című darabját).
A 2014-2015-ös évadban vendégelőadóként érkezett Marosvásárhelyre a Nemzet Színésze díjjal kitüntetett Haumann Péter, Bogdán Zsolt színművész, Szalóki Ágnes előadóművész, Kulka János Kossuth- díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Kolozsvári Magyar Opera, A. G. Weinberger és meghívottjai, Berecz András mesemondó, Kovács András Ferenc költő, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, Földes László (Hobo), a katowicei Teatr Œl¹ski – Sziléziai Színház, a Magyar Állami Népi Együttes, a bukaresti Ion Luca Caragiale Színház és Filmművészeti Egyetem, a Közép- Európa Táncszínház, az András Lóránt Társulat, a Szegedi Kortárs Balett, a Groundfloor Group, a Maros Művészegyüttes, valamint a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház.
A Tompa Miklós Társulat ebben az évadban hét fesztiválon vendégszerepelt és további három kiszálláson vett részt: jelen volt a csíkszeredai VII. Interetnikai Színházi Fesztiválon, az Országos Színházi Találkozón (FNT) Bukarestben, a tiszaújvárosi Határon Túli Színházak Fesztiválján, a IX. Deszka Fesztiválon Debrecenben, az aradi Új Színház Nemzetközi Fesztiválon, a XXII. Atelier Nemzetközi Színházi Fesztiválon Sepsiszentgyörgyön, a Magyar Színházak XXVII. Kisvárdai Fesztiválján, valamint szerepelt a budapesti Thália Színházban, a kézdivásárhelyi Városi Színházban és a lengyelországi Teatr Œl¹ski – Sziléziai Színházban.
Ami az idén elnyert díjakat illeti, a legjobb női mellékszereplőnek járó UNITER-díj mellett (Berekméri Katalin) a társulat a legjobb előadásnak járó nagydíjjal (A nyugalom), a legjobb rendezésnek (Radu Afrim), valamint a legjobb színésznőnek járó díjjal (B. Fülöp Erzsébet) és az Árkosi Művelődési Központ különdíjával is gazdagodott az Atelier Nemzetközi Színházi Fesztiválon; a Magyar Színházak XXVII. Kisvárdai Fesztiválján a Várszínház és Művészetek Háza egyéni díját (Galló Ernő), továbbá az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) által adományozott Kovács György-díjat (László Csaba) is a társulat színművészei kapták. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház a marosvásárhelyi városi tanács által adományozott Pro Cultura kiválósági díjat is megkapta idén.
A Tompa Mikós Társulat, hagyományaihoz híven, ebben az évadban is megünnepelte a magyar dráma napját, a magyar népmese napját, a színházi világnapot, a magyar kultúra napját és a magyar költészet napját. Társszervezőként részt vett a 20. Nemzetközi Könyvvásár és a Múzeumok éjszakájának szervezésében, valamint teret biztosított a Bookfest nevű rendezvénynek.
A társulat vezetősége nem kívánta elhanyagolni a fiatalokkal együtt végzett munkát sem. Elsősorban nekik és róluk szólt A Pál utcai fiúk című előadás, ezenkívül többek között angyalváró játszóházzal, Bertóti Johanna gyermeknapi koncertjével és közönségtalálkozókkal várta a tanulókat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. Az Iskola másként rendezvénysorozat alatt közel négyezer-ötszáz diák fordult meg az intézményben.
A jövő évi tervekkel, az ősszel újrakezdődő munkával kapcsolatosan pedig közölték: a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház augusztus 17-én kezdi meg a bérletek árusítását a 2015/2016-os évadra. A Tompa Miklós Társulat hetvenegyedik évadának első bemutatójára októberben kerül sor: Sorin Militaru rendező Alfred Jarry egyik darabját viszi majd a vásárhelyi nemzeti színpadára.
(knb.)
Népújság (Marosvásárhely)

Többszörös siker
Sokan még csak álmukban sem gondolták azt, hogy Kolozs megye első helyet ér el az idei nyári érettségin. Ha azt vesszük figyelembe, hogy országos szinten a vizsgázók 66 százaléka ment át, a Kolozs megyei 82,18 százalékos sikeraránnyal mindenki elégedett lehet. Ha ehhez még hozzátesszük azt az információt, miszerint a 454 Kolozs megyei magyar vizsgázó közül csak 18-nak (3,96 százaléknak) nem sikerült megírnia minden tantárgyból az ötöst, akkor ez további ok az örömre és elégedettségre.
Elsősorban a vizsgázók örültek a legjobban. Merem remélni, hogy ha nem is életük végéig, de nagyon sokáig emlékeznek majd arra a pillanatra, amikor megpillantották a jó jegyeiket, és megkönnyebbülten mondták: sikerült! Öröm ez a fiatal generációt oktató pedagógusoknak és az iskolának is, hiszen az érettségin elért eredmények nagyban hozzájárulnak az illető iskola megítéléséhez, hírnevének öregbítéséhez. Nem utolsósorban öröm ez a családnak, a rokonoknak, baráti körnek, akik szintén izgatottan várták az érettségi eredményt, és őszintén: sok édesanya lelkéről mázsás súlyként gördült le az a malomkőnyi gondterheltség, amelyet hetek vagy hónapok óta viseltek szótlanul.
Szabadság (Kolozsvár)

A magyarság összefogó erő lehet Közép-Európában
A magyarság összefogó erő lehet a megújuló és megerősödő Közép-Európában, de csak ha egzisztenciálisan erős, öntudatos és magabiztos, és ennek alapja a kultúra és a képzés – mondta Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára kedden Budapesten.
A 20. jubileumi ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem és ELTE Határon Túli Felsőoktatási Intézmények Fóruma megnyitóján Magyar Levente kiemelte: a 20. század az egységes magyar gazdasági rendszert is szétrombolta, és hogy ezt minél inkább helyreállítsák, a KKM a nemzetpolitikán keresztül igyekszik erősíteni a magyarok közötti gazdasági kapcsolatokat, a határ menti kapcsolatokat, együttműködést. Mindezt a szomszédos országokkal a legnagyobb békében és egyetértésben teszi – tette hozzá.
Azt hangoztatta: Magyarország és a magyar nép csak akkor lehet sikeres, ha a szomszédjaival együtt, és nem azok ellenében ér el eredményeket. Ez a politika látványos eredményeket ért el az utóbbi időben – mondta, példaként említve a magyar–szerb kapcsolatok látványos javulását.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes elnöke azt mondta, a nyári egyetem az együttműködésről szól, a magyar anyanyelven gondolkodók hálózatát építik. Ha sikerrel járnak, akkor tettek valamit Trianon feldolgozásáért és meghaladásáért, elkezdték visszaszerezni azt, amit elvett Trianon – fogalmazott. Kifejtette: sok olyan gondolat született a szabadegyetemeken az elmúlt években, amely a politika napirendjére került és valósággá vált. Most is ráfér a gondolkodás a politikára – fűzte hozzá.
A most megnyitott nyári egyetemet, amelyet – mint mondta – a talán legtekintélyesebb magyar egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezett, egyfajta nemzetegyesítésnek nevezte. Nemcsak tudományos konferenciáról van szó, hanem Trianon szellemi feldolgozásában, politikai meghaladásában segít minden hasonló rendezvény – vélekedett.
Németh Zsolt a nyári egyetem résztvevőiről azt mondta: a Kárpát-medence sikeres gondolkodói lehetnek. Arra biztatta őket, hogy igyekezzenek kapcsolatokat, hálózatot építeni a rendezvényen, és így Trianon 100. évfordulója lélekben megerősödve találja majd a Kárpát-medencei magyarságot.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint a magyarság akkor lehet nyertes a 21. században, ha összpontosítani tudja a Magyarországon, a Kárpát-medencében és a szerte a nagyvilágban élő magyar közösség szellemi, lelki és anyagi energiáit, erőforrásait. Kiemelte: a 20. századot mi magyarok a Kárpát-medencében elveszítettük. Hozzátette: kérdés, hogy a 21. században az európai közösségi térben nyertesek leszünk vagy ismét veszteseknek bizonyulunk.
Kiemelte: az erőgyűjtés egyik alapkövetelménye a felelős nemzetpolitika, és egyik leghatékonyabb eszköze az oktatás. Rámutatott, a felelős nemzetpolitika jegyében valósították meg a nemzet határokon átívelő, európai módon történő közjogi egyesítését.
A magyar állampolgárság és a szavazati jog kiterjesztése a külhonban élő magyarokra annak a legitim magyar nemzeti erőgyűjtésnek a része, amely nemcsak egy elvont gondolat vagy egy politikusi ékesszólás, hanem a fiatalok holnapi és holnaputáni életminőségét is befolyásoló tényező Magyarországon és külhonban egyaránt – hangoztatta Kövér László.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arról beszélt: a nemzet, a nyelv és a tudomány egymással szoros összefüggésben áll, és az első kettőnek az állapota, valamint a tudomány minősége sokkal erősebben összetartozik, mint elsőre gondolnák.
Kifejtette: ha a magyar nyelv kikopik a tudományos, művészi használatból, akkor visszaszorul a mindennapok tekintetében is, ez pedig a nemzet visszaszorulásával, életerejének, befolyásának drámai csökkenésével jár. Ugyanakkor ez fordítva is igaz, ha a magyar nyelv erősödik, akkor a magyar nemzet öntudata, egésze és az állam intézményes struktúrája is erősebbé válik – mondta.
Krónika (Kolozsvár)

Ej, Kincses, Kincses...
Ha jól belegondolok, nemcsak az áldozatoknak, hanem azok elnyomóinak, jelen esetben a szekusoknak (elnézést, a szereiseknek, csakhogy ilyen szó nem létezik) sem könnyű az élete. Merthogy elnyomnák ők jó szívvel nyíltan és világosan például Ráduly Róbertet, de ugyebár ezt nem tehetik, mivel látszólag demokráciában élünk. Így hát marad nekik a kulisszák mögötti ügyködés, a sok munka, amiért hála sem jár senki részéről, mert néha olyan tökéletesre sikerült a mestermunka, hogy senki a kezük nyomát sem fedezi fel. Szóval hálátlan egy mesterség a szekusság, az egyszer szent, aki nyilvános elismerésre vágyik, még csak ne is gondoljon erre a szakmára.
Ám az igazi szekus mestermunkát megalkotni még ennél is nehezebb! Nem kevesebbet kell csinálni, mint egy egész népcsoportot rekcumolni meg, húzni csőbe, félemlíteni meg úgy, hogy mindenki tudja, miről van szó, ám senki se tudjon bizonyítani a szeku ellen semmit. Erre ki kell szemelni a renitens népesség vezetőit, és azokat vegzálni, azok majd kikiáltják világgá, és elkezd mindenki félni.
A minap arról számolt be Kincses Előd, hogy külföldre repült a marosvásárhelyi reptérről, majd jött haza, és mit ad isten, az egész utasbagázsból hát nem csak az ő iratait fénymásolták le a reptéren?!
Magyarra lefordítva, ennek az üzenete így szól: Kincses, Kincses, ne mind szökdöss, most éppen a vásárhelyi szekus, egyben rendőrfőnök Bretfelean ellen, mert a bokádat megütöd! Vagy Ráduly Róbert esetében így: Ráduly, Ráduly, szökdöstél, de most megnyakalunk mü es!
Komolyra fordítva a szót, az olvasó joggal kérdezheti, mit lehet tenni egy szekusállamban a szekusok ellen, hogy ők a székelyeket, magyarokat, de ugyanígy a másképp gondolkodó románokat ne ijesztgethessék, fé­lemlíthessék, torolhassák meg? Nos, erre a válasz sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk: ott vannak a választottaink a parlamentben, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságban. Jó lenne, ha a balkáni sustákolások helyett azzal foglalkoznának, hogy sarkukra állnak, és azt mondják: eddig volt, és ne tovább. De ezt, ezektől az emberektől, még elképzelni is képtelenség.
Sántha Attila
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Együtt románok, magyarok és romák a közös jövőért
Kétéves időtartamának feléhez érkezett a Kéz a kézben elnevezésű projekt, amely a Gyulafehérvári Caritas szervezésében a Norvég Alap támogatásával, a marosszentgyörgyi polgármesteri hivatal és a Divers Egyesület együttműködésével jött létre.
A program célja a szociális integráció elősegítése, a kultúrák közötti kapcsolatok építése, a különböző közösségek tagjai közötti interakciók javítása, valamint a helyi roma közösségek felzárkóztatása.
A projekt nagy sikernek örvend, mondta Sófalvi Szabolcs marosszentgyörgyi polgármester. Olyan előítéleteket sikerült lebontani általa, amelyek a felmenőktől öröklődnek át egyik nemzedékről a másikra, így például a roma, a román és a magyar gyerekek már szívesen játszanak együtt, valamint az adott közösségek felnőtt tagjai eljárnak egymás rendezvényeire. „A közösség jövőjét meghatározó projekt, amely a kölcsönös megbecsülést, a segítségnyújtást, a jó hangulatot, a szeretetet, az egymás iránti toleranciát erősíti” – foglalta össze a projekt lényegét az elöljáró.
Az eltelt egy év során olyan sikeres tevékenységeket szerveztek, mint például a Samu Nyári Óvodája, ahol 30 iskolakezdés előtt álló kisgyerek Csejdről és Marosszentgyörgyről vesz részt a napi foglalkozásokon. A Délutáni Tanoda programban 36 tanuló részesült, a Szülők iskolája pedig a szülőkkel való hatékony együttműködést és kommunikációt hivatott fejleszteni. Ebbe a programba 17 csejdi és 23 marosszentgyörgyi szülő kapcsolódott be. A két település szocio-kulturális felmérésében 54 önkéntes segített, akik összesen kétszáz családot kerestek fel. A megkérdezettek lakhatási körülményeiket ismertették, munkahelyi- illetve megélhetési gondjaikról beszéltek, iskolázottságukról, szakmai felkészültségükről, családi kapcsolataikról, szokásaikról számoltak be az önkénteseknek.
Ugyancsak a projekt részét képezte a Marosszentgyörgy sokszínűségét bemutató fotópályázat is, amelyre a községben élő amatőr fotósok kulturális, illetve a községi napok pillanatait megörökítő fotóit vártak. A legtöbb felvétel az Interkulturális ifjúsági fesztiválon készült, ahol a három együtt élő nemzetiség fiataljait örökítették meg, ahogy együtt sétálnak, játszanak, vagy éppen egymás népviseletét felöltve táncolnak. Olyan pillanatképek is születtek, amelyeken a község utcáin, közterein járókelőket, az együtt kávézókat, beszélgetőket kapták lencsevégre.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Új hallgatókat várnak a Csiky-kerti egyetemen
A Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatára hamarosan be lehet iratkozni. Lehetőségekről és előnyökről beszélt az immár tizenkilenc esztendős kihelyezett tagozat igazgatója, Dombay István.
A felvételi időszaka július 15-én kezdődik. Az alapképzésre az érettségi átlaga szerint rangsorolják a jelentkezőket, ez határozza meg a bejutási sorrendet. Ennek ellenére a jelentkezők egy általános ismeretfelmérőn is részt kell vegyenek beiratkozáskor. „Itt helyben fognak kitölteni egy úgynevezett szándéknyilatkozatot. Ennek lényege, hogy lássuk, milyen ismeretekkel rendelkeznek. Erre nem kell készülni, hisz általános műveltségi kérdések lesznek, olyan, hogy mi a földrajz, mit jelent a turizmus. Arra is kíváncsiak vagyunk, miért akarja ezt a szakot választani, milyen céljai vannak” - fogalmazott az intézmény igazgatója. Fontos tudnivaló, hogy visszamenőleg két évre a földrajz tantárgyverseny I., II., III. helyezettjei, a nemzetközi földrajz tantárgyverseny díjazottjai, valamint a Bolyai Farkas földrajz tantárgyverseny I., II., III. helyezettjei 10-es átlaggal jutnak be.
Alapképzés keretében turizmus–földrajz szakra lehet beiratkozni, és román tagozaton 10 ingyenes, 14 tandíjas, magyaron pedig 20 ingyenes és 30 tandíjas hely van.
A mesterképzés ökoturizmus és fenntartható fejlesztés szakon történik, magyar nyelvű képzés 25 ingyenes és ugyanennyi tandíjas hellyel lesz. Itt a rangsorolást úgy állapítják meg, hogy a licenszvizsgán szerzett jegy az átlag felét adja, a másik fele egy szóbeli interjún nyújtott teljesítményért jár. A szóbeli interjún várható kérdéseket magukba foglaló témakörök letölthetők az intézmény honlapjáról. Ugyanitt részletes információval szolgálnak a beiratkozás feltételeiről, a szükséges aktákról is.
Aki tandíjas helyre jut be, 2400 lejes évi kiadással kell számoljon, előny viszont, hogy ezt akár négy részletben is be lehet fizetni. A beiratkozásnak is van költsége, 130 lejbe kerül, és míg az alapképzésen ingyenes a pedagógiai modul felvétele, a mesteri képzés idején fizetni kell. Az intézményvezető szerint az összeg nem nagy, előnye viszont, hogy az egyetemi évek során a hallgató eggyel több diplomára tehet szert, amely feljogosítja akár középiskolában való oktatásra is azon tantárgyakból, melyekből vizsgát tett az egyetemen.
A nagy egyetemi központokhoz képes kisebb költségből is kijárható az egyetem Gyergyószentmiklóson, ráadásul az órarend lehetővé teszi egy részmunkaidős állás elvállalását is, tehát a diák saját kiadásaira megkeresheti a pénzt – említette a kihelyezett tagozat egyik előnyeként Dombay István. „Kis intézmény a miénk, ezért nem tartunk fenn saját étkezdét, szálláshelyeket, de a Csiky-kertben lévő Szent Benedek Tanulmányi Házban van mindkettőre lehetőség. Közel van a városközpont is, szívesen fogadják a középiskolás bentlakásokban is diákjainkat, és olcsóbbak az albérletek is, mint a nagyvárosokban. Annak van itt a helye, aki szereti a turizmust, mert keresik a munkaadók végzettjeinket. Annak is ajánlott ez az egyetem, aki például földrajztanár szeretne lenni” – közölte az igazgató, hozzátéve, annak is javasolják, aki itthon szeretne tanulni, nem valamelyik idegen ország egyetemén. Arra viszont van lehetőség, hogy a cserediák program keretében külföldön tanuljon, a szakgyakorlatok alkalmával pedig szintén világot láthat.
Van mód arra is, hogy az egyetemi évek során a hallgató munkát vállalva megalapozza helyét valamely turisztikai cégnél. A térségben lévő vállalkozások szívesen vállalják a szakmai gyakorlatoztatást ezen egyetem hallgatóinak, a rátermettebbeknek pedig további munkalehetőséget ajánlanak fel.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

Máthé Annamária: „Az álmok macerásak”
Nem hisz abban, hogy a művészet felé vezető utat hideggel, lyukas zoknival, nélkülözéssel kell kikövezni: jól kell lenni emberként, vagy megrekedünk alkotóként – mondja a székelyudvarhelyi Máthé Annamária, a gyergyói Figura Stúdió Színház idei Bocsárdi Gabriella-díjas színésze, Kisvárdán nemrég egyéni alakításért elismert színművésznő.
Ha a névjegyét kérjük: mi az, amit föltétlen elmondana magáról, szakmai- és személyes vonatkozásban?
Azt hiszem, leszoktam arról, hogy reggeltől estig a színházról beszéljek. Buta megfelelési kényszer vesz erőt rajtam, ha magamról kell nyilatkoznom. Ilyenkor lefagyok. A színpadi szerepeimben, és munkám mögött viszont ott vagyok, nincs mellébeszélés, mindenki láthatja, kicsoda Máthé Ancsa.
Egy kollégám szerint én vagyok a legalacsonyabb, bandzsi színésznő Erdélyben, aki mindent elnéz. Ez az „egyediség” együtt jár azzal, hogy sokat gyámbásznak, emelgetnek és dobigálnak, de babusgatnak is.
Mi az álma a székelyudvarhelyi Máthé Annamáriának – és mit jelent ebben az álomban Gyergyószentmiklós és a Figura?
Ha voltak is álmaim, lefordítottam őket gyorsan, hétköznapi dolgokká, kisebb-nagyobb célokká. Az álmok macerásak, frusztrációs mellékhatásokkal. Szóval, mindig csak araszolgattam, végzősként az volt a célom, hogy eldöntsem egy életre, akarok-e a pályán maradni. Akartam. A többi már adta magát, kellett egy színház, ami befogad. Ahol versenyvizsgát hirdettek, én ott voltam. Temesvár volt az első stáció, felszántottam a próbatermet (így szeretek emlékezni), de nem jártam sikerrel.
Nem estem kétségbe, a fene tudja honnan, de éreztem, hogy ősszel már valahol egy próbatáblán ott lesz a nevem. Udvarhely volt a következő színház, ahol nem versenyvizsgáztam, csak tárgyaltam, végül újabb sor remegés és felvettek a Figurához, négy másik végzőssel együtt. Azóta több korszakon átestem, volt a „bébihájas színésznő” korszak, a „margarinos kenyeres” korszak, az„igyunk reggelig” korszak, a „miért nem én kaptam azt a szerepet” korszak, az „üsse már le valaki a pitbullt bennem” korszak, visszaszelídülés, szerelem és a jó feladatok ideje. Ez az én esetem a Figurával és Gyergyóval. Nem élek a „mi lett volna, ha...” kérdés lehetőségével.
Most így, Kisvárda után, ahol sok „belső titkot" is megtud a többi színházakról: mivel küzd ez a színészgeneráció, itthon? Mivel általánosan, kisebbségiként?
Az állandó idegeskedés a számlák és pénzügyek miatt, régi lemez, de még mindig forog sok színész életében. Én nem hiszek abban, hogy a művészet felé vezető utat hideggel, lyukas zoknival, nélkülözéssel kell kikövezni. Aki nincs jól emberként, előbb utóbb megérzi a lassulást és megreked alkotóként.
A megalkuvásra és a véleménytelenségre idomított színészek fele annyira értékes alkotói egy színháznak, mint társaik, viszont csendesebbek. Nem veszekedni, ellenszegülni, sértődni kell, hanem implikálódni a társulati létbe, megtanulni érvelni általunk lényegesnek tartott elvek mellett, közösen ötletelni a darab és a színház érdekében. Úgy gondolom, ha egy vezető inspirálja csapatát, ez így is történik. Persze mindenki tudja, mert sokszor elmondták nekünk, hogy a színházban nincs demokrácia. Talán ez is forrása egy véget nem érő belső konfliktusnak, küzdelemnek.
Milyen Gyergyóban élni? Itt kapta meg a Bocsárdi Gabriella díjat. Mit hoz egy ilyen díj, változik valami a hétköznapokban?
Gyergyóban élek hét éve. Néha bosszant az igénytelenség, amit tapasztalok. Itt nincs rongyrázás, az emberek nehezebben barátkoznak, lassabban nyílnak meg, a nagyképűséget egyenesen utálják. Megtalálható itt minden embertípus. Szeretem a kisvárosi létezést. Nem tudnám magamat egy nagyobbacska városban elképzelni. A szüleim is közel élnek hozzám. Időközben lett pár lojális barátom. A „celebek”, akiket ismerek Gyergyóban, szerény emberek, nem villantanak, teszik a dolgukat. Minket Figurásokat szeretnek is meg nem is. Nem osztjuk meg a gyergyóiakat, egyszerűen csak még sok dolgunk van, több embert kell „megérintenünk”. Itt egy elismerés, hamar lecseng.
Időről időre elvágyódik valamerre, valahová messzire, „az Élet rövid" érzéssel?
Amikor elegem van a télből és a rossz időjárásból, biza eszembe jut egy-két tengerpart, ha feldühítenek, gondolatban meg is veszem a jegyet a következő vonatra. A kedvesem és a családja sokat segített az évek során, ha ők nincsenek, meglehet, más irányt vett volna az életem, talán már nem élnék Gyergyóban. A mostani életemmel semmi bajom, hálás vagyok azért, amim van. Együtt döntünk Péterrel, s ha majd egyszer elvágyódunk, emeljük kalapunk.
Eddig több szerepben is kipróbálhatta magát. Melyik volt a legtesthezállóbb? És melyik szipolyozta ki a leginkább?
Talám furcsán hangzik, de a mese-szerepeim mind testhezállóak voltak, egy sor állatkát és lényecskét alakítottam már, sok játékosságot vihettem ezekbe a szerepekbe, szabadon és lazán. A nők mindig lenyűgöztek, a sokféleségükkel, titkaikkal. A legizgalmasabb anyag, amivel dolgozhattam, az maga a Nő volt. Ezek a szerepek rengeteg idegrendszert, lélekbúvárkodást, önvizsgálódást igényeltek. Woyzeckből Marie, MurlinMurlo, Mirandolina, a Fiatal Nő – mind küszöbei voltak egymásnak. Jól éreztem magam a mozgásszínházi előadásokban is.
Ki a példaképe a szakmából?
Paul Giamattit mindig jó nézni. Bárcsak annyit tudnék a szakmáról és emberekről, mint ő. Az egyetemi évek alatt dúsabb volt a példaképtáram, telis- tele istenített tanárokkal. Manapság, mert rálátunk egymás nyavalyáira, nem is annyira példaképeim, inkább csak tanáraim vannak, a színházi szakma minden ágából. Vannak olyan emberek, akiktől folyamatosan sokat tanulhattam és olyanok is, akik egyetlen tanácsukkal segítettek hozzámnőtt hibákat levakarni.
Milyen célt tűzött ki, amit föltétlen el szeretne érni, még az idén?
Jó passzban vagyok, sok ötlettel és energiával, amiket nem akarok veszni hagyni. Még nem tudom, milyen szerepeket kapok a következő évadban. Friss dolgokra vágyom. Szeretnék diákokkal dolgozni, egyéni műsoron is töröm a fejem, de semmi konkrét ezidáig.
Min múlik a siker?
A siker az idejében felismert lehetőségen és az egyénen múlik: hit, következetesség, szorgalom, önreflexió, állóképesség és erős gyomor szükségeltetik.
Mit jelent a kisvárdai díj?
A kisvárdai fesztiválról díjjal hazatérni nem mindennapi esemény az életemben. Örömmel tölt el, ugyanakkor félelmetes is. Nagyon sokan gratuláltak és veregették meg a vállamat. Élvezem, hogy ma és talán még holnap is egy kicsit jobban szeretnek az emberek. Aztán csend, nyár és pihenés következik. Szeretek pihenni, de próbálni még inkább. Az elismerés, amiben részesültem, talán ennek is köszönhető. Nem mondok újat azzal, hogy a színház csapatmunka, és örömmel dolgozni a legáldásosabb. A „Kés a tyúkban” szeretett és féltett ügyünk Barabás Árpád rendezővel, Szabó Eduárddal és Giacomello Robertóval. Végtelenül hálás vagyok, hogy a fiúkkal dolgozhattam és számomra a díj egyenlő
maszol.ro

Dicstelen visszatérés
Saját lábán – igaz, mankókra támaszkodva, borostásan, bajuszosan – visszatért önkéntes törökországi száműzetéséből Victor Ponta miniszterelnök. Úgy érkezett, ahogy ment, előzetes bejelentés nélkül. Tegnap délelőtt már meg is látogatta munkahelyét, a kormányirodát, s levelet küldött az államelnöknek, hogy mától kész munkába állni.
Sokan találgatták az elmúlt három hét alatt a miniszterelnök hosszas távollétének okát. A külföldi műtétet még csak-csak megbocsátották volna neki – nem ő az első és nem is az utolsó magas rangú elöljáró, aki jobban bízik a neves külhoni orvosokban, mint a hazaiakban –, ám a törökországi üdülőtelepen történő hosszas lábadozása még párttársainál is kiütötte a biztosítékot, főként, hogy itthon viharos idők jártak, a kapitány nélkül hánykolódó szociáldemokrata hajó, ha el nem is süllyedt, jelentős léket kapott. Aztán lenyelték a Külügyi Hírszerző Szolgálat igazgatójának kinevezése során elszenvedett vereségüket, s próbálták menteni, ami még menthető, összetákolni törékennyé vált parlamenti többségüket. Victor Ponta közben pihent, gyógyult, fogadta az itthoni hírekkel érkező látogatóit és üzengetett, szinte naponta a Facebookon.
Miért volt szüksége ekkora szünetre a kormányfőnek? Egyesek szerint védekezését készítette elő, megoldást próbál találni korrupciós ügye elsimítására. Csakhogy távollétében újabb és újabb esetekben merült fel a neve. S bár ígérte, itthon első útja az ügyészségre vezet, nem így történt, tegnap csak ügyvédje másolta szorgalmasan az iratcsomókat, ő még kért egy nap türelmet. Nehéz megjósolni, mi lesz a folytatás, sikerül-e egérutat találnia, vagy előbb-utóbb őt is elnyeli a korrupcióellenes harc örvénye.
Egyelőre nem tudni, sikerült-e eredményes stratégiát kiokoskodnia Victor Pontának, de az kiderült: egyáltalán nem pótolhatatlan. Hiába kiáltották ki az új évezred legjobb kormányfőjének, az egyetlennek, aki kézben tudja tartani az ország ügyeit, ez a néhány hét elegendő volt, hogy kiderüljön, nélküle is elboldogulnak. Kormánya Gabriel Oprea vaskezű, katonás irányítása alatt hatékonyabban működött, mint bármikor azelőtt, és a párt élén helyettesének kinevezett Rovana Plumb is megállta a helyét. Victor Ponta pedig ismét, minden eddiginél nyilvánvalóbban bebizonyította: túl nagy neki a kormányfői, az államférfiúi kalap. Nem több egy önző, kisstílű politikai kalandornál, aki országát is feláldozza, hogy saját bőrét mentse. Lehet, napjai, lehet, hetei, hónapjai vannak hátra, de politikai karrierje törökországi kiruccanásával valószínű, véget ért.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sikeres erdővidékiek (LEADER-pályázatok)
Az Alutus Régió Egyesület a LEADER-térségben megvalósult sikeres erdővidéki pályázatokat mutatott be kedden. A karaván által felkeresett bölöni, nagyajtai, felsőrákosi és baróti pályázók mind úgy nyilatkoztak, a kiírásokon való részvételtől nem kell félni: segítséget kaptak a LEADER-irodától és szakemberektől, az uniós és román kormány által biztosított támogatásból pedig gazdaságuk fejlesztését lehetővé tevő összeghez jutottak.
Az érdeklődők első állomása Bölönpatak volt, ahol 540 000 lej vissza nem térítendő támogatásból, illetve százezer lej önkormányzati önrészből fél kilométer erdei útszakasz újul meg. A munkának csak nemrég kezdtek neki, de Sikó Imre polgármester szerint augusztus végére, szeptember elejére elkészülnek a környéken lakókat, illetve a közelben található kétezer hektáros erdőrész kitermelőit kiszolgáló úttal. A községvezető elismeri, nem túl nagy szakasz kap burkolást, de számukra minden méter aszfalt számít, ezért ők szívesen lesznek partnerei bármilyen kezdeményezésnek, ami céljaik megvalósítását elősegíti.
Nagyajtán Bihari Edömér polgármester lát vendégül, s mutatja azt az útgyalut, amelyről múlt héten lapunk már beszámolt: a 428 000 lejes beruházással vásárolt erőgéppel a 117 kilométer erdei és mezei utat fogják karbantartani. A falu egy másik pályázója, a Szeged Szarvasmarhatartók Egyesülete 26 000 eurós támogatáshoz jutott, amiből a jelenleg a görög felvásárló tulajdonában levő tejcsarnokot vásárolnák vissza. Forgalmuk nem nagy, az ötvennégy gazda napi 1100 liter tejet ad le, azaz, ha nem lenne a támogatás, jóformán esélyük sem volna a csarnok megvásárlására mindaddig, míg a tej literéért alig hetvenöt banit fizetnek.
Felsőrákoson Szász-Andorkó Károly Róbert fiatal gazda a 36 000 eurós támogatásból vásárolt szervestrágya-szóró utánfutóját mutatja, s beszél a kétezer méteres vadháló hasznáról és a darabonként háromezer lejért vásárolt suffolk fajtájú berbécsekről. Apósával és három kisegítővel nyolcvanöt hektáros kaszálót, legelőt és szántót is magában foglaló területen gazdálkodnak. Jelenleg 350 juhuk és bárányuk van, de céljuk az, hogy az anyajuhok számát négyszázra emeljék. Keményen dolgoznak, de az állatok felnevelése és értékesítése sem egyszerű. Megbízható munkaerőt nehéz találni, ezért nem is fejik a juhokat. A bérük biztosítása, illetve a bizonytalanság, hogy egyik napról a másikra felmondhatnak, s továbbállhatnak, szerfelett megnehezítené a gazdaság működtetését, inkább lemondanak a minimális jövedelemről. Hasonló a helyzet – bár ezt ha tetszik, ha nem, végezni kell – a gyapjúval is: a juhok nyírása 3,50 lejbe kerül, ám a kiváló ipari alapanyag kilójáért alig három lejt fizetnek. Az értékesítés nehézkesen megy, hiszen húsvétot követően visszaesik a kereslet, ősszel pedig igencsak szűkmarkúak a felvásárlók. „Bejönnek a kapun, mondanak egy árat, s ha nem tetszik, úgy tesznek, mintha fordulnának ki. Nehezen, nagyon nehezen tudunk dűlőre jutni velük” – mondotta a gazda, aki szerint a megoldás az lenne, ha létrejönne egy székelyföldi felvásárló és értékesítési hálózat. Szász-Andorkó Károly Róbert szerint, bár nem volt egyszerű a pályázati iratcsomó összeállítása, mégis várja, hogy az Alutus Régió Egyesület újabbat írjon ki: a régi, sokszor elromló traktorát szeretné újracserélni segítségével.
Baróton a pályázó Dávid Tamás nincs otthon, ezért a vele közösen dolgozó nagybátyja, Dávid Benedek fogad. A megmunkált földből tizenhét hektár sajátjuk, a többit bérelik. Mint mondja, régebb a bért inkább termékben kérték, mert azt feletették állataikkal, de a háztáji gazdálkodással foglalkozó nemzedék kiöregedése és ritkulása miatt manapság inkább pénzt várnak a tulajdonosok. A takarmánynak való mellett krumplit és cukorrépát termesztenek; utóbbit azért, mert nincs vele sok vesződés, a felvásárlógyár minden szükségest biztosít hozzá, aránylag könnyen termeszthető, s tisztes jövedelmet hoz. A 87 564 eurós pályázati keretösszegből 35 308 euró a vissza nem térítendő támogatás. Azt remélik, a pénzből vásárolt permetezőgép, rotációs fűnyíró, rendkészítő, gereblye, váltvaforgató eke és az öntözőrendszer hatékonyabbá teszi a gazdaságot, s így még a jelenlegi csúfosan kevés, alig hetven banis tejfelvásárlási árral is nyereséget könyvelhetnek el év végén. A karaván utazásának végén az egyik baróti vendéglőben az Intermédia Erdővidék Egyesület nevében pályázó Székely Blanka mutatta be a közel tízezer eurós támogatásból készült, Bacon, Nagyajta és Vargyas turisztikai látványosságait, tizenkét kisfilmet is tartalmazó honlapot (erdovidekinfo.ro). Azt reméli, hogy megvalósítása révén ismertebb lesz a kistérség, s ez az idegenforgalom növekedésén is látszani fog.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ravatalozót avattak
Közel negyven római katolikus pap vett részt tegnap Gelencén azon a háromszéki papi találkozón, amelyet Pakó Benedek nyugalmazott kanonok hívott össze, és amelynek a házigazdája Bereczi István plébános volt.
A ny. kanonok azokat a római katolikus papokat hívta meg, akik Háromszéken születtek, illetve akik hosszabb ideje szolgálnak a megyében. A legidősebb résztvevő a 87 éves, petőfalvi születésű Hajdú Gyula ny. plébános volt.
A rendezvény Tamás József segédpüspök által celebrált ünnepi szentmisével kezdődött a gelencei Szent Imre-nagytemplomban.
Gelence nyolc olyan papot adott az egyháznak, akik jelenleg is szolgálnak, és évente egyszer rendszeresen találkoznak. A papi találkozók hagyományát Harai Pál néhai medgyesi plébános kezdeményezte 2002-ben, ezt karolta fel a hatolykai születésű ny. kanonok. Elmondása szerint a háromszéki papi találkozót ezentúl évente megszervezik azzal a fő céllal, hogy az idősebb plébánosok megismerjék a fiatalabb nemzedékhez tartozókat. A szentmisét követően a papok és a hívek a szaladári temetőbe vonultak, ahol Tamás József segédpüspök megszentelte és megáldotta az új ravatalozóházat. A találkozó a Bodor György Művelődési Otthonban szeretetvendégséggel ért véget.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vissza a KHSZ élére
Beiktatták tegnap Mihai Răzvan Ungureanut a Külügyi Hírszerző Szolgálat (KHSZ) igazgatói tisztségébe, a szertartáson Klaus Johannis államfő is részt vett. Az államfő kijelentette, a KHSZ a határokon túlról érkező nem konvencionális kihívásokkal szembeni front élén áll, emiatt a stratégiai célok eléréséhez szükséges minden eszközt meg kell erősítenie.
Johannis ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy a KHSZ „mind a rá jellemző tevékenység terén, mind a nemzetbiztonsággal kapcsolatos munkában játszott aktív partneri szerepében javítani fog teljesítményén”. Mihai Răzvan Ungureanu 2004 és 2007 között Románia külügyminiszteri tisztségét töltötte be, 2007-től 2012-ig a KHSZ igazgatója volt. 2012 februárja és áprilisa között miniszterelnök, kormányának mandátuma 78 nap után, az ellenzék bizalmatlansági indítványa nyomán ért véget.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fejleszteni a jogtudatosságot
A külhoni magyarok sokszor nem tudnak élni meglévő jogaikkal, ezért a jogtudatosság fejlesztése kiemelt feladat a következő időszakban – mondta Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai helyettes államtitkára a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem résztvevőinek tartott előadásában tegnap a fővárosi Magyarság Házában. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy fokozottan jelen kell lenni a nemzetközi fórumokon is, és képviselni kell a nemzetközi szervezetekben a kisebbségek érdekeit, jogait.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője azt mondta: a külhoniak képzése különösen fontos, azért is, hogy képzett szakemberek segítsék a kisebbségijog-kiterjesztést. Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója megállapította: a teljes körű és tényleges autonómia a megoldás, de addig is, amíg ennek különböző formáit elérik, az a cél, hogy a magyarság olyan jogvédelmet kapjon, hogy emelt fővel tudjon élni szülőföldjén.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Éretlen közoktatás
Visszafelé sült el a puska. Az idei érettségi legnagyobb cirkuszát egy Bihar megyei vizsgaközpont produkálta. A felügyelő tanárokkal összejátszva gyanúsan jó dolgozatokat írtak a diákok. A korrupció országában mégsem ez a legbotrányosabb. Sokkal megdöbbentőbb, hogy 57 középiskola nulla százalékot teljesített. Vagyis egyetlen végzősének sem sikerült az érettségije. A szégyenlistán három Maros megyei oktatási intézmény is szerepel. Egy gazdasági elemző kiszámította, hogy az utóbbi években közel négyszázezer diploma nélküli maturandust termelt az oktatási rendszer, ami 2,2 milliárd eurónyi kidobott pénz. Középiskolába terelésükkel nemcsak a költségvetést apasztották, tanáraik energiáját csapolták meg, hanem életpályájukat taszította holtvágányra az át nem gondolt tanügyi törvény. Be kellene már végre látni, hogy a bukfenciskolák sokasága selejtet termel folyamatosan. Az egyetemek nemkülönben. Akár a bölcsészkarról, akár az orvosiról beszélünk. A szakképzés pedig gyakorlatilag megszűnt. Mivé lettek az egykori marosvásárhelyi szakiskolák, szakközépiskolák?! A fémipari, a faipari, az építészeti, ahol munkaerő- utánpótlást képeztek a helyi gyáraknak. Igaz, már a gyárak sincsenek. De képzett szakemberekre szükség van. Az iskolapadból kikerült felsőfokú végzettek képesítésére a munkaadók az első évben több száz eurót költenek. Alig egynegyedük válik be. A többi továbbáll. A silány állami oktatási rendszer kárát a magánvállalatok fizetik meg. Kénytelenek magukra vállalni a szakemberképzést, amiért jobb helyeken adókedvezmény jár.
Nincsenek pedagógusok, csak tanárok. Néhányan kiválóan teljesítik feladatukat, de a többség csapnivaló. Nem erre a hivatásra termett. Akinek sikerül közölük jövedelmezőbb állást szereznie, azonnal megszökik. Esetleg politikus lesz belőle, és hatékonyan részt vesz az oktatási rendszer további bomlasztásában. A törvényhozásban vagy a tanfelügyelőségeken. Ez utóbbit már rég meg kellett volna szüntetni. Valami mást találni az idejétmúlt kádertemető helyett, hogy ne a pártpolitikai szempontok írják felül a nevelési elveket.
Nagyobb fizetést kell biztosítani az oktatóknak, mert ettől függ az ország fejlődése. A jelenlegi politikai osztály ezt sehogy sem érti. Tegnap az átmeneti kormányfő hosszan ecsetelte, miért kell többszörös fizetést adni például az államelnöknek vagy a kormányfőnek. A január elsejétől életbe léptetendő közalkalmazotti bértáblázat végére kerültek a közoktatásban dolgozók. Legalábbis a kiszivárgott adatok szerint. Megint a bürokratákat fizetik meg jobban. Állítólag így akarják a korrupciót visszaszorítani. A tanároknak marad a magánórabiznisz. Aminek kitűnő táptalaj a jelenlegi fejetlenség.
Karácsonyi Zsigmond
Népújság (Marosvásárhely)

A cigányság a központi témája a Miért idei EU- táborának
Elsősorban a cigányság és a migráció kérdéseiről szól az RMDSZ főtitkársága és az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) által szervezett EU-tábor, melyet szerdán nyitottak meg Marosfőn.
Antal Lóránt, a Miért elnöke a Maszol.ro portálnak elmondta, azért nem kimondottan magyar témát választottak, mert olyan kérdésekről szeretnének tanácskozni, amelyekkel mások nem foglalkoznak. "Amikor pedig a cigányságról beszélünk a táborban, az nem elsősorban egyfajta kisebbségvédelemről szól, hanem arról, hogy sokuk magyarnak vallja magát, és nekünk ezzel foglalkoznunk kell" – idézte a portál az ifjúsági vezetőt. Antal Lóránt azt is megjegyezte, hogy a kimondottan magyar témák közül a székelyföldi autonómia "szinte megvalósult", hiszen a helyi közigazgatásban a közösség képviselői dönthetnek a képviseltek sorsáról.
András Loránd roma származású táborigazgató szerint az erdélyi társadalomban a cigány kifejezés pejoratív tartalommal bír, a tábori hangulattal ezen akar változtatni a Miért. Megjegyezte, hogy az emberek általában a negatívumokat helyezik előtérbe, pedig ha körülnézünk, rengeteg sikeres cigánnyal találkozhatunk.
A vasárnapig tartó táborban olyan kérdések is terítékre kerülnek, mint a migráció, a homoszexualitás és a drogok. Az előadásokat mintegy 150 fiatal hallgatja.
Az EU-táborban ma tart előadást Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Hogyan látnak minket Amerikában? címmel, és Schanda Tamás, a magyar kormány ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára Megmaradásunk kulcsa a családalapítás címmel.
Népújság (Marosvásárhely)

Többszörösére emelte a vezető tisztségviselők járandóságát a kormány
Az eddigi többszörösére emelte az ország 48 vezető tisztségviselőjének járandóságát a kormány – jelentette be szerdán Gabriel Oprea ideiglenes kormányfő, hozzátéve, hogy év végéig valamennyi közalkalmazott béremelésben részesül. A kormány szerdai ülésén rendeletet fogadott el arról, hogy augusztustól megemeli az államfő, a miniszterelnök, a parlamenti elnökök, a miniszterek és titkosszolgálati igazgatók járandóságát. A média úgy tudja, hogy a köztársasági elnök az eddigi 6700 lej helyett 21 500 lej juttatást kap majd. Oprea közölte: a kormány jelenleg a szakszervezetekkel egyeztet az új közalkalmazotti bértábláról, amely jövő évtől lépne hatályba. A tervek szerint 2016 januártól a legkisebb közalkalmazotti bér 1200 lej lesz.
Népújság (Marosvásárhely)

Ősztől indul a szervezett ügyfélfogadás
Új székhelyet kapott a Kölcsey Egyesület
Bútorcipelés közben találkoztam a Kölcsey Egyesület elnökségének 3 tagjával. Megkérdeztem az elnököt, Jankó Andrást miért, hova cipelik a bútorokat?
Amint elmondta, idén tavasszal nehézségeik adódtak a pályázatok leadásánál, mert az önkormányzati pályázatokon feltétlenül meg kellett egyeznie a hatósági bizonylatokon szereplő és a reális székhely adatainak. Tekintve, hogy az Egyesület még mindig az RMDSZ volt székházában, az Alecu Russo utca 6. szám alatt, a Pugna-ház címén szerepelt, a probléma megoldására az RMDSZ-től és a Communitas Alapítványtól kértek és kaptak segítséget. Az RMDSZ átengedett egy szobát az Episcopiei utca 32. szám alatti székházában, miközben a Communitas Alapítvány 1400 lejt utalt ki számukra az irodahelyiség bebútorozása céljából.
A bútorokat, asztalt székeket már meg is vásárolták, most festik a szobát, ezért őszre működőképes lesz az irodájuk.
Hogy miért volt fontos az iroda?
Az említett pályázati nehézségeken túlmenően, nagyon fontos hogy most már van egy hivatalos címük, ahol mindig lesz valaki, aki át tudja venni az Egyesület leveleit, csomagjait, mert a másik két címen nem tudták használni a postaládát sem, mert az mindig tele volt reklámlapokkal, és ha a postás hozott valamit, nem volt hova tegye. A Nyugdíjas Klub egyik szobájában tehát ősztől indul be az aradi Kölcsey Egyesületnél az órarend szerinti ügyfélfogadás – mondta el érdeklődésünkre Jankó András elnök.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Önkéntesek Petrozsényban
Lelkesen, a szeretet jegyében
Idén a Gyulafehérvári Egyházmegye Caritas szervezete Petrozsényt választotta helyszínül önkéntes táborának megszervezéséhez. E hét elejétől 160 fiatal munkálkodik a város szépülésén, a helyi közösség épülésén.
Kedd reggel a Szent Borbála templomban szentmisével indult az Ausztriából, Németországból és Erdély egész területéről érkezett önkéntesek idei tábora. – Arról beszéltem a fiataloknak, hogy az önkéntesség mögött mindig ott a lelkesedés. És ez a görög eredetű kifejezés azt jelenti, hogy van bennünk valami Istenből és ezt örömmel fejezzük ki. Nyitottak vagyunk a reményre és a szeretet megélésével kívánjuk elérni a teljességet – mondta ft. Szász János plébános kanonok.
A szentmisén jelen volt Tiberiu Iacob Ridzi petrozsényi polgármester is, aki örömmel köszöntötte a fiatalokat, köztük közel 40 petrozsényi önkéntest is. – Büszkeséggel tölt el, hogy vendégül láthatunk benneteket. Előre is hálásan köszönöm mindazt, amit a városunkért, közösségünkért tesztek. Igaz, hogy minden jó kezdeményezés Istenben gyökerezik. És köszönöm, hogy ti időt szakítottak az életetekből arra, hogy eljöjjetek, segítsetek nekünk és példát mutassatok – fogalmazott Ridzi.
A tábort megnyitó szentmisén jelen volt egy 55 fős várpalotai küldöttség is, amely a két település közti testvérkapcsolat keretében látogatott Petrozsényba.
A Gyulafehérvári Egyházmegye területéről (Csíkból, Udvarhely környékéről, Marosvásárhelyről, Brassóból stb.), illetve az Ausztriából és Németországból érkezett fiatalok egy héten keresztül tevékenykednek a városban, illetve a környéken. – A fiatalok számos munkát bevállaltak. Például a piac melletti park bútorzatának újrafestését, a stadion padjainak, kerítésének felújítását, a kórház egyik részlegének kimeszelését, a 4-es iskola, illetve egy óvoda kerítésének, épületének szépítgetését. Külön csoport tevékenykedik a Páreng-hegység takarításán és néhány fiatal a kolónia negyedi szegény, idős embereknek segít kitakarítani, kimeszelni, rendbe szedni a házaikat – ismertette az egy hetes tevékenységet Szász János plébános.
A fiatalok a helybeli Caritas házban, illetve a 4-es iskola sporttermében vannak elszállásolva, étkeztetésüket az egyetemi kantinban oldották meg. A munkálatokhoz szükséges eszközöket a petrozsényi önkormányzat biztosítja.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

Gazdag évadot zár a Kolozsvári Magyar Opera
Hét bemutató, hat magyarországi kiszállás, gyermekeknek és felnőtteknek szóló programok tették izgalmassá, színessé a Kolozsvári Magyar Opera 2014–2015-ös évadát – olvasható az intézmény közleményében. Kiemelik, hogy a mércét mindjárt az elején magasra helyezte Selmeczi György művének bemutatója: a zeneszerző Bizánc című operáját Zakariás Zalán állította színpadra, Jankó Zsolt vezényletével. A zenedrámát a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon és a Primavera ’15 Fesztivál keretében a budapesti Erkel Színházban is játszotta a társulat.
W. A. Mozart Figaro házassága című négyfelvonásos vígoperáját Novák Péter vitte színre (karmester: Jankó Zsolt), az előadással július elején a budapesti Thália Színházban, az Armel Operfesztiválon is jelen voltak. 2014 októberének kiemelkedő eseményei közé tartozott a Giacomo Puccini halálának 90. évfordulójára rendezett gálakoncert, ahol a neves zeneszerző népszerű, illetve kevésbé ismert vagy kevésbé játszott művei hangzottak el.
Az opera által két éve készített minőségi lemezfelvétel színpadi bemutatóját – Mai operamesék címmel, Selmeczi György rendezésében – október 19-én tartották a budapesti Művészetek Palotájában; a három részből álló lemez, amely alapján az előadás készült, Orbán György Pikkó herczeg, Vajda János Leonce és Léna, valamint Selmeczi György Szirén című operáinak felvételét tartalmazza.
Szabadság (Kolozsvár)

Külhoni kolonc
Nem tudjuk, hányan élnek román állampolgárként az ország határain kívül (mint ahogyan azt is csak saccra, hogy mennyien belül).
Nincs fogalmunk a vendégmunkás-populáció szakmai, szociális, nembeli és korfa szerinti tagozódásáról. Nincs értékelhető statisztika a szóban forgó népesség dinamikájáról, arról, hogy csökkenőfélben van-e a kivándorlás, felgyorsul vagy éppen stagnál, miként módosul a célországok rangsora, milyen a szétszakadt családok aránya, és egyáltalán... mi is történik azokkal, akik másutt boldogulnak, de (legalább) szavazati joguk révén hazájukhoz kötődnek. A határon túli románokért felelő kormányzati szervnek nincs átfogó, középtávú elképzelése: a(z amúgy jelképes) forrásokat eddig jórészt a Pruton túlra és a szerbiai Timoc völgyére irányította, kampányszerűen és enyhének mondható hatékonysággal.
Ez hát a rövidre fogott helyzetkép, amelyre átmenő jegyet csak akkor adhat a semleges tanári testület, ha fel szeretne zárkózni az épp lezajlott érettségi tunningolt sikersztorijához. Eközben pedig a bukaresti törvényhozás úgy ment el nyaralni, hogy nem tisztázta a külhoni román állampolgárok szavazati feltételeit. Az elektronikus voks esett, érthető módon (senki sem bízna holmi szoftverekben, amikor még az időjárást is lehet kormányzati és ellenzéki módon ismertetni – egyforma hitelességi hányadossal). A levélben leadott szavazat tűnik életszerűbbnek, meg a hozzáutalt előzetes bejelentkezés. A tervezet szerint a külhoniaknak ugyanúgy két szenátora és négy képviselője lenne, mint eddig, miközben számarányuk (és a nemzetgazdasághoz való hozzájárulásuk) változatlanul magas. De hát nem is tudjuk, hogy éppen mekkora..
Rostás-Péter István
Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés László korruptmentes RMDSZ-t akar
Az RMDSZ-től elvárható, hogy egyértelműen és határozottan a korrupcióellenes küzdelem oldalán álljon – jelentette ki közleményében Tőkés László európai parlamenti képviselő.
„Más szóval ne csak az alaptalanul vagy méltatlanul meghurcolt RMDSZ-es közszereplőket védelmezze, hanem saját korruptjaitól is próbáljon megszabadulni. Már csak európai néppárti tagsága is erre kötelezné legnagyobb érdekszövetségünket” – fogalmaz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Tőkés sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának legutóbbi ülésén – amely a romániai helyzetet tűzte napirendre –, Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő „az amúgy jogosan felvetett kisebbségi jogok fedezékéből szólva a korrupcióellenes harc jegyében folyó politikai leszámolásra helyezte a hangsúlyt ahelyett, hogy a nemzetiségre való tekintet nélküli, pártatlan eljárást sürgette volna”.
A közlemény rámutat: a román parlament nemcsak Victor Ponta kormányfőnek, hanem Borbély László RMDSZ-es képviselőnek is védelmet nyújtott az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) bűnvádi eljárásával szemben. „Amint az már annak idején is nyilvánvaló volt, a Kiss Sándor vezette bihari RMDSZ kétes gazdasági szerepet játszó nomenklatúra tagjai, nevezetesen Biró Rozália és Szabó Ödön is nem másért, mint a parlamenti mentelmi jog megszerzése céljából választatták meg magukat szenátornak, illetve képviselőnek” – olvasható továbbá Tőkés közleményében.
Emlékeztet: Kiss Sándor ellen júniusban többrendbeli pénzmosás, csúszópénz elfogadása, befolyással való üzérkedés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat a DNA. „Erdélyi magyar közösségünk jól felfogott érdeke volna, hogy az RMDSZ elébe menjen a várható fejleményeknek, de legalábbis elhatárolódjon a feltételezhető vagy vélelmezhető – tényleges – korrupciós ügyektől” – írja Tőkés.
Az EP-képviselő szerint örvendetes, hogy „az igen gyakran kettős mércét alkalmazó” uniós intézmények ingerküszöbét is elérte végre a romániai korrupció. Emlékeztetett, Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke határozottan felszólította Romániát, hogy az igazságszolgáltatás munkáját ne akadályozza – amint azt a román törvényhozás Victor Ponta miniszterelnök korrupciós ügyében teszi.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Idén is bővül a Sapientia csíkszeredai kínálata
Két hétig várják a jelentkezőket a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karaira. Az alapképzések felvételeiről érdemes tudni, hogy a gazdasági szakok esetében július 13–23. között (szombaton is) naponta 9 és 15 óra között várják a jelentkezőket, az eredményhirdetést július 24-én tartják.
A humán szakokra július 12–22. között naponta 9–15 óra között várják a jelentkezőket, eredményhirdetés szintén július 24-én lesz. A magiszteri képzéseken változó a beiratkozások időpontja, ezekről a www.sapientia.ro honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Az alapképzésre legalább annyi jelentkezőt várnak, mint egy esztendővel ezelőtt: arra számítanak, hogy betelnek az ingyenes helyek, és a tandíjas helyek legalább 10 százalékát is elfoglalják. Újdonságnak számít, hogy a gazdasági és humán szakokra felvételizők egy része bizonyos kedvezményekkel indulhat a beiratkozáskor.
„Minden tudományterületünknek van egy évközi versenye, amelyen középiskolások vehetnek részt. A kiválóan teljesítőknek előfelvételit biztosítunk – magyarázta Makó Zoltán dékán. – Íme egy példa: a Pénzidomár elnevezésű pénzügyi és gazdasági vetélkedőnkön 1., 2. vagy 3. helyet elérő volt középiskolások a gazdasági szakok esetében 10-es jeggyel nyernek felvételt egy tandíjmentes helyre."
Folytatják a felújítást
Folytatódik a Sapientia egyetem csíkszeredai épületének felújítása: a munkálatok nyáron sem szünetelnek. Újrabútorozzák a kollégiumi szobákat, új felszereléssel látják el az informatikai, tolmács-, élelmiszer-tudományi és biokémiai laboratóriumokat, felújítják a létesítmény folyosóit, a hallgatók számára pedig egy klubhelyiséget alakítanak ki.
Bővül a csíkszeredai helyszín képzési kínálata is: a következő tanévtől indítják az alkalmazott közgazdaságtan és pénzügyi magiszteri képzést. Újdonság az is, hogy a vezetés és szervezés szak magiszteri képzésére idén felvételizők a képzés végén két oklevelet kapnak, egyet a Sapientiától, egy másikat pedig a Budapesti Corvinus Egyetemtől.
Amint azt korábban jeleztük, összevonják a két csíkszeredai kart, azaz visszatérnek a kezdeti, 2001-ben kitalált szervezési formára. Erről a fontos változásról Makó a következőképpen nyilatkozott: „mivel a csíkszeredaiak és a környéken lakók eddig sem karokban gondolkodtak, hanem helyszínben, többek között ezért döntött úgy az egyetem vezetősége, hogy változtat az eddigi szervezési formán".
A tulajdonképpeni változtatás mögött nemcsak ez, hanem sokkal inkább gazdasági és oktatásszervezési érvek álltak, húzta alá Makó Zoltán. Az egyetem szenátusa két és fél hónapja döntött a Gazdaság- és Humán Tudományok, valamint a Műszaki és Társadalomtudományi Kar összevonásáról, ennek engedélyezését pedig az oktatási minisztériumtól is igényelték, amely jóváhagyta a kérést.
Kozán István
Krónika (Kolozsvár)

Lovasíjászrekord az Óriáspince-tetőn
Világrekordot állított fel Pászka Lehel, aki kantár és nyereg nélkül ülte meg vágtázó lovát, és lovaglás közben 15 céltáblát talált el nyíllal a hét végi Székely Vágta helyszínén, a Maksa melletti Óriáspince-tetőn.
A hétfőn felállított rekordot rögzítették, a vágatlan felvételt a Guinness Világrekordok bizottsága számára is elküldik. A lovasíjász négyszáz méteres távon vágtázott, a pályán több mint huszonöt méter távolságra és másfél méter magasba kihelyezett céltáblákra lőtt, miközben a lovon semmilyen felszerelés – még patkó – nem volt – mindezt pedig 37,74 másodperc alatt.
Pászka a világrekord felállításával kapcsolatban elmondta, azért bizonyult nehéznek a megvalósítás, mert a pálya alakja miatt a centrifugális erő miatt könnyen lesodródhatott volna a ló hátáról. Az állatnak ugyanis csatatempóban kellett vágtáznia, az esést ilyenkor elkerülni pedig csak úgy lehet, ha teljes harmóniában van egymással ló és lovas.
A bravúrról videofelvétel is készült, ezt egy, a lovast követő terepjáróról rögzítették, vágatlan változatát a teljes dokumentációval együtt a Guinness Világrekordok bizottságának is elküldik.
Pászka Lehel az elmúlt évben már világrekordot döntött, az akkori és az idei közti különbség csupán annyi, hogy tavaly 15 céltábla helyett 14-re lőtt, ám teljesítményét nem hitelesítette a világrekordokat jóváhagyó bizottság. Akkor több hónapos felkészülés előzte meg a próbálkozást, ám az edzés azóta is folytatódott, hogy idén még jobb eredményt érhessen el.
A hétfőn megvalósított produkciót a lovasíjász a hétvégi Székely Vágta alkalmával megismétli. Huszonhét székelyföldi település lovasa áll rajthoz a vágtán a Maksa melletti Óriáspince-tetőn – közölték az esemény honlapján a szervezők. A versenyzők közül nyolcan a nem igazolt eredetű lovak és lovasaik számára szervezett Góbé futamra neveztek be.
A tavalyinál többen vesznek részt igazolt eredetű lovakkal a versenyen. Sztakics Éva Judit főszervező szerint az eltelt öt év azt bizonyítja, hogy a Székely Vágta megmozgatta a székelyföldi lovas társadalmat. A lóállományra is jó hatással van, hogy a székelyek beszerezték a megfelelő lovakat.
A lovak eredetigazolásának a kérdését az teszi fontossá, hogy a Nemzeti Vágta szabályzata szerint angol telivérrel nem lehet benevezni a versenyre. Az pedig, hogy egy ló nem angol telivér, csak az eredetére vonatkozó iratokkal igazolható. 2013-ban lova eredetigazolásának a hiányosságai miatt nem vehetett részt a Nemzeti Vágtán a Székely Vágta győztese.
Az idei résztvevők többsége is Kovászna megye településeiről érkezik, Hargita megyét hét, Maros megyét pedig egy lovas képviseli. A Székely vágta előfutamait szombaton tartják. Ekkor tartanak ugyanakkor egyes-, kettes- és négyesfogathajtó versenyt is, melyre 15-20 fogat benevezését várják.
Szombaton este a rendezvény keretében mutatják be a Mátyás az igazságos című rockoperát a Magyar Nemzeti Lovas Színház, a Háromszék Táncegyüttes és helyi lovasok közreműködésével. A Székely Vágta vasárnap délutáni döntője előtt a hagyományőrző huszárok tartanak lovas harcászati bemutatót az Óriáspince-tetőn. A Székely Vágtára egyébként felújították az Óriáspince-tetőn nyolc éve felállított Háromszéki magyarok emlékparkját. Az építmény eredetileg fenyőfából elkészített elemeit tölgyfa elemekre cserélték.
Bencze Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Gelencén Isten választottai
Méltóságteljes papitalálkozó
A munkanapra való tekintettel viszonylag kevés hívő jelenlétében tartották a Felsőháromszéken született római katolikus egyházi méltóságok első találkozóját. Az ünnepi szentmisén a papságon kívül Tamás József segédpüspök is részt vett, ő prédikált, ugyanakkor a környékbeli papság is képviseltette magát.
A találkozó kezdeményezője néhai Harai Pál ny. kanonok, egykori medgyesi plébános volt, akinek az ötletét Pakó Benedek ny. kanonok karolta fel, és szervezte meg az eseményt. A Sepsiszentgyörgyön élő plébánost Bereczi István gelencei plébános is segítette munkájában, és ötvennél több egyházi méltóságot hívtak meg az eseményre, viszont különböző okok miatt csupán 36-an jelentek meg Erdély különböző szegleteiből, illetve Magyarországról.
A püspök prédikációjában az egyházi hivatás fontosságát hangsúlyozta, elmondva, hogy valójában az egyház és Isten választja a tagjait, és nem a papság választja az egyházat. Az esemény végén a püspök a szaladári ravatalozóházat is megszentelte. Az eseményekről részletesebben soron következő Gelencei Körképünkben részletesen beszámolunk.
Bartos Lóránt
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A Magyar Unitárius Egyház főtanácsi üléséről
A Magyar Unitárius Egyház legfőbb döntéshozó és felügyelő hatósága, a Főtanács július 3-án Kolozsváron ülésezett, tudtuk meg sajtóközleményükből.
Az összesen 119 tagú, világi és lelkészi képviselőkből álló Főtanács ülése a Kolozsvár-belvárosi unitárius templomban istentisztelettel kezdődött, ezután a János Zsigmond Unitárius Kollégium Felvinczi György dísztermében folytatta munkálatait. A határozatképesség megállapítása és a tárgysorozat elfogadása után a Főtanács megemlékezett a közelmúltban elhunytakról, majd tiszteletbeli címek odaítéléséről döntött.
Az ülés gerincét az elmúlt év egyházkormányzati munkáját összegző jelentések értékelése képezte.
Ünnepi gála keretében a Főtanács elismerő oklevélben részesítette és méltatta a kiemelkedő teljesítményű egyházközségek, intézmények, lelkészek és világi vezetők egyházszolgálatát, köztük az Árkosi Unitárius Egyházközséget és Bíró Attila lelkészt. Elismerő okleveleket adtak át az egyházköri találkozók (Tordai-Hasadéki Találkozó, Marosi Egyházköri Találkozó, Küküllői Egyházköri Találkozó, Firtosi Találkozó, Szejkefürdői Unitárius Találkozó, Olt menti Találkozó, Vadasi Találkozó) mindenkori szervezőinek, köztük a Háromszék-Felsőfehéri Unitárius Egyházkörnek.
Szintén a gálán került sor Az én egyházközségem küldetése című esszépályázat és az egyházi beszédpályázat eredményhirdetésére, valamint az Unitárius–Univerzalista Nemzetközi Tanács (ICUU) megalakulása 20. évfordulójának méltatására.
A főtanácsi vacsorán a Berde-serleggel tartott hagyományos pohárköszöntőt ez alkalommal Farkas Emőd főgondnok mondta.
Márkó László, a Magyar Unitárius Egyház médiareferense
Közlemény
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Egyesek épp ott haltak meg
Nagyvárad alpolgármestere bunkó
Amióta hozzáláttak a nagyváradi Szent László-téren végzett felújítási munkálatokhoz, sorra kerülnek elő a múlthoz fűződő régészeti leletek. A polgárok jó része örül a múlt feltárásának, ám vannak olyanok, akiket ez egyértelműen zavar.
Találtak itt már két titokzatos kutat, több mint háromszáz éves csontvázmaradványokat, kerámia-töredékeket, bonyolult csatornahálózatot és tizenhetedik vagy tizennyolcadik századi útburkolatot egyaránt. Közismert tény, hogy a Várad szívében található Szent László-templom alatt a 2007-es tatarozási munkálatok végzése közben felhalmozott csontokat találtak – ezek feltárása a római katolikus püspökség közlése szerint folyamatban van.
A mostani munkálatok során a környék megbolygatásával újabb csontok kerültek elő. Mircea Mălan, Nagyvárad alpolgármestere az újabb régészeti leletek felbukkanásának apropóján tartott keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy mindig aggódik, amikor régészeti feltárásokat végeznek a téren, mert ezek akadályozzák a felújítási munkálatokat.
„Az nyilvánvaló, hogy egyméteres mélységben nem találni semmit, de amint mélyebbre ásunk, azonnal előkerülnek mindenféle csontok. Egyeseknek nem volt más dolguk, mint itt meghalni.” – nyilatkozta az Erdon.ro beszámolója szerint a városi alpolgármester. Hozzáállását ismerve joggal merülhet fel a kérdés, hogy a nagyváradi magyarság számára jelképes régészeti leletek közül mennyit tártak fel valójában, és mennyit hagytak a sürgető határidők miatt végleg betemetni.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Megalapozott-e a Ráduly Róbert elleni Sapientia-vád?
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai épületének felújítása körüli vélt törvénytelenségek képezik a Ráduly Róbert volt csíkszeredai polgármester ellen indított bűnvádi eljárás fő vádpontját. A korrupcióellenes ügyosztály (DNA) által megfogalmazott vádirat szerint Csíkszereda polgármestere megfelelő dokumentáció hiányában írta alá a Sapientia csíkszeredai épületének felújításához szükséges engedélyt. A másik vádpont szerint az időközben lemondott polgármester 270 lejjel károsította meg a polgármesteri hivatalt, amikor szolgálati kocsiját magáncélra használta. Jogászok szerint a második vádpont légből kapott – ilyen alapon az ország legtöbb polgármesterét el lehetne ítélni –, ezért a DNA minden bizonnyal az első vádpont bizonyítását szorgalmazza.
Maszkosok és iratok
Az 1977-ben szállodának épült csíkszeredai, belvárosi épületet a Sapientia kuratóriuma 15 évvel ezelőtt vásárolta meg oktatási célra, de csak jóval később, 2014 augusztusában kezdődhettek el a felújítási munkálatok. A mintegy kétmillió euróba kerülő átalakítások során új arculatot kapott az épület homlokzata, elvégezték a hőszigetelési munkálatokat, új tantermeket és laboratóriumokat alakítottak ki, illetve felújították a kollégiumi szobákat. Dávid László, az EMTE rektora a felújítási munkálatokról, illetve az azt megelőző engedélyeztetési eljárásról beszélt az Erdélyi Naplónak.
„Nem volt annyi pénzünk, hogy az épületet teljesen átépítsük. Végül az a döntés született, hogy a létező keretből fentről lefelé haladva kell elvégezni az átalakítási munkálatokat, hogy az épület az oktatás és a bentlakások szempontjából egyaránt maximálisan ki legyen használva. Az ingatlan szerkezeti felépítésén annyit változtattunk, hogy a felújítási munkálatokat tervező cég javaslatára az épület régebben felépített részét kiegyenesítettük” – sorolta a rektor. Állítása szerint az engedélyeztetési eljáráshoz szükséges dokumentáció benyújtása az építtetővel szerződéses viszonyban levő tervező cég feladata volt. Ezt a céget versenypályázat nyomán választotta ki a Sapientia, amelynek vezetősége minden szempontból elégedett az építészek munkájával.
A DNA a polgármesteri hivatal által kibocsátott építkezési engedélyben talált kifogásolni valót. A felújítási munkálatok már befejeződtek, az épületet átadták, a Sapientia vezetősége pedig semmit nem tudott arról, hogy az építkezési engedély körül valami nincs rendben. Csak akkor értesültek róla, amikor egy júniusi reggelen maszkos csendőrök kértek bebocsátást az épületbe, kilátásba helyezve, hogy ha nem engedik be őket, erőszakkal hatolnak be. A helyszínre érkező csíkszeredai dékánokkal végül abban egyeztek ki, hogy a kért dokumentumokat a rendelkezésükre bocsátja az egyetem. A DNA megbízásából a rendőrök minden olyan iratot magukkal vittek, ami a felújítást lehetővé tevő építkezési engedélyhez kapcsolódott.
Hivatalnoki kekeckedések
A rektor szerint az oktatási minisztériummal való kapcsolattartás döcög, de Romániában minden így működik, ezért szakmai ügyintézés szempontjából nem tartja az EMTE-t hátrányosabb helyzetű intézménynek a többi romániai egyetemnél. Dávid László a nagy gondot abban látja, hogy alapvető kérdésekben nem sikerült előbbre jutni. Nem érti például, miért kell egy magyar állami finanszírozású egyetemet magánegyetemként besorolni, kizárva ezzel a román állami támogatás lehetőségét. Az előző román–magyar kormányülések napirendjén szereplő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román–magyar vegyes finanszírozásának lehetősége az utóbbi években teljesen feledésbe merült, nincs semmilyen előrelépés. A Sapientiának már volt peres ügye is az állammal, miután a Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy akkreditáció előtt az EMTE-nek nem lett volna joga pályázni. Az egyetem viszont csak úgy nyerhetett akkreditációt, ha érvényes kutatási pályázatai vannak, amire az Országos Kutatási Ügynökség adott lehetőséget és engedélyt. A számvevőszék elleni pert végül is a kutatási ügynökséggel közösen nyerték meg, ma pedig az EMTE minden szinten akkreditáltan, törvényesen működik. A rektor szerint ilyen és ehhez hasonló pótcselekvéseket tapasztaltak a román hivatalosságok részéről, az egyetem azonban törvénytisztelő módon minden, a törvényes működéshez szükséges feltételt teljesít.
Mondvacsinált ürügyek
Az építkezési engedélyek kibocsátása országszerte vontatottan halad, nincs ez másként Csíkszeredában sem. A rektor szerint a tervező cég minden szükséges dokumentációt benyújtott a polgármesteri hivatalhoz, az engedélyeztetési folyamat azonban húzódott. Közeledett a téli időszak, a diákoknak lakást kellett biztosítani, a tulajdonost pedig szorította az idő. Megkérték a polgármestert, sürgesse meg a folyamatot. „Ráduly Róbert semmi törvénytelenséget nem követett el ezzel: az illetékes ügyosztály aláírásával végül is kibocsátották az építési engedélyt, amit a törvényes előírások szerint ő is ellenjegyzett” – foglalja össze a történteket a rektor. Az ügyészség szerint azonban a polgármester hiányos iratcsomó alapján írta alá az épület felújítását lehetővé tevő engedélyt. A rektor ezt eleve kizártnak tartja, mert a városháza építkezéseket jóváhagyó és felügyelő szakemberei folyamatos kapcsolatban álltak a tervező cég építészével. Ha bármilyen okirat hiányzott volna, a több hónapos várakozási idő alatt csak szólnak a tervezőnek, aki azonnal pótolja a hiányzó dokumentációt.
A DNA ügyészei a meggyanúsított polgármester tudomására hozott vádak szerint azt kifogásolták, hogy az épület eredeti tervezőjének jóváhagyására is szükség lett volna az átalakítási munkálatok engedélyeztetéséhez. Ezt Dávid László abszurdnak tartja, miután a hetvenes évek derekán, azaz a negyven évvel ezelőtt tervezett szálloda tervező cége már a rendszerváltás után megszűnt. „Erről soha senki nem beszélt nekünk, az ügyészek találták ki, hogy valamilyen fogást találjanak a polgármesteren” – méltatlankodik az egyetem rektora.
Érdekes jelenség, amint a Sapientia kapcsán megfogalmazott vádakat újabb és újabb köntösbe öltöztették. Valószínűleg az ügyészek is rájöhettek, hogy nehéz lesz bíróság előtt egy tendenciózusan félremagyarázott törvénycikkely alapján vádat emelni a polgármester ellen: arra hivatkozni, hogy nem kérte ki egy rég nyugdíjba vonult építész beleegyezését az épület négy évtizeddel későbbi felújításához. A perirat annyiban változott, hogy az ügyészek kiderítették: a Sapientia csíkszeredai karának a szomszédságában lévő, 1930-ban épült ortodox templom műemléképület, aminek környékén kultuszminisztériumi engedélyre van szükség az építkezési, felújítási munkálatokhoz, amivel az építtető nem rendelkezett.
A főépítész a felelős
A romániai építkezéseket szabályozó törvényi keret kimondja, hogy valamennyi épület felújításához az épület egykori tervezőjének jóváhagyása, annak hiányában pedig részletes szakértői véleményezés szükséges az épület állagáról és szerkezeti állapotáról – jelentette ki lapunknak Andrej Štefančič kolozsvári építész, számos romániai egyházi építmény tervezője, illetve felújítója. Szerinte a több évtizeddel ezelőtt emelt épületek esetében szóba sem jöhet az egykori tervező jóváhagyása, ezért minden ilyen esetben a felújítás engedélyeztetését igénylő tervező cégnek részletes szakértői véleményt kell csatolnia az ügyiratcsomóhoz. Az építési engedélyek kibocsátásáért a városi polgármesteri hivatalok főépítésze és urbanisztikai vezetője felel. Ha egy építési engedéllyel utólag bármilyen gond adódik, elsősorban ők tehetők felelőssé a hibás vagy hiányos dokumentáció miatt, és csak ezt követően vizsgálják a felettes szerv, a polgármester felelősségét.
De ez a vádpont is vakvágányra futhat, hiszen Andrei Făgărăşanu, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke nyílt állásfoglalásban jelentette be, hogy az ortodox egyház nem kíván részt venni a visszaéléssel vádolt csíkszeredai polgármester, Ráduly Róbert bűnvádi perében, és erről nemcsak a polgármesteri hivatalt, hanem a Hargita Megyei Törvényszéket is értesíti. „A csíkszeredai ortodox parókia nem tekinti magát sértett vagy károsított félnek. A parókia lelkésze elmondta, örül az egyetemi épület felújításának, sem a tervezéssel, sem a munkálatokkal kapcsolatban nincs ellenvetése” – fogalmazott Dávid László.
Tisztázásra vár az egyetem
„Egyértelmű, hogy a Sapientiával kapcsolatban felmerülő vádpontok nem állják meg a helyüket, mi semmiféle törvénytelenséget nem követtünk el” – foglalja össze az egyetem vezetőségének álláspontját a rektor. Érthetetlennek tartja azt is, amit Ráduly Róbert oktatói munkájával kapcsolatban fogalmaznak meg az ügyészek: úgy próbálják felépíteni a vádat, mintha Ráduly elsősorban azért lenne hibás, mert a Sapientián tanított. Amikor az oktatói állásra pályázott, még nem volt polgármester, miután pedig elöljáró lett, az EMTE éppúgy fenntartotta törvényesen állását, mint szerte az országban az egyetemek az éppen parlamenti képviselők oktatói munkaszerződését.
Dávid szerint jogilag nem róható fel Rádulynak, hogy bedolgozóként – polgármestersége ideje alatt is – megtartott néhány órát az egyetemen. „Mi azt várjuk, hogy végre tisztázódjon, mi a vádpont az építkezési engedélyek kibocsátása ügyében. Egyelőre ezzel kapcsolatban nem lehet tudni semmi bizonyosat” – mondta a a Sapientia EMTE rektora
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)