Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2011. május 23.
Rosszul áll az őshonos kisebbségek ügye
Jakabffy Elemér politikus, író és lapszerkesztő születésének 130-ik évfordulója alkalmából Kisebbségvédelem a 20. és 21. században – Kisebbségi jogok a Népszövetségtől az Európai Unióig címmel tizedik alkalommal rendezték meg hétvégén Szatmárnémetiben a Jakabffy-napokat.
Az ünnepség keretében kisebbségi tanácskozást is tartottak.
Csökken a cigány népszaporulat
A meghívottak hangsúlyt helyeztek a cigánysággal kapcsolatos problémákra, ezek köré szerveződött Eckstein-Kovács Péter, a román államelnök kisebbségügyi tanácsosának mondandója is, aki hangsúlyozta: komoly előrelépések történtek Romániában e téren. Kiemelte például a közösségi mediátorok eredményeit, akik munkája nyomán várhatóan csökkenni fog a romák szaporodási rátája. Eckstein szerint míg 20 évvel ezelőtt egy cigányasszony általában 3,6 gyereket szült, ez az arány a közeljövőben várhatóan 2,4-re csökken majd. A következő népszámláláson azonban ennek ellenére a roma lakosság arányának növekedése várható, ugyanis a többi nemzet körében erősen érezteti hatását a gyerekvállalási kedv csökkenése, illetve az elvándorlás.
Az Unió nem szól bele
Tabajdi Csaba MSZP-s európai parlamenti képviselő Az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének lehetőségei és korlátai című előadásában kifejtette: az Uniónak lényegében nincsenek eszközei arra, hogy a tagországok esetében kisebbségi kérdésekben fellépjen. EU-n kívüli, illetve csatlakozási fázisban levő országok esetén hallatja ugyan néha a hangját, a felvétel után viszont már nincs módja befolyása érvényesítésére. Példaként felhozta a lettországi oroszok esetében tapasztalható visszalépést illetve a magyar kisebbség jogait csorbító szlovák nyelvtörvényt. „Vannak olyan ügyek, melyek elérik az Európai Unió ingerküszöbét, azonban ezek soha nem az őshonos kisebbségekkel kapcsolatosak” – fejtette ki Tabajdi, rámutatva, hogy az egyesült Európa országaiban gond van a többségi identitással is. Ez akkor látszik élesen, amikor egy erős identitású kisebbség, például a muszlimok megjelennek. A képviselő szerint a gond az, hogy a vezető politikusok a többségi identitással kapcsolatos kérdésekre nem adnak választ, vagy rossz válaszokat adnak. Hangsúlyozta, még jogszabálytervezetek szintjén sincs rendezve az őshonos kisebbségek ügye. Elismerte ugyanakkor a magyar EU-elnökség idején kidolgozott romastratégiát, sok sikert kívánva a magyar kormánynak a magyarországi cigányok munkába állítását célzó törekvésekhez.
Nemzetstratégiát sürgetett Szili
„Aki nem tudja, hogy merre hajózik, annak nincs jó szél” – szögezte le Szili Katalin, utalva arra, hogy a magyarságnak égető szüksége van egy olyan nemzetstratégiára, amely mögé kivétel nélkül felsorakozik minden politikai erő. A volt házelnök véleménye szerint nem szabad a magyarországi politikai közbeszédben olyan témáknak felmerülniük, amelyek árthatnak a határokon kívül élő magyarságnak. Autonómiaformák és lehetőségeik Európában és a Kárpát-medencében című előadásában számos példát hozott fel közösségi önrendelkezési formákra. Mint rámutatott, körülbelül 50 európai közösség rendelkezik valamilyen formában autonómiával, és minden nyolcadik uniós polgár kisebbségi helyzetben él, azonban egyelőre nem beszélhetünk tipizálható autonómiamodellről, ezt kidolgozni a jövő feladatai közé tartozik. A képviselő szerint ahogy Magyarország vezető szerepet vállalt az európai romastratégia kidolgozásában, úgy kell kezdeményezniük a magyar politikusoknak a kisebbségi jogokra vonatkozó szabályzatrendszer kidolgozását is. Szili Katalin szerint a rendszerváltás óta egyetlen olyan eset ismeretes, amikor a magyarországi pártok egyként álltak ki a határon túli kisebbségek érdekében, ez pedig a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban történt, ez tekintendő követendő példának a jövőre nézve.
Duray Miklós felvidéki író, politikus Változatlanság a változóban – Hogyan befolyásolta az EU-hoz való csatlakozás az elszakított magyar nemzetrészek helyzetét? címmel tartott beszédében kifejtette: a Kárpát-medencei, évtizedes etnikai konfliktusok a Szovjetunió szétesésével kiújultak. Hiába reménykedett abban a magyarság, hogy az ellentétek feloldódtak – a szocialista blokkba való tartozás idején a közös ellenségkép mindössze elfedte a mélyben húzódó problémákat. Rámutatott: nemcsak a nemzetiségi ellentétek terén ismétli magát a történelem, az igen erős külföldi befolyás is megmaradt. Állítása szerint a szovjet–amerikai hidegháborút az nyerte, akinek több pénze volt, a szovjet hatalom titkosszolgálata pedig már a 80-as években előre látta a vereséget. Ezért szervezte meg a ’89-es rendszerváltásokat, a „barbatrükköt” a közép-kelet-európai országokban, melyek során lényegében a kialakuló demokratikus társadalmakba átmentette hatalmát – emberei befolyásos politikusokká, cégvezetőkké lettek a volt szocialista államokban. Duray szerint Magyarország esetében az elmúlt 8 év történései igen jól illeszkednek ebbe a sorba.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)
Jakabffy Elemér politikus, író és lapszerkesztő születésének 130-ik évfordulója alkalmából Kisebbségvédelem a 20. és 21. században – Kisebbségi jogok a Népszövetségtől az Európai Unióig címmel tizedik alkalommal rendezték meg hétvégén Szatmárnémetiben a Jakabffy-napokat.
Az ünnepség keretében kisebbségi tanácskozást is tartottak.
Csökken a cigány népszaporulat
A meghívottak hangsúlyt helyeztek a cigánysággal kapcsolatos problémákra, ezek köré szerveződött Eckstein-Kovács Péter, a román államelnök kisebbségügyi tanácsosának mondandója is, aki hangsúlyozta: komoly előrelépések történtek Romániában e téren. Kiemelte például a közösségi mediátorok eredményeit, akik munkája nyomán várhatóan csökkenni fog a romák szaporodási rátája. Eckstein szerint míg 20 évvel ezelőtt egy cigányasszony általában 3,6 gyereket szült, ez az arány a közeljövőben várhatóan 2,4-re csökken majd. A következő népszámláláson azonban ennek ellenére a roma lakosság arányának növekedése várható, ugyanis a többi nemzet körében erősen érezteti hatását a gyerekvállalási kedv csökkenése, illetve az elvándorlás.
Az Unió nem szól bele
Tabajdi Csaba MSZP-s európai parlamenti képviselő Az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének lehetőségei és korlátai című előadásában kifejtette: az Uniónak lényegében nincsenek eszközei arra, hogy a tagországok esetében kisebbségi kérdésekben fellépjen. EU-n kívüli, illetve csatlakozási fázisban levő országok esetén hallatja ugyan néha a hangját, a felvétel után viszont már nincs módja befolyása érvényesítésére. Példaként felhozta a lettországi oroszok esetében tapasztalható visszalépést illetve a magyar kisebbség jogait csorbító szlovák nyelvtörvényt. „Vannak olyan ügyek, melyek elérik az Európai Unió ingerküszöbét, azonban ezek soha nem az őshonos kisebbségekkel kapcsolatosak” – fejtette ki Tabajdi, rámutatva, hogy az egyesült Európa országaiban gond van a többségi identitással is. Ez akkor látszik élesen, amikor egy erős identitású kisebbség, például a muszlimok megjelennek. A képviselő szerint a gond az, hogy a vezető politikusok a többségi identitással kapcsolatos kérdésekre nem adnak választ, vagy rossz válaszokat adnak. Hangsúlyozta, még jogszabálytervezetek szintjén sincs rendezve az őshonos kisebbségek ügye. Elismerte ugyanakkor a magyar EU-elnökség idején kidolgozott romastratégiát, sok sikert kívánva a magyar kormánynak a magyarországi cigányok munkába állítását célzó törekvésekhez.
Nemzetstratégiát sürgetett Szili
„Aki nem tudja, hogy merre hajózik, annak nincs jó szél” – szögezte le Szili Katalin, utalva arra, hogy a magyarságnak égető szüksége van egy olyan nemzetstratégiára, amely mögé kivétel nélkül felsorakozik minden politikai erő. A volt házelnök véleménye szerint nem szabad a magyarországi politikai közbeszédben olyan témáknak felmerülniük, amelyek árthatnak a határokon kívül élő magyarságnak. Autonómiaformák és lehetőségeik Európában és a Kárpát-medencében című előadásában számos példát hozott fel közösségi önrendelkezési formákra. Mint rámutatott, körülbelül 50 európai közösség rendelkezik valamilyen formában autonómiával, és minden nyolcadik uniós polgár kisebbségi helyzetben él, azonban egyelőre nem beszélhetünk tipizálható autonómiamodellről, ezt kidolgozni a jövő feladatai közé tartozik. A képviselő szerint ahogy Magyarország vezető szerepet vállalt az európai romastratégia kidolgozásában, úgy kell kezdeményezniük a magyar politikusoknak a kisebbségi jogokra vonatkozó szabályzatrendszer kidolgozását is. Szili Katalin szerint a rendszerváltás óta egyetlen olyan eset ismeretes, amikor a magyarországi pártok egyként álltak ki a határon túli kisebbségek érdekében, ez pedig a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban történt, ez tekintendő követendő példának a jövőre nézve.
Duray Miklós felvidéki író, politikus Változatlanság a változóban – Hogyan befolyásolta az EU-hoz való csatlakozás az elszakított magyar nemzetrészek helyzetét? címmel tartott beszédében kifejtette: a Kárpát-medencei, évtizedes etnikai konfliktusok a Szovjetunió szétesésével kiújultak. Hiába reménykedett abban a magyarság, hogy az ellentétek feloldódtak – a szocialista blokkba való tartozás idején a közös ellenségkép mindössze elfedte a mélyben húzódó problémákat. Rámutatott: nemcsak a nemzetiségi ellentétek terén ismétli magát a történelem, az igen erős külföldi befolyás is megmaradt. Állítása szerint a szovjet–amerikai hidegháborút az nyerte, akinek több pénze volt, a szovjet hatalom titkosszolgálata pedig már a 80-as években előre látta a vereséget. Ezért szervezte meg a ’89-es rendszerváltásokat, a „barbatrükköt” a közép-kelet-európai országokban, melyek során lényegében a kialakuló demokratikus társadalmakba átmentette hatalmát – emberei befolyásos politikusokká, cégvezetőkké lettek a volt szocialista államokban. Duray szerint Magyarország esetében az elmúlt 8 év történései igen jól illeszkednek ebbe a sorba.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)
2011. május 23.
Tisztelgés Szent László előtt
Egyházmegyei zarándoklati nappá lett idéntől Szent László ünnepe, melyet a helyi hagyomány szerint húsvét 5. vasárnapján tartanak a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyében.
Ennek megfelelően az egyházmegye papjait és híveit meghívták, hogy a vasárnap tartandó ünnepen zarándokoljanak el az egyházmegye főtemplomához, a nagyváradi székesegyházhoz és Szent László ereklyéihez – áll az egyházmegye lapunkhoz eljuttatott közleményében.
A zarándoklati nap programja 10 órakor kezdődik a zarándokok fogadásával, akik közösen végzett imákkal és énekekkel róhatják le tiszteletüket a lovagkirály székesegyházban elhelyezett ereklyéje előtt. Az ünnepi szentmise 11 órakor kezdődik, ezt Böcskei László megyéspüspök mutatja be a jelen lévő papokkal és hívekkel közösen. A szentmise után tartják meg a körmenetet, amikor a jelenlévők kivonulnak a városalapító király hermájával a székesegyház előtti térre. A körmenet után a székesegyházba a hívek a Te Deum (Téged Isten dicsérünk) kezdetű imádság eléneklésével adnak hálát Istennek a kapott javakért és a lelki megerősödés ezen alkalmáért.
Az ünnepet idén a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület tagjai is megtisztelik jelenlétükkel, akik a győri körmenetek alkalmával szokták kísérni a lovagkirály hermáját. A díszalegység határőr-egyenruhában kíséri majd Szent László király nagyváradi hermáját, akárcsak Győrött szokta. Ezzel jelképes hidat épít az egyesület Szent László városa, Nagyvárad és Győr városa között, áll a közleményben.
A nagyváradi egyházmegye ezen ünnepére a szomszédos egyházmegyék azon plébániái is meghívást kaptak, amelyek Szent Lászlót tisztelik védőszentjükként. A meghívott tizenkét plébánia közül többen is jelezték, hogy a hívek egy csoportja együtt kíván ünnepelni ezen a napon a nagyváradiakkal. A zarándoklatra a nagyváradi egyházmegye egy imafüzettel készült, melyben a leggyakoribb imák mellett Szent László király életéről találnak összefoglalót a jelenlévők. Benne vannak azok az imák és ájtatosságok is, amelyeket a hívek Szent László tiszteletére szoktak elmondani, illetve a személyéhez kapcsolódó legendák és mondák is megtalálhatók a kiadványban. Az egyházmegye vezetősége valamennyi hívét és minden érdeklődőt vár a kiemelkedő egyházi eseményre. (Emlékszoba a vincés nővéreknek. Tanulni kell az elődök példájából, és továbbadni azt az utókornak – hangsúlyozta Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök a Szent Vince Intézet emlékszoba-avatóján. A nagyváradi egyházmegye főpásztora kedden, a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében szentelte fel a Szent László Gimnáziumban kialakított emlékszobát, hisz a Nogáll utcai épületben korábban a vincés nővérek intézete működött. A rendezvényen Zalder Éva iskolaigazgató kiemelten köszöntötte a tanítórend tagjait, rámutatva: munkájukkal nemcsak iskolát, történelmet is építettek. Fodor József általános helynök az iskolaalapító Nogáll János püspök életét és munkásságát ismertette, míg Módi Blanka tanítónő, vincés nővér vetített képes előadásában a rend történetét mutatta be a jelenlévőknek. Kiderült, a vincések az ausztriai Grazból érkeztek Váradra 1878. decemberében, ahol 1924-ben már tartományházat avattak, és a kommunista rendszer bevezetéséig 24 rendházban 210 nővér tevékenykedett. Az emlékszobát megszentelő Böcskei László püspök kifejtette, ez nemcsak a szemlélődés, hanem a jövőbe tekintés eszköze kell hogy legyen.)
Krónika (Kolozsvár)
Egyházmegyei zarándoklati nappá lett idéntől Szent László ünnepe, melyet a helyi hagyomány szerint húsvét 5. vasárnapján tartanak a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyében.
Ennek megfelelően az egyházmegye papjait és híveit meghívták, hogy a vasárnap tartandó ünnepen zarándokoljanak el az egyházmegye főtemplomához, a nagyváradi székesegyházhoz és Szent László ereklyéihez – áll az egyházmegye lapunkhoz eljuttatott közleményében.
A zarándoklati nap programja 10 órakor kezdődik a zarándokok fogadásával, akik közösen végzett imákkal és énekekkel róhatják le tiszteletüket a lovagkirály székesegyházban elhelyezett ereklyéje előtt. Az ünnepi szentmise 11 órakor kezdődik, ezt Böcskei László megyéspüspök mutatja be a jelen lévő papokkal és hívekkel közösen. A szentmise után tartják meg a körmenetet, amikor a jelenlévők kivonulnak a városalapító király hermájával a székesegyház előtti térre. A körmenet után a székesegyházba a hívek a Te Deum (Téged Isten dicsérünk) kezdetű imádság eléneklésével adnak hálát Istennek a kapott javakért és a lelki megerősödés ezen alkalmáért.
Az ünnepet idén a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület tagjai is megtisztelik jelenlétükkel, akik a győri körmenetek alkalmával szokták kísérni a lovagkirály hermáját. A díszalegység határőr-egyenruhában kíséri majd Szent László király nagyváradi hermáját, akárcsak Győrött szokta. Ezzel jelképes hidat épít az egyesület Szent László városa, Nagyvárad és Győr városa között, áll a közleményben.
A nagyváradi egyházmegye ezen ünnepére a szomszédos egyházmegyék azon plébániái is meghívást kaptak, amelyek Szent Lászlót tisztelik védőszentjükként. A meghívott tizenkét plébánia közül többen is jelezték, hogy a hívek egy csoportja együtt kíván ünnepelni ezen a napon a nagyváradiakkal. A zarándoklatra a nagyváradi egyházmegye egy imafüzettel készült, melyben a leggyakoribb imák mellett Szent László király életéről találnak összefoglalót a jelenlévők. Benne vannak azok az imák és ájtatosságok is, amelyeket a hívek Szent László tiszteletére szoktak elmondani, illetve a személyéhez kapcsolódó legendák és mondák is megtalálhatók a kiadványban. Az egyházmegye vezetősége valamennyi hívét és minden érdeklődőt vár a kiemelkedő egyházi eseményre. (Emlékszoba a vincés nővéreknek. Tanulni kell az elődök példájából, és továbbadni azt az utókornak – hangsúlyozta Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök a Szent Vince Intézet emlékszoba-avatóján. A nagyváradi egyházmegye főpásztora kedden, a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében szentelte fel a Szent László Gimnáziumban kialakított emlékszobát, hisz a Nogáll utcai épületben korábban a vincés nővérek intézete működött. A rendezvényen Zalder Éva iskolaigazgató kiemelten köszöntötte a tanítórend tagjait, rámutatva: munkájukkal nemcsak iskolát, történelmet is építettek. Fodor József általános helynök az iskolaalapító Nogáll János püspök életét és munkásságát ismertette, míg Módi Blanka tanítónő, vincés nővér vetített képes előadásában a rend történetét mutatta be a jelenlévőknek. Kiderült, a vincések az ausztriai Grazból érkeztek Váradra 1878. decemberében, ahol 1924-ben már tartományházat avattak, és a kommunista rendszer bevezetéséig 24 rendházban 210 nővér tevékenykedett. Az emlékszobát megszentelő Böcskei László püspök kifejtette, ez nemcsak a szemlélődés, hanem a jövőbe tekintés eszköze kell hogy legyen.)
Krónika (Kolozsvár)
2011. május 23.
Nagyvárad első református énekeskönyve
Nagyvárad – Nagyvárad történetének viharos időszakában, az 1560-as évek kemény hitvitái közepette „született meg” 1566-ban a Váradi énekeskönyv Raphael Hoffhalter nyomdájában. Erre emlékeztek a Festum Varadinum keretében múlt szombaton délután a nagyvárad-olaszi református templomban.
1561-ben, a Czeglédi György váradi házában tartott lelkésztalálkozón fogalmazódott meg az a hitvallás, amit később a debreceni 1562-es zsinaton el is fogadtak, és amelyből való a következő részlet: „Az éneklést az istentisztelet alkotó részének tekintvén, hibáztatjuk azokat, akik némán ülnek a templomban, az éneklésben nem vesznek részt, csak hang nélkül akarnak a szívökben mormolni, holott az Úrnak lelke azt parancsolja, hogy lélekkel, azaz szívvel, éretelemmel, oktatólag s intőleg zengedezzük az énekeket a gyülekezettel együtt”.
Őszintén Isten előtt
A fentebb leírtak abban az Emlékkönyvben olvashatóak, amelyet a Váradi énekeskönyv– amely csak egyetlen példányban maradt fenn, s a Wolfenbüttel-i (Németország) egyetemi könyvtárban őrzik – jubileumának alkalmára adtak ki, s amelyet szintén bemutattak a szombati rendezvényen. A várad-olaszi templomban Veres-Kovács Attila lelkipásztor köszöntötte a jeles eseményre összegyűlteket, hangot adva véleményének, miszerint a Festum Varadinumból „nem szabad kihagyni az Urat”, hiszen csak így lehet igazán szép és nemesítő. Igehirdetésében Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke arra hívta fel a figyelmet: egy jobb világ elérése érdekében, amely mindannyiunk vágya és álma, saját magunkkal is őszintén szembe kell néznünk, és feltennünk a kérdést: mi mennyire voltunk igazak? „Isten előtti őszinteség szükséges ahhoz, hogy a gyógyulás bekövetkezzen”, hangsúlyozta a KREK püspöke.
Az esemény keretében Várad és énekeskönyve címmel dr. Fekete Csaba debreceni egyházzenész, kutató könyvtáros tartott elődást, míg Brúgós Anikó, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója a jubileumi alkalomra megjelenő emlékkötetet mutatta be. Ez tanulmányokat, interjúkat tartalmaz, gyakorlati és elméleti kérdésekkel foglalkozik az egyházzene területéről, rálátást nyújtva a gyülekezeti éneklés múltjára, jelenére és jövőjére, annak a gondolatnak a szellemében, hogy „nem hagyhatjuk, hogy elvesszen egy szó sem, egy hang sem – egy dallam sem”. Az ünnepi eseményre egyébként a szervezők kiállítással is készültek: a régi és egyedi kivitelezésű énekeskönyvek mintegy két hétig lesznek megtekinthetőek a templomban.
„Szólj ötágú síp…”
Valódi lelki és szellemi feltöltődést nyújtott a rendezvényen a Debreceni Református Kollégium Magyar Örökség díjas énekkarának, a Kántusnak a fellépése. Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy, illetve Baliga Kálmán vezényletével a Váradi énekeskönyvből szólaltattak meg gyönyörű alkotásokat, mély átéléssel közvetítve azokat a hallgatóságnak. Az Istent dicsőítő dallamok így valóban életre keltek, és közösséget is kovácsoltak, hiszen az egyiknek a refrénjét Berkesi Sándor gyors „énekórájának” köszönhetően már együtt énekelték a debreceni vendégek és a nagyváradiak: „Szólj ötágú síp, / Zengj magyar ének, / adj hálát az ég nagy Istenének!”
Tököli Magdolna
erdon.ro
Nagyvárad – Nagyvárad történetének viharos időszakában, az 1560-as évek kemény hitvitái közepette „született meg” 1566-ban a Váradi énekeskönyv Raphael Hoffhalter nyomdájában. Erre emlékeztek a Festum Varadinum keretében múlt szombaton délután a nagyvárad-olaszi református templomban.
1561-ben, a Czeglédi György váradi házában tartott lelkésztalálkozón fogalmazódott meg az a hitvallás, amit később a debreceni 1562-es zsinaton el is fogadtak, és amelyből való a következő részlet: „Az éneklést az istentisztelet alkotó részének tekintvén, hibáztatjuk azokat, akik némán ülnek a templomban, az éneklésben nem vesznek részt, csak hang nélkül akarnak a szívökben mormolni, holott az Úrnak lelke azt parancsolja, hogy lélekkel, azaz szívvel, éretelemmel, oktatólag s intőleg zengedezzük az énekeket a gyülekezettel együtt”.
Őszintén Isten előtt
A fentebb leírtak abban az Emlékkönyvben olvashatóak, amelyet a Váradi énekeskönyv– amely csak egyetlen példányban maradt fenn, s a Wolfenbüttel-i (Németország) egyetemi könyvtárban őrzik – jubileumának alkalmára adtak ki, s amelyet szintén bemutattak a szombati rendezvényen. A várad-olaszi templomban Veres-Kovács Attila lelkipásztor köszöntötte a jeles eseményre összegyűlteket, hangot adva véleményének, miszerint a Festum Varadinumból „nem szabad kihagyni az Urat”, hiszen csak így lehet igazán szép és nemesítő. Igehirdetésében Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke arra hívta fel a figyelmet: egy jobb világ elérése érdekében, amely mindannyiunk vágya és álma, saját magunkkal is őszintén szembe kell néznünk, és feltennünk a kérdést: mi mennyire voltunk igazak? „Isten előtti őszinteség szükséges ahhoz, hogy a gyógyulás bekövetkezzen”, hangsúlyozta a KREK püspöke.
Az esemény keretében Várad és énekeskönyve címmel dr. Fekete Csaba debreceni egyházzenész, kutató könyvtáros tartott elődást, míg Brúgós Anikó, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója a jubileumi alkalomra megjelenő emlékkötetet mutatta be. Ez tanulmányokat, interjúkat tartalmaz, gyakorlati és elméleti kérdésekkel foglalkozik az egyházzene területéről, rálátást nyújtva a gyülekezeti éneklés múltjára, jelenére és jövőjére, annak a gondolatnak a szellemében, hogy „nem hagyhatjuk, hogy elvesszen egy szó sem, egy hang sem – egy dallam sem”. Az ünnepi eseményre egyébként a szervezők kiállítással is készültek: a régi és egyedi kivitelezésű énekeskönyvek mintegy két hétig lesznek megtekinthetőek a templomban.
„Szólj ötágú síp…”
Valódi lelki és szellemi feltöltődést nyújtott a rendezvényen a Debreceni Református Kollégium Magyar Örökség díjas énekkarának, a Kántusnak a fellépése. Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy, illetve Baliga Kálmán vezényletével a Váradi énekeskönyvből szólaltattak meg gyönyörű alkotásokat, mély átéléssel közvetítve azokat a hallgatóságnak. Az Istent dicsőítő dallamok így valóban életre keltek, és közösséget is kovácsoltak, hiszen az egyiknek a refrénjét Berkesi Sándor gyors „énekórájának” köszönhetően már együtt énekelték a debreceni vendégek és a nagyváradiak: „Szólj ötágú síp, / Zengj magyar ének, / adj hálát az ég nagy Istenének!”
Tököli Magdolna
erdon.ro
2011. május 23.
Húsz éves a Matyi Műhely
Nagyvárad – A gyermek- és ifjúsági színházak működéséről és jövőjéről beszélgettek mindazok, akik eleget tettek az idén 20 éves Matyi Műhely meghívásának.
A gyermek- és ifjúsági színházak működéséről és jövőjéről szervezett baráti beszélgetést múlt pénteken a nagyváradi vár multifunkcionális termében a Matyi Műhely Bábszínház, a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében. A társalgás során felvetődött egy ún. összeművészeti fesztivál megszervezésének az ötlete az ősz folyamán, amely „az egész várost megmozgatná”, és amelybe bekapcsolódhatnának a művészetek különböző területein (zene, bábjáték, színház, képszőművészet stb.) tevékenykedő szervezetek és magánszemélyek. Az esemény lebonyolításába, egybehangzó vélemények szerint, nagyon jó lenne bevonni a fiatalokat is, nagyobb teret adni nekik, hiszen „az idősebb generáció is tanulhat az ifjabbaktól”. Meleg Attila, a Matyi Műhely Bábszínház vezetője a párbeszéd, a kezdeményezés fontosságát hangsúlyozta a kulturális tevékenységek területén, a megvalósításhoz pedig véleménye szerint meg kell találni azokat a szívvel-lélekkel tevékenykedő embereket, akik felvállalják az igényes művészi események szervezését.
Múlt, jelen, jövő
A találkozó további részében szó esett a bábszínházak múltjáról, jelenéről és jövőjéről, arról, hogy hogyan lehetne a mai gyermekek számára minél „emészthetőbbé” tenni az előadásokat, de más országok bábjátszási hagyományairól is. Az 1991-ben alakult Matyi Műhely 20 éves évfordulója tiszteletére egy könyvet is kiadtak, amely a bábszínház története mellett bemutatja az M. M. Pódiumot és a Galériát is, illetve A halász meg a felesége és a Kádár vitéz legendája című bábelőadások szövegkönyvét is tartalmazza.
Tököli Magdolna
erdon.ro
Nagyvárad – A gyermek- és ifjúsági színházak működéséről és jövőjéről beszélgettek mindazok, akik eleget tettek az idén 20 éves Matyi Műhely meghívásának.
A gyermek- és ifjúsági színházak működéséről és jövőjéről szervezett baráti beszélgetést múlt pénteken a nagyváradi vár multifunkcionális termében a Matyi Műhely Bábszínház, a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében. A társalgás során felvetődött egy ún. összeművészeti fesztivál megszervezésének az ötlete az ősz folyamán, amely „az egész várost megmozgatná”, és amelybe bekapcsolódhatnának a művészetek különböző területein (zene, bábjáték, színház, képszőművészet stb.) tevékenykedő szervezetek és magánszemélyek. Az esemény lebonyolításába, egybehangzó vélemények szerint, nagyon jó lenne bevonni a fiatalokat is, nagyobb teret adni nekik, hiszen „az idősebb generáció is tanulhat az ifjabbaktól”. Meleg Attila, a Matyi Műhely Bábszínház vezetője a párbeszéd, a kezdeményezés fontosságát hangsúlyozta a kulturális tevékenységek területén, a megvalósításhoz pedig véleménye szerint meg kell találni azokat a szívvel-lélekkel tevékenykedő embereket, akik felvállalják az igényes művészi események szervezését.
Múlt, jelen, jövő
A találkozó további részében szó esett a bábszínházak múltjáról, jelenéről és jövőjéről, arról, hogy hogyan lehetne a mai gyermekek számára minél „emészthetőbbé” tenni az előadásokat, de más országok bábjátszási hagyományairól is. Az 1991-ben alakult Matyi Műhely 20 éves évfordulója tiszteletére egy könyvet is kiadtak, amely a bábszínház története mellett bemutatja az M. M. Pódiumot és a Galériát is, illetve A halász meg a felesége és a Kádár vitéz legendája című bábelőadások szövegkönyvét is tartalmazza.
Tököli Magdolna
erdon.ro
2011. május 23.
Két új kiállítás a Károlyi-kastélyban
Nagykároly – Május 30-án lesz a nagykárolyi Károlyi-kastélyban berendezett két új kiállítás technikai átadása.
„Láthatatlan módon” készül a Nagykárolyi Városi Múzeum két legújabb kiállítása. Láthatatlanul, hiszen míg a kastély épületén a renoválási munkákat végzik, addig bent jó néhány terem már felújítva, és majdnem teljesen berendezve áll. A Szatmár Megyei Múzeum és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatósága közös, határon átívelő pályázatának értéke 800000 euró EU-s támogatás kiegészítve 2 százalék önrésszel és 13 százalék nemzeti társfinanszírozással. A magyarországi helyszín a szabolcsi kúria, míg Nagykárolyban egy helytörténeti kiállítást és tíz történeti enteriőrt (a kastély termei korhű bútorokkal, tárgyakkal berendezve)tartalmaz a projekt.
A pályázat határideje folyó év májusának vége, ennek megfelelően május 30-án, hétfőn délelőtt tíz órakor meg is nyitják a nagykárolyi tárlatokat. Ám ez csak egy technikai átadás lesz, lévén, hogy a kastély épülete nincs még abban az állapotban, hogy egy intézmény, vagy akár csak egy kiállítás is állandó jelleggel működjék benne. Szilágyi Levente, a Szatmár Megyei Múzeum néprajzkutatója elmondta, hogy ennek ellenére az új részlegek néhány napig látogathatóak lesznek. Mint arról beszámoltunk, a Károlyi-kastély restaurálása a tervek szerint 2011 végéig befejeződik, ekkortól, tehát jövő év elejétől lesz nyitva a múzeum két új kiállítása a nagyközönség számára.
erdon.ro
Nagykároly – Május 30-án lesz a nagykárolyi Károlyi-kastélyban berendezett két új kiállítás technikai átadása.
„Láthatatlan módon” készül a Nagykárolyi Városi Múzeum két legújabb kiállítása. Láthatatlanul, hiszen míg a kastély épületén a renoválási munkákat végzik, addig bent jó néhány terem már felújítva, és majdnem teljesen berendezve áll. A Szatmár Megyei Múzeum és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatósága közös, határon átívelő pályázatának értéke 800000 euró EU-s támogatás kiegészítve 2 százalék önrésszel és 13 százalék nemzeti társfinanszírozással. A magyarországi helyszín a szabolcsi kúria, míg Nagykárolyban egy helytörténeti kiállítást és tíz történeti enteriőrt (a kastély termei korhű bútorokkal, tárgyakkal berendezve)tartalmaz a projekt.
A pályázat határideje folyó év májusának vége, ennek megfelelően május 30-án, hétfőn délelőtt tíz órakor meg is nyitják a nagykárolyi tárlatokat. Ám ez csak egy technikai átadás lesz, lévén, hogy a kastély épülete nincs még abban az állapotban, hogy egy intézmény, vagy akár csak egy kiállítás is állandó jelleggel működjék benne. Szilágyi Levente, a Szatmár Megyei Múzeum néprajzkutatója elmondta, hogy ennek ellenére az új részlegek néhány napig látogathatóak lesznek. Mint arról beszámoltunk, a Károlyi-kastély restaurálása a tervek szerint 2011 végéig befejeződik, ekkortól, tehát jövő év elejétől lesz nyitva a múzeum két új kiállítása a nagyközönség számára.
erdon.ro
2011. május 23.
A székely viasz
A magasztalt turisztika Hargita megyében az összgazdasági forgalom alig egy százalékát tette ki.
Két nagyobb szabású tanácskozás is foglalkozott az elmúlt hét végén a Székelyfölddel. Marosvásárhelyen megalakult a Székelyföldi Regionális Önkormányzati Tanács, Csíksomlyón pedig újabb megbeszélést szerveztek a Székelyföld gazdasági fejlesztéséről.
Míg az első rendezvényt akár az RMDSZ belügyének is lehetne tekinteni, hiszen a szervezet legutóbbi, nagyváradi kongresszusa tette lehetővé a regionális önkormányzati testületek megalakítását, addig a gazdasági eszmecserén nem csupán az RMDSZ, hanem az MPP és az EMNT holdudvarához tartozó szakértők, valamint magyarországi gazdasági szakemberek és a magyar kormány nemzeti gazdasági szemléletének a kidolgozásával megbízott tisztségviselők is körvonalazták a maguk nézeteit.
A RÖK természetesen nem lehetett politikamentes és sok szó esett a jövő esztendei önkormányzati választásokról is. Kelemen Hunor RMDSZ elnök nem véletlenül hívta fel a jelenlevő tanácsosok figyelmét arra, hogy itt nagyon jól kell teljesíteni és be kell bizonyítani, hogy az önkormányzati vezetők az elmúlt négy évben eredményesek voltak, jobbá tették a közösségek életét, minden eszközt felhasználtak, amit a bukaresti kormányzat RMDSZ-es tagjai biztosítani tudtak a válság időszakában.
Az igazság az, hogy Székelyföld számos településen az önkormányzati vezetők az elmúlt négy vagy éppen nyolc esztendőben is bizonyítottak, hiszen aki nyitott szemmel figyeli a községeket, falvakat, az rájön arra, hogy különösképpen az infrastruktúra terén jelentősek a változások, nagyon sok helyen van már ivóvíz- és földgázhálózat, imitt-amott a csatornázás is megjelent, a sokfelé mostanig ismeretlen szemételhordás legnagyobbrészt most már falvakon is szerződésekkel biztosított, aminek megvan a maga környezetkímélő hatása.
Történtek előrelépések az útjavítások, -felújítások tekintetében is, noha nem éppen a kívánt ütemben és mértékben. A legtöbb helyen a községi-, falusi középületek, iskolák megújultak, a tornaterem-program is számos községközpontba eljutott, a székelyföldi városok pedig szinte kivétel nélkül rendezettebbé váltak, és ez a megállapítás még akkor is igaz, ha leginkább a városközpontokat érinti.
Ezeknek az átalakulásoknak a hátterében azonban legnagyobb részt központi költségvetési pénzek állnak. Azok a közcélokra felhasználható jövedelmek, amelyeket a székelyföldi gazdasági élet termel, még mindig igen szerények, és ez bizony érződik a térség lakosainak mindennapjaiban. Annak a ténynek, hogy Romániában továbbra is az úgynevezett tömbmagyar megyékben a legalacsonyabb a nettó átlagjövedelem, hatása van az életszínvonalra, különösképpen ha figyelembe vesszük azt is, hogy még ezeket az értékeket is csupán néhány jobban kereső, de meglehetősen szűk foglalkoztatási csoport segítségével sikerül elérni.
Ilyen összefüggésben jogos minden olyan tanácskozás, amely a Székelyföld gazdasági életének élénkítését célozza, egyetlen megjegyzéssel: ne találtasson fel újra a székely viasz! Az elmúlt két évtizedben ugyanis számos – vagy számtalan – olyan tanácskozást tartottak, amelyen megállapították, hogy a székelyföldi kitörési pontok csakis a turisztika és ezen belül a fürdőgyógyászat, az erdőgazdálkodás és a faipar, a mezőgazdasági biotermelés, a házi- és kézműves ipar lehet, mivel az infrastruktúra hiánya miatt a külföldi tőkebefektetés elkerüli ezt a térséget.
Csakhogy a tavalyi mutatók szerint az olyannyira magasztalt és meglehetősen látványos médiavisszhangnak örvendő turisztika Hargita megyében az összgazdasági forgalom alig egy százalékát tette ki. A gazdasági élet alapmutatói pedig az egyik vállalkozásszervező szakember szerint nem lépik túl egy közepes németországi cég hasonló adatait.
A csíksomlyói tanácskozáson néhányan a megoldást valamiféle magyar nemzeti hitelrendszer kialakításában és ennek alapján a vállalkozói kedv ösztönzésében látják, mások az európai pályázati pénzeket szeretnék nagyobb arányban idevonzani. Annyi bizonyos: a székelyföldi természeti környezet továbbra is csodálatos, de a modernizáció az ország más, magyarok is lakta térségeiben jóval gyorsabb.
Székedi Ferenc
Új Magyar Szó (Bukarest)
A magasztalt turisztika Hargita megyében az összgazdasági forgalom alig egy százalékát tette ki.
Két nagyobb szabású tanácskozás is foglalkozott az elmúlt hét végén a Székelyfölddel. Marosvásárhelyen megalakult a Székelyföldi Regionális Önkormányzati Tanács, Csíksomlyón pedig újabb megbeszélést szerveztek a Székelyföld gazdasági fejlesztéséről.
Míg az első rendezvényt akár az RMDSZ belügyének is lehetne tekinteni, hiszen a szervezet legutóbbi, nagyváradi kongresszusa tette lehetővé a regionális önkormányzati testületek megalakítását, addig a gazdasági eszmecserén nem csupán az RMDSZ, hanem az MPP és az EMNT holdudvarához tartozó szakértők, valamint magyarországi gazdasági szakemberek és a magyar kormány nemzeti gazdasági szemléletének a kidolgozásával megbízott tisztségviselők is körvonalazták a maguk nézeteit.
A RÖK természetesen nem lehetett politikamentes és sok szó esett a jövő esztendei önkormányzati választásokról is. Kelemen Hunor RMDSZ elnök nem véletlenül hívta fel a jelenlevő tanácsosok figyelmét arra, hogy itt nagyon jól kell teljesíteni és be kell bizonyítani, hogy az önkormányzati vezetők az elmúlt négy évben eredményesek voltak, jobbá tették a közösségek életét, minden eszközt felhasználtak, amit a bukaresti kormányzat RMDSZ-es tagjai biztosítani tudtak a válság időszakában.
Az igazság az, hogy Székelyföld számos településen az önkormányzati vezetők az elmúlt négy vagy éppen nyolc esztendőben is bizonyítottak, hiszen aki nyitott szemmel figyeli a községeket, falvakat, az rájön arra, hogy különösképpen az infrastruktúra terén jelentősek a változások, nagyon sok helyen van már ivóvíz- és földgázhálózat, imitt-amott a csatornázás is megjelent, a sokfelé mostanig ismeretlen szemételhordás legnagyobbrészt most már falvakon is szerződésekkel biztosított, aminek megvan a maga környezetkímélő hatása.
Történtek előrelépések az útjavítások, -felújítások tekintetében is, noha nem éppen a kívánt ütemben és mértékben. A legtöbb helyen a községi-, falusi középületek, iskolák megújultak, a tornaterem-program is számos községközpontba eljutott, a székelyföldi városok pedig szinte kivétel nélkül rendezettebbé váltak, és ez a megállapítás még akkor is igaz, ha leginkább a városközpontokat érinti.
Ezeknek az átalakulásoknak a hátterében azonban legnagyobb részt központi költségvetési pénzek állnak. Azok a közcélokra felhasználható jövedelmek, amelyeket a székelyföldi gazdasági élet termel, még mindig igen szerények, és ez bizony érződik a térség lakosainak mindennapjaiban. Annak a ténynek, hogy Romániában továbbra is az úgynevezett tömbmagyar megyékben a legalacsonyabb a nettó átlagjövedelem, hatása van az életszínvonalra, különösképpen ha figyelembe vesszük azt is, hogy még ezeket az értékeket is csupán néhány jobban kereső, de meglehetősen szűk foglalkoztatási csoport segítségével sikerül elérni.
Ilyen összefüggésben jogos minden olyan tanácskozás, amely a Székelyföld gazdasági életének élénkítését célozza, egyetlen megjegyzéssel: ne találtasson fel újra a székely viasz! Az elmúlt két évtizedben ugyanis számos – vagy számtalan – olyan tanácskozást tartottak, amelyen megállapították, hogy a székelyföldi kitörési pontok csakis a turisztika és ezen belül a fürdőgyógyászat, az erdőgazdálkodás és a faipar, a mezőgazdasági biotermelés, a házi- és kézműves ipar lehet, mivel az infrastruktúra hiánya miatt a külföldi tőkebefektetés elkerüli ezt a térséget.
Csakhogy a tavalyi mutatók szerint az olyannyira magasztalt és meglehetősen látványos médiavisszhangnak örvendő turisztika Hargita megyében az összgazdasági forgalom alig egy százalékát tette ki. A gazdasági élet alapmutatói pedig az egyik vállalkozásszervező szakember szerint nem lépik túl egy közepes németországi cég hasonló adatait.
A csíksomlyói tanácskozáson néhányan a megoldást valamiféle magyar nemzeti hitelrendszer kialakításában és ennek alapján a vállalkozói kedv ösztönzésében látják, mások az európai pályázati pénzeket szeretnék nagyobb arányban idevonzani. Annyi bizonyos: a székelyföldi természeti környezet továbbra is csodálatos, de a modernizáció az ország más, magyarok is lakta térségeiben jóval gyorsabb.
Székedi Ferenc
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. május 23.
Régióban gondolkodnak – Marosvásárhelyen megalakult a Székelyföldi Önkormányzati Tanács
„Hamarosan összeülnek az elnökségi tanács munkacsoportjai, felállítjuk a prioritásokat. Addig is elmondhatom, hogy kiemelten fontosak számunkra a település-, illetve régiófejlesztéssel kapcsolatos, valamint a közösségünket érintő ügyek” – nyilatkozta lapunknak Péter Ferenc szovátai polgármester, a hét végén megalakult Székelyföldi Önkormányzati Tanács (SZÖT) megválasztott elnöke. Hozzátette: Maros, Hargita és Kovászna megyéknek közösen kell tervezniük, minden szinten egy közös régióban kell gondolkodniuk.
A marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében múlt pénteken megalakult SZÖT-ben Maros megye 23, Csík térség 12, Gyergyó térség 5, Udvarhelyszék 10, Háromszék pedig 15 küldöttel rendelkezik. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az RMDSZ alapszabályzatába foglaltak szerint székelyföldi, partiumi és közép-erdélyi önkormányzati tanácsok alakulnak, ugyanakkor a regionális tanácsok mellett megmarad az Országos Önkormányzati Tanács. A héten megalakul a közép-erdélyi önkormányzati tanács is, míg a partiumi június elején tartja alakuló ülését.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a Székelyföldi Önkormányzati Tanács hétvégi alakuló ülésén hangsúlyozta a régiók szerinti leosztás fontosságát, ugyanis „eltérőek, változóak az igények, a prioritások, a cselekvési tervek”. Hozzátette: „az önkormányzatiság elvének érvényesítését az RMDSZ már a 90-es évek elejétől kezdődően felvállalta, ez máig a szövetség prioritása”. Az RMDSZ-elnök szerint „ez a struktúra, lehetővé teszi a különböző régiók érdekeinek jobb artikulálását, illetve az üzenetek és a feladatok pontosabb meghatározását”.
Az alakuló ülésen jelen levő Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnök, a szövetség képviselője beszédében arra mutatott rá, hogy a SZÖT megalakulásával, az érdekvédelmi szervezet megerősödését, erős parlamenti képviseletet és nem utolsósorban a jövő évi választások sikerét tűzte ki célul.
Ezzel kapcsolatban Kelemen Hunor kiemelte: „Az RMDSZ-nek első lépésként az önkormányzati választásokon kell nagyon jól teljesítenie. Be kell bizonyítania, hogy önkormányzati vezetői az elmúlt négy évben eredményesek voltak, javítottak az általuk képviselt a közösségek életszínvonalán, és minden eszközt felhasználtak, amit a bukaresti kormányzat RMDSZ-es tagjai a válság időszakában biztosítani tudtak.”
A szövetségi elnök mellett Borbély László politikai alelnök is felszólalt, aki a befektetések szempontjából hangsúlyozta a régiók fontosságát, bemutatva azokat a pályázati lehetőségeket, amelyekkel az önkormányzatok az elkövetkező időszakban élni tudnak. „Vannak pályázati lehetőségek, és van pénz. Arra biztatok mindenkit, hogy minél jobban használják ki a lehetőségeket, tanuljanak, kérdezzenek egymástól” – fogalmazott a környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint a hét végén megalakult politikai testület elsődleges szerepe, hogy „kiteljesítse a székelyföldi régió kohéziójának megteremtéséhez nélkülözhetetlen közpolitikai folyamatokat, megteremtse a politikai kereteket ahhoz, hogy ezen térséghez tartozó entitások egymással összefogva, egymásra támaszkodva, kihasználják mindazokat a lehetőségeket, amelyek számunkra adottak.”
Farkas István
Új Magyar Szó (Bukarest)
„Hamarosan összeülnek az elnökségi tanács munkacsoportjai, felállítjuk a prioritásokat. Addig is elmondhatom, hogy kiemelten fontosak számunkra a település-, illetve régiófejlesztéssel kapcsolatos, valamint a közösségünket érintő ügyek” – nyilatkozta lapunknak Péter Ferenc szovátai polgármester, a hét végén megalakult Székelyföldi Önkormányzati Tanács (SZÖT) megválasztott elnöke. Hozzátette: Maros, Hargita és Kovászna megyéknek közösen kell tervezniük, minden szinten egy közös régióban kell gondolkodniuk.
A marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében múlt pénteken megalakult SZÖT-ben Maros megye 23, Csík térség 12, Gyergyó térség 5, Udvarhelyszék 10, Háromszék pedig 15 küldöttel rendelkezik. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az RMDSZ alapszabályzatába foglaltak szerint székelyföldi, partiumi és közép-erdélyi önkormányzati tanácsok alakulnak, ugyanakkor a regionális tanácsok mellett megmarad az Országos Önkormányzati Tanács. A héten megalakul a közép-erdélyi önkormányzati tanács is, míg a partiumi június elején tartja alakuló ülését.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a Székelyföldi Önkormányzati Tanács hétvégi alakuló ülésén hangsúlyozta a régiók szerinti leosztás fontosságát, ugyanis „eltérőek, változóak az igények, a prioritások, a cselekvési tervek”. Hozzátette: „az önkormányzatiság elvének érvényesítését az RMDSZ már a 90-es évek elejétől kezdődően felvállalta, ez máig a szövetség prioritása”. Az RMDSZ-elnök szerint „ez a struktúra, lehetővé teszi a különböző régiók érdekeinek jobb artikulálását, illetve az üzenetek és a feladatok pontosabb meghatározását”.
Az alakuló ülésen jelen levő Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnök, a szövetség képviselője beszédében arra mutatott rá, hogy a SZÖT megalakulásával, az érdekvédelmi szervezet megerősödését, erős parlamenti képviseletet és nem utolsósorban a jövő évi választások sikerét tűzte ki célul.
Ezzel kapcsolatban Kelemen Hunor kiemelte: „Az RMDSZ-nek első lépésként az önkormányzati választásokon kell nagyon jól teljesítenie. Be kell bizonyítania, hogy önkormányzati vezetői az elmúlt négy évben eredményesek voltak, javítottak az általuk képviselt a közösségek életszínvonalán, és minden eszközt felhasználtak, amit a bukaresti kormányzat RMDSZ-es tagjai a válság időszakában biztosítani tudtak.”
A szövetségi elnök mellett Borbély László politikai alelnök is felszólalt, aki a befektetések szempontjából hangsúlyozta a régiók fontosságát, bemutatva azokat a pályázati lehetőségeket, amelyekkel az önkormányzatok az elkövetkező időszakban élni tudnak. „Vannak pályázati lehetőségek, és van pénz. Arra biztatok mindenkit, hogy minél jobban használják ki a lehetőségeket, tanuljanak, kérdezzenek egymástól” – fogalmazott a környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint a hét végén megalakult politikai testület elsődleges szerepe, hogy „kiteljesítse a székelyföldi régió kohéziójának megteremtéséhez nélkülözhetetlen közpolitikai folyamatokat, megteremtse a politikai kereteket ahhoz, hogy ezen térséghez tartozó entitások egymással összefogva, egymásra támaszkodva, kihasználják mindazokat a lehetőségeket, amelyek számunkra adottak.”
Farkas István
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. május 23.
Répás: nem, szegtünk szerződést
Budapest nem sértette meg a magyar–román kormányközi szerződést azzal, hogy a Romániai Magyar Pedagógusszövetségnek adta át az oktatási-nevelési támogatási program koordinálását – jelentette ki a hét végén Répás Zsuzsanna.
A nemzetpolitikai államtitkárság vezetője azt mondta, értetlenül fogadta ezeket az aggodalmakat. Értelmezésük szerint Magyarország a szerződést nem sérti meg, csak alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez.
„Nagyon hosszú idő telt az oktatási-nevelési támogatások folyósításának kezdetétől, és azóta mind a két ország uniós tag lett” – érvelt a helyettes államtitkár. Szerinte fontos volt a rendszer megújítása, hiszen az utalási költségek nagyon magasak voltak, több milliárd forintot tettek ki, és ezt a forrást sokkal jobb célokra is el lehet költeni. Hangsúlyozta: a helyi lebonyolítók feladatköre is megváltozik, kifejezetten szakmaivá alakul, s az ő dolguk az lesz, hogy iskolákkal, tanulókkal tartsák a kapcsolatot, az igényeket felmérjék.
Mint ismert, egy 2003-es román-magyar kormányközi egyezség értelmében a magyar állam az Iskola Alapítványt bízta meg az oktatási-nevelési támogatási program romániai lebonyolításával. Az RMDSZ szerint a Fidesz-kormány egyoldalúan megszegte ezt az egyezséget azáltal, hogy a program lebonyolítását az RMPSZ-re ruházta.
Az Iskola Alapítvány igazgatója, Nagy Zoltán kitart álláspontja mellett. Szerinte butaság Répás Zsuzsanna érve, miszerint a két ország már uniós tagállam. „Az uniós tagság nem írja felül a korábbi államközi szerződéseket” – érvelt a miniszterelnök-helyettesi kabinet államtitkára. Nagy szerint a magyar kormány azért nem meri az RMPSZ-nek utalni az oktatási támogatások összegét, mert tudja, hogy ezzel megszegné az államközi egyezséget. „Ehelyett egyenként utalják majd a pénzt az arra jogosultaknak. Ki lehet számolni, hogy ez mekkora plusz költséggel jár majd” – mondta az Iskola Alapítvány igazgatója.
Répás egyébként korábban Nagy Zoltánnak arról beszélt, diplomáciai úton próbálják majd elhárítani az oktatási támogatások körüli változásokkal szembeni esetleges román fenntartásokat. Lapunk értesülése szerint Teodor Baconschi román külügyminiszter Martonyi János magyar kollegájával tartott csütörtöki budapesti találkozóján készült is felvetni ezt a kérdést, ám ez végül nem történt még. Az oktatási támogatások ügye a román-magyar vegyes bizottság júniusi ülésén kerül majd terítékre.
Külön keret a nagyobb szervezeteknek
A határon túli magyar szervezetek 1,2 milliárd forintos keretre adhatnak be kérelmet a Bethlen Gábor Alaphoz – közölte Répás Zsuzsanna. Hozzátette: a nagyobb szervezetek a jövőben meghatározott, világos kritériumok alapján normatív támogatást kapnak majd. Kifejtette: azt szeretnék, ha ezek a szervezetek ne vonják el a forrásokat a kisebb tömörülésektől és programjaiktól. A nagyobb, nemzeti jelentőségű intézményeket és programokat jelentő szervezetek számára előre kiszámítható, hosszú távú finanszírozást szeretnének.
Új Magyar Szó (Bukarest)
Budapest nem sértette meg a magyar–román kormányközi szerződést azzal, hogy a Romániai Magyar Pedagógusszövetségnek adta át az oktatási-nevelési támogatási program koordinálását – jelentette ki a hét végén Répás Zsuzsanna.
A nemzetpolitikai államtitkárság vezetője azt mondta, értetlenül fogadta ezeket az aggodalmakat. Értelmezésük szerint Magyarország a szerződést nem sérti meg, csak alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez.
„Nagyon hosszú idő telt az oktatási-nevelési támogatások folyósításának kezdetétől, és azóta mind a két ország uniós tag lett” – érvelt a helyettes államtitkár. Szerinte fontos volt a rendszer megújítása, hiszen az utalási költségek nagyon magasak voltak, több milliárd forintot tettek ki, és ezt a forrást sokkal jobb célokra is el lehet költeni. Hangsúlyozta: a helyi lebonyolítók feladatköre is megváltozik, kifejezetten szakmaivá alakul, s az ő dolguk az lesz, hogy iskolákkal, tanulókkal tartsák a kapcsolatot, az igényeket felmérjék.
Mint ismert, egy 2003-es román-magyar kormányközi egyezség értelmében a magyar állam az Iskola Alapítványt bízta meg az oktatási-nevelési támogatási program romániai lebonyolításával. Az RMDSZ szerint a Fidesz-kormány egyoldalúan megszegte ezt az egyezséget azáltal, hogy a program lebonyolítását az RMPSZ-re ruházta.
Az Iskola Alapítvány igazgatója, Nagy Zoltán kitart álláspontja mellett. Szerinte butaság Répás Zsuzsanna érve, miszerint a két ország már uniós tagállam. „Az uniós tagság nem írja felül a korábbi államközi szerződéseket” – érvelt a miniszterelnök-helyettesi kabinet államtitkára. Nagy szerint a magyar kormány azért nem meri az RMPSZ-nek utalni az oktatási támogatások összegét, mert tudja, hogy ezzel megszegné az államközi egyezséget. „Ehelyett egyenként utalják majd a pénzt az arra jogosultaknak. Ki lehet számolni, hogy ez mekkora plusz költséggel jár majd” – mondta az Iskola Alapítvány igazgatója.
Répás egyébként korábban Nagy Zoltánnak arról beszélt, diplomáciai úton próbálják majd elhárítani az oktatási támogatások körüli változásokkal szembeni esetleges román fenntartásokat. Lapunk értesülése szerint Teodor Baconschi román külügyminiszter Martonyi János magyar kollegájával tartott csütörtöki budapesti találkozóján készült is felvetni ezt a kérdést, ám ez végül nem történt még. Az oktatási támogatások ügye a román-magyar vegyes bizottság júniusi ülésén kerül majd terítékre.
Külön keret a nagyobb szervezeteknek
A határon túli magyar szervezetek 1,2 milliárd forintos keretre adhatnak be kérelmet a Bethlen Gábor Alaphoz – közölte Répás Zsuzsanna. Hozzátette: a nagyobb szervezetek a jövőben meghatározott, világos kritériumok alapján normatív támogatást kapnak majd. Kifejtette: azt szeretnék, ha ezek a szervezetek ne vonják el a forrásokat a kisebb tömörülésektől és programjaiktól. A nagyobb, nemzeti jelentőségű intézményeket és programokat jelentő szervezetek számára előre kiszámítható, hosszú távú finanszírozást szeretnének.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. május 24.
Elhunyt Cs. Gyimesi Éva kolozsvári nyelvész és irodalomtörténész
Életének hatvanhatodik évében elhunyt Cs. Gyimesi Éva kolozsvári nyelvész, irodalomtörténész és publicista. Az elhunyt családja kedden megerősítette az MTI bukaresti irodájának, hogy a professzor asszony Kolozsváron halt meg egy nappal korábban. A temetés időpontja egyelőre ismeretlen.
Cs. Gyimesi Éva Pulitzer-emlékdíjas publicista 1945-ben született Kolozsváron. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett 1968-ban, 1994-től 1998-ig az irodalomtudományi tanszék vezetője volt.
A Ceauşescu-diktatúra idején az egyik meghatározó egyénisége volt az erdélyi és a kolozsvári értelmiségi ellenzéknek. A kommunista rendszer rettegett titkosszolgálata, a Securitate ezért folyamatosan megfigyelés alatt tartotta őt és családját. Megfigyelési aktáját utólag maga Cs. Gyimesi Éva dolgozta fel és adta közre kötetben saját megjegyzésekkel ellátva. A Szem a láncban című könyv 2009-ben jelent meg.
Részt vett 1989 után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megalapításában, 1994-től 1995-ig az RMDSZ országos magyar oktatási ügyekért felelős alelnöki tisztségét is betöltötte. Rendszerváltás után számos romániai magyar és magyarországi napilapban, folyóiratban jelent meg publicisztikája. Élete során számos kitüntetésben részesült, egyebek mellett 1991-ben a Romániai Magyar Írók Szövetségének díját, 1995-ben a Pro Cultura Hungarica díjat, 1996-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta meg. MTI
Erdély.ma
Életének hatvanhatodik évében elhunyt Cs. Gyimesi Éva kolozsvári nyelvész, irodalomtörténész és publicista. Az elhunyt családja kedden megerősítette az MTI bukaresti irodájának, hogy a professzor asszony Kolozsváron halt meg egy nappal korábban. A temetés időpontja egyelőre ismeretlen.
Cs. Gyimesi Éva Pulitzer-emlékdíjas publicista 1945-ben született Kolozsváron. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett 1968-ban, 1994-től 1998-ig az irodalomtudományi tanszék vezetője volt.
A Ceauşescu-diktatúra idején az egyik meghatározó egyénisége volt az erdélyi és a kolozsvári értelmiségi ellenzéknek. A kommunista rendszer rettegett titkosszolgálata, a Securitate ezért folyamatosan megfigyelés alatt tartotta őt és családját. Megfigyelési aktáját utólag maga Cs. Gyimesi Éva dolgozta fel és adta közre kötetben saját megjegyzésekkel ellátva. A Szem a láncban című könyv 2009-ben jelent meg.
Részt vett 1989 után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megalapításában, 1994-től 1995-ig az RMDSZ országos magyar oktatási ügyekért felelős alelnöki tisztségét is betöltötte. Rendszerváltás után számos romániai magyar és magyarországi napilapban, folyóiratban jelent meg publicisztikája. Élete során számos kitüntetésben részesült, egyebek mellett 1991-ben a Romániai Magyar Írók Szövetségének díját, 1995-ben a Pro Cultura Hungarica díjat, 1996-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta meg. MTI
Erdély.ma
2011. május 24.
Kallós Zoltán-szobor a Kolozs megyei Válaszúton
Steven Hopkins, Neuman János, Kallós Zoltán – hogy hogyan kerül a válaszúti néprajkutató a fizikusok társaságába. Róla is szobrot mintázott a Cambrige-ben élő magyar származású Bollobás Gabriella szobrász. Az alkotást a hétvégén leplezték le Válaszúton.
Kallós Zoltán márciusban töltötte be 85. életévét, a születésnapi mulatságra azonban a hétvégén került sor. A Kossuth-díjas néprajzkutató, -gyűjtő köszöntésére több százas érkeztek a Kolozs megyei Válaszútra, ki-ki a maga ajándékával. Bollobás Gabriella ezelőtt két évvel járt a válaszúti kúriánál, ahol megismerkedett Kallós Zoltánnal.
Lepedus Péter, Filep Farkas
Duna Tv, Térkép
Erdély.ma
Steven Hopkins, Neuman János, Kallós Zoltán – hogy hogyan kerül a válaszúti néprajkutató a fizikusok társaságába. Róla is szobrot mintázott a Cambrige-ben élő magyar származású Bollobás Gabriella szobrász. Az alkotást a hétvégén leplezték le Válaszúton.
Kallós Zoltán márciusban töltötte be 85. életévét, a születésnapi mulatságra azonban a hétvégén került sor. A Kossuth-díjas néprajzkutató, -gyűjtő köszöntésére több százas érkeztek a Kolozs megyei Válaszútra, ki-ki a maga ajándékával. Bollobás Gabriella ezelőtt két évvel járt a válaszúti kúriánál, ahol megismerkedett Kallós Zoltánnal.
Lepedus Péter, Filep Farkas
Duna Tv, Térkép
Erdély.ma
2011. május 24.
A Iorga-plakett a kolozsvári polgármesteri hivatal tudtával került ki
A kolozsvári önkormányzat tudott a Nicolae Iorga-féle idézetet tartalmazó bronzplakett elhelyezéséről – áll a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közleményében. Oana Buzatu az önkormányzat szóvivője a közleményben kifejti, hogy 2008. augusztus 18-án az önkormányzat építkezési engedélyt bocsátott ki a Mátyás szoborcsoport restaurálására. Az engedélyben jóváhagyták egy bronztábla kihelyezését, amelyen a szobor történetének főbb mozzanatairól szóló információ szerepelhet.
A közlemény szerint a Iorga-idézetet tartalmazó táblát az Utilitas építőcég tette ki a múlt hét végén az önkormányzat beleegyezésével. A táblaüggyel kapcsolatban Máté András Leventét, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének hétvégén megválasztott új elnöke a Paprika Rádiónak elmondta, hogy megbeszélést hív össze az ügyben, amelyre többek között László Attila, RMDSZ-es alpolgármestert is meghívja.
– Elítélem a tábla kihelyezését, remélem, hogy nem a 2008-as engedély alapján tették ki. Miután megnézem az iratokat, hozunk egy döntést azzal kapcsolatban, hogy hogyan tovább. Mindenféleképpen az együttműködés kapcsán felmerül a kérdőjel, mert ha nem tartják tiszteletben az egyezségünket, akkor milyen együttműködésről beszélünk – fejtette ki Máté András Levente.
A hétvégén elhelyezett tábla nem azonos a korábbival, azonban az idézet megegyezik azzal: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldovabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult”.
Paprika Rádió
Erdély.ma
A kolozsvári önkormányzat tudott a Nicolae Iorga-féle idézetet tartalmazó bronzplakett elhelyezéséről – áll a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közleményében. Oana Buzatu az önkormányzat szóvivője a közleményben kifejti, hogy 2008. augusztus 18-án az önkormányzat építkezési engedélyt bocsátott ki a Mátyás szoborcsoport restaurálására. Az engedélyben jóváhagyták egy bronztábla kihelyezését, amelyen a szobor történetének főbb mozzanatairól szóló információ szerepelhet.
A közlemény szerint a Iorga-idézetet tartalmazó táblát az Utilitas építőcég tette ki a múlt hét végén az önkormányzat beleegyezésével. A táblaüggyel kapcsolatban Máté András Leventét, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének hétvégén megválasztott új elnöke a Paprika Rádiónak elmondta, hogy megbeszélést hív össze az ügyben, amelyre többek között László Attila, RMDSZ-es alpolgármestert is meghívja.
– Elítélem a tábla kihelyezését, remélem, hogy nem a 2008-as engedély alapján tették ki. Miután megnézem az iratokat, hozunk egy döntést azzal kapcsolatban, hogy hogyan tovább. Mindenféleképpen az együttműködés kapcsán felmerül a kérdőjel, mert ha nem tartják tiszteletben az egyezségünket, akkor milyen együttműködésről beszélünk – fejtette ki Máté András Levente.
A hétvégén elhelyezett tábla nem azonos a korábbival, azonban az idézet megegyezik azzal: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldovabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult”.
Paprika Rádió
Erdély.ma
2011. május 24.
A plakett nyilvánvaló provokáció - Az EMNT nyílt levele
Kolozsvár polgármesteri hivatalához, Kolozsvár rendőrségéhez, Kolozsvár csendőrségéhez: Megütközéssel vettük tudomásul, hogy Mátyás király kolozsvári lovas szobrának talapzatán engedély nélkül újból elhelyeztek egy, a történelmi valóságot elferdítő és a magyarságot sértő feliratot tartalmazó bronztáblát, valamint hogy a város bejáratainál eltűntek az érkezőket románul, magyarul, németül, angolul és franciául üdvözlő, alig egy nappal korábban felszerelt feliratok.
Mindezek a törvénysértések egyben nyilvánvaló provokációk, amelyek az 1990 márciusában Marosvásárhelyen kirobbant súlyos nemzetiségi zavargások kiváltó okait juttatják eszünkbe.
Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy az illetékes hatóságok az azonnali és határozott fellépés helyett tétlenül szemlélik az eseményeket, ezáltal hallgatólagosan járulva hozzá – akárcsak Marosvásárhely tragikus emlékezetű márciusán – a feszültség fokozásához és a helyzet elmérgesedéséhez
Határozottan visszautasítjuk és elítéljük ezeket a cselekedeteket, és követeljük a Mátyás-szoborcsoport talapzata elé elhelyezett, a Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla azonnali eltávolítását, a város bejáratainál az érkezőket üdvözlő ötnyelvű táblák visszahelyezését, valamint a két nyilvánvaló bűncselekmény elkövetőinek felderítését és felelősségre vonását.
Kolozsvár, 2011. május 24.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében
Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök
Csigi Levente, a Kolozs megyei szervezet elnöke
Kolozsvár polgármesteri hivatalához, Kolozsvár rendőrségéhez, Kolozsvár csendőrségéhez: Megütközéssel vettük tudomásul, hogy Mátyás király kolozsvári lovas szobrának talapzatán engedély nélkül újból elhelyeztek egy, a történelmi valóságot elferdítő és a magyarságot sértő feliratot tartalmazó bronztáblát, valamint hogy a város bejáratainál eltűntek az érkezőket románul, magyarul, németül, angolul és franciául üdvözlő, alig egy nappal korábban felszerelt feliratok.
Mindezek a törvénysértések egyben nyilvánvaló provokációk, amelyek az 1990 márciusában Marosvásárhelyen kirobbant súlyos nemzetiségi zavargások kiváltó okait juttatják eszünkbe.
Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy az illetékes hatóságok az azonnali és határozott fellépés helyett tétlenül szemlélik az eseményeket, ezáltal hallgatólagosan járulva hozzá – akárcsak Marosvásárhely tragikus emlékezetű márciusán – a feszültség fokozásához és a helyzet elmérgesedéséhez
Határozottan visszautasítjuk és elítéljük ezeket a cselekedeteket, és követeljük a Mátyás-szoborcsoport talapzata elé elhelyezett, a Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla azonnali eltávolítását, a város bejáratainál az érkezőket üdvözlő ötnyelvű táblák visszahelyezését, valamint a két nyilvánvaló bűncselekmény elkövetőinek felderítését és felelősségre vonását.
Kolozsvár, 2011. május 24.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében
Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök
Csigi Levente, a Kolozs megyei szervezet elnöke
2011. május 24.
Szacsvay Akadémia Nagyváradon
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete által létrehozott Szacsvay Akadémia Mérlegen a magyar történelem elnevezésű magyarságtörténeti előadássorozatának következő meghívottja L. Balogh Béni, a tatabányai Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Levéltár levéltárosa. A történész – akinek kutatási területe a magyar–román kapcsolatok 1939–1945 között; a dél-erdélyi magyar kisebbség története 1940–1944; népmozgások, ki- és betelepítések Magyarországon 1945–1949 – Revíziós politika és kisebbségvédelem a két világháború között címmel tartja meg előadását május 25-én, szerdán 18 órától a nagyváradi Ady Endre Gimnázium dísztermében.
Borsi Balázs
Erdély.ma
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete által létrehozott Szacsvay Akadémia Mérlegen a magyar történelem elnevezésű magyarságtörténeti előadássorozatának következő meghívottja L. Balogh Béni, a tatabányai Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Levéltár levéltárosa. A történész – akinek kutatási területe a magyar–román kapcsolatok 1939–1945 között; a dél-erdélyi magyar kisebbség története 1940–1944; népmozgások, ki- és betelepítések Magyarországon 1945–1949 – Revíziós politika és kisebbségvédelem a két világháború között címmel tartja meg előadását május 25-én, szerdán 18 órától a nagyváradi Ady Endre Gimnázium dísztermében.
Borsi Balázs
Erdély.ma
2011. május 24.
II. Hunyad Megyei Magyar Napok
Szombaton kezdődik a II. Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat, amely szórványvidéken a legnagyobb ilyen jellegű, egész megyét átfogó megmozdulás. A május 28-a és június 5-e között sorra kerülő eseménysorozat 23, magyarok lakta településen zajlik.
„Míg tavaly a bukovinai székelyek megtelepedésének századik évfordulóját ünnepeltük, idén szeretnénk, ha a közösség tagjainak egymásra találása és a szolidaritás megerősödése kerülne középpontba. Tavaly népviseletben vonultunk fel és megmutattuk, hogy VAGYUNK, és elegen ahhoz, hogy egy hét erejéig egy kis magyar világot teremtsünk ott, ahol ezt sokan lehetetlennek tartották, idén minden nagyobb városban egy teljes napot fogunk a főtereken vagy köztereken tölteni. Hunyad megyében is MIÉNK ITT A TÉR” – fogalmazta meg a rendezvénysorozat célját Babos Aranka főszervező.
Az egyhetes rendezvénysorozat műsorai mindenkihez szólnak, gyermekhez és felnőtthöz, fiatalhoz és időshöz, magyarhoz és nem magyarhoz, mindenkihez, aki szereti a magyar hagyományokat, a kultúrát, a jókedvet és a zenét. A kínálat Bikini koncerttől, klasszikus és könnyűzenei valamint színházi előadáson, gyerekprogramokon át ifjúsági és nyugdíjas programokig, humorparádétól tudományos szimpóziumon és fotókiállításon át filmvetítésig terjed, de lesz emlékműavatás, gulyásfőzés, néptánc, hagyományos foglalkozás, vásár, vallási rendezvény, kirándulás, sportrendezvény és vetélkedő is.
A Hunyad Megyei Magyar Napok szombaton 14 órakor a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban kezdődik a második alkalommal megszervezett Összetartozunk szórványkonferenciával. A megnyitón részt vesz Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa és Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A rendezvényen jelen lesznek az Összetartozunk programban résztvevő közösségek (Háromszék, Hargita, Hunyad, Temes, Beszterce, Fehér, Szeben megye és Torda), valamint magyarországi testvérvárosok, testvérmegyék küldöttei. 17 órától oktatási és ifjúsági együttműködések címszó alatt zajlik a tanácskozás, amelyen részt vesz Király András, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára, Széll Lőrincz, az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke, Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke és Bodor László MIÉRT elnök.
Szombaton este a veszprémi Honvéd Bakony Néptánccsoport lép fel a Téglás Gábor Iskolaközpontban, míg Petrozsényban a Jézus Szíve Kollégiumban a magyar értelmiség szerepvállalásáról szerveznek beszélgetést, Lupényban pedig a Római Katolikus Iskolában látják vendégül az erdőfülei néptánccsoportot.
Főszervező: az RMDSZ Hunyad megyei szervezetei és a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács
Erdély.ma
Szombaton kezdődik a II. Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat, amely szórványvidéken a legnagyobb ilyen jellegű, egész megyét átfogó megmozdulás. A május 28-a és június 5-e között sorra kerülő eseménysorozat 23, magyarok lakta településen zajlik.
„Míg tavaly a bukovinai székelyek megtelepedésének századik évfordulóját ünnepeltük, idén szeretnénk, ha a közösség tagjainak egymásra találása és a szolidaritás megerősödése kerülne középpontba. Tavaly népviseletben vonultunk fel és megmutattuk, hogy VAGYUNK, és elegen ahhoz, hogy egy hét erejéig egy kis magyar világot teremtsünk ott, ahol ezt sokan lehetetlennek tartották, idén minden nagyobb városban egy teljes napot fogunk a főtereken vagy köztereken tölteni. Hunyad megyében is MIÉNK ITT A TÉR” – fogalmazta meg a rendezvénysorozat célját Babos Aranka főszervező.
Az egyhetes rendezvénysorozat műsorai mindenkihez szólnak, gyermekhez és felnőtthöz, fiatalhoz és időshöz, magyarhoz és nem magyarhoz, mindenkihez, aki szereti a magyar hagyományokat, a kultúrát, a jókedvet és a zenét. A kínálat Bikini koncerttől, klasszikus és könnyűzenei valamint színházi előadáson, gyerekprogramokon át ifjúsági és nyugdíjas programokig, humorparádétól tudományos szimpóziumon és fotókiállításon át filmvetítésig terjed, de lesz emlékműavatás, gulyásfőzés, néptánc, hagyományos foglalkozás, vásár, vallási rendezvény, kirándulás, sportrendezvény és vetélkedő is.
A Hunyad Megyei Magyar Napok szombaton 14 órakor a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban kezdődik a második alkalommal megszervezett Összetartozunk szórványkonferenciával. A megnyitón részt vesz Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa és Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A rendezvényen jelen lesznek az Összetartozunk programban résztvevő közösségek (Háromszék, Hargita, Hunyad, Temes, Beszterce, Fehér, Szeben megye és Torda), valamint magyarországi testvérvárosok, testvérmegyék küldöttei. 17 órától oktatási és ifjúsági együttműködések címszó alatt zajlik a tanácskozás, amelyen részt vesz Király András, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára, Széll Lőrincz, az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke, Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke és Bodor László MIÉRT elnök.
Szombaton este a veszprémi Honvéd Bakony Néptánccsoport lép fel a Téglás Gábor Iskolaközpontban, míg Petrozsényban a Jézus Szíve Kollégiumban a magyar értelmiség szerepvállalásáról szerveznek beszélgetést, Lupényban pedig a Római Katolikus Iskolában látják vendégül az erdőfülei néptánccsoportot.
Főszervező: az RMDSZ Hunyad megyei szervezetei és a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács
Erdély.ma
2011. május 24.
Visszakerült a Funar-tábla
Vasárnapra virradó éjjel eltűnt a pénteken elhelyezett ötnyelvű üdvözlőtábla Kolozsvár Kibács felőli határáról, tegnap ismét meggyalázták a Mátyás-szoborcsoportot a már hírhedtté vált Iorga-idézetet tartalmazó táblával.
Mátyás király Kolozsvár főterén álló lovaszsobra talapzatára a két világháború között szereltek egy táblát, mely Nicolae Iorga történész egy, a királyról szóló idézetét tartalmazta. Az oda nem illő elemet 1940-ben eltávolították, ám Gheorghe Funar, a város nacionalista volt polgármestere, hangsúlyozni kívánván Magyarország nagy királyának román voltát, a kilencvenes években kihelyeztette a korábbi tábla mását. Azt a szoborcsoport restaurálásakor leszerelték, s nem is helyezték vissza. Mostanában újra kérték néhányan, szereljék vissza a táblát, mert annak ott a helye. Szavazás is indult a világhálón, nyolcvan százalékban a visszahelyezés ellen voksoltak – mindezek ellenére tegnap két táblát helyeztek el a szobor előtt. Egyiken románul írja: 1932-ben a szobor talapzatára elhelyezték a nagy történész, Nicolae Iorga egy idézetét: ,,Győztes a háborúkban, legyőzve csupán saját népe által Baianál, amikor a legyőzhetetlen Moldvát igyekezett leigázni.” A másik – román, magyar, angol és német nyelvű – magyarázó jellegű tábla tartalma: 2010-ben a szoborcsoport restaurálásakor Fadrusz J. feliratát őrizték meg, azt, amellyel megnyerte az 1894-ben kiírt versenyvizsgát, azaz Mathias rex.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Vasárnapra virradó éjjel eltűnt a pénteken elhelyezett ötnyelvű üdvözlőtábla Kolozsvár Kibács felőli határáról, tegnap ismét meggyalázták a Mátyás-szoborcsoportot a már hírhedtté vált Iorga-idézetet tartalmazó táblával.
Mátyás király Kolozsvár főterén álló lovaszsobra talapzatára a két világháború között szereltek egy táblát, mely Nicolae Iorga történész egy, a királyról szóló idézetét tartalmazta. Az oda nem illő elemet 1940-ben eltávolították, ám Gheorghe Funar, a város nacionalista volt polgármestere, hangsúlyozni kívánván Magyarország nagy királyának román voltát, a kilencvenes években kihelyeztette a korábbi tábla mását. Azt a szoborcsoport restaurálásakor leszerelték, s nem is helyezték vissza. Mostanában újra kérték néhányan, szereljék vissza a táblát, mert annak ott a helye. Szavazás is indult a világhálón, nyolcvan százalékban a visszahelyezés ellen voksoltak – mindezek ellenére tegnap két táblát helyeztek el a szobor előtt. Egyiken románul írja: 1932-ben a szobor talapzatára elhelyezték a nagy történész, Nicolae Iorga egy idézetét: ,,Győztes a háborúkban, legyőzve csupán saját népe által Baianál, amikor a legyőzhetetlen Moldvát igyekezett leigázni.” A másik – román, magyar, angol és német nyelvű – magyarázó jellegű tábla tartalma: 2010-ben a szoborcsoport restaurálásakor Fadrusz J. feliratát őrizték meg, azt, amellyel megnyerte az 1894-ben kiírt versenyvizsgát, azaz Mathias rex.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. május 24.
A WikiLeaks az RMDSZ-ről
Az amerikai nagykövetség a magyarokról is jelentett. A táviratok az RMDSZ és a radikálisok vezető személyiségeit mutatják be, az autonómia és a korrupció is szóba jön. Az amerikai nagykövetség aprólékosan beszámolt az Egyesült Államok külügyminisztériumának a szövetség viselt dolgairól, vezéralakjairól, illetve a romániai magyarság, az RMDSZ-en kívül tevékenykedő hangadó, politikai befolyással bíró személyiségeiről. Összesen tucatnyi emberről közöl adatokat.
A nagykövetség 43 oldalas jelentésének bevezetőjében általános képet fest a romániai magyarságot vezető erőkről, két csoportba osztja a romániai magyar politikai osztályt: egyrészt a mérsékeltekről ír, akik fokozatosan próbálják kivívni a romániai magyarság jogait, illetve az autonómiát, másrészt a radikálisokról, akik a kisebbség számára fontos reformokat gyorsabb ütemben szeretnék megvalósítani. A 2005 júliusában írt távirat szerint az RMDSZ-t 1993 óta a Markó Béla által vezetett mérsékeltek uralják, akik céljaikat a román politikai pártokkal és vezetőkkel való együttműködésre alapozó párbeszéd révén érték el, ez a hozzáállás azonban elégedetlenséget szült a radikálisok körében. A dokumentum szerint a radikálisok – köztük korábbi RMDSZ-esek – sem alkotnak egységes csoportot, ők is különböző szervezetekbe tömörülve tevékenykednek. Nemcsak a “kis lépések politikáját” helytelenítik, hanem azt is, hogy a fiataloknak gyakorlatilag nincs esélyük labdába rúgni a szövetségen belül. A távirat szerint a radikálisok a szinte teljes körű autonómiáért küzdenek a Románia központi térségében lakó székelyek számára, és az oktatási rendszert is függetlenítenék a romániai rendszertől. Ők alkotják az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a Magyar Polgári Szövetséget és a Székely Nemzeti Tanácsot. 2006. október 16-án keltezett táviratát az amerikai nagykövetség a Székelyföldi területi autonómia kérdésének szenteli. A dokumentum szerint az RMDSZ a radikális magyar hangadókat tömörítő szervezetek nyomására, a választók megnyerése, illetve megtartása céljából, nem pedig saját elképzelésének eredményeként kezdett hangsúlyosabban beszélni az autonómiáról. A távirat szerzője megállapítja, bár addig inkább a kulturális autonómia kérdése került terítékre, a távirat keletkezését megelőző hetekben hangoztak el első alkalommal a területi autonómia megalapítására vonatkozó nyilatkozatok az RMDSZ részéről, ez pedig a választások kapcsán a Magyar Polgári Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nyomásgyakorlásának tudható be. A távirat szerzőjének kommentárjából kiderül, az RMDSZ autonómiatörekvése alighanem halva született elképzelés, hiszen a magyar lakosság csökkenő aránya, az RMDSZ erősödő konkurenciája miatt kétséges, hogy a szövetség egyáltalán képes lesz-e megőrizni politikai pozícióját, illetve a román pártok ellenszegülése nem sok teret biztosít a területi szintű önrendelkezés megvalósítására.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az amerikai nagykövetség a magyarokról is jelentett. A táviratok az RMDSZ és a radikálisok vezető személyiségeit mutatják be, az autonómia és a korrupció is szóba jön. Az amerikai nagykövetség aprólékosan beszámolt az Egyesült Államok külügyminisztériumának a szövetség viselt dolgairól, vezéralakjairól, illetve a romániai magyarság, az RMDSZ-en kívül tevékenykedő hangadó, politikai befolyással bíró személyiségeiről. Összesen tucatnyi emberről közöl adatokat.
A nagykövetség 43 oldalas jelentésének bevezetőjében általános képet fest a romániai magyarságot vezető erőkről, két csoportba osztja a romániai magyar politikai osztályt: egyrészt a mérsékeltekről ír, akik fokozatosan próbálják kivívni a romániai magyarság jogait, illetve az autonómiát, másrészt a radikálisokról, akik a kisebbség számára fontos reformokat gyorsabb ütemben szeretnék megvalósítani. A 2005 júliusában írt távirat szerint az RMDSZ-t 1993 óta a Markó Béla által vezetett mérsékeltek uralják, akik céljaikat a román politikai pártokkal és vezetőkkel való együttműködésre alapozó párbeszéd révén érték el, ez a hozzáállás azonban elégedetlenséget szült a radikálisok körében. A dokumentum szerint a radikálisok – köztük korábbi RMDSZ-esek – sem alkotnak egységes csoportot, ők is különböző szervezetekbe tömörülve tevékenykednek. Nemcsak a “kis lépések politikáját” helytelenítik, hanem azt is, hogy a fiataloknak gyakorlatilag nincs esélyük labdába rúgni a szövetségen belül. A távirat szerint a radikálisok a szinte teljes körű autonómiáért küzdenek a Románia központi térségében lakó székelyek számára, és az oktatási rendszert is függetlenítenék a romániai rendszertől. Ők alkotják az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a Magyar Polgári Szövetséget és a Székely Nemzeti Tanácsot. 2006. október 16-án keltezett táviratát az amerikai nagykövetség a Székelyföldi területi autonómia kérdésének szenteli. A dokumentum szerint az RMDSZ a radikális magyar hangadókat tömörítő szervezetek nyomására, a választók megnyerése, illetve megtartása céljából, nem pedig saját elképzelésének eredményeként kezdett hangsúlyosabban beszélni az autonómiáról. A távirat szerzője megállapítja, bár addig inkább a kulturális autonómia kérdése került terítékre, a távirat keletkezését megelőző hetekben hangoztak el első alkalommal a területi autonómia megalapítására vonatkozó nyilatkozatok az RMDSZ részéről, ez pedig a választások kapcsán a Magyar Polgári Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nyomásgyakorlásának tudható be. A távirat szerzőjének kommentárjából kiderül, az RMDSZ autonómiatörekvése alighanem halva született elképzelés, hiszen a magyar lakosság csökkenő aránya, az RMDSZ erősödő konkurenciája miatt kétséges, hogy a szövetség egyáltalán képes lesz-e megőrizni politikai pozícióját, illetve a román pártok ellenszegülése nem sok teret biztosít a területi szintű önrendelkezés megvalósítására.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. május 24.
Ismét arcul csapták a kolozsvári magyarságot
Visszakerült a Mátyás-szoborhoz a Iorga-idézet, eltűntek az ötnyelvű köszöntő táblák
Egyetlen nap leforgása alatt váratlan övön aluli ütések érték a kolozsvári magyarságot. Elsőként a pénteken kihelyezett, ötnyelvű köszöntő táblák tűntek el szombatról vasárnapra virradóra a város három bejáratától, majd tegnap észrevettük: titkon visszakerült a Mátyás-szoborcsoporthoz az a Iorga-idézet, amelyről László Attila alpolgármester alig néhány napja úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a tábla elhelyezése még esetleges opcióként sem merül fel, és a kérdést lezártnak tekinti. Most azonban mégis ott van az idézet, igaz ugyan, hogy nem a szobor talapzatán, hanem az ahhoz tartozó zöldövezet közepén elhelyezett bronztáblán. Nem sokat árnyalja a tényeket az sem, hogy nem a Gheorghe Funar által 1992-ben elhelyezett plakett került vissza, hanem egy tájékoztató táblának álcázott felirat, amely azonban szóról szóra a Iorga-idézetet tartalmazza. A kettős tábla-ügy kapcsán egyébként az egyik helyi román napilap portálja tegnap késő délután „bombaként” dobta be a hírt: titkos politikai egyezség született Kolozsváron, amelynek értelmében a Iorga-idézetért cserébe a magyarok megkapják a háromnyelvű helységnévtáblákat, bónuszként pedig az alpolgármesteri széket. László Attila cáfolta, Máté András kacsának nevezte a Ziua de Cluj értesüléseit.
Amint a Iorga-idézet („A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyőzhetetlen Moldva ellen indult”) elhelyezésének híre terjedni kezdett, a magyar értelmiségiek valóságos zarándokhelyévé változott Kolozsvár főtere: mindenki a saját szemével akart meggyőződni arról, hogy a híresztelés nem alaposan megkésett április elsejei tréfa. Értesüléseink szerint megjelent a helyszínen Virgil Pop, a Kolozs Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság főtanácsosa is, aki a látottak után átirattal kíván a polgármesteri hivatalhoz fordulni a tábla eltávolítása érdekében. Pop egyébként éppen a múlt héten fejtette ki a Szabadságnak, hogy műemlékvédelmi engedélyt csak konkrét terv alapján bocsátanak ki, illetve az 1992 november–decemberében, a Főtéren végzett átalakítási munkálatok – így a Gheorghe Funar által elhelyezett tábla is – törvénytelenek voltak. Mint elmondta, a megyei műemlékvédelmi igazgatósághoz nem érkezett kérvény, márpedig a tábla esetleges visszahelyezését a tulajdonosnak, ez esetben a kolozsvári polgármesteri hivatalnak kell kérelmeznie az intézménytől. Hozzátette: a műemlékvédelmi engedély mellett a városháza által kibocsátandó építkezési engedély is szükséges a beavatkozáshoz.
László Attila az ügy kapcsán elmondta: engedély nélkül, ismeretlenek tették ki a táblát. Kolozsvár alpolgármestere rámutatott, hogy az A kategóriás műemlékként besorolt Mátyás-szoborcsoporton módosításokat csak a regionális vagy az országos műemlékvédelmi bizottság engedélyével lehet végrehajtani, de senki nem kérte ezektől a testületektől a jóváhagyást. László Attila sajnálatosnak nevezte a történteket, ugyanakkor cáfolta a Ziua de Cluj azon értesüléseit, miszerint titkos paktum létezne a Iorga-idézet és a magyar nyelvű helységnévtáblák elhelyezését illetően.
A térfigyelők rögzítették a táblák eltávolítását
Tiszavirág-életűnek bizonyultak azok az ötnyelvű köszöntő táblák, amelyeket pénteken kora este helyeztek ki Kolozsvár három bejáratához. A román, magyar, német, angol és francia nyelvű üdvözlő feliratokat tartalmazó pannókat a feltételezések szerint szombatról vasárnapra virradó éjszaka távolították el a helyükről, egyelőre ismeretlen tettesek.
A különböző helyszíneken általunk tapasztaltak szerint a táblákat meglehetősen szakszerűen távolították el. Az RMDSZ képviselői Kisbácsnál és Szászfenesen a pannókat pénteken este a meglévő helységnévtáblákra helyezték el, a Cluj-Napoca felirat alá. A tettesek innen szerelték le és vitték el azokat, de érdekes módon a román nyelvű helységnévtáblát sehol sem érte bántódás. A város erdőfeleki bejáratánál kirakott táblát fémből készült két tartórúdhoz rögzítették, amiket az elkövetők feltételezhetően vágókoronggal „szakítottak el” a talapzattól, és mindenestől, azaz a tartórúdakkal együtt tűntettek el a helyszínről. A város erdőfeleki és szászfenesi bejáratánál közvetlenül a pannók közelében térfigyelő kamerák léteznek, ezek egészen bizonyosan rögzíthették a történéséket, tehát az elkövetők is láthatók. Következésképpen a felvételek kulcsfontosságúak lehetnek az igazság kiderítése szempontjából, és akár bizonyítékként is szolgálhatnak az ügyben.
László Attila lapunknak elmondta: péntekről szombatra virradó éjszaka mind a három táblát őrizték, hogy megakadályozzák azok esetleges megrongálását és eltávolítását. A feliratok szombaton este még a helyükön voltak, vasárnap viszont kollégái már jelentették, hogy azok eltűntek. Kolozsvár alpolgármesterének közlése szerint azért is döntöttek úgy, hogy elsőként a köszöntő táblákat, és nem a háromnyelvű helységnévtáblákat helyezik el a város határainál, mert a korábbi példák alapján számítottak ezek „bántalmazására”.
A térfigyelő kamerák által rögzített felvételekről szólva László Attila elmondta: azokat nem tudta megtekinteni, mivel a két helyszínen található készülékek nem a helyi önkormányzathoz tartoznak. Hozzátette: telefonon felvették a kapcsolatot a kolozsvári rendőrséggel, és az ügy kivizsgálását kérték. Abban maradtak, hogy kedden, azaz a mai nap folyamán személyesen fognak találkozni a rendőrfelügyelőség vezetőivel a helyzet tisztázása érdekében, és valószínűleg feljelentést fognak tenni a rendőrségen az ügyben. Kolozsvár alpolgármestere hangsúlyozta: semmi különöset nem tettek a köszöntő táblák kifüggesztésével, hiszen 2002 óta érvényes tanácsi határozat létezik a háromnyelvű helységnévtáblák elhelyezéséről is.
Máté András Levente, az RMDSZ megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke lapunknak kifejtette: a Iorga-tábla kihelyezése valaki részéről provokáció, és mivel bűnténynek minősül, el kell induljon a tettes ellen a kivizsgálás. Tudomása szerint a feljelentés már megtörtént a műemlékvédelmi hatóságok részéről. Szerinte a tettesek azonosítása könnyű lesz, hiszen a Főtéren számos térfigyelő kamera van. Hozzátette: reméli, hogy nem a PDL áll az akció mögött.
Az ötnyelvű táblákat illetően Máté elmondta: amennyiben azok törvényes keretek között lettek kihelyezve, akkor szintén büntetés szabható ki az eltávolításuk miatt, rongálásért. Végül kijelentette: a titkos paktumról szóló sajtóhír kacsa, ha lett volna valamilyen egyezség, akkor arról László Attila korábbi megyei elnök szólt volna neki.
BALÁZS BENCE, PAPP ANNAMÁRIA
Szabadság (Kolozsvár)
Visszakerült a Mátyás-szoborhoz a Iorga-idézet, eltűntek az ötnyelvű köszöntő táblák
Egyetlen nap leforgása alatt váratlan övön aluli ütések érték a kolozsvári magyarságot. Elsőként a pénteken kihelyezett, ötnyelvű köszöntő táblák tűntek el szombatról vasárnapra virradóra a város három bejáratától, majd tegnap észrevettük: titkon visszakerült a Mátyás-szoborcsoporthoz az a Iorga-idézet, amelyről László Attila alpolgármester alig néhány napja úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a tábla elhelyezése még esetleges opcióként sem merül fel, és a kérdést lezártnak tekinti. Most azonban mégis ott van az idézet, igaz ugyan, hogy nem a szobor talapzatán, hanem az ahhoz tartozó zöldövezet közepén elhelyezett bronztáblán. Nem sokat árnyalja a tényeket az sem, hogy nem a Gheorghe Funar által 1992-ben elhelyezett plakett került vissza, hanem egy tájékoztató táblának álcázott felirat, amely azonban szóról szóra a Iorga-idézetet tartalmazza. A kettős tábla-ügy kapcsán egyébként az egyik helyi román napilap portálja tegnap késő délután „bombaként” dobta be a hírt: titkos politikai egyezség született Kolozsváron, amelynek értelmében a Iorga-idézetért cserébe a magyarok megkapják a háromnyelvű helységnévtáblákat, bónuszként pedig az alpolgármesteri széket. László Attila cáfolta, Máté András kacsának nevezte a Ziua de Cluj értesüléseit.
Amint a Iorga-idézet („A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyőzhetetlen Moldva ellen indult”) elhelyezésének híre terjedni kezdett, a magyar értelmiségiek valóságos zarándokhelyévé változott Kolozsvár főtere: mindenki a saját szemével akart meggyőződni arról, hogy a híresztelés nem alaposan megkésett április elsejei tréfa. Értesüléseink szerint megjelent a helyszínen Virgil Pop, a Kolozs Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság főtanácsosa is, aki a látottak után átirattal kíván a polgármesteri hivatalhoz fordulni a tábla eltávolítása érdekében. Pop egyébként éppen a múlt héten fejtette ki a Szabadságnak, hogy műemlékvédelmi engedélyt csak konkrét terv alapján bocsátanak ki, illetve az 1992 november–decemberében, a Főtéren végzett átalakítási munkálatok – így a Gheorghe Funar által elhelyezett tábla is – törvénytelenek voltak. Mint elmondta, a megyei műemlékvédelmi igazgatósághoz nem érkezett kérvény, márpedig a tábla esetleges visszahelyezését a tulajdonosnak, ez esetben a kolozsvári polgármesteri hivatalnak kell kérelmeznie az intézménytől. Hozzátette: a műemlékvédelmi engedély mellett a városháza által kibocsátandó építkezési engedély is szükséges a beavatkozáshoz.
László Attila az ügy kapcsán elmondta: engedély nélkül, ismeretlenek tették ki a táblát. Kolozsvár alpolgármestere rámutatott, hogy az A kategóriás műemlékként besorolt Mátyás-szoborcsoporton módosításokat csak a regionális vagy az országos műemlékvédelmi bizottság engedélyével lehet végrehajtani, de senki nem kérte ezektől a testületektől a jóváhagyást. László Attila sajnálatosnak nevezte a történteket, ugyanakkor cáfolta a Ziua de Cluj azon értesüléseit, miszerint titkos paktum létezne a Iorga-idézet és a magyar nyelvű helységnévtáblák elhelyezését illetően.
A térfigyelők rögzítették a táblák eltávolítását
Tiszavirág-életűnek bizonyultak azok az ötnyelvű köszöntő táblák, amelyeket pénteken kora este helyeztek ki Kolozsvár három bejáratához. A román, magyar, német, angol és francia nyelvű üdvözlő feliratokat tartalmazó pannókat a feltételezések szerint szombatról vasárnapra virradó éjszaka távolították el a helyükről, egyelőre ismeretlen tettesek.
A különböző helyszíneken általunk tapasztaltak szerint a táblákat meglehetősen szakszerűen távolították el. Az RMDSZ képviselői Kisbácsnál és Szászfenesen a pannókat pénteken este a meglévő helységnévtáblákra helyezték el, a Cluj-Napoca felirat alá. A tettesek innen szerelték le és vitték el azokat, de érdekes módon a román nyelvű helységnévtáblát sehol sem érte bántódás. A város erdőfeleki bejáratánál kirakott táblát fémből készült két tartórúdhoz rögzítették, amiket az elkövetők feltételezhetően vágókoronggal „szakítottak el” a talapzattól, és mindenestől, azaz a tartórúdakkal együtt tűntettek el a helyszínről. A város erdőfeleki és szászfenesi bejáratánál közvetlenül a pannók közelében térfigyelő kamerák léteznek, ezek egészen bizonyosan rögzíthették a történéséket, tehát az elkövetők is láthatók. Következésképpen a felvételek kulcsfontosságúak lehetnek az igazság kiderítése szempontjából, és akár bizonyítékként is szolgálhatnak az ügyben.
László Attila lapunknak elmondta: péntekről szombatra virradó éjszaka mind a három táblát őrizték, hogy megakadályozzák azok esetleges megrongálását és eltávolítását. A feliratok szombaton este még a helyükön voltak, vasárnap viszont kollégái már jelentették, hogy azok eltűntek. Kolozsvár alpolgármesterének közlése szerint azért is döntöttek úgy, hogy elsőként a köszöntő táblákat, és nem a háromnyelvű helységnévtáblákat helyezik el a város határainál, mert a korábbi példák alapján számítottak ezek „bántalmazására”.
A térfigyelő kamerák által rögzített felvételekről szólva László Attila elmondta: azokat nem tudta megtekinteni, mivel a két helyszínen található készülékek nem a helyi önkormányzathoz tartoznak. Hozzátette: telefonon felvették a kapcsolatot a kolozsvári rendőrséggel, és az ügy kivizsgálását kérték. Abban maradtak, hogy kedden, azaz a mai nap folyamán személyesen fognak találkozni a rendőrfelügyelőség vezetőivel a helyzet tisztázása érdekében, és valószínűleg feljelentést fognak tenni a rendőrségen az ügyben. Kolozsvár alpolgármestere hangsúlyozta: semmi különöset nem tettek a köszöntő táblák kifüggesztésével, hiszen 2002 óta érvényes tanácsi határozat létezik a háromnyelvű helységnévtáblák elhelyezéséről is.
Máté András Levente, az RMDSZ megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke lapunknak kifejtette: a Iorga-tábla kihelyezése valaki részéről provokáció, és mivel bűnténynek minősül, el kell induljon a tettes ellen a kivizsgálás. Tudomása szerint a feljelentés már megtörtént a műemlékvédelmi hatóságok részéről. Szerinte a tettesek azonosítása könnyű lesz, hiszen a Főtéren számos térfigyelő kamera van. Hozzátette: reméli, hogy nem a PDL áll az akció mögött.
Az ötnyelvű táblákat illetően Máté elmondta: amennyiben azok törvényes keretek között lettek kihelyezve, akkor szintén büntetés szabható ki az eltávolításuk miatt, rongálásért. Végül kijelentette: a titkos paktumról szóló sajtóhír kacsa, ha lett volna valamilyen egyezség, akkor arról László Attila korábbi megyei elnök szólt volna neki.
BALÁZS BENCE, PAPP ANNAMÁRIA
Szabadság (Kolozsvár)
2011. május 24.
Elmaradt az aláírás
A tárgyalásokat folytatják
Az EMNT megyei szervezetének közleménye szerint hétfőn délelőtt az RMDSZ marosvásárhelyi székházában kellett volna sor kerüljön annak az együttműködési szerződésnek az aláírására, amelynek értelmében az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) együttműködne abban, hogy Marosvásárhelyen közös polgármesterjelöltet indítsanak a jövő évi helyhatósági választásokon. Az aláírás azonban elmaradt.
A sajtóhoz eljuttatott meghívó szerint az öt alkalommal megtartott előzetes tárgyalásokon “részt vettek az MPP (László György, Kelemen Ferenc, Toldi Gyöngyike), az RMDSZ (Benedek István, ifj. Benedek István, Csegzi Sándor, Brassai Zsombor), az EMNT (Jakab István, Tőkés András, Ábrám Noémi, Portik Vilmos, Kali István) és az SZNT (Bíró Zsolt, Gáspár Sándor) képviselői, illetve hogy a május 19-i, csütörtöki találkozón “megegyeztünk, hogy hétfőn, május 23-án aláírjuk az EMNT által elkészített Együttműködési megállapodást (mellékelve!). A megegyezés értelmében az aláírásra várjuk a sajtó képviselőit is”.
Az RMDSZ álláspontját a megyei és marosvásárhelyi szervezetek elnökei (a mellékleten olvasható) közös nyilatkozatban fogalmazták meg.
Hétfő délelőtt kiderült, hogy az aláírás elmarad. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke tizenegy óra előtt bejelentette: valóban hónapok óta folytatják a tárgyalásokat, hogy Marosvásárhelyen sikerüljön közös magyar polgármesterjelöltet állítani. “Ehhez összefogásra van szükség, erről kell az elkövetkezendőkben beszélni, enélkül nem fog sikerülni, pedig számunkra rendkívül fontos, hogy Marosvásárhelyen a magyar polgármester mellett magyar többségű tanács álljon össze. A tárgyalások előrehaladottak, úgy nézett ki, hogy a héten talán aláírunk egy együttműködési szándékot”.
Formabontó villám- sajtótájékoztató
Az EMNT és az MPP aláírásra érkezett, de megtudták, hogy nem kerül sor erre.
Kali István, az EMNT alelnöke rendkívüli, formabontó villám-sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ székháza előtt.
– Eljutottunk ehhez a történelmi pillanathoz is, hogy reményeink szerint egy olyan példátlan összefogás momentumát pecsételjük meg a mai napon, ami eddig még Marosvásárhelyen nem volt.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy még a télen elkezdődött egy egyeztetés az RMDSZ, az MPP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői között. Eddig öt hasonló egyeztetés volt, ez most a hatodik, amely éppen az RMDSZ székházában folyik. A célunk az, hogy közös magyar polgármesterjelöltet állítson a három politikai alakulat. Nem célunk megosztani a magyarságot, egységes, közös jelöltet szeretnénk. Ennek érdekében a Demokrácia Központban elkészült egy dokumentum, egy együttműködési megállapodás, amit magunkkal is hoztunk. Úgy álltunk fel csütörtökön a tárgyalóasztaltól, hogy ezt a megállapodást itt ma 11 órakor aláírjuk.
A megállapodás három fő pontot tartalmaz: az első, hogy a három politikai alakulat egyetért abban, hogy Vásárhelynek közös magyar polgármesterjelöltet szeretnénk állítani, a második pont azt rögzíti, hogy ezt a jelöltet konszenzusos alapon és maradéktalan egyetértéssel választjuk ki, vagyis nem egyik vagy másik párt vagy politikai alakulat jelenti be, hanem egy jelöltet közösen fogunk megjelölni. A harmadik, hogy e mögé a jelölt mögé a legnagyobb társadalmi összefogást szeretnénk állítani, ami azt jelenti, hogy történelmi egyházaink és civil szervezeteink és nem utolsósorban a vásárhelyi magyar polgárok véleményére vagyunk kíváncsiak, ezért széles körű konzultációt fogunk kezdeményezni, hogy ki legyen a jelölt. Mi ma személyeket nem fogunk megnevezni, ez három elv, és mi egy elvi megállapodást jöttünk ide megkötni.
Reményeink szerint ez az elvi egyezség ma aláírásra kerül.
A tanácskozás végén nyilatkoztak a szervezetek vezetői.
Bizonyos félreértéseket tisztáztunk
Benedek István: – Bizonyos félreértéseket tisztáztunk, mindhárom jelen levő szervezet egyetért az együttműködéssel. Jelenleg, úgy gondoljuk, egyelőre még nem érkezett el az aláírás pillanata, erre a következő napokban-hetekben kerül sor.
Az RMDSZ nagy szervezet, szabályok szerint működik, amelyeket tiszteletben kell tartani.
Hasznos beszélgetésre került sor, úgy gondolom, hogy mindhárom szervezet őszintén akarja ezt az összefogást, amely a következő napokban-hetekben aláírás formájában is megfogalmazódik. Az RMDSZ régebbi, konszolidált szervezet, a struktúrái bizonyos szabályokat követelnek, amelyeket be kell tartani. Szükség van a választmány jóváhagyására. Ez a napokban megtörténik, s utána sor kerülhet az aláírásra.
Az MPP többet szeretne egy szándéknyilatkozatnál
László György, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke továbbra is egyetlen járható útnak tekinti a reális összefogást. – Ha tényleg mindannyian komolyan gondoljuk, hogy vissza akarjuk nyerni Marosvásárhelyt, akkor csak összefogással érhetjük el. Február óta, amióta megkezdtük a tárgyalásokat, ebben egyetértettünk mindannyian. Az MPP többet szeretne egy szándéknyilatkozatnál, véleményünk szerint egy konkrét együttműködési megállapodásnak minél hamarabb meg kellene születnie. Nincs veszve semmi, két hét alatt esetleg kis időt veszítettünk, s annak reményében, hogy az RMDSZ ezt a szerződést aláírja velünk és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, számunkra elfogadható. Szándéknyilatkozat létezik, de végül is az együttműködési megállapodás fog számítani.
A Magyar Polgári Párt hisz abban, hogy a közösséget a pártérdekek elé lehet helyezni, és Marosvásárhelyen csak ez a járható út. Nem ragaszkodunk saját jelölthöz, remélhetőleg az RMDSZ is megérti azt, nem biztos, hogy a tulipános jelölt a jó. Véleményünk szerint egy olyan személy, mint Bölöni László, megfelelő jelölt lehetne.
A kérdésre, hogy támogatnák-e az RMDSZ jelöltjét, kategorikus nemmel válaszolt.
Marosvásárhely megérett a változásra és a magyar összefogásra
Jakab István, az EMNT megyei elnöke: – Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Marosvásárhely magyar polgármesteréért küzd, és az együttműködés láttán örömmel mondjuk el, hogy Marosvásárhely megérett a változásra és a magyar összefogásra. Az elmúlt egy órában nagyon fontos dolgokat beszéltünk, és remélem, hogy az összefogás szándéka mindannyiunkban megvan, Mi ehhez az összefogáshoz máris aláírásunkat adtuk, és technikai procedúrák után mindhárom szervezet emellett nyilatkozik. Úgy látom, hogy Marosvásárhelynek csakis összefogással lehet magyar polgármestere, mindhárman erről nyilatkoztunk.
Az összefogásról szóló szándéknyilatkozatot az EMNT és az MPP írta alá.
Nyilatkozat
Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezetei a jövő esztendőben sorra kerülő önkormányzati választásokon kiemelt figyelmet szentelnek a megyei tanácsnak és Marosvásárhelynek. A legutóbbi választásoktól eltelt időszakban is bebizonyosodott, hogy a magyarság érdekeit nem lehet másokra bízni, erős magyar érdekképviseletre van szükség az önkormányzati döntéshozó és vezető testületekben. Ez a szempont szükségszerűen összefogásra kötelez!
Mindent el kell követnünk, hogy a megyei tanács élén ismét elnökünk, a megyeszékhelyen magyar polgármesterünk legyen, illetve a tanácstestületben a magyar érdekképviselet tekintélye megerősödjön – mindezt csak józansággal, együttműködéssel, okos döntésekkel lehet.
Mindez csakis úgy valósítható meg, ha a város magyarsága összefog! Megítélésünk szerint a magyar összefogás minden érdekképviseletre vállalkozó magyar politikai szervezetet együttműködésre kötelez. Ennek megfelelően az RMDSZ nyitott minden olyan politikai és civil szervezet illetve történelmi egyház felé, amelyek ezt a célkitűzést támogatják.
Ennek megfelelően kell szempontjainkat egyeztetni és a választási stratégiát kivitelezni. Az esetleges politikai iszapbirkózás – mely nem jellemző a magyar politikai elitre – nem szolgálja a magyarság érdekeit, ezért az RMDSZ ilyen jellegű konfliktusokban nem kíván részt venni.
Bízunk abban, hogy felhívásunk meghallgatásra talál, és a következőkben mindenekelőtt a megyei és a marosvásárhelyi magyarság érdekeit szem előtt tartva, sikerül jövőben összefogással az önkormányzati választásokat megnyerni.
Dr. Kelemen Atilla megyei elnök
Dr. Benedek István marosvásárhelyi elnök
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
A tárgyalásokat folytatják
Az EMNT megyei szervezetének közleménye szerint hétfőn délelőtt az RMDSZ marosvásárhelyi székházában kellett volna sor kerüljön annak az együttműködési szerződésnek az aláírására, amelynek értelmében az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) együttműködne abban, hogy Marosvásárhelyen közös polgármesterjelöltet indítsanak a jövő évi helyhatósági választásokon. Az aláírás azonban elmaradt.
A sajtóhoz eljuttatott meghívó szerint az öt alkalommal megtartott előzetes tárgyalásokon “részt vettek az MPP (László György, Kelemen Ferenc, Toldi Gyöngyike), az RMDSZ (Benedek István, ifj. Benedek István, Csegzi Sándor, Brassai Zsombor), az EMNT (Jakab István, Tőkés András, Ábrám Noémi, Portik Vilmos, Kali István) és az SZNT (Bíró Zsolt, Gáspár Sándor) képviselői, illetve hogy a május 19-i, csütörtöki találkozón “megegyeztünk, hogy hétfőn, május 23-án aláírjuk az EMNT által elkészített Együttműködési megállapodást (mellékelve!). A megegyezés értelmében az aláírásra várjuk a sajtó képviselőit is”.
Az RMDSZ álláspontját a megyei és marosvásárhelyi szervezetek elnökei (a mellékleten olvasható) közös nyilatkozatban fogalmazták meg.
Hétfő délelőtt kiderült, hogy az aláírás elmarad. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke tizenegy óra előtt bejelentette: valóban hónapok óta folytatják a tárgyalásokat, hogy Marosvásárhelyen sikerüljön közös magyar polgármesterjelöltet állítani. “Ehhez összefogásra van szükség, erről kell az elkövetkezendőkben beszélni, enélkül nem fog sikerülni, pedig számunkra rendkívül fontos, hogy Marosvásárhelyen a magyar polgármester mellett magyar többségű tanács álljon össze. A tárgyalások előrehaladottak, úgy nézett ki, hogy a héten talán aláírunk egy együttműködési szándékot”.
Formabontó villám- sajtótájékoztató
Az EMNT és az MPP aláírásra érkezett, de megtudták, hogy nem kerül sor erre.
Kali István, az EMNT alelnöke rendkívüli, formabontó villám-sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ székháza előtt.
– Eljutottunk ehhez a történelmi pillanathoz is, hogy reményeink szerint egy olyan példátlan összefogás momentumát pecsételjük meg a mai napon, ami eddig még Marosvásárhelyen nem volt.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy még a télen elkezdődött egy egyeztetés az RMDSZ, az MPP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői között. Eddig öt hasonló egyeztetés volt, ez most a hatodik, amely éppen az RMDSZ székházában folyik. A célunk az, hogy közös magyar polgármesterjelöltet állítson a három politikai alakulat. Nem célunk megosztani a magyarságot, egységes, közös jelöltet szeretnénk. Ennek érdekében a Demokrácia Központban elkészült egy dokumentum, egy együttműködési megállapodás, amit magunkkal is hoztunk. Úgy álltunk fel csütörtökön a tárgyalóasztaltól, hogy ezt a megállapodást itt ma 11 órakor aláírjuk.
A megállapodás három fő pontot tartalmaz: az első, hogy a három politikai alakulat egyetért abban, hogy Vásárhelynek közös magyar polgármesterjelöltet szeretnénk állítani, a második pont azt rögzíti, hogy ezt a jelöltet konszenzusos alapon és maradéktalan egyetértéssel választjuk ki, vagyis nem egyik vagy másik párt vagy politikai alakulat jelenti be, hanem egy jelöltet közösen fogunk megjelölni. A harmadik, hogy e mögé a jelölt mögé a legnagyobb társadalmi összefogást szeretnénk állítani, ami azt jelenti, hogy történelmi egyházaink és civil szervezeteink és nem utolsósorban a vásárhelyi magyar polgárok véleményére vagyunk kíváncsiak, ezért széles körű konzultációt fogunk kezdeményezni, hogy ki legyen a jelölt. Mi ma személyeket nem fogunk megnevezni, ez három elv, és mi egy elvi megállapodást jöttünk ide megkötni.
Reményeink szerint ez az elvi egyezség ma aláírásra kerül.
A tanácskozás végén nyilatkoztak a szervezetek vezetői.
Bizonyos félreértéseket tisztáztunk
Benedek István: – Bizonyos félreértéseket tisztáztunk, mindhárom jelen levő szervezet egyetért az együttműködéssel. Jelenleg, úgy gondoljuk, egyelőre még nem érkezett el az aláírás pillanata, erre a következő napokban-hetekben kerül sor.
Az RMDSZ nagy szervezet, szabályok szerint működik, amelyeket tiszteletben kell tartani.
Hasznos beszélgetésre került sor, úgy gondolom, hogy mindhárom szervezet őszintén akarja ezt az összefogást, amely a következő napokban-hetekben aláírás formájában is megfogalmazódik. Az RMDSZ régebbi, konszolidált szervezet, a struktúrái bizonyos szabályokat követelnek, amelyeket be kell tartani. Szükség van a választmány jóváhagyására. Ez a napokban megtörténik, s utána sor kerülhet az aláírásra.
Az MPP többet szeretne egy szándéknyilatkozatnál
László György, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke továbbra is egyetlen járható útnak tekinti a reális összefogást. – Ha tényleg mindannyian komolyan gondoljuk, hogy vissza akarjuk nyerni Marosvásárhelyt, akkor csak összefogással érhetjük el. Február óta, amióta megkezdtük a tárgyalásokat, ebben egyetértettünk mindannyian. Az MPP többet szeretne egy szándéknyilatkozatnál, véleményünk szerint egy konkrét együttműködési megállapodásnak minél hamarabb meg kellene születnie. Nincs veszve semmi, két hét alatt esetleg kis időt veszítettünk, s annak reményében, hogy az RMDSZ ezt a szerződést aláírja velünk és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, számunkra elfogadható. Szándéknyilatkozat létezik, de végül is az együttműködési megállapodás fog számítani.
A Magyar Polgári Párt hisz abban, hogy a közösséget a pártérdekek elé lehet helyezni, és Marosvásárhelyen csak ez a járható út. Nem ragaszkodunk saját jelölthöz, remélhetőleg az RMDSZ is megérti azt, nem biztos, hogy a tulipános jelölt a jó. Véleményünk szerint egy olyan személy, mint Bölöni László, megfelelő jelölt lehetne.
A kérdésre, hogy támogatnák-e az RMDSZ jelöltjét, kategorikus nemmel válaszolt.
Marosvásárhely megérett a változásra és a magyar összefogásra
Jakab István, az EMNT megyei elnöke: – Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Marosvásárhely magyar polgármesteréért küzd, és az együttműködés láttán örömmel mondjuk el, hogy Marosvásárhely megérett a változásra és a magyar összefogásra. Az elmúlt egy órában nagyon fontos dolgokat beszéltünk, és remélem, hogy az összefogás szándéka mindannyiunkban megvan, Mi ehhez az összefogáshoz máris aláírásunkat adtuk, és technikai procedúrák után mindhárom szervezet emellett nyilatkozik. Úgy látom, hogy Marosvásárhelynek csakis összefogással lehet magyar polgármestere, mindhárman erről nyilatkoztunk.
Az összefogásról szóló szándéknyilatkozatot az EMNT és az MPP írta alá.
Nyilatkozat
Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezetei a jövő esztendőben sorra kerülő önkormányzati választásokon kiemelt figyelmet szentelnek a megyei tanácsnak és Marosvásárhelynek. A legutóbbi választásoktól eltelt időszakban is bebizonyosodott, hogy a magyarság érdekeit nem lehet másokra bízni, erős magyar érdekképviseletre van szükség az önkormányzati döntéshozó és vezető testületekben. Ez a szempont szükségszerűen összefogásra kötelez!
Mindent el kell követnünk, hogy a megyei tanács élén ismét elnökünk, a megyeszékhelyen magyar polgármesterünk legyen, illetve a tanácstestületben a magyar érdekképviselet tekintélye megerősödjön – mindezt csak józansággal, együttműködéssel, okos döntésekkel lehet.
Mindez csakis úgy valósítható meg, ha a város magyarsága összefog! Megítélésünk szerint a magyar összefogás minden érdekképviseletre vállalkozó magyar politikai szervezetet együttműködésre kötelez. Ennek megfelelően az RMDSZ nyitott minden olyan politikai és civil szervezet illetve történelmi egyház felé, amelyek ezt a célkitűzést támogatják.
Ennek megfelelően kell szempontjainkat egyeztetni és a választási stratégiát kivitelezni. Az esetleges politikai iszapbirkózás – mely nem jellemző a magyar politikai elitre – nem szolgálja a magyarság érdekeit, ezért az RMDSZ ilyen jellegű konfliktusokban nem kíván részt venni.
Bízunk abban, hogy felhívásunk meghallgatásra talál, és a következőkben mindenekelőtt a megyei és a marosvásárhelyi magyarság érdekeit szem előtt tartva, sikerül jövőben összefogással az önkormányzati választásokat megnyerni.
Dr. Kelemen Atilla megyei elnök
Dr. Benedek István marosvásárhelyi elnök
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
2011. május 24.
Iorga-idézet a kolozsvári Mátyás-szobor talapzatánál
Román nyelvű tábla jelent meg a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt. A táblán a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övező füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kőtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”
László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a Krónikának azt nyilatkozta: az önkormányzat nem tudott a tábla elhelyezéséről, az ismeretlen tetteseket műemlékgyalázásért vonhatják felelősségre. Az elöljáró elmondta, a táblát Virgil Pop, a megyei műemlékvédelmi bizottság elnöke is megtekintette, és ma hivatalosan is értesíti az önkormányzatot erről, így várhatóan még a nap folyamán eltávolítják azt.
Paktum eredménye?
A Ziua de Cluj című kolozsvári napilap honlapján tegnap azt állította forrásaira hivatkozva, hogy a tábla megjelenése politikai alku eredménye. Eszerint az RMDSZ beleegyezik a Iorga-idézetet tartalmazó plakett elhelyezésébe, cserébe pedig a település nevét magyarul is feltüntető helységnévtáblákat állítanak fel a város bejáratainál, ugyanakkor az RMDSZ garanciát kap arra, hogy a 2012-es önkormányzati választások után is betöltheti az egyik alpolgármesteri tisztséget. A lap arra is utal, hogy a történelem folyamán ez a tábla mentette meg a szobrot a lerombolástól, hiszen a román nép a Iorga-idézetnek köszönhetően érezte magáénak az alkotást.
Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ újdonsült elnöke „kacsának” nevezte a paktum létezését. „Nincs ilyen egyezség” – jelentette ki a szombaton megválasztott megyei vezető. Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak László Attila alpolgármester is. Elmondta, semmilyen titkos megállapodás nem született, különösen nem olyan, amely törvénytelenséget tartalmazott volna, hisz az Országos Műemlékvédelmi Bizottság engedélye nélkül a Mátyás-szoborcsoportra bármilyen feliratot elhelyezni szabálysértésnek számít.
Mint arról beszámoltunk, mintegy tíz napja több kolozsvári román akadémikus nyílt levélben követelte, hogy a helyi önkormányzat helyezze vissza a Mátyás-szoborcsoport talapzatára a Gheorghe Funar által 1992-ben engedély nélkül feltétetett, a Iorga-idézetet tartalmazó táblát. A levelet olyan személyiségek írták alá, mint Camil Mureşan, Horia Colan, Dumitru Protase vagy Emil Burzo. Az akadémikusok azzal érvelnek a tábla visszaállítása mellett, hogy az „részese volt a szobor történelmének, illetve Kolozsvár jelenkori kollektív tudatának”.
A táblát 2009-ben távolították el, amikor elkezdődött a szoborcsoport felújítása, az idei átadásra pedig nem helyezték vissza. Újbóli elhelyezését április közepén Radu Moisin, a kincses város demokrata-liberális párti (PDL) alpolgármestere helyezte kilátásba, azonban a Krónika megkeresésére akkor László Attila alpolgármester és Molnos Lajos önkormányzati képviselő egybehangzóan úgy nyilatkozott, teljesen esélytelen a próbálkozás, ehhez ugyanis a megyei, illetve az Országos Műemlékvédelmi Bizottság engedélye szükséges.
Eltűntek az üdvözlő táblák
A román nyelvű tábla megjelenésével egy időben tegnapra eltűntek a Kolozsvár kisbácsi, erdőfeleki és szászfenesi bejáratainál pénteken elhelyezett ötnyelvű táblák. A pannók tartóoszlopait tőből vágták ki ismeretlenek. Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári tanács RMDSZ-frakciójának tagjai és László Attila alpolgármester péntek délután helyezték el a többnyelvű táblákat a kincses város erdőfeleki, szászfenesi és kisbácsi bejáratánál. Ezeken románul, magyarul, németül, angolul és franciául volt olvasható az „Üdvözöljük Kolozsváron!” felirat. A tervek szerint a táblákat a következő időszakban a város Apahida, Kajántó és Györgyfalva felőli bejáratainál is felszerelték volna a magyar önkormányzati képviselők, akik maguk állták azok előállítási költségeit. Kifejtették, ezzel megtörtént az első lépés afelé, hogy a háromnyelvű – román, magyar és német – helységnévtáblákat is kihelyezzék, amit a tanács 2002-es, még a Funar-korszakban hozott határozata tesz lehetővé.
Krónika (Kolozsvár)
Román nyelvű tábla jelent meg a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt. A táblán a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övező füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kőtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”
László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a Krónikának azt nyilatkozta: az önkormányzat nem tudott a tábla elhelyezéséről, az ismeretlen tetteseket műemlékgyalázásért vonhatják felelősségre. Az elöljáró elmondta, a táblát Virgil Pop, a megyei műemlékvédelmi bizottság elnöke is megtekintette, és ma hivatalosan is értesíti az önkormányzatot erről, így várhatóan még a nap folyamán eltávolítják azt.
Paktum eredménye?
A Ziua de Cluj című kolozsvári napilap honlapján tegnap azt állította forrásaira hivatkozva, hogy a tábla megjelenése politikai alku eredménye. Eszerint az RMDSZ beleegyezik a Iorga-idézetet tartalmazó plakett elhelyezésébe, cserébe pedig a település nevét magyarul is feltüntető helységnévtáblákat állítanak fel a város bejáratainál, ugyanakkor az RMDSZ garanciát kap arra, hogy a 2012-es önkormányzati választások után is betöltheti az egyik alpolgármesteri tisztséget. A lap arra is utal, hogy a történelem folyamán ez a tábla mentette meg a szobrot a lerombolástól, hiszen a román nép a Iorga-idézetnek köszönhetően érezte magáénak az alkotást.
Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ újdonsült elnöke „kacsának” nevezte a paktum létezését. „Nincs ilyen egyezség” – jelentette ki a szombaton megválasztott megyei vezető. Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak László Attila alpolgármester is. Elmondta, semmilyen titkos megállapodás nem született, különösen nem olyan, amely törvénytelenséget tartalmazott volna, hisz az Országos Műemlékvédelmi Bizottság engedélye nélkül a Mátyás-szoborcsoportra bármilyen feliratot elhelyezni szabálysértésnek számít.
Mint arról beszámoltunk, mintegy tíz napja több kolozsvári román akadémikus nyílt levélben követelte, hogy a helyi önkormányzat helyezze vissza a Mátyás-szoborcsoport talapzatára a Gheorghe Funar által 1992-ben engedély nélkül feltétetett, a Iorga-idézetet tartalmazó táblát. A levelet olyan személyiségek írták alá, mint Camil Mureşan, Horia Colan, Dumitru Protase vagy Emil Burzo. Az akadémikusok azzal érvelnek a tábla visszaállítása mellett, hogy az „részese volt a szobor történelmének, illetve Kolozsvár jelenkori kollektív tudatának”.
A táblát 2009-ben távolították el, amikor elkezdődött a szoborcsoport felújítása, az idei átadásra pedig nem helyezték vissza. Újbóli elhelyezését április közepén Radu Moisin, a kincses város demokrata-liberális párti (PDL) alpolgármestere helyezte kilátásba, azonban a Krónika megkeresésére akkor László Attila alpolgármester és Molnos Lajos önkormányzati képviselő egybehangzóan úgy nyilatkozott, teljesen esélytelen a próbálkozás, ehhez ugyanis a megyei, illetve az Országos Műemlékvédelmi Bizottság engedélye szükséges.
Eltűntek az üdvözlő táblák
A román nyelvű tábla megjelenésével egy időben tegnapra eltűntek a Kolozsvár kisbácsi, erdőfeleki és szászfenesi bejáratainál pénteken elhelyezett ötnyelvű táblák. A pannók tartóoszlopait tőből vágták ki ismeretlenek. Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári tanács RMDSZ-frakciójának tagjai és László Attila alpolgármester péntek délután helyezték el a többnyelvű táblákat a kincses város erdőfeleki, szászfenesi és kisbácsi bejáratánál. Ezeken románul, magyarul, németül, angolul és franciául volt olvasható az „Üdvözöljük Kolozsváron!” felirat. A tervek szerint a táblákat a következő időszakban a város Apahida, Kajántó és Györgyfalva felőli bejáratainál is felszerelték volna a magyar önkormányzati képviselők, akik maguk állták azok előállítási költségeit. Kifejtették, ezzel megtörtént az első lépés afelé, hogy a háromnyelvű – román, magyar és német – helységnévtáblákat is kihelyezzék, amit a tanács 2002-es, még a Funar-korszakban hozott határozata tesz lehetővé.
Krónika (Kolozsvár)
2011. május 24.
Versenyhelyzet
Az RMDSZ elfogadta, hogy komoly verseny vár rá a jövő évi választásokon, és máris keményen kampányol – ez szűrhető le a szövetség legutóbbi lépéseiből.
Az önkormányzati tanácsok létrehozásának egyik oka az RMDSZ elnöke szerint is a választásokon elérendő győzelem. A szintén Kelemen Hunor részéről elhangzott nyilatkozatok pedig arra engednek következtetni, hogy a kommunikációs küzdelem már el is kezdődött – ennek fő csapásiránya pedig továbbra is annak a sulykolása, hogy a magyar kormány az RMDSZ-t sújtó döntéseivel a magyarság parlamenti képviseletének felszámolására törekszik. Az egyértelmű, hogy az oktatási-nevelési támogatáshoz kapcsolódó ügyintézés kivonása az RMDSZ hatásköréből a szövetség ázsiójának csökkentését szolgálja, de objektíven nézve nehéz fogást találni azon az érven, hogy ezt a feladatot nem egy politikai alakulatnak, hanem egy szakmai szervezetnek kell végeznie. Budapest a támogatásokkal kapcsolatos ügyintézést eleve az oktatók szervezetére bízta, és csak az MSZP–SZDSZ-kormány játszotta át az RMDSZ-nek ennek a jogát, hogy a pénzosztó szerep rábízásával növelje a befolyását. Az RMDSZ frusztrációja érthető, mégis, meglehetősen vad az a feltételezés, hogy a magyar kormány, illetve az általa támogatott új párt a romániai magyarok parlamenti képviseletének felszámolását szeretné.
Tény, hogy a kormány nemzetpolitikai elképzelései nem esnek egybe az RMDSZ önnön szerepéről szóló felfogásával – míg az eddigiek alapján úgy tűnik, a kormány egységes, Budapestről koordinált nemzetpolitikát kíván kialakítani, az RMDSZ továbbra is az eddigi gyakorlatot részesíti előnyben, miszerint minden, a romániai magyarokat érintő ügyben kizárólagos ügyintézési jogot követel magának mind Bukarest, mind Budapest felé. Csakhogy már rég nem képviseli a romániai magyarság egészét. Az RMDSZ számára bosszantó, hogy a kormány helyzetbe kívánja hozni azon erdélyi politikusokat, akik hajlandóak együttműködni nemzetpolitikája megvalósításában – mindemellett még a versenyhelyzet ellenére sem kis kommunikációs túlzás, ha monopóliuma megnyirbálását gyarmatosításként, importált megosztásként (mintha az erdélyi magyarságon belül amúgy nem lennének politikai nézetkülönbségek) vagy pláne a magyar parlamenti jelenlét felszámolására tett törekvésként próbálja beállítani.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
Az RMDSZ elfogadta, hogy komoly verseny vár rá a jövő évi választásokon, és máris keményen kampányol – ez szűrhető le a szövetség legutóbbi lépéseiből.
Az önkormányzati tanácsok létrehozásának egyik oka az RMDSZ elnöke szerint is a választásokon elérendő győzelem. A szintén Kelemen Hunor részéről elhangzott nyilatkozatok pedig arra engednek következtetni, hogy a kommunikációs küzdelem már el is kezdődött – ennek fő csapásiránya pedig továbbra is annak a sulykolása, hogy a magyar kormány az RMDSZ-t sújtó döntéseivel a magyarság parlamenti képviseletének felszámolására törekszik. Az egyértelmű, hogy az oktatási-nevelési támogatáshoz kapcsolódó ügyintézés kivonása az RMDSZ hatásköréből a szövetség ázsiójának csökkentését szolgálja, de objektíven nézve nehéz fogást találni azon az érven, hogy ezt a feladatot nem egy politikai alakulatnak, hanem egy szakmai szervezetnek kell végeznie. Budapest a támogatásokkal kapcsolatos ügyintézést eleve az oktatók szervezetére bízta, és csak az MSZP–SZDSZ-kormány játszotta át az RMDSZ-nek ennek a jogát, hogy a pénzosztó szerep rábízásával növelje a befolyását. Az RMDSZ frusztrációja érthető, mégis, meglehetősen vad az a feltételezés, hogy a magyar kormány, illetve az általa támogatott új párt a romániai magyarok parlamenti képviseletének felszámolását szeretné.
Tény, hogy a kormány nemzetpolitikai elképzelései nem esnek egybe az RMDSZ önnön szerepéről szóló felfogásával – míg az eddigiek alapján úgy tűnik, a kormány egységes, Budapestről koordinált nemzetpolitikát kíván kialakítani, az RMDSZ továbbra is az eddigi gyakorlatot részesíti előnyben, miszerint minden, a romániai magyarokat érintő ügyben kizárólagos ügyintézési jogot követel magának mind Bukarest, mind Budapest felé. Csakhogy már rég nem képviseli a romániai magyarság egészét. Az RMDSZ számára bosszantó, hogy a kormány helyzetbe kívánja hozni azon erdélyi politikusokat, akik hajlandóak együttműködni nemzetpolitikája megvalósításában – mindemellett még a versenyhelyzet ellenére sem kis kommunikációs túlzás, ha monopóliuma megnyirbálását gyarmatosításként, importált megosztásként (mintha az erdélyi magyarságon belül amúgy nem lennének politikai nézetkülönbségek) vagy pláne a magyar parlamenti jelenlét felszámolására tett törekvésként próbálja beállítani.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2011. május 24.
Wetzel: több mint 80 ezer honosítási kérelem, közel kétezren tettek esküt
Eddig közel 81 ezer honosítási kérelem érkezett, a beadványok közül mintegy 50 ezret már elbíráltak – hangzott el a budapesti Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kedden. Az állampolgársági esküt eddig közel háromezren tették le.
Wetzel Tamás miniszteri biztos tájékoztatása szerint a 80850 kérelem 40 százalékát külképviseleteken, 40 százalékát a hazai anyakönyvvezetőknél adták be, és közel 20 százalék érkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, illetve a kormányablakokhoz. Honosítási beadvány 1073 településről érkezett.
Elmondta, hogy 35825 névmódosítási kérelmet is beadtak, amelyeknél a magyar név visszaállítását kérik. Ezek elbírálása is folyamatos – tette hozzá, és megemlítette még, hogy a kérelmekhez közel 382 ezer melléklet is tartozik.
Kitért arra is, hogy a kérelmek közül mintegy 50 ezret már elbíráltak, az időseknél, illetve azoknál akik már voltak korábban magyar állampolgárok az elbírálási arány 91 százalékos.
Wetzel Tamás mérleget vonva kiemelte: míg eddig évente érkezett négyezer kérelem, most heti 4000-4200 beadványt regisztrálnak, azaz közel ötvenszeres az emelkedés. Jelezte, hogy a 12 hónapos intézési határidő három hónapra csökkent, de tudják tartani a szűk határidőt. Kitért arra, hogy tovább bővítik a külképviseleti állományt, amelynek létszáma Kolozsváron, Szabadkán és Csíkszeredában – ahol kiemelt az érdeklődés – további 33 fővel nő. A létszámbővítés célja, hogy a számos eskütételt meg tudják szervezni. Rövidesen az útlevéleljárás is elindul majd a külképviseleteken – jelezte.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy vannak visszautasított kérelmek is, százas nagyságrendben, amelyeket elsősorban bűncselekmény és nemzetbiztonsági kockázat miatt nem fogadtak be.
A biztos az ülés után az MTI kérdésére elmondta, eddig közel háromezren tették le az állampolgársági esküt. Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján több helyen, így például Hódmezővásárhelyen, Egerben, Zebegényben lesznek nagy számban állampolgársági eskütételek.
A jövőre nézve további kihelyezett konzuli napok szervezését emelte ki, és fontosnak tartotta, hogy a külképviseletek munkatársai az idős, beteg embereket is fel tudják keresni, és a kérelmeket átvenni.
A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
Krónika (Kolozsvár)
Eddig közel 81 ezer honosítási kérelem érkezett, a beadványok közül mintegy 50 ezret már elbíráltak – hangzott el a budapesti Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kedden. Az állampolgársági esküt eddig közel háromezren tették le.
Wetzel Tamás miniszteri biztos tájékoztatása szerint a 80850 kérelem 40 százalékát külképviseleteken, 40 százalékát a hazai anyakönyvvezetőknél adták be, és közel 20 százalék érkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, illetve a kormányablakokhoz. Honosítási beadvány 1073 településről érkezett.
Elmondta, hogy 35825 névmódosítási kérelmet is beadtak, amelyeknél a magyar név visszaállítását kérik. Ezek elbírálása is folyamatos – tette hozzá, és megemlítette még, hogy a kérelmekhez közel 382 ezer melléklet is tartozik.
Kitért arra is, hogy a kérelmek közül mintegy 50 ezret már elbíráltak, az időseknél, illetve azoknál akik már voltak korábban magyar állampolgárok az elbírálási arány 91 százalékos.
Wetzel Tamás mérleget vonva kiemelte: míg eddig évente érkezett négyezer kérelem, most heti 4000-4200 beadványt regisztrálnak, azaz közel ötvenszeres az emelkedés. Jelezte, hogy a 12 hónapos intézési határidő három hónapra csökkent, de tudják tartani a szűk határidőt. Kitért arra, hogy tovább bővítik a külképviseleti állományt, amelynek létszáma Kolozsváron, Szabadkán és Csíkszeredában – ahol kiemelt az érdeklődés – további 33 fővel nő. A létszámbővítés célja, hogy a számos eskütételt meg tudják szervezni. Rövidesen az útlevéleljárás is elindul majd a külképviseleteken – jelezte.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy vannak visszautasított kérelmek is, százas nagyságrendben, amelyeket elsősorban bűncselekmény és nemzetbiztonsági kockázat miatt nem fogadtak be.
A biztos az ülés után az MTI kérdésére elmondta, eddig közel háromezren tették le az állampolgársági esküt. Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján több helyen, így például Hódmezővásárhelyen, Egerben, Zebegényben lesznek nagy számban állampolgársági eskütételek.
A jövőre nézve további kihelyezett konzuli napok szervezését emelte ki, és fontosnak tartotta, hogy a külképviseletek munkatársai az idős, beteg embereket is fel tudják keresni, és a kérelmeket átvenni.
A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
Krónika (Kolozsvár)
2011. május 24.
Valótlanságot állít a kolozsvári városháza a Iorga-idézet ügyében
Valótlanságot állít a kolozsvári városháza abban a közleményében, mely szerint a Nicolae Iorga történésztől származó idézetet tartalmazó táblának a Mátyás-szoborcsoport elé helyezése a restaurálási terv része. A Kelemen Hunor kulturális miniszter által a Krónikához eljuttatott dokumentumokból kiderül: csupán a műalkotás megnevezését tartalmazó négynyelvű táblára bólintott rá az Országos Műemlékvédelmi Bizottság és a polgármesteri hivatal, a Iorga-idézet nem szerepel a restaurálás dokumentációjában.
Ezt a tervet hagyta jóvá az Országos Műemlékvédelmi Bizottság. A tervnek része a tábla is, pontosan szerepel benne nem csak a tábla mérete, hanem a rajta szereplő szöveg is. A kolozsvári Polgármesteri Hivatal által tegnap elhelyezett tábla nem az engedélyezett szöveget tartalmazza, emiatt ezt onnan el kell távolítani” – áll a kulturális miniszter által küldött tájékoztatóban.
A jóváhagyott terv pontosan leszögezi, milyen felirat kerül a szoborra, illetve a műalkotás elé tervezett táblára. Utóbbiról a dokumentum 3.9 paragrafusa beszél, amely szerint négy nyelven tüntetik fel a következő feliratot: „Mátyás Király Lovasszobra. Fadrusz János alkotása. Felavatták 1902 október 12-én”. A domumentumcsomag nem tartalmaz egyetlen utalást sem a Iorga-féle idézetre.
A Kolozsi Tibor szobrászművész aláírásával ellátott javaslatokat (a tábla pontos tervével együtt) maga Sorin Apostu polgármester is jóváhagyta. A restaurálást végző Concefa cégnek küldött levelében az áll: a „MATHIAS REX” feliratot tartalmazó táblát ugyanúgy helyezik vissza a szoborra, ahogy a restaurálás megkezdése előtt volt – az Utilitas Kft és a Part of Art alapítvány közös tervének megfelelően. Ugyanakkor a szobor elé tervezett táblát a Kulturális Minisztérium által jóváhagyott tervnek megfelelően készítik el.
A kolozsvári polgármesteri hivatal keddi közlése szerint a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését már a szoborcsoport restaurálási terve is tartalmazta. Oana Buzatu szóvivő szerint az építkezési engedély is előírta egy „feliratos, bronzból készült lap” elhelyezését. Mint mondta, a restaurálást végző vállalat valószínűleg csak most helyezte el a táblát – ahogyan a terv azt előírta.
Kelemen Hunor kedd délelőtt felszólította a városházát, hogy azonnal távolítsa el az új táblát a szobor közeléből, az ugyanis mindössze a magyar és román közösségek közötti mesterséges feszültségkeltésre szolgál. Érvei szerint a műemlékvédelmi törvény is tiltja annak elhelyezését.
Egyetért László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere Kelemen Hunor azon felszólításával, hogy azonnal el kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a szoborcsoport elől.
Az alpolgármester a Krónikának határozottan cáfolta a kolozsvári polgármesteri hivatal állítását, miszerint már az építkezési engedély tartalmazta a fent említett tábla elhelyezését. „Percről percre követtem az engedélyeztetési eljárást, a kulturális minisztérium által elfogadott technikai terv pedig nem csupán azt írja elő, hogy csak egyetlen bronztáblát helyezzenek el a szoborcsoport talapzata előtt, hanem annak teljes szövegét tartalmazza, sőt még a betűtípust is rögzíti” – nyilatkozta a Krónikának László Attila, aki állítása alátámasztására szó szerint felolvasta az engedélyezési dokumentáció vonatkozó passzusait. Az alpolgármester hozzáfűzte: megkapta Virgil Popnak, a Kolozs Megyei Műemlékvédelmi Bizottság elnökének a jelentését, amelyben Pop is azt kéri: távolítsák el a táblát, illetve javasolja, hogy az eredeti terveknek megfelelően, helyezzék középre a hivatalosan engedélyezett, most a szoborcsoport jobb oldalán látható négy nyelvű bronztáblát.
„Félrevezeti a közvéleményt a kolozsvári önkormányzat” – reagált lapunknak a polgármesteri hivatal közleményére Máté András, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke. „Amit tettek bűnténynek minősíthető” – kommentálta a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését az egyébként jogász végzettségű politikus. Kérdésünkre, hogy a történtek hogyan befolyásolják az RMDSZ és a Demokrata Liberális Párt (PDL) koalíciós együttműködését, Máté András leszögezte: nem marad következmény nélkül, főleg akkor, ha az önkormányzat még kedden nem távolítja el a táblát. Hozzáfűzte: épp ezért péntekre összehívta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Állandó Tanácsát. „Ez nem csak a kolozsvári RMDSZ hátbatámadása, hanem a kolozsvári magyarság arcul csapása” – nyilatkozta a Krónikának Máté András.
A Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt hétfő délután jelent meg egy román nyelvű tábla, melyen a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övező füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kőtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”
A törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla ellen egyébként tegnap délután tiltakozó akciót hirdettek az egyik közösségi portálon: a résztvevőket arra kérték fel, hogy este nyolc órakor takarják el virágokkal a bronztáblát. A felhívás szerint az akció egy hétig tart, ennyi ideig szeretnék, ha a feliratot virágszőnyeg takarná el.
Gyújtópontban – El kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát!
Szőcs Géza: Brutális beavatkozás a szobor esztétikai terébe
A Mátyás király szoborcsoport elé kihelyezett vitatott tábla eltávolítását kérte Kelemen Hunor művelődési miniszter a Kolozsvári Polgármesteri Hivataltól, amely azonban tegnap azt állította, hogy törvényesen történt a Nicolae Iorga idézetét tartalmazó tábla elhelyezése. Kelemen tegnap délután újabb közleményt bocsátott ki, amelyben ismételten a tábla eltávolítására szólította fel az önkormányzatot, és csatolta azokat a dokumentumokat, amelyekből egyértelműen kiderül: az országos műemlékvédelmi bizottság csak a már korábban elhelyezett, négynyelvű felirat elhelyezését hagyta jóvá. Kolozsi Tibor restaurátor is ugyanerről számolt be lapunknak, aki maga készítette el a táblát, és szereltette fel a szobor elé. Ez nem pontosan a tervrajzban szereplő helyre került, hanem kicsit odébb, a gyep enyhén baloldali részén. Ezt a helyzetet használták ki a Iorga-idézetet tartalmazó tábla kifüggesztői, bár az eszközölt változtatásokról írásos dokumentum létezik.
A művelődési minisztérium hétfőn késő este kiadott közleményében arra kérte Sorin Apostu kolozsvári polgármestert, hogy haladéktalanul távolítsák el a Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet is tartalmazó táblát a szobor előtti gyepről, amit hétfőn délután vettek észre először Kolozsvár főterén.
László Attila kolozsvári alpolgármester úgy nyilatkozott hétfőn, hogy engedély nélkül, törvénytelenül helyezték el azt a szobor talapzata előtti gyepre. Csakhogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal sajtóosztálya kedden délelőtt közleményben azt állította, hogy az „építtető cég” helyezte el hétvégén a táblát az emlékmű restaurálására a 2008. december 8-án kibocsátott 1237-es számú építkezési engedély alapján. A hivatal sajtóosztálya a közlemény mellé egy tervrajzot is csatolt, amely szerint a szobor fő alakja elé, tehát a gyepes rész kellős közepén egy tájékoztató táblát kell elhelyezni.
„A múlt hét végén a kivitelező által felszerelt plakett fontos tudnivalókat tartalmaz a szobor történetét illetően” – szögezi le a városháza. Ez egyébként kizárólag román nyelvű, és a fordításban így hangzik: „1932 – a szobor talapzatára feliratozzák a nagy történész Nicolae Iorga idézetét: «A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyőzhetetlen Moldva ellen indult» 2010 – a szoborcsoport restaurálásakor megtartották a Fadrusz J. által elhelyezett feliratot, amely azon a munkán szerepelt, amellyel megnyerte az 1894-es versenyt: «Mathias Rex».
Kolozsi: megindokoltuk a változtatást
Az április eleji újraavatási ünnepség előtt elhelyezett négynyelvű tábla román, magyar, angol és német nyelven írja le, hogy Fadrusz János alkotásáról van szó, és felidézi, hogy 1902-ben avatták fel a szobrot. Ezt a szoborhoz viszonyítva enyhén baloldali részen rakták ki a gyepen, vagyis eltértek az eredeti tervrajztól.
Kolozsi Tibor képzőművész, az alkotás restaurátora lapunknak elmondta, hogy gyakorlati szempontok miatt módosították a tábla eredetileg meghatározott helyét, amiről hivatalos iratokat is készítettek, és megindokolták a változtatást. Szerinte a restauráláskor használt acélállvány betonalapja már megvolt a munkálatok befejezésekor, ezért célszerűnek tartotta, hogy erre szereljék fel a táblát. Ellenkező esetben egy újabb alapot kellett volna önteni a tervrajz által eredetileg kijelölt helyre. Kolozsi szerint az emlékmű restaurálásának engedélyezésére vonatkozó dokumentumokban – amit a román művelődési minisztérium hagyott jóvá – pontos leírás van arról, hogy a tájékoztató táblának milyen szöveget kell tartalmaznia. Kolozsi szerint kizárt, hogy az általuk elkészített feliraton kívül egy másik tábla elhelyezésére vonatkozó tervek is szerepeltek volna a jóváhagyott dokumentumok között. A polgármesteri hivatal által elküldött tervrajz szerint egyébként a szobor előtt egyetlen táblának van kijelölve hely, nem pedig kettőnek.
A Kolozsi által elmondottakat tegnap délután megerősítette a szoborcsoport restaurálására vonatkozó projektből származó kivonat is, amely szerint a restaurálási tervnek része a tábla is. Pontosan szerepel benne nem csak a tábla mérete, hanem a rajta szereplő szöveg is. Kelemen Hunor szerint ezért el kell távolítani a hétvégén elhelyezett táblát, hiszen az nem az engedélyezett szöveget tartalmazza.
Szabó Bálint, a restaurálás terveit készítő Utilitas Kft. vezetője cáfolta, hogy ők helyezték volna el a vitatott táblát. Szerinte a tervrajzban középen látható tábla csakis az a négynyelvű felirat lehet, amit már az újraavatás előtt helyeztek el a restaurátorok. Hozzátette: csütörtökön az országos műemlékvédelmi bizottságnál tisztázzák a részleteket, és az Utilitas ez után közli az üggyel kapcsolatos hivatalos álláspontját.
Felül kell vizsgálni a PDL-vel a megállapodást
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete felháborítónak tartja, hogy a Mátyás-szoborcsoporthoz tartozó zöldövezet közepére elhelyezték a Iorga-idézetet tartalmazó bronztáblát. Az RMDSZ megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke, Máté András Levente és Csoma Botond, az RMDSZ városi frakciójának vezetője tegnap szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményükben leszögezik: sajnálatosnak tartják, hogy a PD-L-vel kötött helyi koalíciós megállapodása ellenére erre a minősíthetetlen gesztusra sor került, egy magát multikulturálisként meghatározó, és Európa kulturális fővárosa címére pályázó településen.
„Kolozsvár egész magyarságának arculcsapása elleni tiltakozásunk jegyében minden politikai és jogi lehetőséget latba vetünk a bűncselekménynek minősülő provokációt elkövetők azonosítása érdekében. Felszólítjuk egyben a polgármestert, hogy azonnali hatállyal távolítsa el a jogtalanul elhelyezett, sértő táblát. Annál is inkább, hogy az építkezési engedélyt nem a Iorga-tábla kihelyezésére bocsátották ki, hanem a szoborcsoport restaurálására vonatkozó információk közlésére” – hangsúlyozzák.
Az RMDSZ képviselői úgy vélik: mivel a kormánypárti polgármesternek tudomása volt a tábla elhelyezéséről, az RMDSZ és PD-L közötti együttműködés azonnali felülvizsgálatára van szükség.
Nyílt levélben tiltakozik az EMNT
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nevében Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök és Csigi Levente, a Kolozs megyei szervezet elnöke nyílt levélben fordulnak Kolozsvár polgármesteri hivatalához, a rendőrségéhez és a csendőrségéhez. Ebben megütközéssel veszik tudomásul, hogy Mátyás király kolozsvári lovas szobrának talapzatán engedély nélkül újból elhelyeztek egy, a történelmi valóságot elferdítő és a magyarságot sértő feliratot tartalmazó bronztáblát, valamint hogy a város bejáratainál eltűntek az érkezőket románul, magyarul, németül, angolul és franciául üdvözlő, alig egy nappal korábban felszerelt feliratok.
„Mindezek a törvénysértések egyben nyilvánvaló provokációk, amelyek az 1990 márciusában Marosvásárhelyen kirobbant súlyos nemzetiségi zavargások kiváltó okait juttatják eszünkbe” – állapítják meg.
Véleményük szerint súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy az illetékes hatóságok az azonnali és határozott fellépés helyett tétlenül szemlélik az eseményeket, ezáltal hallgatólagosan járulva hozzá – akárcsak Marosvásárhely tragikus emlékezetű márciusán – a feszültség fokozásához és a helyzet elmérgesedéséhez.
„Határozottan visszautasítjuk és elítéljük ezeket a cselekedeteket, és követeljük a Mátyás-szoborcsoport talapzata elé elhelyezett, a Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla azonnali eltávolítását, a város bejáratainál az érkezőket üdvözlő ötnyelvű táblák visszahelyezését, valamint a két nyilvánvaló bűncselekmény elkövetőinek felderítését és felelősségre vonását” – szögezik le.
Nem távolítjuk el a feliratot!
A városháza képviselői Kelemen Hunor kérésére reagálva tegnap kijelentették: nem távolítják el a kifogásolt táblát, mert elhelyezése annak a restaurálási projektnek a része, amelyet a minisztérium hagyott jóvá. Oana Buzatu a Mediafaxnak megismételte, hogy a projektben szerepel az információs feliratot tartalmazó bronztábla. „Azt hiszem, hogy Kelemen Hunort nem tájékozatták pontosan, mert a terv haszonélvezője a kulturális minisztérium, és abban világosan ki van jelölve a plakett helye. A projektet a haszonélvező írta alá és pecsételte le” – érvelt.
…dobd vissza kenyérrel!
A világhálón terjeng annak a békés ellenszegülésnek a terve, amelynek célja a Iorga-idézetet tartalmazó tábla virágokkal való eltakarása. „Hogy miért éppen virág? Mert békés; mert tiszteletet fejez ki Mátyás királlyal szemben, ugyanakkor pedig eltakarja a tendenciózus, lejárató Iorga-idézetet; mert nem létezik olyan törvény, mely tiltaná egy virágcsokor elhelyezését egy szobor talapzatán” – áll a kétnyelvű felhívásban.
Szőcs Géza: Egyfajta szellemi és politikai rongálás történik
Az ügyben megkérdeztük Szőcs Gézát, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkárát, aki a Szabadságnak adott exkluzív nyilatkozatában elmondta: a magyar kormány, mint a Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálatainak társfinanszírozója elvárja, hogy ne kerüljön olyasmi a szoborra, amiről őt előzetesen nem tájékoztatták, és amivel aligha értene egyet, hiszen kontextusból kiragadott feliratról van szó.
Leszögezte ugyanakkor, hogy az eset miatt a magyar kormány egészen biztosan nem kívánja visszafizettetni a restaurálásra adott összegeket, hiszen Fadrusz János munkájának a megmentéséről volt szó, amikor anyagilag támogatták a műalkotás felújítását. „Sajnálatos viszont az, hogy brutális beavatkozás történik a szobor esztétikai terébe, amely legalább olyan ártalmas, mint a rozsda száz év alatt elvégzett munkája, csak ez egyfajta szellemi és politikai rongálás” – hangsúlyozta a kulturális államtitkár.
Úgy vélte: „Egyetlen egy műtárgy esetében sem engedhető meg, hogy hozzátoldjunk valamit, még ha csak a talapzatára is, illetve többet akarjunk elmondani róla, mint amennyit a szobrász vagy a festő közölni akart. Hogy néznének ki a világ képtárai és múzeumai, ha az éppen hatalmon lévők a politikai érdekeknek megfelelően, kényük-kedvük szerint értelmeznék azokat az alkotásokat, amelyeket más korok művészei hagytak ránk” – mondta Szőcs Géza, hozzáfűzve: a legbarbárabb és leggyermetegebb lépésnek tartja azt, hogy egy műtárgyba „behatoljanak” politikai üzenetekkel.
Balázs Bence, Borbély Tamás és Papp Annamária
Krónika (Kolozsvár)
Valótlanságot állít a kolozsvári városháza abban a közleményében, mely szerint a Nicolae Iorga történésztől származó idézetet tartalmazó táblának a Mátyás-szoborcsoport elé helyezése a restaurálási terv része. A Kelemen Hunor kulturális miniszter által a Krónikához eljuttatott dokumentumokból kiderül: csupán a műalkotás megnevezését tartalmazó négynyelvű táblára bólintott rá az Országos Műemlékvédelmi Bizottság és a polgármesteri hivatal, a Iorga-idézet nem szerepel a restaurálás dokumentációjában.
Ezt a tervet hagyta jóvá az Országos Műemlékvédelmi Bizottság. A tervnek része a tábla is, pontosan szerepel benne nem csak a tábla mérete, hanem a rajta szereplő szöveg is. A kolozsvári Polgármesteri Hivatal által tegnap elhelyezett tábla nem az engedélyezett szöveget tartalmazza, emiatt ezt onnan el kell távolítani” – áll a kulturális miniszter által küldött tájékoztatóban.
A jóváhagyott terv pontosan leszögezi, milyen felirat kerül a szoborra, illetve a műalkotás elé tervezett táblára. Utóbbiról a dokumentum 3.9 paragrafusa beszél, amely szerint négy nyelven tüntetik fel a következő feliratot: „Mátyás Király Lovasszobra. Fadrusz János alkotása. Felavatták 1902 október 12-én”. A domumentumcsomag nem tartalmaz egyetlen utalást sem a Iorga-féle idézetre.
A Kolozsi Tibor szobrászművész aláírásával ellátott javaslatokat (a tábla pontos tervével együtt) maga Sorin Apostu polgármester is jóváhagyta. A restaurálást végző Concefa cégnek küldött levelében az áll: a „MATHIAS REX” feliratot tartalmazó táblát ugyanúgy helyezik vissza a szoborra, ahogy a restaurálás megkezdése előtt volt – az Utilitas Kft és a Part of Art alapítvány közös tervének megfelelően. Ugyanakkor a szobor elé tervezett táblát a Kulturális Minisztérium által jóváhagyott tervnek megfelelően készítik el.
A kolozsvári polgármesteri hivatal keddi közlése szerint a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését már a szoborcsoport restaurálási terve is tartalmazta. Oana Buzatu szóvivő szerint az építkezési engedély is előírta egy „feliratos, bronzból készült lap” elhelyezését. Mint mondta, a restaurálást végző vállalat valószínűleg csak most helyezte el a táblát – ahogyan a terv azt előírta.
Kelemen Hunor kedd délelőtt felszólította a városházát, hogy azonnal távolítsa el az új táblát a szobor közeléből, az ugyanis mindössze a magyar és román közösségek közötti mesterséges feszültségkeltésre szolgál. Érvei szerint a műemlékvédelmi törvény is tiltja annak elhelyezését.
Egyetért László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere Kelemen Hunor azon felszólításával, hogy azonnal el kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a szoborcsoport elől.
Az alpolgármester a Krónikának határozottan cáfolta a kolozsvári polgármesteri hivatal állítását, miszerint már az építkezési engedély tartalmazta a fent említett tábla elhelyezését. „Percről percre követtem az engedélyeztetési eljárást, a kulturális minisztérium által elfogadott technikai terv pedig nem csupán azt írja elő, hogy csak egyetlen bronztáblát helyezzenek el a szoborcsoport talapzata előtt, hanem annak teljes szövegét tartalmazza, sőt még a betűtípust is rögzíti” – nyilatkozta a Krónikának László Attila, aki állítása alátámasztására szó szerint felolvasta az engedélyezési dokumentáció vonatkozó passzusait. Az alpolgármester hozzáfűzte: megkapta Virgil Popnak, a Kolozs Megyei Műemlékvédelmi Bizottság elnökének a jelentését, amelyben Pop is azt kéri: távolítsák el a táblát, illetve javasolja, hogy az eredeti terveknek megfelelően, helyezzék középre a hivatalosan engedélyezett, most a szoborcsoport jobb oldalán látható négy nyelvű bronztáblát.
„Félrevezeti a közvéleményt a kolozsvári önkormányzat” – reagált lapunknak a polgármesteri hivatal közleményére Máté András, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke. „Amit tettek bűnténynek minősíthető” – kommentálta a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését az egyébként jogász végzettségű politikus. Kérdésünkre, hogy a történtek hogyan befolyásolják az RMDSZ és a Demokrata Liberális Párt (PDL) koalíciós együttműködését, Máté András leszögezte: nem marad következmény nélkül, főleg akkor, ha az önkormányzat még kedden nem távolítja el a táblát. Hozzáfűzte: épp ezért péntekre összehívta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Állandó Tanácsát. „Ez nem csak a kolozsvári RMDSZ hátbatámadása, hanem a kolozsvári magyarság arcul csapása” – nyilatkozta a Krónikának Máté András.
A Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt hétfő délután jelent meg egy román nyelvű tábla, melyen a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övező füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kőtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”
A törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla ellen egyébként tegnap délután tiltakozó akciót hirdettek az egyik közösségi portálon: a résztvevőket arra kérték fel, hogy este nyolc órakor takarják el virágokkal a bronztáblát. A felhívás szerint az akció egy hétig tart, ennyi ideig szeretnék, ha a feliratot virágszőnyeg takarná el.
Gyújtópontban – El kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát!
Szőcs Géza: Brutális beavatkozás a szobor esztétikai terébe
A Mátyás király szoborcsoport elé kihelyezett vitatott tábla eltávolítását kérte Kelemen Hunor művelődési miniszter a Kolozsvári Polgármesteri Hivataltól, amely azonban tegnap azt állította, hogy törvényesen történt a Nicolae Iorga idézetét tartalmazó tábla elhelyezése. Kelemen tegnap délután újabb közleményt bocsátott ki, amelyben ismételten a tábla eltávolítására szólította fel az önkormányzatot, és csatolta azokat a dokumentumokat, amelyekből egyértelműen kiderül: az országos műemlékvédelmi bizottság csak a már korábban elhelyezett, négynyelvű felirat elhelyezését hagyta jóvá. Kolozsi Tibor restaurátor is ugyanerről számolt be lapunknak, aki maga készítette el a táblát, és szereltette fel a szobor elé. Ez nem pontosan a tervrajzban szereplő helyre került, hanem kicsit odébb, a gyep enyhén baloldali részén. Ezt a helyzetet használták ki a Iorga-idézetet tartalmazó tábla kifüggesztői, bár az eszközölt változtatásokról írásos dokumentum létezik.
A művelődési minisztérium hétfőn késő este kiadott közleményében arra kérte Sorin Apostu kolozsvári polgármestert, hogy haladéktalanul távolítsák el a Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet is tartalmazó táblát a szobor előtti gyepről, amit hétfőn délután vettek észre először Kolozsvár főterén.
László Attila kolozsvári alpolgármester úgy nyilatkozott hétfőn, hogy engedély nélkül, törvénytelenül helyezték el azt a szobor talapzata előtti gyepre. Csakhogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal sajtóosztálya kedden délelőtt közleményben azt állította, hogy az „építtető cég” helyezte el hétvégén a táblát az emlékmű restaurálására a 2008. december 8-án kibocsátott 1237-es számú építkezési engedély alapján. A hivatal sajtóosztálya a közlemény mellé egy tervrajzot is csatolt, amely szerint a szobor fő alakja elé, tehát a gyepes rész kellős közepén egy tájékoztató táblát kell elhelyezni.
„A múlt hét végén a kivitelező által felszerelt plakett fontos tudnivalókat tartalmaz a szobor történetét illetően” – szögezi le a városháza. Ez egyébként kizárólag román nyelvű, és a fordításban így hangzik: „1932 – a szobor talapzatára feliratozzák a nagy történész Nicolae Iorga idézetét: «A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyőzhetetlen Moldva ellen indult» 2010 – a szoborcsoport restaurálásakor megtartották a Fadrusz J. által elhelyezett feliratot, amely azon a munkán szerepelt, amellyel megnyerte az 1894-es versenyt: «Mathias Rex».
Kolozsi: megindokoltuk a változtatást
Az április eleji újraavatási ünnepség előtt elhelyezett négynyelvű tábla román, magyar, angol és német nyelven írja le, hogy Fadrusz János alkotásáról van szó, és felidézi, hogy 1902-ben avatták fel a szobrot. Ezt a szoborhoz viszonyítva enyhén baloldali részen rakták ki a gyepen, vagyis eltértek az eredeti tervrajztól.
Kolozsi Tibor képzőművész, az alkotás restaurátora lapunknak elmondta, hogy gyakorlati szempontok miatt módosították a tábla eredetileg meghatározott helyét, amiről hivatalos iratokat is készítettek, és megindokolták a változtatást. Szerinte a restauráláskor használt acélállvány betonalapja már megvolt a munkálatok befejezésekor, ezért célszerűnek tartotta, hogy erre szereljék fel a táblát. Ellenkező esetben egy újabb alapot kellett volna önteni a tervrajz által eredetileg kijelölt helyre. Kolozsi szerint az emlékmű restaurálásának engedélyezésére vonatkozó dokumentumokban – amit a román művelődési minisztérium hagyott jóvá – pontos leírás van arról, hogy a tájékoztató táblának milyen szöveget kell tartalmaznia. Kolozsi szerint kizárt, hogy az általuk elkészített feliraton kívül egy másik tábla elhelyezésére vonatkozó tervek is szerepeltek volna a jóváhagyott dokumentumok között. A polgármesteri hivatal által elküldött tervrajz szerint egyébként a szobor előtt egyetlen táblának van kijelölve hely, nem pedig kettőnek.
A Kolozsi által elmondottakat tegnap délután megerősítette a szoborcsoport restaurálására vonatkozó projektből származó kivonat is, amely szerint a restaurálási tervnek része a tábla is. Pontosan szerepel benne nem csak a tábla mérete, hanem a rajta szereplő szöveg is. Kelemen Hunor szerint ezért el kell távolítani a hétvégén elhelyezett táblát, hiszen az nem az engedélyezett szöveget tartalmazza.
Szabó Bálint, a restaurálás terveit készítő Utilitas Kft. vezetője cáfolta, hogy ők helyezték volna el a vitatott táblát. Szerinte a tervrajzban középen látható tábla csakis az a négynyelvű felirat lehet, amit már az újraavatás előtt helyeztek el a restaurátorok. Hozzátette: csütörtökön az országos műemlékvédelmi bizottságnál tisztázzák a részleteket, és az Utilitas ez után közli az üggyel kapcsolatos hivatalos álláspontját.
Felül kell vizsgálni a PDL-vel a megállapodást
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete felháborítónak tartja, hogy a Mátyás-szoborcsoporthoz tartozó zöldövezet közepére elhelyezték a Iorga-idézetet tartalmazó bronztáblát. Az RMDSZ megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke, Máté András Levente és Csoma Botond, az RMDSZ városi frakciójának vezetője tegnap szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményükben leszögezik: sajnálatosnak tartják, hogy a PD-L-vel kötött helyi koalíciós megállapodása ellenére erre a minősíthetetlen gesztusra sor került, egy magát multikulturálisként meghatározó, és Európa kulturális fővárosa címére pályázó településen.
„Kolozsvár egész magyarságának arculcsapása elleni tiltakozásunk jegyében minden politikai és jogi lehetőséget latba vetünk a bűncselekménynek minősülő provokációt elkövetők azonosítása érdekében. Felszólítjuk egyben a polgármestert, hogy azonnali hatállyal távolítsa el a jogtalanul elhelyezett, sértő táblát. Annál is inkább, hogy az építkezési engedélyt nem a Iorga-tábla kihelyezésére bocsátották ki, hanem a szoborcsoport restaurálására vonatkozó információk közlésére” – hangsúlyozzák.
Az RMDSZ képviselői úgy vélik: mivel a kormánypárti polgármesternek tudomása volt a tábla elhelyezéséről, az RMDSZ és PD-L közötti együttműködés azonnali felülvizsgálatára van szükség.
Nyílt levélben tiltakozik az EMNT
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nevében Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök és Csigi Levente, a Kolozs megyei szervezet elnöke nyílt levélben fordulnak Kolozsvár polgármesteri hivatalához, a rendőrségéhez és a csendőrségéhez. Ebben megütközéssel veszik tudomásul, hogy Mátyás király kolozsvári lovas szobrának talapzatán engedély nélkül újból elhelyeztek egy, a történelmi valóságot elferdítő és a magyarságot sértő feliratot tartalmazó bronztáblát, valamint hogy a város bejáratainál eltűntek az érkezőket románul, magyarul, németül, angolul és franciául üdvözlő, alig egy nappal korábban felszerelt feliratok.
„Mindezek a törvénysértések egyben nyilvánvaló provokációk, amelyek az 1990 márciusában Marosvásárhelyen kirobbant súlyos nemzetiségi zavargások kiváltó okait juttatják eszünkbe” – állapítják meg.
Véleményük szerint súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy az illetékes hatóságok az azonnali és határozott fellépés helyett tétlenül szemlélik az eseményeket, ezáltal hallgatólagosan járulva hozzá – akárcsak Marosvásárhely tragikus emlékezetű márciusán – a feszültség fokozásához és a helyzet elmérgesedéséhez.
„Határozottan visszautasítjuk és elítéljük ezeket a cselekedeteket, és követeljük a Mátyás-szoborcsoport talapzata elé elhelyezett, a Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla azonnali eltávolítását, a város bejáratainál az érkezőket üdvözlő ötnyelvű táblák visszahelyezését, valamint a két nyilvánvaló bűncselekmény elkövetőinek felderítését és felelősségre vonását” – szögezik le.
Nem távolítjuk el a feliratot!
A városháza képviselői Kelemen Hunor kérésére reagálva tegnap kijelentették: nem távolítják el a kifogásolt táblát, mert elhelyezése annak a restaurálási projektnek a része, amelyet a minisztérium hagyott jóvá. Oana Buzatu a Mediafaxnak megismételte, hogy a projektben szerepel az információs feliratot tartalmazó bronztábla. „Azt hiszem, hogy Kelemen Hunort nem tájékozatták pontosan, mert a terv haszonélvezője a kulturális minisztérium, és abban világosan ki van jelölve a plakett helye. A projektet a haszonélvező írta alá és pecsételte le” – érvelt.
…dobd vissza kenyérrel!
A világhálón terjeng annak a békés ellenszegülésnek a terve, amelynek célja a Iorga-idézetet tartalmazó tábla virágokkal való eltakarása. „Hogy miért éppen virág? Mert békés; mert tiszteletet fejez ki Mátyás királlyal szemben, ugyanakkor pedig eltakarja a tendenciózus, lejárató Iorga-idézetet; mert nem létezik olyan törvény, mely tiltaná egy virágcsokor elhelyezését egy szobor talapzatán” – áll a kétnyelvű felhívásban.
Szőcs Géza: Egyfajta szellemi és politikai rongálás történik
Az ügyben megkérdeztük Szőcs Gézát, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkárát, aki a Szabadságnak adott exkluzív nyilatkozatában elmondta: a magyar kormány, mint a Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálatainak társfinanszírozója elvárja, hogy ne kerüljön olyasmi a szoborra, amiről őt előzetesen nem tájékoztatták, és amivel aligha értene egyet, hiszen kontextusból kiragadott feliratról van szó.
Leszögezte ugyanakkor, hogy az eset miatt a magyar kormány egészen biztosan nem kívánja visszafizettetni a restaurálásra adott összegeket, hiszen Fadrusz János munkájának a megmentéséről volt szó, amikor anyagilag támogatták a műalkotás felújítását. „Sajnálatos viszont az, hogy brutális beavatkozás történik a szobor esztétikai terébe, amely legalább olyan ártalmas, mint a rozsda száz év alatt elvégzett munkája, csak ez egyfajta szellemi és politikai rongálás” – hangsúlyozta a kulturális államtitkár.
Úgy vélte: „Egyetlen egy műtárgy esetében sem engedhető meg, hogy hozzátoldjunk valamit, még ha csak a talapzatára is, illetve többet akarjunk elmondani róla, mint amennyit a szobrász vagy a festő közölni akart. Hogy néznének ki a világ képtárai és múzeumai, ha az éppen hatalmon lévők a politikai érdekeknek megfelelően, kényük-kedvük szerint értelmeznék azokat az alkotásokat, amelyeket más korok művészei hagytak ránk” – mondta Szőcs Géza, hozzáfűzve: a legbarbárabb és leggyermetegebb lépésnek tartja azt, hogy egy műtárgyba „behatoljanak” politikai üzenetekkel.
Balázs Bence, Borbély Tamás és Papp Annamária
Krónika (Kolozsvár)
2011. május 24.
Egy év alatt sem épült új híd Magyarandrásfalván
Magyarandrásfalván egy éve várat magára a tavaly júniusi áradás által elsodort híd felújítása. A lakosok kétségbeesésükben Borboly Csaba megyeitanács-elnököt hívták május 22-ére helyszíni tanácskozásra.
A két falurészt összekötő híd felújítására tavaly az árvízkárok felszámolására leosztott kormánytámogatásból 90 ezer lej jutott a településnek, ezenkívül Hargita Megye Tanácsa a tartalékalapokból 55 000 lejt, év végén pedig újabb támogatás érkezett a településre Pál Árpád RMDSZ-es képviselő jóvoltából a híd újjáépítésére. Mindeddig azonban nem történt semmi, csupán egy néhány napja összeállított hevenyészett gyalogospalló köti össze a két partot – panaszolják a lakók, akik nem értik, hogyan lehet fontosabb egyes falusi utcák kavicsozása, mint az életbevágóan fontos híd újjáépítése.
– Nagyon fontos lenne a híd, hiszen Isten ments, tűz esetén minden elégne, míg a tűzoltók kerülőúton ideérnek, és szülés, baleset esetén élet-halál kérdése lehet – mondja a lakossági kezdeményezést összefogó László József nyugdíjas agrármérnök.
A lakosok és a jelen lévő helyi tanácsosok beszámoltak arról, hogy a polgármester hitegeti őket, nem számol be a helyi tanácsnak, ugyanakkor kevésbé fontos munkálatok elvégzését rendeli el a véleményük kikérése nélkül, hídépítésnek azonban nincs jele, ezért fordultak a megyeitanács-elnökhöz, hogy járjon utána, mi lett a hídépítésre szánt alapok sorsa, és mikor kezdődik el végre az elsodort híd pótlása.
Borboly Csaba szerint az ügyben a megyei tanács is érdekelt, hiszen 55 ezer lejt osztottak vissza a településnek, ezért utánajár az ügynek. Megnyugtatta a lakosokat, hogy átiratban fog magyarázatot kérni a polgármestertől a munkálatok késlekedéséért, illetve számon fogja kérni a hídépítésre szánt pénz sorsát, ugyanakkor a kormánypénzek hollétének tisztázására a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal közbenjárását kéri. A tanácselnök megígérte, hogy egy hónap múlva visszatér Magyarandrásfalvára újabb lakossági egyeztetésre, és ellenőrzi, történt-e előrelépés.
– Régóta tudomásunkra jutott a probléma, és bár a megyei tanács is adott pénzt az újjáépítésre, reméltük, hogy helyben sikerül megoldani. Ezt a továbbiakban is fenntartjuk, ezért a júniusi egyeztetésre meghívjuk a polgármestert is, hogy az ő álláspontját is megismerhessük. Ha addig történik előrelépés, akkor bízva az RMDSZ-frakció támogatásában a megyei tanács megpróbál további 50 ezer lejjel hozzájárulni a híd építéséhez. Addig sajnos csak ennyit tudok tenni, hiszen nem adható több pénzt valamire, amíg nem tudjuk, hogy arra költötték-e a korábbi alapokat, amire szántuk – szögezte le Borboly Csaba.
A lakosok elégedetlensége a polgármester tevékenységével szemben már a médiában is visszhangot kapott, mégis arra voltak kíváncsiak, hogy létezik-e olyan hatóság, amelyik számon kérheti a polgármester tevékenységét, és kiderült, hogy az maga a helyi tanács, ezért az elkövetkező hónapban a tanácsosok írásos dokumentumok felmutatását fogják igényelni a polgármestertől.
erdon.ro
Magyarandrásfalván egy éve várat magára a tavaly júniusi áradás által elsodort híd felújítása. A lakosok kétségbeesésükben Borboly Csaba megyeitanács-elnököt hívták május 22-ére helyszíni tanácskozásra.
A két falurészt összekötő híd felújítására tavaly az árvízkárok felszámolására leosztott kormánytámogatásból 90 ezer lej jutott a településnek, ezenkívül Hargita Megye Tanácsa a tartalékalapokból 55 000 lejt, év végén pedig újabb támogatás érkezett a településre Pál Árpád RMDSZ-es képviselő jóvoltából a híd újjáépítésére. Mindeddig azonban nem történt semmi, csupán egy néhány napja összeállított hevenyészett gyalogospalló köti össze a két partot – panaszolják a lakók, akik nem értik, hogyan lehet fontosabb egyes falusi utcák kavicsozása, mint az életbevágóan fontos híd újjáépítése.
– Nagyon fontos lenne a híd, hiszen Isten ments, tűz esetén minden elégne, míg a tűzoltók kerülőúton ideérnek, és szülés, baleset esetén élet-halál kérdése lehet – mondja a lakossági kezdeményezést összefogó László József nyugdíjas agrármérnök.
A lakosok és a jelen lévő helyi tanácsosok beszámoltak arról, hogy a polgármester hitegeti őket, nem számol be a helyi tanácsnak, ugyanakkor kevésbé fontos munkálatok elvégzését rendeli el a véleményük kikérése nélkül, hídépítésnek azonban nincs jele, ezért fordultak a megyeitanács-elnökhöz, hogy járjon utána, mi lett a hídépítésre szánt alapok sorsa, és mikor kezdődik el végre az elsodort híd pótlása.
Borboly Csaba szerint az ügyben a megyei tanács is érdekelt, hiszen 55 ezer lejt osztottak vissza a településnek, ezért utánajár az ügynek. Megnyugtatta a lakosokat, hogy átiratban fog magyarázatot kérni a polgármestertől a munkálatok késlekedéséért, illetve számon fogja kérni a hídépítésre szánt pénz sorsát, ugyanakkor a kormánypénzek hollétének tisztázására a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal közbenjárását kéri. A tanácselnök megígérte, hogy egy hónap múlva visszatér Magyarandrásfalvára újabb lakossági egyeztetésre, és ellenőrzi, történt-e előrelépés.
– Régóta tudomásunkra jutott a probléma, és bár a megyei tanács is adott pénzt az újjáépítésre, reméltük, hogy helyben sikerül megoldani. Ezt a továbbiakban is fenntartjuk, ezért a júniusi egyeztetésre meghívjuk a polgármestert is, hogy az ő álláspontját is megismerhessük. Ha addig történik előrelépés, akkor bízva az RMDSZ-frakció támogatásában a megyei tanács megpróbál további 50 ezer lejjel hozzájárulni a híd építéséhez. Addig sajnos csak ennyit tudok tenni, hiszen nem adható több pénzt valamire, amíg nem tudjuk, hogy arra költötték-e a korábbi alapokat, amire szántuk – szögezte le Borboly Csaba.
A lakosok elégedetlensége a polgármester tevékenységével szemben már a médiában is visszhangot kapott, mégis arra voltak kíváncsiak, hogy létezik-e olyan hatóság, amelyik számon kérheti a polgármester tevékenységét, és kiderült, hogy az maga a helyi tanács, ezért az elkövetkező hónapban a tanácsosok írásos dokumentumok felmutatását fogják igényelni a polgármestertől.
erdon.ro
2011. május 24.
A MIÉRT és a szórványban élők
A Brassó Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács – a MIÉRT tagszervezete – közreműködésével rendezték meg a hét végén a MIÉRT szórványkonferenciáját Pojánán. Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke a szórványtelepüléseken a fiatalok közéletbe történő bekapcsolásának nehézségeiről számolt be. „Nem mindenhol sikerül meggyőzni a fiatalokat arról, hogy vállaljanak közéleti szerepet, ha azonban ez sikerül, akkor sok mindent meg lehet valósítani” – emelte ki.
„A fiatalok ereje, kitörési lehetősége abban rejlik, hogy tudnak dolgozni, van energiájuk és lelkesedésük, amely lendületre nagy szükség van az RMDSZ néhol archaikusan elrendezkedő struktúráiban is” – fejtette ki beszédében Bodor László, a MIÉRT elnöke. „Azok a fiatalok, akik dolgoznak, előre is tudnak jutni, és a Magyar Ifjúsági Értekezlet az a szervezet, amely ezt biztosítani tudja a számukra” – hívta fel a jelenlevők figyelmét.
A megnyitó után a fiatalok Széll Lőrinccel, az Országos Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnökével egyeztettek a különböző önkéntes programokról és a készülő önkéntestörvényről, minden megyéből kijelölve egy személyt, aki a törvény előkészítésén dolgozik.
IKSZ: külön szórványstratégia készül határon túli ifjúsági szervezetekkel közösen
Budapest, 2011. május 24., kedd (MTI) - Külön szórványstratégia készül az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ), valamint felvidéki, kárpátaljai és erdélyi ifjúsági szervezetek közreműködésével - mondta el Stágel Bence az IKSZ elnöke az MTI-nek.
Az ifjúsági szórványstratégia év végére készülne el, ezzel kívánják az asszimilációs folyamatokat mérsékelni és lehetőség szerint megállítani - tette hozzá, kiemelve: fontos, hogy a magyar fiatalok a jövőben is büszkén vállalják magyarságukat, kiálljanak jogaikért és aktív résztvevői legyenek a közéletnek. A KDNP ifjúsági szervezete vezetőjének tájékoztatása szerint a hétvégi nemzetpolitikai hétvégén - amelyen a felvidéki Via Nova, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete, valamint az erdélyi MIÉRT és Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői vettek rész - arról is megállapodtak, hogy külön munkacsoportot hoznak létre a nemzetpolitikai szakmai együttműködés segítésére. A munkacsoportok találkozóinak helyszínét rotációs rendszerben, a résztvevő ifjúsági szervezetek biztosítják majd.
Stágel Bence felidézte, hogy a találkozón résztvevő szervezetek egyetértettek azzal, hogy az új magyar kormány csak az elmúlt egy évben már többet tett a határon túli magyarokért, mint az előző kormányok nyolc év alatt. Külön üdvözölték az egyszerűsített honosítási eljárás (kettős állampolgárság) lehetőségét, valamint a Nemzeti Összetartozás Törvény megszületését.
Az ifjúsági szervezetek képviselői értékelték a szlovákiai népszámlálás kapcsán végzett közös kampányt, melynek célja az volt, hogy minél több felvidéki magyar fiatal vállalja magyar nemzetiségét. Ezen túlmenően a kárpátaljai fiatalok számoltak be a kettős állampolgárság kapcsán az elmúlt időszakban őket ért atrocitásokról. A résztvevők elismerősen szóltak a magyar kormány határozott fellépéséről, valamint a helyzet mielőbbi megoldására irányuló törekvéséről.
Új Magyar Szó (Bukarest)
A Brassó Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács – a MIÉRT tagszervezete – közreműködésével rendezték meg a hét végén a MIÉRT szórványkonferenciáját Pojánán. Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke a szórványtelepüléseken a fiatalok közéletbe történő bekapcsolásának nehézségeiről számolt be. „Nem mindenhol sikerül meggyőzni a fiatalokat arról, hogy vállaljanak közéleti szerepet, ha azonban ez sikerül, akkor sok mindent meg lehet valósítani” – emelte ki.
„A fiatalok ereje, kitörési lehetősége abban rejlik, hogy tudnak dolgozni, van energiájuk és lelkesedésük, amely lendületre nagy szükség van az RMDSZ néhol archaikusan elrendezkedő struktúráiban is” – fejtette ki beszédében Bodor László, a MIÉRT elnöke. „Azok a fiatalok, akik dolgoznak, előre is tudnak jutni, és a Magyar Ifjúsági Értekezlet az a szervezet, amely ezt biztosítani tudja a számukra” – hívta fel a jelenlevők figyelmét.
A megnyitó után a fiatalok Széll Lőrinccel, az Országos Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnökével egyeztettek a különböző önkéntes programokról és a készülő önkéntestörvényről, minden megyéből kijelölve egy személyt, aki a törvény előkészítésén dolgozik.
IKSZ: külön szórványstratégia készül határon túli ifjúsági szervezetekkel közösen
Budapest, 2011. május 24., kedd (MTI) - Külön szórványstratégia készül az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ), valamint felvidéki, kárpátaljai és erdélyi ifjúsági szervezetek közreműködésével - mondta el Stágel Bence az IKSZ elnöke az MTI-nek.
Az ifjúsági szórványstratégia év végére készülne el, ezzel kívánják az asszimilációs folyamatokat mérsékelni és lehetőség szerint megállítani - tette hozzá, kiemelve: fontos, hogy a magyar fiatalok a jövőben is büszkén vállalják magyarságukat, kiálljanak jogaikért és aktív résztvevői legyenek a közéletnek. A KDNP ifjúsági szervezete vezetőjének tájékoztatása szerint a hétvégi nemzetpolitikai hétvégén - amelyen a felvidéki Via Nova, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete, valamint az erdélyi MIÉRT és Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői vettek rész - arról is megállapodtak, hogy külön munkacsoportot hoznak létre a nemzetpolitikai szakmai együttműködés segítésére. A munkacsoportok találkozóinak helyszínét rotációs rendszerben, a résztvevő ifjúsági szervezetek biztosítják majd.
Stágel Bence felidézte, hogy a találkozón résztvevő szervezetek egyetértettek azzal, hogy az új magyar kormány csak az elmúlt egy évben már többet tett a határon túli magyarokért, mint az előző kormányok nyolc év alatt. Külön üdvözölték az egyszerűsített honosítási eljárás (kettős állampolgárság) lehetőségét, valamint a Nemzeti Összetartozás Törvény megszületését.
Az ifjúsági szervezetek képviselői értékelték a szlovákiai népszámlálás kapcsán végzett közös kampányt, melynek célja az volt, hogy minél több felvidéki magyar fiatal vállalja magyar nemzetiségét. Ezen túlmenően a kárpátaljai fiatalok számoltak be a kettős állampolgárság kapcsán az elmúlt időszakban őket ért atrocitásokról. A résztvevők elismerősen szóltak a magyar kormány határozott fellépéséről, valamint a helyzet mielőbbi megoldására irányuló törekvéséről.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. május 24.
Szakértő: nehezíti az etnikai pártok helyzetét a kompromisszumkényszer
Az etnikai pártok helyzetét nehezíti, hogy ha sikerül is megjelenniük a politikai palettán, mivel csak egy kisebbséget képviselnek, elszigeteltek, önállóan nem képesek a hatalom megszerzésére, ezért kompromisszumokra kényszerülnek - mondta Vizi Balázs nemzetközi jogász kedden Budapesten.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete által a közép-európai nemzeti, regionális és kisebbségi közösségekről tartott konferencián Vizi Balázs hangsúlyozta: ha az etnikai pártok eredményt akarnak elérni, engedményeket kell tenniük, például hatalomra csak egy koalíció részeként kerülhetnek.
A nemzetközi jog alapján a kisebbségi jogok az emberi jogok védelmének részei - emelte ki. Emlékeztetett: az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is olvasható, hogy a kisebbségek politikai képviseletét biztosítani kell közvetlenül, szabadon választott képviselőkkel.
A kisebbségek politikai képviselete fontos jog, a történelemben több ország azzal zárta ki a kisebbségeket a politikai jogokból, hogy nem adta meg tagjaiknak az állampolgárságot - idézte fel.
Egy etnikai párt céljai lehetnek hatalmiak és társadalmiak - mutatott rá a nemzetközi jogász, az intézet munkatársa. Mint kifejtette, társadalmi cél lehet a törekvés az egyenjogúságra, a kisebbség életszínvonalának emelése vagy a kirekesztés elleni küzdelem.
Vizi Balázs az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosának 1999-ben közzétett hat tematikus ajánlását elemezte, mivel ezek a meglévő gyakorlatok és tapasztalatok alapján a kisebbségek hatékony részvételével is foglalkoznak. Az ajánlások szerint a kisebbségeknek a központi kormányzat szintjén is hallatni kell a hangjukat, regionális szinten pedig az önkormányzás lehetőséget kell megadni nekik - mutatott rá a szakértő.
Az ajánlások ugyanakkor azt is tartalmazzák: egyetlen államtól sem várható el, hogy kizárólagos képviseletet adjon a kisebbségeknek, de figyelembe kell venni az érdekeiket - mondta. Kitért arra is: az ajánlások szerint az etnikai pártokra természetesen van igény, de létük, működésük bizonyos esetekben etnikai konfliktusok kialakulásához vezethet. Hozzátette: a dokumentum inkább a politikai stabilitást helyezi előtérbe.
A nemzetközi jogász szerint az ajánlások azt a választási rendszert tartják ideálisnak, amely a kisebbségek legszélesebb rétegeinek képviseletét segíti.
Vizi Balázs álláspontja szerint a pártok csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy biztosítsák a kisebbségek hatékony részvételét a politikában, legfeljebb segítik céljaik elérését.
Tóth Ágnes, az intézet igazgatója köszöntőjében elmondta: hagyományos, évente megrendezett konferenciájukon ezúttal a közép-európai kisebbségek helyzetét elemzik, egyebek mellett kitérnek arra, hogy milyen válaszokat adnak a külső kihívásokra és milyen az alkalmazkodási készségük.
MTI
2011. május 25.
Szőcs Géza: szellemi és politikai rongálás történt
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára ártalmasnak nevezte, hogy a Mátyás-szoborcsoport elé ismeretlenek egy vitatható szövegű táblát helyeztek ki.
Szellemi és politikai rongálásnak nevezte Szőcs Géza kulturális államtitkár azt, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal egy vitatott tartalmú táblát helyezett el a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport esztétikai terébe.
Szőcs: brutális beavatkozás történt
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára a Szabadság című kolozsvári napilapnak nyilatkozott. Elmondta: a magyar kormány, mint a Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálatainak társfinanszírozója elvárja, hogy ne kerüljön olyasmi a szoborra, amiről őt előzetesen nem tájékoztatták, és amivel aligha értene egyet, hiszen kontextusból kiragadott feliratról van szó. Mátyás szobor
Leszögezte: az eset miatt a magyar kormány egészen biztosan nem kívánja visszafizettetni a restaurálásra adott összegeket, hiszen Fadrusz János munkájának a megmentéséről volt szó, amikor anyagilag támogatták a műalkotás felújítását.
”Sajnálatos viszont az, hogy brutális beavatkozás történik a szobor esztétikai terébe, amely legalább olyan ártalmas, mint a rozsda száz év alatt elvégzett munkája, csak ez egyfajta szellemi és politikai rongálás” – hangsúlyozta az államtitkár.
Rámutatott: egyetlen egy műtárgy esetében sem engedhető meg, hogy hozzátoldjanak valamit, még ha csak a talapzatára is, illetve többet akarjanak elmondani róla, mint amennyit a szobrász vagy a festő közölni akart. Szőcs Géza a legbarbárabb és leggyermetegebb lépésnek tartja azt, hogy egy műtárgyba „behatoljanak” politikai üzenetekkel – olvasható a Szabadságban.
Hétfőn került ki a tábla
Hétfőn jelent meg a tavaly restaurált Mátyás király szoborcsoport előtt egy olyan bronztábla, amely a magyarok számára sértő, és ezért vitatott idézetet tartalmaz Nicolae Iorga román történésztől. Ez az idézet a következő: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult”.
Először 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amely 1940-ben Észak-Erdélynek Magyarországhoz kerülése után lekerült, majd Gheorghe Funar nacionalista volt kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben törvénytelenül.
A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát, Kelemen Hunor román művelődési miniszter szerint azonban a most elhelyezett feliratot nem hagyta jóvá az országos műemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a kolozsvári polgármesteri hivatal.
hirado.hu
Erdély.ma
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára ártalmasnak nevezte, hogy a Mátyás-szoborcsoport elé ismeretlenek egy vitatható szövegű táblát helyeztek ki.
Szellemi és politikai rongálásnak nevezte Szőcs Géza kulturális államtitkár azt, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal egy vitatott tartalmú táblát helyezett el a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport esztétikai terébe.
Szőcs: brutális beavatkozás történt
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára a Szabadság című kolozsvári napilapnak nyilatkozott. Elmondta: a magyar kormány, mint a Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálatainak társfinanszírozója elvárja, hogy ne kerüljön olyasmi a szoborra, amiről őt előzetesen nem tájékoztatták, és amivel aligha értene egyet, hiszen kontextusból kiragadott feliratról van szó. Mátyás szobor
Leszögezte: az eset miatt a magyar kormány egészen biztosan nem kívánja visszafizettetni a restaurálásra adott összegeket, hiszen Fadrusz János munkájának a megmentéséről volt szó, amikor anyagilag támogatták a műalkotás felújítását.
”Sajnálatos viszont az, hogy brutális beavatkozás történik a szobor esztétikai terébe, amely legalább olyan ártalmas, mint a rozsda száz év alatt elvégzett munkája, csak ez egyfajta szellemi és politikai rongálás” – hangsúlyozta az államtitkár.
Rámutatott: egyetlen egy műtárgy esetében sem engedhető meg, hogy hozzátoldjanak valamit, még ha csak a talapzatára is, illetve többet akarjanak elmondani róla, mint amennyit a szobrász vagy a festő közölni akart. Szőcs Géza a legbarbárabb és leggyermetegebb lépésnek tartja azt, hogy egy műtárgyba „behatoljanak” politikai üzenetekkel – olvasható a Szabadságban.
Hétfőn került ki a tábla
Hétfőn jelent meg a tavaly restaurált Mátyás király szoborcsoport előtt egy olyan bronztábla, amely a magyarok számára sértő, és ezért vitatott idézetet tartalmaz Nicolae Iorga román történésztől. Ez az idézet a következő: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult”.
Először 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amely 1940-ben Észak-Erdélynek Magyarországhoz kerülése után lekerült, majd Gheorghe Funar nacionalista volt kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben törvénytelenül.
A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát, Kelemen Hunor román művelődési miniszter szerint azonban a most elhelyezett feliratot nem hagyta jóvá az országos műemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a kolozsvári polgármesteri hivatal.
hirado.hu
Erdély.ma
2011. május 25.
Kisvárosi világszenzáció a kommunizmusban
Kerek negyven esztendővel ezelőtt akciófilmbe illő sztoritól volt hangos Margitta. 1971. május 27-én hat margittai fiatalember olyat tett, ami világszenzációnak számított, amivel rendesen odapörköltek a kommunista rezsimnek. Hónapokig tartó egyeztetés és szervezés után sikerült külföldre szökniük, ám nem akárhogy. Repülőgépet térítettek el a nagyváradi repülőtérről. Az akció kieszelője és vezére Moka Béla volt.
A ma 71 éves „fiatalemberrel” margittai otthonában ülünk le beszélgetni. Béla bácsi csillogó szemmel eleveníti fel a múltat, nem sokat kell kérdezni, megy a nosztalgia. „Elegem volt a komcsik uralmából, a munkáspardicsomból. Elkezdtem a külföldre való kiszökés gondolatával foglalkozni. De hát rokkant létemre, egyedül?” – mondja Béla bácsi, akinek 18 évesen egy traktorbalesetet követően amputálni kellett a jobb lábát. Néhány barátjával megosztotta terveit, ám nem mindenki volt olyan lelkes. Volt, aki egyenesen őrültnek nevezte. Aztán mégiscsak akadt pár vakmerő jó barát, akikkel Bécset szemelték ki úti célnak. Miheller Sándor, Papp János, Papp József, Weiser János, Vámos Róbert és persze a bandavezér Moka Béla. A társaságban Moka volt a legidősebb: 32 éves. A legfiatalabb Vámos Róbert akkor még 19 éves diák volt. Mivel több próbálkozás is kudarcba fulladt, a fiúk úgy döntöttek, hogy nem várják meg a felszállást, hanem kívülről támadják meg a gépet. A Nagyvárad–Bukarest menetrend szerinti járatot szemelték ki. Moka elcsente otthonról vadász édesapja puskáját, valamint elhappolták az egyik jóbarát fegyverét is. A két vadászpuska mellé szereztek egy harmadikat is, valamint késekkel szerelték fel magukat.
Belsö Alc. Próbálkozás és siker
Május 27-én reggel autóval vitették magukat a nagyváradi repülőtérre. A géphez hajtottak. Az utasok éppen szálltak befelé a gépbe, amikor a fiatalemberek elővették a fegyvereket és eldördült néhány lövés. Az emberek menekültek, miközben Papp József és Vámos Róbert likvidálta a gépen lévő fegyveres szekust. Mivel a pilóta is menekülőre fogta, erőszakkal vitték a gépre a másodpilótát, a fedélzeti műszerészt és a rádióst. Közben a katonaság már lövéseket adott le a gépre. A fiúk azonban nem hátráltak, és a gép a magasba szállt. A másodpilóta az utolsó pillanatban emelte fel a gépet. A kifutót ugyanis egy ciszternával és egy terepjáróval zárták el.
Alc. Út és úti cél, szabadság
A másodpilótát ugyan rádión utasították, hogy Aradra vigye a gépet, ám szerencsére a fiúk tudtak tájékozódni. „Muszáj volt megütnöm a műszerészt, hogy tudomásul vegyék, nem viccelünk. Miután Magyarország felett jártunk, a rádiós szólt, hogy le kell szállnunk Ferihegyen tankolni. Mivel Bécs körülbelül akkora távolságra van Váradtól, mint Bukarest, tudtuk, hogy nem kell tankolni. Ekkor a rádióst vágtam fejbe. Többet nem akadékoskodtak”. Miután túljutottak a magyarországi szovjet vadászrepülők támaszpontjain, a gép Bécsben landolt. A fiúk itt megadták magukat. Odakint fejenként két év börtönre ítélték őket, csak Moka kapott két és fél évet, mint a csapat vezére. Bécsben a büntetés mellett azonban nagy tiszteletnek örvendtek, miközben idehaza szinte teljes egészében lecserélték a megyei és margittai szekuritátét. A bécsi börtön kápolnájában külön magyar nyelvű istentiszteletet tartottak számukra. A legtöbb segítséget Mindszenty József bíborostól és az általa irányított szeretetszolgálattól kapták. Mivel a világsajtót bejárta a hír, hogy a gépeltérítők erdélyi magyarok voltak, a Kanadai Erdélyi Magyarok Szövetsége is felkarolta a fiúk ügyét. A szervezet elnöke, gróf Teleki Béla élelmiszer- és könyvcsomagokat küldött nekik. A szabadulás után a traiskircheni menekülttáborban kaptak menedéket. Moka Béla megtanult németül, géplakatosként dolgozott jó fizetésért, s ami a legfontosabb volt: az, hogy szabadon élt. Valaki azonban nagyon hiányzott neki. A felesége, Irénke. Moka Béla új terven törte a fejét. Végül a feleség nem tudott kimenni, hanem Moka került vissza a kommunista Romániába. Egy Szerbiába való kiruccanás alkalmával Mokát elfogták, majd átadták a román hatóságoknak.
Alc. Bűnhődés és szabadulás
Míg a fiúk Bécsben ültek, addig itthon fejenként 23 év börtönbüntetést kaptak, családjaikat meghurcolták. Miután Mokát elfogták, két hónapig a szekuritáté bukaresti székhelyén földalatti cellákban tartották, majd 1975 decemberében áthelyezték a szamosújvári börtönbe. Amíg oda nem került, nem volt dupla páncélozott ajtó a börtönben. 1987-ben áthelyezték Craiovára. Orvosi ellenőrzésre, fürödni, beszélőre, mindenhova bilincsben és lábbilincsben vitték. Mindenki csodálkozott, hogy mit tehetett az a féllábú, akire ennyire vigyáznak. A szocialista Románia legveszélyesebb és leghíresebb bűnözőjeként tartották számon. Saját bevallása szerint soha nem adta fel a reményt. A szabadság számára soha nem volt kérdés. Bár voltak nehéz időszakok, azokat átvészelte. Amikor a feleségét válásra kényszerítették, amikor meghalt az édesapja, és nem kapott kimenőt, hogy részt vehessen a temetésén, akkor eléggé kiborult, de mindig talpra tudott állni. A sok megpróbáltatás után, 12 évi börtönt követően meglepetésszerűen érte a szabadulás 1988. január 26-án, Ceauşescu 70. születésnapján. Moka Béla amnesztiát kapott. Hazatérhetett, azonban ez a szabadulás nem volt Kánaán. Bár feleségét újra elvette, rendszeresen ellenőrzésre kellett járjon. Hetente jelentkeznie kellett a rendőrségen, és nem hagyhatta el a várost. Közben a szekusok szüntelenül próbálták beszervezni, hiába. Az általános hiányban külön ételjegyeket kapott, nehogy ismét fellázadjon. „Mikor hazajöttem, nem ismertem meg a saját sógornőmet. Felső utasításra ugyanoda kellett visszamennem dolgozni, ahol azelőtt voltam. Rendszeresen figyeltek. Még azt is tudták, hogy hány tő szőlőt ültettem a kertbe és milyen fajtát” – mondja Moka, akit a munkahelyén elkülönítettek a többiektől. Egyedül kellett étkeznie, és nem beszélhetett senkivel. A rendszerváltás gyökeresen megváltoztatta az életét. Az igazságügy mind a hat gépeltérítőt rehabilitálta. A többiek is hazatérhettek, persze csak látogatóba, mert ők kint telepedtek le.
Moka Béla 2001-ben ment nyugdíjba. Köztiszteletnek örvendő, „egyszerű” kisnyugdíjasként éli az életét. Ám nem minden nyugdíjas büszkélkedhet azzal, amivel ő. A margittaiak büszkék is rá, hiszen tudják, hogy Moka Béla az igazság elkötelezett híve, aki saját bevallása szerint az igazságért sosem habozott kockára tenni az életét. Negyven év elteltével is élénken él az emberek emlékezetében a gépeltérítés története. A fiatalabb generáció is – persze csak az ősök meséléséből – jól ismeri Moka Béla kalandos történetét.
Tőtős Norbert
Reggeli Újság
Erdély.ma
Kerek negyven esztendővel ezelőtt akciófilmbe illő sztoritól volt hangos Margitta. 1971. május 27-én hat margittai fiatalember olyat tett, ami világszenzációnak számított, amivel rendesen odapörköltek a kommunista rezsimnek. Hónapokig tartó egyeztetés és szervezés után sikerült külföldre szökniük, ám nem akárhogy. Repülőgépet térítettek el a nagyváradi repülőtérről. Az akció kieszelője és vezére Moka Béla volt.
A ma 71 éves „fiatalemberrel” margittai otthonában ülünk le beszélgetni. Béla bácsi csillogó szemmel eleveníti fel a múltat, nem sokat kell kérdezni, megy a nosztalgia. „Elegem volt a komcsik uralmából, a munkáspardicsomból. Elkezdtem a külföldre való kiszökés gondolatával foglalkozni. De hát rokkant létemre, egyedül?” – mondja Béla bácsi, akinek 18 évesen egy traktorbalesetet követően amputálni kellett a jobb lábát. Néhány barátjával megosztotta terveit, ám nem mindenki volt olyan lelkes. Volt, aki egyenesen őrültnek nevezte. Aztán mégiscsak akadt pár vakmerő jó barát, akikkel Bécset szemelték ki úti célnak. Miheller Sándor, Papp János, Papp József, Weiser János, Vámos Róbert és persze a bandavezér Moka Béla. A társaságban Moka volt a legidősebb: 32 éves. A legfiatalabb Vámos Róbert akkor még 19 éves diák volt. Mivel több próbálkozás is kudarcba fulladt, a fiúk úgy döntöttek, hogy nem várják meg a felszállást, hanem kívülről támadják meg a gépet. A Nagyvárad–Bukarest menetrend szerinti járatot szemelték ki. Moka elcsente otthonról vadász édesapja puskáját, valamint elhappolták az egyik jóbarát fegyverét is. A két vadászpuska mellé szereztek egy harmadikat is, valamint késekkel szerelték fel magukat.
Belsö Alc. Próbálkozás és siker
Május 27-én reggel autóval vitették magukat a nagyváradi repülőtérre. A géphez hajtottak. Az utasok éppen szálltak befelé a gépbe, amikor a fiatalemberek elővették a fegyvereket és eldördült néhány lövés. Az emberek menekültek, miközben Papp József és Vámos Róbert likvidálta a gépen lévő fegyveres szekust. Mivel a pilóta is menekülőre fogta, erőszakkal vitték a gépre a másodpilótát, a fedélzeti műszerészt és a rádióst. Közben a katonaság már lövéseket adott le a gépre. A fiúk azonban nem hátráltak, és a gép a magasba szállt. A másodpilóta az utolsó pillanatban emelte fel a gépet. A kifutót ugyanis egy ciszternával és egy terepjáróval zárták el.
Alc. Út és úti cél, szabadság
A másodpilótát ugyan rádión utasították, hogy Aradra vigye a gépet, ám szerencsére a fiúk tudtak tájékozódni. „Muszáj volt megütnöm a műszerészt, hogy tudomásul vegyék, nem viccelünk. Miután Magyarország felett jártunk, a rádiós szólt, hogy le kell szállnunk Ferihegyen tankolni. Mivel Bécs körülbelül akkora távolságra van Váradtól, mint Bukarest, tudtuk, hogy nem kell tankolni. Ekkor a rádióst vágtam fejbe. Többet nem akadékoskodtak”. Miután túljutottak a magyarországi szovjet vadászrepülők támaszpontjain, a gép Bécsben landolt. A fiúk itt megadták magukat. Odakint fejenként két év börtönre ítélték őket, csak Moka kapott két és fél évet, mint a csapat vezére. Bécsben a büntetés mellett azonban nagy tiszteletnek örvendtek, miközben idehaza szinte teljes egészében lecserélték a megyei és margittai szekuritátét. A bécsi börtön kápolnájában külön magyar nyelvű istentiszteletet tartottak számukra. A legtöbb segítséget Mindszenty József bíborostól és az általa irányított szeretetszolgálattól kapták. Mivel a világsajtót bejárta a hír, hogy a gépeltérítők erdélyi magyarok voltak, a Kanadai Erdélyi Magyarok Szövetsége is felkarolta a fiúk ügyét. A szervezet elnöke, gróf Teleki Béla élelmiszer- és könyvcsomagokat küldött nekik. A szabadulás után a traiskircheni menekülttáborban kaptak menedéket. Moka Béla megtanult németül, géplakatosként dolgozott jó fizetésért, s ami a legfontosabb volt: az, hogy szabadon élt. Valaki azonban nagyon hiányzott neki. A felesége, Irénke. Moka Béla új terven törte a fejét. Végül a feleség nem tudott kimenni, hanem Moka került vissza a kommunista Romániába. Egy Szerbiába való kiruccanás alkalmával Mokát elfogták, majd átadták a román hatóságoknak.
Alc. Bűnhődés és szabadulás
Míg a fiúk Bécsben ültek, addig itthon fejenként 23 év börtönbüntetést kaptak, családjaikat meghurcolták. Miután Mokát elfogták, két hónapig a szekuritáté bukaresti székhelyén földalatti cellákban tartották, majd 1975 decemberében áthelyezték a szamosújvári börtönbe. Amíg oda nem került, nem volt dupla páncélozott ajtó a börtönben. 1987-ben áthelyezték Craiovára. Orvosi ellenőrzésre, fürödni, beszélőre, mindenhova bilincsben és lábbilincsben vitték. Mindenki csodálkozott, hogy mit tehetett az a féllábú, akire ennyire vigyáznak. A szocialista Románia legveszélyesebb és leghíresebb bűnözőjeként tartották számon. Saját bevallása szerint soha nem adta fel a reményt. A szabadság számára soha nem volt kérdés. Bár voltak nehéz időszakok, azokat átvészelte. Amikor a feleségét válásra kényszerítették, amikor meghalt az édesapja, és nem kapott kimenőt, hogy részt vehessen a temetésén, akkor eléggé kiborult, de mindig talpra tudott állni. A sok megpróbáltatás után, 12 évi börtönt követően meglepetésszerűen érte a szabadulás 1988. január 26-án, Ceauşescu 70. születésnapján. Moka Béla amnesztiát kapott. Hazatérhetett, azonban ez a szabadulás nem volt Kánaán. Bár feleségét újra elvette, rendszeresen ellenőrzésre kellett járjon. Hetente jelentkeznie kellett a rendőrségen, és nem hagyhatta el a várost. Közben a szekusok szüntelenül próbálták beszervezni, hiába. Az általános hiányban külön ételjegyeket kapott, nehogy ismét fellázadjon. „Mikor hazajöttem, nem ismertem meg a saját sógornőmet. Felső utasításra ugyanoda kellett visszamennem dolgozni, ahol azelőtt voltam. Rendszeresen figyeltek. Még azt is tudták, hogy hány tő szőlőt ültettem a kertbe és milyen fajtát” – mondja Moka, akit a munkahelyén elkülönítettek a többiektől. Egyedül kellett étkeznie, és nem beszélhetett senkivel. A rendszerváltás gyökeresen megváltoztatta az életét. Az igazságügy mind a hat gépeltérítőt rehabilitálta. A többiek is hazatérhettek, persze csak látogatóba, mert ők kint telepedtek le.
Moka Béla 2001-ben ment nyugdíjba. Köztiszteletnek örvendő, „egyszerű” kisnyugdíjasként éli az életét. Ám nem minden nyugdíjas büszkélkedhet azzal, amivel ő. A margittaiak büszkék is rá, hiszen tudják, hogy Moka Béla az igazság elkötelezett híve, aki saját bevallása szerint az igazságért sosem habozott kockára tenni az életét. Negyven év elteltével is élénken él az emberek emlékezetében a gépeltérítés története. A fiatalabb generáció is – persze csak az ősök meséléséből – jól ismeri Moka Béla kalandos történetét.
Tőtős Norbert
Reggeli Újság
Erdély.ma
2011. május 25.
Erdély-azonosító konferencia
Fejleszteni csak egységes stratégia mentén lehet és érdemes: ez volt az üzenete a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szervezete (SZVESZ), valamint Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa által szervezett székelyföldi üzletember-konferenciának.
A székelyföldi megyékből és Magyarországról érkezett vállalkozók és fejlesztési szakemberek népesítették be a csíkszeredai Salvator Szállót, ahol a Székelyföld gazdasági lehetőségei az Európai Unióban címmel rendeztek konferenciát. A Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul köszöntőbeszédét követő előadások a régió fejlesztési lehetőségeit és a román–magyar gazdasági kapcsolatokat egyaránt célozták.
Gazdasági patriotizmus
Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a válság jelenségének – a magyarországi válságra kihegyezve – „természetrajzát” vázolta fel. A balatonőszödi beszéd által gerjesztett erkölcsi válságtól kezdte, a romló makroadatok által „berobbantott” gazdaságival folytatta, de kitért az IMF-hitelkérelemmel járó pénzügyi és a válságkezelő szocialista kormány által elindított pénzügyi és politikai válságra is. Azzal, hogy 2008 októberében a kormány meghirdette a forint védelmét – jelentette ki –, gyakorlatilag megüzente a nemzetközi devizapiacnak a magyar fizetőeszköz törékenységét. Vereczkey szerint exportösztönző, munkahelyteremtő, hazai árut védő hazafias gazdaságpolitikára van szükség, amely azt sem hagyja figyelmen kívül, hogy a közbeszerzések tekintetében a helyi vállalkozások is eséllyel rúgjanak labdába.
Szakáli István Loránd, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a stratégiai lépéseket ismertette az Erdélyre gyakorolt hatásokkal együtt. Az Új Széchenyi Terv megalkotói makrorégióban gondolkodnak, a Kárpát-medencei alprogram prioritásai: a befektetés- és exportösztönzés, a regionális klaszterek támogatása, a határ menti infrastruktúra-fejlesztés, illetve a Kárpát-medencei szak- és felnőttképzés megvalósítása. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozandó Mikó Imre-terv szakmai koordinációja is ide tartozik, akárcsak a Kárpát-medence gazdaságáért díj megalapítása. Érdekes kezdeményezésnek tűnik a Széchenyi-kártya típusú kamat- és garanciatámogatási rendszer kísérleti bevezetése Erdélyben, illetve a székelyföldi Erdélyi Magyar Gazdasági Kamara létrehozása.
Befektetési irányok és a Mikó-terv
Hová menjenek a befektetők? – tette fel a kérdést előadásában Gyerkó László szenátor. A válasz is érkezett: oda, ahol létező látványtervek vannak, és a tervező tudja is, mit akar csinálni. Erdélyt a térség sajátos környezeti adottságai alkalmassá teszik az idegenforgalom kiépítésére, mégsem özönlenek a vállalkozók: nincs autópálya, a befektetők komolytalanok, az ipar csak nyomokban lelhető fel. A szenátor azonban jó hírt is mondott: az áfát 5 százalékra csökkentik a falusi turizmus tevékenységeire. Korodi Attila képviselő szerint a klaszteresedés az egyetlen megoldás Székelyföldön, ahol egymagában nehezen képes életben maradni egy cég. A közszféra és a magántőke együttes hatása révén kevés állami pénzzel is lehet egy-egy településen versenyképes klasztert, termelőszövetkezeteket alkotni.
Az EMNT gazdasági bizottságának képviselői a Mikó Imre gazdaságfejlesztési terv, illetve a Bethlen Gábor Alapítvány mikrohitelezési projektjének bemutatását tartották fontosnak. Jakabos Janka programvezető a tervet az erdélyi magyarság hosszú távú gazdasági programjának nevezte, amely a gazdasági szereplők véleményezése nyomán formálódik üzleti terv jellegű tanulmánnyá, kitörési pontokat felvázoló akciótervvé. Az első vitairat bemutatását az idei Tusványosra ígérte, ugyanakkor igényét és reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ gazdasági tanácsával együttműködve sikerül végleges formába önteni a tervet. Ennek első gyakorlati példája lehet a Kovászna és Hargita megyei tanács nemrég nyert EU-s térségfejlesztési pályázata, amelyet szeretnének integrálni a Mikó Imre-tervbe. A projekt révén Székelyföld, Közép-Erdély és a Partium célkitűzései szervesen illeszkednek az EU 2020-as stratégiájába, illetve a magyarországi Széchenyi Tervbe. Jakabos Janka szerint vertikális kitörési pontokként az erdő- és vadgazdálkodást, az agráriumot és élelmiszeripart, a turizmust és vendéglátást, a megújuló energiát, az építőipart és energiakereskedelmi integrációt jelölte meg. Horizontális kitörési pont lehet az üzleti környezet és az infrastruktúra, illetve az emberi erőforrás fejlesztése.
Azonosított források?
Konkrét forrásötletek is elhangzottak: Mátis Jenő mikrohitel-felvételi lehetőséget villantott fel. Ilyés Szabolcs – ismertetve a lesújtó hazai EU-s alapfelhasználási arányokat – hangsúlyozta: forrás van bőven, a szakmai befektetők sem elhanyagolhatók, ugyanis a tőke újra éledezik, és jó befektetési lehetőségeket keres. A mezőgazdasági forráslehetőségekről beszélve Molnár Róbert mezőgazdasági államtitkári tanácsos elmondta, hogy 2013-ig 8,12 milliárd eurós pénzügyi támogatást biztosítanak a Nemzeti Vidékfejlesztési Programnak, amelyet az állami költségvetés további 1,97 milliárd euróval egészít ki. Európában Románia az egyik legfontosabb akácméztermelő ország, a méhészeti ágazat rendkívül hatékony a nemzetközi piacon.
A konferencián azzal is szembesülnünk kellett, hogy a szélessávú internetszolgáltatás-kereskedelem szempontjából Románia az egyik legelmaradottabb piac az EU-ban. A huszonhét ország rangsorában több tekintetben is az utolsó helyre szorul a teljes DSL elméleti lefedettség a lakosság vagy a háztartások internetet használó arányát nézvést. A kihívásra a szaktárca az e-kormányzás, az e-kereskedelem, az e-oktatás és a tudásalapú társadalom kialakításával felelne.
Emellett az e-Románia program kivitelezése is zajlik, az 500 millió eurós projekt célja, hogy a közigazgatási rendszerek és folyamatok elektronikus platformon mozogjanak. Például azért, mert az egészségbiztosítási pénztár külön nyilvántartása szerint Romániának 29 millió lakosa van.
Csinta Samu, Háromszék
Erdély.ma
Fejleszteni csak egységes stratégia mentén lehet és érdemes: ez volt az üzenete a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szervezete (SZVESZ), valamint Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa által szervezett székelyföldi üzletember-konferenciának.
A székelyföldi megyékből és Magyarországról érkezett vállalkozók és fejlesztési szakemberek népesítették be a csíkszeredai Salvator Szállót, ahol a Székelyföld gazdasági lehetőségei az Európai Unióban címmel rendeztek konferenciát. A Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul köszöntőbeszédét követő előadások a régió fejlesztési lehetőségeit és a román–magyar gazdasági kapcsolatokat egyaránt célozták.
Gazdasági patriotizmus
Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a válság jelenségének – a magyarországi válságra kihegyezve – „természetrajzát” vázolta fel. A balatonőszödi beszéd által gerjesztett erkölcsi válságtól kezdte, a romló makroadatok által „berobbantott” gazdaságival folytatta, de kitért az IMF-hitelkérelemmel járó pénzügyi és a válságkezelő szocialista kormány által elindított pénzügyi és politikai válságra is. Azzal, hogy 2008 októberében a kormány meghirdette a forint védelmét – jelentette ki –, gyakorlatilag megüzente a nemzetközi devizapiacnak a magyar fizetőeszköz törékenységét. Vereczkey szerint exportösztönző, munkahelyteremtő, hazai árut védő hazafias gazdaságpolitikára van szükség, amely azt sem hagyja figyelmen kívül, hogy a közbeszerzések tekintetében a helyi vállalkozások is eséllyel rúgjanak labdába.
Szakáli István Loránd, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a stratégiai lépéseket ismertette az Erdélyre gyakorolt hatásokkal együtt. Az Új Széchenyi Terv megalkotói makrorégióban gondolkodnak, a Kárpát-medencei alprogram prioritásai: a befektetés- és exportösztönzés, a regionális klaszterek támogatása, a határ menti infrastruktúra-fejlesztés, illetve a Kárpát-medencei szak- és felnőttképzés megvalósítása. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozandó Mikó Imre-terv szakmai koordinációja is ide tartozik, akárcsak a Kárpát-medence gazdaságáért díj megalapítása. Érdekes kezdeményezésnek tűnik a Széchenyi-kártya típusú kamat- és garanciatámogatási rendszer kísérleti bevezetése Erdélyben, illetve a székelyföldi Erdélyi Magyar Gazdasági Kamara létrehozása.
Befektetési irányok és a Mikó-terv
Hová menjenek a befektetők? – tette fel a kérdést előadásában Gyerkó László szenátor. A válasz is érkezett: oda, ahol létező látványtervek vannak, és a tervező tudja is, mit akar csinálni. Erdélyt a térség sajátos környezeti adottságai alkalmassá teszik az idegenforgalom kiépítésére, mégsem özönlenek a vállalkozók: nincs autópálya, a befektetők komolytalanok, az ipar csak nyomokban lelhető fel. A szenátor azonban jó hírt is mondott: az áfát 5 százalékra csökkentik a falusi turizmus tevékenységeire. Korodi Attila képviselő szerint a klaszteresedés az egyetlen megoldás Székelyföldön, ahol egymagában nehezen képes életben maradni egy cég. A közszféra és a magántőke együttes hatása révén kevés állami pénzzel is lehet egy-egy településen versenyképes klasztert, termelőszövetkezeteket alkotni.
Az EMNT gazdasági bizottságának képviselői a Mikó Imre gazdaságfejlesztési terv, illetve a Bethlen Gábor Alapítvány mikrohitelezési projektjének bemutatását tartották fontosnak. Jakabos Janka programvezető a tervet az erdélyi magyarság hosszú távú gazdasági programjának nevezte, amely a gazdasági szereplők véleményezése nyomán formálódik üzleti terv jellegű tanulmánnyá, kitörési pontokat felvázoló akciótervvé. Az első vitairat bemutatását az idei Tusványosra ígérte, ugyanakkor igényét és reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ gazdasági tanácsával együttműködve sikerül végleges formába önteni a tervet. Ennek első gyakorlati példája lehet a Kovászna és Hargita megyei tanács nemrég nyert EU-s térségfejlesztési pályázata, amelyet szeretnének integrálni a Mikó Imre-tervbe. A projekt révén Székelyföld, Közép-Erdély és a Partium célkitűzései szervesen illeszkednek az EU 2020-as stratégiájába, illetve a magyarországi Széchenyi Tervbe. Jakabos Janka szerint vertikális kitörési pontokként az erdő- és vadgazdálkodást, az agráriumot és élelmiszeripart, a turizmust és vendéglátást, a megújuló energiát, az építőipart és energiakereskedelmi integrációt jelölte meg. Horizontális kitörési pont lehet az üzleti környezet és az infrastruktúra, illetve az emberi erőforrás fejlesztése.
Azonosított források?
Konkrét forrásötletek is elhangzottak: Mátis Jenő mikrohitel-felvételi lehetőséget villantott fel. Ilyés Szabolcs – ismertetve a lesújtó hazai EU-s alapfelhasználási arányokat – hangsúlyozta: forrás van bőven, a szakmai befektetők sem elhanyagolhatók, ugyanis a tőke újra éledezik, és jó befektetési lehetőségeket keres. A mezőgazdasági forráslehetőségekről beszélve Molnár Róbert mezőgazdasági államtitkári tanácsos elmondta, hogy 2013-ig 8,12 milliárd eurós pénzügyi támogatást biztosítanak a Nemzeti Vidékfejlesztési Programnak, amelyet az állami költségvetés további 1,97 milliárd euróval egészít ki. Európában Románia az egyik legfontosabb akácméztermelő ország, a méhészeti ágazat rendkívül hatékony a nemzetközi piacon.
A konferencián azzal is szembesülnünk kellett, hogy a szélessávú internetszolgáltatás-kereskedelem szempontjából Románia az egyik legelmaradottabb piac az EU-ban. A huszonhét ország rangsorában több tekintetben is az utolsó helyre szorul a teljes DSL elméleti lefedettség a lakosság vagy a háztartások internetet használó arányát nézvést. A kihívásra a szaktárca az e-kormányzás, az e-kereskedelem, az e-oktatás és a tudásalapú társadalom kialakításával felelne.
Emellett az e-Románia program kivitelezése is zajlik, az 500 millió eurós projekt célja, hogy a közigazgatási rendszerek és folyamatok elektronikus platformon mozogjanak. Például azért, mert az egészségbiztosítási pénztár külön nyilvántartása szerint Romániának 29 millió lakosa van.
Csinta Samu, Háromszék
Erdély.ma
2011. május 25.
Pozsonyi és Dâmboviţa-parti ramazúri
Robert Fico a négy saroktornyos pozsonyi vár alatt dühöng, most már nem (csak) a kettős állampolgárság, hanem a szlovák–magyar állampolgárok esetleges magyarhoni választójogának biztosítása ellen. Ebben az esetben szerinte a felvidéki magyarok fogják a budapesti politikai vezetést megválasztani, s a fránya magyarok így akarják elszakítani nagy múltú országuk déli részét.
Eszmetársa, Adrian Năstase a Dâmboviţa partján hőzöng az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése ellen, és kioktatja Traian Băsescut, ha a mérsékelt RMDSZ-szel szemben a radikális EMNT-t támogatja, amely az erdélyiségét lobogtatja, egyértelművé válik, hogy az erdélyi párt el akar különülni Romániától, s “gyengeelméjűeknek” nevezi azokat, akik nem ismerik fel, hogy az 1,7 milliós magyar közösség veszélyes tömeget képez, ha a magyarok a nyugati radikálisok vonzáskörébe kerülnek. Szakítóképességünk ilyen felértékelése után ki kellene húznunk magunkat. Ekkora erővel akár az uzoni virtusverseny erőpróbáit is megnyerhetnénk. Bár egyelőre még a kötélhúzásban jeleskedünk. Jó lenne ebben a hangnemben adomázgatni erőnkről és erényeinkről, ha a nemzeti önvizsgálatot mellőzve eltekintenénk attól, hogy az a nagy magyar felvidéki erő, meglehet, félmilliós létszám alá töpörödik, s ezt a maradékot is rontja-bontja az anyanyelvű oktatás beszűkülése, az asszimiláció, az elvándorlás, a vegyes házasságok és az ezeket a folyamatokat elfogadó vegyes párt. Mifelénk pedig észre kell vennünk, hogy a politikailag is izmos nyakú Năstase – ismervén az RMDSZ és a magyar kormányzat közti elhidegülést – Erdély elszakításának szokásos rémképével riogatva tulajdonképpen az EMNT és a magyar érdekképviselet közti árkot mélyíti, amiben számára partner vezérével az élen az MPP is, amely úgy gondolja, hogy az RMDSZ-t kirekesztő erdélyi jobboldal egymagában is sikerre viszi majd az erdélyi magyar szavazó hadakat. No, de ne mi magunk gyengítsük a mások által ránk ruházott erőnket. Vannak biztató jelek is az összefogásra. Marosvásárhelyen a közös akarat pajzsára emelt magyar polgármesterjelölt visszaszerezheti a városvezetést. Szász Jenő is hajlik arra, hogy szorgalmazza a szórványban élők közös jelöltállítását.
Higgyük, hogy az RMDSZ, az EMNP és az MPP alapvető kérdésekben képes lesz a koalíciós együttműködésre, s akkor lesz majd nagy ramazúri a Kis-Kárpátok alatt és a Dâmboviţa partján
Sylvester Lajos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Robert Fico a négy saroktornyos pozsonyi vár alatt dühöng, most már nem (csak) a kettős állampolgárság, hanem a szlovák–magyar állampolgárok esetleges magyarhoni választójogának biztosítása ellen. Ebben az esetben szerinte a felvidéki magyarok fogják a budapesti politikai vezetést megválasztani, s a fránya magyarok így akarják elszakítani nagy múltú országuk déli részét.
Eszmetársa, Adrian Năstase a Dâmboviţa partján hőzöng az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése ellen, és kioktatja Traian Băsescut, ha a mérsékelt RMDSZ-szel szemben a radikális EMNT-t támogatja, amely az erdélyiségét lobogtatja, egyértelművé válik, hogy az erdélyi párt el akar különülni Romániától, s “gyengeelméjűeknek” nevezi azokat, akik nem ismerik fel, hogy az 1,7 milliós magyar közösség veszélyes tömeget képez, ha a magyarok a nyugati radikálisok vonzáskörébe kerülnek. Szakítóképességünk ilyen felértékelése után ki kellene húznunk magunkat. Ekkora erővel akár az uzoni virtusverseny erőpróbáit is megnyerhetnénk. Bár egyelőre még a kötélhúzásban jeleskedünk. Jó lenne ebben a hangnemben adomázgatni erőnkről és erényeinkről, ha a nemzeti önvizsgálatot mellőzve eltekintenénk attól, hogy az a nagy magyar felvidéki erő, meglehet, félmilliós létszám alá töpörödik, s ezt a maradékot is rontja-bontja az anyanyelvű oktatás beszűkülése, az asszimiláció, az elvándorlás, a vegyes házasságok és az ezeket a folyamatokat elfogadó vegyes párt. Mifelénk pedig észre kell vennünk, hogy a politikailag is izmos nyakú Năstase – ismervén az RMDSZ és a magyar kormányzat közti elhidegülést – Erdély elszakításának szokásos rémképével riogatva tulajdonképpen az EMNT és a magyar érdekképviselet közti árkot mélyíti, amiben számára partner vezérével az élen az MPP is, amely úgy gondolja, hogy az RMDSZ-t kirekesztő erdélyi jobboldal egymagában is sikerre viszi majd az erdélyi magyar szavazó hadakat. No, de ne mi magunk gyengítsük a mások által ránk ruházott erőnket. Vannak biztató jelek is az összefogásra. Marosvásárhelyen a közös akarat pajzsára emelt magyar polgármesterjelölt visszaszerezheti a városvezetést. Szász Jenő is hajlik arra, hogy szorgalmazza a szórványban élők közös jelöltállítását.
Higgyük, hogy az RMDSZ, az EMNP és az MPP alapvető kérdésekben képes lesz a koalíciós együttműködésre, s akkor lesz majd nagy ramazúri a Kis-Kárpátok alatt és a Dâmboviţa partján
Sylvester Lajos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. május 25.
Nyolcvanezernél több honosítási kérelem
Eddig közel 81 000 honosítási kérelem érkezett, a beadványok közül mintegy 50 000-et már elbíráltak – hangzott el az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának tegnapi ülésén.
Wetzel Tamás miniszteri biztos tájékoztatása szerint a kérelmek negyven százalékát külképviseleteken, negyven százalékát a hazai anyakönyvvezetőknél adták be, és közel húsz százalék érkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, illetve a kormányablakokhoz. A biztos ismertette, eddig közel háromezren tették le az állampolgársági esküt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Eddig közel 81 000 honosítási kérelem érkezett, a beadványok közül mintegy 50 000-et már elbíráltak – hangzott el az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának tegnapi ülésén.
Wetzel Tamás miniszteri biztos tájékoztatása szerint a kérelmek negyven százalékát külképviseleteken, negyven százalékát a hazai anyakönyvvezetőknél adták be, és közel húsz százalék érkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, illetve a kormányablakokhoz. A biztos ismertette, eddig közel háromezren tették le az állampolgársági esküt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)