Sepsiszentgyörgyön a háromszéki megyeházára is kitűzték a székely zászlót, miután Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor a lobogó eltűnt az ülésteremből. A román megyei képviselők azonnal tiltakozásuknak adtak hangot, és követelték a lobogó azonnali eltávolítását. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök elmondta, a székely zászlót azért tűzték ki a megyeháza homlokzatára, hogy a közös ülésteremben ne zavarjon. Korábban ezt a megoldást javasolta a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete nevében Csinta Samu ügyvezető elnök is, aki emlékeztetett, hogy a lobogót a Székely Nemzeti Tanács állandó bizottságának nevében 2008 nyarán Tulit Attila adta át a tanácselnöknek azzal a kéréssel, hogy az önkormányzat használja a székelység szimbólumát. Codrin Munteanu újdonsült prefektus felszólította a sepsiszentgyörgyi önkormányzatot, hogy távolítsa el a városházáról a székely zászlót. /Bíró Blanka: Székely zászló a megyénél. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

A Demokrata-Liberális Párt megsérti a jogállam elveit és az állampolgárok szabadságjogait azzal, hogy cinkosan támogatja az ortodox egyház terjeszkedését a görög katolikus egyház kárára, és olyan törvénytervezeteket kíván elfogadni, amelyek a görög katolikus egyház megsemmisítését eredményezik, jelentette ki február 10-én képviselőház plénumán Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő, hozzátéve, hogy a helyzetet az Európai Parlament tudomására hozza. A képviselő elmondta, a görög katolikus hívek tüntetésen tiltakoztak a parlament asztalán levő, az ortodox és a görög katolikus egyház ingatlanjainak jogi besorolására vonatkozó törvénykezdeményezés ellen. A három kezdeményező PD-L-s képviselő, és a tervezet értelmében az egyházi ingatlanok (templomok, parókiák, temetők és a hozzájuk tartozó területek) azokon a településeken, ahol ortodox és görög katolikus egyház is létezik, a többségi egyház tulajdonába mennek át. Számos meghiúsult tárgyalási kísérlet után Lucian Muresan görög katolikus érsek felhívást intézett a világ görög katolikus híveihez, hogy 2009. február 11-én tartsanak böjt- és imanapot. Az ortodox egyház megtagadja azoknak a templomoknak a visszaszolgáltatását, amelyek eredetileg a görög katolikusokéi voltak. Nyárádtőn például az ortodox egyház a hatóságok támogatásával megkezdte a régi görög katolikus templom lebontását, annak ellenére, hogy visszaigényelték, és paravánként köréje húzta az új ortodox templom falait. Ezzel gyakorlatilag megfojtotta a görög katolikus templomot. Másik példának a nyárádszeredai esetet említette, ahol az ortodox egyház csalással szerzett meg egy, a görög katolikus egyház tulajdonát képező területet. A vitatott terület a város egyetlen parkjában található, és mivel a város vezetése szeretné megmenteni a zöldövezetet, az ortodox egyháznak egy másik területet ajánlott fel, ahová felépítheti a templomot. Az ortodoxok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a központi parkban építsék fel a templomot. /Mózes Edith: Kerekes Károly az ortodox egyház terjeszkedéséről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt kéri, hogy az állami tulajdonú vállalatok, az állami intézmények mondják le előfizetéseiket, és ne hirdessenek, reklámozzanak a Magyar Hírlapban február 9-én megjelent Betelt a pohár című publicisztika miatt – közölte Budai Bernadett kormányszóvivő. A napilap főszerkesztője mindezt ellehetetlenítési kísérletnek nevezte. A kormányszóvivő közleménye szerint Gyurcsány Ferenc arra utasítja Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy készítse elő a megfelelő sajtóetikai vagy jogi eljárást az írással kapcsolatban. Az említett publicisztikában Bayer Zsolt főmunkatárs ,,gyilkos állatoknak” nevezte a vasárnap hajnali veszprémi késelés elkövetőit.,,Ezek pedig nem emberek. Hanem állatok. És a vesztünkre törnek” – írja, megtoldva ezt egyebek között azzal, hogy ,,sajnos, a cigány etnikum rengeteg tagja felmondta az együttélést, és felmondta az emberséget”. Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője az MTI-nek nyilatkozva alkotmányellenesnek, a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát sértő, a Rákosi- és a Kádár-rendszert idéző ellehetetlenítési kísérletnek nevezte a kormányszóvivői közleményben foglaltakat. Közölte: ,,száz százalékig Bayer Zsolt mögött állunk, semmi kivetnivalót nem találunk abban, amit leírt”. Mint mondta, a lépés nem rendítheti meg a lap helyzetét, mivel eddig sem voltak ,,elkényeztetve” kormányzati hirdetésekkel, de a történtek legalább húszezerrel megemelik jelenlegi, 20–24 ezres eladott példányszámukat. Stefka István hozzátette: érthetetlennek tarja, hogy miközben Kondorosi Ferenc kormánybiztos zéró toleranciát hirdet a közúti bűncselekményekkel szemben, a kormányzó párt nem teszi ugyanezt az emberéletek kapcsán. /Gyurcsány jogi eljárást kér a Magyar Hírlap ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

Több magyarországi és romániai helyszínen is elidőzött február 10-én az a gyászmenet, amely Marian Cozma koporsóját kísérte el Veszprémből Bukarestbe. Az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott február 8-án meggyilkolt játékosának koporsóját autóval szállították a román fővárosba. Ezt megelőzően post mortem a Veszprém város tiszteletbeli polgára címet adományozták a 26 évesen meggyilkolt kézilabdázónak – a kitüntetést édesapja, Petre Cozma vette át a dunántúli város polgármesterétől. Klubcsapata mezszámának visszavonásával tiszteleg Marian Cozma emléke előtt, akárcsak a román válogatott. Eközben a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság egymillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki érdemi információval szolgál a veszprémi kézilabdások elleni bűncselekmény egyik gyanúsítottjának, Sztojka Ivánnak tartózkodási helyéről. A másik két körözött személyt, Raffael Sándort – aki mellkason szúrta a kézilabdázót – és Németh Győzőt már őrizetbe vették Ausztriában. /Gyászmenet két országon át. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

Leszbikusok fesztiválja zajlik Kolozsváron: a rendezvénysorozat megosztja a véleményeket, vannak, akik tiltakozni készülnek a meleg közösségek nyilvános fellépései ellen. Mircia Giurgiu PDL-s képviselő tüntetést kezdeményezett Kolozsváron a leszbikusok fesztiválja elleni tiltakozásként. „Egyszerű állampolgárként sok kolozsvárival együtt tiltakozom a leszbikusok fesztiválja ellen. Tiszteletben tartjuk ugyan a szexuális kisebbségek jogait, ugyanakkor fel kell lépnünk a családi értékek védelmében, hiszen a leszbikusok és homoszexuálisok nem lehetnek társadalmunk és gyermekeink példaképei – egy gyereknek normális családban kell felnőnie” – jelentette ki a képviselő. /Leszbikusok fesztiválja. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

Február 10-én bemutatták azt a projektet, amelynek lényege, hogy ún. inkubátorház épülne Nyírcsászáriban és Nagykárolyban a magyar-román határon átnyúló együttműködési program keretében. A beruházás összértéke több mint tízmillió euró. Vállalkozói integrációs központokat és információs pontokat létesítenének a Nyírcsászári és Nagykároly között létrejött partnerség keretében, amennyiben a két önkormányzat elnyeri projekt-ötlet alapján a támogatást. Ez egyben azt is garantálja, hogy Nagykároly a régió tényleges központjává váljon – ugyanis 12 környékbeli község is részese lesz a programnak. /(fi): Nagykároly-Nyírcsászári együttműködés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 11./

Polgári öntudatra, szerepvállalásra, a választott tisztségviselők fölött gyakorolt civil kontrollra igyekezett projektjeivel, kezdeményezéseivel buzdítani a polgárokat 1994 óta folyamatosan az utóbb az Eurokultúra Egyesület által működtetett Párbeszéd program. Most úgy tűnik, mindennek pénzhiány miatt vége szakad. A Párbeszéd program akciókiról 1995 elejétől kezdve sok újságcikk jelent meg. Az évek során hét nagy felmérést végeztek, ezek közül három érintette Csíkszeredát, egy Tusnádfürdőt, egy Gyergyószentmiklóst, a korrupcióval kapcsolatos felmérésük megyeszintű volt, vette számba az elvégzett munkát Bíró József, az Eurokultúra Egyesület vezetője. Voltak a lakástulajdonosi egyesületek megalakításával foglalkozó programok is, amelynek köszönhetően Csíkszereda országszinten elsők között volt az egyesületek megalakítása terén. Az Eurokultúra Egyesület kiadott rengeteg kétnyelvű tájékoztató, ismeretterjesztő anyagot. A Párbeszéd programot Csíkszeredában a Pro Demokrácia Egyesület égisze alatt futott, majd 1998-tól a Polgár-Társ Alapítvány működtette, 2004-től pedig az Eurokultúra Egyesület. Az anyagi gondok Románia uniós csatlakozásával egyidőben kezdődtek, akkortól megszűnt az amerikai finanszírozás, helyi támogatók pedig nem akadtak. A négy alkalmazottból mára csak egy maradt. /Forró-Erős Gyöngyi: Vége szakadhat a Párbeszédnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./

A Szatmár Megyei Tanfelügyelőségen belül működő Tanügyiek Házának képviselői könyvtáros képzésen vettek részt február 9–én Nyíregyházán A találkozónak köszönhetően tapasztalatcserére kerülhetett sor a nyíregyházi könyvtárosok, valamint a Tanügyiek Házának képviselői között. Megvitatták az irodalmi körök fontosságát, kapcsolatot teremtve a hagyományos és modern könyvtárak között. A megbeszélésen jelen volt a magyarországi könyvtárosok mellett Szász Piroska, a Tanügyiek Házának vezetője, Tania Scarlat és Kovács Csilla könyvtárosok, valamint egy nagyváradi és egy ukrán könyvtárosokból álló küldöttség. A tapasztalatcserét követően közös megállapodás született arról, hogy a legközelebbi tanácskozásra áprilisban Szatmárnémetiben kerüljön sor. /G. H. L. : Könyvtárosok Nyíregyházán. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 11./

Civil fórumot tartottak február 6-án a vajdahunyadi Magyar Házban, Winkler Gyula megyei RMDSZ-elnök, EU-parlamenti képviselő, a Corvin Savaria Társaság elnökének jelenlétében. A városban jelenleg hét bejegyzett, magyar civil szervezet működik, ezek közül a Magyar Házat a Corvin Savaria Társaság működteti. Megjelent a Hunyad megyei Hírmondó új sorozatának januári száma. A lapban szó esik a bukovinai székelyekről, a dévai művelődési életről a 20. század első felében, valamint helyi kulturális eseményekről. A hét végén Vajdahunyadon, Sztrigyszentgyörgyön, Déván és Csernakeresztúron (ahol a bukovinai székelyek leszármazottai élnek) a bátaszéki (Magyarország) Rudolf László bemutatja a bukovinai Józseffalváról írt monográfiáját. /Kun Árpád: Vajdahunyadi hírmorzsák. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

„...a helyi magyar közösségek nyelvet váltottak: a magyart a románra cserélték. Az elveszett nyelv kevésbé volt fontos, mint a földben levő arany” – áll Péntek János Változó kor(unk) – változó nyelv(ünk) című tanulmánya előtt a Korunk legfrissebb, januári számában. Az anyanyelvvel foglalkozik elsősorban a kolozsvári szépirodalmi folyóirat. A lapszám egyaránt tárgyalja a szórványban, kisebbségben élők fokozatos nyelvvesztését, identitásuk és ezzel együtt anyanyelvük változását, de fontos szerepet kapnak a szaknyelvvel kapcsolatos problémák is. Péntek János írta: „a magyarul beszélők szempontjából a magyar nyelv mozgása a 20. században kedvezőtlen: végig regresszióban volt, és ez a tendencia máig tart; az anyaországi és a külső régióbeli változatok szétfejlődtek, ez utóbbiak részben le is épültek, és fokozottan teret veszítettek. A 20. század harmadik évtizedétől a demográfiai és területi térvesztés folyamatos, és egyelőre ütemében sem lassul. Vigasztaló lehet az a statisztikai adat, hogy csökkenő arányban ugyan, de még mindig a magyarnak van a legtöbb anyanyelvi beszélője a Kárpát-medence össznépességében: 39,7%. ” /Nagy Botond: A szó és amit beleképzelünk. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

Tizenkettedik alkalommal szervezte meg a Nagyenyedi Máltai Segélyszervezet hagyományossá vált jótékonysági bálját január 31-én. Az idei rendezvényt a gyomaendrődiek jelenléte tette emlékezetessé. Ott volt gróf Bánffy Farkas Magyarországról, aki a magyarlapádi hagyományőrző csoportot is támogatja. Elismerő diplomát kapott Kvacskai Lajos, a helyi segélyszolgálat egyik legidősebb tagja, aki hűséges, kitartó munkájának köszönheti a kitüntetést. A megnyitó táncot hagyományosan a Bethlen Kollégium táncosai járták. A segélyszervezet 2008-ban 34 szegény sorsú családot segített hozzá a mindennapi kenyérhez, a bál bevétele alapján idén is folytatni kívánják ezt a tevékenységet. /Bakó Botond: Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Február 12-én lesz a kolozsvári színház új stúdiótermében az Árva élet – Egy 16 gyermekes csángó asszony vallomásai című produkció bemutatója. Az Árva élet keretében Kakuts Ágnes színésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja egy rendkívüli tehetségű csángó magyar asszony, Anna néni vallomásait tolmácsolja. Anna néni, a 16 gyermekes csángó asszony nagyon tehetséges volt, kiváló előadói képességekkel. Olyan írótalentum, aki „élőbeszédben” mondta el az élettörténeteit. /Árva élet – bemutató a stúdióteremben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör vendége. Vida Gábornak a romániai magyar irodalomról írt esszéje a Látó 1998/10-es számában jelent meg. Vida saját élményeiről mesélt. Megjegyezte: a ‘90-es évek elején, amikor Kolozsvárra érkezett, a mostanitól sokkal eltérőbb világ fogadta, olyan, amelyben az ember bármit megtehetett. Művei közül a Krokodil a Marosban és a Kolozsvártól Clujig című esszéket olvasta fel. /Ferencz Zsolt: Írások, amelyek magukkal ragadják az olvasót. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A 2008-ban megjelent szatmári könyvek és tudományos-kulturális kiadványok (összesen 280) közelmúltban megtartott seregszemléjén a Szamos kulturális hetilapot a legjobbnak járó díjjal tüntették ki. A szatmári magyarság alig egy éve indult művelődési folyóirata a Szatmári Magyar Hírlap mellékleteként jelent meg. Jól döntött a Scriptor Alapítvány kuratóriuma (elnöke Szilágyi Ferenc vállalkozó), amikor elhatározta, hogy alig egy esztendővel a Hírlap Könyvek sorozat beindítása után (főszerkesztője Veres István) egy külön művelődési lapot is megjelentet. Ilyés Ildikó, a Szamos főszerkesztője a lap alapítói közé tartozik. A rendszerváltás utáni próbálkozást, a Szamoshát című lapot /1990-1994/ már régen elfelejtették. A Szamosba olyan tekintélyes értelmiségiek írnak rendszeresen, mint Bura László nyelvész, közíró, egyház- és helytörténész, Muhi Sándor grafikus, művésztörténész, Mandula Tibor történész, Csirák Csaba kultúrtörténész, Fazekas Lóránt biológus-madárkutató és újabban Kiss Sándor matematikus és Danku Pál helytörténész. /Sike Lajos: Szamos-lap a kultúráról. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Nincs veszve az irodalom iránti érdeklődés – ezt igazolta, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkara professzorának, Egyed Emesének és doktori hallgatóinak székelyudvarhelyi előadásán megjelent népes középiskolás diáksereg. A Múzsák könyvvel címmel megrendezett találkozón Fekete Adrienn a Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika című kötetet mutatta be, amely a 2006-os budapesti és kolozsvári Tinódi-konferenciák előadásait tartalmazza. Sárközi Péter Faludi Ferenc-monográfiáját Vogel Zsuzsa mutatta be. Előadásából kiderült, hogy olyan szavakat köszönhetünk nagy nyelvújítónknak, mint például az ellenfél, az álomkép, a zsebóra és a nyelvjárás. Dáné Hedvig Bod Péter Önéletírását mutatta be, ezt követően Egyed Emese hívta fel a hallgatók figyelmét Kerényi Ferenc Petőfi-monográfiájára, amely a költő életrajzi adatainak és verseinek eredeti társításával hoz újat. Az Interculturali-THÉ Műhely, a BBTE Filológia Kara hungarológia doktoriskolája és az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány szervezte est záróelőadásaként Elek Tibor Magatartások és formák című kritikakötetét mutatta be Farkas Wellmann Éva. Elek könyvében olyan kortárs szerzők alkotóműhelyébe tekinthet be az olvasó, mint Kányádi Sándor, Szőcs Géza és Orbán János Dénes. /Találkozás klasszikusokkal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

Ditrói Ervin művészettörténész 91 éves, Izraelben él. Kolozsváron szerezte doktorátusát, a kolozsvári Zsidó Líceum tanára volt 1948-ig, amikor az iskola megszűnt, majd a Képzőművészeti Főiskolán művészettörténetet adott elő. Az ő nevéhez fűződik a Művészeti Múzeum megszervezése, ő volt az intézmény első igazgatója. Írásai magyar és román irodalmi és művészeti folyóiratokban jelentek meg, számos nagy magyar művész alkotását ő ismertette meg a román közönséggel. Filmjeit a kolozsvári Szent György-szoborról, a Bánffy-palotáról, a nagyváradi szecesszióról a román televízió magyar adása mutatta be. Több könyve és tanulmánya látott napvilágot: Képek és Jelképek, Helyszíni jegyzetek egy Tragikus Műtörténethez, A fantasztikus Dürer. 1984 óta él Izraelben, ahol könyvet írt Adler Adolf festőművészről, amely Gát Jákov fordításában ivritül is megjelent. Ditrói Ervin 1987-ban írt levelében emlékezett életének eseményeire, volt munkaszolgálatos, majd partizán. Fia szobrászművész lett, apjával ő is Izraelbe ment. „Ami Hitlernek nem sikerült, az Új Európa, az Sztálinnak sikerült, legalábbis félig, egy Fél Európa. Ebben a félben, ahol mindenki félt, éltem én is. ” Később Sztálin könyveit kidobták a könyvtárakból, művei közül megmaradt a Gulág és ő maga, mint példakép. Ditrói Ervin bátyja a munkaszolgálatból átszökött a szovjetekhez, akik bevágták őt egy német hadifogoly-táborba. Mellig érő vízben kellett bányásznia, 1948-ban jöhetett haza, szervi szívbajjal, az lassan el is vitte. /Ditrói Ervin: „Az Úristen fölöttem tartotta a kezét” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Basescu államfő felhívta a figyelmet: magyar nemzetiségű polgármesterek által vezetett székelyföldi önkormányzatokban a nem magyar nemzetiségűek elleni tisztogatás folyik. Eljött az ideje annak – mondta Basescu –, hogy a kormány bizonyítsa be: a magyar kisebbség érdekeit is képes védeni. Az államfő bírálta az RMDSZ-t: egyes politikusai „úgy gazdálkodtak a decentralizált intézményekkel, mintha saját birtokaik lettek volna”. Hozzátette: ez a helyzet nem jogosítja fel az RMDSZ vezetőit arra, hogy az embereket a kormány ellen uszítsák. Arra kérte a kormány tagjait, hogy Székelyföldön váltsák le azokat az intézményvezetőket, akik alkalmatlanok, de ne tegyenek különbséget a román és a magyar nemzetiségűek között. Megismételte: a romániai magyar kisebbség esetében nem lehet szó területi autonómiáról, mivel Románia az alkotmány szerint egységes, szuverén és független nemzetállam. /Etnikai tisztogatás Székelyföldön? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./ Még két hét sem telt el, és Traian Basescu államfő a második magyarellenes kijelentését tette: ismét a területi autonómia ellen foglalt állást, ráadásul kijelentette: „Azokban a polgármesteri hivatalokban, amelyeket magyar nemzetiségű román állampolgár vezet, gyakran folyik tisztogatás olyan román állampolgárok rovására, akik nem magyar nemzetiségűek. ” Erről Eckstein-Kovács Pétert, Basescu kisebbségügyi tanácsosa a késői időpontra hivatkozva nem volt hajlandó nyilatkozni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Basescu kijelentései rendkívül súlyosak. „Ez felhívás keringőre, szabad kezet ad a kormánynak, hogy azt tegye, ami ellen felléptünk: hogy leváltsák a magyar intézményvezetőket” – állapította meg Markó. Markót az elnök kijelentései – amelyek szerint a magyarok végeznek etnikai tisztogatást Romániában – a kilencvenes évek elejére emlékeztetik. „Nagyobb képtelenséget el sem tudok képzelni” – fogalmazott az RMDSZ-elnök. Markó hozzátette: „ami most történik, azt mutatja: a nacionalizmus bármikor visszatérhet, a már elért kisebbségi jogainkat bármikor visszanyeshetik. ” Az új összetételű parlamentnek ráadásul foglalkoznia kell azzal a törvénytervezettel, amely „a Hargita, Kovászna és Maros megyéből 1989. december 21. után elüldözött román családokat” hazatelepedésre ösztönözné, a fiatal román családokat úgyszintén, a kormány által nyújtott támogatással. Eszerint a Székelyföldre települő románok a kormánytól ezer négyzetméternyi területet kapnának, négyzetméterenként egy lejért, 300 ezer lejt házépítésre, még 30 ezret családonként, vagy 15 ezret egyedülállók számára berendezkedési költségre és munkahelyet. A törvénytervezetet február elején a képviselőház emberjogi bizottsága elutasította, tavaly a szenátus szintén, és a kormány is alkotmányossági kifogásokat talált benne. A képviselőház éles vita után, novemberben visszaküldte a jogi, illetve emberjogi bizottsághoz újabb véleményezésre. /Basescu rátett egy lapáttal. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Február 11-én a parlament bizalmat szavazott Dan Nica új belügyminiszternek, aki emellett miniszterelnök-helyettes. A liberálisok Crin Antonescu révén bejelentették, hogy máris kimúlt az I. Boc-kormány, s beiktatták a II-at, utalva ezzel a Tariceanu-kormányra is ráaggatott gúnyos jelölésre. A Demokrata Liberális Párt (PD-L) az immár független képviselőként tevékenykedő Oprea-t jelölte a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő szakbizottságba. Erre a szocdemek tiltakozásul az ülés felfüggesztését kérték. Eredményesen, a házelnök az ülés újrakezdése után bejelentette, hogy a demokraták visszavonják Oprea jelölését. Helyette Ioan Balant küldték a SRI-t ellenőrző testületbe. /-or-: Ismét „titkosszolgálati” feszültségek feszítik a nagykoalíciót. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Erdélyiek és magyarországiak nyílt levelet intéztek az erdélyi magyar politikusokhoz. Napjainkban Erdélyben a magyarság újabb térvesztése zajlik, olvasható a levélben. „A demokratikus erdélyi magyar nemzeti összefogás viszont erőt és hitet adhat az erdélyi magyarságnak, növelheti szavazóerejét”, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) választási szövetségének az európai parlamenti választásokon semminemű jogi vagy politikai akadálya nincs. Az aláírók kérik az RMDSZ-t és az MPP-t, lépjenek koalícióra, hozzák létre választási szövetséget, és ezáltal teremtsék meg a romániai magyarság részéről megnyilvánuló legszélesebb politikai támogatás jogi keretét. Kezdeményező aláírók: Böjte Csaba atya, Dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Gergely István, nyugalmazott csíksomlyói plébános, Boros Károly, felcsíki főesperes, Hegy Sándor, református lelkipásztor, Csoóri Sándor, író, Szűrös Mátyás, volt köztársasági elnök, Vízi E. Szilveszter, akadémikus, Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke, Haáz Sándor, zenetanár, Komoróczy György, nyelvművelő, közíró, Vetró András, szobrászművész, Erős Zsolt, Magyarország vezető expedíciós hegymászója. /Nyílt levél az erdélyi magyar politikusoknak – közölte: Szabadság (Kolozsvár), febr. 12., Népújság (Marosvásárhely), febr. 12., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12., részletesen ismertette, idézett belőle: Krónika (Kolozsvár), febr. 12., egy mondatban említette a lista létezését: Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Markó Bélát, az RMDSZ elnökét a Tőkés Lászlóval az EP-választásokra tartandó találkozó előtt kérdezte a lap. A találkozó előtt látott napvilágot az a nyílt levél is, amelynek aláírói koalíciós listát szorgalmaznak az RMDSZ és az MPP közt. Az RMDSZ Tőkés Lászlónak fölajánlotta az első helyt. Sokan meglepődtek ezen, Markó hallott olyan értelmezéseket is, hogy ez biztosan valamilyen csapda. „Semmilyen hátsó gondolat bennünket nem vezérelt, amikor egy ilyen egyezséget ajánlottunk, mint az, hogy az itteni magyar közösségnek biztosítani kell a brüsszeli képviseletet, és ennek érdekében össze kell fognunk” – szögezte le Markó. Markó azt hitte, hogy a koalíció jobban fog működni, azonban másfél hónap bozótharcokkal telt el közöttük. A két párt között minden egyes funkcióért háború van. – Lesz egy nem tisztújító RMDSZ-kongresszus. Összegezni kell a problémákat, ha szükséges, alapszabályzatot és programot módosítanak. /Salamon Márton László: Az egységtől az összefogásig. Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Aranyosgyéres városi tanácsa decemberi ülésén megszavazta a Németi András városi RMDSZ-elnök által benyújtott határozattervezetet, amelynek értelmében a város helységnévtábláján magyarul is szerepeljen a város neve. Calin Platon prefektus átiratban utasította januárban a városi tanácsot, hogy érvénytelenítse a határozatot. A jövő héten esedékes tanácsülés előtt Németi András RMDSZ-elnök már eljuttatta a Csoma Botond jogász támogatásával kidolgozott nézőpontját a városi tanácshoz. Ebben hivatkozott törvényre, melynek értelmében azon településeken, ahol a nemzeti kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, kötelező feltüntetni az illető kisebbség anyanyelvén is a település elnevezését a helységnévtáblákon. Ahol viszont a nemzeti kisebbség aránya nem haladja meg a húsz százalékot, ott az önkormányzat dönt e téren. A törvény sehol nem írja elő, hogy tilos kétnyelvű helységnévtáblákat kitenni. A prefektus által kezdeményezett eljárás alaptalan. A román sajtóban napvilágot látott írások szerint a magyar nyelvű felirat törvénytelen, alkotmányellenes, igazságtalan, nacionalista és egyáltalán nem helyénvaló. /L. E. K., N. -H. D. : Aranyosgyéresi válasz a prefektusnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Nem érti Marius Pascan Maros megyei prefektus, miért nem építhet templomot saját telkén az ortodox egyház Nyárádszeredában: „A rendszerváltás óta toleranciáról beszélünk, és mégis meg akarják akadályozni, hogy az egyház templomot építsen a saját területén. Érthetetlen” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ez ügyben nincs helye népszavazásnak. A népszavazásra vonatkozó önkormányzati határozatot korábban megtámadta a prefektus. Március 1-jére kiírt népszavazással döntenék el Nyárádszeredában, hogy beépíthető-e a város parkja. A nyárádszeredai önkormányzatnak szándékában áll beperelni a prefektust – mondta el Csíki Sándor nyárádszeredai tanácsos, aki esélyt lát arra is, hogy megnyerjék az ügyet. Csíki elmondta, a Magyar Polgári Párt kezdeményezésére szerveznek „alternatív” népszavazást, amelyet akár közvélemény-kutatásnak is lehet nevezni, ezt a prefektus nem akadályozhatja meg. A prefektus elmondta, az RMDSZ levélben kért tőle magyarázatot a referendumra vonatkozó határozat megtámadására, de úgy gondolja, mivel ő a törvényt képviseli, senkinek sem tartozik magyarázattal döntéséről. /Antal Erika: Elmarad a népszavazás Nyárádszeredában? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Nevetségesnek, de egyben veszélyesnek tartja az egyház Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester ötletét, miszerint újra kellene államosítani az egykori felekezeti iskolák visszaszolgáltatott épületeit. Florea azzal indokolta elképzelését, hogy az omladozó ingatlanok veszélybe sodorják a diákok testi épségét. Példaként a Bolyai Farkas Gimnázium és a jelenlegi Unirea Főgimnázium épületét említette, amely alapos renoválásra szorulna. Másrészt, véli Florea, ”az egyháznak nem az iskoláztatással, hanem a templomozással kellene foglalkoznia”. ”Már lejárt az az idő, amikor mindennek a középpontjában az egyház állt. Ez ment az inkvizíció idején, most viszont más világot élünk, ezt a papoknak is meg kellene érteniük” – érvelt a polgármester. Dorin Florea megígérte, hogy hamarosan kezdeményezi az iskolaépületek újraállamosítását. A polgármestere néhány évvel ezelőtt a helyi önkormányzat tudta nélkül, de a tanács nevében bírósági úton próbálta megakadályozni az egyházi épületek visszaszolgáltatását. Kezdeményezése kudarcot vallott. Bálint István önkormányzati képviselő, a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója kifejtette, amióta a kolozsvári székhelyű Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) átvette a hajdani Református Kollégium épületét, számos beruházás történt. Bálint István méltányolja az egyház erőfeszítéseit, annál is inkább, mivel aránylag rövid időn belül sikerült kijavítani a tetőzetet és a csatornákat. Bálint István emlékeztetett: amíg a polgármesteri hivatal volt a tulajdonos, addig sem fektetett több pénzt az épület karbantartásába, mint az egyház. ”A polgármester úr utoljára májusban fizetett bért, azóta semmit nem utalt a számlánkra. Inkább ez kellene őt foglalkoztassa” – jelentette ki Kovács István, az Erdélyi Református Egyházkerület menedzsere. A polgármesteri hivatalnak havonta 25 ezer lejt kellene átutalnia az EREK számlájára. Pap Géza püspök vállalta, hogy az összeg egy részét az EREK az épület renoválására fordítja. Marosvásárhelyen hasonló gondokkal küszködik a római katolikus egyház is, amelynek több tanintézményi épületéért a városháza hónapok óta nem fizeti a szerződésbe foglalt házbért. Az épületek újraállamosítási szándékával kapcsolatosan Ötvös József, az egyházkerület generális direktora kifejtette, ”a városháza csak olyasvalamit vehet vissza, ami az övé volt”. Csintalan László római katolikus főesperes szerint a cél nem is annyira az újraállamosítás, sokkal inkább a románosítás lenne. Dorin Floreát az zavarja, hogy ezek az épületek magyar célt szolgálnak. /Szucher Ervin: Újraállamosítana Dorin Florea. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Nem megfelelő a kisebbségvédelmi rendszer Romániában, és fennáll a veszélye annak, hogy az utóbbi egy évtizedben működő standardok leromoljanak, ami etnikumközi feszültségekhez vezethet – figyelmeztetett Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke. Az alkotmánymódosítás során kisebbségvédelmi kitételeket is bele kell foglalni az új alaptörvénybe, hogy ne kerülhessen sor a Kovászna és Hargita megyei tiltakozásokhoz hasonló megmozdulásokra – jelentette ki Smaranda Enache. A Pro Europa Liga vezetője szerint a politikai algoritmus nem megfelelő módszer a helyi közintézmények vezeti tisztségeinek elosztására, és bírálta az RMDSZ-t, hogy akkor nem bírálta ezt a módszert, amikor haszna származott belőle. Ebből a szempontból az RMDSZ most indokolatlanul sérelmezi, hogy elveszíti a helyi intézményvezetői tisztségeket, a sérelmek ugyanakkor indokoltak a romániai magyar közösség szempontjából, tette hozzá. /Smaranda Enache: módosítani kell a kisebbségvédelmi rendszert. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Az RMDSZ hangoztatott egy nyilvánvaló képtelenséget, hogy az autonómiát csak a hatalommal való tárgyalásos úton, parlamenti párbeszéd révén lehet kiharcolni. Ez képtelenség, a tényleges hatalombirtokló a román titkosszolgálat. A mostani titkosszolgálat a volt Securitate egyenes folytatódása. A Securitate a magyarság gyors beolvasztásán dolgozott a terror eszközeivel A mostani titkosszolgálatnak sincs más célja, mint a magyarokkal lassú beolvasztás, csak most már burkoltabb eszközökkel. Akik a beolvasztásunkon munkálkodnak, azok nem fognak autonómiát adni, márpedig a hatalom birtokosai ők Romániában, szögezte le Nagy Attila. Európa befogadta őket, akik a nyílt totalitarizmusról áttértek a burkoltra. Ez nekem azt sugallja, hogy egyáltalán nem az egyre nagyobb demokratizálódás fele tart Európa, hanem a diktatúra burkolt formái fele, hangsúlyozta a cikkíró. Európa a néhai terror legényeivel paktált le és nem a számára érdektelen kisebbségekkel, mint a székelyek. /Nagy Attila, Puli: Székely autonómia – Titkosszolgálat és területi autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

Több mint két éve tartó pereskedés után jogerős bírósági döntés született arról, hogy a Vatra Romaneasca szervezetnek ki kell költöznie Marosvásárhelyen a Kultúrpalota épületéből, ahol 5 irodahelyiséget – közel 100 négyzetméter felületet – foglal el. A szervezet a sajtó segítségével akarta felhívni a figyelmet az ügyre, mondván, nekik „örökös” helyük van a Kultúrpalotában. A bírósági végzést, valamint a törvényes végrehajtó általi kilakoltatást visszaélésnek minősítették, úgy próbálták beállítani, hogy a kilakoltatás a románok ügye és a magyar önkormányzati vezető közötti ellentét eredménye. A Vatra Romaneasca alapemberei kivonultak, így Florin Oproiescu, a Vatra Romaneasca országos szervezetének alelnöke, továbbá a Kossuth utca-perben elhíresült dr. Ioan Sabau ügyvéd. A végrehajtó a jogerős bírósági döntésre hivatkozva, felszólította a szervezet vezetőjét, hogy adja át az irodákat. Ez nem történt meg. Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök megjegyezte, a Vatra Romaneasca Egyesület nem használta irodának a helyiségeket, az ajtó mindig le volt lakatolva. A Vatrának van székhelye a városban. /Mezey Sarolta: A „végrehajtás” csődöt mondott. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

Fellángoltak Székelyföldön a lármafák és megkondultak a templomok harangjai február 11-én. A magyar nemzetiségű intézményvezetők leváltása ellen tiltakozó akciósorozatot az RMDSZ hirdette meg. Az RMDSZ helyi, valamint központi elöljárói a magyarlakta vidékek számos településén voltak jelen a lármafák meggyújtásánál. Korodi Attila parlamenti képviselő korábban rákérdezett a most beiktatott Dan Nica belügyminiszter parlamenti meghallgatásán: Nem lenne helyes, hogy a többségében magyar etnikai összetételű településeken a rendőrségi vezetők beszéljék a magyar nyelvet? A válaszból kiderült, hogy a leendő belügyminiszter számára ez egyáltalán nem fontos. /Hompoth Loránd: Meggyújtották az összefogás lángjait. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./

Február 15-én, vasárnap, időközi polgármester-választásokat tartanak Kolozsváron. A Magyar Polgári Párt (MPP) részéről a szakmáját tekintve régész Gergely Balázs indul a megmérettetésen. Hangsúlyozta: „nem mondhatunk le arról, hogy legyen magyar résztvevője a választási versenynek, hiszen jelen kell lennünk a város politikai életében. Az RMDSZ ezúttal nem vállalta a részvételt, a kolozsvári magyarok képviseletét, ezért a mi felelősségünk, hogy biztosítsuk a választás szabadságát. ” Kolozsvárnak nincs városfejlesztési stratégiája, a kolozsvári értelmiséget nem használta fel a politika még az eddig elkészült részleges városfejlesztési tervek kidolgozásánál sem. Gergely Balázs a legfontosabbnak a meglévő értékek megtartását tartja, mert Kolozsvárt nem a mostani városvezetésnek kell európai várossá alakítania, hiszen város évszázadok óta európai színvonalú. Gergely Balázs 32 éves, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen okleveles régész képesítést szerzett. 2007-től az Erdélyi Történeti Múzeumban dolgozik régészként. /Papp Annamária: Gergely Balázs: Nem dönthetnek rólunk nélkülünk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Kolozsváron február 9-én tartott telt házas millenniumi rendezvényen Kolozsvár kiemelkedő katolikus papjairól volt szó. A gyulafehérvári főegyházmegye ezeréves megalakulásának kapcsán szervezték az előadást. Marton József egyetemi tanár Márton Áronról szóló előadása igazolta, hogy a papi küldetés lényege a közösségteremtő szolgálat. A gyulafehérvári egyházmegyét 1009-ben alapították, s február 12-én lesz hetven éve, hogy Márton Áront püspökké szentelték a Szent Mihály-templomban. – Marton József a püspökség történetét ismertette. /N. -H. D. : Ezeréves közösségteremtő szolgálatról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Sikerült egyezségre jutnia február 12-én Kolozsváron az erdélyi magyar politikai élet két meghatározó vezetőjének, Markó Bélának és Tőkés Lászlónak. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke megállapodtak abban, hogy az Európai Parlamenti választásokra létrehozzák a magyar összefogás listáját, amelyen közösen szerepelnek az RMDSZ és az EMNT jelöltjei. A lista jogilag és törvény szerint az RMDSZ és a tulipán jele alatt indul, tartalmában az összefogás üzenetét fogja továbbítani. Markó Béla beszámolt arról, hogy megegyeztek a közös politikai célok egyeztetése érdekében a távlati együttműködésről is. Tőkés László hangsúlyozta az autonómia fontosságát, emlékeztetve arra, hogy árral szemben kell haladni, és csak akkor van esélyük, ha összefognak. Tőkés László mellett jelen volt az EMNT másik két vezetője, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor, Markó mellett pedig az RMDSZ részéről Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László és Kovács Péter ügyvezető alelnökök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. „Az összefogás listáját Tőkés László fogja vezetni, az RMDSZ és az EMNT által jelölt személyek pedig 75, illetve 25 százalékban szerepelnek majd ezen. Abban is megegyeztünk, hogy a negyedik hely az EMNT-é lesz” – mondta Markó, hozzáfűzve: a felek kötelezően egyeztetni fognak a listán szereplő személyekkel kapcsolatosan. A megállapodást február 22-én írják alá Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen. Április 3-án létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely paritásos alapon működik majd. Tőkés László közölte: „Az EMNT pártok feletti szervezetként alakult meg. Ebben az értelemben sikerült felülemelkedni a pártpolitikai korlátokon. ” Az autonómiáról szólva, az EMNT elnöke emlékeztetett arra, hogy míg Sólyom László magyar államfő támogatja és lehetségesnek tartja az autonómia törekvéseket Erdélyben, Traian Basescu államelnök határozott nemet mondott a székelyföldi területi autonómiára. Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy rövid időn belül szintén közösen létrehoznák a Kisebbségi Autonómia Tanácsot. Tőkés László felhívást intézett az RMDSZ-hez, hogy támogassa a vasárnapi választásokon az MPP kolozsvári polgármesterjelöltjét. Arról szólva, hogy e megállapodásnak miért nem részese az MPP, Tőkés hangsúlyozta: ennek a pártnak az elődszervezete, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kezdettől fogva tagja volt az EMNT-nek, a párt képviselői benne vannak az EMNT vezetőségben is. Markó Béla úgy vélekedett: az MPP elvetélt kísérlet volt az RMDSZ-szel szembeni alternatíva létrehozására, hiszen miután bejegyeztették ezt a pártot, az önkormányzati választásokon csekély támogatást szerzett, az őszi parlamenti választásokon pedig nem volt képes megegyezni az RMDSZ-szel, független jelöltjeit sem tudta bejuttatni a parlamentbe. Ezzel szemben Tőkés Lászlót és az EMNT-ben dolgozó munkatársait az RMDSZ-en kívüli politikai áramlatok hiteles képviselőinek tekinti a szövetség – tette hozzá Markó Béla. /P. A. M. : Kiegyezés Kolozsváron: létrejött az összefogás listája. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./