A Diakónia Keresztyén Alapítvány felavatta otthoni gondozó szolgálatának baróti központját. Az ellátásban mintegy negyven baróti, illetve a városhoz tartozó falvakban lakó személy részesül. Az egyedül maradt és magatehetetlen emberek számára szociális mosoda indul. Tóth Anna sepsiszentgyörgyi programfelelős örömét fejezte ki, hogy Baróttal együtt már tizenhét önkormányzattal állnak szerződéses viszonyban, s negyvenhat településen látják el vállalt feladatukat. A megyei tanács alelnöke, Demeter János büszke arra, hogy a Diakónia Keresztyén Alapítvány és a Caritas Segélyszervezet révén Háromszék országos szinten is az élenjárók közé tartozik az idősgondozás terén. /Hecser László: Segíteni a rászorulókon (Barót). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

Egy olvasó azzal vádolta a marosvásárhelyi református temető gondnokságát, hogy nem gondozzák megfelelően a műemlék sírokat. Marosvásárhelyen senkit sem érdekel Borsos Tamás sírjának a sorsa, az utóbbi 50 évben nem volt megtisztítva, mondta a gondnok, most történt a megtisztítása. A református temetőben 47 műemléknek számító sír van, az esetek kilencven százalékában nincs hozzátartozó, aki gondozza ezeket. A temető gondnokságának nem feladata a sírok karbantartása, ennek ellenére 2008-ban nekiláttak a műemlék sírok feljavításának. /Menyhárt Borbála: Megtisztítják a műemlék sírokat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

Száznyolcvan éve, 1829. február 3-án született az Udvarhely megyei Lengyelfalván Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, akit az utókor a „legnagyobb székelyként” tart számon. Székelyföld nagy utazójáról szülőfalujában február 7-én emlékeznek meg. Az ünnepély Székelylengyelfalván ünnepi szentmisével kezdődik, majd ünnepi beszédekkel és koszorúzással folytatódik az Orbán Balázs-szobornál. Szőcsné Gazda Enikő Orbán Balázs munkásságának néprajzi jelentőségéről értekezik. A megemlékezés a székelylengyelfalvi általános iskola ünnepi műsorával zárul. Székelyudvarhelyen – ahol a református gimnáziumban tanult egykor az Utazás Keleten, A Székelyföld leírása, Torda város és környéke és A székelyek származásáról és intézményeiről című könyvek szerzője – február 8-án a főtéri Orbán Balázs-szobor előtti téren gyülekeznek az ünneplők. Orbán Balázs Budapesten halt meg 1890. április 19-én. Családi birtokán, Szejkefürdőn temették el, hét gyönyörűen faragott székelykapun át megközelíthető sírját két kopjafa díszíti. /Bágyi Bencze Jakab: Orbán Balázsra emlékeznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

Szatmárnémetiben február elsején emlékeztek arra, hogy Merlás Tibor plébános, tiszteletbeli főesperes, a Romániai Kolping Szövetség prézese tíz éve szolgálja a Szentlélek templomot. /Csirák Csaba: Tíz év a Szentlélek templom szolgálatában. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 3./

1943. január 12-én kezdődött a Don-kanyarban az a szovjet támadás, amely megpecsételte a 2. magyar hadsereg sorsát. A doni csatáról mintegy harminc éven át nem vagy alig-alig beszélt a magyar történetírás, amíg Nemeskürty István könyve (Requiem egy hadseregért, 1972), majd az abból készített színdarab azután Sára Sándor tévésorozata (1981–83) megtörte a csendet. Február 1-jén az arad-belvárosi református templom imatermében emlékeztek „Nyugtassa a Donnak zúgása…” címmel az eseményről. (A cím vitéz Somogyvári Gyula verssora.) Rövid bevezetőt mondott dr. Szabó József János alezredes, hadtörténész, az előadás rendezője, majd olyan dokumentumokat, visszaemlékezéseket olvastak fel, amelyekből kirajzolódott a katasztrófa szinte minden vetülete. Elveszett mintegy 100-120-150 ezer ember (a 2. magyar hadsereg teljes létszámát 200-207 ezerre becsülik, az elesettek és fogságba esettek pontos számát megállapítani máig lehetetlen). – A műsor a szegedi Katolikus Ifjúsági Alapítvány közreműködésével került Aradra. /Jámbor Gyula: Requiem, dokumentumjátékban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./

László Csaba Ferenc kolozsvári fényképész Házsongárdi temetőt bemutató fotókiállítását nyitották meg február 1-jén a kolozsvári Újalsóvárosi Református Egyházközség Fehér Galériájában. A tárlatot a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezte, a megnyitón László Csaba mellett Ferenczi Miklós lelkész és Gaal György helytörténész volt jelen. László Csaba munkáiról Gaal György elmondta, hogy a fényképész a ‘80-as évek óta foglalkozik Kolozsvár pusztuló örökségeinek megörökítésével. /Ferencz Zsolt: A Házsongárdi temető képekben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Lőrincz Lehel képzőművész 75. születésnapja alkalmából nyitották meg gyűjteményes kiállítását Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban, a Bánffy-palotában, amely a művész több mint negyven éves alkotói tevékenységéről nyújt átfogó képet. Lőrincz Lehel a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán végzett. Az utóbbi húsz év alatt leginkább a köztéri szobrokra koncentrált. Munkássága révén született meg az erdélyi civilizáció és kultúra egyfajta panteonja, elég megemlíteni Bethlen Gábor, Báthory István, vagy Pápai Páriz Ferenc nevét, de ide sorolhatók Petőfi Sándort, Arany Jánost és Ady Endrét ábrázoló művei is. /Köllő Katalin: Lőrincz Lehel gyűjteményes kiállítása a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Szokatlanul durvának tartja Basescu államfőnek budapesti látogatásakor tett kijelentéseit az RMDSZ, amely Markó Béla szövetségi elnök szerint a kilencvenes évek elején azzal az elképzeléssel indult, hogy jogi egyenlőséget teremtsen meg a többség és a kisebbség között. Markó szerint a román politikában az a szó, hogy soha, nem létezik. „Ha én ezt elhittem volna, akkor már kilencvenben, kilencvenegyben abbahagytam volna a politikát. Hányszor hallottuk román politikusok részéről azt, hogy soha? Amikor a magyar feliratokról, a magyar nyelv közigazgatásban való használatáról, magyar középiskolákról, magyar nyelvű egyetemi oktatásról, az aradi Szabadság-szobor visszaállításáról volt szó, hányszor mondták azt, hogy soha nem fogják elfogadni, és néhány év múlva bebizonyosodott, hogy a soha Romániában, a román politikában esetleg néhány évet jelent” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kifejtette: „Eddig is tudtuk azt, hogy a mindenkori román hatalom ellenzi a területi autonómiát, de az államfő kijelentése azt jelenti nekünk, hogy ezután még határozottabban fel kell mutatnunk az akaratot a különböző autonómiaformák megvalósítására…” „Traian Basescu újságírói kérdésre adott válaszának éles volta számított rendkívülinek, amúgy sok újdonság nem volt benne” – nyilatkozta az államfőt budapesti látogatására elkísérő Eckstein-Kovács Péter. A kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsos szerint a válasz jogi szempontból nézve tényleges állapot. Arra a kérdésre, hogy erről konzultált-e előzetesen kisebbségi tanácsadójával, Eckstein kifejtette, ő maga egy árnyalt megközelítést javasolt, „amely az alkotmányos tilalmat figyelembe véve gyakorlatilag az állampolgárságon alapuló szolidaritást” célozta. /Kovács Zsolt, Mihály László: Port kavart Traian Basescu budapesti kijelentésével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Traian Basescu államfő Budapesten tett kijelentéseiről Tőkés László EP-képviselő leszögezte, sok mindent jelentettek ki a politikusok, aminek aztán az ellenkezője valósult meg. „Egyfelől a bántó az, hogy régi diktatórikus módszereket alkalmaz, tilalmi politikát folytat, másrészt pedig ez a politikai magatartás nem eurokonform. ” „Ez a többségi politikai arrogancia a régi időkre emlékeztet. Ugyanakkor illene már megkérdezni az érintetteket is, hogy ők valójában mit is akarnak. A magyarok sorsáról van szó, és ebben a magyar nemzeti közösség a legilletékesebb nyilatkozni. ” Tőkés László egyébként február 2-án az EP támogatását kérő felszólalásában lehetségesnek tartotta a romániai magyarok területi autonómiáját. /Papp Annamária: Tőkés László az autonómiáról, az EP-listáról és a kolozsvári választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint az államfő „komolytalan és megfontolatlan” kijelentése egyenértékű azzal, hogy Romániában soha nem lesz demokrácia. – Adrian Nastase volt kormányfő az RMDSZ szatmári kongresszusán /2003-ban/ ugyanazt jelentette ki, mint most Basescu: a találkozón részt vett Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Markó Béla is, a jelenlévők pedig megtapsolták Nastasét – emlékezett vissza Izsák, aki szerint az erdélyi közélet azóta eljutott oda, hogy most már senki nem tapsol, ha valaki ilyen kijelentést tesz. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a politikában soha nem szabad azt a szót használni, hogy soha. Úgy véli, Basescu kijelentése Magyarország külpolitikájának csődjeként is felfogható, mivel „ez volt az az ország, amely a Gyurcsány-kormány révén szorgalmazta Románia uniós integrációját, anélkül, hogy nagyobb feltételt szabjanak az erdélyi magyar nemzeti közösség kérdésének rendezése terén. Toró Tibor, az EMNT alelnöke szerint nem keltett meglepetést az államfő nyilatkozata, az azonban furcsa, milyen körülmények között és hogyan mondta azt, hogy Székelyföldön soha nem lesz területi autonómia. Toró barátságtalannak és diplomáciai szempontból faragatlan lépésnek tekinti, „egy politikus ilyen ellentmondást nem tűrő kijelentéseket ritkán tesz, pláne egy államelnök”. Toró szerint ez az eset újabb érv amellett, hogy létrehívják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, amelyen sürgősen fel kell vetnie az autonómia kérdését. Az RMDSZ nem ért egyet Basescu Budapesten tett, szokatlanul durva és egyáltalán nem diplomatikus kijelentéseivel, amelyek elutasítják a kisebbségi jogokat, a közösségi jogok, az autonómia gondolatát – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Ferencz Zsolt: Negatív visszhangot keltett Basescu budapesti kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetének elnöke kijelentette, pártja nem mond le a területi autonómia célkitűzéséről, hozzátéve, Székelyföld akkor is létezni fog, amikor azok, akik ma az autonómia ellen vannak, nem lesznek már politikusok. Ezzel Basescu államelnök kijelentésére reagált, amely szerint Romániában soha nem lesz területi autonómia. /Erdely. ma. febr. 4./

A hágai Nemzetközi Bíróság Románia javára döntött Románia és Ukrajna Kígyó-szigettel kapcsolatos vitájában, ezzel 40 éves nézeteltérés végére tett pontot. Az ítélet a vitatott kontinentális talapzat 12 000 négyzetkilométeres területéből 9700 négyzetkilométer fölött ismerte el Románia szuverén jogait. Ebben a térségben, az eddigi kutatások szerint mintegy 70 milliárd köbméter földgáz és 12 millió tonna kőolaj található. Ezzel Románia megszerezte az általa óhajtott terület közel 80 százalékát. Bukarest a döntést egyértelműen román sikernek könyveli el. Románia számára előnyösebb annál, mint amit tárgyalásos úton elérhetett volna Ukrajnával. Ukrajna bukaresti nagykövete, Markian Kulik azt javasolta a román félnek, hogy az eddigi vita tárgyát képező övezetet változtassák az együttműködés térségévé. Mint mondta, a térség energetikai tartalékai iránt ukrán cégek is érdeklődnek. /Bogdán Tibor: Románia nyert Hágában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

„Románia és Magyarország a maga módján megoldotta a kisebbségi kérdést” – jelentette ki magyarországi útjáról hazatérve a román államfő. Ezt megelőzően Traian Basescut hatalmas lelkesedéssel fogadta a gyulai román közösség. A magyarcsanádi ortodox pap azt nehezményezte, hogy Andrei Sagunának szerettek volna szobrot állítani a községben, de ezt nem engedélyezték. Kérte a román államfőt, járjon közben ez ügyben. Basescu szerint, ha a román állam Magyarország iránti tiszteletből engedélyezte az aradi Szabadság-szobor „felállítását” a tizenhárom vértanú emlékére, akkor egy olyan kultúrembernek, aki csak a románok jogait védte, igazán kell legyen szobra. „Megkérjük magyar partnereinket, ők is tiszteljenek meg minket azzal, hogy ezt engedélyezik” – mondta. /Both Abigél: Gyula: elnöki díszvacsora délben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

„Annak ellenére, hogy a Nagy-Románia Párt (PRM) már nincs a parlamentben, bőven akadnak most is nacionalista politikusok, akik mindent meg fognak tenni, hogy lelassítsák a folyamatot, de mi ébren fogjuk tartani ezt a törvénytervezetet” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a kisebbségi törvény elfogadásáról, figyelembe véve Traian Basescu államfő Budapesten tett kijelentéseit, valamint az RMDSZ ellenzéki szerepvállalását. /M. L. : A PRM hiánya sem segít. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Nyersen támadta Tőkés Lászlót cikkében Székely Ervin, mondván, Tőkés László Markóval való sietős tárgyalása mögött Tőkés László kétségbeesettségét kell keresni, ugyanis biztosra akar menni az europarlamenti választásokon. Székely Ervin szerint „az elmúlt több mint egy év alatt a püspök-politikus semmit nem tett azokért, akiknek bizalmát elnyerte. ” Honlapjáról semmit sem lehet megtudni, milyen europarlamenti kezdeményezések fűződnek a nevéhez. Székely Ervin kifejtette, hogy a püspök „minden megnyilatkozása politikus, polemikus (és többnyire problematikus). ” /Székely Ervin: Kis erdélyi magyar megegyezés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Tiltakozó felvonulásra hívják híveiket a magyar intézményvezetők leváltása ellen a történelmi egyházak háromszéki vezetői. A felhívást hét református, római katolikus, unitárius és evangélikus egyházi elöljáró írta alá. Az állásfoglalásban kifejtették, meggyőződésük szerint a magyar nemzetiségű intézményvezetők eltávolítása mögött a régi időkre emlékeztető etnikai tisztogatás szándéka húzódik. „Nem mondunk le sem nemzeti méltóságunkról, sem a lakosság etnikai arányának megfelelő súlyú képviseletről” – olvasható az állásfoglalásban. A történelmi egyházak képviselői a február 8-án 13 órára, a sepsiszentgyörgyi prefektúra épülete elé, tiltakozó felvonulásra és nagygyűlésre hívják a városokban és a falvakban élő híveiket. /Bíró Blanka, Máthé Éva: Tiltakozni hívnak az egyházak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt kolozsvári polgármester-jelöltje választási programjának bemutatásakor kijelentette, célkitűzései nem csupán a magyarokat, hanem a románokat is érdekelni fogják. „Kolozsvár építészete, művészete összeköt minket, és én alapozok erre” – jelentette ki az MPP jelöltje. /Az MPP a románokat is megszólítja. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./ Nem értünk egyet azzal, hogy a Főtér felújítása során megszűnjön a zöldövezet, jelentette ki a Mátyás-szoborcsoportnál tartott kampányindító sajtótájékoztatóján Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári polgármesterjelöltje, aki elégedetlenségét fejezte ki a Mátyás-szobor restaurálásának halogatása miatt is. /(pam): Rajtolt Gergely Balázs kampánya. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Bár korábban román-magyar kormányközi megállapodás született a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálásának közös finanszírozásáról, a munkálatok elkezdését egyelőre a magyar fél anyagi hozzájárulásának hiánya akadályozza, közölte László Attila, Kolozsvár alpolgármestere. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztályának ügyvezető alelnöke tíz nappal ezelőtt találkozott a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkárával, Schneider Mártával, akitől megtudta, egyelőre a román nyelvű szerződés magyar fordításával akadtak gondok. A magyar és a román kormány 2006. november 16-i együttes ülésén egyezett meg: közösen állják a Mátyás-szobor helyreállítási költségeit. /Gyergyai Csaba: Tovább késhet a kolozsvári Mátyás-szobor felújítása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

A Teleki Téka – Marosvásárhely egyik büszkesége – messze földön híres könyvtára befejezetlenül áll. Elkezdték a műemlék épület felújítását, a munkálatok viszont félbemaradtak. A Téka igazgatója, Spielmann Mihály elmondta, a Teleki Téka teljes felújítását a tavalyi évben, 2008-ban kezdték el. Időközben szóltak a megyei önkormányzattól, hogy nincs elég pénz. A legutóbbi tanácsülésen Pokorny László tanácsos, a megyei tanács kulturális bizottságának tagja harcolta ki, hogy különítsenek el pénzalapot a Téka számára, abból finanszírozzák a felújítási munkák befejezését. Így ígéretük van arra, hogy az épület felújítására, tatarozására, belső terének teljes renoválására lesz pénz. Jelenleg az ígéret beteljesülésére várnak. /Nb. : Várakozás a bizonytalanságban. Leálltak a Teleki Téka felújításával. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./

Dolgavégezetlenül kellett távoznia a Kolozs megyei Kérőből annak a református egyházi küldöttségnek, amely a palástjogától megfosztott Szabó Csongor kérői lelkész hivatalának átvételére érkezett. Az elbocsátott lelkész a mellette felsorakozó hívek gyűrűjében elutasította a hivatal átadását. Szabó Csongort 2005-ben a kérői ifjúsági táborok sikere és a gyülekezet menedzserszellemű vezetése okán a Krónika is az év emberének jelölte. Azóta azonban paráznaság és sikkasztás ügyében is elmarasztalták az egyházi hatóságok. Szabó Csongor négy román televízió stábjának nyilatkozott, magyar újságírókat nem hívott a helyszínre, nem bízik bennük. Szabó Csongor úgy véli, Gudor Lajos dési esperesnek köszönheti, hogy 2006-ban több gyülekezeti tag is feljelentette őt az egyházi hivatalokban. „Családi problémáim voltak, bejelentettem, hogy el akarok válni, és ezen indokkal próbáltak engem professzionálisan is tönkretenni” – magyarázta. Gudor Lajos esperes nem örvend annak, hogy médiaeseménnyé dagadt az egyházi fegyelmi ügy, de elmondta az egyházi szervek álláspontját. Katona András, aki 17 évig volt az egyházközség gondnoka, elmondta, azzal vonta magára a lelkész haragját, hogy az Amerikából kapott támogatások felől kezdett érdeklődni. „Azt úgysem fogom maguknak megmondani soha” – idézte a lelkésztől kapott elutasító választ a volt gondnok. Szabó Csongor több mint 400 ezer dollárral nem tud elszámolni, és míg évente cserélgeti az autóit, a templomfelújításra már nem jutott elég pénz. Gudor Lajos esperes vaskos iratcsomót mutatott. Közölte, más gyülekezetek vagyonleltára vaskos dossziényi, Szabó Csongortól egyetlen lapot kaptak, amelyen csak néhány tétel szerepel. A lelkész a fegyelmi eljárás során sem bocsátotta a bizottságok rendelkezésére a kért dokumentumokat, megtagadta az együttműködést az ügyében eljáró hatóságokkal. /Gazda Árpád: Egy lelkész tündöklése és bukása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Napjainkban a közösségi összetartozás alkalmait a különböző klubok igyekeznek megteremteni. Sepsiszentgyörgyön például a városi művelődési ház pincehelyiségében a hét különböző napjain különböző klubok tagjai találkoznak, a Huszárik filmklub, a Holló Ernő Sajtópince, a Terefereklub és a Dzsesszklub. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke mondta, hogy az országban a Holló Ernő Sajtópince az egyetlen, folyamatosan működő magyar sajtóklub. Az évek során számos szerkesztőség munkatársai fordultak meg itt; Kolozsvárról például öt szerkesztőséget láttak vendégül (Szabadság, Krónika, Művelődés, Korunk, Magyar Kisebbség), Csíkszeredából és Székelyudvarhelyről kettőt-kettőt (Hargita Népe, Csíki Hírlap, illetve Udvarhelyi Híradó és Polgári Élet). Kézdivásárhelyről már többször a sajtóklub vendége volt a Székely Hírmondó, és az új évadot ismét egy kézdivásárhelyi szerkesztőség meghívásával kezdik: február 4-én a tavaly új sorozatával induló, 105 éves Székely Újság a vendégük. A következő héten a könyve megjelenése előtt álló színművész, László Károly, majd a három sepsiszentgyörgyi rádióból a Sepsi Rádió, végül a Brassói Lapok szerkesztősége lesz a vendégük. /Matekovics János: Újra találkozunk! (Pinceklub Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

Komoróczy György Székelyudvarhelyen élő nyelvész, nyelvművelő, több nyelvművelő könyv szerzője írta: „Ha Magyarország legfőbb ügyésze lennék, bűnvádi eljárást kezdeményeznék a rádióelnök ellen. A vádemelés tárgya: szellemi genocídium vagy nemzeti közösségünk kárára elkövetett agymosás. A bevádolás oka: a közszolgálati rádióadók hagyományos, jól bevált elnevezésének kártékony megváltoztatása. ” Kossuth, Petőfi és Bartók esetében nem kell a közszolgálatiságot megmagyarázni, írta Komoróczy. A rádióelnök szerint azért kellett megváltoztatni a rádióadók nevét, mert a régi elnevezés kommunista örökség (így!). Ezért lett MR 1 stb. A világhálón végre megjelent, hogy visszakapják eredeti nevüket az adók „ésszerű határidőn belül”. Az a kérdés, mikor lesz ez? Nagyon sok embert idegesített a torzszülött, az Emeregy Kossuth rádió elnevezés. Jó volna, ha a közkedvelt szignálok után hallató lenne újból: Kossuth, Petőfi, Bartók…rádió Budapest. /Komoróczy György: A Magyar Rádió elnökének. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

Miközben az Európai Unió iskolának 96 százalékában van internetkapcsolat, a romániai iskolák felébe se jut el jelenleg a világháló – ahol pedig van internet, ott is csak a pedagógusok örülnek a vívmánynak. Az országban élen jár e tekintetben Hargita megye, szinte százszázalékos lefedettséggel. A leszakadást, pályázatok révén, uniós pénzekből szüntetné meg az informatikai minisztérium. A tárca a strukturális alapok révén összesen 16 megye oktatási intézményeinek biztosítana internetelérhetőséget – jelezte Somodi Zoltán volt informatikai államtitkár. /Sulinet gyerekcipőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Magyar műsorok esnek ki a nagyváradi TVS kábeltelevízió műsorrácsából, miután az adó vezetősége hat, többségében magyar alkalmazottja elbocsátásáról döntött. Szomoru Edina marad az egyetlen magyar szerkesztő. Korábban a helyi kábeltelevízió két külön szerkesztőséggel dolgozott, az egyik a román, a másik a magyar nyelvű műsorokat készítette. A stúdiónak azonban az utóbbi időben már különálló magyar szerkesztősége sem volt. /Fleischer Hilda: Leépít és átalakul a TVS. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Jövő héttől a Budapest körzetében sugárzó Radiocafe 98.6 hallgatóihoz is eljut a marosvásárhelyi Erdély Fm. Műsorcserében állapodtak meg. A Radiocafe 98.6 célcsoportja a 24-48 év közötti hallgatóság. Műsorainkkal olyan dinamikus, élő imázst igyekszünk kialakítani bennük az itteni magyarságról, amely ellenpontja a Duna Televízió által formált, dokumentum jellegű Erdély-képnek – mondta Kelemen Attila Ármin, az Erdély FM igazgatója. /Nagy Székely Ildikó: Randevú a hang hullámain. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./

Népi játékok és kismesterségek oktatására vállalkozik a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány. A már tízéves hagyománnyal rendelkező képzéssorozat idén február 13-án indul. Balázs Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány munkatársa elmondta, nagy népszerűségnek örvend a képzés, Erdély minden területéről érkeznek évről évre pedagógusok. /Hideg Bernadette: Képzés a hagyományokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Márton Béla ny. tanár Szovátán tartott néprajzi előadást, Tároló és ivóedények gyűjtőcímmel, a kulacs/csutora, a csobolyó meg az ivócsanak sajátosságairól beszélt. Márton Bélát sokáig foglalkoztatta a kovácsfújtató szerkezete, végül sikerült elkészítenie használható, jól működő fújtatót. Mostanában az ostorfonás technikája foglalkoztatja. Nem szabad hagyni, hogy feledésbe menjen a hajdanvolt szerszámok, eszközök, felszerelések készítési módja, vallja. Kiszely István régész, művelődéstörténész egyetemi előadásokban, népszerűsítő írásokban bizonyítja, hogy a magyar nép számos olyan fölszerelés birtokosa, amely két–három évezred alatt csiszolódott tökéletesre (gémeskút stb.). Szentes Tünde III. éves egyetemi hallgató 187 oldalas életútinterjút készített Márton Béla eddigi pályájáról. /Bölöni Domokos: „Lesz hozzá kitartásom” Friss közelkép Márton Béla ny. tanárról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./

Kisgyörgy Zoltán szükségesnek tartja újrakezdeni a Mementó sorozat közlését, amelyben Háromszék megye azon szülötteit mutatják be (és azokat is, akik ugyan nem Háromszéken születtek, de munkásságuk ehhez a földhöz kötötte), akiknek 2009-ben ünnepelik születésük, haláluk kerek évfordulóját. A Mementó sorozat része annak az anyagnak, melyet Kisgyörgy Zoltán egy háromszéki életrajzi lexikon összeállítása céljából készített elő. Várkonyi Endre /Szekszárd, 1857 – Sepsiszentgyörgy, 1894/ nagy műveltségű, széles érdeklődési körű személyként érkezett Vác és Kolozsvár után Sepsiszentgyörgyre a Református Székely Mikó Kollégiumba, a görög nyelv és filológia főgimnáziumi tanárának. Rábízták a Székely Nemzeti Múzeum numizmatikai és negyvennyolcas tárának őrzését is. Fiatalon, 39 éves korában lesújtott rá a halál. Sírköve a sepsiszentgyörgyi vártemplomi temetőben még áll. /Kisgyörgy Zoltán: Mementó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

Lassan a fősodratú magyarországi média sem hagyhatja figyelmen kívül az IMF (Nemzetközi Valutaalap) szerződés ügyét. Az, hogy megpróbálja elkenni a jelenleg regnáló kormány felelősségét a nyilvánosságra került törvénytelenségekben, ismerős reakció. Ezt tette az őszödi beszéd kapcsán, amikor egyetlen riporter sem szorongatta meg Gyurcsány Ferencet, midőn szembehazudta a magyar közvéleményt, amikor úgy igyekezett beállítani a beszédét, hogy nem az MSZP, hanem a rendszerváltás utáni kormányok hazugságaira gondolt. Ugyanakkor senki nem vetette fel a ballib riporterek közül, hogy a közvéleményt megtévesztő „trükkök százai” bizony a büntetőjogba ütköző cselekedeteket takarnak. Ugyanezt tette a ballib média a 2006. október 23-i rendőrterror idején is, amikor a békés civil lakosság szisztematikus brutalizálását, a szemkilövést, a rendőrcsapatok azonosító jel nélküli fékevesztett tombolását, békés emberek étteremből való kirángatását és összeverését, csontok szándékos eltörését, földön fekvő magatehetetlen emberek brutális rugdosását „túlkapásoknak” állította be majd nem harsogott a felháborodástól, amikor Demszky Gábor kitüntette a rendőrterror fő felelősét, Gergényi Pétert – írta Borbély Zsolt Attila. A kormány úgy vette fel az IMF-hitelt, hogy a törlesztés megkezdése a következő kormányra hárul. Maga a hitelfelvétel törvénytelen – ezt Balsai István igazolta a sajtó előtt: „a magyar kormány és az Európai Unió között megkötött hitelszerződés a nemzetközi szerződésekről szóló törvény értelmében egyértelműen nemzetközi szerződésnek minősül, s így a megkötése előtt felhatalmazást kellett volna kérnie a kormánynak az országgyűléstől. Azonban nem hogy nem kért felhatalmazást a kormány – holott enélkül nem állt volna módjában ebben a kérdésben dönteni –, hanem egyáltalán nem is tájékoztatta a szerződés feltételeiről és körülményeiről a törvényhozást. Ez pedig alkotmány- és törvényellenes. ” Balsai hangsúlyozta, hogy a hitelezőknek semmilyen tiltó rendelkezésre, védelmező jogszabályra, nemzeti ereklyére nem kell tekintettel lennie abban az esetben, ha az ország nem tudja visszafizetni a felvett kölcsönt. Magyarán akár a Szent Koronát – ami egyébként is szálka Gyurcsány szemében – lefoglalhatják, ha Magyarország fizetésképtelenné válik. /Borbély Zsolt Attila: El a kezekkel a Szent Koronától! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 4./

1940 őszén bekövetkezett a titokban mindig remélt fordulat: Nagyvárad az Észak-Erdélynek nevezett területtel együtt újból Magyarország része lett. 1940. szeptember 6-án Nagyváradon kezdődött a nevezetes bécsi döntés végrehajtása, a magyar közhatalom visszaállítása, a megkapott területek visszacsatolása. Erről a történelmi fordulatról, és a Nagyváradon akkor lezajlott eseményekről szól Jósa Piroska, Virágszőnyeg a váradi utcaköveken című könyve. Dr. Jósa Piroska nyugdíjas orvos, népszerű közíró, több, Nagyvárad közelmúltjáról szóló kötet szerzője. A még ma is veszélyes témájúnak minősített könyvet az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete adta ki 2007 őszén, háromszáz példányban. A könyv hatalmas sikert aratott Erdély-szerte, sőt Magyarországon is. Az alacsony példányszám ellenére a könyv híre sok helyre eljutott, s még két utánnyomásra is sor került, s azt is hamar elkapkodták. A szerző az anyaggyűjtés során mintegy ötven kortárs szemtanút hallgatott meg, kérdezett ki, akik közül 23-an vállalták nevük, foglalkozásuk, születési évük megjelölésével megemlékezésük szövegének közzétételét. A magyar asszonyok és lányok elővették díszmagyarjaikat. Megérkezett Magyarország kormányzója, nagybányai vitéz Horthy Miklós hófehér lován a Szent László térre, ott kezdődött a fogadtatás, az ünneplés. /Kupán Árpád: A nagyváradi „verőfényes magyar ünnep” (Gondolatok Jósa Piroska: Virágszőnyeg a váradi utcaköveken című könyvéről) = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 4./

Iancu Laurát alig harminc esztendős korára a magyar kultúra és a csángó magyar folklórkutatás nagy ígéreteként tarják számon. A csángó magyar községben, Magyarfalun született, a Csíkszeredában, majd Budapesten diákoskodó, jelenleg is ott élő költőnő eddig három néprajzi könyvet (Johófiú Jankó, Magyarfalusi emlékek, Aranyréce), s két verseskötetet (Pár csángó szó, Karmaiból kihullajt) jelentetett meg. Iancu Laura szüntelenül kutatja Magyarfalu néprajzát és készül egy prózakötet kiadására is. /Pósa Zoltán: A magyar líra és a csángó-magyar kultúra nagy ígérete. Magyar Nemzet Online. – Erdély. ma, febr. 4./

Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője mutatta be február 2-án Váradi Nagy Pál költőt, a Látó szépirodalmi folyóirat debüt nívódíjasát Kolozsváron, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban. Váradi Nagy Pál nagyváradi, a Másnapos Irodalmi Kör (MIK) megalapítója és szerkesztője, illetve a kolozsvári Echinox folyóirat magyar oldalainak társszerkesztője volt. A 23 éves költő tavaly a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar–finn szakán szerzett diplomát. Versei eddig Erdély különböző pontjain jelentek meg, de a kecskeméti székhelyű Forrás szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóiratban is publikált már. /Ferencz Zsolt: Kevésbé pályakezdő fiatal költő a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./