Sógor Csaba a hét elején részt vett Strasbourgban a Nemzeti Kisebbségi Intergroup kezdeményezésére zajlott vitában. Elmondta, hogy az EP-ben 2004 óta létezik a kisebbségi munkacsoport. A néppárti románok, görögök, szlovákok, spanyolok és a szocialisták közül is nagyjából ugyanazok, akik nem akarják elismerni Koszovót, és akik körül sokan nem írták alá a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját – megtorpedózták, hogy határozat-tervezet szülessen. Az Európai Unióban mindenki igyekszik konszenzusos döntést hozni, és ha nem sikerül, ki kell egyezni egy mindenkinek megfelelő megoldásban. A román képviselők felháborodtak Sógor Csaba megszólalásakor, a kisebbségi csoport megszólalására előre felkészültek, fújták a betanult szöveget. Felháborodtak, amikor Sógor Csaba szóvá tette: azért kell kisebbségi kerettörvényt biztosítani, hogy ne lehessenek az Európai Unióban olyan túlkapások, mint Szlovákiában, ahol megverték a szurkolókat, vagy akár a román kormány esetében, amikor begyűjtik a nemzeti szimbólumokat, elfelejtenek beiskolázni félezer gyereket. A román képviselőtársak lehetetlen érveket hoztak fel, például azt, hogy a spanyolországi románok nem kérnek autonómiát. Azzal érveltek, hogy sehol nincsenek kollektív jogok. /Simon Judit: Fejlődést generáló kollektív jogok. Interjú Sógor Csaba EP-képviselővel a brüsszeli törvényhozásban zajlott kisebbségjogi vitáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Az RMDSZ internetes honlapjára január 5-én feltett közlemény értelmében az RMDSZ parlamenti frakcióinak ülésén kiosztották a feladatokat a kormány tevékenységének felügyelését illetően, és megállapodtak abban, hogy folyamatosan nyomon követik a tárcák tevékenységét. A legtöbb feladatot Günthner Tibor, Cseke Attila, Gyerkó László és Borbély László kapta, akiket négy-négy tárca tevékenységét kísérik figyelemmel, illetve Seres Dénes, Korodi Attila, Frunda György és Verestóy Attila, akik három-három minisztériumot felügyelnek. (Mediafax) /A kormány tevékenységét felügyelő RMDSZ-honatyák. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

Embert, értelmet, józanságot próbáló helyzet előtt áll a kolozsvári magyarság: Gergely Balázs személyében a Magyar Polgári Párt jelöltje lesz az egyedüli magyar pályázó a polgármestert választó megméretésen. Eddig Kolozsváron kizárólag az RMDSZ-kínálat jelentette a magyar utat. Korábban az RMDSZ kifogásolta az MPP-s távolmaradást, most pedig azzal vádolja az MPP-t, hogy visszaél a helyzettel, s politikai tőkét kíván kovácsolni. Az időközi polgármester-választás viszont olyan helyzetet teremt, amikor a választónak „csak” a magyarságtudat, a közösség iránti felelősség, a bátorság hívószavára kell odafigyelnie. /Csinta Samu: Mire vár Kolozsvár? = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./ A szerző az MPP Kovászna megyei szervezetének ügyvezető elnöke

Az egyik legveszélyesebb RMDSZ-es dogma, hogy a Székelyföld autonómiájának a gazdasági fejlettség valamiféle előfeltétele. Markó Béla pár éve a Bálványosi Szabadegyetemen kifejtette: „az autópálya Erdély és a Székelyföld fejlődése szempontjából egyaránt fontos, hiszen az autonómiát csakis fejlett gazdaságra lehet felépíteni. ” Tavaly Markó Béla RMDSZ-elnök úgy fogalmazott: „gazdasági erő nélkül nem tudunk autonómiát teremteni”. Ez súlyos tévedése, elég a moldáviai gagauzok autonómiájára gondolni. A Moldovai Köztársaság Európa egyik legszegényebb állama, a gagauzok azonban ellenére meglehetősen széles körű autonómiát vívtak ki maguknak (beleértve a hivatalos nyelvhasználat jogát is). Az autonómia és a gazdaság kérdésében, elég a sokat emlegetett Dél-Tirolra vagy a kevésbé ismert Aosta-völgy autonómiájára gondolni: nem a gazdaság lendítette előre az autonómiaügyeket, hanem az autonómiák kialakulása lendítette előre a gazdaságot. /Németh Attila: Autonómiadogma. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Egyelőre több mint húsz helyi tanács autonómiareferendumról szóló határozatát támadták meg a székelyföldi megyék prefektusi hivatalai a törvényszéken – számolt be sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Kincses Előd ügyvéd. Egyúttal ismertették az SZNT stratégiáját a megtámadott határozatok ügyében, hiszen – mint Kincses fogalmazott – a kormánymegbízottak feljelentései egy kaptafára mennek, sok esetben még a település nevét is elfelejtik kicserélni a törvényszékre eljuttatott dokumentumokban. Izsák és Kincses a Hargita és a Kovászna megyei törvényszékre látogatott, ahol a gyergyószentmiklósi, a gyergyújfalusi, illetve a vargyasi önkormányzatok népszavazásról szóló határozatait tárgyalták. Hangsúlyozták: a prefektusok érvelése nem helytálló, hiszen a népszavazás nem tekinthető egyenértékűnek Székelyföld autonóm régiójának létrehozásával, mindössze az ahhoz vezető út egyik állomása. Így alkotmányellenesnek sem minősíthető a kezdeményezés. /Farcádi Botond: Törvényes az autonómiareferendum (Kincses Előd szerint). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./

Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke sajtótájékoztatón kijelentette, „felelőtlenek és kissé alávalók” azok, akik a helyi autonómia referendumok megszervezését szorgalmazzák, tudva, hogy ezekre nincs törvényes keret. Kijelentette, az RMDSZ nem adott semmiféle rendeletet a helyi hatóságokban tevékenykedő tagjainak, akik a referendum megszervezése ellen szavaztak, mint ahogyan azt az MPP állította. Kelemen Atilla cáfolta Tőkés András MPP-alelnök azon feltételezését, hogy az RMDSZ azért ellenzi a referendumok megszervezését, hogy embereit megtarthassa a tisztségekben. /”Felelőtlen és alávaló” az autonómia referendum szervezése. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke találkozott a kormánypártok vezetőivel, és felhívta figyelmüket, hogy a megye lakosságának 38 százaléka magyar anyanyelvű, és ennek az aránynak tükröződnie kell a dekoncentrált intézmények vezetőségeiben. Felhívta a figyelmet arra, hogy etnikai feszültséget válthat ki a magyarok hátrányos megkülönböztetése. Az újságírói felvetést, hogy az MPP szerint az RMDSZ azért ellenzi az autonómia-referendumokat, hogy megtarthassa az embereit közintézmények vezetésében, Kelemen Atilla elutasította. Szerinte a jelenlegi válságos időszakban sok egyéb van, amivel a helyi önkormányzatoknak foglalkozniuk kell. /Mózes Edith: „A magyar lakosság számarányának a megye vezetésében is tükröződnie kell”. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

Basescu államfőnek Szász Jenő sokkal rokonszenvesebb, mint Sólyom László, mert az autonómiával kapcsolatban odavágta a magyar köztársasági elnöknek: soha! A lap munkatársa, Sike Lajos élcelődött, „mit lehetne tenni a sikeresebb autonómiaharcért?” Ajándékot kellene adni, ezt állítólag a törökök plántáltak a két román fejedelemségbe. Élcelődése után az újságíró megmagyarázta, az autonómiát a román parlamentben adják meg. /Sike Lajos: Sarki autó. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Romániában a magyaroknak a kommunizmus éveiben naponta meg kellett küzdeniük az anyanyelvhasználatért, miközben csak Oradeáként írhatták le Nagyváradot, és akiknek gyakran még ma is az orra alá dörgölik, hogy beszéljen az állam nyelvén. Manapság akadnak olyan ügybuzgó szervezetek és polgárok, amik-akik hol az ügyészségen, hol a Diszkriminációellenes Tanácsnál tesznek feljelentést amiatt, hogy egy túlnyomó többségében magyarok lakta romániai település közintézménye a magyar nyelv ismeretét is feltételként szabja, amikor versenyvizsgát hirdet egy köztisztviselői állás betöltésére. Azonban előfordult, hogy a magyar nyelvhasználatot egy olyan román–magyar konzorcium kifogásolta, amelynek egyik tagja budapesti székhelyű társaság, amely többek között arra hivatkozva óvta meg egy székelyföldi útszakasz felújítását célzó pályázat eredményét, mert az ajánlatok elbírálásakor nem az ország hivatalos nyelvét használták a magyarlakta megye magyar képviselői. Majd amikor a történet nyilvánosságra kerül, a budapesti társaság többségi tulajdonosa bocsánatot kér mindazoktól, „akiket cégének munkatársai megsértettek volna”, sőt közölt, hogy az érintett dolgozókat elbocsátotta. Óvását azonban fenntartja. /Rostás Szabolcs: Nyelv és beton. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

A Kolozsváron február 15-én sorra kerülő időközi polgármester-választások lehetséges kimeneteléről, arról, hogy az RMDSZ nem képviselteti magát a választásokon, politológusok nyilatkoztak. Bodó Barna szerint a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) most is győzelemre számíthat. Úgy véli, nem egyértelmű az RMDSZ azon cselekedete, hogy nem indított saját jelöltet. A választókat arra kellene biztatni, hogy érdemes elmenni szavazni. Gergely Balázs MPP-jelölt indítása távlatilag a pártépítkezés szempontjából fontos lehet. Kolozsváron mindig volt jelölt a magyar közösség igényeinek politikai megjelenítésére, erről a továbbiakban sem szabad lemondani – mondta Bakk Miklós. Magyar polgármesterjelölt fellépésével Kolozsváron el lehet kezdeni egyfajta új, közös eszmény kidolgozását. Szász Alpár Zoltán úgy látja, a Demokrata-Liberális Párt helyi szövetségével fenntartott jó viszony miatt nem állított az RMDSZ polgármester-jelöltet. Az MPP polgármesterjelölt-állítását a párt népszerűségének növelésével magyarázta. /Ferencz Zsolt: Politológusok az időközi választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Azonosították azt a személyt, aki január közepén ifj. Csiki Béla / az MPP megyei vezetőségének tagja/ nevében Barót polgármesterét, Nagy Istvánt becsmérlő írást juttatott el a Háromszék szerkesztőségébe. Csiki közölte, a levél feladója Szilágyi Bartha Gábor nagybaconi mérnök volt. Szilágyi azonban visszautasította a vádat. A Csiki Bélától kapott információkat Barót város rendőrparancsnoka, Constantin Macau csak részben erősítette meg. Mint mondotta, azonosították az elkövetőt, de amíg a vizsgálatot nem zárják le, nevét nem hozhatja nyilvánosságra. Csiki Béla elmondta, Szilágyi Bartha Gábort jóformán nem is ismeri, ezért nem érti, miért akart ártani neki. Szilágyi Bartha Gábor szerint valami tévedés folytán merült fel neve az ügyben, ezért azt szeretné, hogy a nyomozás folytatódjék, hátha kiderül az igazság, s őt tisztázzák az illetéktelen vádak alól. /Hecser László: Eredményes volt a nyomozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./

Testvérmegyei kapcsolatfelvételről állapodott meg a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg és Beszterce-Naszód megye január 5-én Nyíregyházán. /Testvérmegye Beszterce-Naszódnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Január végére meghaladta a tízezret a nyilvántartott állástalanok száma Hargita megyében, ez 7,41 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. /Tízezer fölött a munkanélküliek száma. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./

Ján Mikolaj szlovák oktatásügyi miniszter jelezte, hogy nem kívánja végrehajtani a parlamentben elfogadott módosított oktatásügyi törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi tankönyvekben két nyelven – előbb a kisebbség nyelvén, aztán szlovákul – legyenek feltüntetve a szlovákiai földrajzi nevek. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) már bejelentette, hogy a módosított jogszabályt alkotmányellenesnek tartja, és az alkotmánybíróság elé viszi. Mikolaj az új tankönyvek szerzőitől bizonyítékokat fog követelni arra nézve, hogy az általuk javasolt magyar megnevezések általánosan elfogadottak, és azokat használták a minisztérium által 2002–2006 között jóváhagyott tankönyvekben is. „Ha ezt nem tudják bizonyítani, ilyen megnevezések (a tankönyvekben) nem lesznek” – mondta a tárcavezető. Szerinte ilyen esetekben a kisebbségi tankönyvekben csak a szlovák megnevezések lesznek feltüntetve. A miniszter úgy véli: a feltételeket senki sem tudja teljesíteni, mert az adott időszakban a tárca egyetlen tankönyvet sem hagyott jóvá. „A miniszter rosszul értelmezi a törvényt” – nyilatkozta Szigeti László, az MKP alelnöke. /Szabotál a miniszter. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Jelentős csúszásban van a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport munkálatainak elkezdése, hiszen a magyar fél a tavaly novemberben átadott közbeszerzési eljárásra csak a napokban fog reagálni. Budapestről az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) még mindig nem folyósította a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálásához szükséges összeg felét. „A megszokottnál több időt vett igénybe a százmillió forint értékű, több állam részvételével zajló közbeszerzési eljárás bonyolultsága”, a dokumentáció több száz oldalas, román nyelvű anyagának pontos lefordítása, magyarázkodott a magyarországi minisztérium főosztálya. Február harmadik hetében átutalják az összeget. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Akadozik Mátyás ügye. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A Tartós Fejlesztési Igazgatóság feje, Marcel Bolos bemutatta Nagyváradon a hivatal projektjeit a következő néhány évre. Csaknem 20 millió eurót fordítanak iskolák fejlesztésére, s a két magyar egyházi gimnázium is a tervek között szerepel: a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium és a Szent László Római Katolikus Gimnázium egyenként több mint 2–2 millió eurót kap felújításra és felszerelésekre. A sürgősségi esetekre egy mentőhelikoptert szeretnének vásárolni Debrecennel közösen, amely a két város körzetében töltené be szerepét. Egyik legfontosabb célkitűzése, hogy mihamarabb megkeresse Szent László és Luxemburgi Zsigmond sírját a várban. /Nagy Orsolya: Eurómilliókból fejlesztenék Váradot. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 6./

A városlakók mellett építészeti szakemberek is fenntartással fogadták a kolozsvári felhőkarcoló-építési elképzeléseket: a város – főleg magyar vonatkozású – jellegének megváltoztatásától tartanak. A kolozsvári tanács január végi ülésén jóváhagyták azokat a magánbefektetők által kezdeményezett projekteket, amelyek szerint a város különböző pontjain – így már-már a belvárosban is – tíz emeletet meghaladó magasságú épületek nőnek ki hamarosan a földből. Kolozsvár nagy múltú történeti város. Nem csak az egyedi műemléképületek, hanem ezek együttes jelenléte, és maga a városszerkezet tehát az utcák egymáshoz és az épületekhez viszonyított helyzete is védendő történeti érték. Legmagasabb és városképet uraló elemek mindig a templomok, esetenként a fontos középületek tornyai voltak. Évszázadokon keresztül a város úgy tudott fejlődni, hogy ezt a rendet, az emberi léptéket, betartotta. A felhőkarcolók pontosan ezt az emberi léptéket bontják meg. /N. -H. D. : Papíron már gombamódra szaporodnak a felhőkarcolók Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Martinkó András-díját ebben az évben a kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék tanárának, T. Szabó Leventének ítélték. Az MTA ezzel a díjával a korábbi év legnívósabb irodalomtudományi publikációját értékeli a klasszikus magyar irodalom tárgykörében. A fiatal irodalom- és társadalomtörténész az írói munka és munkanélküliség modern koncepciójának 19. századi megjelenéséről szóló írásáért kapta a kitüntetést. /Martinkó András-díj T. Szabó Leventének. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Február 9-én, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vendégjátékával kezdetét veszi az Égtájak Iroda Határon túli színházi estek című népszerű sorozatának 22. szezonja. A „Vendégségben Budapesten” 11. évadának tavaszi idényét az évfordulók jegyében állították össze. Az idén 25 éve annak, hogy Bocsárdi László és barátai megalapították Románia első – és a rendszerváltásig egyetlen – alternatív színtársulatát. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió a magyarországi Anger Zsolt színész-rendező által színre-állított Figaro házassága vígjátékkal és a 3 tánc Beckettre című produkcióval jelentkezik. Januárban ünnepelte 35. születésnapját az Újvidéki Színház, amelyet 1974-ben azért alapítottak meg a Vajdaságban, hogy az akkori konzervatív, főként tájoló feladatokkal megbízott Szabadkai Népszínház mellett a délvidéki magyaroknak lehetőséget biztosítsanak másfajta színpadi igényekre, kísérletekre is. Márciusban a teátrum három előadással érkezik: Lorca Bernarda Alba háza című drámája Radoslav Milenkovics vendégrendezésében, Egressy Zoltán Portugálja az igazgató László Sándor színre állításában, a néhány évig Magyarországon élő Gyarmati Kata visszaszerződött Újvidékre: a Hét nap a világ című „játékát” vajdasági barátai vitték a közönség elé, Puskás Zoltán rendezésében. Áprilisban két előadással ünnepelik a Beregszászi Illyés Gyula Színház 15. születésnapját: Vidnyánszky Attila rendezésében Az ember tragédiája és Cervantes Don Quijote című műve Vidovszky György magyarországi vendégrendezésével. 15 éves a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház is, amelyet eredetileg a Népszínház időlegesen megszüntetett magyar tagozatát pótolandó hoztak létre. A szabadkai állandó társulat hamarosan újra működhetett, a Kosztolányi pedig a fiatalok kísérleti műhelyévé vált. Májusban, a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek keretében jelentkeznek. /Darvay Nagy Adrienne: Évfordulók idénye. Határon túli színházi estek Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Három színház, nevezetesen a temesvári Csiky Gergely, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és a szatmári Harag György Társulat közösen nyújtott be pályázatot uniós támogatásra. Stier Gyula, a szatmáriak nemrég kinevezett ügyvezető igazgatója elmondta, a pályázat egy évig anyagilag támogatná a három színház szomszédolását, a vendégszerepléseket, egymás előadásainak mindhárom helyen való bemutatását. /Sike Lajos: Három színház paktuma. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A magyar nyelv évét Kazinczy Ferencről szóló előadással indította az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. Nagy Edith magyar–finn szakos, végzős bölcsész Kazinczy kultuszáról szóló szakdolgozatának részleteit, keletkezései körülményeit mutatta be. Egyed Emese irodalomtörténész, a BBTE Bölcsészkarának tanára elismeréssel illette a fiatal kutató törekvéseit. /Varga Melinda: Kazinczy délutánja. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A magyar kultúra napját ünnepelték Tordaszentlászlón a részben felújított Művelődési Házban és a hozzáépített új konferenciateremben, többek között a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület szervezésben. Fellépett a Tordaszentlászlói Kórus, a fúvószenekar, a műkedvelő színtársulat és a hagyományőrző tánccsoport. Boldizsár Zeyk Zoltán magyar–angol szakos tanár vetítettképes előadást tartott a Szent Koronáról és a Szent Korona tanról. Tamás Gebe András, a község polgármestere bemutatta a Kárpát-medence öt magyar településének Ezeréves kötelék című programját is, amelyet a magyarországi Hejce és testvértelepülése, a szlovákiai Debrőd kezdeményezett – közülük Hejce ezeréves fennállását ünnepeli az idén. Ebbe a programba bevonták Tordaszentlászlót, továbbá a horvátországi Dályhegy, a szlovéniai Hodos településeket, valamint ezek környékét. A kétéves program pénzügyi támogatója az Európai Unió. A projekt a kárpát-medencei régiók és kultúrák kölcsönös megismerését és megismertetését segíti elő. /Boldizsár Zeyk Imre: Tordaszentlászló – Ezeréves kötelék. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A szatmári egyházmegye területén tevékenykedő szerzetesrendekkel együtt ünnepelte meg a szerzetesek világnapját Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök. Az ünnepi szentmisén 6 szerzetes és 44 nővér is részt vett. /A szerzeteseket ünnepelték Szatmárnémetiben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Pókakeresztúron Csegedi Ákos református lelkésznek értékes magángyűjteménye van. Aligha van még a világon valahol olyan gazdag magánképtár egy alig pár száz lakost számláló faluban, mint amilyen az egykori lelkipásztor idején itt volt. Közel ötven évet élt, dolgozott, szolgált Pókakeresztúron Csegedi Ákos. Fél évszázad alatt épített, temetett, szántott, vetett, esketett, fát ültetett és vendégeket fogadott. Évente egyszer-kétszer meghívta a kultúra, művelődés, tudomány és vallás jeles képviselőit az elzárt faluba, ilyenkor a lelkészi lakás alagsorába beépített imateremben művészeti kiállításra került sor. Egy erdélyi gyertyasorsú hivatás áldozatos megtestesítése volt: másoknak világítva égett el az élet, emlékezett a pókai nyugdíjas lelkész életművére Ötvös József az Új Kezdet református folyóirat 2008. novemberi számában. /(bölöni): Gyertyasorsú erdélyi hivatás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

Elsődleges feladatunk az információs központ fenntartása, olvasható a baróti Erdőszentgyörgyi Figyelő legfrissebb, januári számában. Az érdeklődők elérhetik a romániai és az uniós törvénytár elektronikus változatait, ingyenesen jutnak hozzá az uniós kiadványokhoz, elolvashatják a megyei lapok és néhány országos sajtókiadvány online-kiadását. Hetente frissítik honlapjukat. Az idei esztendőben tervezik Bartha Ágnes tanárnő környezetvédelmi tárgyú színdarabjának megjelentetését képregény formájában, egy felnőtteknek szóló környezetvédelmi kiadványt a Zöld Fény Egyesülettel közösen, végül az Európai Unió megvalósításait bemutató kiadványt /b. d. : Kis lapfigyelő. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

A kifogások között valóban szerepelt a magyar nyelv használata, de a közbeszerzési eljárást nem ezért óvták meg – olvasható a fellebbezők közleményében. A 132-es út felújítása kapcsán kirobbant vitáról van szó. Az út felújítására kiírt közbeszerzési eljárásban meghozott döntéssel szembeni óvás – amelyet kifogásolt Hargita Megye Tanácsa – kapcsán a fellebbezők, a Drum Construct Kft. és a Betonút Zrt. konzorcium sajtónyilatkozatot tett közzé. Ebben pontosítottak: a konzorciumot két cég alkotja, a magyarországi Betonút Zrt. és a Szilágy megyei Drum Construct Kft., ez utóbbi vezető cég minőségében kapcsolattartó a hatóságokkal is. A konzorcium által benyújtott óvás a bizottság által az ajánlatok értékelése során elkövetett eljárási szabálytalanságok és műszaki kifogások voltak. Sajnálatos módon –– az óvásba valóban bekerült a nyelvhasználat kérdése is, s ennek kapcsán a konzorciumban részt vevő cégek sajnálatukat fejezik ki. /Nem a nyelvhasználaton múlott. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./ Előzmény: Rostás Szabolcs: Nyelv és beton. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6.

Nagy vihart kavart a romániai magyar sajtóban Traian Basescu államfő magyarországi látogatása során tett kijelentése, miszerint soha nem lesz autonómia Székelyföldön, valamint Románia soha nem fog eleget tenni a nemzetiségi kollektív jogokkal kapcsolatos elvárásoknak. A lapok arról is beszámoltak, hogy Basescu támogatja Andrei Saguna román ortodox püspök szobrának felállítását Gyulán. A budapesti magyar–román találkozón Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi elnöki tanácsos is részt vett. Elmondta: az államfő hirtelen kérdésre hirtelen választ adott. Eckstein szerint előbb-utóbb várható volt Basescu részéről ez a fajta megnyilvánulás. „Való igaz, hogy jóval árnyaltabban kellett volna az államelnöknek válaszolnia” – fejtette ki Eckstein-Kovács Péter. /Ferencz Zsolt: Eckstein: Hirtelen kérdésre hirtelen válasz Basescu budapesti látogatását értékeli a kisebbségi elnöki tanácsos. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Kelemen Hunort nem lepte meg Basescu államfő budapesti kijelentése. „Basescu azért ment Budapestre, hogy a romániai magyaroknak onnan üzenje meg, rá ne számítsanak. Ezt mi eddig is tudtuk. Most azonban fölébredhetnek azok is, akiknek ezzel kapcsolatban voltak még illúzióik. Ezek szerint az államfőnek a magyar közösség és törekvései iránti érzékenysége a pálinka és a kürtős kalács szintjét nem lépi túl” – állapította meg az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki szerint az önrendelkezés mellett a kisebbségek kollektív jogainak tagadása felér a közösség létjogosultságának kétségbe vonásával. /Kelemen: A pálinka és a kürtős kalács szintjén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

A temesvári Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke Marosvásárhelyen részt vett az RMDSZ – EMNT tárgyalásokon, ahol Markó Béla felajánlotta Tőkés Lászlónak az RMDSZ Európai Parlamenti listájának vezető helyét, de a független EP-képviselő ezt nem fogadta el. A következő RMDSZ-EMNT tárgyalásra február 12-én kerül sor. Abban volt egyetértés az RMDSZ és az EMNT küldöttsége között, hogy gyors döntést szeretne mindkét fél. Kétségtelen, hogy Tőkés László olyan munkát kezdett el Brüsszelben és Strasbourgban, amit folytatni kell és érdemes, olyan csapásokat nyitott meg az erdélyi magyar külpolitika előtt, amelyek azelőtt zárva voltak, hangsúlyozta Toró. Az is kétségtelen, hogy az autonómia kérdésében szükséges a magyar összefogás. /Pataki Zoltán: „Hiteles személyeket a magyar összefogás listájára!” = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

,,A Magyar Polgári Párt megütközéssel és felháborodással vette tudomásul Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezete elnökének azon nyilatkozatát, miszerint »nemcsak felelőtlenek, de egy kicsit alávalók is« azok, akik az autonómiareferendum kiírását szeretnék elérni az önkormányzatokban” – áll az MPP közleményében. Az MPP felkéri az RMDSZ vezetőit, határolódjanak el Kelemen kijelentésétől, és nyilvánosan szólítsák fel önkormányzati képviselőiket, támogassák az autonómiareferendumról szóló határozatok elfogadását. /Az MPP tiltakozik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./