Megnyerte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elleni pert Dinu Patriciu, amelyet az üzletember telefonbeszélgetéseinek törvényellenes lehallgatása miatt indított. Egyúttal jóváhagyták a korábban megítélt 50 ezer lejes kártérítést is, amelyet a SRI fizet majd ki a dúsgazdag üzletembernek. /Pert nyert Patriciu a SRI-vel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Hat ország – Albánia, Magyarország, Románia, Hollandia, Csehország és Ausztria – Justitia et Pax Tanácsainak képviselői, a román határőrség, a szatmárnémeti Caritas-szervezet, a Nemzetközi Migrációs Szervezet romániai kirendeltsége, valamint a Karmelita Rend és Misszió küldötteinek részvételével tartottak szeptember 8-9-én nemzetközi konferenciát a szatmárnémeti püspökségen „Emberkereskedelem. Menekülés Európába egy jobb élet reményében” címmel. A különböző szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy bár aggasztó a romániai helyzet, a gazdasági válság következtében e téren pozitívnak számító változás lehet 2009-ben, hogy várhatóan nagy számú emigráns tér haza, elsősorban a külföldi munkahelyek megszűnése miatt. /Az elvándorlásról tanácskoztak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 10./

Magyar Nemzeti Lista felállítását szorgalmazza Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke Markó Béla RMDSZ-elnöknek címzett nyílt levelében, ehhez az RMDSZ és az MPP választási koalíciója adná meg a szükséges jogi keretet. Szász úgy ítélte meg, hogy sem az MPP, sem az RMDSZ önmagában nem tudná biztosítani azt a széleskörű támogatottságot, amelyre az erdélyi magyarságnak a mindenkori parlamenti, illetve az európai parlamenti választásokon szüksége van. A listavezető hely tekintetében nincsen vita az RMDSZ és az MPP között Tőkés László személyét illetően, a Magyar Nemzeti Lista második és harmadik helyére az RMDSZ, negyedik helyére pedig az MPP jelöltjét javasolják. /Magyar Nemzeti Listát szorgalmaz Szász Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Kizárta az RMDSZ–MPP-koalíció lehetőségét Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, és komolytalannak nevezte a nyílt levélben való üzengetést. /Benedek Sándor, Bágyi Bencze Jakab: Szász koalíciót ajánl Markónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Borbély László RMDSZ-képviselő az egyik román hírtelevízióban kiejtett egy olyan mondatot, melyet magyar vezetőtől az elmúlt tizenkilenc évben aligha hallottak: ,,Ilyenek vagyunk mi, románok. ” A riporter csodálkozó kérdésére észbe kapott és javított mi, magyarok is ilyenek vagyunk, nem állunk a munka mellé, és nem használjuk az eszünket. Kinek képzeli magát Borbély László volt miniszter, s mit jelenthet számára az RMDSZ, melynek tizennyolc esztendeje magas rangú tisztségviselője, ha négyévi miniszterkedés hatására a tudatalattijából ilyen furcsa mondatok törnek föl? Borbély László kismiska az RMDSZ másik nagyágyúja, Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke mellett, aki múlt héten egy sajtótájékoztatón kijelentette: felelőtlennek és kissé alávalóaknak tartja azokat, akik a helyi autonómiareferendumok megszervezését szorgalmazzák, hiszen ezekre nincs törvényes keret. A képviselők, szenátorok nem azért lennének, hogy ezeket a törvényes kereteket megteremtsék? Miért ül Kelemen Atilla ugyancsak bő évtized óta a szenátusban? /Simó Erzsébet: Magas lóról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

Véget fog vetni annak a mentalitásnak, hogy „amit a törvény nem tilt, az megengedett”, és rendkívül szigorú lesz a prefektúra az alárendelt intézmények alkalmazottaival, jelentette ki szeptember 9-én tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján Codrin Munteanu, Kovászna megye új prefektusa. A Sepsiszentgyörgyön vasárnap szervezett tiltakozó nagygyűlés kapcsán kifejtette: feladatkörének megfelelően politikai kérdésekben nem foglal állást, viszont meglátása szerint „az emberek utcára vitele nem megoldás, célravezetőbb lenne a törvények alapján történő tárgyalás”. A kormánymegbízott az esetleges magyar alprefektus vagy intézményvezetők kapcsán elmondta, hogy szerinte minden vezető tisztséget szakértelem alapján kellene betölteni, nem pedig etnikai vagy politikai kritériumok alapján. Codrin Munteanu törvénytelennek nevezte a székely zászló és Kovászna megye lobogójának kifüggesztését, ezért felszólította a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalt, vegye le a homlokzatra elhelyezett székely lobogókat. „A székelység problémáira reális megoldást csak a dél-tiroli minta jelenthet” – nyilatkozta Tamás Sándor megyei tanácselnök a tiltakozó nagygyűlést követően. Tamás elmondta, hogy az állami intézményeken belüli arányos képviselet gondolata nem új keletű, hasonló kezdeményezés már 1946-ban is született. „Büszke vagyok, hogy a legnagyobb erdélyi magyar többségű város lakói példát mutattak összefogásból, és nagy számban jelen voltak az egyházak, civil és politikai szervezetek által szervezett nagygyűlésen, bebizonyítva, hogy senki, soha nem tudja megfélemlíteni a székelységet” – nyilatkozta a tüntetés után Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Felhívással fordult az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa a kormányhoz, valamint Emil Boc és Mircea Geoana pártelnökökhöz, amelyben arra kérték a kormányt, tartsa be a dekoncentrált intézményekben az etnikai arányt, dolgozzon ki politikai ütemtervet a decentralizáció megvalósítására, valamint hozza nyilvánosságra a Hargita megyére vonatkozó szándékát. A felhívást interpelláció formájában az Európai Parlament előtt is bemutatják majd, erről Sógor Csabával, az RMDSZ EP-képviselőjével is egyeztettek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Keménykedő prefektus. Kovászna megye új kormánymegbízottja betiltaná a székely zászlót. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Alig egy héttel kinevezése után erőteljesen érzékelhető a román prefektus jelenléte Háromszék élén. A törvények képlékenyek, bármit, sőt, annak az ellenkezőjét is alátámaszthatják, ha azt kívánja az aktuális hatalom. Codrin Munteanu okos, rafinált jogász. Még csak a prefektusi hivatal jogi osztályának vezetője volt, amikor neki is köszönthetően Horia Grama akkori prefektus sikerrel akadályozta meg az autonómia-népszavazást, beleszólt az utcaelnevezésekbe, pereskedett a zászlók kihelyezése, esetleg levétele miatt. Munteanu a helyi románság érdekeinek védelmében tett szolgálatáért elnyerte jutalmát: ő lett a kormány Kovászna megyei megbízottja. /Farkas Réka: Ellenszélben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

Az újonnan kinevezett Maros megyei kormánybiztos, Marius Pascan a közigazgatási bíróságon megtámadta a nyárádszeredai helyi tanács azon határozatát, amelyben népszavazást írtak volna ki a központi park rendeltetésének megváltoztatásáról. Kerekes Károly parlamenti képviselő elmondta, ha kell, az üggyel a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulnak. Marius Pascan szerint a park területén levő mintegy 1022 négyzetméter terület az ortodox egyházé, így nem lehet megakadályozni a templom felépítését. Nyárádszereda városban az ortodoxokat a két kezünkön is megszámolhatók. A magyar városban erőszakolják az ortodox templom építését. /–vagy–: Máris szereptévesztésben a prefektus. Nyárádszereda nem adja fel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

Lángra lobbannak a lármafák a székely településeken február 11-én. Ezt, a székely hagyományokban gyökerező módszert választotta a RMDSZ arra, hogy figyelmeztető üzenetet küldjön a kormánynak: kész mindent megtenni az állami intézmények magyar ajkú vezetőinek védelmében – hangzott el Korodi Attila, valamint Gyerkó László közös sajtótájékoztatóján. /Tűzzel üzen az RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

„A TVR-nek kötelessége azt sugározni, amit mi mondunk neki, és nem azt, amit mások akarnak” – foglalta össze a közszolgálati audiovizuális média szerepével kapcsolatos elképzeléseit a napokban Cezar Preda, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) parlamenti képviselője. Preda azt kérte a képviselőház elnökétől, hogy minden intézkedést hozzanak meg „a Román Televízióval szemben alkalmazott stratégia javítása érdekében”. A képviselőház egyik projektje egy saját tévéstúdió beindítását akarja a parlamentben: erre a kezdeményezők szerint azért lenne szükség, mert a különböző tévécsatornáknak a parlament folyosóin kialakított ideiglenes stúdiói nemegyszer okoztak már fennakadást. A TVR kötelessége lenne technikai felszerelést és operatőröket biztosítani a parlamenti stúdió számára, míg a kereskedelmi csatornák tudósítói hetente egyszer jelentkeznének a parlament stúdiójából. „Ezek az elvárások nem teljesülhetnek, a politikusok egyszerűen nem várhatják el, hogy a Román Televízió (TVR) a szolgálatukba szegődjön” – nyilatkozta Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke. /F. H. : Járomba a TVR-vel? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Február 9-től Kolozsváron szervezik meg az egyhetes Nemzetközi Leszbikus Fesztivált. Szülők, pedagógusok, politikusok és egyházi vezetők aláírásgyűjtéssel szerették volna megakadályozni a fesztivál meghonosodását Erdély fővárosában. A polgármesteri hivatalnak szóló online tiltakozást eddig 3232 személy írta alá, nem sok sikerrel, a fesztivál megkezdődött. Sorin Apostu ideiglenes polgármester válaszolt a Ioan S. Pop tiszteletes által kezdeményezett tiltakozásra. „Az alkotmány előírja az önkifejezés szabadságát”– vélekedett a polgármester. /Hideg Bernadette: A másság fővárosa. Leszbikusok egyhetes nemzetközi fesztiválja kezdődött tegnap Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

A Mátyás-szoborcsoport restaurálásához szükséges pénzkeret még mindig nem állt össze, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium levelet küldött a kolozsvári önkormányzatnak, mely szerint a szobor talapzatából hiányzó köveket az Esztergom melletti Süttő falu határában levő bányából kellene hozni, hiszen a korábbit is onnan szállították 1902-ben. Ugyanakkor azt is leszögezik: a kulturális minisztérium képviselői a kolozsvári önkormányzattal közösen felügyelnék a kivitelezést. Az OKM még nem folyósította a szobor restaurálásához szükséges összeg felét, ezért várhatóan tovább késnek a helyreállítási munkálatok. /Gyergyai Csaba: Pénz helyett levél – késik a kolozsvári Mátyás-szobor felújítása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

Ecaterina Andronescu oktatási miniszter azzal a javaslattal állt elő, hogy lehetőleg május 1-ig végezzék el az ősszel első osztályt kezdő gyerekek iskolába való beíratását. Azért szükséges ez – indokolt a miniszter –, mert tudni kell, hány elsős lesz, ehhez kell igazítani a pedagógusok áthelyezését. A miniszter nem tudja, hogy Hargita megyében nem a tanév végén, hanem már második félév elején történik mindez. Így a tanfelügyelőségnek időben tiszta képe van arról, hogy hány gyerekre számíthat, hogyan telnek be az osztályok. /Takács Éva: Megelőztük a minisztert. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

Örvendetesnek nevezte Kocsis Attila, a dévai Téglás Gábor iskola igazgatója a Winkler Gyula EP képviselő és Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester által kezdeményezett Szórvány-Székelyföld összefogást, melynek első megbeszélésére a dévai Téglás Gábor Iskolában került sor. – Iskolánknak már jól működő kapcsolata alakult ki a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziummal, ahol idén két diákcsoportunk is megfordult, tavaly pedig a székelyföldi tanári kar népes csoportja látogatott el hozzánk – mondta Kocsis Attila, iskolaigazgató. Véleménye szerint a dévai diákok számára a székelyföldi kiruccanások legnagyobb élményét az jelentette, hogy bárhova fordultak, mindenütt magyar hangot hallottak. A csíki tanároknak viszont a Hunyad megyei látogatás a gazdag dél-erdélyi történelmi hagyatékkal való ismerkedést jelentette, illetve annak felismerését, hogy milyen komoly küzdelem folyik e vidéken a magyar értékek megőrzéséért. Antal Árpád javaslata szerint a dévai Téglás a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Kereskedelmi Iskolaközponttal léphetne testvériskolai kapcsolatra. Még tavasszal sor kerül a székelyföldi néptáncegyüttesek, színházak Hunyad és Fehér megyei vendégszereplésére. /Gáspár-Barra Réka: Újabb székely testvér a Téglásnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./ Ha nagyon későre is, de a háromszéki önkormányzatok végre figyelni próbálnak az erdélyi magyar szórványra. Elképzeléseik szerint nem csak politikai, hanem művelődési, oktatási, civil szervezetek közötti együttműködésben gondolkodnak. Első lépésként Kovászna megye a Hunyad megyei magyarokkal szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatot, többek között a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont és a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Kereskedelmi Iskolaközpont vezetőivel. Vetési László református lelkész, szórványügyi szakértő már a kilencvenes évek második felében hangsúlyozta, a székelyföldi, tömbben élő magyaroknak figyelniük kellene szórványvidéki, sokszor nyelvi szempontból reménytelen helyzetben élő nemzettársaikra. Ezen a téren egy évtized alatt alig történt valami. Most azonban a szórványra figyelés komolyságában érdemes bízni. /Mózes László: Szemünk a szórványon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

Az MKB Veszprém kézilabdacsapatának az idegenlégiósaira éppen akkor támadt rá egy romákból álló agresszív csoport, megölték Marian Cozmát, amikor Magyarországon a miskolci rendőrkapitány kijelentése nyomán fellángolt a vita arról, hogy létezik-e cigány bűnözés, hogy meg szabad-e jelölni egy-egy bűneset bemutatásánál az elkövetők etnikai hovatartozását. Amíg a magyar hírközlő szervek kórusban marasztalták el a cigányozó rendőrkapitányt, és attól is ódzkodtak, hogy elmondják, Marian Cozmát roma bűnözők késelték meg, Romániában különös hangsúlyt kaptak az ügy etnikai vonatkozásai. Az egyik piacvezető sportlap, a Prosport egyenesen azt adta tudósítása szalagcímének, hogy „gyilkolt a cigány maffia”. A korrekt, kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekvő újságíró nehezen talál kapaszkodókat. Mindkét gyakorlattal szemben vannak kifogásai. /Gazda Árpád: A közölhetőség próbája. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

Magyarországon a média, a politikusok és a rendőri vezetők nagyon óvatosak, talán túlzottan is azok, a tragikus veszprémi gyilkosság után – melynek során szíven szúrták Marian Cozma román kézilabdázót, s két csapattársát életveszélyesen megsebesítették – még utalni is féltek arra, hogy az elkövetők cigányok lehetnek. Nem így a szerb és a román sajtó, ahol elszabadultak az indulatok, annyira, hogy a veséjét a késelés után sajnálatosan elveszítő, szerb származású kézilabdakapus édesapja komoran jelentette be, nem bízik a magyar rendőrségben, képtelenek felszámolni a cigány bűnözést, ő viszont bosszút áll fia barátjának halála, a fia és egy horvát társa halálos sebesülése miatt, szabadcsapatot toboroz, és eljönnek Magyarországra igazságot tenni. Múlt héten A szólás szabadsága című magyar hírműsorban Spiró György, az ismert dráma- és regényíró állította, hogy Magyarországon polgárháborús helyzet van a roma bűnözésnek a nyomor és a gazdasági válság miatti erőteljes eszkalálódása miatt, s bármikor összecsapások törhetnek ki. Odajutnak-e a különféle kormányok romák felzárkóztatását célzó pénzei, ahova kell, hiszen több roma önkormányzati vezető ellen folyik jelenleg eljárás a pénzek nem megfelelő elköltése miatt. Eljárás folyik Kolompár Orbán roma vezető ellen is anyagi visszaélések alapos gyanúja miatt. /Bogdán László: Az előítéletek taposóaknái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

Sarmaságon a Kemény-kúria felújítási munkálatai még tartanak, de helyreállított termei máris több kulturális intézménynek adnak otthont: képtár, könyvtár, előadó- és konferencia terem működik a több évszázados falak között. A sarmaságiak a napokban Kemény Jánosra, 1662 telén (csatában) bekövetkezett halálára emlékeztek, egyúttal megnyitották a település első állandó képzőművészeti kiállítását, amelyet a helyi alkotók, köztük két fafaragó és három festő munkáiból állítottak össze. Tavaly ősszel avatták fel az állandó néprajzi és helytörténeti kiállítást. Az udvaron lévő nyári színpaddal és a múlt rendszerben épült kultúrház nagytermével kiegészítve olyan sokoldalú művelődési centrum jött itt létre, amely az egész vidéken párját ritkítja. A centrum külön dísze Kemény János kúria előtti mellszobra, amelyet a zilahi Sepsi József alkotott, akinek egy 56-os domborműve is látható a parkban. A helyi RMDSZ, az iskola, az egyházak, a Pro Sarmaság Kulturális Egyesület és más civilszervezetek jó együttműködése élteti a Kemény János /1607-1662/ kultuszt Sarmaságon. Tervezik, hogy a helyi líceumot is a híres emlékíróról, fejedelemről fogják elnevezni. Emlékíróként, sőt zsoltárfordítóként is ismert Kemény János (1661-1662 között Erdély fejedelme) nem sokat tartózkodott sarmasági birtokán, mégis igazi kultusza van a szilágysági nagyközségben. /Sike Lajos: Kultúrcentrum a kúriában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Február 9-én Kolozsváron Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kara és az Életfa Családsegítő Egyesület közös rendezvényének keretében a magyarországi vendégművészek / vidám, interaktív közös játékra és mesélésre várták a kicsinyeket. Szép számmal jöttek nem csak a helyi óvodások és iskolások, de érkeztek csoportok Désről, Válaszútról, sőt Nagyváradról is. /S. B. Á. : Csodás hétköznapok – csodás pillanatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

A Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek című rendezvénysorozat idei sorozatát a Figaro házassága című, Anger Zsolt rendezte előadásával a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház nyitotta meg február 9-én. A legkisebb erdélyi hivatalos társulat február 10-én a 3 tánc Beckettre című produkcióját adja elő a Thália Színházban. A Figura Stúdió Színház az egyetlen az országban, amely kísérleti jelleggel jött létre, ezért működése valójában köztes állapot a kőszínházi és az alternatív színházi lét között. /Budapesten vendégszerepel a gyergyói Figura. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

Roland Schimmelpfennig Nő a múltból című színdarabját országos bemutatóként vitte színre 2008 márciusában a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Az elmúlt évad kiemelkedő sikerű produkcióját Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is megtekinthette a közönség. 2008 júniusában Kisvárdán a Határon Túli Színházak XX. Fesztiválján az alkotók a magas színvonalú rendezői és színészi munka elismeréséül Kisvárda Város Díját kapták meg, Berekméri Katalin pedig kiváló alakításáért a kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza által felajánlott egyéni díjat érdemelte ki. Marosvásárhelyen február 14-én 25. alkalommal látható a Nő a múltból. /Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár: Huszonötödik alkalommal jön a Nő a múltból. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

A határon túli műsorok magazinjának, az M2 Átjárónak vendége volt Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője. A hatóságok 1948-ban szüntették be a magyar nyelvű színházat Aradon. Lelkes színházbarátok negyvenévi szünet után alapították meg az Aradi Kamaraszínházat, amely az eltelt két év alatt szinte berobbant az erdélyi és anyaországi színházi életbe. Alina Nelaga Rudolf Hess tízparancsolata című darab előadását egy internetes erdélyi hírportál az év előadásának választotta. – Az Aradi Kamaraszínháznak nincs saját társulata, önálló produkciókra szerződtetünk neves hazai és magyarországi színészeket – nyilatkozta Tapasztó Ernő. Idén Mrozek Emigránsok és Jean Cocteau Emberi hang bemutatói következnek. A közönség hamar szívébe zárta az új társulatot, az előadások táblás házak előtt mennek. /Kiss Károly: Az Aradi Kamaraszínházról az Átjáróban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Február 7-én Resicabányán a Platanus Kulturális Egyesület rendezésében farsangi bál volt, ahol a szórakozók száma meghaladta a kétszázat. A zenét a temesvári Szinkron zenekar szolgáltatta. A bál megnyitóján a helyi Hóvirág Daloskör mellett négy pár gátaljai fiatal is. /Makay Botond: Farsangi mulatság Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

A havadi Vadburusnyán Hagyományőrző Egylet február 14-én farsangi bált rendez, amelyen előadják Csokonai Vitéz Mihály Dorottya, avagy a dámák diadala a farsangon című vígeposzát. /Farsangi bálok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

Bözödi György munkásságába enged betekintést a csíkszeredai Székelyföld című kulturális folyóirat februári száma, amelynek hasábjain Nagy Pál kritikus, Vallasek Júlia irodalomtörténész és Cseke Péter író, szociográfus értekezik Bözödiről. Kilencven éve történt (Erdély megszállása és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem felszámolása) címmel írt a kiadványban Vincze Gábor történész, Barabás László néprajzkutató pedig ismertette Marosszéket mint történeti és néprajzi tájat, kulturális régiót. /A Székelyföld februári kínálata. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

A kormány újra leosztja a helyi önkormányzatoknak a polgármesteri hivatalok által 2008 végéig el nem költött és az államkasszába visszakért összegeket. Emil Boc kormányfő kijelentette, tudja, hogy a helyi hatóságok elégedetlenek a kormány azon döntésével, hogy visszakérte a 2008-ra el nem költött összegeket, de magyarázata szerint ezzel az intézkedéssel próbálták csökkenteni a költségvetési hiányt. /A kormány visszautalja az el nem költött helyi pénzeket. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

Soha nem volt akkora a különbség az országos bruttó átlagbér és a háromszéki jövedelmek között, mint decemberben: az országos bruttó átlagbért 2023 lej, a háromszéki átlag 1285 lej, azaz a két átlagjövedelem közötti különbség 738 lej. /Mózes László: Háromszéken üresek a zsebek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

Kovászna megyében több ezren vonultak utcára, Hargita megyében pedig lármafákat gyújtanak. A románok közül sokan nem értik, hogy már megint mit akarnak a magyarok. Úgy érzik, hogy a kisebbség ismét előjogokat követel. Sokan úgy látják: az RMDSZ funkcionáriusainak továbbra is posztokra van szüksége. Sokat nem tévednek. Az RMDSZ egyértelmű haszonélvezője volt az elmúlt bő évtized alatt az erősebb győz elven alapuló hatalmi logikának. Az RMDSZ valamelyest javította az állami központi és megyei intézmények vezetőségében az etnikai arányt. Az egyéni jogok kiteljesedése, illetve a magyar érdekvédelmi szervezet sokáig stabilnak tűnő hatalmi pozíciója sokakkal elhitette, hogy Romániában végképp megoldódott a magyar kérdés. Az RMDSZ számára kisebbségpolitikában most már csak egyetlen út járható: a kollektív jogokhoz vezetőé. Kérdés, hogy az ellenzékiség elegendő lesz-e ismét érzékennyé tenni a romániai magyarokat a közügyek iránt? /Borbély Tamás: Decibeles ellenzékiség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Az egyházi ökumenikus közéleti-politikai szerepvállalásnak kiemelkedő példája az a 2009. február 8-i sepsiszentgyörgyi nagygyűlés, melyet a székelyföldi történelmi magyar egyházak kezdeményeztek és szerveztek – vélekedett Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke.,,Az ellenzékbe szorított RMDSZ-nek revideálnia szükséges eddigi politikáját, mely egyetlen lapra, a kormányzati részvétel konjunkturális körülményeire tette fel közösségünk ügyét. A legutóbbi választások nyomán kialakult helyzet bebizonyította, hosszú távon csak az számít tényleges eredménynek, amit törvények által és intézményesült formában kivívunk magunknak” – áll Tőkés nyilatkozatában. Több mint egy évtizede tartó kormánytagsága, illetve kormány közeli politikája következtében az RMDSZ akaratlanul is annak a többségi jogfosztó politikának vált részesévé, mely ellen – a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen részt vevő képviselői által – jelenleg tiltakozik. A kialakult magyarellenes politikai kurzusnak önbírálatra kell késztetnie az RMDSZ hivatalos vezetőit – mutatott rá Tőkés László. „Hiteles magyar politikával támasszuk alá és képviseljük jogos követeléseinket” – sürgette Tőkés László. /Hiteles magyar politizálás kell (Tőkés László a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári polgármesterjelöltje elmondta, a tavalyi helyhatósági választásokon bemutatott programjuk mára sem veszítette el időszerűségét, ezt csupán néhány új elemmel egészítették ki. „Sajnos, Kolozsvár az utóbbi időszakban kulturális téren jelentősen lemaradt más erdélyi városoktól” – mondta Gergely Balázs. Felhívta a figyelmet, hogy az egyetemisták nyári szünidőre való távozásával Kolozsvár gyakorlatilag kihal, jelentősen megcsappannak az események. „Ezt a helyzetet mindenképpen orvosolni kell kulturális rendezvények gazdagításával. Javasoljuk például egy komolyzenei fesztivál megszervezését, amelyre haza lehetne hívni a Kolozsvárról elszármazott zenészeket és művészeket” – mondta. /(pam): Gergely Balázs Kolozsvár fejlesztéséről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Esély mutatkozik az RMDSZ és a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közötti belső koalíció létrehozására az európai parlamenti megmérettetésen, miután a szövetség elutasítja a választási koalíciót a Magyar Polgári Párttal. Az EMNT az erdélyi magyar társadalmi összefogás perspektívájában a két politikai párt koalícióját tartaná üdvösnek. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke szerint a szervezetnek nincs eszköze arra, hogy tárgyalásra bírja a két politikai alakulatot, és ha az MPP és az RMDSZ nem akar összefogni, akkor az együttműködés egyik alternatívájaként figyelembe veszik a belső koalíció létrehozását is az EMNT és az RMDSZ között. /Rostás Szabolcs: Tőkés hajlik a belső koalícióra? = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

Márton Zoltán a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója, emellett a helyi Székely Nemzeti Tanács elnöke és a Magyar Polgári Párt alelnöke. Véleménye szerint Tőkés Lászlónak megfontoltan kell kezelnie az RMDSZ felajánlását, mert „egy olyan közös érdekről van szó, amit csak egyszer lehet elpuskázni, másodszor nem”. A Markó–Tőkés-találkozót pozitívan értékelte. /(mózes): „Közös érdek, amit csak egyszer lehet elpuskázni”. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./