Böszörményi Zoltán több évvel ezelőtt megvette a csődbe jutott aradi Jelen napilapot, s az akkori társtulajdonosoknak kifizette a részük ellenértékét, ami ugyan nem járt egy tönkrement vállalat esetében, de a jó érzés diktálta, hogy megtegye. Azután jöttek a nehéz évek, amikor fel kellett fejleszteni a lapot, lelkes és fáradhatatlan munkatársaival. Elsőnek Temes megyét vették célba, mert ott megszűnt a magyar napi újság, csak hetilap maradt. Meglepetésre Böszörményi betonfalba ütközött. Nem akarták a naponta megjelenő magyar újságot, mert a hetilap tulajdonosa félt a konkurenciától, s attól, hogy elesik a különböző támogatásoktól. Közben a „nyomorgó” temesvári hetilap tulajdonosa házat épített, új kocsit vett, gyarapodott. Ennek ellenére Böszörményi küldetésnek érezte megtartani és naponta eljuttatni a Temes megyei magyarság asztalára a lapot, áldozott rá néhány százezernyi eurót. Közben Hunyad, Fehér és Krassó-Szörény megyékben is fészket raktak ugyanazzal a céllal: magyarul hirdetni az igét. Böszörményi új kocsikat vett, naponta hétszáz kilométert is bejártak a járművek, vitték a magyarul nyomtatott napilapot Végvártól Torockóig. Keserű volt hallani, amikor itt is, ott is azt vágták az arcukba: „nem fizetünk elő a lapra, mert nem akarjuk Böszörményit meggazdagítani”. Az illetők nem tudják, milyen áldozatot követelt és követel a nemzetszolgálat. „Értették-e igazán, mit jelent húst és vért, ideget és akaratot, nem utolsósorban pénzt a semmibe szórni csak egyetlen eszméért: a magyarságért? A fennmaradásáért? A magyar szó szeretetéért? Átgondolták-e azok, akik rám és csapatomra ítélő szóval szóltak, hogy mit jelent az igazi áldozat? Például egy temesvári költő kollégánk, akinek versköteteit saját pénzemen kiadtam, vajon gondolt-e arra, amikor lemondta a Nyugati Jelen előfizetését, mit vétett a magyarság ellen?” Az elmúlt hét végén, magyarságküldetésének teljesítése közben, tragikus közúti balesetben elhunyt egyik kollégája, Zabán János. Arad és Temesvár között a Nyugati Jelen lapszámát szállította a hóviharban, amikor az egyik kanyarban kocsija megcsúszott, s nekicsapódott az utat takarító hóekének. /Böszörményi Zoltán: GYÁSZ. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) szerint 21,5 millió emberre becsülték Románia lakosságát 2008. december 31-én, ami 300 ezres csökkenést jelent az év elejéhez képest. 2008-ban 222 700 gyermek született, azaz 8000-el több mint 2007-ben, de az elhalálozások száma is megnőtt, 1200-al több haláleset volt tavaly. /Csökkent Románia lakossága. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Fölényes győzelmet aratott Sorin Apostu a kolozsvári időközi polgármester-választásokon, második fordulóra nem kerül sor. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) jelöltje a szavazatok 60,48 százalékát szerezte meg. A második helyezett a liberális Marius Nicoara 24,78 százalékkal, majd Teodor Pop Puscas (PSD) 7,39 százalékkal. A Magyar Polgári Párt jelöltjére, Gergely Balázsra a szavazó kolozsváriak 3,53 százaléka voksolt (2872), László Csaba, a Zöld Párt jelöltje 1,12 százalékot kapott (914). A hivatalos adatok szerint a részvétel 30,19 százalék volt, amely lényegesen kevesebb a júniusi helyhatósági választásokon mért 41,39 százaléknál. Az elkövetkező négy évben tehát továbbra is a PD-L „fennhatósága” alatt marad Kolozsvár és Kolozs megye. A demokrata liberálisoké a polgármesteri és a megyei tanácselnöki tisztség, mind a városi, mind a megyei tanácsban PD-L-s többség van. Sorin Apostu /sz. Focsani, 1968/ 2007-től a kolozsvári állatorvosi egyetem tanára. 2004–2008 között igazgatói tisztséget töltött be a kolozsvári polgármesteri hivatalban, 2008-ban alpolgármesterré választották. /Apostu nyerte a kolozsvári polgármester-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Rövid távú terveiről a frissen megválasztott Sorin Apostu polgármester elmondta, további kétszáz tömbház hőszigetelési munkálatait kezdi majd el, leaszfaltoz száz tömbház közti sétányt, kezdeményezi öt lakónegyedi parkolóház építését, valamint a tömbházak közti közvilágítás kiterjesztését azon utcarészeken, ahol eddig még nem volt. Ami a Főtér és a Mátyás király szoborcsoport felújítását illeti, Apostu reménykedik abban, hogy ez még az idén befejeződik. Több olvasó jelezte, hogy románul írott röpcédulákat találtak a postaládájukban, miszerint Sorin Apostu egyetlen magyar tisztségviselőt sem tűr majd meg a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Apostu tisztázta, ez a röpcédula a lejáratását szolgálta. „Nem dobok ki egyetlen magyar alkalmazottat sem a városházáról. Nemzetiségtől függetlenül mindenki a helyén marad, s csak akkor bontom fel az alkalmazottak munkaszerződését, ha meggyőződtem arról, hogy nem végezték jól a munkájukat” – mondta. Arra a kérdésre, hogy várható-e László Attila alpolgármester tisztségből való menesztése, a városvezető közölte: a szóban forgó tisztséget László Attila tanácsi határozat által nyerte el, eddig nem merült fel a menesztése, mi több, egy csapatot alkotnak. /N. -H. D. : Apostu: nem dobom ki a magyar alkalmazottakat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Győzött, Boc „embere” a kolozsvári polgármester-választáson. A szavazók abban reménykednek, hogy már jövő héttől kormánypénzek árasztják el Kolozsvárt. Az MPP-jelöltje 3,53 százalékot ért el. A körülbelül 48 000-re tehető, szavazati joggal rendelkező magyar anyanyelvű lakosból csupán 2872-en szavaztak az MPP jelöltjére, Gergely Balázsra. A júniusi választások alkalmával az MPP 1600 körüli szavazatot kapott, ez a mostani szinte a duplája. Más kérdés, hogy hol „kereshetjük” a többi magyar szavazatot. /Köllő Katalin: Vízreszállás előtt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

„A vasárnapi választások egyik legfőbb eredménye, hogy sikerült lehetőséget biztosítanunk a magyar szavazóknak, hogy magyar érdekeket képviselő jelöltre adhassák le a voksukat” – nyilatkozta Gergely Balázs, az MPP polgármesterjelöltje. Elmondta: figyelembe véve, hogy az MPP frissen alakult politikai alakulat, ráadásul a kampány időszaka is nagyon rövid volt és meglehetősen szerény anyagi háttérrel rendelkeztek, az elért eredmény összességében sikeresnek mondható. „A tavaszi helyhatósági választásokhoz képest most megdupláztuk a támogatottságunkat” – vélekedett Gergely Balázs, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy Kolozsvár lakosságának mintegy 70 százaléka távol maradt az urnáktól. „Ezúttal felkérem az RMDSZ megyei szervezetét, hozzuk létre a megyei egyeztető tanácsot, és alakítsuk ki azokat a politikai struktúrákat, amelyek valós érdekképviseletként működnének a jövőben. ” – javasolta Gergely Balázs. /(pam): Gergely Balázs: megdupláztuk a támogatottságunkat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Kolozsvár elkényelmesedett. Erdély fővárosának lakossága – nemzetiségi hovatartozástól függetlenül – hosszú időre Emil Boc és demokrata-liberálisai kezébe helyezte sorsát. A szavazópolgárok 70 százaléka nem ment el szavazni. Hatványozottan tetten érhető ugyanez az apátia a kincses város 60 ezres magyar közössége esetében, amelynek kevesebb mint öt százaléka ütötte a pecsétet a két magyar polgármesterjelölt valamelyikének neve mellé. Az RMDSZ és az MPP, a két magyar politikai alakulat közös érdeke, hogy visszaszerezze a közösség bizalmát, amelynek többsége számára jelenleg egyik sem képes hiteles, vonzó programot felmutatni. /Rostás Szabolcs: Kincs, ami nincs. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Soros György neves amerikai üzletember cáfolta, hogy bármi köze lenne a verespataki aranybányatervhez. Az üzletember ugyanakkor elhatárolódott saját romániai alapítványától, amely a beruházás egyik közismert ellenzője. Mi több, „konstruktív” megoldást javasolt a verespataki beruházás tervezőinek. Állítólag Sorosnak komoly érdekei fűződnek a Verespatak mellett tervezett bányaberuházáshoz, részvényeket birtokol a kanadai tőzsdén jegyzett Gabriel Resources-ban. Soros ezt cáfolta. Kijelentette, nem rendelkezik határozott véleménnyel arról, hogy mi a helyes megoldás ebben az ügyben, és leszögezte, hogy az álláspontját sem szokta rákényszeríteni a Romániában működő Soros Alapítványra, amely saját igazgatótanácsának köszönhetően „autonóm” módon cselekszik. /Verespatak – Soros György cáfolt is, meg nem is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Az egyik legnagyobb országos román nyelvű napilap közvélemény-kutatás konklúzióit tette közzé, melyben arról faggatták a lakosságot, mi a véleménye a Székelyföld autonómiájának ötletéről? Az eredmény több, mint meglepő: a megkérdezettek 96%-a tartja jogosnak, 1%-a túlzott követelésnek, és csupán 3%-a látja benne Erdély elvesztésének veszélyét. Változó idők, változó emberek? /Eltűnőben az autonómia-fóbia? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Traian Basescu államfő székelyföldi látogatása során azzal vádolta az RMDSZ vezetőit, hogy azok az elmúlt négy évben nem tettek meg mindent Székelyföld fejlesztése érdekében, ugyanakkor kijelentette, hogy szerinte a románok ellen tisztogatás folyik a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatokban. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke cáfolta az államfő kijelentéseit, aki az alkotmányra hivatkozott a székelyföldi területi autonómia megvalósíthatatlanságával kapcsolatban. Valójában a mostani alkotmányos keretek között is lehet területi autonómiát adni Székelyföldnek. Székelyföld elmaradottságát illetően azt nem az RMDSZ-en kellene számon kérni – vélekedett Kelemen. – Traian Basescu szállításügyi miniszter volt a Román Demokratikus Konvenció kormányzása idején, és akkoriban nem viselte szívén Székelyföld infrastrukturális beruházásait, ezért valószínű, hogy ez a felfokozott érdeklődése a közelgő választásoknak tudható be. Basescu úgy próbál üzenni Székelyföld fele, hogy az autonómiát elutasítja ugyan, de érdeklődést mutat infrastrukturális kérdésekben. Kelemen megjegyezte: az elmúlt időszakban több száz iskolát, óvodát újítottak fel, sportcsarnokokat, az iskolák környékén pedig sporttermeket építettek, több száz kilométer utat javítottak fel. –Feszültséget kelt az államfő, amikor azt mondja, hogy a kisebbség tisztogatja a többséget Hargita és Kovászna megyében. Ez abszurd. Ha ilyesmi megtörtént volna, az államhatalom már rég közbelépett volna – szögezte le Kelemen Hunor. /Ferencz Zsolt: Kelemen Hunor: nem az RMDSZ-en kellene számon kérni Székelyföld lemaradását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Traian Basescu államfő a nacionalista román szavazatokra is pályázik, amikor élesen elutasítja a területi autonómia lehetőségét, és az RMDSZ-t hibáztatja Székelyföld elmaradottságáért – ezt a véleményt fejtette ki február16-án a bukaresti román lapok többsége. /Román lapok szerint Basescu nacionalista szavazatokra is pályázik. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

A Hargita Megyei Tanács jogi osztályának vezetője román nemzetiségű, a háromszéki önkormányzatnál és alárendelt intézményeknél pedig hét vezetői tisztségben van román ember, közölte a Hargita és a Kovászna megyei tanácselnök. Szinte kizárólag az RMDSZ-nek köszönhető a fejlődés Kovászna és Hargita megyében, állítja Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökkel közös sajtótájékoztatón számadatokkal támasztotta alá kijelentését. A székelyföldi önkormányzati vezetők nem értik, miért bírálta Traian Basescu államfő az RMDSZ-t. Ugyanakkor üdvözölték a Traian Basescuval való tárgyalási lehetőséget. Hargita és Kovászna megyében huszonöt évig minden vezetői tisztséget csak románok töltöttek be, és ez még egy ideig 1989 után is így működött. Hiába jelentkeztek magyar emberek, csak románokat alkalmaztak, jelentette ki Borboly Csaba. Valóban volt etnikai tisztogatás, amint azt Basescu megfogalmazta, csak fordítva – a magyarok ellen. Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök elmondta: a háromszéki önkormányzatnál és alárendelt intézményeknél hét vezetői tisztségben van román ember, míg a megyei tanács 141 dolgozója román nemzetiségű. Tamás Sándor fenntartja, hogy magyar alprefektusa is lesz Kovászna megyének, és György Ervin volt kormánymegbízottat nevezte meg a tisztség várományosának. Mindezt annak ellenére, hogy a kormánypártok már megegyeztek: ahol az egyik párt jelöli a prefektust, ott a másik párt adja a két alprefektust. „Traian Basescu mostani konfliktusa az RMDSZ-szel abból fakad, hogy a szövetség ellent mert mondani az állam elnökének a székelyek területi autonómiájával kapcsolatban – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök február 16-án a szenátus plénumán. Markó közölte: az államelnök által jelzett súlyos infrastrukturális problémákat és a két megye szegénységét az RMDSZ éppen az autonómia révén kívánja orvosolni. /Kovács Zsolt: Székely cáfolat Basescunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Úgy, ahogy az alkotmány több más cikkelye is megérett a módosításra, a „Románia egységes nemzetállam” definíció is módosulhat – vélekedett Markó Béla RMDSZ-elnök. Ez nem azt jelenti, hogy „ki akarnánk szakítani Székelyföldet az ország testéből. Ez nem is lehetséges. Amit valóban meg szeretnénk csorbítani, az nem Románia területi egysége, hanem a bukaresti hatalom bizonyos jogkörei” – jelentette ki Markó. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) tiszteletbeli elnöke rossz néven vette az államfő székelyföldi „nyomulását”. Ion Iliescu szerint igaza van Basescunak, ami a területi autonómiát illeti. „Sajnos azonban az államfő kijelentései ellentmondásban vannak a magyar szélsőségesek irányába korábban tett engedményeivel, az RMDSZ-szel folytatott kétszínű politikájával. Az ilyen ügyekben határozottnak, következetesnek kell lenni!” – írta Iliescu az egyik blogbejegyzésében. /Markó: nem szándékunk az egység csorbítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Eckstein-Kovács Péter volt Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor ezentúl csak azoknak a sajtóorgánumoknak nyilatkozik, amelyek pozitívan írnak elnöki tanácsosi tevékenységéről, ez következik abból, hogy Traian Basescu kisebbségi tanácsadója az Új Magyar Szó munkatársának a napokban leszögezte: nem hajlandó többé a lapnak nyilatkozni, mert negatív fénybe állították be az ő cotroceni-i munkásságát. Salamon Márton László ezt vezércikkben utasította vissza, hozzátéve, a kisebbségi tanácsosi munkakör betöltése óta annyi történt kisebbségügyben, hogy az államfő a korábbiaknál jóval vehemensebb és provokatívabb módon támadta az RMDSZ-t. Az elnöki tanácsosi fizetést Eckstein-Kovács Péter az adófizető zsebéből kapja, az adófizetőnek el kell számolnia azzal, mit tett érte. Meg kell magyaráznia, érdemes volt-e egy miniszteri ranggal járó tisztséget létrehozni az államelnöki hivatalban… /Salamon Márton László: A tanácsadó és a tanácskapó. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Bognár Levente aradi alpolgármester bejelentette, február 5-i dátummal megszüntették az okirathamisítás vádjával még 2001-ben ellene indított bűnvádi eljárást. Bebizonyosodott, hogy az ominózus végrendelet, amellyel felesége, Bognár Erzsébet örökölte a Szabadság-téren lévő emeletes ingatlant valódi, nem pedig hamisítás. Az ellene tett feljelentés 2001. május 25-én született, s egy olyan, Nagy-Románia Párt tagú ügyvéd tette meg, akiről közben kiderült, nincs is jogi végzettsége, ezért aztán börtönbe is került. Bognár Levente ellen 2006. december 7-én egyszer már megszüntették a bűnvádi eljárást, de egy évvel később a temesvári Ítélőtábla ezt semmisnek nyilvánította, így folytatódott az eljárás. Az eltelt évek során összesen 12, büntető- vagy polgári perben volt érdekelt az alpolgármester, míg most végleges döntés nem született arról, hogy az örökösödési okmány valódi. Az ügynek ezzel még sincs vége, most el akarják érni, hogy kilakoltassák a lakókat, akik továbbra sem hajlandóak bérleti szerződést kötni a tulajdonosokkal. A lakók gyakorlatilag illegálisan éltek ott anélkül, hogy szerződésük lenne vagy lakbért fizetnének. /Irházi János: Bognár-ügy. Megszüntették a bűnvádi eljárást az alpolgármester ellen. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

A magyar nyelvhasználat hiányát kifogásolja Marosvásárhelyen a Civil Elkötelezettség Mozgalom. A szervezet nyílt levélben szegezte Dorin Florea polgármesternek kérdéseit: miért nem kerültek magyar nyelvű közhasznú és tájékoztató jellegű feliratok a Tudor Vladimirescu negyedben nemrég megnyitott munkaponton, az itt dolgozó alkalmazottak miért nem tudnak válaszolni a magyar adófizetők nyelvén és miért nincsenek magyar nyelvű feliratok sem kifüggesztve? A szervezet figyelmeztet: az irodában elhelyezett egynyelvű táblák diszkriminálják a város magyar lakosságát. /A kétnyelvűséget kérik számon Dorin Floreatól. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Az alkotmányellenes cselekedetek szigorú büntetését javasolják a székelyföldi román szervezetek. A Hargita–Kovászna ASTRA szervezet, a Románok Civil Fóruma és Ioan Selejan ortodox püspök nyílt levélben üdvözölte Traian Basescu államfő székelyföldi kijelentéseit, miszerint alkotmányellenes a székelyföldi autonómia. Az aláírók aggodalmuknak adtak hangot, hogy a magyar elöljárók a román hatóságok ellen uszítanak. /Büntetnék a magyarokat a román civilek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos magyarázta szerepét, feladatkörét: transzmissziós szíjéhoz hasonlónak látja szerepét. Ez lehetőséget teremt arra, hogy akadálytalanul eljussanak a kisebbségi üzenetek az államelnökhöz és fordítva. Úgy érzi, ebben a tisztségben tud segíteni egy áldatlan helyzet megoldásában. Eckstein-Kovács Péter ott volt az RMDSZ SZKT ülésén. Nincs törvényes tiltás erre vonatkozóan, jegyezte meg. Az RMDSZ-en belüli politikában is meg szeretne maradni, ezt elfogadta Basescu. /Gazda Árpád: Eckstein-Kovács Péter: Transzmissziósszíj-szerepben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Nagykapuson a községi tanács menesztette Vincze Bandi György RMDSZ-es alpolgármestert. Mivel nem találtak semmi kivetnivalót Vincze Bandi György munkájában, eltávolítását azzal indokolták, hogy azok a román tanácsosok, akik tavaly júniusban támogatták őt, akkor már nem élvezték a pártok bizalmát, tehát az akkori szavazat nem tekinthető érvényesnek. A községi tanács új alpolgármestert választott a demokrata-liberális párti (PD-L) Gheorghe Iancu személyében. Vincze Bandi György elmondta, a tanácsos-leváltásokkal négy falu képviselet nélkül maradt, megpróbálnak 730 aláírást összegyűjteni a községi tanács feloszlatása érdekében. /N. -H. D. : Menesztették az RMDSZ-es alpolgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Hírlap elleni bojkottra szólította fel az állami vállalatokat és intézményeket, minisztérium, arra kérve őket, hogy a továbbiakban ne fizessenek elő, és ne is hirdessenek a lapban. Gyurcsány Bayer Zsolt Betelt a pohár címmel megjelent, a veszprémi gyilkossággal kapcsolatos publicisztikája miatt döntött így, amelyben az újságíró „gyilkos állatoknak” nevezte az elkövetőket. Ez a felhívása jó reklám volt a lapnak: az előfizetés az ellenállás jelképévé vált, s a tiltás két nap alatt hatezer új előfizetőt hozott a lapnak. Többezer szimpatizáns részvételével zajlott február 13-án a magyarországi Magyar Hírlapot ért miniszterelnöki támadás miatt, a sajtó- és véleményszabadság érdekében meghirdetett tüntetés Budapesten. A tüntetést a lap kezdeményezte. A tüntetésen Bayer Zsolt hosszan érvelt a cigány szó használata mellett. „A szavakat megfelelően kell érteni. Cigány a barátunk, akit szeretünk, s akire büszkék vagyunk, sőt megvédjük bármi áron. De cigány az is, aki javainkra s életünkre tör, s őróla is megmondjuk, hogy cigány” – nyilatkozta. A publicista, a Cotidianul román nyelvű lapnak adott interjújában azt is elmondta, „engem mindenki vehemens és szókimondó újságírónak ismer, s ha valami feldühít megírom. A veszprémi eset pedig, mint minden normális embert, engem is nagyon feldühített” – nyilatkozta. /Reklám lett a miniszteri bojkottból. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

„Megkezdődött a visszaszámlálás, csütörtök, péntek, szombat és pont. Nincs tovább. Egyelőre nincs Gutinmelléki Friss Újság” – olvasható a februártól megszűnt nagybányai magyar napilap utolsó lapszámának vezércikkében. A 2004-től újraéledt nagybányai szórványmagyar napilapírásnak befellegzett. „A valamikori Bányavidéki Fáklyát csak különböző, a kor divatos stratégiájával lehetett eladni. Az akkori újságárusok jóakaratától függött sokszor, hogy a magyar nyelvű hetilap felkerüljön az újságos bódé pultjára” – emlékeztetett a cikkíró. A Gutinmelléki Friss Újságot formailag az Opus Media Kft. adta ki. Áprilisban lesz öt éve, hogy a bányai napilap – a Szatmári Friss Újság helyi kiadásaként – beindult. Időközben a szatmári „anyalapot” eladták az osztrák tulajdonú Inform Média trösztnek, amelynek azonban nem kellett a kis példányszámú nagybányai „szegény rokon”. Gutinmelléki Friss Újság példányszáma kezdetben 1500 volt, majd 800-ra apadt. „Havi 85 millió régi lejes kiadást jelentett a lap fenntartása, amiből alig húszmillió jött vissza a bevételi oldalon. Ezt szponzorok segítségével sikerült valahogy pótolni, de a gazdasági válság miatt immár szponzoraink sincsenek” – panaszolta Vida Noémi ügyvezető. Az amúgy kis számú szerkesztői gárda szétszéledt, Hitter Ferenc főszerkesztővel és Farkas Zoltán szerkesztővel az élen. Nagybányán a megszűnt napilap mellett egy hetilap is „tengődik”, a Bányavidéki Új Szó, a Szatmár megyei Nagykárolyban pedig a Nagykároly és Vidéke működik. Napilapból vált hetilappá a kilencvenes évek elején a Temesvári Új Szó, amely javarészt hirdetésekből tartja fenn magát, szerény költségvetéssel, és szintén Temes megyében jelenik meg a Lugosi Hírmondó. Viszonylagos anyagi stabilitást élvez a Szilágy megyei hetilap, a Szilágyság; a legsikeresebb „szórványmagyar lapnak” ugyanakkor az egyben legnagyobb múlttal is rendelkező Brassói Lapok számít. Olyan erdélyi megyékben, mint Beszterce-Naszód, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény nem jelennek meg magyar nyelvű helyi periodikák; ott a legnagyobb példányszámban eladott magyar lap hagyományosan az Új Magyar Szó. /Salamon Márton László: Friss Újság, nincs tovább. Februártól nem jelenik meg a nagybányai magyar nyelvű napilap. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Február 15-én, vasárnap délelőtt hálaadó szentmisével fogadták a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király Templomban a múlt héten hazaszállított koncertorgonát. Háromszék legnagyobb hangszerét Svájcban gyártották, most Magyarországról szállították új helyére. A templomban Dávid György plébános azért mondott hálát, hogy a kétéves álom valóra vált, a több ezer darabra szedett hangszer a templom különböző termeiben vár összeszerelésre. A szállítmányt elkísérte Lukács Tamás magyarországi orgonaépítő mester, aki szerint, ha minden a tervek szerint halad, április végére nem csak az építés, hanem a behangolás is elkészülhet. Dávid György plébános a széles körű összefogás eredményének látja, hogy a 2007-ben alakult egyházközség ilyen hangszerrel bővülhet. Lőffi Gellért, a hangszer beszerzése és működtetése érdekében létrehozott Vox Celestis Orgonaegyesület elnöke az anyagi gondokról is szólt, az országos és helyi költségvetés elfogadásának késlekedése miatt ugyanis kölcsönhöz kellett folyamodniuk. /Ferencz Csaba: Hálaadó szentmisén fogadták a hangszerek királynőjét (Koncertorgona Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

Február 15-én, vasárnap Kolozsváron a Bánffy-palotában az áriaesten két kiváló, fiatal művész lépett fel: György Katalin (szoprán) és Nagy Zoltán (basszus). Kolcsár Péter zongoraművész kettős minőségben szerepelt: egyrészt szólistaként, másrészt pedig ő kísérte a fellépő művészeket. György Katalin a sepsiszentgyörgyi református kollégiumban érettségizett (2001), majd a kolozsvári zeneakadémián énekszakot végzett, jelenleg a Kolozsvári Magyar Opera énekkarának tagja. Nagy Zoltán a kolozsvári zeneakadémián végzett. Több énekversenyen vett részt. Nagy Zoltán mesteri tanulmányait Salzburgban kezdte, majd felkérésre részt vett egy meghallgatáson a bécsi Staatsoperben. Ennek eredményeképpen azonnal kétéves szerződést írt alá vele a rangos operaház vezetősége. /N. -H. D. : Fiatal művészek áriaestje. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceum szülői közössége által alapított Encyclopaedia Egyesület vezetősége néhai dr. Wolf Rudolf (1951–2008) történelemtanár és igazgató tiszteletére róla elnevezett díj alapítását határozta el. A díjat az iskola egyik tanára vagy volt tanára kapja, aki a líceum korán elhunyt igazgatójának szellemiségét ápolja, nevelési elveit követve eredményesen munkálkodik az „apáczais szellemiség” kialakítása érdekében. Az Encyclopaedia Egyesület ugyanakkor iskolamonográfiát szándékozik kiadni az iskola fennállásának 90. évfordulójára. /(Kelemen Csongor, véndiák): Wolf Rudolf díjat alapítottak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Kolozsvár új fotóklubja a nemrégiben bejegyzett Erdélyi Képírók Egyesülete (ERKE), vezetője Soós Attila fotóművész, aki majdnem két évtizednyi magyarországi képzést és munkatapasztalatot követően hazatért szülővárosába. „Hetente tartunk fotósműhelyt, és nagy a lelkesedés” – tájékoztatott az elnök, akinek távolabbi tervei között a havi rendszerességgel megrendezett kiállítások és különböző, például tárgy- vagy divatfotózással, de akár a szakmai tevékenység jogi vonzataival kapcsolatos tematikus képzések is szerepelnek. . /R. Kiss Kornélia: Közösség a mai képírókért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Négy Hunyad megyei településen mutatta be a hét végén a bukoviani Józseffalváról írt családtörténeti könyvét, Rudolf László, aki a Bátaszékre telepedett bukovinai székelyek leszármazottjaként több mint másfél évtizede kutatja e népcsoport múltját, gyökereit: Bukovinai székely falvak I. (Józseffalva) Könyve egy átfogó családtörténeti sorozat első kötete, melyben közel ezer józseffalvi család leszármazottai találhatják meg őseiket. Rudolf László a családkönyvek köteteit folyamatosan szeretné megjelentetni 2014-ig. Ezekben elsősorban az ősbukovinai falvak lesznek, alapítási sorrendben: Fogadjisten, Istensegíts, Hadikfalva, Józseffalva és Andrásfalva. A szerző a kirajzásokat is nyomon követi, és igyekezett mindenhova eljutni ahova a bukovinai székelyek kitelepedtek és feldolgozni az anyakönyveket. Tehát folytatja majd az Alduna vidékével: Hertelendyfalva, Székelykeve, Sándoregyháza, ezek önálló kötetben lesznek, aztán az 1884-es gyoroki kirajzás, utána a Hunyad megyei telepítés: Déva, Vajdahunyad, Csernakeresztúr, Sztrígyszentgyörgy. /Gáspár-Barra Réka: Rudolf László könyvbemutatója. Családfák Bukovinától Brazíliáig. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

„Tőkés Lászlóval számos jelentős kérdésben nem értünk egyet, de hiteles embernek tartjuk, aki egy bizonyos koncepciót képvisel a romániai magyarságon belül” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke annak kapcsán, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Tőkés László EP-képviselővel való február 16-i budapesti találkozóján kijelentette, „az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak és személyesen Tőkés Lászlónak köszönhetően kiváló esély van arra, hogy a következő ciklusban is hiteles, közbizalmat élvező emberek képviseljék az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben”. Markó szerint legalább két mandátumot szerezhet a romániai magyarság az Európai Parlamentben, de a szavazók sikeres mozgósításával akár hármat is. /Sz. A. : Markó: Tőkés hiteles. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Az RMDSZ és az EMNT vezetői február 22-én, vasárnap, Marosvásárhelyen írják alá a választási együttműködésre, a magyar összefogás listájának létrehozására vonatkozó megállapodást – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtóértekezletén. Az RMDSZ vezetője rámutatott, az erdélyi magyar közösség szempontjából nagyon fontosnak tartja a Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével kötött megegyezést. A létező nézetkülönbségek ellenére mindkét fél elfogadta a szolidaritás szükségességét, a brüsszeli jelenlét és a magyarság hosszú távú érdekképviselete érdekében. Traian Basescu államelnök hétvégi, székelyföldi nyilatkozatai kapcsán Markó Béla leszögezte, az RMDSZ szívesen lát minden ilyen látogatást – hiszen a román politikusok ritkán látogatnak a két megyébe -, de azt nem, hogy véleményt mondanak anélkül, hogy az ottani helyzetet ismernék. „Értékeljük az elnök azon szándékát, hogy megismerje Székelyföld problémáit, de azt nem tudjuk értékelni, hogy kampánycélokra használja ezeket a látogatásokat”- fogalmazott. /Vasárnap aláírják az RMDSZ–EMNT együttműködést. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

Szász Jenő elnök szerint a Magyar Polgári Párt (MPP) nem kívánja támogatni az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös választási listáját, és továbbra is az RMDSZ-en kívüli élet megtestesítője kíván lenni, ezt a szerepet vállalja majd a júniusi EP-választásokon is. Szász Jenő szerint koalíció lett volna szükséges ahhoz, hogy a nemzeti összefogás megszülessen. „Erősen él emlékezetünkben az élmény, mikor a szatmárnémeti Láncos-templomban gyülekeztünk Tőkés László hívására, miközben az RMDSZ néhány száz méterrel odébb éppen megfosztotta a püspök urat tiszteletbeli elnöki címétől. Nem hisszük, hogy az RMDSZ azóta javult volna, inkább tovább romlott, az erkölcsi válság tovább mélyült, a bizalmatlanság pedig erősödött” – fogalmazott a polgári párt elnöke. /Gyergyai Csaba: Szász Jenő: odalett az erkölcsi tőke. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

A székelyföldi megyék az utóbbi esztendőkben fejlődésnek indultak, az RMDSZ megkezdte ugyan a több évtizedes hátrány felszámolását, de a térség továbbra is viszonylag szegény, az ott élők aggódnak a megkezdett projektek sorsa miatt – fejtette bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Utalt Traian Basescu államfő székelyföldi látogatására, amelyen az államfő az RMDSZ-t okolta Kovászna és Hargita megye elmaradottsága miatt. Markó szerint az államfőnek nincs igaza, amikor az RMDSZ-t „szavazathajhásznak” nevezi. „Az erdélyi magyarság, azon belül a székelyek tudták, hogy miért szavaznak ránk, ismerik tevékenységünket, bíznak bennünk. Senkinek sincs joga ezt a szavazatot és támogatást megkérdőjelezni” – szögezte le a politikus. /Markó: Székelyföldön aggódnak a megkezdett projektekért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./