Sepsiszentgyörgy főterén, a volt megyei pártbizottság székháza előtt 1989 decemberében ezrek tüntetve néztek szembe a rájuk szegezett fegyverekkel, s követelték a diktátor és helyi kolomposainak azonnali távozását, a diktatúra felszámolását. A tüntetők meghatározó többsége magyar volt, mert Háromszék lakossága emberi emlékezet óta székelymagyar. A ‘89-es decemberi tüntetéssorozatban természetesen részt vett a románság is. Már akkor megfigyelhető volt, hogy többnyire ismeretlen jövevények rendezkedtek be a pártbizottság feldúlt irodáiba. Ők akarták átvenni a hatalmat, s napok teltek el, amíg sikerült az ideiglenes bizottságok testületeiben a nemzetiségi egyensúlyt megvalósítani. A történelem két évtized alatt is ismételheti önmagát. Február 8-án a történelmi magyar egyházak kezdeményezte sepsiszentgyörgyi tömegmegmozdulásba ismét ezrek kapcsolódnak majd be, követelve, hogy a bukaresti vezetés és ennek vidéki megbízottjai s helytartói tartsák tiszteletben azt a szabályt, hogy Sepsiszentgyörgy és egész Háromszék nemzetiségi arányainak megfelelően töltsék be az állami tisztségeket. Tiltakozunk a román megszállás, a gyarmatosítás, az új honfoglalás ellen! – írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Román honfoglalási kísérletek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Újabb szervezetek csatlakoztak a történelmi magyar egyházak felhívásához, és jelezték részvételüket Sepsiszentgyörgyön február 8-án, vasárnap egy órára tervezett tiltakozó megmozduláson. A magyarság arányos képviseletéért szervezett nagygyűlést a Volt Politikai Foglyok Megyei Szövetsége és közel húsz ifjúsági szervezet is támogatja Háromszék minden részéről. A tüntetésen várhatóan Hargita megyeiek is részt vesznek.,,Mi, fiatalok sem maradhatunk közömbösek, jogunk és kötelességünk beleszólni szülőföldünk sorsába, abba, ahogyan minket kormányoznak” ― áll a tizennyolc ifjúsági szervezet által aláírt nyilatkozatban. Az aláírók hangsúlyozzák: a 75 százalékban magyarok lakta megyében az intézményvezetők háromnegyedének magyarnak kell lennie. A közös nyilatkozatot számos vidéki ifjúsági szervezet aláírta, így baróti, bölöni, barátosi, bükszádi, kovásznai, szentléleki, mikóújfalusi, illyefalvi, középajtai fiatalok is támogatják a nagygyűlést, a szentgyörgyi vagy megyei ― az Erdélyi Magyar Ifjak, a Háromszéki Ifjúsági Tanács, a Sepsiszentgyörgyi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a Kovászna Megyei Diákönkormányzat, a Sepsiszentgyörgyi Magyar Diákszövetség, a Szentgyörgyi Ifjúsági Klub, a Turulmadár Ifjúsági Iroda, a Tone Troopers Ifjúsági Szervezet, a Junior Business Club ― szervezetek mellett. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Korodi Attila képviselő arra biztatja a Hargita megyei polgármestereket, vegyenek részt a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen. /Ott kell lennünk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Szomorúan tapasztalta a Magyar Polgári Párt, hogy a Kovászna Megyei Tanács elnöke nem védte meg a székely zászlót ― közölte Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. A lobogót a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának megbízásából Tulit Attila adta át tavaly nyáron a megyei önkormányzat elnökének a két alelnök jelenlétében. A székely zászlót és a megyezászlót Codrin Munteanu kormánymegbízott beiktatására eltávolították a megyei tanács gyűlésterméből. A beiktatási ceremónián Tamás Sándor elnök is utalt a lobogó eltávolítására, az új kormánymegbízottnak pedig egy megyezászlót is ajándékozott. Az MPP háromszéki szervezete javasolja a megyei tanács vezetőségének, hogy a székelység számára fontos jelképet az önkormányzat épületének homlokzatára tűzzék ki, onnan a prefektúra nem távolíthatja el. /Farcádi Botond: Székely zászlót a megyeházára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Kolozsváron tanácskoztak a Kolozs megyei magyar iskolaigazgatók, aligazgatók és a tanfelügyelőség magyar szakemberei. Török Ferenc tanfelügyelő a tanári állások jövő tanévbeli helyzetéről értekezett. Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzul a nyelvi és kulturális identitás megőrzéséről bszélt, majd támogatásáról biztosította a kulturális események szervezőit. Szőcs Judit, a Gál Kelemen Oktatási Központ igazgatója jelezte, március 28-án a magyar és a román oktatási minisztérium szakemberei Kolozsváron tanácskoznak a magyar nyelvű oktatás gondjairól. /N. -H. D. : Román–magyar miniszteri találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Dr. Kelemen Atilla, a megyei RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ Maros megyei elnökségéhez, a Maros megyei történelmi egyházak vezetőihez és a nyolcadikos magyar diákokhoz szóló felhívást tett közzé. Az RMDSZ, az RMPSZ megyei szervezetének és a történelmi egyházak vezetőinek közös közbenjárása eredményeként sikerült kiigazítani a Megyei Tanfelügyelőség kilencedik osztályos beiskolázási tervét, oly módon, hogy az idén nyolcadik osztályt végző diákok 67 kilencedik osztályban tanulhatnak tovább anyanyelvükön. Köszönetet mondanak mind a szakmai szervezetnek és az aláírásgyűjtést támogató egyházaknak, mind az aláírásukkal hozzájáruló, felelősen gondolkodó magyaroknak. Ugyanakkor fokozottabban oda kell figyelni a magyar anyanyelvű gyerekek iskoláztatására is, hiszen a tavalyi beiskolázások során nem sikerült minden betervezett magyar osztályt beindítani. Különösen a szórványtérségekben – Segesvár, Dicsőszentmárton, Marosludas, Radnót, Nagysármás és Szászrégen körzeteiben – egyre gyakoribb, hogy a magyar anyanyelvű gyerekeket román osztályokba íratják. /Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

1945. január 30-án egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren elsüllyesztette a menekülteket szállító német Wilhelm Gustloff hajót. Kilencezer ember vesztette életét, főként nők és gyermekek. Ez volt a legnagyobb tengeri katasztrófa, sokkal súlyosabb, mint a Titanic elsüllyedése. A világ azonban nem tudott minderről. Günter Grass Nobel-díjas német író kisregényében (Rákmenetben) az egykori német keleti területekről való menekülés története szerepel. Grass azonban nemcsak minden idők legnagyobb hajókatasztrófáját mondja el, hanem az össznémet tabu történetét és hatását is, hogy senki nem akart erről a történetről hallani Nyugaton, Keleten pedig főleg nem. A hallgatás csak akkor tört meg, amikor lebontották a berlini falat, és Helmut Kohl német kancellár véglegesnek ismerte el a német keleti határt. Az utóbbi időben az eddig tabuként kezelt témák is megjelennek a német közbeszédben: a második világháború alatt Németországot ért légibombázások és a tömegméretű menekülések az egykori német keleti területekről. A Wilhelm Gustloff hajóra egy szovjet tengeralattjáró három torpedót lőtt ki. Ugyanaz a szovjet tengeralattjáró február 9. éjszakáján elsüllyesztette a Steuben utasszállító gőzöst. A fedélzeten tartózkodó kb. 5 ezer német menekültből csak alig hatszázat tudtak kimenteni a jéghideg vízből. Április 16-án a „Goya” motoros hajót torpedózták meg a szovjetek, az azon menekülő 6220 emberből 165 élte túl a támadást. A három hajón a német menekülők vesztesége mintegy 24 ezer fő volt. /A Wilhelm Gustloff elsüllyesztése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Elhagyta a sepsiszentgyörgyi Charta nyomdát a Berecki Harangszó független művelődési és közéleti havilap 2009-es évkönyve, sorban a kilencedik. A Balogh András által szerkesztett évkönyv a berecki polgármesteri hivatal anyagi támogatásával készült. A Berecki Harangszó folyóirat januári számával megjelenésének tizedik évfolyamához érkezett. /(Iochom): Megjelent a Berecki Harangszó évkönyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

A párizsi Louvre, az amszterdami Rijksmuseum valamint a Brit Nemzeti Könyvtár mellett mostantól a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből származó tárgyak fotóit és leírását is megtalálhatják az érdeklődők az Európai Digitális Könyvtár adatbázisában, az europeana.eu portálon. /(vop): A Székely Nemzeti Múzeum az Európai Digitális Könyvtáron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./ http://www.europeana.eu/portal/briefdoc.html?tart=1&view=table&query=muzeul+national+secuiesc

Orbán Balázsra emlékeznek több helyen, szülőfalujában, Székelylengyelfalván február 7-én, Székelyudvarhely főterén pedig, ahol 1995-től áll a Hunyadi László megmintázta egész alakos Orbán Balázs-szobor, február 8-án. Szerte a Kárpát-medencében felidézik „a legnagyobb székely” helytállását, értékes életművét. A veszprémi PéterPál Könyvkiadó közelmúltban megjelentetett szép kötete, Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Erdély – Székelyföld felcímű honismereti album sorozatának 24. darabja Orbán Balázsnak állít méltó emléket. /N. M. K. : Orbán Balázsra emlékezünk. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

John Martin – erdélyi ismerősei számára Stern Jancsi – Sorsvállalás című könyve életregény, illetve tényregény, az embert nyomorító huszadik századról szól. A kötet utolsó sorai a Sorsvállalás krédóját tartalmazzák: „Vállaltam először zsidó sorsomat, majd keresztény életemet. Születésemtől pedig halálomig magyarságomat. ” 1944. június 2-án az amerikai bombázók 1200 bombát dobtak le Kolozsvárra. Találat érte a vasútállomást, a vasúti műhelyeket, a cipőgyárat, az acélárugyárat, a gyufagyárat, a Marianum leánygimnáziumot, a református Diakonissza kórházat. Elpusztult, vagy kárt szenvedett ezernél több lakóház. Azután következett a zsidók deportálása. Auschwitzban a zsidó kápók is kegyetlenek voltak. John Martin a lágerből való szabadulása után egyszer belépett egy templomba. Itt élte meg azt az élményt, mely meghatározta további életét. Ránézett a Jézus szoborra, „annyi erő sugárzott ebből az alkotásról, hogy nem tudtam a szemem levenni róla (...) A főalak egyik keze áldást osztón emelkedett felém (...) Lassan magamhoz tértem. Kimentem a templomból. Akkor még nem tudtam, hogy Krisztus ezentúl mindig bennem, velem lesz. ” /Csávossy György: Erdélyi sors az egyetemesség tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Január 28-án a kolozsvári Verbum Kiadó székhelyén kettős könyvbemutató volt, Sebestyén Péter és Szőcs Béla egy-egy új könyvét ismerhették meg az érdeklődők. Gál György Attila, a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület gondnoka hangsúlyozta, hogy ez a második alkalom, amikor a kiadó saját könyveiből tartanak bemutatót. Szőcs Béla nyárádszeredai plébános Használjátok fel Isten kegyelmét! című sorozatának 2007-ben megjelent első kötete az advent-karácsonyi időszakra szóló elmélkedéseket tartalmazza, míg a 2008-ban megjelent második kötet a szerző nagyböjti és húsvéti elmélkedéseit hozza. A most bemutatott harmadik kötet az évközi időre kínál gondolatokat. Sebestyén Péter marosvásárhely-szentimrei plébános új könyve egy rádiós sorozat elhangzott anyagát gyűjtötte egybe. A Marosvásárhelyi Rádió ökumenikus vallási műsorában elhangzott elmélkedéssorozat tavaly októberben ért véget. /Vass Csongor: Kettős könyvbemutató a Verbum Kiadónál. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 8./

„Koszovót illetően Románia álláspontja változatlan, vagyis továbbra sem ismeri el a tartomány függetlenségét” – nyilatkozta Cristian Diaconescu, Románia külügyminisztere. Az EP-képviselők úgy döntöttek: Koszovó függetlenségét helyes lenne elismerniük azoknak az uniós tagállamoknak is, amelyek ezt eddig nem tették meg. Koszovót eddig 27-ből 22 EU-tagország ismerte el, Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia nem. /Mihály László: Nem tágít a román külügy Koszovó-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Február 8-án, vasárnap Sepsiszentgyörgyön a prefektúra épülete előtt zajlott a tüntetés, a történelmi magyar egyházak felhívására körülbelül ötezren gyűltek össze, hogy felemeljék szavukat a román kormány ,,gyarmatosító” szándékai ellen, és kifejezzék igényüket Székelyföld területi autonómiája iránt. A nagygyűlés résztvevői nevében Dénes Csaba református esperes, Albert Álmos RMDSZ-es szenátor, Kulcsár-Terza József a háromszéki MPP nevében tízpontos petíciót iktatott a kormánymegbízotti hivatalban, amelyet az államfői hivatalhoz, a kormányhoz és az Európai Parlamenthez is eljuttatnak. Ebben követelik többek között az etnikai arányos képviselet biztosítását a központi és helyi állami intézményekben, az állami támogatású önálló magyar egyetem létrehozását, az etnikai arányok megváltoztatását célzó betelepítések leállítását, az elkobzott egyházi és közösségi vagyon gyorsított visszaszolgáltatását és Székelyföld területi autonómiáját. A tiltakozó megmozduláson számos politikus, honatya, megye- és városvezető részt vett, csak az egyházak képviselői mondtak beszédet. Ünneplőbe öltözött emberek érkeztek székely zászlóval, piros-fehér-zöld lobogókkal, táblákkal a prefektúra előtti térre, ahol a rétyi fúvószenekar dallamai mellett a jelenlevők mindig tapssal várták az újonnan érkezőket. És a tömeg egyre csak nőtt, vidékről is érkeztek buszok, a Hargita megyeiek is eljöttek (jelen volt többek között a Hargita megyei tanács elnöke, Korodi Attila képviselő vagy Sógor Csaba európai parlamenti képviselő).,,A megoldás: az autonómia” – hirdette több tábla magyar, román és angol nyelven, másokon meg: Területi autonómiát a Székelyföldnek, Magyar intézményvezetőket, Tartsák be az etnikai arányosságot.,,Nem csak voltunk, hanem vagyunk, és akarunk lenni” – szögezte le köszöntőbeszédében Hajdu János római katolikus főesperes, majd Petőfi Sándor szavait idézve mondta: rabok többé nem leszünk. Dénes Csaba református esperes hangsúlyozta: atyáink örökségét nem hagyjuk, felemeljük szavunkat a hatalmi önkény ellen. Kovács István unitárius lelkész emlékeztetett: hasonló kordonok mellett állt a tömeg ezelőtt húsz évvel is, amikor a diktatúrával szegült szembe. Nemes Levente színművész egy Reményik-költemény elszavalásával tette ünnepélyesebbé a hangulatot, majd Papp Attila református lelkész szólalt fel, hangsúlyozva: a nagygyűlés tanúskodik arról, hogy van jogunk otthon lenni. Egyúttal felolvasta az egyházak, a civil szervezetek, az RMDSZ és az MPP közös nyilatkozatát.,,A magyar intézményvezetők leváltásával veszélybe kerül a nyelvi szabadság, az autonómia, a magyar jövő folytonossága Székelyföldön. (…) Nem fogadhatjuk el a gyarmatosítást, nem fogadjuk el, hogy Bukarestből megkérdezésünk nélkül rólunk döntsenek, nem fogadjuk el, hogy megalázzanak, hogy hátrányos helyzetbe hozzák székely népünket” – hangzott el. Nemes Levente olvasta fel a tízpontos petíciót is. /Farcádi Botond: Ezrek vonultak utcára (A magyar intézményvezetőkért és a területi autonómiáért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./ A petíció szövege: Petíció Románia Államelnöki Hivatalához, Románia kormányához, az Európai Parlamenthez. Mi, a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen részt vevők felháborodással tapasztalva, hogy a parlamenti választások után mind a román kormány, mind az államelnök részéről felerősödtek a magyarellenes megnyilvánulások, tudatában annak, hogy Székelyföld autonómiája több évszázados múlttal rendelkezik, emlékeztetve, hogy a modern román állam megszületési alapokmányában is garantálták a székelyföldi területi autonómiát, amely a legsötétebb kommunista időkben is – csorbított jogokkal ugyan, de – létezett, figyelembe véve az Európai Unió országaiban biztosított autonómiaformákat, valamint a kollektív kisebbségi jogok elismerését, amelyek az etnikai közösségek közötti békés együttélést szavatolják, követeljük: 1. az etnikai arányos képviselet biztosítását a központi és helyi állami intézményekben; 2. az irányított, nyílt vagy burkolt betelepítések leállítását, amellyel az etnikai arányok megváltoztatását célozzák; 3. Székelyföld gazdasága szándékos elsorvasztásának megállítását és a méltányos infrastrukturális fejlesztéseket; 4. az elkobzott egyházi és közösségi vagyon gyorsított visszaszolgáltatását; 5. a militarizált egységek bővítésének leállítását és az ország más régióihoz hasonlóan a katonai egységek ingatlanjainak átadását a helyi önkormányzatoknak; 6. állami támogatású önálló magyar egyetem létrehozását; 7. a román nyelv mellett a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként való elismerését; 8. a kollektív jogok elismerését és kiszélesítését; 9. Székelyföld területi autonómiáját; 10. Traian Basescu államelnök vonja vissza a székely népet sértő kijelentéseit. /Petíció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Hát ne hagyd elveszni, Erdélyt, Székelyföldet, Istenünk... Mert ha Székelyföld elveszett, akkor Erdély, az erdélyi magyarság jövője is odalesz, írta Sylvester Lajos a Sepsiszentgyörgyön tartott tüntetés kapcsán. Azért tüntettek a történelmi magyar egyházak papjainak-lelkészeinek mondatait hallgatva, himnuszainkat énekelve az összesereglett ezrek, hogy a bukaresti politikai hatalom vegye tudomásul, hogy mi ezen a tájon itthon vagyunk. /Sylvester Lajos: Ne hagyd elveszni... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

A hét végén az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa felhívással fordult a kormányhoz, illetve a két kormánypárt vezetőjéhez a magyar intézményvezetők leváltásának ügyében, melyben kifejtették, ,,a kormány eddigi, valamint az ezután várható intézkedései veszélyeztetik az elmúlt közel két évtized alatt demokratikus eszközökkel kivívott kisebbségi jogainkat”, ezért azt kérik a kormánykoalíciótól: vegyék figyelembe mind az ország törvényeit, mind a megyében élő nemzeti közösségek számbeli arányát, és tartsák meg a dekoncentrált intézmények jelenlegi vezetőit; a koalíció használja ki a parlamentben levő túlnyomó politikai többségét, és állítson fel egy egyértelmű ütemtervet a tényleges decentralizáció megvalósítására, valamint hozzák nyilvánosságra Hargita megyére vonatkozó szándékukat. /RMDSZ-felhívás a kormányhoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

A tüntetések érvrendszerei alapján úgy tűnik, mintha az eltelt másfél évtized alatt semmi sem változott volna Romániában. 2009 februárjában tüntettek Sepsiszentgyörgyön a prefektúra előtt a Boc-kormány feltételezett szándékai ellen, miszerint a megyei kormányhivatalok éléről le akarja váltani a magyar tisztségviselőket, a Kovászna megyei magyar prefektust már leváltották. A tüntetésen szép számban megjelentek csíkszeredaiak. Tizenhat esztendővel ezelőtt, 1993 áprilisában, Csíkszeredában tüntettek a prefektúra előtt a Vacaroiu-kormány szándéka ellen, hogy leváltja a Hargita és Kovászna megyei magyar prefektusokat, és cserék lesznek a megyei kormányhivatalok élén is. A tüntetésen szép számban megjelentek sepsiszentgyörgyiek. Az 1993-as tüntetésen elhangzott érvek: a hagyomány- és szokásjog megköveteli, hogy a kisebbségi közösségek saját soraikból kinevezettek által vezettessenek. A megyei kormányintézmények vezetői tisztségeinek betöltése nem tükrözi a lakosság etnikai arányait. A felszólalók beszéltek arról, hogy voltaképpen huszadik század végi gyarmatosítás mindaz, ami történik. A 2009-es tüntetésén, a különböző tiltakozó szövegekben, ugyanezek az érvek ismétlődtek meg. Néhány különbség azonban felfedezhető. Akkor a megyei és helyi tanácsosok kilátásba helyezték együttes lemondásukat. Most erről szó sem volt. Akkor a tüntetéseket, tiltakozásokat az RMDSZ szervezte. Most az egyházak szervezték, az RMDSZ és az MPP csatlakozott hozzájuk. 1993-ban a tüntetéseknek, tiltakozásoknak nem volt semmi hatásuk. A lap főmunkatársa szerint mégis vannak változások: „EU- meg NATO-tag lettünk”, bárhová lehet szabadon utazni. Ezért „csípjünk le egy picit a búskomorságból” – ajánlja Székedi Ferenc. /Székedi Ferenc: Párhuzamok! – Párhuzamok? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Pető Csilla Bihar megyei parlamenti képviselő az RMDSZ „árnyékkormányában” az oktatás és az ifjúsági témák felelőse korábban szaktanfelügyelőként dolgozott Nagyváradon. A Tanügyminisztérium kisebbségi főosztályának az államtitkára egy román nemzetiségű hölgy lett, ez mindnyájunkat megdöbbentette, mondta Pető Csilla. Basescu államfő budapesti látogatásakor nyitottnak mutatkozott arra, hogy a románt idegen nyelvként tanítsák a kisebbségieknek Romániában. Ezt Basescu már tavaly is elmondta kovásznai látogatásakor. Ehhez az első lépés az lenne, hogy a tantervet meg kellene változtatni. /Szűcs László: Távol maradni egyenlő a lógással. „Újoncavató” beszélgetés Pető Csilla Bihar megyei parlamenti képviselővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Az RMDSZ árnyékkormányt alakított, hogy megfigyelje a kormány tevékenységét. A megfigyelők megfigyelői mi, gyalogmagyarok vagyunk, akik szemmel tartjuk az RMDSZ-t és megfigyeljük, hogy mi a fenét, hogyan, mikor, hol tesznek értünk, mikor csapnak le a minisztériumokra, írta a lap munkatársa. Azonban az RMDSZ ténykedését is árgus tekintetek figyelik, a titkosszolgálatok. Irházi János újságíró kijelentette, nem érdeklik a megfigyelés eredményei. A megfigyelés, beépített szemek és fülek nélkül nem lesz több egyszerű sajtószemlénél. Az RMDSZ-nek nincsenek a minisztériumokba beépített fülei és szemei, ezeket épp most rúgják ki. Az új magyar megfigyelők olyasmit fognak figyelgetni és elmondani, aminek nyilvánosságra hozatalának ők sem örültek volna 2004-2008 között, amikor a minisztériumokban ültek. Ezért nem érdekelnek a megfigyelések eredményei, írta Irházi János. Ehelyett a kijelölt árnyékminiszterek elbeszélgethetnének a gyalogmagyarral. /Irházi János: Megfigyelősdi. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

Tőkés László püspök, EP-képviselő cáfolta azokat a magyarországi sajtóhíreszteléseket, amelyek szerint a júniusi EP-választásokon a legnagyobb magyarországi ellenzéki párt, a Fidesz listáján kívánja jelöltetni magát. Elmondta: az EP-jelöltállításról nem tárgyalt a Fidesszel. Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Tőkés problémája: „semmiképp nem akarja az RMDSZ »pozícióját erősíteni«„, Az ügyvezető elnök megismételte: a szövetség továbbra is fenntartja ajánlatát, hogy Tőkés László első helyen induljon az RMDSZ listáján. /Lokodi Imre: Tőkés nem indul a Fidesz listáján. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta. Mircea Dusa Hargita megyei szociáldemokrata képviselő az RMDSZ-es politikusok kérdését azzal hárítja, hogy arról inkább Mircea Geoana pártelnöknél érdeklődjenek, hiszen a közintézmények vezetőiről Bukarestben döntenek. Ugyanakkor Bukarestben a hatalomra jutott pártok vezetői azzal tolják tovább a kérdést, hogy a kormányintézmények vezetői tisztségére a megyei pártvezetéstől várják a javaslatokat. /(Horváth István): Kelemen Hunor szerint pártelnöke mögé bújik Mircea Dusa. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Stratégiai megbeszélés-sorozaton fogadta a csíki, gyergyói és udvarhelyszéki polgármestereket Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke. A konzultációkon a megyei infrastruktúra fejlesztésének lehetőségeiről, a költségvetési megszorítások következményeiről és a nyelvi jogok tiszteletben tartásáról egyeztettek. Borboly arra figyelmeztette a településvezetőket, hogy 2008-hoz képest idén dologi kiadásokra 15 százalékkal költhetnek kevesebbet az önkormányzatok, és 50 százalékkal kevesebb pénz jut majd a különböző szolgáltatások, javak vásárlására. A konzultációkon elhangzott, a megyei önkormányzat évi 20 km útszakasz építésére rendelkezik anyagi forrásokkal. Az ülésen kitértek arra is, hogy a rendőrőrsök épületeire magyar nyelvű felirat is kerüljön. /Egyeztettek a településvezetők. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

Az összefogás és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta a csángó magyarok védelméért Gál Kinga EP-képviselő a február január 7-én Budapesten megrendezett XIII. Csángó Bálon, amelynek díszvendége Kallós Zoltán néprajzkutató volt. Az EP-képviselő megnyitóbeszédében kiemelte: a civil összefogás, az embertől emberig tartó kapcsolat az, „ami átvinni látszik a csángókat a túlsó partra”. A rendezvényen felolvasták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nyilatkozatát, amelyben a csángó magyar oktatás mellett szálltak síkra. Kifejtették: tűrhetetlen és tarthatatlan, hogy egy uniós országban a csángóknak még a puszta nemzeti hovatartozását is tagadják, megkérdőjelezik. A nyilatkozat szerint az EMNT stratégiai programot hirdet a moldvai csángók védelmében, mert a hivatalos állami szervek a mai napig akadályozzák az anyanyelv elsajátítását segítő programokat. A színpadi műsor Kallós Zoltán világhírű néprajzkutató munkásságára épült, aki évtizedeket töltött a csángó kultúra tanulmányozásával. Az idei bálon először mutatták be a „csángó kultúra követeit”: 2008-ban Nyisztor Ilona népdalénekes a Csángó Kultúráért díjat, Iancu Laura fiatal költő a Tokaji Írótábor nagydíját kapta meg. Tánczos Vilmos néprajzkutató és Pécsi Györgyi irodalomtörténész és kritikus mutatta be tevékenységét, Csoma Gergely fotóművész, szobrász Pataki János Csángók – Az elfelejtett magyarok című könyvét ismertette. /Összefogás a csángók védelméért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

Az 1989-es forradalom kitörésének huszadik évfordulójára, 2009. december 15-re tervezik a bemutatóját annak a dokumentumfilmnek, amely a temesvári események mögé próbál bepillantást nyerni, egy kanadai–német–magyar stáb révén. A Drakula árnyéka – A romániai forradalom kitörésének valódi története című film – az interneten máris futó szöveg szerint – „hátborzongató hidegháborús történet a véres romániai forradalom 1989. december 15-i kitöréséről, amikor Tőkés László akkori temesvári lelkész hívei a templom köré csoportosultak, hogy védelmet nyújtsanak számára a katonaság és a román titkosrendőrség, a Securitate ellen”. Mint azt a film producere-forgatókönyvírója-rendezője, Szőczi Árpád Berlinben dolgozó kanadai újságíró elmondta, az 1989-es események óta első ízben sikerül megszólaltatni a romániai forradalmat kiváltó titkos küldetés valamennyi szereplőjét. A dokumentumfilmet többek között a Deutsche Welle és a Duna Televízió sugározza; a dokumentumfilm hosszabb, 80 perces, magyar nyelvű verziójának bemutatója december 15-én lesz a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az események sorozata egy Montrealból irányított titkos küldetéssel indult, 1989. márciusában. Két francia-kanadai Temesvárra utaztak, hogy titokban tévéinterjút készítsenek Tőkés Lászlóval. A teljes történet: hogy hogyan csempészték ki a felvételeket, hogyan kerültek azok adásba, és végül hogyan kényszerítették Ceausescut Tőkés László kilakoltatására, most kerül először napvilágra. Két évvel ezelőtt, a Szekuritate-archívumok megnyitása kapcsán született meg a döntés a filmről. /Salamon Márton László: Megfilmesített Temesvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Kutatóközpontot hozna létre a gyulafehérvári Batthyaneumban Theodor Paleologu művelődési miniszter, aki február 7-én tárgyalt Jakubinyi György római katolikus érsekkel a könyvtár sorsáról. A találkozón Batthyány Ignác alapító püspök 1789-ben íródott végrendelete is szóba került, aki a gyűjteményt „az egyházra és az Erdélyi Fejedelemségre” hagyta. A miniszter kifejtette, értelmezésében az Erdélyi Fejedelemség jogutódja a román állam. Fontosnak tartja, hogy az ingatlanban egy kutatóközpont működjön, és reméli, ez ügyben sikerült egyezségre jutni az egyházzal. A gróf Batthyány Ignác püspök által 1794-ben alapított Batthyaneum számos értékes kéziratot tartalmaz. Az ingatlant 1998-ban kormányrendelettel kapta vissza az egyház, azonban a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezete által indított per során a bíróság úgy döntött, hogy a román állam is társtulajdonosa. /Batthyaneumi kutatás? = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./ Emlékeztető: A katolikus főpapokat jóformán be sem engedik az intézménybe. Marton József teológiai történészprofesszor nemrég kijelentette: az egyes könyvek tanulmányozása végett magának a tulajdonost képviselő Jakubinyi György érseknek is a bukaresti Román Nemzeti Könyvtár írásos engedélyére van szükség, amely gyakorlatilag beszerezhetetlen. /Tibori Szabó Zoltán: Batthyaneum: nem tudja használni könyvtárát az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), 2006. júl. 18./

Február 7-én 37. alkalommal szervezték meg a hagyományos aradi magyar bált, ezúttal a Central Szálló éttermében. A szervezők, dr. Túsz Ferenc, Bálint György és Szabó Mihály mindent megtettek az önfeledt szórakozásának a biztosításáért, tombolanyereményeket is kisorsoltak. /Balta János: 37. magyarbál Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

Harmadik alkalommal rendezték meg a Puck bábszínház napját Kolozsváron. Az ünnep tiszteletére a magyar tagozat a Szegény Dzsoni és Árinka című bábdarabot, a román társulat pedig A kis kakas gyémánt félkrajcárja előadást vitte színre. Varga Ibolya, a magyar tagozat rendezője elmondta, hogy az 1950-es években három magyar bábtársulat alakult az országban. A Szegény Dzsoni és Árinka előadásával Lázár Ervin, a darab szerzőjének emléke előtt is tisztelegnek, hiszen a meseíró, aki még élt, amikor ez a bábjáték először került műsorra, lemondott a szerzői jogokról a kolozsvári magyar társulat javára. /Varga Melinda: Emlékezetes bábünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Árpád-csúcs kirándulásra mentek február 7-én az Erdélyi Kárpát Egyesület – Kolozsvár 1891 tagjai. Jubileumi rendezvényre készülődtek, megemlékeztek arról, hogy 110 évvel ezelőtt, 1899-ben készült el az EKE első, kék színjelzésű ösvénye, amely a turistákat a vezette Kolozsvár környékének legmagasabb pontjára, az Árpád-csúcsra (Peana – 833 m). Vekov Károly elnök spontán ötleteként a rendezvény végül csendes tüntetéssé alakult az Árpád-csúcs megmentésének érdekében. Szakács Éva EKE-tag önzetlen segítségével a kétnyelvű plakátok elkészültek. /Tóthpál Tamás: Adjátok vissza hegyünket, az Árpád-csúcsot! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Február 7-én a pécskai RMDSZ székházában, nyolc alapító taggal létrejött a Fiatal Magyar Gazdák Egyesülete, amelynek elnöke ifj. Zágoni Szabó András, alelnök Tóth Barna. Elsődleges céljuk, hogy a negyven év alatt pécskai gazdákat összetartsák, programokat szervezzenek számukra, képviseljék érdekeiket. Távlati céljuk, hogy példát mutatva, a megye más településen is megalakuljanak a fiatal gazdák egyesületei, majd végül egy megyei szervezetbe tömörüljenek. /Irházi János: Egyesületet alakítottak Pécskán a fiatal magyar gazdák. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

A marosvásárhelyi Cantuale Énekegyüttest köszöntötték Erdőszentgyörgyön, akik a helyi Bodor Péter Művelődési Egyesület meghívására a marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör díszvendégeként érkeztek. Kovrig Magdolna egyesületi elnök, Bölöni Domokos újságíró, Baricz Lajos papköltő, Sebestyén Péter plébános, Ráduly János /több könyv szerzője/ szólaltak fel a műsor keretében. Fokozta a hangulatot Bölöni Domokos harsány hahotával fogadott humoreszkje. /Damján B. Sándor: A tízéves Cantualét ünnepelték. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Sztánán február 6-a és 8-a között szervezték meg a hagyományos farsangi ünnepséget. A magyarországi vendégek, az itthoniak és a sztánaiak is jól érezték magukat. A szervezők és a vendégek egyaránt arra emlékeztek, hogy 95 évvel ezelőtt, 1914. február 1-jén Kós Károly meghívására ide látogatott, és a falu jelenlegi közösségi házában mulatott Móricz Zsigmond író. A farsangi bevételt idén a közösségi házban berendezendő orvosi rendelő kialakítására fordítják. A Kós Károly-féle 1914-es ünnepség folytatásaként 2001. februárjában, Papp Hunor tiszteletes vezetésével ismét megszervezték Sztánán a farsangi programot. Azóta évről évre gazdag program várja a sztánai farsang iránt érdeklődőket. A fiatalok Tamási Áron Ördögölő Józsiás című színművét adták elő. A farsangi rendezvény programjában első alkalommal szerepelt a bábszínház. /Ferencz Zsolt: Sztánai farsang az egymásra találás jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./