Az Európai Bizottságnak (EB) nincs hatásköre arra, hogy átfogó kisebbségvédelmi politikát érvényesítsen a tagországok tekintetében, de a hátrányos megkülönböztetéssel szemben fel tud lépni – hangsúlyozta Jacques Barrot, az EU igazságügyi biztosa február 3-án Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) vitájában. A vitát Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője, az EP-n belül működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke kezdeményezte. A nemzeti kisebbségek, a romák és a bevándorló közösségek európai szintű védelméről folytatott eszmecsere több résztvevője sajnálattal állapította meg, hogy határozathozatalra ezúttal nem kerül sor, a problémákat nem állásfoglalás-tervezet, hanem csak az EB-hez intézett kérdések sora veti fel. A témában pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő összefogás alakult ki a magyar EP-képviselők között. A fideszes Gál Kinga, az SZDSZ-es Szent-Iványi István, a szlovákiai néppárti Bauer Edit, a néppárti Sógor Csaba, valamint Tőkés László egyaránt felszólalt a vitában. Több román és néhány más országbeli EP-képviselő ellenezte a területi autonómia gondolatának felvetését. A románok különösen nagy számban méltatták saját országuk kisebbségi politikáját. Egy szlovák képviselő arra utalt, hogy Szlovákiában éppen ezen a napon fogadtak el törvényt a földrajzi neveknek a tankönyvekben kisebbségi nyelven történő feltüntetéséről. Egy másik azt panaszolta fel, hogy a magyarországi szlovákoknak sokkal kevesebb a joguk, mint a szlovákiai magyaroknak. A kisebbségi jogok szorgalmazói szerint a szubszidiaritás elvét követve –mód nyílhat az autonómiatörekvések teljesítésére. Mások ebben az állami egység felbomlásának veszélyét látták, elzárkóztak a kisebbségi kollektív jogok érvényesítésétől. /Háttér. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ A vitában a magyar felszólalóknál is többen kértek szót a román képviselők sorából. A magyar képviselők a kisebbségi kollektív jogok, illetve az autonómia ügye mellett foglaltak állást. Gál Kinga (FIDESZ) rámutatott, hogy a kisebbségi közösségi problémák pusztán emberi jogi és diszkrimináció-ellenes intézkedésekkel nem rendezhetők – ennél többre van szükség. Winkler Gyula (RMDSZ) „a többségi és kisebbségi konszenzuson alapuló autonómia-formákat” nevezte a legjobb útnak a kisebbségi kérdés megoldása irányába. A román felszólalások többségi értetlenségről és előítéletes elfogultságról, nem egy esetben pedig kifejezetten rosszindulatról árulkodtak. Dragos Florin David képviselő azzal érvelt a magyar autonómia ellen, hogy: „hova jutnánk, hogyha az egy milliónyi román munkavállaló autonómiát igényelne magának Spanyolországban?” (sic!). Adrian Severin volt román külügyminiszter szerint „az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének megkettőzése káros volna, és konfúziót okozna” (sic!). A román képviselők tudatták, Románia „példa- és modellértékű módon” megoldotta a kisebbségi kérdést, és ezen a téren túlszárnyalta Európát. Jacques Barrot jogi főbiztos ismételgette, hogy az EU kizárólag a diszkrimináció ellenében léphet fel, és nincsenek jogi eszközei a kisebbségi nemzeti közösségek védelmére. Tőkés László felszólalásában kifejtette, fájdalmas, hogy kellő frakció-támogatás hiányában a közvita határozathozatal nélkül végződik, és továbbra sem nyílik lehetőség egy EU-kisebbségvédelmi keretegyezmény elfogadására. Tőkés László a nacionál-kommunista időkre emlékeztető, diktatórikus álláspontnak és Európától idegen, demokrácia-ellenes megnyilatkozásnak tartja Traian Basescu román államelnöknek az erdélyi magyarok kollektív jogok és autonómia iránti jogos igényét visszautasító budapesti kijelentéseit. /Kisebbségi vita az EP-ben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./ A vitában Gál Kinga az Európai Néppárt fideszes képviselője is felemelte szavát az autonómia ügyében. Hangsúlyozta, ameddig bármilyen más – a diszkrimináció tilalma által védett, a társadalomban kisebbségben élők – esetében erőteljes az érdekérvényesítés, addig a hagyományos nemzeti kisebbségek esetében szégyenlős az európai jogvédelem, és még szégyenlősebb a politikai akarat. Pedig e közösségek léte az Unióban nem politikai, hanem ténykérdés. Milliók élnek az Unióban, akik nem bevándorlók. Úgy élnek itt Európa tagállamaiban, hogy, egy tapodtat sem mozdultak őseik földjéről – csak éppen a XX. századi történések folytán az országaik határai vonultak el fölöttük, mint a másfél milliós lelket számláló erdélyi magyarság esetében Romániában. Ki kell mondani, hogy ezen közösségek problémái nem rendezhetőek csupán általános emberi jogi, vagy diszkriminációt tiltó rendelkezésekkel. Ezek a közösségek joggal tartanak igényt mindarra, amit hasonló lélekszám esetén az Unió jogosnak tart a többségben élők számára. Jogosan gondolják ezek a közösségek, hogy az az autonómia, ami az olaszországi dél tiroli kisebbségi közösség számára prosperitást és fejlődést hozott – számukra is kívánatos megoldást hozna. Igenis pozitív és vállalható jövőt adhatnak e közösségeknek a különböző autonómiaformák, köztük akár a területi autonómia. /Gál Kinga: beszélni kell a területi autonómiáról. = Erdely. ma, febr. 4./ A vitában Sógor Csaba és Winkler Gyula europarlamenti RMDSZ-képviselők a nemzeti kisebbségek védelme ügyében közös állásfoglalással éltek: Sajnálattal vették tudomásul, hogy az Európai Unióban is vannak olyan képviselők, akik korszerűtlen eszmékre alapozott érveléssel, nacionalista retorikával próbálják bebizonyítani, hogy nincs szükség kisebbségvédelemre uniós szinten. /Sógor Csaba és Winkler Gyula a nemzeti kisebbségek védelme ügyében. = Erdely. ma, febr. 4./

Marosvásárhelyen az ARTeast Alapítvány által működtetett Bolyai utcai B5 Stúdióban megnyílt Irsai Zsolt marosvásárhelyivé lett képzőművész, több szépirodalmi lap – köztük A Hét, illetve a Látó – egykori, illetve mai külső munkatársa tárlata. A művész három évtizede nem jelentkezett egyéni kiállítással. /Nagy Botond: Interaktív tárlatnyitó avagy egyéni kiállítás harminc év után. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./

Senkinek sincs szándékában megtörni a tömbmagyar vidékeket a Romániában tervezett közigazgatási reform keretében – szögezte le a Magyar Nemzetnek adott exkluzív interjúban Traian Basescu államfő. Az elnök úgy fogalmazott: elképzelése szerint – amennyiben lehet – tiszteletben kell tartani a történelmi régiók határait. „Egészen konkrétan: nem fogjuk szétválasztani a jelenlegi Maros, Hargita és Kovászna megyét. Ez egy tiszteletbeli ügy is a romániai magyar kisebbség irányában. Nem fogunk ilyet tenni” – állapította meg Basescu az újságíró arra irányuló kérdésére, hogy az erdélyi magyarság körében sokan attól tartanak, a tervezett közigazgatási reform hátrányosan érinti majd a székelyföldi magyarlakta területet. A köztársasági elnök szerint a román állam modernizálásra szorul, s ennek részeként az alkotmány módosítására és a közigazgatási reformra egyaránt szükség van. Basescu rámutatott, a román kormány által támogatott projekteknek a bankok nem hajlandók kölcsönöket adni. „Azért nem, mert ezen pénzintézmények tulajdonosait nem Romániában kell keresni, nagy nyugati bankok helyi leányvállalatairól van szó. Miután a már említett európai bankoknak pénzügyi nehézségei támadtak, eltekintenek leányvállalataik finanszírozásától. Ami Románia szemszögéből annyit jelent, hogy pénzügyi támogatás nélkül maradnak olyan tervek, amelyek munkahelyeket teremtettek. Uniós csatlakozásunk előtt a Világbank és az EU egyaránt szorgalmazta a bankprivatizációt, ami megtörtént. És most hogyan támogatják ezek a bankok a román gazdaságot? Az eurózónában részt vevő államok megtalálták a támogatás módját, Románia azonban nem hajlandó kölcsönt felvenni azért, hogy olyan, korábban privatizált bankokat megsegítsen, amelyek tulajdonosai Franciaországban, Németországban, Ausztriában vannak” – szögezte le az államfő, aki szerint ezeknek a bankoknak kötelességük a román gazdaság finanszírozása. /”Nem osztjuk fel a tömbmagyarságot” = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./ Pataky István: Energiaügyben nem jó a kettős játék. Traian Basescu román elnök a kommunista múltról a magyarlakta régióról és a privatizált bankok kötelességeiről. = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 4.

Traian Basescu kijelentésének, hogy Romániában soha nem lesz területi autonómia, van egy komoly és üdvözlendő hozadéka. Ennek hallatán Sólyom László magyar államfőnek alkalma kínálkozott, hogy megfogalmazza országa álláspontját, miszerint a kisebbségek e törekvéseit, alkotmányos keretek közt zajló tisztázás esetén, állama igenis, támogatja. Ezzel Magyarország arra vett irányt, hogy hosszú ódzkodás után leszögezze, kiáll az utódállamokba szorult magyar kisebbségek egyenjogúsítása mellett. Sólyom László mandátumának egyik legfontosabb üzenete ez. A védhatalmi státus körül évtizedekig tartó méltatlan bújócska zajlott a magyar közéletben. Basescu félreérthetetlenné tette Budapesten: országa csak a románoknak édeshazája, a többieket, akik pedig még mindig sokan vannak, amolyan másodrendű polgároknak tekinti. /B. Kovács András: Ha végre védhatalom is akadna... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Basescu államfő megtette bölcs kijelentését Budapesten, hogy soha nem lesz autonómiája Romániában a székelységnek, a magyarságnak, mert az alkotmányellenes. Mert Románia nemzetállam, és a nemzetállamban csak egy nemzet van, a román nemzet, a magyarok csak egyének, nem nemzet, sem kollektívum – ezért nem illetik meg őket kollektív jogok. És nem lesz magyar állami egyetem sem, nem lesz állami támogatása a magánegyetemnek sem. A magyaroknak közösséggé kell szerveződniük végre, az államelnök szavait biztatásnak kell tekinteni. Ki kell nyilvánítani, „hogy igenis, vagyunk!” – írta Gazda József. Ahol még nem alakultak meg, sürgősen meg kell alakítani a helyi székely tanácsokat. S tiltakozó akciókkal kell tudomására hozni az államfőnek, „hogy igenis, vagyunk! Igenis, közösség vagyunk!” Minden önkormányzat sürgősen szavazza meg azt, hogy népszavazást ír ki a Székelyföld státusát illetően. /Gazda József: Basescu Budán: Soha! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Ami megismétlődhet, az, úgy látszik, megismétlődik, ha magyar–román viszonyról van szó. Jelesen a mesterségesen táplált kisebbrendűségi érzés (,,Merjünk nagyon kicsik lenni!”), a túllihegett jószomszédi viszony egyoldalú (!) fenntartása, akár Románia és Magyarország, akár Szlovákia és Magyarország, akár Szerbia és Magyarország, akár Ukrajna és Magyarország viszonyáról van szó (,,Ne sértsük meg a szomszédok érzékenységét!”). Hát mi nem is sértjük, 1945 óta pedig különösképpen nem. Ez már a ,,dicsőséges” szocializmus és internacionalizmus kora volt a Kárpát-medencében is, a becstelen nemzetárulás után Kádár János Marosvásárhelyre ment, hogy kimondja: Magyarországnak semmiféle területi igénye nincs Romániával szemben, hozzátette, hogy pártja és kormánya semmilyen módon nem kíván beavatkozni a szomszédos baráti ország belügyeibe, az erdélyi magyarsággal szembeni román bánásmódba. Következhettek az erdélyi magyarokkal szembeni megtorlások, a Bolyai Egyetem felszámolása, az iskolák ,,eltagozatosítása”, a mértéktelen román betelepítések erdélyi városokba (később már falvakba is!). Kádár elvtársnál csak utóda, Grósz Károly viselkedett ostobábban, aki besétált Ceausescu csapdájába. Kádár szellemi örökösei csak gumilövedékekkel lövetik nemzettársaikat, véresre veretik őket, s nincs következmény a nagy magyar demokráciában. Kifelé pedig folytatódik a gazsulálás, Medgyessy Péter Adrian Nastase társaságában az Erdély elszakítását ünneplő ,,nagy egyesülés” évfordulóját a budapesti Kempinski Szállodában ünnepelte /2002-ben/, s hallgatta megilletődve: ,,Ébredj, román... vége a barbárok (magyarok) uralmának. ” Ezt folytatja Gyurcsány Ferenc kormányfő, s hiába mondja a magáét egyedül és igazi döntési jogkörök nélkül Sólyom László köztársasági elnök, az ő szavára nevetgélnek a ,,baráti” szomszédok. Basescu államfő budapesti hivatalos látogatásán kimondta: Romániában soha semmiféle kollektív jog és autonómia nem biztosíttatik a magyarok számára. /Magyari Lajos: A Kempinski-szindróma (Kárpát-medence) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Heves indulatokat váltott ki a román néppárti delegációban Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő e heti egyperces felszólalása Strasbourgban. Sógor Csaba arra figyelmeztetett, hogy az Unióhoz újonnan csatlakozott tagállamok közül sokaknak nincs kisebbségi törvénye, majd utalt a közelmúltban Szlovákiában elkövetett, kisebbségi közösség civil tagjai ellen irányuló rendőri túlkapásra, valamint a Romániában – az új kormány hivatalba lépése óta – történt kisebbségi szimbólumok használatának korlátozására. A képviselő beszámolt a több száz erdélyi magyar gyereket érintő beiskoláztatási terv visszaéléseiről is. – Ezért tartjuk nagyon fontosnak azt, hogy az Európai Parlamentben szülessen egy olyan határozat, amely szavatolja a kisebbségek, a hagyományos nemzeti kisebbségek védelmét – hangsúlyozta Sógor Csaba. A román EP-képviselők nehezményezték, miért beszélt Sógor Csaba magyarul. Sógor felszólalásában kifejtette, az Európai Unióban élő hagyományos nemzeti kisebbségek békés úton, parlamenti eszközökkel próbálják rávenni a többséget arra, hogy ami Európa 14 országában megfelel, az jó lesz az Unió egész területén. Azzal érvelt, hogy a hagyományos nemzeti kisebbségek önhibájukon kívül kerültek új országba, anélkül, hogy valaha is elköltöztek volna évszázados vagy évezredes lakóhelyükről. Sógor Csaba hangoztatta: – Románia mai területe 1920 óta létezik ebben a formában. Ezen a területen 28 százalék nem-román lakosság élt 1930-ban. Ma ez a szám 10,5 százalékra csökkent. (A 2002-es népszámlálás alapján.) A nyelvi, etnikai, regionális sokszínűség olyan európai érték, melyet meg kell őriznünk. A képviselő ismételten leszögezte, hogy az Unióban használatos önrendelkezések különböző formái, területi vagy kulturális autonómia, amely a többség és kisebbség konszenzusos politikájának az eredménye, nem gyengítette sem az EU, sem az illető ország gazdasági, politikai, társadalmi erejét. /Terítéken a hagyományos nemzeti kisebbségek kérdése az Európai Parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

Éles hangvételű közleményben reagált Corina Cretu szociáldemokrata európai parlamenti képviselő az ellen a konferencia ellen, amelyet Sógor Csaba RMDSZ-es és Gál Kinga fideszes EP-képviselő szervez február 11-én a kolozsvári Bolyai János és a Victor Babes tudományegyetemek 1959-es összeolvasztásának 50. évfordulója alkalmából, ami az önálló magyar állami egyetem felszámolását jelentette. Corina Cretu kirohanásában úgy véli, a két magyar képviselő az etnikai szeparatizmust támogatja, ami „támadás a Babes–Bolyai Tudományegyetem európai és multikulturális jellege ellen, ami a magyar–román megbékélés jelképe is. ” A román képviselőnő szerint a konferencia, amely a romániai magyarok egyik legnagyobb drámájaként mutatja be az eseményt, azon folyamatba illeszkedik, amely a magyarok szegregációját célozza. /Corina Cretu agresszív kirohanása Sógor és Gál ellen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

A Maros megyei tanfelügyelőség visszavonná javaslatát, mellyel korábban a magyar nyolcadikosok csupán kétharmada számára biztosította volna az anyanyelvű továbbtanulást. Ez több kérdést vet fel. Rávilágít arra, milyen törékeny, amit az érdekérvényesítésben úgymond „elértünk”, „kivívtunk” az utóbbi két évtizedben, ha ilyesmi előfordulhat. Milyen tanfelügyelőség az, ahol ilyesmire sor kerülhet, és milyen befolyása van ott a magyarság képviselőinek? A kisebbségellenesség évszázados múltra tekint vissza Romániában. Az oktatás területén egypár tanfelügyelő és egy helyettes vezető képtelen ellátni a hatékony érdekérvényesítés feladatát. Hibás az egész rendszer, s ha egy felerészben székely megyében ilyesmi megtörténhet, mit mondjunk a szórványvidékeken, ahonnan jajkiáltás sem hallatszik? A tanfelügyelőségek dolgában az erdélyi múlt már kitermelte a megoldást: külön magyar iskolahálózat és külön tankerületek, megyei tanfelügyelőségek álltak fenn a második világháború után évekig. Két egyenrangú tanfelügyelőséget kell egymás mellé rendelni. /B. Kovács András: Mellérendelt, egyenrangú tanfelügyelőségekért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete arra buzdítja tagjait és minden háromszéki magyart, hogy vegyen részt a történelmi magyar egyházak által szervezett január 8-i, vasárnapi tiltakozó felvonuláson. A Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete korábban bejelentette, szintén támogatja a kezdeményezést. /Az RMDSZ is támogatja az egyházak kezdeményezését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./ A Civilek Háromszékért Szövetség – CIVEK fontosnak tartja az intézményvezetők cseréje kapcsán kialakult helyzetben a helyi összefogást. Nyilatkozatukban közös egyeztetőtanács létrehozását javasolják, amelyben helyet kapnának az RMDSZ, az MPP, a történelmi egyházak és a civil szféra képviselői. A tanács feladata lenne egy szakmai jelöltlista összeállítása, és ennek alapján tárgyalnának a román féllel. /Egyeztetőtanács létrehozását javasolja a CIVEK. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Mircea Geoana, a PSD elnöke a Tariceanu-kormányt okolta az észak-erdélyi autópályával kapcsolatos problémák miatt. Geoana az RMDSZ-t és Markó Bélát is kritizálta. Igazságosnak ítélte a szociáldemokraták azon döntését, hogy nem vonták be az RMDSZ-t a kormánykoalícióba.,,Markó Bélát hallgatva még jobban meggyőződtem a döntés helyességéről. Az RMDSZ elnök kijelentette, Románia nem egységes nemzet-állam, és szerinte nem is kell az legyen” – mondta, hozzáfűzve: ezt a magatartást nem lehet tolerálni. „Ha Kolozsváron a PD-L együtt akar működni az RMDSZ-szel, akkor az ő bajuk, de szerintem elfogadhatatlan ez a magatartás” – szögezte le Geoana. / Tariceanut és Markót bírálta Geoana. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

,,Nem azért indulok a kolozsvári időközi polgármester -választáson, hogy ezzel az RMDSZ-t gyengítsem, vagy a szövetség ellen kampányoljak. Nem is tehetem, hiszen a szövetség nem indított jelöltet. Azért indulok, hogy a kolozsvári magyarságnak ezúttal is legyen választási lehetősége” – jelentette ki Gergely Balázs régész, a Magyar Polgári Párt kolozsvári polgármester-jelöltje. A február 15-i kolozsvári időközi polgármester-választáson a magyar szavazótábort ismételten meg kell szólítani, hiszen a nyáron európai parlamenti választások lesznek. Reményei szerint az RMDSZ és Tőkés László közös listán indulnak majd az újabb EP-mandátumért, elhárulnak az összefogás akadályai, és szükség lesz minden szavazatra. /Gergely: meg kell szólítani a magyar választókat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Nincs változás Hargita megyében a megyei tanács háza táján, továbbra is fejetlenül működnek a dolgok – állította Árus Zsolt, az Magyar Polgári Párt színeit képviselő megyei tanácsos. A januári megyei testületi ülés egyfajta horroresemény volt – fogalmazott Árus Zsolt. Elmondta, a határozattervezetek sorozatos módosításai az ülés előtt gyakorlatilag lehetetlenné tették a döntéshozatalt. Döbbenetesnek tartja azt, hogy Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke menedzsert akar alkalmazni, aki segíti munkáját. Ezzel gyakorlatilag bevallotta, hogy nem tudja elvégezni a munkát, amit vállalt. Az MPP megyei képviselőcsoportjának másik gyergyói tagja, Kovács Árpád András szintén negatív tapasztalatokról számolt be. Nehezményezte, hogy többször olyan határozattervezetekre bólint rá a testület, melyek már elvégzett munkálatokra vonatkoznak. /Lázár Hajnal: Neheztel az MPP-frakció. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./

Felháborítónak tartja Barti Tihamér, a gyergyószentmiklósi művelődési központ állásából felfüggesztett igazgatója a személye ellen irányuló polgármesteri intézkedéseket. Bartit Mezei János polgármester január 30-án függesztette fel tisztségéből azzal az indokkal, hogy a belső ellenőrzés során több rendellenességet észleltek az intézménynél. Barti Tihamér az intézkedés mögött politikai indítékot sejt, és úgy véli, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott elöljáró „mindenkit el akar mozdítani a helyéről, aki más nézeteket vall”. Barti jogi lépéseket fontolgat. /Jánossy Alíz: Politikai indítékot sejt az igazgató. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Új kormány alakult Romániában, hosszú évek óta az első olyan, mely semmiféle formában nem számít az RMDSZ támogatására, sőt, visszautasította az együttműködést a szövetséggel. Most jön a politikai tisztogatás, az RMDSZ által odahelyezett magyar tisztviselők tucatjait érintheti az új kormány rosszakarata. Az RMDSZ 1996-ben lépte át a Rubicont, az akkori kormányralépést még támogatta a magyarság elsöprő többsége. A későbbiekben az RMDSZ kivette a részét a nagy alkudozásokból. Hű RMDSZ-tagok kerültek bukaresti állami ügynökségek, s más sóhivatalok élére, de a székely lakosság számára létfontosságú helyi intézmények – bíróságok, erdészetek, hasonlók – vezetői helyét románok foglalták el. Voltak, akik rákérdeztek, hogy mitől jó a magyarságnak a nukleáris ügynökség igazgatói széke, ha a Székelyföldön olyan intézményeket is románok vezetnek, melyekben még 1989 novemberében is magyar volt a vezető? Ezeket azonban az RMDSZ kilökte soraiból, s minden megürült helyre hárman ugrottak. /Szondy Zoltán: Kikönyörgött csapdában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./

2008. április 21-én Aurel Dionisie Agache, a néhai kézdivásárhelyi milicista őrnagy legidősebb fia beperelte a Kovászna megyei rendőrséget, arra hivatkozva, hogy a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság személyzeti osztálya nem engedélyezte apja személyi dossziéjának áttanulmányozását. A rendőrség azzal indokolta az iratcsomó zárolását, hogy bizalmasnak minősített dokumentumokat és információkat is tartalmaz. Ifjú Agache meggyőződése, hogy apja személyi dossziéjában olyan adatokra bukkan, amelyek alapján be tudná bizonyítani, tevékenysége során nem vétett az emberi jogok ellen, ahogyan azt állítják, és amiért Kézdivásárhely központjában 1989. december 22-én a népharag áldozata lett. A Kovászna megyei rendőrség szerint a titkosítás feloldása precedenst teremtene. A taláros testület helyt adott a felperes kérésének, és arra kötelezte a Kovászna megyei rendőrséget, hogy oldja fel a titkosítás alól a néhai őrnagy 1968–1989 közötti adatokat, feljegyzéseket, jellemezéseket stb. tartalmazó személyi iratcsomóját. /Iochom István: A felperes javára döntöttek (Agache-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Kétnyelvű – előbb a kisebbségi, aztán a szlovák nyelvű – földrajzi megnevezések szerepelnek majd a jövőben a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben – döntött a pozsonyi törvényhozás. A parlament döntése alapján az államfőnek most már alá kell írnia a módosított tanügyi törvényt. A Szlovák Nemzeti Párt /SNS/ kilátásba helyezte, hogy megakadályozza a törvénymódosítás életbe lépését. /Lokodi Imre: Fenyegetőzik a SNS. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Az iskolák biztonsági rendszerét kívánják erősíteni, miután az utóbbi időben megszaporodtak az erőszakos cselekmények a tanintézetekben. A rendőrség és az önkormányzatok további térfigyelő kamerák, pánikgombok beszerelését tervezi. A kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium aligazgatónője, Wanek Judit szerint konfliktust inkább a más iskolákból belátogató diákok okozhatnak, de úgy látja, ezt már hatékonyan ki tudják védeni térfigyelő kamerákkal. Az iskolák biztonságáért térfigyelő kamerák felszerelését szorgalmazza a háromszéki rendőrség is a tanintézményekben. A rendőrség razziákat is tartott, iskolakerülőkre vadászva. Sepsiszentgyörgyön mintegy ötven gyereket kaptak el valamelyik kocsmában, míg Kézdivásárhelyen három razzia volt, és ott is közel félszáz iskolakerülőt azonosítottak. Az Egészségügyi Világszervezet 37 országban végzett felmérése szerint az iskolai erőszak tekintetében első helyen áll Románia. /Hideg Bernadette, Kovács Zsolt: Kamerákkal őrzött iskolák. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Csíkszereda, Temesvár és Kolozsvár után Bukarestben is elérhetővé vált az új digitális televíziózás. Egyelőre csak a UPC kábelszolgáltató dobta piacra az ország huszonkét városában a Digital Video Recorder (DVR) elnevezésű csomagját, amelynek segítségével a néző bármikor megállíthatja vagy visszatekerheti a tévéadást, esetleg felveheti kedvenc műsorait videokazetta vagy DVD-lemez nélkül is. A magyar lakosság számára nagy előnyt jelenthet, hogy a csomag megvásárlása esetén a legtöbb nemzetközi csatorna adásai magyar nyelven vagy felirattal is megtekinthetők. /O. M. : Digitális televíziózás huszonhárom városban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

A szovátai Bernády Közművelődési Egylet elmúlt évi tevékenysége változatos volt. Januárban Dzsingisz kán és a mongol birodalom című előadás hangzott el, majd dr. Veér Győző beszélt az ujgurokról. Februárban jótékonysági estet szerveztek a Mezőhavas népi zenekar, a Szent Ferenc Alapítvány és a szovátai Szent József Otthon javára. A műsor bevezetőjét Mester Zoltán tartotta. Márciusban, Wass Albertre emlékeztek. A március 15-i megemlékezésen a kulturális műsorok szervezését ezúttal is az egylet vállalta fel. Áprilisban együtt ünnepelték az EMKE megyei szervezetével a magyar közművelődés napját Marosvásárhelyen. Az egylet Intermezzo kamarakórusa Fülöp Judit vezetésével fellépett. Júniusban a nagybányai művésztelep tárlatát nézték meg. Szeptemberben Beder Tibor, a Julianus Alapítvány, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke volt az egylet vendége. Október 6-án a református egyházzal közösen emlékeztek meg az aradi vértanúkról. Az egylet emlékezett a 70 éve elhunyt dr. Bernády Györgyre. Mester Zoltán előadásában kirajzolódott Bernády kevéssé ismert profilja: az Erdély magyarsága iránt aggódó ember arca, akinek városvezetése idején a városnak – a huszonötezer lakosú Marosvásárhelynek – tizennégy (!) közkönyvtára volt, és öt magyar napilapja. Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Felső-Nyárád menti fotóalbumát mutatta be novemberben Józsa András tanár, helytörténész. Nagy Lajos székelykeresztúri tanító néprajzos könyvét mutatták be: Katonadalok a siklódiak emlékezetében. Decemberben az egylet szervezésében mutatták föl a szovátaiaknak a Bocskay Vince szobrászművész munkásságát méltató albumot. Még ebben a hónapban Kovács Mózes ny. agrármérnök harmadik könyvével ismerkedtek a városka emberei. Kovács Mózes kutatja s papírra teszi a szűkebb pátria, a Sóvidék és környéke közelmúltját. Az Intermezzo mellett a 15. Mátyás Huszárezred és a Mátyás Vilmos vezette Mezőhavas népi zenekar elmaradhatatlan tényezői a városkultúrának, jelezte a rendíthetetlen hitű Mester Zoltán. Ebben az ében volt már elődadás, melyet Magyar himnuszok az évszázadok folyamán címmel dr. Orosz-Pál József és Józsa András tartott. /Bölöni Domokos: Mester Zoltán, a reménymagyar. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

Megérkezett Csíkszeredába a Tatárjárás című interaktív kiállítás több eleme a Csíki Székely Múzeumba. A kiállításon ember nagyságú bábukkal ábrázolják a korabeli világot. Köztük van például a leányát az országért feláldozó IV. Béla, animációs filmet nézhet a látogató a muhi csatáról, de felpróbálhatóak lesznek a korhű páncélok, és a magyar, illetve tatár harcosok fegyvereit is kézbe lehet venni. A látogatóbarát kiállítás kiválóan alkalmas arra, hogy a gyerekek játszva ismerjék meg a IV. Béla korabeli Magyarország történelmét, mondta Gyarmati Zsolt múzeumigazgató. Az interaktív, multimédiás rendszerrel ellátott kiállítást először Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatták be. /Horváth István: Tatárdúlás Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Szélyes Ferenc, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színművésze, a Csűrszínházi Napok ötletgazdája és fő szervezője elmondta, tavaszra elkészül a mikházi csűrszínház fedett nézőtere. A június 26–28-ára tervezett mikházi Csűrszínházi Napok műsorterve már összeállt. „Nyolc évvel ezelőtt egy százéves csűrben akartuk felállítani a színpadot, de kiderült, hogy életveszélyes az épület, ezért előtte szereltük fel a színpadot és a nézőteret” – idézte fel a kezdeti időket Szélyes, aki akkor egy fedett színpad és fedett nézőtér megépítéséről kezdett terveket szőni. Hosszas tervezés, pályázás után az idén megvalósul az elképzelés. /Antal Erika: Fedett nézőtér Mikházán. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Silenced Voices – Elhallgattatott hangok címmel erdélyi magyar írók drámáiból válogatott kétnyelvű kötet jelent meg Írországban. Az angol–magyar kiadvány nemcsak az erdélyi magyar irodalomba, de a kisebbségi sorsba is betekintést ad. A kétnyelvű kötetben Sütő András Advent a Hargitán, Székely János Caligula helytartója, Páskándi Géza A bosszúálló, a kapus, avagy kérjük a lábat letörölni, Lászlóffy Csaba Az eretnek és Szőcs Géza Karácsonyi játék című drámája olvasható. A hetvenes–nyolcvanas évek munkáiból összeállított könyv fordítói és szerkesztői az amerikai Donald E. Morse és Bertha Csilla. Ezek a drámák méltón képviselik nem csak az erdélyi, de a magyar irodalmat is, és azon belül a kisebbségi léthelyzetet, sorsot – vélekedett Bertha a budapesti bemutatón. Mint mondta, a Carysfort Kiadónál megjelent kötetet népes közönség előtt mutatták be tavaly októberben Dublinban. /Erdélyi drámák angolul. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Romániában a megyék kétfejűek. Van megyei tanács (nem igazi önkormányzat) és tanácselnök, és van prefektúra és prefektus. A prefektusi intézményt 1990 után hozták létre francia mintára, azonban hatás- és jogkörét módosították. Míg egy franciaországi prefektus csupán a „törvényesség” őre, addig Romániában számos fontos és meghatározó szerepű intézmény tartozik alárendeltségébe. A prefektus a román kormány kinyújtott karja. Ebből kifolyólag nemcsak a tanácsi határozatokat ellenőrzi, hanem egyfajta irányító-vezető szerepet is betölt. Az RMDSZ tüntetéseket helyezett kilátásba, ha nem lesz magyar vezető a prefektúra intézményében. Papp Kincses Emese emlékeztetett: György Ervin, Kovászna megye magyar nemzetiségű prefektusa megtámadta a székelyföldi polgármesterek egyesületének létrehozását, megtámadta az autonómia-referendum kiírását jóváhagyó határozatokat. Megtámadta, pedig választhatott volna! Vagy lemond a tisztségéről, mert egyet ért a magyar közösség jogos igényeivel, vagy a bírósághoz fordul… Ha Hargita megyében az RMDSZ magyar prefektust akar, akkor magyar ember távolíttatja el a székely zászlót az épületek homlokzatáról, magyar ember fogja megakadályozni az autonómia referendum kiírását. Közel húsz évig a 86 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a prefektúrához tartozó 50 fontos intézményből 25-nek román nemzetiségű vezetője volt. A prefektúra alkalmazottainak 70 százaléka nem magyar! A prefektúra honlapja a magyar alprefektusok jelenléte mellett is csak románul olvasható. A bíróságokon a románok aránya 99 százalékos, nem valósult meg a szakmai tudáson alapuló valós jogegyenlőség. Közben az RMDSZ a kormányban volt. /Papp Kincses Emese: Kit szolgálna a magyar prefektus? = Erdely. ma, febr. 5./

Február 5-i ülésén elfogadta a költségvetés tervezetét a kormány. A költségvetés tartalmazza a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal egyeztetett válságellenes intézkedéscsomagot is, amelynek összköltségeit 51,9 milliárd lejre becsülik A kormány április 15-ig befagyasztja a béreket. /I. I. Cs. : Elfogadták a költségvetést. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A román bankok által eddig nyújtott lakossági hitelek száma meghaladja a 7 milliót, tavaly év végén 4,4 millió román lakosnak volt ilyen tartozása, több mint másfél millió ember pedig legalább két banknak adósa. Romániában 4,79 millióan élnek bérből és fizetésből, és 4,7 millió a nyugdíjasok száma. A lakosság nagy része túlságosan eladósodott. Novemberben több mint 442 ezer embernek (vagyis a hitelfelvevők 10 százalékának) volt fizetési hátraléka. /Több mint 4 millió banki adós. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A nemzeti összefogást sürgeti ismételten január 5-i közleményében Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki a közös lista érdekében arra is kész, hogy nem méretkezik meg az idei EP-választásokon. „2007 szeptemberében azért hiúsult meg egy közös nemzeti jelöltlista felállítása az EP-választásokra, mert az RMDSZ vezetősége kizárólag a számomra felajánlott bejutó hely elfogadásához kötötte a megállapodást, az együttműködés érdemi feltételeiről és tartalmi részéről – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról, továbbá az egypártrendszer gyakorlatára épülő politikai érdekképviselet valós reformjáról és autonómiatörekvéseink közös képviseletéről – viszont nem volt hajlandó megegyezni” – fogalmazott Tőkés László. Az akkori eset szerinte most kísértetiesen megismétlődni látszik. Az RMDSZ listavezető helyet ajánlott fel a püspöknek, s további nem szövetségi politikusok indulását sem zárta ki, azonban mindezt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a lista az RMDSZ színeiben induljon. /Bálint Eszter: Az összefogást szorgalmazzák. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

„Nehéz választás elé állít, már-már csapdahelyzetet teremt számomra az RMDSZ” – osztja meg a sajtóval töprengéseit Tőkés László független európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke abban a közleményében, amelyet február 5-én küldött szét a képviselő sajtóirodája. Az EP-képviselő kifogásolta, hogy az RMDSZ úgy ajánlja fel neki a listavezető helyet, hogy „az erdélyi összmagyar együttműködés intézményes kereteinek az előzetes megteremtésétől most is elzárkózik, annak intézését eleve a jelöltlista felállítása utáni időszakra halasztaná”. Végkövetkeztetésként Tőkés kifejti, „a nemzeti összefogás listájának elvi álláspontjához” ragaszkodik, „olyannyira, hogy adott esetben nem csupán a listavezetői helyről, de akár az EP-képviselőjelöltségtől is kész (...) visszalépni”. „Az EMNT elnökének dilemmáit mindannyian magunkénak érezzük, mert valós összefogást akarunk, és nem azt, hogy az RMDSZ csak feltűzhesse Tőkést bokrétaként a kalapjára” – magyarázta Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke aggályaikat. Arra kérdésre, hogy mit jelent a választási gyakorlatban, jogi terminusokban „a valós összefogás”, Toró elmondta: minthogy az RMDSZ eleve elzárkózott – Tőkésék által is érthető és elfogadott okokból – a Magyar Polgári Párttal kötött választási szövetség gondolatától, jogilag egyetlen lehetőség maradt: a tulipán jele alatt indulni. „Azonban mi nem csak a listavezető helyben gondolkodunk, hanem például a negyedik pozícióban is, amely jó szereplés és 25%-os román választási részvétel mellett reális cél lehet” – fejtegette Toró. Szerinte ugyanakkor az EMNT-nek befolyásolási lehetősége kell, hogy legyen az RMDSZ által nevezett jelöltek személyére is; kérdésünkre „elfogadhatónak” tartotta a jelenlegi RMDSZ-es EP-képviselők, Sógor Csaba és Winkler Gyula személyét is, bár szerinte „akadnának náluk is alkalmasabbak”. Mint elmondta, az EMNT „belső koalíciós szándéknyilatkozatot” készül megszövegezni, amelyet a jövő csütörtöki újabb tárgyalási fordulón terjesztenek majd az RMDSZ vezetői elé. /S. M. L. : Vérszemet kapott Tőkés? Az EP-jelöltlista több helyére is igényt tartanak Tőkésék. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

„Nem lehet többé kibújni a megegyezés kényszere alól, ezért felkérjük az erdélyi magyar politikai alakulatokat és azok meghatározó vezetőit, nevezetesen Markó Bélát és Tőkés Lászlót, hogy jöjjenek el Kolozsvárra, és egyeztessenek” – jelentette ki Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári polgármesterjelöltje. „Amennyiben nem születik megegyezés, a romániai magyarság távolmaradásával fogja büntetni a politikumot, de természetesen a legnagyobb vesztes maga a magyar közösség lesz” – hangsúlyozta Gergely Balázs. /P. A. M. : Megegyezésre szólít fel Gergely Balázs. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Jövő hétre ígérte Tőkés László a végleges választ arra: elfogadja-e az RMDSZ együttműködési ajánlatát a májusi EP-választásokra vonatkozóan, vagy ismét külön úton indul Brüsszel irányába. Tőkés László egy pártok fölött álló listához adná nevét, ha sikerül a nemzeti összefogás és együttműködés útját megtalálni. Nyilatkozatában a püspök kifejtette: csupán befutó helyet ajánlottak neki, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról, továbbá az egypárt-rendszer gyakorlatára épülő politikai érdekképviselet valós reformjáról és autonómia-törekvéseink közös képviseletéről az RMDSZ nem volt hajlandó egyezkedni. Az RMDSZ-nek tudomásul kellett vennie a Tőkés László által egyszemélyben elért közel 40 százalékot, amely megkerülhetetlenné tette a püspököt az idei EP-lista összeállításakor. A listavezető helyre vonatkozó javaslat ennek a ténynek a kényszerű beismerése. A helyhatósági, de még inkább a parlamenti választásokon való szereplés alkalmával az RMDSZ-nek nagymértékben sikerült megőriznie pozícióját. Ugyanekkor az MPP leszerepelt. Az RMDSZ fájó szívvel vett búcsút a kormányzástól, de most maximálisan kihasználhatja kényszerű helyzetét: úgy beszélhet autonómiáról és úgy szidhatja a kormányt Székelyföldön, hogy azt Bukarestben nem kérik tőle számon. Tőkés László számára fontos, hogy ezt a róla kialakított, a magányos hős képet fenntartsa, ezért egymaga száll versenybe a szavazatokért. Székely Kriszta, a lap munkatársa úgy látja, nem lesz közösködés. /Székely Kriszta: Közös lista. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./