„Az autonómia és a kisebbségi jogok kérdését fel lehet, és fel kell vetni Brüsszelben, amikor az etnikumközi kapcsolatokról tárgyalnak – jelentette ki sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-képviselője szerint Tőkés László azon törekvése, hogy az európai fórumok elé vigye az autonómia ügyét, alkotmányellenes, és a PSD képviselői ellenezni fogják. Markó erre reagálva úgy vélte, hogy az autonómia felvetése azért is szükséges, mivel a kisebbségekre vonatkozóan az EU szintjén csak „szép elvek” és egyezmények léteznek. Mint mondta, az RMDSZ konkrét szabályozás kidolgozását szorgalmazza, ellenben úgy vélte, az autonómia kérdését itthon, Romániában kell megoldani a többséggel való egyeztetés révén. /Pap Melinda, Incze Vanda: Markó európai autonómiaszabályozást sürget. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

A Köztisztviselők Ügynökségének 44 éves elnökét nevezte ki Markó Béla elnök az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet megbízott elnökévé, miután az európai parlamenti választást követően lemondott a korábbi elnök, Verestóy Attila. Az udvarhelyszéki az egyetlen olyan RMDSZ-szervezet, amelynek teljes vezetősége lemondott a novemberi választás után, nemcsak elnöke, hanem elnöksége sincs. Birtalan József emlékeztetett, az RMDSZ 40 százalékot szerzett Udvarhelyszéken az európai parlamenti választáson. Neki kell elvégezni az állapot- és a szervezetfelmérést. Többen vállalták el az RMDSZ-elnöki tisztséget, mert polgármester vagy tanácsos akart lenni, a tisztség megszerzése után elfelejtette a szervezetet. Székelyföldön a hatalommal azonosították az RMDSZ-t. Birtalan József elmondta, több mint egy évtizede, hogy Bukarestben kormányzati tisztségekben dolgozott, anyagilag-gazdaságilag sem kötődik egyik helyi érdekcsoporthoz sem. Hazaköltözött Székelyudvarhelyre. Bízik benne, hogy 2008-ban Székelyudvarhelynek RMDSZ-es polgármestere lesz. /Kovács Csaba: A tiszta beszéd éve. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Január 12-én Pécskán találkozott az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének /AMMGE/ vezetőségéből Kocsik József elnök, Kocsis József és Gál Mihály alelnök az RMDSZ helybeli vezetői közül Csepella János elnökkel, Bölöni György képviselői irodavezetővel, továbbá Tóth Barna, ifj. Zágoni Szabó András és ifj. Kocsik Imre helybeli értelmiségi gazdálkodókkal. A megbeszélések során érintették a mezőgazdaság, a helybeli gazdálkodók időszerű gondjait, taglalva az EU-tagság által teremtődött lehetőségeket is. Kiemelt helyet foglal el a fiatal gazdák tömörülésének EU általi támogatása, aminek kihasználásáért létre kell hozni az AMMGE keretében működő Fiatal Gazdák Egyesületét. A 40 évesnél fiatalabb gazdálkodóknak e tömörülésbe történő beszervezésével Zimándújfalun és környékén a helybeli Kocsis Józsefet, míg Pécskán és környékén ifj. Zágoni Szabó Andrást bízták meg. /(B): Alakulóban a Fiatal Gazdák Egyesülete. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

Figyelemfelkeltő kampányt kezdeményez a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) a Munkaügyi Minisztérium azon döntése miatt, hogy csak 18 éves korig biztosítaná az állami támogatást /gyermekpénzt/ a diákoknak. A MAKOSZ kéri, hogy valamennyi, állami tanintézményben tanuló diák részesüljön a támogatásban. A szervezet 8 megyében kezdeményez figyelemfelkeltő kampányt és aláírásgyűjtést a megyei és helyi diákönkormányzatok körében. Az aláírásokat a minisztériumhoz és az államfőhöz juttatják el. /Pap Melinda: Tiltakoznak a magyar középiskolások. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Lehoczky Attila történelemtanár 2006 végén közölt írásában összegezte az aradi magyarság közelmúltját, feltárva problémáit és ezekből vont le következtetéseket. Most elkészítette a folytatást, témája az elmúlt év. Az aradi magyarság számszerűleg a lejtőn van. A tendencia általános az erdélyi magyarság körében, sőt a többségi nemzet is hasonló gondokkal küszködik. Arad város lakossága évente közel ezer fővel csökken. A magyar lakosság körében: 1992-ben Aradon 29 414-en vallották magukat magyarnak, 2002-ben a kivándorlás miatt csak 22 492-en, számunk 2002 óta majdnem 1000 fővel csökkent. Arad mára felszámolta a munkanélküliséget, sőt munkaerőhiány jelentkezett. Ezt hosszú távon csak betelepítésekkel lehet megoldani, a leendő új lakosok a többségi nemzet soraiból kerülnek ki. Amennyiben végbemegy a schengeni övezethez való bekapcsolódás, talán kezelhető lesz a 88 éves Trianon-szindróma, hiszen a határmelléki magyarság gyakorlatilag ismét rákapcsolódik a magyar állami területekre. Mindez biztosíthat hosszú távú túlélést is. Egy nemzet túléléséhez elsődlegesen az oktatás kérdését kell rendeznie. Arad megyében folynak próbálkozások a magyar oktatás fenntartásáért és fejlesztéséért. Majdnem lefedettnek mondható az iskolahálózat, de Fehér-Körös-völgy még meglévő magyar diákjainak iskolaközpontot kell létrehozni Kisjenőn vagy Borosjenőn. Majdnem megoldott a fakultatív magyar oktatás kérdése, így sikerül olyan gyerekeknek is magyar kultúrát adni, ahol nincs lehetőség magyar iskola fenntartására. A magyar iskolák többsége 2007-ben nagyon sok kormánytámogatást kapott, az épületek szépültek, az intézmények gyarapodtak anyagilag. Csak a Csiky Gergely Iskolacsoport annyi támogatást kapott, mint az azt megelőző tíz évben összesen. Sok helyen keservesen oldották meg a beiskolázást, a magyar szülők egy része gyermekét román iskolába küldi. 2007-ben a megyében több mint 170 magyar gyerek lett elsősosztályos, 206-an végezték el nyolcadikat, három líceumi és két szakosztályba összesen több mint száz diákot sikerült beiskolázni a Csiky Gergelybe. A diáklétszám folyamatos csökkenése miatt újabb leépülések következhetnek be. Gondot fog okozni, hogy a jelenlegi diákság egy részében nincs egészséges nemzeti öntudat. A magyar nemzeti öntudat kiépítése elsősorban a történelem- és magyartanárok feladata. A cikkíró szerint a politikai megosztottság politikai halált hozhat a magyarság számára. Az RMDSZ nem tulajdonított Tőkés Lászlónak nagy jelentőséget. Tőkés a magyar lélek felé próbált hatni, ezt az RMDSZ nem veszi észre. Az egyetlen terület, ahol jó eredmények születtek, az a kulturális élet. A 2007-es konjunktúra kedvezett a helyi magyar művelődési életnek. 2006/2007-ben hosszú idő után először évadot tartott Aradon a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. A színház legtöbb esetben megtelt, a darabok változatosak voltak, az István, a király-t háromszor is bemutatták. A nagyváradi Szigligeti Társulat is több esetben fellépett. Előrelépés, hogy létrehozták az Aradi Magyar Kamaraszínházat. A kulturális sajtó sem lépett előre. A cikkíró szerint a Szövétnek folyóiratnak le kell vetkőznie túlzott aradiságát ahhoz, hogy értékes legyen. Jelentős a magyar könyvkiadás prosperálása, 2007-ben több mint tíz kötet jelent meg magyar nyelven Aradon. Jól működik kulturális szervezetek jelentős része. Továbbra sincs a városban olyan hely, ahol a magyar fiatalok nagy számban találkozhatnak. A fiatalok többnyire passzívak. /Lehoczky Attila: Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./ Előzmény: Lehoczky Attila: Gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), 2006. dec. 30.

Van vállalkozó kedv a Hargita megyei pedagógusokban, hogy magyar nyelvű tankönyveket írjanak. Hargita megyében 29 pedagógus jelezte, hogy a gazdaságtól a matematikán át az idegen nyelvekig és a történelemig, 36 tantárgyból vállalják a tankönyvírás feladatát. A tanfelügyelőség továbbította a névsort az oktatási minisztériumba. Amíg Bukarestből konkrét megbízás, felkérés érkezik, a tankönyvíró pedagógusok számára megbeszéléseket, tapasztalatcserét szerveznek. /Takács Éva: Tankönyveket írnának. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

Baróton a születések száma felére csökkent, a házasságok száma közel két és félszeresére nőtt, az elhalálozások száma pedig stagnál. 2004-ben 132, 2005-ben 135, 2006-ban pedig 145 újszülött jött a világra a baróti kórházban, 2007-ben mindössze 77-en születtek. 2004-ben 44, 2005-ben 48, 2006-ban 36 házasulandó pár járult anyakönyvvezető elé, 2007 folyamán viszont már 87-re nőtt számuk. A házasságok ugrásszerű növekedése elsősorban a tavaly érvénybe lépett, 200 eurós támogatást biztosító rendeletnek köszönhető. Az eddig élettársi kapcsolatban élők jelentkeztek, főleg a roma közösség soraiban. Tavaly 103-an hunytak el Baróton. Ez az adat kis ingadozás ellenére megegyezik az elmúlt három évben regisztrálttal. /Hecser László: Baróton felére csökkent a gyermekáldás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Gernyeszegen eltűnt Bethlen István bronz mellszobra. A református templom kertjében üresen áll a talapzat, rajta a felirat: – Bethlen István – 1874 Gernyeszeg – 1946 Moszkva – Miniszterelnök 1921–1931 – Hazatért. A mellszobrot a magyarországi Blaskó János szobrász készítette. Az ugyancsak anyaországi Piliscsabáért Alapítvány adományozta a gernyeszegi református egyháznak, és a templom kertjében 2006 októberében avatták fel. Bethlen István a falu szülötte. Erdélyben ugyanennek a szobornak mása Székelyudvarhelyen a Szoborparkban van kiállítva. Értesítették a rendőrséget. Többen úgy vélik, hogy a szobrot a bronz miatt vitték el, egyesek azonban más jellegű hátteret gyanítanak a lopás mögött. /Kilyén Attila: Szoborlopás Gernyeszegen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./ Gróf Bethlen István, Magyarország 1921–1931 közötti miniszterelnöke 1874. október 8-án Gernyeszegen született. Politikusi pályafutását Erdélyben kezdte, majd Budapestre költözött. 1919 februárjában létrehozta a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját, amellyel egy évvel később választásokat nyert. 1921-ben miniszterelnökké nevezték ki. Kormányzata támogatta és stabilizálta a Horthy-rendszert. 1931 augusztusában lemondott miniszterelnöki tisztségéről, de a politikában a kormánypárt vezetőjeként, később Horthy tanácsadójaként jelentős szerepe volt. 1943–44-ben a háborúból való kilépést támogatta, és angolszász irányú különbéke-kísérleteket szervezett. 1944 decemberében az oroszok elfogták, majd fél évre rá a Szovjetunióba vitték, nehogy megkísérelje a kommunistaellenes erők összefogását. Moszkvában, a Butirszkaja-börtön kórházában halt meg szívbénulásban 1946. október 5-én. /Szucher Ervin: Rövidre sikeredett hazatérés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Szakmai és nem etnikai szempontok szerint vezetik a Nagyváradi Filharmóniát. Nem találta vétkesnek az Országos Diszkriminációellenes Tanács Sarkady Zsoltot, a Nagyváradi Filharmónia etnikai alapú megkülönböztetéssel vádolt vezetőjét. Sarkady az írásbeli értesítést várja, és időközben az intézmény vezetősége tárgyal azzal a csoportosulással, amely tavaly június óta vádolja a filharmónia igazgatóját. A Területi Munkaügyi Felügyelőség nem talált szabálytalanságokat a filharmónia működésében, ennek ellenére több munkajogi per és rendőrségi nyomozás is folyik az intézmény ellen. „Ez lejárathatja az intézményt – véli Sarkady Zsolt – és persze megvan annak a veszélye, hogy a politikum megpróbálja befolyásolni a vizsgálatok eredményét. Van olyan alkalmazott, aki egyedül hét pert indított a filharmónia ellen”. „Minden lehetőséget kipróbálnak, amely a leváltásomhoz vagy a lemondásomhoz vezethet” – állítja a jogász végzettségű igazgató, akit 2002-ben neveztek ki a filharmónia élére. Akkor 27 ezer lej volt az intézmény bevétele, tavaly 560 ezer lejt könyvelhettek el. /Fried Noémi Lujza: Alaptalannak bizonyult vádak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Gyimesi és moldvai dallamok, népi hangszerek sokasága, rengeteg tánc, valamint Hodorog András klézsei furulyás meglepetés-produkciói tették változatossá a hét végén Budapesten, a Fonó Budai Zeneházban megrendezett Csángó Farsangot. „Annyi felfedezetlen területe van még a csángó kultúrának, amit mi szeretnénk a magyar közönségnek bemutatni, s szerencsére mindig nagy az érdeklődés” – nyilatkozta Demeter László, a Zurgó együttes tagja. Az estét a Kerényi Róbert által alapított Szigony együttes kezdte. Hodorog András moldvai furulyás a magyarság legősibb dallamkincséhez tartozó tánc- és énekes hagyományt is jól ismeri. A hatvanas éveiben járó muzsikus hagyományőrzésében édesanyja, Hodorog Luca példáját követi, aki Klézsének híres nótafája, mesemondója és régi szokások tudója volt. A Fonó Budai Zeneház évente megrendezi a Csángó Farsangot, a magyar, illetve a Magyarország határain túl élő magyar zenészek és előadók megszólaltatásával. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: „Fonós” Csángó Farsang. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Vérfürdőre emlékeztek január 13-án Nagyenyeden. A vártemplomban tartott istentiszteleten felidézték az 1849. január kilencedikére virradó hajnalt, amikor a honvédek által hátrahagyott 800 gyerek, idős ember és asszony esett Axente Sever 9 ezer fős csapatának áldozatául. E napok óta beszélhetünk szórványról Alsó-Fehér vármegyében, a vérengzés nemcsak Nagyenyeden zajlott, Abrudbánya, Magyarigen, Borosbenedek, Felvinc, Boroskrakkó, Zalatna és Verespatak magyar lakossága is hasonló sorsra jutott. /Tamás András: Mészárlás-mementó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Miután egy hónappal ezelőtt kiengedték a börtönből, Miron Cozma egy napra engedélyt kapott, hogy meglátogathassa szülei sírját Petrillán. Édesanya magyar volt. A Bukarestben rettegett bányászvezért többen tisztelik. A 1990-ben Bukarestet több száz vájár társával feldúló „zsil-völgyi csillag” – valószínűleg a nemzetiségek iránti toleranciáját bizonyítandó – két évvel ezelőtt azt állította: édesanyja, Nagy Anna magyar származású. Ezt pedig Markó Béla akkori miniszterelnök-helyettesnek a figyelmébe is ajánlotta, reménykedve némi közbenjárásban a szabadulásához. „Biztos, hogy emlékeznék egy ilyen kérelemre, egy ilyen embertől, viszont én nem kaptam semmilyen levelet Miron Cozmától” – mondta Markó Béla. „Nagyon rendes család volt, a szülők dolgos emberek, mindig segítettek nekünk is, ha szükségünk volt rá – gondol vissza évtizedekkel ezelőttre az egyik szomszéd, nevét viszont titokban tartaná. Az anya magyar volt, de otthon csak románul beszéltek. A gyerekek nem is tanultak meg magyarul, román iskolába jártak. Miron Cozma nem kívánt magánéletéről beszélni. /Mihály László: Magyar anya gyermeke a rettegett bányászvezér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Január 11-e óta a világhálón elérhető a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) gyűjtőmunkája nyomán született, több mint 15 ezer fényképet tartalmazó fotótár – az 1910-től napjainkig készült felvételek népi hagyományokat örökítenek meg. A Transindex portfólió jóvoltából az online fotóarchívum megtalálható az Erdélyi Magyar Adatbankon (www.adatbank.ro) és a www.kjnt.ro honlapon. /Ördög I. Béla: Világhálón a Kriza János Néprajzi Társaság fotóarchívuma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

A rendőrség még mindig politikai ellenőrzés alatt áll – állítja a Román Akadémiai Társaság, arra hivatkozva, hogy 2007 végén Ludovic Orbannak 30 órán át kellett „könyörögni” azért, hogy benyújtsa törvényes nyilatkozatát az általa okozott balesetről. Az Országos Törvényszéki Orvosi Intézmény a Ludovic Orban szállítási miniszter decemberben okozott balesete ügyében végzett vizsgálat végleges eredménye szerint Simona Todeanu sérüléseit nem gázolás okozta. /”Politikai ellenőrzés alatt a rendőrség”. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

A tanügyitörvény-tervezetről és restitúciós kérdésekről tárgyaltak január 14-én Bukarestben, a romániai magyar történelmi egyházak képviselői az RMDSZ oktatási és művelődési területen tevékenykedő kormányzati tisztségviselőivel. Markó Béla RMDSZ-elnök mellett a tanácskozáson jelen volt Pásztor Gabriella oktatási államtitkár, Horváth Anna államtitkár, Szász Attila államtanácsos, valamint több kormányzati szakértő is. A múlt héten a minisztérium megbeszélést folytatott a történelmi egyházak tanügyi tanácsosaival, a felekezeti iskolák igazgatóival, korábban pedig az egyházak püspökeivel. A mostani tárgyaláson a felek elsősorban az oktatási törvény-tervezetről folytattak megbeszélést: a minisztérium kisebbségi oktatással foglalkozó képviselete kérte az egyházak és a felekezeti iskolák képviselőit, tegyék meg javaslataikat a tárcának. Január 15-én Kolozsváron a történelmi egyházak püspökei folytatják a felekezeti oktatásról megkezdett vitát. /Lokodi Imre: Egyházi javaslatokat várnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Csutak István azért írta meg vitacikkét, mert 2009-ben, az Európai Unió támogatási költségvetésének struktúrája várhatóan eltolódik a felzárkóztatásról a versenyképességre. Ki kell használni azt az óriási történelmi esélyt, amit a térségnek az Európai Unióhoz való csatlakozása jelent. A széki berendezkedéssel, az a baj, hogy nem a széki hagyományokat éltetik, hanem az, hogy személyes kapcsolatokra épülő, nem értékelvű. /Horváth István: Vita Székelyföld boldogulásáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

A széki berendezkedés – például az RMDSZ székelyföldi területi szervezetei – olyan kisrégiós identitásokat hangsúlyoznak a fontosabb identitásokkal szemben, amelyek bonyolítják a döntéshozási mechanizmusokat, konkurenciahelyzetet teremtenek azonos szintű szervezetek között. A formaváltásnak azonban társulnia kell társadalmi konszenzussal. Először ehhez kell eljutni. /Salamon Márton László: Tartalom és forma. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Átadná, vagy legalábbis megosztaná a 18. életévüket betöltött diákok diszkriminálása elleni aláírásgyűjtés országos szervezését a Kovászna Megyei Diákönkormányzat – mondta el Nemes Előd, a szervezet vezetője. A tanulók a múlt héten kezdeményezett akcióban arra kérik a munkaügyi tárcát, ne hozza hátrányos helyzetbe a nagykorú diákokat azzal, hogy megvonja tőlük az állami támogatást (az úgynevezett gyerekpénzt). Január 14-én újabb hétszáz aláírással bővült az aláírók listája, megközelítve a négyezret. Paul Pacuraru munkaügyi miniszter 2008. január 11-én közölte, hogy a diákoknak járó állami támogatás helyett a nehéz szociális helyzetben lévő fiatalok más juttatásban részesülnek kárpótlásként. /Illyés Judit: Országosra bővül az aláírásgyűjtés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Január 14-én lépett hivatalba Kiss Anna tanító nemzetiségi szakfelügyelőként. Munkaköre Arad megye nemzeti kisebbségi tannyelvű és tagozatos – elsősorban óvodai és az elemi iskolai – oktatás tevékenységének felügyelete és szakmai irányítása. Kiss Anna az Arad megyei magyar tanítók pedagógiai körének vezetője, számos magyar közművelődési és tantárgyverseny szervezője. /(Kiss): Nemzetiségi szakfelügyelő a Pedagógusok Házában. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./

Felkutatásra vár a Lászlóffy Aladárt gyanúba keverő bizonyíték. Határozottan cáfolta Szilágyi Domokos besúgói múltjának igazságértékét Varga Andrea történész, álláspontját ma is fenntartja. Kutatásai során talált egy másik személyt, aki a tragikus körülmények közt elhunyt költő, Szilágyi Domokos „nyakába varrt” szekuritátés jelentések írójának mutatkozik. Az erre vonatkozó forrásanyagot elemző írását március környékén tervezi nyilvánosságra hozni. A Lászlóffy Aladárt gyanúba keverő dokumentum Varga szerint önmagában nem bizonyíték. A dokumentum Könczei Csillának a Transindex portálon, Szekusblogján bukkant fel. /Gergely Edit: Besúgjuk a besúgókat? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Három szekusügynök fedőnevét hozta nyilvánosságra nemrég Tőkés László: a Bibliotecarul fedőnév alatt jelentő Gálfy Zoltán nyugalmazott teológiai professzort, a Farkas, majd Petrescu fedőnevű Bányai Ferenc temesvári lelkészt, illetve saját húga férjét, a Stelian fedőnéven jelentő dr. Barta Tibor volt kolozsvári, jelenleg Budapesten élő orvost, orgonaművészt vélte felismerni. A jelentések tanúsága szerint dr. Barta Tibor nem csak őt, édesapját, dr. Tőkés István teológiai professzort és püspök-helyettest, hanem saját feleségét, Tőkés Eszter fogorvost is rendszeresen besúgta. Tőkés László dossziéjának iratanyagából – amelynek egyes részeit a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület honlapján is közzétettek – kiderül, hogy Stelian többek között a következő témakörökben jelentett Oprea Florian szekusezredesnek:1. Adatgyűjtés és memorandum készítése az 1985 novemberében Budapesten megrendezett Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezletre, valamint az értekezletre készített írásbeli anyag határon túlra csempészése. A dokumentumból kiderül, hogy Tőkés László az adatgyűjtés tekintetében a forrás („sursa”), azaz Stelian segítségét is kikérte. Az Oprea Florian által jegyzett kiegészítésből pedig megtudható: Tőkés Eszter fivérének, Lászlónak bizonyos anyagait őrizte, hogy azokat kicsempéssze külföldre; 2. Tájékoztatás arról, hogy a Tőkés-család a Szabad Európa Rádiót hallgatja, és hogy Tőkés István Kanadába szeretne utazni. (1985. IX. 25.); 3. Jelentés Haraszti Miklós magyarországi író, Király Károly, Tőkés István és Tőkés András találkozásairól; 4. Tőkés László „rendszerellenes” írásai, amelyeket külföldre próbált csempészni, illetve azok átadása Stelian által a Szekuritáténak, tanulmányozás végett (1985. X. 26.) 5. Tőkés István, Tőkés Eszter és Cseke Éva (Cs. Gyimesi Éva), illetve Doina Cornea és Cseke Éva kapcsolatai; 6. Dátum nélküli dokumentum arról, hogy „stimulálás” végett az illetékes államvédelmi hatóság 5000 lejt irányoz elő Steliannak; 7. Tőkés László kézzel írott, a Szekuritáté kezébe került, 1986. április 28-án keltezett levele, amelyet – Tőkés Eszter állítása szerint – Barta Tibor sógorához intéz, és a püspök szekusdossziéjából került elő. Tőkés Eszter: soha nem hittem volna, hogy egy olyan nagy magyar, mint ő, képes ilyesmit tenni – jelentette ki dr. Barta Tibor volt felesége. Alapos a gyanú, hogy férje azonos a Stelian fedőnevű ügynökkel. Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor mély megdöbbenésének adott hangot. Gyimesi Éva szerint a Stelian név fedheti a lehallgatást magát. A Stelian, mint „sursa” egyszerűen lehet a lehallgatás fedőneve, aminek alapján a magyar szöveget valaki a kazettáról lefordította románra, és vagy szó szerint, vagy kivonattal csatolta. Cs. Gyimesi nem gyanúsítja Barta Tibort, sőt, kizárja, hogy ő lenne ez a személy. Barta Tibor a Szabadságnak telefonon határozottan kijelentette: Az a személy, akit a püspök úr említ, nem én vagyok. „Engem soha az életben sem civil, sem katonai, sem más hírszerzői szervezet nem keresett meg, titkosszolgálati emberrel semmilyen kapcsolatban nem voltam, és nem is óhajtok lenni. ” Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnöke a Szabadságnak megerősítette: Tőkés László hivatalosan is kérte a dossziéjában előforduló besúgok fedőnévének a leleplezését. – Az ügy folyamatban van. /Papp Annamária: Ember vagy lehallgatókészülék volt-e Stelian? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Balta János, a lap munkatársa Arad megyei magyar politikustól az ellenzékkel való egyezkedésről érdeklődött, aki azonban a vállát vonogatta: “Kivel lehetne helyi szinten egyezkedni, amikor az MPSZ-t még be sem jegyezték?” Szerinte attól, ha megyei, szinten képviselet nélkül maradnak, a hőbörgők is magukhoz térnek. Nem lehet belenyugodni a vezetők tétlenségébe, jó lesz végre felnőttként kezelni a népet, fejtette ki az újságíró. /Balta János: Influenzaellenes oltásokat kérnek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./

Öt óra leforgása alatt öt, különböző nehézségi fokozattal rendelkező számítógépes programot kellett megírniuk azoknak a tanulóknak, akik a hét végén részt vettek a magyarországi Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) által szervezett Nemes Tihamér számítástechnika verseny erdélyi döntőjén. A megmérettetésre évente kerül sor. Az erdélyi döntőre idén a kolozsvári Báthory István Líceumban került sor. Erdély legjobb diákjai mérték össze tudásukat. A verseny első fordulóján, amely a bejelentkezett iskolákban zajlott 2007. november 8-án, több mint ezer, Erdély különböző régiójából származó diák vett részt. Közülük került ki az a legjobb 51 tanuló, aki az erdélyi döntőre érkezett a múlt hét végén 14 magyar tannyelvű iskolából. A legjobb eredményt elért diákok a verseny Budapesten megszervezett döntőjén 2008. március 8-án vesznek majd részt. A verseny különdíját Hevele István kapta, aki 14 ponttal megelőzte az összes többi résztvevőt. /Matekovics Hajnalka: Több mint ezer diák az EMT számítástechnikai versenyén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Elsősorban a roma közösségek marginalizálódásának és szegregációjának megszüntetése volt a célja „A különböző szükségletektől az egyenlő esélyekig” elnevezésű projektnek, amelyet a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség még a tavalyi évben indított el, s most zárt le. A Phare-pénzekből finanszírozott pályázatba kilenc vidéki iskolát vontak be kísérleti jelleggel. A pályázat során felmérték a településen élő roma közösségek szociális helyzetét is. A pályázatban részt vevő községekben 4011 család közül 1329 a minimálbérből él. A kilenc községben 77 kisgyermek nem jár óvodába, s 95 gyermeket nem írattak be iskolába. Az érintett településeken 2856, 10 évesnél idősebb analfabétára bukkantak. A projekt révén mind a kilenc iskolában segítő csoportok alakultak. /Bodnár Gyöngyi: Kilenc iskolába bevezették a roma nyelv, történelem és hagyomány oktatását. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 15./

Idén is szervez külföldi mezőgazdasági tanulmányutakat a gyulafehérvári Caritas mezőgazdasági részlege, valamint a gyergyószentmiklósi Szent Benedek Tanulmányi Ház, amely egyben a Caritas fiókszervezete. A gyulafehérvári Caritas több mint 14 éve szervez mezőgazdasági képzéseket, tájékoztatott Kastal László, a Szent Benedek Tanulmányi Ház igazgatója. A Bajor Parasztszövetség támogatta programokon az elmúlt időszakban több mint 1700 fiatal vett részt, és az igazgató szerint mindannyian itthon is hasznosítható tudással tértek haza. /Jánossy Alíz: Mezőgazdászképzés Svájctól Gyergyóig. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

A fa és erdő fontosságáról értekeztek Gyergyócsomafalván. Romániában az egy főre eső erdőmennyiség kevesebb az európai átlagnál, mondta el Orbók Sándor erdőmérnök, aki a gyergyócsomafalvi Marosparti Népfőiskola harmadik konferenciáján tartott előadást. Lázár Péter erdőmérnök előadásából kiderült: alig két évszázad alatt Románia erdős területe egyharmadára csökkent, ugyanis míg a 18. század elején az ország 80 százaléka erdős terület volt, addig napjainkban mindössze 27 százalékot tesz ki az erdővel borított terület. „Célunk 10–15 százalékkal növelni az erdős területek arányát” – hangoztatta Lázár. /Jánossy Alíz: Az erdő nem „fagyár”. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

Árpád-házi Szent Erzsébet – Elisabeth von Thüringen – Magyar-német Kultúrkapcsolatok Kelet-Közép-Európában címmel rendezett nemzetközi konferenciát az Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára emlékező jubileumi év lezárásaként a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke, illetve Nyelv és Irodalom Tanszéke, valamint a Gyulafehérvári Caritas Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. A cél: időszerűvé tenni a szentté lett magyar királylány életpéldáját a ma embere számára. Gábor Csilla egyetemi tanár, a BBTE Bölcsészettudományi Karának dékán-helyettese kiemelte, hogy amikor Szent Erzsébet „életét és hatását a legkülönfélébb szempontok szerint megvizsgáljuk, igazából az Isten művét, az Isten szépségét csodáljuk meg”. Márton András, a Caritas egészségügyi programjainak felelőse szerint a teljes életet élő Szent Erzsébet példája ma is követendő indíttatásokat adhat. Bemutatták Prokopp Mária Árpád-házi Szent Erzsébet című könyvét, amely 21 ország 100 festőjének a szentről készült templomi műveit ismerteti a XIII. századtól napjainkig. Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi docens felvázolta a társadalmi védőháló szerepét betöltő kolozsvári Szent Erzsébet ispotály történetét. /Veress Elza-Emőke: Szent Erzsébet korszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

Kiemelkedő zenei esemény zajlott január 6-án Marosvásárhelyen. A Classica szimfonikus zenekar tartott operagálát a Nemzeti Színház nagytermében, a bevételt a mezőcsávási gyermekotthonok támogatására ajánlották fel. A Classica Zenekar Egyesület 2006 januárjában jött létre olyan lelkes zenészekkel, mint Dániel Zsolt-László, Dimény Szabolcs, Makkay János, Moldován Róbert-Sándor. Horváth József vezetésével működik, aki jelenleg a Kolozsvári Magyar Opera karmestere. A Classica zenekar az első erdélyi magán szimfonikus zenekarok közé tartozik a csíki és a szebeni kamarazenekarok mellett. /Orbán Piroska muzikológus, zenetanárnő: Jótékonysági operagála. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

A Figura Stúdió Színház ősbemutatóra készül, tájékoztatott Béres László igazgató, Thuróczy Katalin Szandrosz című előadásának bemutatójára február 3-án kerül sor. A darab rendezője, Sorin Militaru szerint a stúdióelőadás besorolása kortárs tragédia, modern nyelvezettel. /Baricz-Tamás Imola: „Figurás” Szandrosz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

A kolozsvári Diaszpóra Alapítvány és a Szatmárnémeti Egyházközség szervezésében, halálának negyvenedik évfordulóján hálaadó istentisztelettel emlékeztek Földes Károly /Méra, 1891. nov. 14. - 1968. jan. 9./ mezőségi lévita lelkész életére és munkásságára, majd a családdal és a gyülekezettel való beszélgetés és vetítettképes előadás után megkoszorúzták szatmárnémeti sírját. Példaértékű munkája összegzéseként 1934-ben megírta a Szórványmisszió. Jajszó a pusztuló szórványokból c. kisfüzetét, amely nagy sajtóvitát indított el, és többek között ez ihlette Nyírő Józsefet a Néma küzdelem és Makkai Sándort a Holttenger című regények megírására. Többek között ennek hatására indultak el a kolozsvári egyetemista fiatalok a mezőségi falumunkára. A Szórványmissziót több nyelvre lefordították, és ennek jövedelme mezőségi templomok és parókiák építésére, renoválására szolgált. Mezőségi szolgálata után az 1940-es változások után Kolozsváron lett tanár, később az EMKE miniszteri megbízottja volt, és papi szolgálatokat is végzett. 1943-ban Szatmárra helyezték, majd itt tanárkodott haláláig. /Földes Károlyra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./