Marosvásárhelyen kérdéses az RMDSZ polgármesterjelöltje, a Maros megye kisvárosokban viszont újráznának az elöljárók. Marosvásárhelyen polgármesterjelöltnek előzőleg az RMDSZ-en belül is meg kell vívnia a harcát, mivel egyre kevésbé valószínű, hogy a szövetség csúcsvezetése beletörődik a városi szervezet júniusban hozott döntésébe, amikor Csegzi Sándort jelölte. A Csegzi Sándor számára kedvező döntés csupán egy-két hétig tűnt véglegesnek, mivel a vesztes Borbély László jelezte, gondolkodik a jelöltetésen. „Marosvásárhelynek olyan jelöltre van szüksége, aki képes legyőzni Dorin Floreát” – hangoztatta Borbély. Szerinte Csegzi Sándor nem érett meg erre a feladatra, hisz az elmúlt nyolc évet „a polgármester árnyékában töltötte”. Dorin Florea jelenlegi polgármester sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánja az indulásáról szóló híreket. – Amennyiben sikerül bejegyeztetni a Magyar Polgári Pártot, minden Maros megyei városban és községben fontolóra vesszük a jelöltállítást, nyilatkozott Kiss István, a szervezet vezetőségi tagja. Marosvásárhelyen nem gondolkodnak közös listában az RMDSZ-szel. /Szucher Ervin: Befejeznék, amit elkezdtek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

Albert László örömömmel olvasta Lehoczky Attila Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről című cikkét, látva, mást is foglalkoztat az aradi magyar ifjúság jövője. Valóban nincs egy olyan hely, ahol a magyar fiatalok nagy számban együtt szórakozhatnának, azonban az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet /AMISZ/ nem rendelkezik alappal szórakozóhely megvásárlásához, illetve működtetéséhez. Az ifjúsági szervezet mindent a magyar közösségért tesz immár 15 éve, mióta az AMISZ megalakult. Sok esetben ütköznek a fiatalok passzivitásába. Lehoczky Attilával ellentétben Albert László szerint az AMISZ igenis sikeres évet zárt, megtartották a III. Arad Megyei Magyar Ifjúsági Találkozót, történelmi vetélkedőket szerveztek. /Albert László AMISZ-alelnök: Az újabb gondolatok margójára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./ Előzmény: Lehoczky Attila: Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14.

A székekre tagolt Székelyföldről kibontakozó vitában az egyik RMDSZ-es parlamenti képviselő Svájchoz hasonlította a vidéket. Kitűnő természeti adottságainál fogva a turizmus tűnik Székelyföld egyik legígéretesebb és legjövedelmezőbb ágazatának. Ebből szűrték le a következtetést: a mi Svájcunkat úgy hívják, hogy Székelyföld. Borbély László újságíró szerint a magyarságnak akkor volt tekintélye a román politikusok előtt, amikor egységesnek hitték őket. Lehet Svájc a Székelyföldből? Lehet. Az ehhez vezető utat egyengeti a Székelyföld jövőjéről folyó vita. /Borbély László: Székely Svájc. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 22./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Csutak István írása közéleti hullámzást eredményezett. Csutak elítélte, hogy a színházalapítási láz volt Székelyföldön. Miért baj az, hogy Székelyudvarhely és Csíkszereda önkormányzati támogatással létrehozta a maga hivatásos társulatát, a Tomcsa Sándor Színházat (1998), illetve a Csíki Játékszínt (1999)? Felhívható Csutak István figyelme a sepsiszentgyörgyi színházra is. Csutak István szerint székelyföldi színházi élet nincs, Ez nem igaz. Tavaly októberben Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ európai parlamenti képviselője brüsszeli vendégjátékra hívta meg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat. Kónya-Hamar Sándor nem véletlenül választotta ezt a társulatot.,,A sepsiszentgyörgyi színházat mindkét színházi szakma, a magyar és a román egyaránt legértékesebb társulatai közt tartja számon” ― hangsúlyozta. /Mózes László: Székelyföldön színház az egész világ (Vita). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Hét, kiemelkedő tudományos teljesítményt felmutató fiatal oktatóval bővült a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának oktatói kara, és ezzel 301-re emelkedett a magyar oktatók létszáma – tájékoztatott Magyari Tivadar rektor-helyettes. A fiatal tanársegédek valamennyien a BBTE végzősei, legtöbbjük jelenleg ezen az egyetemen dolgozik doktori tézisén. Az egyetem szenátusa január 21-én döntött új tanárok felvételéről, illetve az előléptetésekről. Kiemelkedően magas volt ez alkalommal a már alkalmazásban levő magyar oktatók körében az előléptetések száma: huszonegy oktató versenyzett sikerrel nagyobb fokozatért, köztük tizenegy magas szintű oktatói (docensi, illetve professzori) beosztásért. Docens lett például az erdélyi magyar értelmiség néhány közismert személye: Hatházi András és Bács Miklós színművészek, Fábián Gyula jogász és Bakk Miklós politológus. /BBTE: nőtt a magyar oktatók száma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Hivatalosan is benyújtotta felfüggesztési kérelmét Albertini Zoltán Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes Szándékát személyes okokkal indokolta, azzal, hogy nem tud együtt dolgozni a tanfelügyelőség jelenlegi csapatával. Prozan Mircea főtanfelügyelő kifejtette, hogy érzése szerint jól kommunikáltak, nem kerültek összetűzésbe. A bejelentett felfüggesztés idejére, ha azt a szaktárca is jóváhagyja, Albertini Zoltán a Bolyai Farkas Líceumban fog testnevelést tanítani. Azt a híresztelést, miszerint azért megy a Bolyaiba, hogy a későbbiekben az igazgatói tisztséget megpályázza, az illetékesek nem erősítették meg. /(b.): Lemondott a főtanfelügyelő-helyettes. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

A Transindex, az Erdély FM és a Jakabffy Alapítvány által szervezett zártkörű beszélgetésen folytatódott a vita az erdélyi magyarság modernizációjáról, melyet Csutak István Székek földje – Székelyföld? /Szabadság, jan. 8./ című írása „élesztett fel”. A beszélgetésen – többek közt – jelen volt a vitát elindító Csutak István, volt integrációs államtitkár, továbbá Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője, Horváth István szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet vezetője, Kelemen Attila, az Erdély FM igazgatója, Kiss Tamás szociológus, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai kutatócsoportjának vezetője, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Salat Levente politológus és Székely István politológus. Csutak István elmondta: önmagunk átértékelése és újrafogalmazása a cél. Szerinte napjainkban Székelyföldön nem a tudás viszi előre a dolgokat, hanem az úgynevezett „komaság”. Bíró A. Zoltán „a modernizációt életfeltételek változásához szükséges keretfeltételek megteremtéseként” határozta meg. Horváth István úgy vélte, a romániai magyarság cselekvési logikákat sajátított el, a modernizáció pedig éppen ezekről a logikákról, felfogásmódokról szól. A modernizáció a változás folyamatossága. Salat Levente kiemelte: a kisebbség modernizációjának gondolata nem zárható el a környezettől, ez már a többség problémája is. László Attila úgy gondolja, az erdélyi magyarság tekintetében nem igazán beszélhetünk modernizációról. Székely István szerint most kezd felnőni egy olyan generáció, amely tudja, milyen társadalomban akar élni, ugyanakkor felelősségvállalásra képes. Bíró A. Zoltán a felelősség vonatkozásában az intézményteremtés lehetőségének hiányát emelte ki. /Kerekasztal a társadalmi modernizáció kérdéséről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én, Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Kölcsey Ferenc halálának 170., a Himnusz születésének 185. évfordulója alkalmából január 20-án, vasárnap Szatmárcsekén, a református templomban tartottak megemlékezést. Január 21-én Budapesten átadták a második alkalommal odaítélt Magyar Kultúra Követe címet. Az elismerésben Eötvös Péter zeneszerző-karmester, Esterházy Péter író, Kányádi Sándor költő, Julia Marton-Lefevre magyar származású környezetvédelmi és tudományos szakdiplomata, Palya Bea énekes és Schiff András zongoraművész-karmester részesült. /Ma ünneplik a magyar kultúra napját. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Erdély több városában már hét végén elkezdődtek a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett események. A marosvásárhelyi Magyar Kulturális Központ és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata január 20-án tartotta, rendezvényét. Január 22-én a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen a múlt évad egyik sikeres produkciójának /John Pielmeier Isten Ágnese/ felújított változatát mutatják be. A városban vendégszerepel a Codex régizene-együttes, továbbá a Bernády-házban a sepsiszentgyörgyi, brassói, csíkszeredai zenetanárokból alakult zenekar a 16–18. század magyar, főként erdélyi főúri zenéjéből nyújt válogatást. Kolozsváron tudományos előadásokkal és táncházmulatsággal köszöntik a jeles napot. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában konferencia lesz. Kétszer is bemutatták Nagyváradon az Eltáncolt cipők című táncjátékot. Szatmár megyében, az Ady Endre Társaság szervezésében egész hetes rendezvénnyel ünneplik a magyar kultúrát. Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban fellépett a felvidéki Rock Színház a Mert tiéd az ország című előadással, melyben Koltay Gergely A Megfeszített és A napba öltöztetett lány című rockoperájából, valamint a Kormorán együttes dalaiból adtak elő válogatást. Január 22-én Kovács Emil Lajos festőművész munkáiból nyílik tárlat, majd a Nagykárolyi Collegium régizene-együttes lép fel. Január 23-án Szatmárnémetiben a Háromszék Táncegyüttes lép fel a Csávási balladával, 24-én az Ács Alajos Stúdióban Franz Xaver Kroetz Felső-Ausztria című darabját játsszák Márk-Nagy Ágota rendezésében. Gellért Sándor halálának 20. évfordulójára Miske László debreceni színművész emlékezik január 25-én, A tanú című előadóestjével. 26-27-én rendezik ugyancsak Szatmárnémetiben a 17. Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési verseny elődöntőjét, illetve döntőjét. Székelyudvarhelyen január 21-én a Tomcsa Sándor Színház felolvasóestjével kezdődött rendezvénysorozat. 22-én az Udvarhelyszék Fúvószenekar ad ünnepi koncertet, este pedig a Cabaret című musicalt láthatja a közönség a Tomcsa Sándor Színház előadásában. 23-án Bálint Arthur rendező-operatőr Poros öltöny című dokumentumfilmjét mutatják be, 24-én a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontban egész napos szakmai tanácskozás lesz az udvarhelyszéki népi építészetről. Az estét az Udvarhely Néptáncműhely előadása, az Ige zárja. 25-e a zene és a film napja lesz Székelyudvarhelyen: Székely Zsejke, a Kolozsvári Magyar Opera énekesnője kortárs magyar zeneszerzők dalaiból tart előadást Valaha címmel, este pedig két dokumentumfilmet vetítenek a könyvtárban: Jakab Ervin Költözés és Bálint Ibolya–Bálint Arthur Asszonyélet című alkotását. 26-án gyermekrajz-kiállítás nyílik a könyvtárban, délután pedig a Kecskeméti Jazz Band koncertezik Székelyudvarhely művelődési házában. 27-én, vasárnap Orbán Balázs szemével Homoródalmáson címmel fotókiállítás nyílik, majd este az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak kiosztásával, továbbá Siculus-emlékkoncerttel, gálaesttel zárul a rendezvénysorozat. A Csíki Székely Múzeumban a gyergyóremetei 12. Nemzetközi Fotótábor anyagából készült kiállítással, valamint albumbemutatóval kezdődik a rendezvénysorozat Csíkszeredában. Sepsiszentgyörgyön január 21-én Benczédy Sándor és Tüzes István tartott vetített képes előadást Az altorjai Apor-kastély reneszánsz faliképei témával, majd a kolozsvári Passamezzo historikus együttes előadta a Mátyás, az igazságos című reneszánsz táncjátékát. Január 22-én Baróton, Erdővidék Múzeumában nyílik fotókiállítás a sepsiszentgyörgyi Képvidék Alkotócsoport munkáiból. /A Himnusz születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

Egy román újságíró körkérdést küldött szét: mi a véleményük arról, hogy a mai fiatalokat egyáltalán nem érdekli a kultúra. A magyar közbeszédben is téma ez. Erről fejtette ki véleményét Herédi Zsolt. A kulturális piacon az elmúlt időszakban mind a kínálat, mind a kereslet is megnőtt, egyre változatosabb is lett. Nem lehet ugyanakkora színház- vagy mozi látogatottságot elvárni ma, mint a rendszerváltás előtt, amikor a vizuális kultúra lehetőségei egy színházi előadás vagy nagy ritkán egy nézhető mozi vagy tévéfilmre szorítkoztak. Nemcsak a fogyasztó pénzéért, hanem az idejéért is versengeni kell. A fiatalok olyan tudást akarnak felhalmozni, amit a későbbiekben fel tudnak használni. Megnőtt a fiatalok vizuális kultúra iránti igénye. Egyre inkább teret hódít a szórakozás, illetve a tömegkultúra. Múzeumlátogatásra ösztönző marketingfogás volt, hogy több látogató – csoportok, (nagyobb) család – esetén olcsóbb volt a jegy. Ezt ma már szinte minden nagyobb múzeum árpolitikája alkalmazza. Ösztönző fogás neves szakemberek meghívása, előadása, vagy kérdezz-felelek szerű beszélgetés szervezése a látogatókkal. Gyerekek körében nagy divatja van a dinóknak. Ezt lovagolta meg a budapesti Természettudományi Múzeum is. Itthon is lehetne hasonlót kezdeményezni. Sok idősebb kolléga ellenségesen fogadja az újító szándékú fiatalok ötleteit. A különböző megemlékezéseken sokszor az iskolásokat szeretnék kirendeltetni közönségnek. Továbbra is túlsúlyban vannak a múltidéző témák, azonban inkább lejáratják, az amatőr „marketinggel” a témát. Másik fékező erő a magyarországi társadalom és sajtójának tekintélyes része, amelyik hagyományőrző archaikus társadalomnak szeretné megtartani a határon túli magyarságot. A világban zajló kulturális folyamatok mellett sok tekintetben lemaradt a hazai magyar nyilvánosság, az ifjúsági szubkultúra csak mostanában kezd támogatást kapni. A magyar pályázati pénzek csak a paraszti kultúra művelőinek, netán a komolyzenének voltak fenntartva. Amikor a hazai politikusok a fiatalok tömege előtt akarnak beszélni, koncertturnét szerveznek ismert együtteseknek. Gyakori a rendezvényekre való rátelepedés. Az RMDSZ a fő pénzosztó, ő számít a legnagyobb „rátelepedőnek”. A rendszerváltás után hosszú évekig az erdélyi közéletben a politika és a civil szféra személyeken keresztül teljesen egybeolvadt. Ekkor lépett színre az RMDSZ új generációja, a MIÉRT, amely az utóbbi pár évben igyekezett korrigálni e képet. Pénzosztó pozícióját kihasználva szponzorként beszállt a Transindex szervezte Médiabefutó, Humorfesztivál, és több más sikeres rendezvénybe/re. Ők irányítják a többnyire erőforrás orientált és nem problémaorientált civil szervezeteket. A pénzosztó döntéshozók befolyásolták az elmúlt időszakban a kulturális rendezvényeket, sőt az egész civil szférát. /Herédi Zsolt: A kultúraigény esete a fiatalokkal avagy rendezvényszervezők vs. valóság és modernitás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18., folyt. : jan. 19., 21., 22./

Az országos mutatókhoz képest a Székelyudvarhelyen végzett abortuszok száma évről évre csökken. Azonban ha korcsoportokra bontják az adatokat, a húszas-harmincas, illetve a tizenéves nők esetében még mindig növekedést tapasztalható. Romániában 1989 decemberének végéig tiltott volt a művi vetélés, 1966-ban vezették be az abortusztilalmat. A felvilágosítás hiánya az egyik legnagyobb baj, mondta dr. Pap Enikő, a családtervező kabinet vezetője. Dr. Szabó Sándor nőgyógyász főorvos szerint Magyarországon 100 szülésre 60–70 abortusz esik, míg a Benelux államokban vagy Svédországban 25–30. Romániában öt évvel ezelőtt 100 szülésre 300 művi vetélés esett, azóta egyre jobban csökken, 100-ra 100 jut. A statisztika nagyjából három évvel ezelőtt fordult át. A székelyudvarhelyi kórház statisztikái szerint 2006-ban 1530 gyerek született, tavaly pedig 1491 – ezen egy tágabb kört kell érteni, nem csak Udvarhelyszéket, a reális udvarhelyi szám 800 és 900 között van. A spontán abortuszok száma évek óta nagyjából ugyanaz (2006: 255, 2007: 266), a kórházban és a magánrendelőkben elvégzett terhességmegszakítások száma 2006-ban 959, míg tavaly 871 volt. A városi kórházban több éve működik már a családtervező kabinet, elsősorban fiatal házasoknak, házasulandóknak adnak tanácsot. Ilyen jellegű tanácsadással a Mamo Egyesületnél is szolgálnak, ahol nem csak a kismamákkal foglalkoznak. /Katona Zoltán: Kevesebb abortusz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 22./

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum „Régészeti esték” címmel szervez előadássorozatot. A telekfalvi barlangoknál végzett régészeti kutatást, Máréfalva középkori templománál folytatott régészeti feltárást, a Rikában található Kustaly váránál újrakezdett ásatást ismerhetik meg az érdeklődők. /Régészeti esték. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 22./

A fogyatékkal élők gondjaival foglalkozó hét Kovászna megyei civil szervezet érdekeiket képviseletére tanácskozó testületet hozott létre Sepsiszentgyörgyön. A testület tagjai kezdeményezik egy helyi pályázati alap létrehozását. Az alakuló ülésen részt vettek a Diakónia, a FER, a Fény Alapítvány, valamint a nem látók és a mozgássérültek helyi, illetve megyei szervezete, a Máltai Segélyszolgálat és a fogyatékkal élők hozzátartozóinak egyesülete képviselői. /(fekete): Civil összefogás fogyatékkal élőkért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./

A sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnázium dráma tanszékének és a Mikes Kelemen Gimnázium Osonó Diákszínházának közös produkciója nyerte a hét végén a Bukarestben zajló LicArt 2007 fesztivál nagydíját. Az országos diákszínjátszó fesztiválra idén 63 diákcsapat nevezett be. A szentgyörgyiek vitték el a pálmát a Fazakas Misi ötletére improvizált Részletek a bolyongás meséiből című előadással. Fazakas Misi, a színjátszó csapat vezetője elmondta: a díj visszaigazolta a következetes munkát, ami a színházműhelyben zajlik. A műhelymunkának hangsúlyos önismereti célja is van. /Kovács Zsolt: Sepsiszentgyörgyi a legjobb diákszínház. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

Interneten keresztül elérhető kulturális és művészeti televízió indult egy magyarországi kereskedelmi társaság kezdeményezésére, amelynek fő célja médianyilvánosságot biztosítani az európai és magyar művészeti és kulturális élet szereplőinek és eseményeinek. A www.kulturalis.tv internetes címen januártól elérhető csatorna kínálatában jelenleg az építőművészettel, filmművészettel, fotóval, irodalommal, színházzal és zeneművészettel kapcsolatos anyagok láthatók. Az adó további céljai között saját gyártású kulturális műsorok is szerepelnek. /Kultúrtévé az interneten. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

A kolozsvári Magyar Opera nem első ízben tűzte műsorra január 20-án Csemiczky Miklós meseoperáját. A librettót Varró Dániel írta a Grimm-testvérek meséje alapján. A Brémai muzsikusok című előadás nagy sikert aratott. /S. B. Á. : Igazi gyerekelőadás az operában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Január utolsó napjáig lehet jelentkezni a február végén Nagyváradon induló, 120 órás rendezői tanfolyamra, amelyen a pedagógusok, bábszínészek, vallástanárok elsajátíthatják, hogyan tehető művészi szempontból megfelelővé egy kisiskolások által színre vitt előadás. Rusz Csilla, a Nagyváradi Drámaműhely vezetője szervezi a tanfolyamot. Hiánypótlónak szánja a tanfolyamot, ahol neves magyarországi szakemberek adnak majd elő. /Both Abigél: Lélekszépítő dramaturgia. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Elégedetlen Borszék önkormányzata az üdülőváros fellendítésére vállalkozó Muntero Invest Kft. magyarországi társasággal. A 2006-ban elkezdett munkálatokat 2008. január elsejére be kellett volna fejeznie a magyarországi társaságnak, a négycsillagosnak szánt gyógyüdülő építőtelepe azonban még üresen tátongó gödör. György László, a Muntero Invest romániai megbízottja a stagnálás legfőbb okaként a befektetőváltást nevezte meg. Az önkormányzat az építkezési engedély visszavonását és a munkálatok újrapályáztatását tervezi. /Jánossy Alíz: Meggombásodott patina. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház szép előadással látogatott Marosvásárhelyre. García Lorca költeménye, a Yerma színpadi változata Béres László rendezésében, Ungvári Zrínyi Ildikó dramatizálásában aratott sikert. /Nagy Botond: A kert, amelyet nem látott senki. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

Hat estén keresztül telt házas koncerteket könyvelhetett el a Harmonia Cordis Egyesület szervezte első Nemzetközi Klasszikus Gitárfesztivál. Beke István Ferenc, az egyesület vezetője sikeresnek értékelte az első székelyudvarhelyi fesztivált. Ezentúl évente sor kerül a nemzetközi fesztiválra. A klasszikus gitárfesztivál kurzusainak 29 hallgatója volt, közülük tizenegyen Magyarországról jöttek. Beke István Ferenc és Nagy Éva (a kolozsvári Állami Filharmónia fuvolistája) gitár-fuvola duója közel egy éve játszik és koncertezik együtt, felléptek már több városban. Március 25-30-a között gitárversenyt is szervez a Harmonia Cordis Egyesület. /Barabás Blanka: A nemzetközi gitárfesztivál hagyománnyá lesz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 22./

Megnyílt Fazakas Tibor festményeinek, grafikáinak tárlata Marosvásárhelyen, a Teleki Házban, varázsos erdélyi tájak várják az érdeklődőket. Fazakas Tibor a zsoboki művésztelepen, majd otthon és másutt is, mintegy kikapcsolódásként választja az alkotásnak ezt a vonulatát. /(nk): Fazakas Tibor zsoboki tájai. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közössége mély megrendüléssel búcsúzik PAKOT FÜLÖP színházi közönségszervezőtől, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház egykori munkatársától. Újságíróként került a színház kötelékébe, ahol 1969-től 2002-ig, azaz nyugalomba vonulásáig hatalmas ügyszeretettel és alapos szakértelemmel végezte közönségszervezői tevékenységét. Pakot Fülöp január 18-án halt meg Magyarországon. 2008 februárjában lett volna a hatvanhat éves. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./ A Népújságban időnként jelentkezett Magyar levelek című rovatával.

Teodor Melescanu ideiglenes igazságügyi miniszter január 22-én továbbküldte az ügyészséghez az Államelnöki Hivataltól kapott, nyolc korábbi vagy jelenlegi miniszter elleni bűnvádi eljárási indítványt. Melescanu ugyanakkor kijelentette: az ügyekkel kapcsolatban elhárít magától minden felelősséget. /A miniszter elküldte... = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

Hargita megyében az RMDSZ és a magyar ellenzék küzdenek meg a polgármesteri székekért. Az RMDSZ számára Székelyudvarhely feltörhetetlen diónak bizonyult a rendszerváltás óta: soha nem volt RMDSZ-es polgármestere. 1992-ben, az első polgármester-választáson győztes Ferenczy Ferenc függetlenként szerezte meg a tisztséget. 1996-ban már RMDSZ-színekben indult, de veszített a független Szász Jenővel szemben, aki azóta a harmadik mandátumát tölti. Szász a 2000-es választáson Antal Istvánt, a 2004-esen Ladányi Lászlót győzte le. Kelemen Hunor szerint azonban most minden feltétel adott ahhoz, hogy megszerezzék a polgármesteri széket. Az európai parlamenti választások udvarhelyszéki kudarca után lemondott Verestóy Attila széki elnök helyébe az RMDSZ januárban megbízott elnökként Birtalan Józsefet helyezte. A Hargita megyei önkormányzat elnöke, Bunta Levente, és alelnöke, Borboly Csaba között másfél éve ellentét van. Bunta Levente székelyudvarhelyi lévén, jó eséllyel szállhatna harcba a városi polgármesteri székért. Erről még korai beszélni, hárította el a kérdést Bunta Levente. A Rompres hírügynökség Dézsi Zoltánt, Gyergyószentmiklós egykori polgármesterét, az Állami Tartalékalap jelenlegi elnökét tartotta a legesélyesebbnek a gyergyószentmiklósi polgármester-választás megnyerésére. /Kirajzolódó erővonalak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Csehországba látogatott Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. Január 22-én tárgyalást folytatott Mirek Topolánek cseh kormányfővel. Románia feltételek nélkül támogatja az amerikai rakétavédelmi pajzs európai kiterjesztését Romániára és Bulgáriára, anélkül, hogy Oroszországot ellenségnek kellene tekinteni – jelentette ki Tariceanu Prágában. Mirek Topolánek kifejtette: Csehország stratégiai partnernek tekinti Romániát, amellyel minden területen széles körű együttműködésre törekszik. /Románia a rakétapajzs mellett. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Kolozsváron január 9-én két magyar egyetemista lányt és két barátját román fiatalemberek bántalmaztak. A két magyar fiú bement a Sora bevásárlóközpontba vásárolni, a két lány kint várta őket. Román fiatalok belekötöttek a magyar fiúkba, a biztonsági őr kérte őket, hogy hagyják el a helyiséget. Kijöttek a román fiatalok, megverték a magyar lányokat. Az egyik román fiú zsebkéssel a kezében arra kényszerítette a magyar fiúkat, hogy nézzék: ez történik, mikor magyarul beszél valaki az utcán. Megfenyegették őket, nehogy közbe merjenek szólni, mert nagy bajuk esik. Amikor abbahagyták a verést, megfenyegették őket, hogy vigyázzanak ezután, milyen nyelven beszélnek az utcán. 2008-ban még mindig nem lehet magyarul megszólalni az utcákon. /Dicu Henrietta: Hihetetlen, de igaz! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

A Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) határozata szerint Dan Voiculescunak, a Konzervatív Párt elnökének a nyilatkozatai „egy szenátor politikai nyilatkozatai”, így azt „nem lehet elítélni”. Dan Voiculescu súlyos dolgokat mondott, sőt törvénybe is akarná foglalni: minden romániai magyarnak kötelező tökéletesen kell tudni az „állam nyelvét”. Aki azt két év leforgása alatt nem sajátítja el, attól „meg kell vonni a román állampolgárságot”. A jelek szerint a Diszkriminációellenes Tanács is „diszkriminál”: amikor Traian Basescu államfő „büdös cigány”-nak nevezett egy újságírónőt, akkor figyelmeztette, az állam első emberét, hogy nem szép dolog „büdöscigányozni”. Kérdés, ki ítél(het)i el a Diszkriminációellenes Tanácsot, amikor ő maga követ el diszkriminációt? /Mózes Edith: Diszkrimináció. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

A román hatóságok a mai napig megbüntethetik azokat az uniós állampolgárokat, akik tizenöt nap elteltével „bejelentetlenül” tartózkodnak Románia területén. A rendelkezésről az országba látogató turisták sem tudnak, mert eddig nem értesültek róla a szomszédos uniós tagállamok – így például Magyarország – illetékesei sem. Az előírást a 2005. évi 102-es sürgősségi kormányrendelet tartalmazza. Az előírás megszegése 2,5 millió lej (65 euró) büntetéssel jár. Múlt év január elsejétől az uniós állampolgárok esetében határátlépéskor sem az útlevélbe, sem a személyi igazolványokba nem ütnek be pecsétet a határrendészeti szervek. Az ellenőrzésnek egyetlen módja, ha a szabálysértő bevallja, hogy több mint két hete tartózkodik az országban. „Nagyon meglep ez a rendelkezés, hiszen megszeg mindenféle uniós szabályt” – közölte az újság kérdésére Odze György külügyi szóvivő. „Ez egy stupid rendelkezés, amely ellenkezik az EU-s normákkal” – mondta Cseh Áron kolozsvári főkonzul, aki – akárcsak Hodicska Tibor bukaresti főkonzul – az ÚMSZ-től értesült a rendeletről. Magyarországon, de az Unió más tagállamaiban sincsenek érvényben hasonló követelmények. „Ezt a paragrafust az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelvének 5. cikkelye alapján vezettük be” – közölte Vasile Dragoi, a Román Bevándorlási Hatóság (ORI) parancsnoka. A cikkely szerint a tagállam megkövetelheti az érintett személytől, hogy ésszerű és megkülönböztetés-mentes határidőn belül jelentse be a területén való jelenlétét. Vasile Dragoi elismerte, az előírás betartásának ellenőrzése lehetetlen. Ezért egy tárcaközi bizottság már dolgozik a módosításon, hogy ezt eltöröljék. Amennyiben nem törlik a cikkelyt, Toró T. Tibornak szándékában áll interpellálni a parlamentben az ügyben. /Cseke Péter Tamás: „Megfigyelt” külföldiek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Az ügyészeknek már nincs okuk arra, hogy kihallgassák az előre felvett szerzői jogdíjak ügyében, mivel a vizsgálat elindítása óta megírt három könyvet ― jelentette ki Nagyváradon Markó Béla RMDSZ-elnök újságírói kérdésre válaszolva. Kifejtette, amióta a Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálatba kezdett a jövedelem bevallásában szerzői jogdíj cím alatt szereplő összeg miatt, kiadott egy könyvet azok közül, amelyekre megkapta az illető összeget. A Korrupcióellenes Ügyészség azért indított vizsgálatot Markó ellen, mivel a 2006-os jövedelem-bevallásában romániai viszonylatban irreálisan nagy, 90 ezer lejes szerzői jogdíjakból származó bevétel szerepelt, az összeg meghaladta politikusi jövedelmét. Markó akkori magyarázata szerint öt évre eladta szerzői jogait egy erdélyi és egy magyarországi kiadónak. A korrupcióellenes ügyészek 2006 novemberében indítottak vizsgálatot az ügyben. /(-kas): Markó magyarázkodik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

„Milyen Székelyföldet akarunk?” – ezt a kérdést ma sokaknak meg kell válaszolniuk! A Csutak István vitaindítójában fölvetett kérdésekre (Hargita Népe, 2008. január 8.) Tamás Sándor és Antal Árpád képviselők több választ is adtak, ezek a válaszok egyértelműek és határozottak. Zsombori Vilmos szenátor úgy véli, hogy az erős székelyföldi régió alapja csak az erős háztartás, az erős család lehet. A piacgazdaság, a szerkezeti átalakulás az elmúlt 18 esztendőben hatalmas terhet rakott a családok vállára. Sokak számára nehéz a lakást fenntartani, a közköltséget kifizetni. Olyan Székelyföld szükséges, ahol erős, gyarapodni tudó családok vannak. Ehhez csökkenteni kell a családok terheit a jogszabályok megváltoztatásával, fejlesztési és segélyprogramok kiterjesztésével, az életkörülmények és a szolgáltatások javításával. A közéleti–politikai elit ma nem mutat társadalmi érzékenységet, nem figyel a bérből élőkre. Olyan Székelyföld szükséges, ahol nem mondanak le egyetlen magyar településről sem. A kis települések nehéz helyzetben vannak. Nincsenek utak, nincsen működő iskola, kultúrotthon, s nincsenek munkahelyek sem. Zsombori nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, hogy ezeket a településeket nem érdemes fejleszteni, hanem le kell írni őket. Székelyföld működéséhez szükségesek a saját intézmények. A térséget átszövő hálózatok, szervezetek kellenek. Jó példát jelentenek a kistérségi együttműködések. Az egyházi támogatással létrejött karitatív és más szolgáltató intézmények sok szerveződés számára példaértékűek lehetnének. Erős családok – erős falvak és helyi közösségek –, erős régió, ez az a három pillér, amely a jövőbeli Székelyföldet kialakítja. /Zsombori Vilmos szenátor: Székelyföld-vita. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./