Nagyváradon Szili Katalin házelnök beszédében úgy fogalmazott: „A különböző nemzetek egymás ellen táplált előítéleteit a leghatékonyabban a kultúrák közötti párbeszéd révén lehet felszámolni, e párbeszédben minden téma felvethető, így az európai autonómiaformák sem lehetnek tabutémák. ” Az előítéleteket, a gyűlölködést az esetek többségében kultúremberek táplálták, táplálják – nemzetiségtől függetlenül, írta Szűcs László főmunkatárs. Annak a lehetőségét kellene felvetni, hogy milyen esélyei lehetnek egy-egy adott közösségen belül a politikum és a szellemi elit közötti hídverésnek. Szili Katalin újabb váradi vizitje a magyar–magyar kapcsolatok vonatkozásában is figyelmet érdemlő, a kormánypárti politikus természetesnek mondható partnerei mellett Tőkés László EP-képviselőt is felkereste hivatalában. /Szűcs László: Tabutémák és hídverők. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Csutak István, az RMDSZ régiófejlesztési szakértője szerint az ország adminisztratív újrafelosztásának gondolata már egyáltalán nem idegen az ország elnökétől. „Nem szabad sem túl-, sem alulértékelni a Traian Basescu által mondottakat” – fejtette ki Csutak István, annak kapcsán, hogy az államelnök a Román Akadémián tartott beszédében decentralizációs és területi-adminisztrációs újrafelosztást szorgalmazott. Csutak szerint az RMDSZ szakmailag felkészült arra, hogy amikor napirendre kerülnek ezek a reformok, érvényesíteni tudja álláspontját. /Horváth István: Köszönés helyett is autonómia? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetének nevezett Kft. a szomszéd országból importálja a szélsőségességet, írta Michael Shafir, Babes–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának professzora. A cikkíró 2005-ben hallott először róluk, a Koltai Gábor által rendezett Trianon dokumentumfilm kapcsán, amelynek alapjául „Raffay Ernő történész kétes tudományos értékkel rendelkező munkái szolgáltak”. A helyi hatóságok súlyos pénzbírságot róttak ki a szervezet tagjaira. Ezzel a szervezőket a szólásszabadság korlátozásának áldozataivá avatták. A cikkíró szerint az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ szervezete a magyarországi revizionista fiatalság egyik helyi nyúlványa (fiókszervezete). Az EMI 2005 októberében bejelentette: bojkottálni fogja az aradi megemlékezéseket. A bojkottra okot valószínűleg Hiller István magyar művelődésügyi miniszter jelenléte szolgáltatta. „Hillert akkor éles, antiszemita kijelentésekkel támadták. ” 2006 márciusában a szervezet néhány tagja megakadályozta Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt, hogy megtartsa beszédét a Sapientia Egyetem kolozsvári tagozatán, azt hozva fel indokul, hogy annak pártja ellenezte a kettős állampolgárság megadását a Magyarország határain kívül rekedt magyaroknak. Szili Katalin házelnököt „hazaáruló” megbélyegzéssel illették. A „magyarországi szélsőségesség importálásával foglalkozó kft. csődbe menne a Fidesz, a Jobbik és a Magyar Gárda tőkebehozatala nélkül”, írta a professzor. /Michael Shafir: Szélsőségességek exportőrei és importőrei. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

A januári hatalmas fűtésszámlákat a februári gázáremelés tetézi. A 18 éve krónikus fűtésgonddal küszködő Gyergyószentmiklóson jelentős az „utcákat fűtő” hőveszteség. A januárban megkapott számlák összegei felháborodást váltottak ki a városban. Vincze János, a Közüzemek igazgatója elismeri: vannak veszteséggondok, ha ezeket ki lehetne küszöbölni, akkor valóban kevesebbet kellene fizetni a fűtésre. Hozzátette: ahhoz képest, hogy a gáz ára 2007-ben háromszor is emelkedett, ők csak nagyon keveset emeltek a fűtés árán. A sepsiszentgyörgyi városvezetés már évek óta felszámolta a távfűtéses megoldást, így minden lakás saját hőközponttal rendelkezik, ennek ellenére a gázszámlák továbbra is emelkednek. Megugrottak a számlák Kolozsváron is. Egy négyszobás lakás fűtése tavaly maximum 500 lejbe került, az idén már megüti a 900-at, a kétszobás lakások tulajdonosai tavaly 280 lejt fizettek a fűtésért, most közel 600 lejt. Marosvásárhelyen egy kétszobás lakás decemberi fűtésköltsége 200-250 lej, egy háromszobásé 250-300 lej között mozog. Kovászna megyében mintegy 51 500 azok száma, akik fűtéstámogatást igényeltek. Sepsiszentgyörgyön csupán 8500 személy részesült fűtéstámogatásban: háromezerrel kevesebb, mint tavaly. Marosvásárhelyen közel 17 ezren kérvényezték a fűtéstámogatást. A szolgáltatók gázárak emelésére vonatkozó követelése jogos, magyarázta Olosz Gergely, az Országos Energiaszabályozási Szakhatóság (ANRE) elnöke. /Fűtésszámlától hideglelés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Sólyom László magyar köztársasági elnök március 9-ére tűzte ki a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről szóló népszavazást. A Magyar Demokrata Fórum károsnak tartja a népszavazás intézményének ilyen módon való lejáratását – jelentette ki Csapody Miklós képviselő. /Magyarország: március 9-én népszavazás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Az ÚMSZ munkatársa sietett leszögezni, hogy a vizitdíjjal, a kórházi napidíjjal kapcsolatos népszavazást nem lehet a magyarországi általános választások előjátékának tekinteni. /Székedi Ferenc: Hálapénz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

A marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem etikai bizottsága előtt kell felelnie Simion Costea politológia tanárnak, aki az általa leadott tananyagban nyíltan támadta az RMDSZ-t és szenátorát, Frunda Györgyöt. Costea az RMDSZ-t etnikai pártként jellemezte, amely szerinte ebből adódóan nem is számíthat a szavazatok több mint 7 százalékára. Funda Györgyöt próbálja lejáratni, idézve a szenátort: „én nem Romániát képviselem”, kijelentését kiragadta egy bővebb eszmefuttatás szövegéből. Frunda György rágalmazónak és tisztességtelennek tartja a PD-s tanár-politikus eljárását, mondván, hogy ezért bármikor beperelhetné. Az egyetem rektora, Vasile Bolos jelezte, az egyetem vezetősége felszólította Costeát, adjon magyarázatot, mi keresnivalója volt a politikai propagandának az általa leadott tananyagban. „Amit leírtam, azért vállalom a felelősséget. Kurzusom minden sora igaz” – magyarázkodott a Marosvásárhelyen megjelenő Ziarul de Mures lapnak Costea, elutasítva azt, miszerint a leadott anyag politikai propagandának számít. Frunda György szerint természetes, hogy ET-raportőrként elsősorban az európai intézményt képviselje, és ne a saját országát. „Ha ez a bizonyos tanár ilyen elemi fogalmakat sem ismer az európai intézmények működéséről, rúgják ki!” – mondta. /Szucher Ervin: Egyetemi pártpropaganda. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Szatmár megyében a nyári önkormányzati választások egyik legfontosabb kérdése, hogy sikerül-e megtartani az RMDSZ jelöltjének a szatmárnémeti polgármesteri tisztséget. Négy évvel ezelőtt bravúrnak számított, hogy Ilyés Gyula győzött a negyven százalékban magyarok lakta városban. Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke bizakodó. Esélyeiket az is növeli, hogy a magyar ellenzék csak mértékkel kíván versenybe szállni. Hegedűs Pál, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Szatmár megyei szervezetének elnöke elmondta, sem Szatmárnémetiben, sem Nagykárolyban nem szándékoznak polgármester-jelöltet állítani. Olyan községekben, illetve kisvárosokban viszont, ahol erős a helyi szervezetük – például Tasnádon, Ákoson vagy Lázáriban –, ha bejegyzik a pártjukat, pályázni fognak a tisztségre. ”Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester újra kívánja jelöltetni magát. Nagykárolyban az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum (NDF) közti megegyezésen múlik, hogy ismét a szövetség állíthat-e polgármestert a városban, vagy sem. A legutóbbi népszámláláson ugyanis a 23 ezres város lakóinak 52 százaléka vallotta magát magyarnak. Kovács Jenő RMDSZ-alelnök már bejelentette indulási szándékát, többek véleménye szerint azonban a második mandátumát töltő Bekő Tamás jelenlegi polgármester is újrázna. Kovács Jenő az 1996–2000-es ciklusban volt polgármester Nagykárolyban. Akkor az Új Demokrácia Pártja színeiben nyert, rá egy évre viszont beiratkozott az RMDSZ-be. /Babos Krisztina: Megvédenék a tisztségeket. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Az RMDSZ keretében létrehozott Szociáldemokrata Tömörülés közelebb hozhatja a szövetséget a legnagyobb román ellenzéki alakulathoz, a Szociáldemokrata Párthoz (PSD) – jelentette ki Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő, az új platform elnöke. A képviselő hozzátette, a PSD vezetősége örömmel fogadta az új platform megalakulását. A tömörülés célja ugyanakkor megteremteni a szociális piacgazdaságot, csökkenteni a gazdagok és szegények közötti életszínvonalbeli különbségeket. /Szucher Ervin: Kerekesék a PSD felé kacsingatnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Szándéknyilatkozatot írt alá január 23-án a romániai földgázszállítási infrastruktúrát felügyelő Transgaz Rt. és a MOL Magyarország Rt. az Arad–Szeged gázvezeték kiépítésére. A munkálatokat várhatóan az év második felében kezdik el. Az Arad–Szeged vezeték hosszúsága 61,7 kilométer, amelyből eddig 36,7 kilométert építettek meg. /Épülhet az Arad–Szeged gázvezeték. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Az Arad megyei RMDSZ-szervezet január 23-án tartott választmányi ülésének napirendjén politikai tájékoztató, a helyi, kerületi szervezetek tevékenységének kiértékelése, az EP-választási kampánystáb beszámolója és a költségvetés szerepelt. Király András megyei elnök politikai beszámolójában adatokkal alátámasztva elemezte a november 25-i EP-választás eredményeit – amelynek kampányát nehéznek, értékelte. A felszólalók zöme a bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Párttal való kiegyezést javasolta, Király András viszont figyelmeztetett, ha országos szinten nem lesz megegyezés, akkor Arad megyében sem képzelhető el. /(irházi): Ülésezett az RMDSZ választmánya. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban is megünnepelték a magyar kultúra napját, a műsort Fodor Katalin magyar tanárnő állította össze. Kónya Tibor iskolalelkész Wass Albertről beszélt. /Bakó Botond: Nagyenyeden is ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Kolozsváron a magyar kultúra napjára az evangélikus templomban megtartott ökumenikus ünnepséggel emlékeztek. Fehér Attila lelkész kifejtette: e nem hivatalos ünnep alkalmával évezredes hagyományainkra, kulturális értékeinkre emlékezünk. Bálint Benczédi Ferenc unitárius lelkész szerint a magyar kultúrához tartozik mindaz, amit a magyar emberek létrehoztak, hogy Isten gondviselését és szeretetét láthatóvá tegyék. A Református Kollégium kórusa három kórusművet és egy harangjátékot adott elő Székely Árpád igazgató vezényletével. Kötő József EMKE-elnök hangsúlyozta, hogy Kölcsey közel két évszázaddal ezelőtt megfogalmazott gondolatai ma is érvényesek. /Nagy-Hintós Diana: Ma is érvényes Kölcsey-gondolatok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Az elmúlt időszakban egyre többen jelezték, hogy különböző helyeken terjesztési gondok jelentkeznek. A szerkesztőség alig tehet valamit, a terjesztéssel a Szabadságtól minden szempontból független magáncégek foglalkoznak. Az elmúlt hetekben kénytelenek voltak megválni az egyik terjesztőtől, mert a vállalat hatalmas összeggel adósa a Szabadságnak. Ezért történt meg, hogy egyes helyeken, így például Bánffyhunyadon a megszokott helyeken nem lehet megvásárolni az újságot. Ezt a hiányt igyekeztek egy új terjesztő bevonásával pótolni. /Terjesztési gondok, tehetetlen szerkesztőség. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

A Maros Művészegyüttes két alkalommal is bemutatta az Édes kicsi Jézusunk táncműsorát Székelykeresztúron Hargita megyei turnéja során. A Maros megye tánc- és zenei hagyományainak élethű tolmácsolására vállalkozó műsor a tájegység táncait, muzsikáját és a téli ünnepkör szokásvilágát mutatta be. Füzesi Albert, az együttes tánckarának koreográfusa elmondta, a Maros Művészegyüttes a hajdani Állami Székely Népi Együttes utódjaként tavaly ünnepelte megalakulásának fél évszázados évfordulóját. Az együttes Állami Székely Népi Együttes néven 1956-ban alakult és 1957. május 31-én tartotta az Erdélyi Képek című előadásának első bemutatóját. A hetvenes évek elején a hatalom névváltoztatást írt elő. 1990-től két tagozatra oszlottak (román és magyar), így folyt tovább a tevékenység. Néhány éve van saját próbatermük. A céljuk a hagyomány feltárása, megőrzése és továbbfejlesztése. A Maros mentén még rengeteg olyan település van, amelyeknek zene- és táncvilágát gyűjtés szempontjából fel kellene tárni. Minden év tavaszán megszervezik a marosszéki fesztivált, amelyre adatközlő táncosokat, zenészeket, énekeseket hívnak meg. /László Miklós: Tánc- és zenei hagyományunk élethű tolmácsolása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./

A 81 éves, Kolozsváron élő Kovács Ildikó bábrendező január 23-án tragikus hirtelenséggel elhunyt. Délelőtt még interjút adott egy szakfolyóirat számára, délután pedig tervezte, hogy munkatársával, Simó Enikővel a János Vitéz bábváltozatának színpadképén dolgozik – erre már nem kerülhetett sor, a déli órákban agyvérzés érte. Kovács Ildikó 1927. december 5-én született Sepsiszentgyörgyön. Tanulmányait Budapesten, majd Kolozsváron, a Koreográfiai Intézetben végezte. 1949-től a kolozsvári Bábszínházban kezdett dolgozni, majd 1955–58 között Marosvásárhelyre ment át. Visszatérve Kolozsvárra pantomimműhelyt, indított a bábszínház fiatal művészeivel, amelynek előadásai népszerűségnek örvendtek az egyetemi fiatalság és a helybéli értelmiség körében. 1984-ben nyugdíjazták. 1990-ig hazai színházakban nem rendezhetett, de Magyarországon több intézmény is munkát ajánlott számára. Kecskeméten több időt töltött, és újabb bábos nemzedéket nevelt ki – ahogy ő fogalmazott, a kolozsváriak után a második „aranycsapatot”. A rendszerváltás után újra rendezni kezdett Kolozsváron, az Ördögverő jóbarátok című előadását most is műsoron tartja a Puck Bábszínház. Munkásságát számos díjjal jutalmazták hazai és külföldi fesztiválokon egyaránt. /Elhunyt Kovács Ildikó bábrendező. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Megszűnik az eddig Erdélyben a magyarországi oktatási programokért és pályázatokért felelő Agora Irodahálózat. Az Agora által ellátott tájékoztatási és oktatási feladatokat, valamint a magyarországi ösztöndíj pályázatok lebonyolítását a 2008. évtől a kolozsvári székhelyű Kedvezménytörvény – Központi Tájékoztató Iroda látja el. Az új iroda feladatai közé tartozik tájékoztatást nyújtani a magyarországi felsőoktatási felvételi eljárásról és érettségi rendszerről, valamint az erre való jelentkezés feltételeiről, továbbá a magyarországi állami és nem állami felsőoktatási intézmények képzési kínálatáról. /Megszűnik az Agora irodahálózat. = Transindex. ro, jan. 24./

Nem szükséges a parlament jóváhagyása ahhoz, hogy a Tariceanu-kormány korrupcióval vádolt volt és jelenlegi miniszterei ellen, akik tagjai a szenátusnak vagy a képviselőháznak is, bűnvádi eljárás induljon – fejtette ki Laura Codruta Kövesi, Románia főügyésze. A Monica Macovei volt miniszter személyét érintő vádakat illetően Kövesi elmondta: ügy a nyomozás megkezdése előtti szakaszban van csupán. Eckstein-Kovács Péter szerint nem világos, hogy a miniszteri felelősség törvénye alapján bűnvádi eljárás indításakor szükséges-e annak a háznak a jóváhagyása, amelynek tagja az illető képviselő vagy szenátor, vagy sem. /Kövesi: Nem szükséges a parlament jóváhagyása a bűnvádi eljáráshoz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Brüsszelben tovább húzódik a Tőkés László európai néppárti frakciótagságával kapcsolatos eljárás. A Demokrata Liberális Párt néppárti képviselői minden lehetőt megtesznek azért, hogy felvételét megakadályozzák. „Ellenséges törekvésükben alantas eszközök alkalmazásától sem riadnak vissza, ezáltal tulajdonképpen jogos közösségi követeléseink, nevezetesen az autonómia iránti igényünk európai szintű érvényesülését próbálják tűzzel-vassal megakadályozni – alkotmányellenességet, területi elszakadást emlegetve, bármely alap nélkül, ebben a vonatkozásban”, hagzott el Tőkés nagyváradi sajtótájékoztatóján. /Húzódik Tőkés felvétele az EP néppárti frakciójába. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Folyamatban van Tőkés László európai parlamenti képviselő felvétele az Európai Parlament (EP) kulturális bizottságába. A jelenleg független képviselői státussal rendelkező Tőkés maga kérte felvételét a bizottságba, s kérését jóváhagyták, noha a testületekbe általában a frakciók jelölik a képviselőket. Az Európai Néppárt (EPP) még nem döntött, hogy felveszi-e soraiba a püspököt, aki tovább tárgyalna a frakció román képviselőivel. Tőkés levélben fordult az EPP-frakció Sorin Frunzaverde vezette román képviselőcsoportjához, melyben azt kéri, hogy ne sodorják bele mesterségesen kreált magyar–román konfliktusba. /Fried Noémi Lujza: Függőben a EPP-tagság. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Liberális koalíciót hoznak létre a Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) a székelyföldi liberálisokat tömörítő Nemzeti Szabadelvű Kör, és az Eckstein-Kovács Péter szenátor vezette Szabadelvű Kör – hangzott el a szenátor és a székelyföldi csoportosulás vezetője, Dénes István közös kolozsvári sajtótájékoztatóján. - Platformunk Erdélyszerte 25–30 százalékos politikai támogatottsággal rendelkező liberális hálózattá fejlődhet a jelenlegi hozzávetőlegesen 10 százalékról – nyilatkozta Dénes István. /N. -H. D. : Közös liberális platform az SZKT-ban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

A Szabadság megírta, hogy január 9-én két magyar diáklányt román több fiú bántalmazott a városközpontban, mivel magyarul beszéltek az utcán. A két székelyföldi, Kolozsváron tanuló lánynak többek között Eckstein-Kovács Péter szenátor ajánlotta fel segítségét, de ők, sérüléseik ellenére még csak nem is tettek feljelentést a rendőrségen. „...a szemem fel volt dagadva, a lábamat nem tudtam mozgatni, és szörnyen fájt a gyomrom is” – számolt be az őt ért sérülésekről a két lány egyike. A két, magyarsága miatt megvert diáklány nem vállalta nevét a nyilvánosság előtt, mert nem szeretnék újra átélni azt a lelki traumát, ugyanakkor szüleik megmondták nekik, amikor Kolozsvárra engedték őket egyetemre, hogy ha bajba keverednek, akkor vége a diákéletnek. Zsigmond József, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke elmondta: a szervezet maximálisan elítél minden erőszakot. Hozzátette: tudomása van ilyen jellegű incidensekről, az érintettek azonban nem keresték meg a szervezetet. Eckstein-Kovács Péter szenátor sajnálatosnak és drámainak nevezte a történteket. /Nem vállalják nevüket a megvert magyar lányok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Vajon miért a magyar az egyedüli olyan nyelv a világon, amely Kolozsváron (és általában Erdélyben) bicskát nyit, vért forral? Száz és száz angol, német, francia, olasz, spanyol, kínai és egyéb felirat díszeleg mindenütt, turisták és más kisebbségekhez tartozók a legkülönfélébb nyelveken szólnak a kincses város utcáin, anélkül, hogy bajuk esne. Amikor magyarul hangzik fel a beszéd, nem csak hogy felmordulnak, de még most, 2008-ban, az Európai Unióhoz való csatlakozás után egy évvel is öklök csattognak. Nagy bátran hat fiú nekiesett két lánynak, egy biztonsági őrjelenlétében. Ez páratlan hősiesség... Meg kell nézni, hogy mit is tanítanak manapság (és immár vagy ötven éve...) történelem, illetve román irodalom órán egy román gyereknek. A mítoszoktól hemzsegő román történelemben egymást érik a magyarokat szebbnél szebb tulajdonságokkal felruházó részek. Daicoviciu nem sajnálta a fáradtságot, gyárakba járt, hogy a dolgozó nép előtt is népszerűsítse hivatalos történelmi rangra emelt fantáziaművét. Egyik ilyen előadásán valaki felcsattant: de professzor úr, én láttam az eseményeket, hogy nem úgy történt...! Daicoviviu „akadémiai” fölénnyel ültette le: nem számít, most mi vagyunk az urak itt, és minden úgy volt, ahogy mi mondjuk! Az ellenség szerepe mindenféle szempontból a magyaroknak jutott. Ennek a hamis történelemoktatásnak viselik a következményeit a magyarok. A mostani fiatalság szülei is abban a tudatban nőttek fel, hogy a magyarok a román népet leigázó, kirabló barbár népség. A román irodalom is ott kezdődik, hogy egy magyar és egy moldvai pásztor meggyilkolja a románt. Közben Magyarországon vita folyt arról, hogy Az egri csillagokat ki kellene venni a középiskolai tananyagból, mert Sárközit (a regény roma szereplőjét) nem túl hízelgő színekben tünteti fel. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tényleg hihetetlen? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Általában nincs magyarellenes hangulat a társadalomban, de igény még lehet rá. Az erdélyi szászok – és hatásukra a magyarok, illetve románok – által létrehozott szomszédságok, a lokális csoportok mintául szolgálhatnak Európának. A jó szomszédsághoz szükség van a jó ismeretségre, amit elsősorban a sajtó segíthetne elő. Azonban ezt a román sajtó nem segíti. Publikációk jelennek meg, amelyek agresszív, xenofób jelzőkkel illetik a magyarságot (az erdélyit is) és Magyarországot. Tetten érhető az időről időre kiújuló sajtókampányokban bizonyos hatósági elvárás is Magyarország és a magyarság negatív fényben való feltüntetésére. A civil társadalom építése, a kisebbségi jogok, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása eltanulható Magyarországtól. /Ambrus Attila: A közömbös szomszéd. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Michael Shafir még az egyetemi tanári tisztség által biztosított tekintéllyel is visszaélt, valótlanságot állítva rágalmazta az Erdélyi Magyar Ifjakat, mert vezetőik tiltakoztak Szili Katalin látogatása ellen, hazaárulónak nevezve a Gyurcsány Ferenc mellett december 5-e, az októberi rendőrterror és a többi viselt dolga ellenére is kiálló MSZP-s politikust. Wass Albert nem élhet a replika jogával, tíz évvel ezelőtt meghalt. A kommunista román népbíróság halálra ítélte: magyarként, grófként és íróként – ártatlanul. Michael Shafir bevallotta: nem sokat tud az EMI-ről. Bagoly Zsolt tájékoztatta: az EMI 2002-ben alakult (ma hat városban működik), célja, hogy erősítse az erdélyi magyar fiatalságban a nemzeti öntudatot és hazaszeretetet. Michael Shafir „szélsőségesség”-nek nevezi, hogy 2005-ben az EMI levélben kérte Hiller István MSZP-elnököt, ne változtassa füttykoncertté október 6-át, minekutána március 15-én ez sikerült Gyurcsány Ferencnek. Szintén szélsőség, hogy szóvá tették Eörsi Mátyásnak: elfogadhatatlan, hogy magyar politikus gyűlöletet szítson az egyik nemzetrészben a másik ellen. Shafir „félfasiszta” Magyar Gárdáról, helytelenül írt nevű Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomról és egy kézdivásárhelyi (nem létező) Székely Gárdáról beszélt, mondván, ezeknek importálja a szélsőségességét az EMI. A kapcsolat létezésének bizonyítása elmaradt. Shafir szerint ezen szervezetektől az EMI pénzt kap. Ez nem felel meg a valóságnak. /Bagoly Zsolt – (az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke): Wass Albert háborús bűnös, az EMI szélsőséges. Q. E. D. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Perelni készülnek a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemet azok a diákok, akik a bölcsészkar néprajz- és ehhez társított mellékszakát (angol, magyar, német, finn) végezték el, mivel az egyetem halasztja a végleges oklevelek kibocsátását. A 2006-ban végzettek államvizsgáztak, s ideiglenes igazolást is kaptak, azzal az ígérettel, hogy egy éven múlva megkapják a végleges diplomát. A Tanügyminisztérium 2005-ös döntése alapján a néprajzot kulturális szaknak, az egyetemen választható mellékszakokat filológiához sorolta be, s ez a társítás nem szerepelhet a diplomákban. A végzett hallgatók a rektorátushoz fordultak. Ha nem érkezik válasz, beperelik a BBTE-t. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese, a magyar tagozat vezetője elmondta, a minisztérium megszüntette a kettős szakosodás lehetőségét, amikor a romániai felsőoktatás átállt a bolognai rendszerre. /Pásztor Krisztina, Zsigmond Orsolya: Beperelik a Babes–Bolyait. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

„Nem titkoljuk azt, hogy a Mindentudás Egyeteme mintájára Erdélyben is szeretnénk kutatókat megszólaltatni, akik elsősorban nem szakmabeliekhez szólnának ezeken az előadásokon“ – nyilatkozta Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke az Értékek Akadémiája programsorozat legutóbbi estje kapcsán, ahol Nyelvi változók, nyelvváltozatok és a hazai magyar nyelvhasználat címmel tartott előadást. Elmondta, az eddigi két előadásra szép számban jöttek érdeklődők, remélik, továbbra is eljönnek havonta egyszer az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermébe. Az Értékek Akadémiája nevet viselő ismeretterjesztő előadássorozat a magyarországi Mindentudás Egyeteméhez hasonlóan, neves professzorokat szólaltat meg különböző tudományok területéről. Tervezik, hogy Csíkszeredába, Sepsiszentgyörgyre és más városba is ellátogat az Értékek Akadémiája. /Zsigmond Orsolya: Terjeszkedő Akadémia. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

1990 júniusában a cenzúrától-pártirányítástól megszabadult Korunk folyóirat az 1989 karácsonyán Kolozsvárt közzétett Hívó Szóból idézte „a közös Európa-ház megteremtésének” óhaját, emlékezett Kántor Lajos főszerkesztő. Ugyanitt Fejtő Ferenc Kolozsvár vagy Strasbourg című, Párizsból küldött jegyzetében azt kívánta, Kolozsvárnak, hogy a magyarság és románság kibékülésének központja legyen. Az azóta eltelt közel két évtizedben ennek jegyében különszámokat is szerkesztettek. 1994 decemberében például a fiatal szerkesztők magyar szövegük mellett angolul, románul, németül és franciául is megszólaltak, hangsúlyozva a Koszovóban és másutt egyre növekvő feszültséget. Visky András írta: „Európázásaink legmélyén legfennebb ha árnyalakok futkosnak csattogó fogú Drakulák elől. ” 1997 januárjában a sikeresnek megélt országos választások nyomán a reménykedés, a bizalom hangjai kerültek túlsúlyba; a magyar és a román államfő, Göncz Árpád és Emil Constantinescu is üdvözöltre a Korunk olvasóit. „Nacionalizmusok – európaiság”: régi-új kérdések és válaszok 2008 januárjában, ezt a témája a Korunknak. /K. L. : Nacionalizmusok, európaiság. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Jogerősen megsemmisítette a gyulafehérvári táblabíróság azt a területrendezési engedélyt, amelyet a helyi önkormányzat adott meg még 2002-ben a Verespatakra aranykitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai cégnek. Az Alburnus Maior Egyesület szerint ezzel semmisnek nyilvánul minden olyan irat, amelyet az RMGC az évek folyamán a területrendezési engedély alapján szerzett be. Az RMGC álláspontja szerint „felháborító, etikátlan és sértő” ahogy az Alburnus Maior értelmezi a bírósági döntést. Hegyi Gyula európai parlamenti politikus – aki többször is állást foglalt a verespataki beruházás ellen az EP-ben – üdvözölte a gyulafehérvári bíróság döntését. „A román társadalom győzelme is ez. Azt mutatja, hogy Románia, ha ellentmondásosan is, de megérett az európai normákra a környezetvédelemben” – mondta. Az Európa legnagyobb külszíni aranybányáját tervező RMGC eddig 200 millió dollárt fektetett be Romániában a beruházás megvalósítása érdekében. /Cseke Péter Tamás, Isán István Csongor: Fordulat Verespatakon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Előválasztás vagy küldöttgyűlés? Erre a kérésre keresik a választ január 26-án Marosvásárhelyen a Szövetségi Küldöttek Tanácsa küldöttei, megvitatva, milyen módon állítson jelölteket az RMDSZ a helyhatósági választásokra. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán már elvi egyezség született. Eszerint az RMDSZ a helyi szervezeteire bízza, hogy előválasztással – titkos, állóurnás szavazással –, vagy küldöttgyűlésen dönt a jelöltek személyéről. „Az SZKT minden bizonnyal elfogadja majd a TEKT javaslatát” – előlegezte meg a hétvégi ülést Kovács Péter, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke javasolta, hogy az RMDSZ tartson rendkívüli kongresszust a helyhatósági választások után. /Cs. P. T. : Az SZKT ad választ az előválasztásokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./