Bejegyezték az önmagát eleve versenypártként definiáló Magyar Polgári Pártot. Felelősségük kimondhatatlan. Az új pártnak keretet kell biztosítania ahhoz, hogy a nyilvánosság elé lépjen a fórumát eddig nem találó új közéleti-politikai elit. Az MPP olyan új gárda születéséhez biztosíthat védőburkot, amely friss vért vihet a jelenlegi politikai frontvonalba. /Csinta Samu: Ősállapot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Bejegyezték a Magyar Polgári Pártot (MPP). Szász Jenő, az MPP elnöke elégtétellel vette tudomásul a kedvező ítéletet. „Nem volt hiábavaló a munkánk, bár 2000-ben és 2004-ben is sikeresen elgáncsolt az RMDSZ” – mondta. Az RMDSZ-szel folytatott esetleges párbeszéd kapcsán kifejtette, az önkormányzati választásokon elsődleges a verseny. Üdvözölte az MPP bejegyzését Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke: „Az MPP bejegyzése esélyt biztosít arra, hogy a magyar társadalomban is érvényesüljön a demokrácia, a választás szabadsága” – nyilatkozta. Tőkés elmondta, nem kíván tisztséget betölteni az új pártban, amiként annak idején a számára felkínált RMDSZ-elnökséget sem vállalta. Az EMNT elnökeként ugyanis a magyar nemzeti közösség egysége iránt elkötelezett. Ezt az egységet azonban sokszínű egységként fogja fel. Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, az EMNT alelnöke szerint csak akkor lehet sikeres az MPP, ha ugyanolyan közösségi integráló erővé képes válni, mint Tőkés László az európai parlamenti választásokkor. Gazda Zoltán, az MPP bejegyzését kezdeményező Magyar Polgári Szövetség alsó-háromszéki vezetője szerint fontos, hogy az MPP vezetői leüljenek tárgyalni az RMDSZ-szel. /Megnyíló magyar vokspiac. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Kihátrálni látszik az RMDSZ Korodi Attila környezetvédelmi miniszter mögül a regisztrációs adó kérdésében. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: az RMDSZ az adónem radikális csökkentése mellett foglal állást. Korodi Attila ugyanakkor kijelentette: nem merül föl a gépkocsik regisztrációs adójának esetleges eltörlése, de nem zárta ki annak lehetőségét, hogy változtatásokat eszközölnek. /Balogh Levente: Kihátrálnak Korodi mögül? = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

A tömbnek fel kell ismernie, hogy amikor magára hagyta a szórványt, önmagára szabadította a bajt. Az EP-választáson az RMDSZ szórványban győzött, Tőkés László püspök, a független jelölt pedig a tömbmagyarság bizalmát nyerte el, ebből arra a következtetnek, hogy az RMDSZ szórványpolitikája jó, a tömbmagyarság autonómiatörekvéseit pedig nem képviseli. Ambrus Attila újságíró nem fogadja el ezt. Domokos Pál Péter már a harmincas években figyelmeztetett: a csángók sorsa vár a székelységre és az egész romániai magyarságra is. A legavatottabb szórványszakértő, Vetési László a már felszámolódott zárványfalvakra mutatott: „Mi, az anyaország és a tömbmagyarság, annak árán maradtunk meg, hogy ők, a szórvány felszámolódtak. ” Azonban Déva és Kőhalom példája bizonyítja, hogy az elszórványosodással szemben parterősítő ellenfolyamatot lehet elindítani. A szórvány a hűség példaképe. A tömbnek fel kell ismernie, hogy amikor magára hagyta a szórványt, önmagára szabadította a bajt. Korszerű nemzetstratégiára van szükség. /Ambrus Attila: Partszélről pártszélre? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Kötelező és díjmentes lesz a tolmácsolás a polgári perekben ezentúl – adta hírül a sajtó a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Románia általi ratifikációja kapcsán. A tizenkét évi huzavona után végre hatályba lépett jogszabály óriási változást hozhat bíróságok tájékán. A bíróságnak ezentúl ugyanis el kell fogadnia a nem román nyelven írott szerződéseket, azonban a sepsiszentgyörgyi bíróságon a bírók zöme nem tud vagy nem ért magyarul, a segédszemélyzet körében sem mindenki. De az ingyenes tolmács megléte a polgári perekben önmagában is óriási változás előidézője lehet. Az új szakmai elvárások közé végre bekerülhet az, hogy vegyes lakosságú vidékeken a bírák, ügyvédek ismerjék a kisebbségi nyelveket is. /B. Kovács András: Perdöntő magyar szó 2008-tól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./

Temes megyében, Románia egyik legjobban termő régiójában a termőföld harmadrésze már külföldi, elsősorban olasz tulajdonban van. /Gazda Árpád: Az olaszoké a megye földjeinek harmada. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Sorra alakulnak az RMDSZ-en belüli platformok. Az RMDSZ új alapszabályzata szerint ahhoz, a platform megalakításához 750 támogató aláírásra van szükség. Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Platform elnöke elmondta, több mint 1. 200 aláírást sikerült összegyűjteniük az ország összes, magyarok is lakta megyéiből. Külön jogi személyiségként létezik a Kereszténydemokrata Társulatuk, és ennek tagjai segítették, hogy elérjék ezt a számot. /Mózes Edith: Megalakult a Keresztény-demokrata Platform. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

A közoktatási törvény és a pedagógusok statútuma tervezetéről tartottak vitafórumot január 28-án Sepsiszentgyörgyön, Pásztor Gabriella oktatási államtitkár jelenlétében. A tanácskozáson Kovászna megye nyolcvannégy oktatási pénzügyi központjának igazgatói vettek részt. /Fekete Réka: Két törvény közvitája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ jövője a szakosztályokban rejlik, hangsúlyozta Zsigmond József, a szervezet huszonegyedik elnöke január 28-án, a tisztújító közgyűlésen tartott beszédében. A több mint tíz szakosztályból hét jelöltette magát. Január 25-én tizennyolc éves lett a KMDSZ. Nagyon sok fontos ember: tanár, politikus, közéleti személyiség nőtt ki ebből a szervezetből. /Fancsali János: Szakosztályok találkozója… = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Újabb megbeszélést tartottak Tordán az ótordai református templomban a Jósika Miklós Líceum ügyében, meghívták a magyar szülőket és a diákokat is, de részt vett a gyűlésen A megjelenteket Nagy Albert református lelkipásztor üdvözölte a tordai Petőfi Társaság nevében, majd felolvasta az iskola létesítését elrendelő miniszteri dokumentumot. Lakatos András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke kifejtette: „A román hatóságok csak visszaadták azt, amit minden jogalap nélkül elvettek a tordai magyarságtól. Ne riasszanak vissza senkit sem a kezdeti nehézségek. ” „A jelenlegi Mihai Viteazul Kollégiumnak nincs olyan szellemi kisugárzása, amely a kisebbséget szolgálná. A Jósika-líceum beindulása történelmi lehetőség, amelyet történelmi bűn kihagyni” – vélekedett Józsa Lajos unitárius pap. Rus-Fodor Dóra magyartanár tette fel a kérdést: „Vajon miért ragaszkodnak a magyar gyerekek ahhoz az iskolához, ahol a román titkárnő elutasítja a magyar nyelvű szöveg fénymásolását azzal az indokkal, hogy a gép nem ismeri a magyar betűket?” /Nagy-Hintós Diana: Bíznak a tordai magyar iskola jövőjében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

A különböző helyi iskolákban megszervezett elődöntőket követően a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium könyvtárában versenyeztek egymással a Fehér megyei csapatok a Pitikot Alapítvány és a Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesülete által szervezett meseverseny keretén belül. A versenyt ezúttal is Tomai Gyöngyi, a Bethlen-kollégium tanítónője szervezte meg és vezette le. Első helyen a Baglyok nevű székelykocsárdi csapat végzett. /Bakó Botond: Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Kräuter Sebestyén temesvári nyugalmazott püspök életének 86. évében hosszú betegség után elhunyt. /Niczkyfalva, 1922. dec. 22. – Temesvár, 2008. jan. 29./ Temesváron Pacha Ágoston megyés püspök szentelte pappá 1946-ban. 1964-ben lett plébános. Esperesként több éven keresztül állt a püspökség szolgálatában. II. János Pál pápa 1990. március 14-én a temesvári egyházmegye főpásztorává nevezte ki. Püspökké 1990. április 28-án szentelték. 1999. augusztus 28-án nyugalomba vonult. Temetése február 1-jén lesz, Temesváron a Szent György Székesegyház kriptájába helyezik elődei mellé. /Elhunyt Msgr. Kräuter Sebestyén ny. temesvári püspök. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

Dr. Garda Dezsőt RMDSZ-politikusként és történészként ismerik Erdélyben. Politikusként az erdők visszaszolgáltatásában és a székelyföldi közbirtokosságok újraalakításában szerzett elévülhetetlen érdemeket. Politikai pályafutása történészi szakmájához kötődik leginkább. Erdélyben aligha ismeri valaki jobban a székelyföldi közbirtokosságok történetét. Képviselőként bábáskodott az első erdélyi közbirtokosságok létrehozásánál. Garda Dezső magyar nemesi családból származik, 1951-ben lakoltatták ki családját nagyenyedi kúriájukból: édesapját Tövisre vitték kényszerlakhelyre, édesanyja Kolozsvárra került vele. Garda Dezső akkor három éves volt. „Kizsákmányoló” származása miatt anyja csak mosónőként talált munkát. Rettenetes körülmények között éltek. Végül Kolozsváron maradtak, itt végezte el a középiskolát, majd az egyetem történelemszakát. Amikor 1973-ban kikerült az egyetemről, turkológiával akart foglalkozni, érdekelte a magyar nép eredete. Akkoriban Imreh István tanára hívta fel a figyelmét arra, hogy ne kalandozzon olyan utakra, amelyek számára járhatatlanok. Így került Gyergyóremetére történelemtanárnak. Garda Dezsőt szakmailag Imreh István irányította. Szakmai előmenetelében nagy segítséget kapott Egyed Ákostól és Demény Lajostól is. Garda elsőként Gyergyóremete monográfiáját készítette el. A hetvenes években még hozzájuthatott levéltári dokumentumokhoz. Később egyre gyakrabban hangzott el: a kért levéltári anyag rendezés alatt áll, nem lehet hozzájutni. A csíkszeredai levéltár igazgatója, Boar Liviu bevallotta: felettesei megtiltották, hogy bizonyos iratokat kiadjon. Kezdő tanár kora óta figyelte őt a Szekuritate, a jelentésekben szerepelt, hogy a magyar történelem kutatása miatt veszélyt jelent a román állam számára. Akkoriban befejezte Gyergyószentmiklósról írt könyvét, melyet Imreh István professzor pozitívan véleményezett. Gyergyószentmiklós 1982-ben ünnepelte fennállásának 650 éves évfordulóját, ekkorra kellett volna a könyvet kiadni. A város vezetősége a fentről jött utasítások ellenére úgy döntött, hogy az évfordulóra kiadják a könyvét. A nyolcvanas évek, a legsötétebb időszak következett. Egyszerűen betiltották a magyar történelmet és néprajzot: ilyen témakörökben nem lehetett kutatni, szakkönyvet, tanulmányt írni. Gyergyószentmiklós történetével párhuzamosan elkészült közben a teljes Gyergyói-medence történetét átfogó kézirata is. Amikor a Kriterionnál megjelenés előtt állt, Domokos Géza jelezte: a könyv híre eljutott Elena Ceausescuhoz irodájához, aki a cenzorok révén letiltotta a kiadását. A Politikai Kiadónál felsőbb pártutasításra 14, frissen megjelent magyar könyvcímet zúztak be. Imreh István figyelmeztette Garda Dezsőt, vigyázzon, mert követik. Sokszor megkérdezték tőle, hogy a rendszerváltás után miként sikerült 14 könyvet publikálnia, amellett rengeteg tanulmányt, tudományos cikket. Ennek az a magyarázata, hogy a kommunista évekből rengeteg kézirat, gyűjtés, kutatási eredmény várt kiadásra. Erre csak a rendszerváltás után kerülhetett sor. A rendszerváltás után a Babes–Bolyai Tudományegyetem két székelyföldi főiskolát hozott létre Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson. Gyergyószentmiklóson lett volna az első állami főiskola az országban, ahol csak magyarul folyik az oktatás. Szomorú történet: egy magyar emberen, jelesül Szilágyi Pál egykori rektor-helyettesen múlt, hogy ez a kezdeményezésük nem jött össze. Garda az RMDSZ parlamenti képviselőjeként akkoriban sokat kilincselt Bukarestben, hogy ez a székelyföldi főiskola magyar nyelvű legyen. A tanügyminiszter és a miniszterelnök is rábólintott, csak éppen az egyetem vezetőségének az aláírása kellett volna. Andrei Marga rektor nem volt kapható erre, viszont rövid ideig Szilágyi Pál helyettesítette őt. Ebben a minőségében aláírhatta volna főiskolánk új státusát, de sajnos nem tette meg. Végül is a multikulturalitás jegyében kétharmad magyar és egyharmad román nyelvű főiskola maradt a gyergyószentmiklósi, ahol turisztikát és földmérést lehet tanulni. /Makkay József: Magyar történész feketelistán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 30./

Amióta tavaly, a Székely Hírmondóban megjelent dr. Toducz Endrének néhány olyan írása, amely a román mítoszokat vette górcső alá, névtelen románok telefonálgatnak neki, azt ordítják a készülékbe, hogy húzzon el Romániából Magyarországra. Nem vitatkoznak írásaival, csak szitkozódnak és azt emlegetik, hogy szégyent hoz román őseire. Toducz erre megjegyezte, jól érzi magát szülőföldjén, Székelyföldön. És megkérdezte telefonálóktól, hogy ők „miként érzik magukat minálunk?” /Dr. Toducz Endre Mikháza: Névtelen telefonálók fenyegetnek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 30./

Fekete Ibolya új filmjét, a Csángókat február 1-jén vetítik Budapesten a Bem moziban. A 90 perces dokumentumfilm a csángók identitástudatát, nyelvhasználatát, vallásos életét mutatja be. A másik filmet az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik február 3-án. Ezt Orbán Ágnes, Lengyel Gyula és Halász Péter jegyzi, címe: Merre tekereggyünk immá? /Két új csángó témájú film a budapesti Magyar Filmszemlén. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

Gyulai Líviusz baróti születésű grafikus, animációs filmrendező január 29-én vehette át a Magyar Mozgókép Mestere címet. Gyulai Líviusz a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy ők, a Magyar Művészeti Akadémia tagjai, a 2004-es sikertelen magyarországi népszavazás után elhatározták, hogy egyfajta kárpótlásképpen nagyon sok erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai tagot soron kívül felvesznek az Akadémiába. Évek óta akadémiai üléseket, ünnepségeket, kiállításokat helyeznek ki ezekre a területekre. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Erdélyieket segítő Mester. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

„Irodalomtörténeti kánonok vannak, de az irodalomtörténészek dolga az, hogy ezeket felismerjék, nem pedig az, hogy megteremtsék. Kifejezetten kártékonynak tartom, ha irodalomtörténészek, irodalomkritikusok kánont akarnak teremteni, hiszen az legtöbbször politikai beavatkozásra történik. A nyolcvanas években Magyarországon például kialakult egyfajta kánon, amelyből kimaradtak olyan nyugati emigrációban élő jelentős írók, mint Márai Sándor vagy Cs. Szabó László” – fejtegette Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság (Anyanyelvi Konferencia) elnöke Nagyváradon, január 28-án tartott szerzői estjén. Pomogáts három erdélyi tematikájú könyvét, illetve az általa szerkesztett Cs. Szabó László-esszégyűjteményt ismertette Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatójának kérdései nyomán. Az Erdély Adyja című válogatást már bemutatták Nagyváradon, először találkozott viszont a közönség a Sokarcú erdélyiség és a Változó világban című tanulmánykötetekkel, és Cs. Szabó válogatott esszéivel, melyhez Pomogáts írt utószót. Elárulta, jelenleg egy hiánypótló erdélyi magyar irodalomtörténet megírásán dolgozik. Véleménye szerint a magyar irodalmat egyetemes egészként kell kezelni, nem lehet elválasztani a magyarországi irodalmat az erdélyitől, felvidékitől vagy délvidékitől. „Megjelent a közelmúltban olyan irodalomtörténet Magyarországon, amelyben nem szerepel Dsida Jenő” – mondta felháborodottan Pomogáts, hozzátéve, olyan erdélyi szerzők irodalomtörténeti munkáira tekint nagyrabecsüléssel, mint a Korunk folyóiratot szerkesztő Kántor Lajosé vagy a már Magyarországon élő Láng Gusztávé. /Fried Noémi Lujza: Romboló hatású irodalmi kánonok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Dragomán György marosvásárhelyi származású Budapesten élő író, műfordító legutóbbi, A fehér király című regényét 24 nyelvre fordították le. Alig 15 évesen hagyta el a szülővárosát, Marosvásárhelyt. Nemrég hazalátogatva azt mondta, már nem azt találta, amit itt hagyott. Első regénye, A pusztítás könyve öt évvel ezelőtti megjelenése után a kritikusok egy furcsa szót emlegettek: aparegény. Valójában ez nem aparegény, inkább háborús regény. Egy tizenegy éves fiú története, akinek édesapját munkaszolgálatra vitték, az apa hiánya adja a regény vezérfonalát. Tizennyolc novella összefoglaló motívuma a Duna-csatornánál lévő apa hazavárása. /Antal Erika: Egy kétnyelvű világ hangulatai. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Szavazóképes többség hiánya miatt jövő hétre halasztották a vitát a választási törvénytervezetről a szenátus és a képviselőház jogi bizottságaiban. A testületeknek az a feladata, hogy a jogszabályt, amelyért a kormány felelősséget vállalt, olyan formában módosítsák, hogy az összhangban legyen az Alkotmánybíróság kifogásaival. Traian Basescu államfő alkotmányellenesnek tartotta, hogy a töredékszavazatok visszaosztásakor olyan pártlistán szereplő jelöltek kapjanak mandátumot, akik egyéni választókerületben nem méretkeztek meg. Eckstein-Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke szerint többféle javaslat van arra vonatkozóan, hogyan kellene a tervezetben módosítani a kifogásolt passzusokat. /Sz. K. : Egyéni választókerületek: politikai döntésre várva. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Értékelte Brüsszel Románia konvergencia-programját. Bukarest jó mutatókkal (a GDP-hez viszonyítva 2,9 százalékos hiánnyal és 11,9 százalékos belső államadóssággal) rendelkezik, Brüsszel mégis nagy kockázatúnak ítélte meg az államháztartás hosszú távú helyzetét. Joaquín Almunia EU-biztos azt is kifogásolta, hogy a jó növekedési kilátásokat nem igyekszik a deficit leszorítására használni, kiemelve, hogy komoly aggodalmat jelent az EU-csatlakozás óta növekvő hiány. /Értékelés Romániáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Február elsejétől 8,5 százalékkal nő a földgáz fogyasztói ára. A hatóság szerint további drágításokra nem kell számítani az év harmadik negyedéig. /Oborocea Mónika: Drágul a földgáz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

A RMDSZ „belső nyomására” meghátrált január 30-án a kormány, és csupán azután véglegesíti a személygépkocsik regisztrációs adójáról szóló rendeletet, miután konzultált az ügyben a pártokkal. Az adó mértékével nem csak az ellenzéki alakulatok, hanem az RMDSZ sem értett egyet. /Cs. P. T. : „Koalícióbomlasztó” adó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Az Európai Parlament plenáris ülése január 20-án leszavazta azt, hogy Tőkés László független EP-képviselő tagja lehessen az EP dél-kelet európai országokkal való kapcsolattartásért felelős interparlamentáris delegációjának. A szavazáson a jelenlévő magyar fideszes és MSZP-s képviselők támogatták Tőkés László tagságát. /Leszavazták Tőkést az EP-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Egyházi tartalmú, hármas javaslatcsomagot nyújtott be Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő Hans-Gert Pöttering európai parlamenti elnöknek. Indítványozta, hogy rendezzenek nemzetközi Biblia-kiállítást az Európai Parlamentben, szervezzenek konferenciát Kereszténység és Európa címen a vallások közötti ökumenikus párbeszéd érdekében, továbbá karácsony előtt hívják meg XVI. Benedek pápát az Európai Parlamentbe. Tőkés László közleményében jelezte, hogy a kezdeményezést támogatja az Európai Néppárt magyar delegációja. /Tőkés László javaslatai az EP elnökének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

Várhatóan jövő hét végén ül le tárgyalni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László, illetve a frissen bejegyzett Magyar Polgári Párt vezetője, Szász Jenő a két szervezet közötti együttműködésről. /Cs. P. T. : Szász–Tőkés csúcs jövő héten. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Bejegyzés után a Magyar Polgári Párt /MPP/ elnöke, „vezére és vezetője, atyja és irányítója” nyilatkozta: neki kell esni a programalkotásnak, fel kell állítani a programalkotó csapatot. Hol volt ez a csapat mostanig? – kérdezte az ÚMSZ munkatársa. A bíróságra beadott MPP-célkitűzések között nem szerepel a területi autonómia. Székedi Ferenc szerint az MPP mögött olyan romániai magyar, romániai román és magyarországi magyar gazdasági és politikai érdekcsoportok állnak, amelyek szeretnének hatalom-, piac- illetve közpénz-közelbe kerülni. /Székedi Ferenc: Kétarcúság. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Új elnököt választott a Magyar Polgári Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete, és döntöttek arról is, hogy az új testület tiszte lesz levezetni a szervezet Magyar Polgári Párttá alakulását. A leköszönő öttagú elnökség nevében Fazakas Tibor tartotta a tevékenységi beszámolót. A közgyűlés megválasztotta az új vezető testületet: az elnök Bálint József mérnök-vállalkozó lett, alelnök: Bereczki Kinga, Kovács István unitárius lelkész, Pethő István és Fazakas Tibor. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök elmondta, február második felében véglegesítik listáikat, és csak azután hozzák nyilvánosságra jelöltjeiket. Az MPSZ egyébként egész Sepsiszéken megújul. /Farkas Réka: Párttá alakul a szövetség (Tisztújítás a sepsiszentgyörgyi MPSZ-nél). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

Egy új magyar párt megjelenése a román belpolitikai porondon veszélybe sodorja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) létét – írta január 30-i számában a Ziarul Financiar napilap. A lap emlékeztetett arra, hogy a RMDSZ tizenkét esztendeje különböző módon vette ki részét a kormányzásból. A Demokratikus Konvenció keretében 1996 és 2000 között kormányzati szerepet vállalt, majd kívülről támogatta Adrian Nastase kabinetjét, most pedig a liberálisokkal együtt van jelen a kormánykoalícióban. Az RMDSZ tehát nélkülözhetetlen volt a kormányalakítás szempontjából minden olyan román párt számára, amely megnyerte a választásokat – szögezte le a Ziarul Financiar. /Lapvélemény. Az MPP megjelenése veszélybe sodorja az RMDSZ létét. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök a vele készült beszélgetésben kifejtette, a nyolc miniszter feljelenése azt jelenti, hogy az államfő sakkban akarja tartani a kormányt. Az államfő ezzel azt a látszatot kelti, hogy itt már egyfajta bűnözői csoportról, a nyolcak bandájáról van szó. Holott a nyolc esetnek nincs köze egymáshoz. Markó a Székelyföldről szóló vitát fontosnak tartja. Mi az RMDSZ szándéka az erdélyi magyar ellenzékkel: tárgyalás, kiegyezés, együttműködés vagy verseny? Markó szerint néhányan, akik valamikor az RMDSZ-en belül és most ezen kívül politizálnak, nem azért kerültek kívülre, mert másképpen gondolkodnak, hanem mert összeférhetetlenek. Velük nehéz megegyezni. Markó kifejtette: aki jelöltetni szeretné magát, iratkozzon be az RMDSZ-be. Tőkés Lászlónak ott a helye a néppárti frakcióban, de ne várja senki Markótól, hogy sajnálja, amikor Tőkés még most is dicséri az államelnököt. „Ha ő ennyire szereti az államfőt, akkor intézze el, hogy bekerüljön a frakcióba. ” /Simon Judit: Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Ideje lenne kijózanodni. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 31./

2007 a tisztújítás éve volt a helyi, a területi, illetve a megyei RMDSZ-szervezetekben. Az egész választási ciklusról elmondható, hogy ígéreteinket beváltottuk, eredményesek voltunk, állapította meg Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő. A szervezeti életről elmondta, olyan szervezeteket, amelyek a tagságon kívül a mögöttük lévő tömegekre, a magyarságra támaszkodnak, kevés található. A megélhetési gondok kerülnek előtérbe, kevesen vállalják fel, hogy teljes szívvel-lélekkel végezzék szervezeti munkájukat. Nem tudják megfelelően megmozgatni a közösséget. A közösségépítésben nagy szerep hárulna a magyar civilszervezetekre, illetve az egyházakra. – 2007-ben egyedüli megyei szervezetként felvállalták a Kulturális Autonómia Tanács /KAT/ létrehozásának ösztönzését. Azonban a KAT alakuló ülésétől kezdve lemorzsolódtak a civilszervezetek. A Magyar Polgári Pártot nem gáncsolják, Király András kijelentette, bennük partnerre találhatnak. /Tükör előtt az elnök. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./