A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Körön január 28-án bemutatják Rafi Lajos Földhöz vert csoda című verseskötetét. A kötetet méltatja Ferenczi Attila költő, tanár. /Földhöz vert csoda. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./

Brassói szerzőt látott vendégül január 26-án Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör. Józsa Attila Változatok sors-szimfóniára című kötetét mutatták be. A szerző verseit László Károly színművész méltatta. Józsa Attila főleg társadalmi, istenes és szerelmi témájú verseket ír. Román nyelven is versel. A könyvbemutató után Murányi Tóni és zenekara lépett színre. /Varga Melinda: Egy sorsszimfónia játékai a Bretteren. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Londonban is sikere van Dragomán György A fehér király című regényének: a művet a Guardian, valamint a Sunday Times, a Times irodalmi melléklete méltatta a napokban. A regény egy tizennégy éves kamasz szemszögéből mutatja be a nyolcvanas évek Erdélyét, a Ceausescu-rezsim hétköznapjait. A marosvásárhelyi származású írónak ez a második kötete, a regényt Márai Sándor-díjjal jutalmazták, s jelenleg több mint húsz nyelvre fordítják. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Romániában szinte kizárólag politikai alapon juttatják központi pénzekhez az önkormányzatokat – ez valamennyi kormányzás alatt így működött. Emil Boc kolozsvári polgármester panaszolta: hússzorosan csökkent a kormány rendelkezésére álló alapokból a Kolozsvárnak kiutalt pénz azt követően, hogy 2007 áprilisában a Demokrata Párt kilépett a kormányból. Funar polgármesterkedése alatt állandóan harcban állt mindenkivel helyi, regionális és központi szinten egyaránt. Ilyen körülmények között kevés pénzt kapott az akkori kormánytól. Most Boc jutott Funar sorsára. /Kiss Olivér: Funar sorsára jutott Boc. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Elég erős-e a romániai magyar közösség ahhoz, hogy képes legyen „eltartani” két vagy több erős politikai szerveződést? Felkészült az erdélyi magyar társadalom politikai pluralizmusra? Az RMDSZ vezetői szerint nem. Székelyföld továbbra is az ország legelmaradottabb vidékei közé tartozik. Amennyiben a pluralizmus a közösségi képviselet teljes elvesztéséhez vezethet, akkor ezt a jogot gyakorolni felér az öngyilkossággal, írta Salamon Márton László főszerkesztő. /Salamon Márton László: Öngyilkosság? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Visszautasítja Kelemen Hunor, RMDSZ ügyvezető elnöke, azt a vádat, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) múlt hét végi ülésén Toró T. Tibor tudta nélkül tűzte volna napirendre a Temes megyei képviselő ügyét, és döntött távollétében a politikai bizalom megvonásáról. Kelemen ugyanis azt állítja: Toró T. Tibort „objektívnek korántsem nevezhető okok tartóztatták fel, (...) az ülés ideje alatt Nagyváradon tartózkodott, ahol Tőkés László független európai parlamenti képviselővel közös rendezvényen vett részt”. A január 26-án délelőtt 10 órakor kezdődő SZKT-ra a Temesvárról aznap hajnalban indulni szándékozó Toró azért nem tudott eljutni, mert induláskor észrevette, hogy feltörték az autóját, és meg kellett várnia, míg a nyomozók a helyszínre érkeznek. A Tőkés László tartotta rendezvény viszont 17 órakor kezdődött Nagyváradon, amelyre el tudott jutni. /M. L. : Kelemen–Toró óravita. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa megvonta a politikai bizalmat Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselőtől, amiért a tavaly őszi európai parlamenti választások előtt Tőkés László független jelöltnek kampányolt. Toró T. Tibor kifejtette, két hónappal az EP-választások után okafogyottnak látja ezt. Vannak fontosabb prioritások az RMDSZ-ben, minthogy megvonják a politikai bizalmat. Ráadásul a nyitottság és a barátság jegyében szervezték meg az SZKT-t és a helyhatósági választásokra való felkészülést. Ez a döntés konfrontációt vonhat maga után. Toró T. Tibor nem lép ki az RMDSZ-ből, arra összpontosít, hogy létrejöjjön a tárgyalás az RMDSZ és a polgári oldalt képviselő szervezetek között. /Pataky Lehel Zsolt: Toró T. Tibor szerint választási kudarchoz vezethet az SZKT döntése. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

Az RMDSZ helyi szervezetei az elkövetkező két hétben döntik el, milyen módszerrel – előválasztással vagy elektoros szavazással – választják ki tanácsos–, illetve polgármester-jelöltjeiket a helyhatósági választásokra. A Bihar megyei RMDSZ azt az ajánlást terjeszti a helyi szervezetek elé, hogy mindenütt előválasztással döntsenek a jelöltekről, jelezte Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök. Csehi Áron, a Szatmár megyei RMDSZ-szervezet elnöke az elektoros módszert javasolja. „Alsó-Háromszéken már több település jelezte, hogy állóurnás előválasztásokat szeretnének – tájékoztatott Albert Álmos területi elnök. Antal Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy indul az önkormányzati választásokon Sepsiszentgyörgy polgármesteri tisztségéért. A felső-háromszéki területi szervezet a héten fog dönteni, mondta Baka Mátyás területi. „Azokon a csíkszéki településeken, ahol a lakosság egy jelenleg is tisztségben lévő személy mellett áll ki, nincs értelme előválasztást tartani, ott pedig, ahol az RMDSZ rosszul teljesít, vagy a közösség részéről nincs egységes álláspont a jelölt kilétéről, valószínűleg előválasztást tartunk” – fogalmazott Borboly Csaba Csík területi elnök. Petres Sándor, az RMDSZ gyergyószéki szervezetének elnöke a helyi szervezetekre bízná a döntést. Az udvarhelyszéki szervezet választmányi ülésen fog dönteni, számolt be Birtalan József megbízott területi elnök. Szabó Árpád, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a módszer kiválasztását a Területi Képviselők Tanácsának határozatához köti, míg László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke a helyiekre bízná a döntést. /”Finomvegyes” jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Január 29-én hoz ítéletet a törvényszék a Magyar Polgári Párt bejegyzéséről. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke kijelentette: amennyiben nem tárgyalják érdemben az MPSZ pártbejegyzési kérelmét, a törvényszék épülete előtt fognak tüntetni. Gazda szerint ígéretet kaptak az RMDSZ-től, hogy nem fellebbeznek. /Mihály László: Ma párttá alakulhat az MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Elgondolkoztató: miért nem szerepel a SZKT ülésén elfogadott szabályzatban az RMDSZ országos vezetők felelősségét rögzítő kitétel? A felelősség kérdését csak akkor lehetett volna megnyugtatóan szabályzatba iktatni, ha az a szövetség országos vezetőire is vonatkozik. /Gazda Árpád: A felelősség szintjei. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

„Az Európai Unióban elvenni valakinek az állampolgárságát minimum nevetséges, de hadd tegyék, mert akkor Románia szívében lesz több százezer ember, aki nem lesz román állampolgár” – fejtette ki sajtótájékoztatóján Antal Árpád az RMDSZ-es képviselő. Hozzátette: ha a törvény életbe lép, azt állítja majd, nem tud egy szót sem románul, és arra kéri a székelyeket, tegyenek hasonlóképpen. „Majd meglátjuk, mit kezdenek 700 ezer székellyel, aki nem román állampolgár” – mondta a képviselő. Dan Voiculescu, a PC leköszönt elnöke törvénytervezetet nyújtott be, amely megvonná a román nyelvet nem ismerő személyektől a román állampolgárságot. /Kovács Zsolt: Állampolgárság nélkül maradó székelyek? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Új napközik építését javasolja a Hargita megyei tanfelügyelőség, mivel a megyében található óvodák, napközik egy része nem működik megfelelő épületben. Amennyiben a minisztérium jóváhagyja az indítványt, a következő években húsz új napközit építenének, tízet pedig felújítanának. „Az utóbbi negyven évben nem épültek új óvodák, napközik, sok tanintézet székhelye leromlott állapotban van, ezek helyébe újakat építenénk” – mondta Bondor István megyei főtanfelügyelő. „Szükségmegoldások vannak, improvizált óvodák, napközik. Maroshévízen több óvodát két-három szobás tömbházlakásban helyeztek el, Székelyudvarhelyen pedig a volt téeszszékházban is működik óvoda. ” Csíkszeredában idén egy 200 férőhelyes napközi építéséhez kezdenének hozzá, hasonlóképpen Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Ditróban és Bögözben is elkezdenék az új létesítmények építését, valamint felújítanák a csíkszentgyörgyi, gyergyóremetei, gyimesfelsőloki óvodát, valamint az egyik gyergyószentmiklósi létesítményt. Hargita megyében 17 298 óvodáskorú van, közülük 13 300 jár napközibe, óvodába. /Székely Zita: Új napközik, régi adósságok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Tavasszal elkezdődik a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium tanulmányi házának építése a Hargita megyei Borzonton, jelentette be Bálint István iskolaigazgató. A Gyergyói-medencébe tervezett tanulmányi ház ügye közel három évvel ezelőtt kezdődött, amikor az OTP Fáy András Alapítvány pályázatot hirdetett középiskolások számára. A díjátadásra 2005 júliusában, Budapesten került sor. A bolyaisok pályázatukkal elsők lettek, az 5 millió forint a marosvásárhelyi iskolát illette. A bolyaisok úgy határoztak, hogy az intézménynek többre van szüksége, mint egy fából épült, legfeljebb húsz személy befogadására alkalmas nyaralóra. Az 5 millió forint ugyanis csak ennyire lett volna elég. Megszületett az ötven személy befogadására alkalmas, konferenciateremmel ellátott épület gondolata. Néhány kanadai magyar szervezettől és magánszemélytől kaptak azóta adományként kisebb pénzösszegeket. /Szucher Ervin: Nyaraló pályázatból. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Szakvizsgán – nacionalizmusból – ez a címe Illyés Gyula esszéjének. Ebből szokták idézni a jeles mondatot: „Nemzeti, aki jogot véd; nacionalista, aki jogot sért. ” Egy kicsit bővebben pedig így: „A nacionalista jogot sért (más népekét, önző előnyért); a patrióta jogot véd (voltaképp nem is a maga népéét, hanem az Emberét, az Emberiségét). ” A napokban Budapesten két helyszínen is a nacionalizmusokról és európaiságról értekeztek, számolt be Kántor Lajos. A Korunk szerzőit hívták a Fasori Evangélikus Gimnáziumba, majd a Bem mozi kávézójában működtetett Korunk – Budai Porta kerekasztal-beszélgetésére. Történelmileg Németh László 1935-ös s a fiatalon, szovjet hadifogságban elhunyt kolozsvári tudós-tanár, Mikecs László 1939-es romániai utazása jelentette a kiinduló pontot, és az ív 2008-ig ért. Borsi-Kálmán Béla teljes joggal állíthatta, hogy Németh László talán legjobb esszéje-tanulmánya, a Magyarok Romániában mindmáig izgalmas olvasmány. A kerekasztalnak talán a legizgalmasabb percei azok voltak, amikor a regionalizmusok kerültek előtérbe. Pomogáts Béla Korunkban közölt tanulmánya a magyar kultúra térképére a régiókat rajzolta fel. Az Amerikából hazatelepedett író, András Sándor és a régi-új biharinak számító Molnár Gusztáv, a kolozsvári, ma Budapesten élő Heltai Péter is jelen volt a tanácskozáson. /Kántor Lajos: Szakvizsgán – nacionalizmusból. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Hargita megyében tavaly a lakosság valamivel több mint fele /52,87 százalék/ vett részt az országos egészségfelmérő programban. A jelentkezők több mint 31 százalékánál fennáll a II. típusú cukorbetegség kialakulásának veszélye. Több mint 11 százalékot fenyegetnek szív- és érrendszeri megbetegedések, a nők közel 4 százalékánál méhrák, közel 3 százalékánál pedig méhnyakrák alakulhat ki, ha nem változtatnak az életmódjukon. Az egészségfelmérő program idén is folytatódik. K. E. : A lakosság felét vizsgálták meg. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 29./

Szép számú közönség gyűlt össze Kolozsváron január 24-én, a Bartók Béla Gyermekeknek című zongoraciklus bemutatásán. Nem csupán egyszerű gyermek-hangversenyről volt szó. Kostyák Márta zongoratanárnő Bartók gyermekeknek írt zongoraminiatűrjeit évek óta példás kitartással tanítja. Növendékeivel 2003–2007 között a Gyermekeknek ciklus mind a négy füzetét előadatta, tanévenként egyet-egyet. Meglepetés volt a 2003–2007 között készült videó-felvételek vetítése. Jó volt visszanézni/visszahallgatni a néhány évvel ezelőtti produkciókat, mert így lemérhető volt a változás, a fejlődés. /Örömmuzsika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Tizenhárom év után először készült rádiójáték a Kolozsvári Rádióban: Szombati Gille Ottó A harmadik kőtábla című drámájának nyilvános meghallgatása, azaz „főpróbája” február első felében lesz, adásba kerüléséről ezután döntenek. A nagyváradi rendező, drámaíró művének bemutatása nagyobb projekt része – mondta Zsehránszky István színikritikus, az etnikumközi hivatal munkatársa. Tavaly a bukaresti rádió magyar szerkesztőségében több mint harminc erdélyi színműből vettek fel és sugároztak részleteket – főként olyan darabokból, amelyeket különböző okok miatt eddig nem mutattak be. A tervek szerint a rádiószínházi projekt folytatódik Kolozsváron, Zsehránszky István három művet választott ki bemutatásra: Anavi Ádám Kepler, Hatházi András A hetérák tudománya, valamint Bálint Tibor Az emlékezés napja című drámáját. /Rostás-Péter Emese: Életre kel a rádiójáték. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Még nem tudni, mekkora költségvetést szán idénre Gyergyószentmiklós önkormányzata a Tarisznyás Márton Múzeumnak, Csergő Tibor múzeumigazgatónak mégis nagy tervei vannak. Két alapkiállítás-megnyitó lesz, mondta, az egyik a múzeum földtani részlegének megnyitója, bemutatják a világ ásványait, melynek gerincét dr. Jakab Gyula magángyűjteménye szolgáltatja. Májusban megnyitják a vízzel hajtott szerkezetek múzeumát. Magyarországiakkal közös tervek is vannak: Egerben márciusban mutatják be Gyergyó kultúráját, a múzeum fotódokumentációs kiállítást visz a város 100 éves történetéről. Júliusban az egri végvári vigasságokon is képviselteti magát Gyergyószentmiklós középkori fegyverbemutatóval, kézműves termékekkel. A múzeum majd részt vesz a gyermeknapi rendezvényeken, a nyári napok, városnapok szervezésében, fogadja a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítását, a százéves sztereófotókat, de a reneszánsz évről sem feledkeznek meg. /Balázs Katalin: Tervezget a Tarisznyás Márton Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./

Január 27-én, vasárnap ért véget a magyar kultúra napja alkalmából szervezett egyhetes rendezvénysorozat Székelyudvarhelyen. A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont égisze alatt zajló rendezvény keretében, ötödik alkalommal osztották ki az Udvarhelyszék Kultúrájáért Díjakat. A díjazottak: a Balázs Ferenc Vegyeskar, értékteremtő munkásságáért Gálfalvi Gábor alsóboldogfalvi tanító, értékmentő díjban pedig István Lajos részesült néprajzi munkásságáért. Az életműdíjat post mortem Tárkányi Jánosnak, a székelyudvarhelyi művelődési ház egykori igazgatójának, a Venyige néptáncegyüttes alapítójának ítélték oda. /Szász Emese: Udvarhelyszék Kultúrájáért Díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./

Portállá alakul az eddig nyomtatásban megjelenő mozgóképes havilap, a Filmtett. Február elsejétől útjára indul a lap internetes változata, Filmtett, Erdélyi Filmes Portál néven. Hét és fél év után megszűnik tehát a folyóirat nyomtatott változata, a jövőben nyomtatásban csupán Filmtett-könyvek, illetve Filmtett-évkönyvek látnak napvilágot. Anyagi okai is vannak a váltásnak, ettől függetlenül érzeték, hogy ideje elmozdulni valamerre, mondta Zágoni Balázs főszerkesztő. A jövőben naprakészen lehet olvasni a legfrissebb filmekről. A hírek frissességéért Tóth Orsolya felel, a fesztivál-részleg felelőse Buzogány Klára. /Köllő Katalin: Indul az Erdélyi Filmes Portál. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Az újra összeállt Siculus együttes tartott koncertet január 27-én Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban. A több mint harminc év kihagyás után ismét együtt játszó zenészek nagy lelkesedéssel játszottak. A koncert előtt egy negyedórás összeállítást mutattak be a Siculus együttes történetéből, a Szabó Károly által szerkesztett film, egykori fényképek és archív filmfelvételek adták meg a hangulatot a koncerthez. Csomor József énekelte az 1973-as Siculus Fesztivál egyik nyertes dalát, a billentyűs-zenekarvezető Gyarmati Pál Keresd meg című szerzeményét. A hatvanas éveikben járó zenészek lelkesek voltak. Az együttesből azóta az élők sorából eltávozottak emlékére szólt az Egy dal azokért, akik nincsenek itt (a Locomotiv GT-től), majd a szervezők olyan embereket díjaztak, akik szintén a Siculus együtteshez tartoztak – Bán Miklós és Poldner Gyula alapítótagok, Csiszár Antal (emlékdíját özvegye vette át), valamint az egykori Siculus Fesztiválok megszervezésében oroszlánrészt vállaló Pakot József – ő nem tudott jelen lenni. /Katona Zoltán: Koncert a nosztalgia jegyében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 29./

Eira Penttinen, volt kolozsvári finn lektornő eltávozott az élők köréből. Sok szál fűzte Kolozsvárhoz, sok-sok barátja várta itt, aki valóban vissza is tért, ahányszor csak tehette. Eirának mindenkihez csak kedves szava volt, diákjaihoz, kollégáihoz, idősekhez és fiatalokhoz egyaránt. Megtanulta a magyar nyelvet. A kommunizmus legsötétebb éveiben dolgozott Kolozsváron. 1987 szeptemberétől kellett volna elfoglalnia az állását, de az akkori román kultuszminisztérium döntése értelmében nem volt többé szükség Kolozsváron finn lektorra. (1975-től folyamatosan volt finnországi lektor Kolozsváron.) A bukaresti finn nagykövet, a Finn-Román Baráti Társaság elnöke közbenjárására Eira Penttinen 1988 tavaszán elkezdhette munkáját. Egy viszonylag nyugodt tanév után, 1989 őszén visszatért finnországi szabadságáról, és nem kapta meg a munkája folytatásához szükséges engedélyt. 1992-ben finn szak is indult a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, akkor Eira Penttinen és a rá emlékező M. Bodrogi Enikő együtt tanították a finnt. /M. Bodrogi Enikő: Búcsú Eirától, a volt kolozsvári finn lektornőtől. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

A korondi István Lajos: Igaz-e, Gyuri? című könyve nemcsak hagyományőrző, hanem tréfás, korondi, sóvidéki elbeszéléseket, nevettető rigmusokat, anekdotákat és verseket tartalmaz. A 87 éves keramikusmester, néprajzi író, költő 1920 októberében született Korondon. Elemi iskoláit is ott végezte. 1941– 42-ben részt vett a KALOT által szervezett kurzusokon. Gazdag anyagot gyűjtött össze, melyből közöltek a Hargita és Maros megyei lapokban, folyóiratokban, naptárakban, a korondi Hazanéző című lapban. Írásaiból közölt a budapesti Honismeret, a Néprajzi Látóhatár is. A Népismereti Dolgozatok című kiadványban is több tanulmánya megjelent. A Korondi Sokadalom című monográfiában 100 oldalnyi néprajzi anyaga olvasható. A Székelyföld szerkesztői is szívesen fogadták a korondi szekerességről írt munkáját. Eddig megjelent önálló kötetei: 1944-ben: a Szeredai temetőben című színdarab, 1973-ban Korondi kerámia, 1994-ben Korondi gyermekhangszerek, 1995-ben Hagyományos népi gyermekcsemegék Korondon. 1999-ben: Babonás népgyógyítások Korondon /Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely/ és A korondi aragonit bánya története /Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely/. A Firtos Művelődési Egylet alapító tagja, 16 éven át irányította a korondi falumúzeumot is. /László Miklós: Igaz-e, Gyuri ? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./

Huszonöt évvel ezelőtt állították bíróság elé a csehszlovákiai hatóságok Duray Miklóst. A magyar oktatásért küzdő felvidéki ellenzéki írót csaknem ötszáz napig tartották fogva ítélet nélkül. Amikor a csehszlovák hatóságok 1983 januárjában Duray Miklós író ellen meghirdették a kommunista Csehszlovákia első magyarellenes politikai perét, a felvidéki magyar politikusokat érintő tisztogatások már több mint egy évtizede tartottak. Szarka László történész a pozsonyi Szabad Újságban így emlékezett vissza azokra az időkre: „1970-ben felmentették Szabó Rezsőt a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöki tisztségéből, s megszüntették Dobos László tárca nélküli miniszteri tisztségét, 1972-től pedig több rendelet szabályozta a nyelvhasználati és oktatási jogokat. Kötelezővé tették a helynevek szlovák használatát, majd csökkentették a nyitrai magyar tanárképzés keretszámait. Az oktatási tárca folyamatosan próbálkozott a magyar iskolákban a szlovák tannyelv bevezetésével. Emiatt 1978. áprilisában Duray Miklós vezetésével, s szlovákiai magyar értelmiségiek részvételével megalakult a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottság. ” 1982. június 3-án Duray lakásában házkutatást tartottak, majd államellenes bűntény elkövetésével vádolták. 1982. november 10-én letartóztatták és vizsgálati fogságba helyezték, s 1983. január 31-re és február 1-jére meghirdették Duray perét. Szarka László szerint „Duray Miklós a klasszikus koncepciós tárgyalásokat idéző bírói-ügyészi kérdésekre a nemzetiségi politika kíméletlen kritikájával válaszolt. A két és fél hónapos előzetes fogva tartás börtönélményein felülemelkedve tárgyilagosan, világos, egyértelmű érvekkel bizonyította a maga igazát. ” 1983. február 22-én 105 napi fogva tartás után Duray Miklóst szabadlábra helyezték, de 1984. május 10-én a magyar iskolákért folytatott fellépései, a Jogvédő Bizottság memorandumai miatt ismét letartóztatták. Első és második vizsgálati fogsága idején – ítélet nélkül – összesen 470 napon át tartották őt börtönben. Fogva tartása ellen amerikai szenátorok, a PEN Club, valamint magyar és amerikai írók, csehszlovákiai és magyarországi értelmiségi csoportok, emberjogi aktivisták tiltakoztak. 1985 elején szlovákiai származású magyarországi értelmiségiek levélben kérték Szűrös Mátyást és az MSZMP központi bizottságát (KB), hogy segítse elő Duray szabadulását. Az aláíróknak Radics Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője nyomatékosan kijelentette, hogy a párt „nem állhat ki egy antimarxista személyért”. /Kristály Lehel: Negyedszázada kezdődött a Duray-per. = Magyar Hírlap (Budapest), jan. 29./

Január 29-én jóváhagyta a bukaresti törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzési kérelmét. Öt napon belül fellebbezni lehet. A bíró, bár korábban kifogásokat fogalmazott meg a párt nevében szereplő magyar megnevezés ellen, most ellenvetés nélkül hirdette ki az ítéletet. A pártot a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alapította. Az MPP 18 megyéből és Bukarestből közel 27 000 támogató aláírást szerzett. „Az MPP bejegyzésével valósággá vált a romániai magyarság számára a politikai pluralizmus. Ez a döntés megteremti az ehhez szükséges jogi és intézményesített keretet, valamint alternatívát jelent az RMDSZ eddigi monopol helyzetével szemben. Most már biztosított mind a helyhatósági, mind az általános választások szabadsága”, közölte Szász Jenő, az MPP elnöke, majd hozzátette: „Jelenleg arra várok, hogy Markó Béla gratuláljon. ”A Magyar Polgári Párt (MPP) elnevezése kétnyelvű: román és magyar. A politikai alakulat legfontosabb célkitűzése Székelyföld autonómiájának kivívása lesz. Az MPP Erdélyben 12 területi szervezettel rendelkezik, de a vezetők további új szervezetek létrehozását kezdeményezik Erdély magyarok lakta településein. Markó Béla – gratuláció helyett – kijelentette: „nehézkes” lesz az együttműködés az MPP-vel, amennyiben ez a politikai alakulat az RMDSZ alternatívájaként jött létre. „Örülök, hogy bejegyezték az MPP-t, számítottam is erre”, nyilatkozta Toró T. Tibor Temes megyei képviselő. „Úgy néz ki, hogy az MPP olyan kiegyensúlyozott képviseletet biztosít, amelynek keretében a magyar közösség tagjai megtalálják azt az opciót, amely nem volt lehetséges az RMDSZ-en belül”, hangsúlyozta Toró. Arra a kérdésre, hogy átiratkozik-e az MPP-be, Toró T. Tibor a következőket válaszolta: „Mandátumom végéig a bánsági magyarság érdekeit képviselem. Most nem tudok határozott igennel vagy nemmel válaszolni erre a kérdésre. Én abban a politikai értékrendben hiszek, amit Tőkés László jelenített meg a legtisztábban. Amennyiben az MPP átveszi ezt az értékrendet, jó viszonyom lesz ezzel a párttal”, mondta a képviselő. „Kíváncsian várom, hogy mit akar az MPP”, nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki szerint az RMDSZ-en belül több platform kapott helyet, ezért nem volt feltétlenül szükséges az új párt bejegyzése. /Nagy-Hintós Diana: Bejegyezték az MPP-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ Bejegyezték az MPP-t, Szász Jenőék pártját. „A párt bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése jövő hónapban elkezdődik, várhatóan őszre sikerül a bejegyzést lebonyolítani” – mondta még 2005 januárjában Szász Jenő, az akkor még Magyar Polgári Szövetség elnöke. /Mihály László: Bejegyezték az MPP-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Föl fogjuk állítani a programalkotó csapatot, nyilatkozta Szász Jenő. Az MPP-nek jelenleg 28 ezer alapító tagja van. Erdély sok megyéjében jelen vannak. Bevonják-e a jelöltállítási folyamatba a Tőkés Lászlót támogató szervezeteket. Az Erdélyi Magyar Ifjak például Kolozs megyében volt erősebb. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács el tudott jutni olyan helyekre, ahol szórványban él a magyarság, és a Magyar Polgári Szövetségnek még nincsenek meg az alapsejtjei. Szász Jenő bízik benne, hogy a magyar kérdésekben kialakul az a magyar–magyar párbeszéd, amire mindenképpen szükség van. Elképzelhető, hogy adott esetben egymás jelöltjeit kölcsönösen támogatják az RMDSZ-szel. /Cs. P. T. : Szász: az öröm ízét csócsálgatjuk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: „Az RMDSZ önmaga vetélytársa. Mi akkor érünk el eredményeket a választásokon, ha képesek vagyunk megújulni, megoldásokat kínálni a saját közösségünknek. ” Az RMDSZ-szel szemben magyar ellenpárt indult már 1990-ben is, akkor úgy hívták, hogy Független Magyar Párt, aztán rá néhány évre megváltoztatta a nevét. Markó hangsúlyozta: „minden választáson szembesülünk a próbálkozással, hogy azok, akik az RMDSZ-ben nem tudtak boldogulni, megpróbáltak egy alternatívát létrehozni. ” Hozzátette, Tőkés László támogatottsága és az MPSZ támogatottsága között óriási különbség van. Tőkés László hiteles személyiség, akkor is, ha Markó vele számos kérdésben nem ért egyet. /S. M. L. : Markó Béla: az RMDSZ önmaga vetélytársa. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Románia nem ismeri el Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét – mondta január 29-én Belgrádban Traian Basescu államfő, aki Borisz Tadics szerb elnökkel és Vojislav Kostunica kormányfővel tárgyalt. Basescu leszögezte, Románia támogatja Szerbia európai uniós integrációját. /Basescu: az EU-ban a helye Szerbiának. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

A Magyar Polgári Párt bejegyzése a pluralizmus diadalát, az ugyanolyan értékű, legitimitású értékrendek közti választás lehetőségét kellene hogy jelentse az erdélyi magyarság számára is. Azonban nem alternatív értékrendek versenye, hanem két párt kíméletlen harca várható. Az MPP megjelenésével nem csak az RMDSZ „talált emberére”, hanem a sokfelé szóródott, az EMNT ernyője alatt úgy ahogy megférő RMDSZ-ellenzék is. Az „erdélyi ellenzéki kerekasztal” sincs többé. Az RMDSZ érzi a veszélyt, látja az önkormányzati választások tétjét, ezért olyan jelöltet kell állítania, akivel biztosra megy. /Székely Kriszta: Bejegyeztetett. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Hosszas huzavona után bejegyezték a Magyar Polgári Pártot. A Magyar Polgári Szövetség – amely azt követően alakult meg, hogy a Reform Tömörülés Platform 2002-ben kivált az RMDSZ-ből és több részre szakadt – 2005-ben kezdte gyűjteni a bejegyzéshez szükséges szignókat, de csak 2007 augusztusában sikerült elegendő számú aláírást csatolni a bejegyzéshez szükséges iratokhoz. Az MPP az RMDSZ alternatívájaként kíván szerepelni a helyhatósági és a törvényhozási választásokon. Elődje, az MPSZ 2004-ben is indított jelölteket – függetlenként, illetve román pártszínekben –, de értékelhetetlen eredményt ért el. Előzőleg nyilatkozatháború folyt Szász Jenő MPSZ-elnök, illetve Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke között arról, hogy ki legyen az alakulófélben levő politikai párt vezetője. Gazda szerint erre a funkcióra – és egyben az RMDSZ ellenzékének összekovácsolására – Tőkés László a legalkalmasabb. Szász Jenő ellenben úgy nyilatkozott, hogy az EP-képviselői mandátumot nyert püspök számára „lealacsonyító” lenne egy párt ügyvezetői tisztsége. Toró T. Tibor képviselő arra figyelmeztetett, hogy egyelőre nem világos, milyen programmal és milyen csapattal vesz majd részt az MPP a választásokon. Szerinte a Tőkés-féle politikai filozófiára kell majd építeni. 1991-ben megjelent a magyar politikai palettán a Magyar Független Párt, de esélytelenül indult az RMDSZ ellenében. Az 1996-os választások előtt ugyanaz a Kiss Kálmán vezette alakulat a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártként (RMSZDP) jelent meg az erdélyi magyar politikai palettán, nem több eséllyel, mint korábban. Az akkori sajtó szerint az alakulat a román kormánypárt segítségével „éledt újra”, és az RMDSZ „szavazóinak elhódítását” fogalmazta meg célként saját jelöltek állításával. A 2000-es helyhatósági választásokon nyolcszáz szavazatot szerzett Marosvásárhelyen, amennyi „éppen elég” volt ahhoz, hogy az RMDSZ ne nyerje meg a polgármester-választást. 2004-ben, már nem RMDSZP, hanem az MPSZ által elvitt szavazatok miatt nem lett magyar polgármester Marosvásárhelynek. /Simon Judit: MPP: új párt, sokadik próbálkozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ Megjegyzés: Simon Judit állításával szemben 2004-ben Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester a 85. 892 leadott érvényes szavazatból 48. 556-ot szerzett meg. Kelemen Atillára 34. 625-ön szavaztak. /(antalfi): Marosvásárhelyi polgármester-választás. = Népújság (Marosvásárhely), 2004. jún. 8./ Az MPSZ nem indított jelöltet.