A felekezetközi összefogás szellemében február 1-jén Kolozsváron, az Unitárius Püspökségen sor került a város elismert vallási felekezetei képviselőinek tanácskozására. Egyetértés volt a következőkben. A vallásoktatásnak a kommunizmus bukása utáni közoktatásba történő visszavezetése nem egyszerű gesztusértékű engedmény volt, hanem belátása annak, hogy az ateista kommunizmus évtizedeiben súlyosan megsérült valláserkölcsi értékrendet rehabilitálják. Ugyanebben a helyreállítási közegben került vissza a teológiai oktatás az állami egyetemeken. A vallásoktatás jelenléte döntő többséggel pozitív hatással volt az állami iskolai intézményekre. Az általános műveltség nélkülözhetetlen és meghatározó alapja a vallásos kultúra. A tanügyi törvénytervezetben megfogalmazott kétértelműség aggodalomra ad okot. Az új tanügyi törvénynek valláserkölcsi jellegűnek is kell lennie, hogy az értékeszményt szolgálja, az anyagiasság hamis társadalmi modelljeivel ellentétben. Különböző nyomást gyakoroló érdekszervezetek azon megnyilvánulásai, mely szerint az iskolai vallásoktatást európai előírások miatt kell visszafojtani ennek teljes kiiktatásáig – nem más, mint a közvélemény tudatos félrevezetése. Kulturális és vallási területen minden uniós tagállamnak kizárólagos önrendelkezési joga van. Aláírók: Gál László, Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum igazgatója, dr. Radu Preda, Babes–Bolyai Tudományegyetem, Ortodox Teológia, Ielciu Dorin, Ortodox Teológiai szeminárium, Kató Levente, Királyhágó-melléki Református Püspökség tanácsosa, Székely Árpád, Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, Popa Márta, János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója, Solymosi Zsolt, János Zsigmond Unitárius Kollégium lelkész-tanára, Flore Dragan, Emanuel Baptista Teológiai Líceum igazgatója, Paraschiva Pop, ASCI iskolák nemzetközi szervezete, Asanache Romeo Gheorghe, Észak Erdélyi Adventista Egyház, Sandra Nicolae, Samariteanul Egyesület vezetője, Codorean Sabin vallásügyi inspektor, neoprotestáns felekezetek, Hulpe Ruxandra, vallásügyi inspektor, ortodox felekezet, Schuller Hajnal, Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium igazgatója, Vörös Alpár, Unitárius Püspökség tanácsosa. /Vallásoktatás az iskolában: a romániai oktatás európai tanúságtétele. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Sólyom László köztársasági elnök a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel való együttlétről beszélt a hagyományos budapesti Csángó Bálon, melynek védnöke is volt. A hét végén rendezték Budapesten XII. Csángó Bált. Már délután kígyóztak a sorok a Petőfi Csarnok bejárata előtt. Aprócska fiúk és lányok igyekeztek szüleikkel a Kökény Gyermektáncházba. Este egyre többen próbáltak meg bejutni, az ülőjegyeket elkapkodták, így a kétórás színpadi műsor alatt a falak mellett több száz fő állva tapsolt. „Ez az együttlét azt is jelenti, hogy nemcsak ezen a bálon, hanem mindig együtt vagyunk a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel” – fogalmazott Sólyom László. Elmondása szerint a csángó kultúra a magyar kultúrának egy szépséges darabja, de a legveszélyeztetettebb is, „hiszen a moldvai csángóknak a magyar mivoltát vonták és vonják kétségbe, a magyar katolikus egyház sem áll mellettük”. Sólyom szerint köszönetet kell mondani mindenkinek, aki segíti a csángókat magyar identitásuk megtartásában, de mindenekelőtt magukat a csángókat illeti köszönet, mert nehéz körülmények között is kitartanak. A csángó bálozók a párhuzamosan zajló Magyar Filmszemle keretében megtekinthették Fekete Ibolya Csángók című dokumentumfilmjét is. A moldvai csángók különös önképét és élethelyzetét körüljáró film a versenyen kívüli programban, az információs vetítések között kapott helyet. Egy másik csángó témájú alkotást, Orbán Ágnes Merre tekereggyünk immá’ című tudományos ismeretterjesztő filmjét is megtekinthették: itt egy rendhagyó „érettségi találkozó” révén kirajzolódnak a néző előtt egy hagyományos társadalmi szerkezetet őrző falu utolsó negyven évében történt változások. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Csángók, csavaros mesével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Sólyom László rámutatott: nem csak a csángók, hanem a Magyarországon kívüli összes nemzetrész is egy gyökeres és nagyon gyors változás folyamatában van. A tömb- és szórványmagyarság s itthon a magyar társadalom is változik. Ha közös jövőt tervezünk magunknak, ezekből a változásokból kell kiindulni, feltéve, ha megvan a közös akarat arra, hogy együtt folytassuk, amit a magyar nemzettől örökségbe kaptunk – fogalmazott az államfő. Sólyom László megtekintette a Petrás Mária csángó keramikus alkotásaiból összeállított kiállítást, majd szót váltott a színpadi műsorban fellépő csángó hagyományőrzőkkel is. A Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes kínált bepillantást a rendkívül gazdag csángó zene- és tánckultúrába. A Kisebbségekért ― Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület által szervezett rendezvényen a csángómagyarok bemutathatták viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat – mondta a szervezők nevében Nagy Bercel. Felidézte, hogy 2001. május 23-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága egyhangúlag elfogadta Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését, amely kimondta, hogy a moldvai csángók ,,a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára". 2001. június 6-án a testület ismételten aggodalmainak adott hangot a Romániában élő csángó kisebbség helyzete miatt. Felemelte szavát a csángómagyarokért vatikáni látogatásakor Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök, aki 2002-ben a Csángó Bálon adta át az első magyar igazolványokat a csángómagyaroknak. 2002 szeptemberében ― közel fél évszázados várakozás után ― két moldvai csángó községben, Klézsében és Pusztinában, majd 2003-ban újabb négy faluban ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv (mint anyanyelv) általános iskolai oktatására. 2006 szeptemberétől tizennégy faluban tanulhatnak a csángó gyermekek az állami iskolákban is magyar nyelvet. Csángóföldön jelenleg tizenöt településen hivatalosan, három faluban pedig iskolán kívül folyik a magyaroktatás közel 1400 diák számára, 32 tanár felügyeletével. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány összefogásával 2005. május 15-én helyezték el az első moldvai magyar iskolaközpont alapkövét Rekecsin községben. Ehhez az oktatási programhoz kapcsolódóan indította el a MCSMSZ a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! programot, amelyhez csatlakozva bárki támogathatja egy csángó gyermeknek a magyar nyelv tanulását. Sólyom László köztársasági elnök 2006 novemberében vatikáni látogatása során a szentszéki államtitkárral folytatott megbeszélésén jogi megoldást javasolt arra, hogy a moldvai csángómagyarok magyar nyelven misézhessenek. /(MTI―L.): Együtt a határon túli nemzetrészekkel (Sólyom László a csángókról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

Földes György, a Magyar Politikai Intézet igazgatója, Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés 1956–1989 /Napvilág Kiadó, Budapest, 2007/ című kötetét mutatták be Székelyudvarhelyen. A román–magyar viszony 33 évét feltáró, tavaly év végén megjelent kötetben a szerző a két ország kapcsolatait kutatja, középpontban a nemzeti kérdéssel, illetve az erdélyi magyarság sorsának alakulásával. – A könyvben nagyon kevés a bukaresti levéltári anyag. /Nemzetértelmező monográfia. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Orbán Balázsra emlékeztek február 3-án Székelyudvarhelyen, születésének 179. évfordulóján. A Városháza előtti, központi kisparkban, a báró szobra előtt a déli harangszót követően, immár tizennegyedik alkalommal szervezték meg a hagyományossá vált emlékünnepséget. Rövid kulturális műsorral, valamint emlékbeszédekkel adóztak a legnagyobb székely emlékének. Finta Béla, a Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár elnöke köszöntötte a megjelenteket. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere Orbán Balázsra, mint követendő politikusra, Bencze Ilona tanárnő pedig a diák Orbán Balázsra emlékezett beszédében, a méltatások sorát Kedei Mózes unitárius esperes zárta. Az ünnepséget a Székely Dalegylet és a Balázs Ferenc Vegyeskar egyesített kórusának fellépése, valamint az Orbán Balázs Általános Iskola diákjainak szavalatai színesítették. /Szász Emese: Székelyudvarhely. A legnagyobb székelyre emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./

Már csak az építkezési engedély megszerzése szükséges ahhoz, hogy felállíthassák az 1956-os magyarországi forradalom kolozsvári emlékművét – tájékoztatott Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos. Az ‘56-os emlékmű ügyét felvállaló Kolozsvár Társaság elképzelései szerint a szimbolikus kaput ábrázoló alkotást – a temesvári Szakáts Béla képzőművész munkáját – várhatóan márciusban a sétatéren állítanák fel. A Kolozsvár Társaság az „In Memoriam 1956” felirattal ellátott emlékmű megtervezésére 2005-ben hirdetett meghívásos pályázatot. A felkért tizenkét képzőművész beküldött alkotásai közül végül Szakáts Béla szobrászművész alkotását választották ki. Az emlékmű avatását a szervezet 2006-ban, a forradalom 50. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek alkalmából tervezte, erre azonban a szervezők és az ötletgazdák között támadt félreértések miatt nem kerülhetett sor. /Gyergyai Csaba: Vége a huzavonának. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Sokan bírálják a televíziót. Az emberek a lelkük mélyén vágyódnak arra, hogy kevesebbet üljenek a tévé előtt, de a felszínes kikapcsolódás érzése felülkerekedik. Nem árt tudatosítani, hogy a tévében életre hívott világ nem valódi. Érdemes radikálisabb szemléletmódra helyezkedni a televíziózással szemben. /Borbély Tamás: Rettegés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

„Egész Kalotaszegen nincs olyan hely, ahol a farsangi mulatság három napot tartana” – jelentette ki Papp Hunor református lelkész a február 1-jén kezdődött, és egész hétvégén tartó sztánai farsangi rendezvény alkalmával. Sztánán, a kis kalotaszegi faluban idén immár nyolcadszorra szervezték meg a farsangi mulatságot. A fiatal református lelkésznek és szervezőtársainak nem volt nehéz újjáéleszteni 2001-ben a sztánai hagyományt, hiszen a környék lakossága még ma is emlegeti azt az 1914-ben megtartott bált, amelyet Kalotaszeg szerelmese, Kós Károly erdélyi magyar építész, író, néprajzkutató talált ki. Az eseményre jó barátját, Móricz Zsigmondot is meghívta, aki az itteni élmények hatására később megírta a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című, nagy sikerű regényét. A Sztánai Műhely magyarországi szervezet képviselője beszédében hangsúlyozta, Kós Károlynak köszönhetően figyeltek fel Sztánára, és élesztették fel 2001-ben a farsangi mulatságot. Szabó Zsolt, a Szentimrei Alapítvány vezetője, a Művelődés című folyóirat főszerkesztője elmondta: ezúttal a Reményik Sándor Galériában nemrég megnyílt, kolozsvári magyar fotóművészek fényképeiből szervezett kiállítás néhány darabját hozták el. Emellett a Kriterion és a Művelődés által kiadott könyvek széles skálájából válogathattak az érdeklődők. Fazakas Mihály Ludas Matyi című színdarabját tekinthették meg a jelenlévők a sztánai gyermekek előadásában. Következett a Pillich Balázs által vezetett Szarkaláb Néptáncegyüttes előadása, illetve a bánffyhunyadi Varga István, közismert nevén „Kicsi Csipás” előadása, aki hajnalig húzta a farsangolóknak a talpalávalót. A falutól nem messze található a Varjúvárnak nevezett kis kúria, ahol sokat alkotott Kós Károly. A Varjúvár közelében épült a szintén Kós Károly által tervezett Szentimrei-ház, ahol Szabó Zsolt, Szentimrei Jenő unokája fogadta a vendégeket. A házat annak idején elkobozták, de 1997-ben az örökösök visszakapták, létrehozva a Szentimrei Alapítványt azzal a céllal, hogy a kalotaszegi emlékeket, értékeket felleltározza, népszerűsítse és visszahozza a köztudatba. /Papp Annamária: Farsangi dínomdánom Kalotaszeg legcsendesebb falujában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A vakáció első vagy inkább a félév utolsó napján, február 2-án jelentős záróesemények színhelye volt a Gyulafehérvári Teológiai Líceum. Az érsekség udvaráról kiinduló menetben, égő gyertyákkal hosszú sorokban vonult a népes sereg. Rövid ideig részt vett a menetben Dr. Jakubinyi György érsek is. Visszatérve az iskolába farsangi ünnepség kezdődött. A műsorban a diákok a székely észjárást és humort jelenítették. A műsor csúcspontja ezúttal is a székelytánc volt. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A www.madzagtv.hu címen lesz elérhető a Madzag Filmegylet honlapja – jelentette be a budapesti filmszemlén Erdélyi Dániel filmrendező, a Simó Sándor osztályából alakult filmes csoport tagja. Az oldalra a Madzag Filmegylet tagjai által készített vizsgafilmeket, klipeket, reklám-, rövid- és dokumentumfilmeket töltötték fel. /Indul a Madzag tévé. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Aradon a Jelen Galériának otthont adó Jelen kávézóban megnyílt Siska-Szabó Zoltán fotókiállítása. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettesének magyar és román nyelvű köszöntője után előbb Puskel Péter helytörténész-publicista magyarul, majd Dan Lazarescu műkritikus románul méltatta a kiállított természetfotókat. /Kiss Károly: Siska-Szabó Zoltán természetfotói a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

Temesváron a Csiky Gergely Színház stúdiótermében február 3-án tartották meg Vas Zoltán Iván Aparh@nt.hu című egész estét betöltő dokumentumfilmjének bemutatóját. Balázs Attila színházigazgató elmondta, ez az első filmbemutató a temesvári magyar színházban, az Aparh@nt.hu című filmet pedig először a temesvári nézők láthatják, Vas Zoltán Iván alkotásának ugyanis 4-én lest a hivatalos bemutatója a budapesti filmszemlén. /Pataki Zoltán: A budapesti Filmszemlét megelőzve. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

Megjelent Végh Balázs Béla A gyermekirodalom változatai /Komp-Press, Korunk, Kolozsvár, Ariadné Könyvek/ című tanulmánykötete. Az írások a gyermekirodalom elméletébe, alakulásába is betekintést nyújtanak. Az erdélyi gyermekirodalom helyzetéről (1990-2001 között) című fejezetben kifejtette, hogy „nem méltányolja megfelelően a szakirodalom. Irodalmi életünkből hiányoznak a gyermekkönyveket ismertető és értékelő recenziók és kritikák, amelyek a maguk rendjén előmunkálatok lehetnének az átfogóbb jellegű tanulmányokhoz. Sajnos szakkritika hiányában könnyen teret hódít a dilettantizmus és az epigonizmus. Úgy tűnik, hogy szakmán kívüli intézmények és fórumok karolják fel nálunk a gyermekirodalom ügyét (iskolai oktatás, színház, napilapok). Elismerést érdemelnek viszont a könyvkiadók és a gyermekirodalmi folyóiratok, amelyek esztétikus és színvonalas kiadványokkal lepik meg az olvasót. ” /Tanulmánykötet a gyermekirodalomról. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 4./

Az Európai Bizottság elfogadta Románia igazságügyi reformjáról szóló időközi jelentését, megállapítva, hogy a korrupció elleni harcban elért eredmények elégtelenek. Romániának minden erejét a magas szintű korrupció leküzdésére kellene fordítania. Az időközi jelentés egyaránt bírálja Románia mellett Bulgáriát is. Mark Gray bizottsági szóvivő szerint a két új EU-tagország büntető intézkedésekkel számolhat, ha a helyzet nem változik. Ilyen büntető intézkedés lehet, hogy felfüggesztik Románia, illetve Bulgária részvételét a bel- és igazságügyi együttműködésben. /Nem eredményes az igazságügy reformja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Koszovó jövője, védelmi és biztonságpolitikai kérdések, valamint a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés kérdése egyaránt napirenden szerepelt Nicolas Sarkozy francia elnök február 4-i hivatalos romániai „villámlátogatásán”, amelynek keretében Traian Basescu államfővel megállapodást írt alá a két ország közötti stratégiai partnerség gyakorlati alkalmazásáról. Sarkozy öt órát töltött Bukarestben. A vendég Calin Popescu Tariceanu kormányfővel is tárgyalt, illetve a parlament két háza előtt mondott beszédet. Sarkozy kijelentette: Koszovó függetlensége elkerülhetetlen, s ebben az ügyben Európának egységesnek kell maradnia. Basescu jelezte: az egyoldalúan kikiáltott koszovói függetlenséget nem fogja elismerni. Sarkozy emlékeztetett rá, hogy ő az első francia elnök, aki az EU-tag Romániába látogat, éppen 40 évvel de Gaulle tábornok 1968-as történelmi látogatása után. Basescu elmondta: megállapodtak abban, hogy a Gas de France belép a Nabucco-projektbe, s Bukarest ezt támogatja. A román sajtó által idézett francia források szerint Sarkozy azért nem írt alá Bukarestben semmilyen konkrét gazdasági szerződést, mert Romániában jelentős méreteket ölt a korrupció. /Sarkozy Bukarestben – „villámlátogatáson” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

A kormány saját hatáskörében próbál megoldást találni arra, hogy folytathassa tevékenységét a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS), amelynek a működését szabályozó törvényt az alkotmánybíróság a napokban minősítette alkotmányellenesnek – jelezte Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Első lépésként olyan döntést hoznának, amely lehetővé tenné, hogy az átvilágító bizottságnál lévő dossziék valamelyik közintézménynél maradjanak, ne kerüljenek vissza a titkosszolgálat vagy a hadsereg kezébe, vagyis hozzáférhetőek legyenek az állampolgárok számára. Második lépésként a kormány sürgősségi rendeletet fogadna el. Ez figyelembe venné az alkotmánybíróság ítéletét is, amelynek szellemében az igazságügyi szervek hatáskörébe utalná az egyes személyek ügynökmúltjával kapcsolatos ítéletek egy részét. Leszögezte, hogy a CNSAS nem fog a kormány ellenőrzése alá kerülni. Marius Oprea történész szerint a megoldás az lenne, ha az egykori kommunista titkosszolgálat irattárát nyilvánossá tennék. Javasolni fogja, hogy a CNSAS kerüljön a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet fennhatósága alá. /Kormányfői lépések a CNSAS működtetésére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság státuszának Alkotmánybíróság általi felfüggesztése erősen megosztja a hazai közvéleményt. Sokan úgy is vélik, hogy az Alkotmánybíróság azon tagjai, akiknek szavazata felfüggesztéshez vezetett, voltaképpen ezt is akarták elérni, hiszen közismert, hogy Ceausescu alatt az ügyészek és a bírók túlnyomó többsége a titkosszolgálat zsoldjában állt. Bíró Béla megtudhatta a dossziéból, hogy „irredenta törekvésekkel jellemezhető sovén-nacionalista”. A lehallgatásokból és a „vallomásokból” az „derült” ki, hogy „barátai” szerint ő maga volt a Szekuritáté besúgója. (Románszimpátiája miatt.) Erre a szekusok foghatták a hasukat a röhögéstől, jegyezte meg Bíró Béla. A Molnár Gusztáv által szervezett titkos találkozókról, a Századunk sorozat betiltott köteteinek megvitatásáról és a beszélgetések magnetofonra rögzítéséről, az úgynevezett Limes-ügyről azonban egyetlen kukk sincs a dossziéjában. Annak ellenére, hogy Bíró éppen ennek az ügynek a kapcsán válhatott dossziéra méltóvá a szervek szemében. /Bíró Béla: Politikai lakmusz. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Az utóbbi időben azon háborogtak, hogy a romániai politikai és közéletben háttérbe szorulnak a nők. Itt van ellenpéldának ez az Udrea hölgy! Tüneményes karriert futott be őszőkesége. Nemsokára viszont Basescu elnöki palotájába is bejárt, záróra után is. Előbb a Nastase-kormány szolgálatában álló ügyvédként közel két és fél milliárd lejt vágott zsebre, azután a liberálisokkal flörtölt, majd Basescu demokratáihoz átlibbenve államfői kabinetfőnök lett, most pedig demokrata párti ügyvezető titkárként parkol. Elena Udrea asszony hamarosan doktorál, méghozzá hadtudományokból. Tüneményes gyorsasággal végzett el mindenféle felkészítő, továbbképző, szakosító tanfolyamot, mint ama másik feleség-Elena, ősztől már egyetemi tanár lesz. /Bogdán Tibor: A férfipótló szőke nő. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Nem kapta meg a törvényszéknek a Magyar Polgári Párt bejegyzéséről szóló ítéletét sem Szász Jenő elnök, sem Doru Costea ügyvéd. Az MPP bejegyzését január 29-én hagyta jóvá a Bukaresti Törvényszék. = Kovács Csaba: Bírói indoklásra várnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Elmaradt a ,,román roham" Magyarországon az elmúlt évben is. A 2004. decemberi népszavazást megelőző MSZP-s, gyurcsányos kampányban a miniszterelnök 23 millió román állampolgár beözönlésével riogatta a naiv, gondolkodni nem akaró magyar választókat! Január elsejétől változtatott munkaerő-politikáján a magyar kormány. Valamennyi felső-, középfokú végzettséget vagy szakmunkás-bizonyítványt igénylő területen szabadon, engedély nélkül lehet munkát vállalni. Csökkent a Magyarországon munkát keresők száma 2006-hoz viszonyítva. Két évvel korábban 56 955 külföldinek adtak munkavállalási engedélyt, pont felét, 28 494-et romániainak. Az elmúlt év első kilenc hónapjában igényelt s kapott külföldi engedélyek aránya így módosul: 42 576-ból 20 082 román. /Ferenczy L. Tibor: Vendégmunkások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Tamás Sándor képviselő bejelentette, indul a megyeitanács-elnöki tisztségért az RMDSZ-előválasztáson. Demeter János, aki nyolc éve vezeti a megyét, újabb mandátumot szeretne elnyerni. Az RMDSZ megyei egyeztetőtanácsa dönt a módszerről: állóurnás szavazás, közvélemény-kutatás, ha nem sikerül kiegyezniük, átruházzák a döntés jogát az RMDSZ csúcsvezetésére, az Állandó Tanácsra (ÁT). /Farkas Réka: Harc a megyeitanács-elnöki székért (Halogatja a döntést az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

A Sapientia EMTE szenátusa Marosvásárhelyen tartott ülésén döntést hozott a 2008/2009-es egyetemi évre meghirdetendő beiskolázási számokról. Ennek megfelelően az Sapientia három oktatási helyszínének (Csíkszereda, Marosvásárhely, Kolozsvár) négy karán összesen 1000 hely várja a felvételizőket, ezekből 416 tandíjmentes, 504 tandíj-hozzájárulásos, 80 pedig teljes tandíjas hely. Nem változtatnak a tandíjak összegén, így azok mértéke továbbra is 200 euró/év marad. Az egyetem szenátusa döntött az EMTE tudományos folyóirata, az Acta Universitatis Sapientiae elindításáról, valamint Dr. Bege Antal docens főszerkesztővé való kinevezéséről is, továbbá mintegy húsz oktatói állás betöltéséről, tájékoztatott dr. Dávid László professzor, rektor. /Új szakok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Erdély. ma, febr. 5./

A héten nyújtja be az illetékes szervekhez a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (Makosz) azt a 15 ezer aláírást, amellyel az ellen tiltakoznak, hogy a kormány megvonta az oktatási támogatást a 18. életévüket betöltött diákoktól. Az aláírásokat tartalmazó ívek megérkeztek a Makosz nagyváradi irodájába, ezeket a Munkaügyi és az Oktatási Minisztériumba, a magyar képviselőkhöz és az államfőhöz juttatják el. Az aláírásgyűjtést 11 megyében folytatják. /Összegyűlt a 15 ezer aláírás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Czika Tihamér aggodalommal olvasta a Románia Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) tanügyi törvénymódosító javaslatait. A magyar oktatás Romániában lassan az egyházak kezére kerül. Ő ezt nem tartja jónak, de véleménye nem köthető az RMDSZ-hez. Európában a szekuláris oktatás már több száz éves hagyománynak számít. Czika szerint az oktatás és a tudomány „államosítása”, szekularizálása volt az a tényező, amely elindította az utóbbi 300-400 év tudományos, technológiai, orvostudományi művészeti felvilágosodását, kibontakozását. A magyar közösség azonban visszafelé halad. Sepsiszentgyörgyön a jó teljesítményű állami Székely Mikó Kollégiumot lassan kiszorítja a Református Kollégium az épületből. Ugyanilyen gondokkal küzd Kolozsváron a Báthory és a Brassai is. Az egyházak visszakapják az épületeiket, majd lassan elsorvasztják az állami iskolákat bennük, és a sajátjaiknak adnak helyet. Kolozsváron a legjobb óvoda az unitárius óvoda. Egy barátja jó óvodába szeretné adni a gyerekét, de azt már nem szeretné, hogy ilyen zsenge kortól indoktrinálják. Szórványvidéken szinte elképzelhetetlen kisebbségi oktatás az egyházak nélkül. Javasolják, hogy a vallásoktatás legyen kötelező a középiskolában is. Czika szerint felháborító, hogy egy szülőnek közjegyzői nyilatkozatot kell most is leadnia, hogy elemi és gimnáziumi osztályokban ne kötelezzék a gyerekét vallásórára. Javasolják, hogy a felekezeti tanintézmények teljes állami támogatásban részesüljenek. Ugyanakkor pedig olyan szintű autonómiát kérnek ehhez, ami a cikkíró szerint elfogadhatatlan. Sokan attól félnek, hogy a román állam nem garantálja az anyanyelvű oktatás fenntartását, autonómiáját, fejlesztését. Ez a félelem Czika szerint alaptalan. Van magyar államtitkár a Tanügyminisztériumban, több erdélyi tanfelügyelőség elnöksége vagy alelnöksége magyar, „több magyar iskolát sikerült az utóbbi 18 évben létrehozni, mint amennyi valaha is létezett Erdélyben”. /!/ A cikkíró szerint az egyházak által visszakapott épületek a közösség közvagyonát képezik, nem az egyházak saját vagyonát. Czika szerint a kisebbségi magyar oktatásnak nagy többségében szekulárisnak kell maradnia. /Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

A keresztény hitet és az ateizmust szembeállítva sokan próbáltak vitatkozni, de egyikük sem jutott sehova. Ennek az az oka, hogy az ateizmus bizonyos értelemben vallás, ugyanúgy, mint mondjuk a lutheranizmus, vagy akár az iszlám. Czika Tihamér, ahogy mondja, tudományos tényekre épít egy világszemléletet ebben Isten számára nincs hely. Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa viszont úgy véli: a világ bonyolult szerkezete és működése egyenesen követeli egy ilyen entitás, Isten létezését. Czika Tihamér eszménye a humanizmus, amellyel egyet lehet érteni, egyetlen dolgot leszámítva: az ember, mint erkölcsi standard túlságosan hajlékony, a lelkiismeret túl könnyen idomul szinte bármihez. A 20. század eseményei pontosan kimutatták, milyen következményekkel jár az, ha az embert tesszük meg minden dolgok mércéjévé, sem Hitlert, sem Eichmant, vagy Mengelét, de még Sztálint sem kínozta a lelkiismerete. Czika felhozhatná ellenérvként az inkvizíciót, a boszorkányüldözést, a keresztes hadjáratokat stb. Egyikük állítására sincs egyértelmű bizonyíték. A gond az érveléseddel ott kezdődik, hogy rengeteg meg nem értett, vagy félreértett dologból kiindulva Czika tagadja a vallás létjogosultságát, kifogásolja az egyházak a működését. A vallásos iskolák a hitetleneket nem tették hívővé. Egyvalamit viszont nyújtottak ezek az iskolák: tartást, kitartást, azt, amit jobb szó híján hátgerincnek neveznek. A romániai magyar sajtóban vita kezdődött az iskolai vallásoktatásról, az egyházi iskolák szerepéről. A vitaindítót Czika Tihamér jegyzi. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nincs ok aggodalomra... = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Visszaszolgáltatták a református egyháznak az ágyai Olosz Lajos Általános Iskola és a hozzátartozó óvoda épületeit, amelyeket a kommunizmus idején államosítottak. A Nagyszintyei Polgármesteri Hivatal, illetve az Ágyai Református Egyházközség, között megkötött, 49 évre szóló koncessziós szerződés Ban Mihai nagyszintyei polgármester szerint mindkét fél számára elfogadható: folytathatják az épületek teljes felújítását, illetve az óvoda épületének egy tanteremmel, korszerű mosdóval és illemhellyel történő bővítési munkálatait, hozzáláthatnak az iskolához csatolandó új épületszárny megtervezéséhez, kivitelezéséhez. A tulajdonos nem kért bérleti díjat, ellenben évente elvár két teherautó tűzifát, amit a község teljesíteni fog. Módi József református lelkész elmondta: az intézmény működését, az anyanyelvű oktatást szavatolni kell még akkor is, ha ez az egyház számára bizonyos anyagi lemondásokkal is jár. /Balta János: Restitúció. Ágya visszakapta az iskolát. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

Több kollégáját követően Mircea Prozan Maros megyei főtanfelügyelő is megvált tisztségétől. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester szerint Prozan nem volt hajlandó szemet hunyni a beruházások körül folyó törvénytelenségek fölött. A felmondási hullámot Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes indította el, aki január 15-én kérte felfüggesztését. Albertini akkor azt nyilatkozta, hogy nem tudott együttműködni munkatársaival. Kifogásolta, hogy felettese nem osztotta el a feladatokat, ami káoszhoz vezetett. Albertini helyett Illés Ildikó lesz a főtanfelügyelő-helyettes. Sajgó Melinda magyar szakos tanfelügyelő is felmondott. /Szucher Ervin: Távozott a főtanfelügyelő. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

A külföldi krumpli térhódítására panaszkodnak a háromszéki termelők. A törvénytelenül behozott, olcsó külföldi krumpli ellehetetleníti a helyi termelőket, és ezért a román hatóságok is felelősek – vélte Fazakas Tibor sepsiszentgyörgyi közgazdász. Adatai szerint a szárazság miatt Romániában tavaly összesen 2,3 millió tonna burgonya termett, egymillió tonnával kevesebb, mint a korábbi években. Ezért a termelők arra számítottak, hogy a piac átveszi a krumplit, de a székelyföldi termelők hiába várták a korábbi rendszeres felvásárlókat, azok inkább a behozatalból származó olcsó krumplit forgalmazzák. A krumplitermesztők szövetsége már tavaly ősszel meghúzta a vészharangot, amikor a parlament mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszer-ipari szakbizottságának elnökéhez, Kelemen Atilla képviselőhöz intéztek beadványt. Fazakas Tibor szerint az állami intézmények nem teszik a dolgukat, hogy megvédjék a helyi termelők érdekeit. /Kovács Zsolt: nem védik az őshonost. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

A Betegh grófoknak nagy családi birtokuk és kúriájuk volt Felőrön. Az örökösök nemrég visszaigényelték a földeket és az épületet is, az ügyben még nem született végleges döntés. Az egykori Betegh-kúria mögötti földterületet már visszakapták a leszármazottak, és ha sikerül megegyezni velük, és megvenni a területet, akkor oda építenék az új iskolát. A jelenlegi elemi iskola épülete, amelyet 1898-ban épült, szörnyű állapotban van, az óvodának pedig nincs épülete. A magyar tagozat a református egyház imatermében működik, a helyi református lelkész jóvoltából. A Betegh-kúria épületében most könyvtár és az óvoda román tagozata működik, de a kábeltévé cég székhelye és az állatorvosi rendelő is ott kapott helyet. Tavaly sikerült felújítani a községhez tartózó csicsókeresztúri iskolát, korszerű tanintézményben tanulhatnak a környékbeli diákok. Most a felőri általános iskola következik, ahol már megkezdték a munkálatokat. András János iskolaigazgató közölte, a felőri általános iskolának 150 diákja van, amelyből 33 magyar. Egyre csökken a gyereklétszám, a felőri magyar családok általában csak egyetlen gyereket vállalnak. A nemrég Felőrre beköltözött román családok viszont általában többgyerekesek. Felőrben és Csicsókeresztúron már kiépítették a gázhálózat 90 százalékát. 2004 szeptemberétől a csicsókeresztúriakhoz és a felőriekhez eljut a jó a minőségű ivóvíz. Csicsóhagymásra még nem sikerült bevezetni a vizet. Felőrön a művelődési házat többnyire bálok szervezésére, színi társulatok vendégszereplésére használják. Süket István az egyetlen helyi magyar kisvállalkozó. Gáll Mihály felőri helyi református lelkész évek óta dolgozik egy szórványközpont felépítésén. Nemcsak iskola, hanem művelődési központ is működne az épületben, amelynek célja a hagyományőrzés. A Magyar Házban (nem csak felőriek számára) óvodát és I–VIII. osztályt működtetnének. A település szomszédságában található 12 község magyar gyerekeit majd ide várják. Gáll Mihály lelkész elmondta, hogy az RMDSZ nem támogatta az építkezési munkálatokat. Magyarországi, hollandiai, amerikai barátaik viszont támogatják a kollégium felépítését, ugyanúgy az egyházkerület is támogatja a szórványkollégium létesítését. A múlt nyáron kirándulni vitték a gyerekeket a magyarországi Bethlen Farkas támogatásával. Erdély egykori kormányzójának, Bethlen Bélának az unokája Bethlenben született. /Dézsi Ildikó: Felőr – fejlődőképes község a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Bezártságról és menekülésről szól a sepsiszentgyörgyi M Stúdió mozgásszínházi műhely új előadása. Az előadás címe ESC, az angol escape (menekülés) rövidítése: a szócska ismerős lehet a számítógép billentyűzetének bal felső sarkából. Ezt a billentyűt nyomjuk meg, ha ki akarunk lépni a működő programból, másként fogalmazva ki szeretnénk menekülni belőle. Az előadásában a szereplők a bezártság elől menekülnek. Kató Zsolt látványtervező szerint a téma aktuális, hiszen hétköznapjainkban is észrevétlen kamerák figyelnek bennünket pénzintézetekben, üzletekben, az utcán. Az M Stúdiónak az idei évadban ez volt a harmadik bemutatója az Ünnep című cirkuszszínházi előadás, valamint a Látogató című, kaszkadőrmutatványokból is építkező produkció után. /Kovács Zsolt: ESC: menekülj! = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház lép fel november 6-án Budapesten a Merlin Színházban. A Love&Money (Szerelem és pénz) című előadás magyarországi ősbemutatója az angol Dennis Kelly darabjának, a székelyudvarhelyi magántársulat tavaly novemberben lépett először közönség elé a drámával a Digitál 3 Stúdióban. A produkció a Kroó Ádám vezetésével működő Nézőpont Színház harmadik bemutatója, a látvány megtervezéséhez Bukarestből hívták a friss végzős díszlettervezőt, Bagoly Zsuzsát. /A Nézőpont Színház Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./