Cristian Diaconescu SZDP-alelnök Marosvásárhelyen kijelentette, kizárja a párbeszéd lehetőségét az újonnan megalakult Magyar Polgári Párttal, amelyet ,,szegregációs politikával" vádolt. Diaconescu ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ ugyanazzal a ,,drasztikus" diskurzussal próbálja meg visszaszerezni választóit. /A szociáldemokraták nem tárgyalnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Tisztújító RMDSZ-közgyűlést tartott január 30-án Szamosújváron a helyi szervezet. Kolcsár István, a szamosújvári szervezet elnöke ismertette az elmúlt évi tevékenységet, kitérve arra, hogy támogatták a helyi magyar szervezetek rendezvényeit (cserkészcsapat, Téka Alapítvány, rejtvényfejtő csapat, gimnázium magyar tagozata). A jelenlevők megszavazták, hogy a választmány továbbra is 15 tagú maradjon. A választmányi tagok maguk közül elnököt, alelnököt és titkárt választottak. Elnök továbbra is Kolcsár István maradt, alelnök Török Bálint és Márkosi Zsigmond, titkár pedig Fodor Zoltán lett. /Fodor Emőke: Szamosújvár. Tisztújító RMDSZ-közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Döntés született a Kolozs megyei RMDSZ székhelygondját illetően. A szervezet új székhelye az Unió utca 13. szám alatti ingatlan emeletén lesz. A Pavlov utcai épület visszaszolgáltatására már tavaly bírósági ítélet született. /Nagy-Hintós Diana: Márciusban költözik az RMDSZ? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Több mint ötszázan gyűltek össze az új tanügyi törvénytervezetről szóló nyilvános vitán Besztercén. Kiderült, hogy a Beszterce-Naszód megyei városok polgármesterei elégedetlenek az új tanügyi törvénytervezet azon részével, amely előírja, hogy a helyi hatóságoknak kell anyagilag finanszírozniuk a tanügyi intézmények működését, de nem vehetnek részt az iskola vezetőségében. /Beszterce. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Ludányi András magyar kisebbségkutató, lapszerkesztő, az Ohiói Északi Egyetem politológia professzora Öncsonkítás címmel írt kemény hangú esszét a Teleki László Alapítvány (TLA) és Intézet (TLI) felszámolásáról. Számára ez személyes veszteséget is jelent mint közép-keleti és európai kisebbségekkel foglalkozó kutatónak, aki az intézetben dolgozott. Az alapítvány felszámolását pótolhatatlan veszteségnek tartja a magyar nemzet egésze számára. A TLA megszüntetése semmilyen racionális érveléssel nem magyarázható meg, ez még csak megtakarítást sem eredményezett, mert a helyette létrehozott Magyar Külügyi Intézet, amely nem vállalja a TLA által támogatott kutatásokat, sokkal többe kerül, a TLA ugyanis 120 millió forintból gazdálkodott, míg az újonnan indított MKI 130 millió forintot kapott 2007-re, plusz 40 milliót dologi kiadásokra. Ludányi professzor leszögezte: ,,Nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen nemzeti öncsonkítással szemben ne lázadna fel a magyar tudományos és szellemi élet, élükön a Magyar Tudományos Akadémiával. "A nemzeti és tudományos érdekek megsértésén túl erkölcsi és jogi kérdéseket is felvet ez a döntés. Erkölcsi oldala az, hogy a döntés előtt még a kuratórium elnökét – a nemrég elhunyt Kosáry Domokost, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökét – sem tájékoztatták, a 2007-es állami költségvetés kézhezvétele után tudták meg, hogy nem léteznek.,,...a magyar kormány közpénzek elherdálásáért és független alapítványi vagyonok elsajátításáért felelős" ― állította Ludányi professzor. – Az előbbi egyszerűen abból adódik, hogy egy jól menő, nemzeti érdekeket szolgáló, független tudományos intézetet megszüntetett, aminek feladatkörét képtelen helyettesíteni. A második pedig egyenesen lopásnak minősíthető civilizált társadalmakban. Személyesen tudom, hogy a Teleki László Alapítvány létrehozása nemcsak állami, hanem sok privát adakozás és erőfeszítés eredménye. Ezek között ott van az Egyesült Államokban létrehozott Committee for Danubian Research 75 000 dolláros adománya, amit a diaszpóra magyarsága azért adományozott 1991-ben, hogy létrejöhessen a magyar kisebbségek kutatóközpontja. De van itt még más is, például a Király Béla által létrehozott Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány sorsa, amit pár hónappal a TLA megszüntetése előtt (amikor a kormány titokban már azon dolgozott) olvasztottak az utóbbiba. Az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány is nagyrészt külföldi magyarok támogatásával jött létre.,,Ezért a mostani kormány a felelős, és eljött a tetemrehívás ideje!" A Teleki László Alapítvány, A Határon Túli Magyarok Hivatala, a MÁÉRT, az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás és a Segítő Jobb megszüntetése a határon túli magyarokat is sújtja. De mit várjunk attól a kormányzattól, amely a társadalom egésze által befizetett több száz milliárdos egészségbiztosítást éppen most síbolja el mindenki szeme láttára és mindenki bőrére? – tette fel a kérdést Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A tetemrehívás ideje... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Megváltozott külalakkal megjelent a Látó idei első száma. A nyugalomba vonult Gálfalvi György után Kovács András Ferenc a megbízott főszerkesztő, aki a vele készült beszélgetésben kifejtette, megújulási szándék vezeti, közben a lap eddigi karakterét is szeretné megőrizni. Nevezetesen azt, hogy ez egy erdélyi, havi szépirodalmi folyóirat. Frissítésre van szükség, mert ma már más időszakban élnek, mint például a 18 évvel ezelőtti induláskor. Szabó Róbert Csaba szerkeszti a honlapot. A lapszám hátsó borítójának belső oldalára zsebet tettek. A zsebbe poszterek kerülhetnek, a januári számban a Bodor Ádám-poszter szerepel. Olyan írók képeit helyezik oda, akik esetleg a Látó irodalmi színpadán megfordultak. Évente három-négy melléklet is meg fog jelenni, továbbá évi három tematikus szám, néha vendégszerkesztőkkel. – Természetesen a romániai magyar irodalom artikulálási formája ez a folyóirat. Ugyanakkor nyilvánvalóan vannak Magyarországon, vagy máshol élő szerzők is a lapban. Kovács András Ferenc szerkesztőkollégái Láng Zsolt, Vida Gábor és Szabó Róbert Csaba. /N. M. K. : A Látó új ruhája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

Félévszázados története legnagyobb szabású, a Kárpát-medencei magyarság emlékeit bemutató filmsorozatát indította el Hétmérföld címmel az MTV. A negyven részből álló műsor szombat reggelenként jelentkezik a nemzeti főadón. A Hétmérföld bejárja Partiumot, Erdélyt, Felvidéket, Kárpátalját és a Délvidéket, és megismerteti nézőivel a magyarlakta területek műemlékeit, kultúráját, népszokásait. A műsort ketten vezetik felváltva. Hlinyánszky Tamás, a sátoraljaújhelyi rádió munkatársa, a népi hagyományok ápolója, maga is aktívan vesz részt a táncház mozgalomban, Mohácsi Szilviát pedig az Ablak és a Főtér műsorokból ismerhetik a nézők. /Hétmérföldes csizma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Tizennyolc évvel ezelőtt támadhatott újra életre Erdélyben a magyar nyelvű katolikus sajtó, a diktatúra idején nem jelenhetett meg katolikus lap. A kezdetet a Keresztény Szó jelentette, akkor hetilap formában, 1990. február 11-én jelent meg az első száma. Később azután a heti újság szerepét a Vasárnap vette át, míg a Keresztény Szó rangos katolikus kulturális folyóirattá nőtte ki magát. Ebben – időrendi sorrendben – meghatározó szerepe volt Bajor Andornak, Jakab Gábornak, Fodor Sándornak, Jakabffy Tamásnak és természetesen a jelenlegi szerkesztő gárdának. Az 1989-es politikai fordulatot követő esztendők folyamán mindmáig nem egy magyar nyelvű kiadvány szűnt meg, egyrészt anyagi okokból, másrészt személyes torzsalkodások miatt. Az évek folyamán a Keresztény Szót is fenyegette már a megszűnés veszélye. Azonban mindahányszor sikerült mind egyházi vezetőknek, mind a kiadóknak, áthidalni a nehézségeket. A Keresztény Szó idei első száma megújult külsővel látott napvilágot. Ebben hiánypótló felmérést és helyzetértékelést közölt a család helyzetéről a mai világban Benedek Ramóna, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum hitoktatója. A Keresztény Szó nyitott a felekezetközi párbeszédre, bemutatja a nagy világvallásokat is. Helyet kapott a lapban a Szatmár megyei Túrterebes református lelkipásztorának, Somfalvi Edit írása, „Kihívások a kisgyermekek lelkigondozásában” címen. Dr. Csucsuja István egyetemi professzor ismertette Gyárfás Elemérnek a kolozsvári piarista templom sorsával kapcsolatos, 1932-es római tárgyalásokon betöltött szerepét. A Keresztény Szó szerkesztőbizottsága: Bereczki Silvia, Bodó Márta (felelős szerkesztő), Farmati Anna, Gábor Csilla, Jitianu Liviu, Nóda Mózes, Ozsváth Judit (rovatvezető), Zamfir Korinna, valamennyien doktorátussal rendelkező, a fiatalabb nemzedékhez tartozó értelmiségiek. /Fodor György: Új arculattal jelentkezik a Keresztény Szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Január 30-án tartotta választási közgyűlését az RMDSZ székelykeresztúri szervezete. Benyovszki Lajos elnök a kétéves tevékenységről tartott beszámolót. Megválasztották a szervezet új vezetőségét. Az elnöki tisztségre egyedül Gálfalvi Sándor RMDSZ-tag pályázott, a tagság 74 százaléka Gálfalvi Sándor mellett adta le voksát. /László Miklós: Tisztújítás Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./

1966-ban az Egyházak Világtanácsa kiterjesztette az egész világ kereszténységére az imahetet, minden évben közösen választanak bibliai igét, mely az idén így szól „szüntelen imádkozzatok” (I Thessz 5,17). Kőrösfőn az idén egy héttel hamarabb, január 13–20 között szervezték meg a református imahetet. Ferencz László lelkipásztor, a kalotaszegi református egyházmegye esperese közölte, idén Kőrösfőn hazahívják a faluból elszármazott papokat, hogy az imahét keretében ők tartsák az istentiszteletet, utána elmondhatják életük alakulását. Kőrösfőről kilencen választották a lelkipásztori hivatást, közülük nyolcan szolgálnak Erdély különböző református gyülekezeteiben. Péntek Béla lelkészt súlyos betegség vitte el 1985-ben. /Péntek László: Ima az egységért Kőrösfőn. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Dr. Kristály Sándor matematikus /sz. Balánbánya, 1975/ a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen tanult matematikát. Jelenleg szerzi meg a harmadik doktori fokozatot Budapesten a Közép-európai Egyetemen (Central European University). Első doktori tézisét Kolozsváron védte meg 2003-ban, másodikat 2005-ben egy geometriai témakörben Debrecenben. A romániai származású tudományos kutatók, tudósok tevékenységét nyomon követő Ad Astra nevű Tudományos Társaság Kristály Sándort egy ranglistán sorban a legeredményesebb romániai magyar matematikusként tartja nyilván. Kristály Sándor egyrészt a kritikus pontok elméletével foglalkozik. A másik a Finsler geometria kutatása. Kristály Sándor dolgozott Szicíliában, számos nemzetközi konferencián vett részt, Sepsiszentgyörgyön lakik. /Sylvester Lajos: Kristály Sándor tudományos nekifutamodása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Nagybacon községben tavalyig mindössze a Benedek Elek Művelődési Egyesület és a Bodvaj Ifjúsági Egyesület tevékenykedett mint civil szerveződés, az elmúlt időszakban viszont további három egyesületet is bejegyeztek. 2007 óta a Súgó Sportegyesület a község labdarúgásának fejlődéséhez járul hozzá, a Pásztortűz Egyesület az azonos nevű táncegyüttes működéséhez szükséges anyagiakat teremti elő, és szervez táborokat, kiszállásokat, a Nagybaconi Fúvószenekar Egyesületre pedig a zenei élet megszervezésének feladata hárul. Hogy az egyesületek és az egyházak munkáját segítse és bátorítsa, a baconi önkormányzat 60 000 lej értékben ír ki pályázatokat. /(hecser): Pénz Baconba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Gergely János 1816-ban született Kolozson, korán árvaságra jutott. Kolozsváron Rusz János kerekesmester inasnak fogadta. Később mesterénél segédként dolgozott, a céhbe is beléphetett. A mesterré válás feltétele volt a „világlátás”, amit ma továbbképzésnek neveznénk. Hazatérve otthon dolgozott. Bővítette házát, gyermekeit taníttatta. Gergely János emlékiratot írt, feljegyzései helytörténeti jelentőségűek. Emlékiratát 1902-ben fejezte be. A szerző egy terebélyes, mindinkább értelmiségivé váló polgárcsalád megteremtője volt, 17 unokája közül tisztviselő, tanító, tanár, mérnök és magasrangú vezérkari katonatiszt egyaránt kikerült. Gergely János 1904-ben hunyt el. Egyik dédunokája, Nyilas Éva megőrizte ezt az emlékiratot más családi okmányokkal együtt. /Maurer I. Gyula, (Budapest): Megsárgult írások a régi Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Banner Zoltán békéscsabai művészettörténész, költő és Bogdán László sepsiszentgyörgyi író, költő a Bárka-díj idei kitüntetettje. A Bárka szerkesztősége a díjat 2000-ben alapította, s azóta minden évben a magyar kultúra napja alkalmából adja át. A díjat korábban olyan kiválóságok érdemelték már ki, mint Tandori Dezső, Zalán Tibor, Nagy Gáspár és Varró Dániel. Tavaly óta a lap az interneten is elérhető. A www.barkaonline.hu-n nemcsak a nyomtatásban megjelent írások, hanem további tárcák, interjúk, regényrészleteket is olvashatók. /Banner Zoltán és Bogdán László Bárka-díja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Február 1-jén a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban a Kézdivásárhelyen született és jelenleg Kolozsváron élő Muszka Sándor ezúttal íróként mutatkozott be. A Székely kabaré című könyvét mutatta be, majd humoros történeteket adott elő Szini Lajos (Laji bá) Küsdeg nyüszkölések és Hosszú Zoltán Dani bá című köteteiből. Az írót és a könyveket Sántha Attila költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának volt elnöke mutatta be. /(Iochom): Székely kabaré a céhtörténeti múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Hosszú szünet után végre megjelent egy régészeti kiadvány – mondotta Bordi Zsigmond Loránd Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban, Székely Zsolt Csernáton község régészeti monográfiája /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyvének bemutatóján. A bemutatón jelen volt Birtók József, a csíkszeredai Státus Kiadó igazgatója is. /Szekeres Attila: Csernáton rejtett értékei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Király László új verseskönyve /Míg gyönyörű késemet fenem. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2007/ megkeseredett önvallomásokat is tartalmaz, de az irónia is jelen van verseiben. Király László verseinek fő mozgatóeleme az elhallgatás. /Bogdán László: A költő életei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Több mint háromszáz személy gyűlt össze február 3-án, vasárnap Bukaresten, az Egyetem téren, tiltakozva az Alkotmánybíróság azon döntése ellen, hogy alkotmányellenesnek nyilvánította a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését. /Tüntettek a fővárosban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A káosz teljes. A demokráciát fenyegető veszély mérhetetlen. Az Alkotmánybíróság jogszolgáltatásra vonatkozó ítéletei alapjában rengetik meg a politikai rendet is. Az Alkotmánybíróság mostani, politikailag katasztrofális döntését akkor hozta meg, amikor a saját tagjai kerültek volna átvilágításra. Mi lesz a jövője azoknak az intézményeknek, amelyek ugyanolyan jellegű szabályok alapján működtek, mint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/? /Ágoston Hugó: Zsákutcák. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Az alkotmánybíróság határozata – mely gyakorlatilag az átvilágítás intézményének felszámolását célozta meg – a civil társadalom heves tiltakozását váltotta ki. A demokrácia alapvető esélyeiről és értékeiről van szó. Dan Voiculescu, akinek a Szekuritáténál Félix volt a fedőneve, most, múltja takargatásában cinkosokra talált a főbírákban, akiknek az átvilágítása hamarosan napirendre kerül a közeljövőben. /Bakk Miklós: Tu felix Romania. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Uniós tagságának második évébe lépve Románia ismét megbotlott, a múlt árnyékába menekül visszafelé. Erre utal az Alkotmánybíróság döntése, mely szerint a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS) működése alkotmányellenes. Azt a sepregetést, amit a németek, a magyarok és más kelet-európai országok már rég elvégeztek, Romániában mostantól kezdve még folytatni sem lehet. Emil Constantinescu annak idején, amikor kénytelen volt elhagyni államfői posztját, keserűen azt mondta, hogy legyőzte őt a Szekuritaté. Most súlyosabb a helyzet: nem egy államférfit, hanem társadalmat győzte le a múlt árnyéka. /Kilin Sándor: Árnyék. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

Az erdélyi magyar sajtóorgánumok (írott sajtó, rádió, televízió, on-line) vezetőivel tartott hagyományos sajtóbeszélgetésen Markó Béla, az RMDSZ elnöke mellett megjelentek Sógor Csaba és Winkler Gyula európai parlamenti képviselők is. Utóbbiak pár hetes munkájukról számoltak be. Markó Béla szövetségi elnök szerint az utóbbi hónapok történései veszélybe sodorhatják a romániai demokratikus berendezkedést. Bírálta azt, hogy Traian Basescu államfő állandóan megkérdőjelezi a parlament, a kormány munkáját, hitelét és tekintélyét. Szerinte a kormánynak mihamarabb rendelkeznie kell a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működésének folytatásáról. A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésével kapcsolatban emlékeztetett: nem az első eset, amikor az RMDSZ más magyar alakulattal száll versenybe. Szólt arról, hogy 1990-ben három törvényesen bejegyzett párttal mérkőzött meg az érdekvédelmi szövetség: a Kereszténydemokrata Párttal, a Kisgazda Párttal és a Független Magyar Párttal. Elismerte viszont, hogy a közel húsz évvel ezelőtti helyzet más volt. Figyelmeztetett: az MPP létrehozása Traian Basescu államfőnek az erdélyi magyar közösség megosztása érdekében tett újabb lépése. Sógor Csaba kifejtette, tevékenységében kiemelten figyel majd a Kárpátokon túli magyarság helyzetére is, ezért Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kolozsvár és Szatmárnémeti mellett Bákóban is nyitott képviselői irodát, tervben van ugyanakkor egy kárpátaljai képviselet megnyitása is. /Kiss Olivér: Markó: nem hiszem, hogy sikerül tárgyalni az MPP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Rendkívül veszedelmes kísérletnek, öngyilkos rövidlátásnak nevezte Markó Béla RMDSZ-elnök, hogy a Fidesz-MPP „magyarországi mintára próbálja megosztani az erdélyi magyarságot”. Markó az erdélyi magyar írott és elektronikus média főszerkesztőivel folytatott marosvásárhelyi megbeszélésen kijelentette: a frissen bejegyzett Magyar Polgári Pártot Orbán Viktor Fidesz-elnök és Traian Basescu román államfő egyaránt eszköznek használja fel. „Basescu kapcsán látni kell, hogy ő semmivel sem szereti jobban az MPP-t, mint az RMDSZ-t, pusztán a közösség megosztásának és meggyengítésének lehetőségét keresi. Az MPP bizonytalan társaság, amely Bukarestben és Budapesten próbál támogatást szerezni, mások vállán próbál magasabbnak tűnni: rángatja Orbán Viktor köpenyét, és akkor is dicséri Traian Basescut, amikor erre senki nem kéri” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Markó Orbán „rövidlátásáról”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./ Üdvözölte a Székelyföld helyzete, jövője kapcsán kibontakozott vitát Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője úgy vélte, megfeneklett a Székelyföld-vita, ,,intellektuálisan siralmasnak" nevezte az RMDSZ-es politikusok eddigi megnyilvánulásait. Markó kifejtette, a Magyar Polgári Párt bejegyzését sokan úgy értelmezik, mint a reform beindulását a romániai magyar politikai életben, pedig ez éppen az elkezdődött reform leállításának kockázatát hordozza. Szerinte az a jó út, amelyen az RMDSZ jár. /Farkas Réka: Szükség van a Székelyföld-vitára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

Markó szerint a Korodi Attila környezetvédelmi tárcavezető által korábban képviselt álláspont és az RMDSZ-nek ezt követően magáévá tett, radikális adócsökkentést előirányzó álláspontja között amiatt van különbség, hogy „elmulasztották az egyeztetést” mind az RMDSZ és a liberális párti kormánytagok, mind pedig a szövetség és saját minisztere között. Markó Béla leszögezte: „Olyan szatellitpárttal, mint az MPP, nem szívesen működünk együtt, de ha szükséges, egy elfogadható kompromisszumot megkötünk. ”Winkler Gyula az Európai Parlamentben a nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó bizottság tagja és a regionális fejlesztési bizottság póttagja, Sógor Csaba pedig az emberjogi és polgári jogi szaktestületben teljes jogú tag, míg a foglalkoztatási bizottságban póttag. Sógor felidézett olyan helyzeteket, amelyekben a Demokrata Liberális Párt (PD-L) brüsszeli képviselői akadályokat gördítettek az RMDSZ-es képviselők munkája elé. /S. M. L. : Markó: miniszterünk előreszaladt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

A tavalyi 7 milliárd euró után idén is hasonló szinten maradnak Romániában a külföldi működőtőke beruházások. Idén elsősorban a zöldmezős beruházások növekedése lesz a legerőteljesebb. A rendszerváltás óta egyébként az országba összesen közel 37 milliárd eurónyi külföldi működőtőke beruházás érkezett, de a beáramlás gyorsuló tendenciájáról csak 2004-től, a Petrom privatizációjától lehet beszélni, mert az elmúlt négy esztendő alatt a több mint 26,6 milliárd euró áramlott az országba, az eddigi volumen 72 százaléka. A beruházási csúcsot 9,1 milliárd euróval a 2006-os esztendő tartja, amiben a legjelentősebb tételt az osztrák Erste Bank a Román Kereskedelmi Bankért kifizetett 2,2 milliárd eurós akvizíciója jelentette. /D. L. : Ömlik a tőke Romániába. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Az ellenzék bevonásával rendezne előválasztást Bihar megyében a várhatóan májusban rendezendő önkormányzati választások előtt Kiss Sándor területi RMDSZ-elnök. A politikus a megyei választmány ülésén felajánlotta a Magyar Polgári Egyesületnek (MPE), hogy a két szervezet jelöltjei előválasztáson mérkőzzenek meg egymással. „Az RMDSZ eddigi legnyitottabb ajánlatát tette” – értékelte a döntést Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök. A Krónika kérdésére, hogy a „győztesnek” RMDSZ-listán kell-e szerepelnie, illetve a szövetség független, vagy az MPP listáján induló jelöltet is hajlandó-e támogatni, Szabó Ödön nem adott egyértelmű választ. /Pap Melinda: Békejobb az ellenzéknek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Az őszi parlamenti választások előtt elengedhetetlennek tartja a Magyar Polgári Párttal való együttműködést Tamás Sándor képviselő. Az RMDSZ felső-háromszéki szervezetének küldöttgyűlésén kihangsúlyozta, az önkormányzati választásokon mind az RMDSZ-nek, mind az MPP-nek úgy kell majd kampányolnia, hogy ne csorbuljon a két szervezet közötti kiegyezés lehetősége. Tamás Sándor elmondta, a helyhatósági választásokon Torja és Gelence kivételével valamennyi felső-háromszéki településen állóurnás előválasztást szerveznek, a jelöltlistákra az alapszabályzat értelmében kizárólag RMDSZ-tagok iratkozhatnak fel. /Gyergyai Csaba: Tamás Sándor: elengedhetetlen a kiegyezés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Szalma József újvidéki egyetemi tanár-politológus a vele készült beszélgetésben elemezte az éppen elnököt választó Szerbia magyar kisebbségének politikai helyzetét, párhuzamba állítva a vajdasági helyzetet a felvidékivel és az erdélyivel. A vajdasági magyarok a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ elnökét, Pásztor Istvánt javasolták köztársasági elnökjelöltnek. Pásztor százezer szavazatot szerzett. A vajdasági választási koalíció nem egy közönséges szövetség, ugyanis tizenkét pontban foglalták össze azokat a választási elvárásokat, amelyeket a demokratikus jelölt hajlandó volt elfogadni. Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja hét–nyolc éven keresztül koalícióban eredményesen kormányzó párt volt, akárcsak az RMDSZ, ezeknek a tényezőknek köszönhető, hogy Szlovákia és Románia belépett az Európai Unióba. A vajdasági összefogásnak azért kellett megtörténnie, mert a vajdasági magyarok elveszítik türelmüket, hiszen nagyon nehéz helyzetekben voltak: a térségben súlyos háborús konfliktusok folytak. /Lokodi Imre: „Homo politicusok vagyunk” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Rendkívüli sajtótájékoztatón mutatta be Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester a Hargita megye székhelyén használandó új típusú utcanévtáblák látványterveit, amelyek feltüntetik adott esetben a névadó személyiség születésének, illetve elhalálozásának dátumát is, továbbá a város címere is. A közelmúltban viták zajlottak az utcanevek megváltoztatásáról. Constantin Strujan prefektus kifogásolta a Szász Endre utcanevet. A prefektus azért kifogásolta, mert Szász Endre nem Csíkszeredában élt és alkotott. „Ha így gondolkodunk, akkor mihez kezdjünk a Nicolae Balcescu, Mihail Sadoveanu vagy Tudor Vladimirescu utcaneveinkkel, mert ezek a személyiségek, nemcsak hogy nem Csíkszeredában éltek és tevékenykedtek, de életükben még csak nem jártak ebben a városban” – fogalmazott a polgármester. „Szász Endre Csíkszeredában született, Márton Áron pedig a róla elnevezett gimnáziumba járt” – zárta a vitát Ráduly. /Horváth István: Balcescu utcai „vita” Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

A közvitán lévő közoktatási törvény kapcsán szervezett hétvégén fórumot a Bihar Megyei Magyar Középiskolás Egyesületek Tanácsa (MAKET). Az iskolai diákélet összehangolását kérték a diákok, mivel a jelenlegi módosítás törvényes keretet ad a diáktanácsok működésének, és lehetőséget nyújt a diákok intézményen belüli gondjainak megoldására. Az országos akcióhoz csatlakozva a MAKET február 6-ig gyűjti az aláírásokat a törvénymódosító javaslatok ügyében, illetve az ellen, hogy a 18 évet betöltött tanulók nem kapnak semmilyen állami támogatást. A szervezet elnöke, Vetési Imola továbbá jelezte, a rendezvényen a közoktatási törvény diáktanácsokra vonatkozó cikkelyének, valamint a Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége által kidolgozott törvénymódosítási javaslatnak a megvitatására helyezték a hangsúlyt. Jelenleg Bihar megyében 1500 aláírást gyűjtöttek össze mindkét témában külön-külön. /Összehangoló diáktanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./