Január 24-re halasztotta a Bukaresti Törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzéséről szóló tárgyalást. „Sportszerűtlennek tartom, hogy egy másik párt bejegyzésének az akadályoztatására adják a fejüket, mert egy olyan idővel játszanak, ami egy választási évben nagyon fontos” – hangsúlyozta Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke. /Mihály László: Még nem lett párt az MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ Szász Jenő szerint a bíró mindössze a bejegyzendő párt megnevezésére kért magyarázatot, a román megnevezés mellett ugyanis hivatalosan bejegyzendő névként a Magyar Polgári Párt is szerepel az aktákban. „Az ügyvédeink az anyanyelv szabad használatának jogával, illetve azzal érveltek, hogy amit nem tilt, vagy nem szabályoz a törvény, azt szabad” – fejtette ki Szász. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke szerint a jobboldali alakulatoknak még jóval az önkormányzati választások előtt meg kell kezdeni a tárgyalást az RMDSZ-szel. A parlamenti választásokon való együttműködést elképzelhetetlennek tartja, mert ez veszélyeztetné a magyar képviseletet. Markó Béla RMDSZ-elnök a napokban úgy nyilatkozott, hogy számukra nem prioritás az ellenzékkel való tárgyalás elkezdése. /Kovács Csaba, Kovács Zsolt: Pártbejegyzés: újabb halasztás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

Valamennyi, többségében románok lakta megyében élő nemzeti kisebbség hivatalból parlamenti képviselethez kellene hogy jusson – ezzel a feltétellel támogatja az MPSZ sepsiszéki szervezete Petre Stachinaru javaslatát. A törvénytervezet szerint a két székely megye románságának hivatalból járna a parlamenti képviselet, javaslatát a szenátus már el is fogadta. Gazda Zoltán szerint a román politikus terve súlyos diszkrimináció, az állampolgárok egyenlő jogainak durva megsértése, és alkotmányellenes. /K. Zs. : MPSZ: méltányos képviseletet kérnek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

Czika Tihamér hozzászólt Csutak István Székelyföld modernizációjáról szóló cikkéhez. Csutak írása hiánypótló és nagyon időszerű, nézőpontja hiányzik „tájaink nemzeti-keresztény nacionalista közéletében” – írta Czika. A székelyföldi értelmiség töredezett és érdektelen ilyen kérdésekben. Mindenkinek a maga kisebb háztája a legfontosabb, akár versenyben is a másikéval. Az erősödő székelyföldi politikai polarizáció a politikai elit teljes kettészakadásához fog vezetni. A helyhatósági választások a megkoronázása lesz Székelyföld teljes politikai kettészakadásának. – Nincs egységes politikai koncepció Székelyföld jövőjéről. A székelyföldi politikai értelmiség megosztottsága meghiúsít minden reményt egy közös terv kidolgozásáról. Székelyföld területi integritását csak a román parlament adhatja vissza, Bukaresttel kell tárgyalni erről. Bukarest azonban ellenséges és a nyugat az etnikai autonómiáért, vagy területi berendezkedés megváltoztatásért nem szólal fel. A cikkíró szerint máig nem tiszta, melyek Székelyföld földrajzi határai. A történelmi határok alapján megyünk, vagy az etnikai alapján? A történelmi Székelyföldhöz tartoznak olyan régóta román többségű területek is mint Hídvég és környéke, Bodzaforduló és környéke, Gyergyótölgyes és vidéke, vagy 2-3 Marosvásárhely környéki mezőségi falu. Az etnikai határ alapján ki kell hagyni ezeket a vidékeket, de be kell venni olyan területeket, amelyek, bár történelmileg nem tartoztak Székelyföldhöz, de az etnikai határon vannak, ezért kihagyhatatlanok: Gyimesbükk, Apáca, Ürmös, Alsórákos, Olthévíz, Székelyzsombor. A nagyobb probléma Maros megyében van, ahol a történelmi Marosszék határán kívül (de annak mentén) sok magyar többségű falu van mind Szászrégen, mind Dicsőszentmárton irányában. Székelyföld határairól még magyar konszenzus sincs. Czika hozzátette, az erdélyi elit – beleértve a székely politikai elitet is – nem érdekelt egy konfrontációban a román kormányzattal a régió területei szabályozásának megváltoztatásáért. Mostanában hallatszik: „mi küzdeni fogunk az autonómiáért”! Aztán jön a túlsó oldal, hogy mi is, még jobban. Ez nacionalista tromfolás, írta Czika. Ugyanakkor gazdasági összeszövődések vannak román érdekekkel: a magyar vállalkozások szoros hálóban vannak román politikusok bizniszeivel. – Székelyföld gazdaságát lehetetlen egységes fejlesztés alá vonni, egységes adminisztráció nélkül. Czika Tihamér szerint „az élet szinte minden kérdését nemzeti és keresztény szempontból megítélő domináns értékrend a székelyföldi értelmiség körében nem EU kompatibilis”. Az értelmiség elsősorban kulturális, irodalmi, egyházi vagy népművészet centrikus. Székelyföldön „a hangadók még ma is a középkorú, vagy idős nacionalisták” és a cikkíró nem látja, hogy ez fejlődne, „ideológiailag liberálisabb irányba”. Czika Tihamér kárhoztatja a nacionalista mentalitást. (Forrás: figyelo. ro) /Czika Tihamér: Valós vagy virtuális régió Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10., folyt. 11./ Czika Tihamér az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tanácsadója, blogger. Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Csutak István nyilvánosságra hozott, Székelyföld fejlesztéséről vitaindítónak szánt írása azt mutatja, hogy még mindig nem a cselekvés ideje érkezett el, hanem az eszmecseréé, a vitáé. Csutak István a székek közötti versengést tette felelőssé minden negatívumért. Azt nem lehet kárhoztatni, hogy a székely városok többsége igyekszik saját színtársulatot működtetni, az viszont probléma, hogy nem rendezik meg a székely színházak fesztiválját. Hiba lenne azonban a székek közötti versengést okolni Székelyföld lemaradásáért. Elengedhetetlen az egységes jövőkép, a székelyföldi fejlesztési stratégia. Az eszközök egyike pedig éppenséggel a székek közötti rivalizáció. /Albert Levente: Lehetőségekre alapozott stratégia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Vitaindítónak is tekinthető Csutak István Székek földje – Székelyföld? című elemzése, csakhogy a benne foglalt állítások többségével egyet kell értenünk, írta Farkas Réka, a lap munkatársa. Az egységes székelyföldi fejlesztési stratégia kidolgozása továbbra is illúzió. Kérdés, ki a felelős? Csutak egyértelműen a székelyföldi elitet nevezi meg. Az RMDSZ egy Székelyföldi Fejlesztési Régió kialakítását találta ki, és 2003 tavaszán konferenciát is szerveztek, ahol mindenki egyetértően nyilatkozott. Egy Prosperitas nevű egyesület létrehozataláról döntöttek, ennek a feladata lett volna egységes koncepció, fejlesztési stratégiák megvalósítása. Az egyesületet soha nem sikerült bejegyeztetni, így elmaradt a Székelyföldi Fejlesztési Intézet életre hívása is, az érdemi munka meg sem kezdődött. A tanácskozás után a három megyei tanácselnök hajba kapott azon, hogy hol lesz az új régió központja. A 2004-es parlamenti választási kampányban ismét napirendre került a kérdés. Újabb konferenciát tartottak, ahol Markó Béla komoly, másfél éves előkészítő munkáról beszélt. Legközelebb 2006 tavaszán toborozták egy asztalhoz a három megye politikusait, szakértőit, s ekkor már egy munkacsoport létrehozataláról is döntés született, ennek a feladata lett volna a Székelyföldi Fejlesztési Terv elkészítése. Takács Csaba akkori ügyvezető elnököt bízták meg a koordinálással, de többet nem lehetett hallani a testületről. Az RMDSZ 2006 őszén meghirdette a majdani területi autonómia alapjait megteremtő, Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozását. Az egyesület bejegyzésére nem került sor. Közben erősödött a megyék közötti rivalizálás. /Farkas Réka: Kié a felelősség? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Csutak István Székek földje – Székelyföld? című írásában kissé eltolta a hangsúlyt. A székek identitásának megőrzése nem hiba, sőt, többletérték. A cikkíró visszautasítja azt, hogy a tendenciózusan ,,törzsi-széki” jelzővel illetett identitásnak nincs jövője. A székek, mint kisközösségek, sok helyi szintű megoldás és kezdeményezés fészkei lehetnének. Ma a székely ember többszörös identitástudattal él: román állampolgári, romániai magyar, úgy általában magyar, erdélyi, székely vagy széki identitás ötvöződik aktívan jellemében. /Kadmon Ádám, Sepsiszentgyörgy: Székelyek földje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Csutak István felvetései mindenképpen vitagerjesztők, a cikkíró szerint pökhendi a stílusa. Csutak István a széki fogantatású törzsi jellegű ellentétekben látja a bajok gyökerét, ezzel egy olyan közigazgatási szerkezetet dobna a történelem szemétkosarába, melynek az Európai Unió alapvető alkotóelemének kellene lennie. Székelyföld még fellelhető identitása alól húzná ki a talajt a széki szerkezet eltörlésével. A székek közös fejlesztésének elmaradása azon döntéshozók számlájára írhatók, akiket a régi rendszer termelt ki. Csutak István az elit, a gépezet része. Kétségtelen igazságai, ítéletei így hiteltelenek. /Ferencz Csaba: Központosított regionalizmus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Jelenleg minden erdélyi magyar politikai, érdekvédelmi alakulat „felvállalja” a Székelyföld autonómiájának ügyét. Ugyanakkor nemhogy közelednénk a cél felé – távolodunk tőle, írta Szondy Zoltán. Harcolni kell azért, hogy a Székelyföldön területi autonómia legyen. A harc már elkezdődött, „ellenfeleink, a Székelyföld elrománosításának, a magyar elem kiszorításának hívei évek óta ott vannak”. Az autonómia ellen küzdenek azok a pénzintézetek, melyek személyzetük zömét nem a helyi magyar lakosság köréből toborozzák, az állami vállalatok, melyek szintén román munkaerővel duzzasztják fel soraikat. Csendőrség, rendőrség, pénzügyőrség, tűzoltóság, satöbbi: nem a többségi lakosság, hanem egy ki nem mondott gyarmatosító eszme képviselői. Mikor fogják elkényeztetett politikusaink megbélyegezni azt a bankot, mely Csíkszereda központjában csak román feliratokkal operál? – kérdezte a cikkíró. Harc folyik, és vesztésre állunk, a vezetők zöme fél a megtorlástól. Így marad a pótcselekvés, a szájalás. Szájhősök sosem nyertek háborút. /Szondy Zoltán: Az autonómia szájhősei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

Tizennyolc év után sem sikerült ugyanis elérni, hogy a Szatmár megyei tanács mindig több nyelven feliratozott falinaptárának egyik nyelve magyar legyen. Egy olyan megyében, ahol az összlakosság közel negyven százaléka, úgy 150 ezer ember magyarnak vallja magát. Az utóbbi (majdnem) nyolc évben nemcsak erős frakciója, de megyei tanácselnöke is volt a magyarságnak. A kétnyelvűség érvényesítésében mégis sok az adósság. Nem kapott kétnyelvű táblát a megyei tanács által finanszírozott intézmények és igazgatóságok többsége (például a tanügy, munkaügy, társadalomvédelem, megyei könyvtár, a múzeum) vagy több kétnyelvű szaklíceum. A kinevezett magyar igazgatók, aligazgatók többsége ezzel nem foglalkozott. Üdítő kivétel Solcz Béla, a megyei mezőgazdasági tanácsadó központ igazgatója, aki az intézmény szaklapját, sőt a reklámszatyrainak feliratát is két- és háromnyelvűvé (román, magyar, német) tette. Rajta kívül jó példát szolgáltatott az Ilyés Gyula vezette szatmári városháza, amely minden neki alárendelt hivatalt két- és háromnyelvű táblákkal és más közönségtájékoztatóval látott el. Jönnek a helyhatósági választások. Sokan megkérdik majd RMDSZ-képviselőiktől, hogy miért ültek ott négy évig, ha még egy kétnyelvű tábla kitevését sem tudták elintézni? /Sike Lajos: Te miért ülsz ott? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Tömeges megmozdulásra és tiltakozásra van szükség ahhoz, hogy sikerüljön módosítani az oktatási törvénytervezetnek a román nyelv tanításával kapcsolatos cikkelyét – hangzott el a Kolozs megyei magyar iskolaigazgatók és aligazgatók tanácskozásán január 10-én a Báthory-líceumban. Ennek érdekében Péter Tünde, a kisebbségi oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes, valamint Szőcs Judit, a Gál Kelemen Területi Oktatási Központ vezetője felszólította az iskolák vezetőit: mozgósítsák a szülőket, juttassák el tiltakozásukat, javaslataikat és észrevételeiket a Tanügyminisztériumba. A tiltakozó levelet román nyelven kell megfogalmazni, és postai vagy elektronikus úton kell eljuttatni a minisztériumba. Fontos, hogy magánszemélyek és közösségek fogalmazzák meg kifogásaikat. /S. B. A. : Közös tiltakozás a román nyelv anyanyelvi szintű oktatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke az elmúlt évi gazdatevékenységet mérlegelte, illetve az idei elképzelésekről beszélt. Amióta megalakult a megyei gazdatömörülés, minden évben sikerült egy keveset előrelépniük. Fogadhatják az uniós elvárásokat. Arad megyében 32 gazdakörük működik különböző intenzitással. 19 mezőgazdasági vállalat, 5 közös gazdaság tartozik hozzájuk, több mint 30 ezer hektár termőföld fölött tartanak érdekképviseletet. Tavaly sikeresen pályáztak a Szülőföld Alaphoz, az Apáczai Alapítványhoz, az Új Kézfogás Alapítványhoz, ugyanakkor más programokban is közreműködtek. Az elmúlt évben összesen 17 program lebonyolításában voltak érdekeltek. Tavaly Arad megyéből 21 személy vett részt a pályázatírásokban, illetve a pályázatírások elsajátítását célzó programokban. Kocsik bízik a kistérségi szövetség megalakulásában rejlő lehetőségekben. A Békés Megyei Gazdaszövetséggel elkezdett kistérségi szerződési tárgyalásokba időközben bekapcsolódott a Csongrád, továbbá a Hajdú-Bihar megyei hasonló gazdatömörülés vezetősége is. Az elnyert támogatások Brüsszelből érkeznek. Elméletben létezik, de ténylegesen is meg kell alakítani a terménytanácsokat, hogy a megye magyar gazdálkodói önellátóak legyenek. Hatalmas lehetőségek rejlenek az Ifjú Gazdák Egyesületében, mivel az EU kiemelt támogatást biztosít a 40 éven aluli gazdálkodóknak. /Balta János: Lépéselőnyben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

1849. január 8-án Axente Sever Csombordnál, a befagyott Maros jegén feleskette embereit, hogy kő kövön nem marad Nagyenyeden. Ezután a város egyetlen tűztengerré változott, ahonnan a menekülők jajkiáltása hallatszott mindenfelől a -24 fokos fagyos éjszakában. A város magyarságának nagy része, kb. 800-an estek áldozatul a vérengzésnek. Ezeknek egy része nyugszik a várfal melletti tömegsírban. A várfalon található emléktáblán csak ennyi áll: 1849. január 8. Az enyedi magyarok minden évben megkoszorúzzák ezt az emléktáblát, ami alig jelent valamit egyeseknek, de annál többet mond az emlékezőknek. A Fehér megyei RMDSZ a nagyenyedi református vártemplomban ökumenikus istentisztelet keretében emlékezik a vérengzésre. /Kerekes Hajnal, a Fehér megyei RMDSZ ügyvezető elnöke: 1849 gyászos vízkeresztjére emlékeznek Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

A nagyszebeni magyar-román kormányülés eredményeként végre megalósulhat a Bartók-központ a bánsági Nagyszentmiklóson. A zeneszerző szülőfalujában Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke állt a kezdeményezés élére. Fuchs Sándor helyi amatőr szobrász Bartók-mellszobra áll Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastélyban berendezett emlékszobában Tamás Sándor elmondta, Demeter András kulturális minisztériumi államtitkár javasolta, hogy a Pro Bartók Társaságot alakítsák át közhasznú társasággá, és miután ez megtörtént, nyújtsanak be pályázatokat a két kormány által létrehozott kulturális alapítványokhoz. Ő beindította a közhasznú társasággá való alakulás folyamatát. Felújították és bővítették a Nákó-kastélyban 1969-ben berendezett Bartók-emlékkiállítást, anyaországi támogatással beszereztek egy koncertzongorát és Bartók Béla összes műveinek gyűjteményét digitális formában. Post mortem Nagyszentmiklós díszpolgárává avatták Bartók Bélát; szülőháza falán emléktábla, a város központjában Jecza Péter 1993-ban leleplezett mellszobra állít emléket a város legnagyobb szülöttjének. /Pataki Zoltán: Valóvá lett Bartók-álmok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára, Balázs Péter volt magyar főtárgyaló és EU-biztos január 10-én Bukarestben az általa irányított tanulmány részeredményeit osztotta meg az RMDSZ elnökével, Markó Bélával és a szövetség politikusaival. Várhatóan márciusban zárul le annak a könyvnek a kézirata, amely nagyszabású kutatási projekt eredményeit feldolgozva jövőképet is nyújt Románia uniós csatlakozásának különféle hatásairól. „Be szeretnénk bizonyítani, megdőlni látszik az az elképzelés, miszerint a rendszerváltás és az EU-csatlakozás ugyanazon a pályán viszi előre az országokat. Az unió nem továbbviszi a rendszerváltás eredményeit, hanem melléállít egy nagyon magas és összetett, nagyon szabályozott követelményrendszert, ami prioritászavarokat okoz” – nyilatkozta Balázs Péter. Kiemelte, a tanulmány három fő aspektusból – belpolitikai, gazdasági és EU-hoz való viszonyulás szempontjából – elemzi a Romániában lezajló változásokat a 90-es évektől napjainkig. Mind a 27 uniós ország górcső alá kerül, a CEU elképzelése szerint. /Oborocea Mónika: Milyen Románia jövőképe? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A Szent István király tiszteletére szentelt 300 férőhelyes borszéki római katolikus templom 1910-ben épült, mert szűkösnek bizonyult a régi kiskápolna, amely a híveket közel két évszázadon át szolgálta. Miután 1910-ben felépült az új római katolikus templom, a kápolnát 1926-ban átadták a görög katolikus egyháznak. A kommunista rezsim uralomra jutása után, amint az országban mindenhol, itt is, bekebelezte a kis kápolnát az ortodox egyház. A közelmúltban, a már meglévő mellé állami támogatásból újabb ortodox templomot építettek a hozzávetőleg ötszáz főnyi ortodox hitű román lakosságnak. Az új templomot 2006 decemberében szentelték fel. A több mint 2300 főnyi magyar ajkú lakosság az 1910-ben épített katolikus templomba és a közelében lévő kis református imaházba jár szentmisére, illetve istentiszteletre. /Jánossy Alíz: Ökumenikus üdülőváros. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

Miklós Márton Édesanyám rózsafája című népdalgyűjteményét karácsony előtt mutatták be Csíkmadarason. A monográfia jellegű könyv mögött egy egész élet küzdelmes munkája áll. Miklós Márton a kántortanítói képzőt 1947-ben végezte Csíksomlyón. Indítottak egy karvezetői tanfolyamot 1956-ban Marosvásárhelyen. Miklós Márton erre jelentkezett. Négy éven keresztül a nyári vakációban két hetet, a téliben egyet a tanfolyamon töltött. Ennek alapján volt joga a csíkmadarasi Forrás népi együttest 35 évig vezetni. Amíg ez az együttes megalakult, egész kálváriát járt a család, kulákság miatt is elküldték. 1949-ben Márton Áron püspök Madarason bérmált, Miklós Márton tanártársaival vitte a gyereket a templomba. Ezért Miklós Mártont büntetésből Csutakfalvára helyezték. Három évig volt Csutakfalván, közben igazgató lett. Egy névnapozáson elénekelték a székely himnuszt. Ezért a négy tanárt elbocsátottak D20-assal, ami azt jelentette, hogy az elbocsátott csak fizikai munkára alkalmazható. Szerencséje volt, mert végül a tanfelügyelőségre vették fel, statisztikai adatokat kellett összesítenie. Később visszahelyezték Csíkba. Visszakerülhetett Csíkmadarasra, de egy hét múlva hívták a tanfelügyelőségre: tovább kell mennie Csíkkarcfalvába, azután csak hazajöhetett. Legelső műsorukat, az Este a fonóban címűt 1966-ban mutatták be. Ő szerkesztette és tanította a zenei részt. Utána következett a Madarasi lakodalom. Országos döntőre jutottak vele Medgyesre. A Felcsíki leányszöktetés megint nagy sikert aratott. A legnagyobb sikerük a Kádár Kata balladával volt Székelyudvarhelyen, a balladák fesztiválján. Emellett Miklós Márton élesztette újjá Madarason a fúvószenekart. Miklós Márton sok éven át gyűjtött népdalokat. Dr. Szenik Ilona a kéziratát átnézte, azt mondta, mivel ennek a gyűjteménynek monográfia jellege van, nyugodtan írja oda, hogy csíkmadarasi népdalok. /Takács Éva: Örömemben lelkemre vettem. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

Szentes Gábor nyugdíjas mozdonyvezető szabadidejében fafaragással foglalkozik. Megjelent Szentes Gábor Hunor fiával közösen írt Madéfalva családfái /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyvük. Szentes Gábor néprajz szakos lányával, Szidónia közösen írták előző, Madéfalva hagyatéka című könyvüket. A Madéfalva családfái több mint száz éven át követi nyomon a madéfalvi családok történetét. Emberi sorsok rajzolódnak ki. A mellékelt korabeli családi felvételek, fényképek betekintést nyújtanak a korszak jellegzetességeibe. A könyv előzménye az, hogy Szentes Gábor fába véste a családfák egy részét, nem csupán a saját családjukét, de másokét is megfaragta. Szentes mester lakásának szobáiban, akár egy kiállításon, faragott bútorokat, csillárokat, domborművek sokaságát tekintheti meg a vendég. Ö faragta meg a madéfalvi templom oltárdíszét, melyen a madéfalvi tragédia egy jelenetét örökítette meg. Szentes Gábor olyan népművész, akinek munkásságára jobban felfigyelhetne a szakma. /Kristó Tibor: Szentes Gábor, a leleményes fafaragó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

Szakács István Péter Wass Albert születésének századik évfordulójára írt cikkére /Homokszemcsék, köd és betűk, Krónika, jan. 4,/ reagált Demény Péter. Wass Albertet a „vehemensen elítélők” miatt kell megvédeni, írta Szakács. Demény szerint ketté osztotta az irodalmi közvéleményt Wass Albert mítosza. Jönnek című könyvéről az ellenzők azt állítják, hogy „végletesen nacionalista”, „idegengyűlölő”. – Demény Péter a Wass Albertet elítélők oldalán áll. /Demény Péter: A mítosz lakatja. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

A bukaresti Komédiaszínház január 11-i premierjén először mutatják be Nádas Péter Temetés című drámáját román nyelven. Az 1980-ban írt, Bocsárdi László rendező által színpadra vitt darabot kifejezetten erre az alkalomra fordította románra Anamaria Pop műfordító. Nádas Péter személyesen vesz részt a bemutatón. /Nádas-dráma román nyelven. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

A ma már webtévéként működő CaféTV egy személyes jegyzetfüzettel indult 2005-ben, amikor megalkotója blogot működtetett. Elkezdte gyűjteni a szakmai blogok mellett a magyar, az erdélyi és a román blogokat, innen jött az ötlet, hogy külön bloggyűjtőoldal kellene. Így született meg 2006 októberében a web-cafe. ro. Úgy érzi, hogy a blogok lassan a hétköznapok részévé válnak, a következő lépés a blogtévé. A jelenlegi próbaváltozatban megközelítőleg 1500 videó van. /Pál Edit Éva: Interjú Lőrincz Csabával, az erdélyi Café webtévé megalkotójával? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Diószegi Sámuel botanikus és Fazekas Mihály, a Ludas Matyi későbbi szerzője alkotta meg 1807-ben a Magyar füvészkönyvet, amely nemcsak korszerűen rendszerezte, hanem magyarított nevekkel is ellátta a Magyarországon ismert fákat, füveket és virágokat. Emléktáblát avattak Debrecenben nemrégiben a Magyar füvészkönyv kiadásának 200. évfordulójára, a szerzők: Diószegi Sámuel (1760–1813) és Fazekas Mihály (1766–1817) tiszteletére. Az 1807-ben megjelent könyv (eredeti helyesírású címe: „Magyar füvész könyv, melly a két magyar hazábann találtatható növevényeknek megesmerésére vezet, a Linné alkotmánya szerént”). A Magyar füvészkönyv az első magyarországi kiadvány, amely Linné növénytani rendszerét használta és mutatta be az érdeklődőknek. A két hazában – ahogy akkoriban Magyarországot és Erdélyt emlegették – csak a népi elnevezésekkel illették a növényeket, korabeli szóval a plántákat. Így nagy volt a zűrzavar, amelyben maguk a szerzők is csak nehezen vágtak rendet. A legtöbb bajuk a hagyományos elnevezésekkel volt, e nevek szinte falvanként mások voltak. Így a Magyar füvészkönyv a nyelvújítás egyik előfutáraként is értékelhető, legalábbis a természettudományos szaknyelv tekintetében. A két alkotó szobra a Debreceni Egyetem botanikus kertjében, egy kis tó partján található. /Kétszáz éves a Magyar füvészkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Dr. Magyari Tivadar egyetemi docens, magyar tagozat-vezető, rektor-helyettes nyilatkozatban számolt be megbeszéléséről. Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét Dávid Lászlóval, a Sapientia Egyetem rektorával együtt a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről tájékoztatták. Magyari elmondta, hogy egyes karokon felkerültek bizonyos termekre, irodákra hivatalos magyar feliratok is a meglévő román mellé, de ez még kevés. Magyar szövegek, állandó feliratok vannak a 21 karból 14-en. Magyari becslése szerint mindez a szükséges feliratoknak kevesebb mint 10 százaléka. /Tiszta beszéddel a feliratokról – Magyari Tivadar nyilatkozata. = Erdely. ma, jan. 11./

Elégedett Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár az Észak-Atlanti Szövetség áprilisi bukaresti csúcsértekezletének előkészítésével. A magas rangú vendég január 10-én az állam- és a kormányfővel, illetve a védelmi miniszterrel is megbeszélést folytatott Bukarestben. /Borbély: Jelentős vizsga előtt áll Románia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Az RMDSZ január végéig véglegesíteni kívánja az önkormányzati jelöltállítás kritériumait: január 26-i ülésén az SZKT elfogadja az erre vonatkozó határozatokat, ezt követően pedig az RMDSZ helyi és területi szervezetei meg is kezdik a jelöltek kiválasztását – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. Közölte, a cél az, hogy a Szövetség jelöltjei az eddigieknél is jobban megfeleljenek az uniós csatlakozás nyomán megnövekedett szakmai követelményeknek. Az RMDSZ tovább folytatja a párbeszédet az erdélyi magyar társadalom meghatározó csoportjaival. /Markó: Fiatalokat az önkormányzatokba. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Az Európai Néppártban (EPP) még mindig nem született döntés Tőkés László felvételével kapcsolatban – jelentette ki Szilágyi Zsolt, Tőkés László püspök, EP-képviselő kabinetfőnöke. Az Ausztráliából hazatérő Tőkés László elmondta: jelen pillanatban Traian Basescu államfő térfelén van a labda. Két másik frakcióból már megkeresték Tőkés Lászlót, következésképpen innen is visszaigazolódni látszik a Tőkés László által megtestesített értékrend és politikai opció európaisága. Tőkés László a 2008-as évben érdemi változást vár a magyar nemzetpolitikában. Európai parlamenti képviselővé való megválasztatása nyomán – rendhagyó módon – Tőkés László püspök első külföldi útja Ausztráliába vezetett. 2007. december 12. –2008. január 10. között, családjával együtt az Ausztráliai Magyar Református Egyház régi meghívásának tett eleget: advent, karácsony, óév és újév alkalmából „ünnepi le-gátusként” hirdette Isten igéjét az ország főbb református, illetve magyar központjában, és tartott nemzetpolitikai tárgyú előadásokat Sydneyben, Canberrában, Adelaide-ben, Brisbane-ben, Gold Coaston és Melbourne-ben. /Még mindig nincs döntés Tőkés felvételéről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Nem vállalja el az erdélyi Magyar Polgári Párt elnökségét Tőkés László, akinek az Európai Parlamentben két frakció is tagságot ajánlott, ám a püspök a demokrata párti képviselők ellenkezése dacára is ragaszkodik az Európai Néppárthoz. Tőkés László az Európai Parlamenten belül a külügyi, valamint a kulturális és vallási bizottságban szeretne dolgozni. A tényleges munkát azonban nem kezdheti el mindaddig, amíg valamelyik frakciónak tagjává nem válik. A püspök szerint az országnak is káros, hogy a román–magyar etnikai konfliktust az Európai Unió szintjére emelik. /Nem vállal pártelnökséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

,,Az RMDSZ számára Székelyudvarhely országos szintű prioritás. Elfogadhatatlannak tartjuk ugyanis, hogy a város közösségének érdekei ― Romániában egyedülálló módon ― egyetlen ember, a polgármester kényének-kedvének vannak alávetve, kiszolgáltatva. Székelyudvarhelyen ugyanis közel két éve nem működik helyi tanács, valamennyi döntést egymagában a polgármester hozza meg” – jelentette ki Kelemen Hunor ügyvezető elnök, bemutatva az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet új, megbízott elnökét. „Birtalan József elsődleges feladata a szervezet képviselete, illetve az önkormányzati választásokra való felkészítése lesz” – szögezte le. Birtalan József 2007 végétől vezeti a területi szervezetet. 1998 óta több minisztériumban töltött be államtitkári tisztséget, jelenleg a (belügyminisztériumhoz tartozó) Köztisztviselők Országos Ügynökségének elnöke. Össze kell fognunk Hargitát és a három ,,székely megyét, ehhez egy Székelyföld-fejlesztési stratégiát is szeretnénk kidolgozni”, mondta. /Székelyudvarhely országos prioritás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Az RMDSZ ifjú farkasai az öregek székeit rázzák – írta az Adevarul bukaresti lap. Kelemen Hunor, László Attila, Borbély Károly, Asztalos Csaba Ferenc, Máté András, Antal Árpád, Olosz Gergely, Táczos Barna, Gyerkó László, Birtalan József igen tanulékonyak, mára az öregektől ellesték a jelentős politikai karrier befutásához szükséges tudnivalókat, de vállalkozókként is jó tanítványaik Verestóy Attilának és Borbély Lászlónak. Cégeik virágoznak, mert valamennyien az üzleti életben is kihasználták a politikusoknak adódó lehetőségeket. Az ifjak vezérének a lap Kelemen Hunort, az RMDSZ ügyvezető elnökét tekinti. /Röviden. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

A magyarországi egyetemek képviselői január 11-én találkoztak a BBTE magyar tagozatának vezetőivel, tanáraival és diákjaival Kolozsváron. Szóba került az együttműködés lehetősége a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, amely azért érdeklődik a BBTE iránt, mivel a kolozsvári tanintézmény román és magyar tagozata egyaránt nagy hangsúlyt fektet mostanában a műszaki vonal fejlesztésére, több karon a mérnöki képzést is beindítják. Ennek érdekében a két felsőoktatási intézmény együttműködési keretszerződést írt alá. A tanácskozáson a magyar tagozat képviseletében a kari és tanszéki képviselők vettek részt, mintegy harminc oktató – mondta el Magyari Tivadar rektor-helyettes, aki ismertette a vendégekkel az egyetem magyar tagozatának helyzetét és az utóbbi évek megvalósításait, de nem hallgatta el a még létező problémákat sem. A kolozsvári diákok és tanáraik nevében megköszönte annak a többszáz magyarországi vendégtanárnak a munkáját, aki Kolozsvárra is eljár tanítani, szakdolgozatot vagy szakmai gyakorlatot irányítani. Magyari Tivadar elmondta: jelentős eltérések észlelhetők a két ország doktori képzésének szabályzatában és előírásaiban, ezeket szeretnék közelíteni egymáshoz. A doktoranduszok körében ugyanis már hosszú ideje bevett szokás, hogy egyszerre két helyen folytatják doktori tanulmányaikat, ezt szeretnék intézményessé tenni. A BBTE szerződést kötött a budapesti Műszaki Egyetemmel, és megújította keretszerződését az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel. /S. B. Á. : Újabb együttműködési szerződést írt alá a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

A Kovászna megyei civil szervezeteket tömörítő Civilek Háromszékért Szövetség (Civek) felhívást intézett a tanügyi törvénytervezet vitája kapcsán ,,minden romániai magyar társadalmi tényezőhöz (civil szféra, egyházak, politikum, pedagógustársadalom)” az összehangolt, közös fellépés érdekében. A Civek arra biztat, hogy az említett intézmények, szervezetek ,,sorakozzanak fel a szakvéleményezésre leginkább jogosult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által összeállított javaslatcsomag mellé, aláírásukkal támogassák azt”. /(ferencz): Civil felhívás az összefogásra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./