Mintegy félmilló euróval gazdagodott Pete István, az RMDSZ nagyváradi szenátora a nagyváradi szesz- és élesztőgyár felszámolása nyomán. Ez a szenátornak a parlament honlapján meglelhető vagyonnyilatkozataiból derül ki. A bevétel az éves szenátori jövedelem negyvenszeresét teszi ki. A gyárat 1991-től 1998-as államtitkári kinevezéséig Pete István vezette. Ebben az időszakban, 1993-ban történt a cég privatizálása is. Akkor a szenátor bankhitelt vett fel, hogy egy jelentősebb részvénycsomagot szerezhessen meg. Hangsúlyozta, a vagyongyarapodás semmiképpen nem hozható összefüggésbe a politikai szerepvállalásával. Nyolchavi miniszterelnök-helyettesi fizetésével egyenértékű összegért adta el Markó Béla RMDSZ-elnök a marosvásárhelyi Mentor kiadóbeli részesedését Káli Király Istvánnak, a kiadó igazgatójának. Az így szerzett 33 ezer lej mellett Markó kilencezer lej osztalékot is kapott tavaly a kiadótól. Káli Király István a Krónika Könyvespolc mellékletének adott interjúban tavaly decemberben arról beszélt, hogy Erdélyben a kiadók csak támogatásokból tudják fenntartani magukat. Legfőbb támogatási forrásuk pedig az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány, mely a magyar közösségnek szánt román költségvetési támogatásokat osztja el. A Mentor nehéz anyagi helyzetére utal, hogy a kiadó közgyűlése novemberben egy ingatlan eladásáról döntött, hogy előteremtse a tartozásai kifizetéséhez szükséges anyagiakat. /Gazda Árpád: Jól privatizált Pete István. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

Újabb román állampolgárokkal kapcsolatos bűncselekményre derült fény Olaszországban: két fiatal román nő holttestére bukkantak egy római szállodában. Az olasz hatóságok már őrizetbe is vettek egy román férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő követte el a kettős gyilkosságot. A La Repubblica című lap értesülései szerint a gyilkosságok egy roma tábor lakóival hozhatók összefüggésbe. Olaszországban a nyilvántartások szerint jelenleg 342 ezer román állampolgár él, egyes becslések szerint számuk valójában az egymillió főt is meghaladja. Az olasz–román viszonyt a mostani kettős gyilkosság előtti hónapokban a román állampolgárok által Itáliában tömegesen elkövetett bűncselekmények árnyékolták be. A bűncselekmények gyanúsítottjai elsősorban a román állampolgárságú romák, akik nagy tömegekben, többnyire illegálisan felépített barakktáborokban élnek az olasz nagyvárosok környékén. 2007 első hét hónapjában összesen 3557 külföldit vettek őrizetbe Olaszországban különféle bűncselekmények elkövetésének gyanújával, ezek közül 2689 volt román állampolgár. /Balogh Levente: Két román nőt öltek meg Rómában. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

Az illyefalvi LAM Alapítvány idén is meghirdette gazdaképző tanfolyamait, három szakterületen ― növénytermesztés, agroturisztika és állattenyésztés ― olyan államilag is elismert felnőttképzést biztosítanak, amely elsősorban a vidéken élő és gazdálkodó fiataloknak nyújt ismereteket, gyakorlati tapasztalatot. A LAM Alapítvány tizenhat éve szervez hallgatói számára négy hónapos mezőgazdasági gyakorlatot Svájcban parasztgazdaságokban, illetve négy éve szervez hat hónapos gyakorlatot Bajorországban agroturisztikai panziókban. A tizenhat év alatt összesen 2326-an vettek részt különböző képzési formákon, ebből 556-an végezték el a gazdaképző, 150-en pedig gazdasszonyképző tanfolyamot. Külföldi gyakorlaton összesen 445-en vettek részt. /Ferencz Csaba: Képzés fiatal gazdálkodóknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

Egyre kevesebb gyerek születik Sepsiszentgyörgyön /tavaly 1210, 2006-ban 1272, 2005-ben pedig 1473/, két év alatt tizennyolc százalékkal csappant meg a születések száma. A 2007-ben világra jött 1210 újszülöttből a Fogolyán Kristóf Megyei Kórházban 1177 született, közülük csupán 484-nek városbeliek a szülei. Az elhalálozások száma nagyjából állandó, 2005-ben 697, 2006-ban 711, 2007-ben 698 halotti levelet állítottak ki. A házasságkötések adatai: 2005-ben 412, 2006-ban 434, 2007-ben 468 pár mondta ki a boldogító igent. /Váry O. Péter: Fogyunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

A brassói származású Gödri Alpár Béla evangélikus lelkész teológiai tanulmányai végeztével 2002 decemberétől szolgál a 70 fős lélekszámú szatmárnémeti és az 50 fős nagykárolyi evangélikus gyülekezetben. A két közösség híveinek száma nem sok, de annál nagyobb lehetőséget ad a velük való rendszeres és családi találkozásokra – mondta a tiszteletes. Minden évben készülnek a Mikulás-napra is, amikor nemcsak a felnőttek ajándékozzák meg a gyerekeket, hanem az idősebb korosztályt is meglepik a fiatalok, klasszikus zenei koncerttel. A közösség életkor szerinti összetétele is vegyes. 2006 óta 8 fővel szaporodott a hívek száma. Az istentiszteleteken kívül bibliaórákat tartanak, továbbá szociális munkát is végeznek. Az Ady Endre Társaság tagjai évente több irodalmi estet szerveznek, s időnként az evangélikus egyház is helyet ad ezeknek a gyülekezet termeiben. A lelkészi munkákon túlmenően Gödri Alpár újságszerkesztéssel is foglalkozik. Az Evangélikus Harangszónak, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház lapjának elkészítésében vesz részt, felesége, Gödri Réka segítségével, aki a kis lélekszámú Atya falu református lelkésze, 2005-től kezdődően. E református közösség 130 hívet számlál. /Nagy Krisztina: Beszélgetés egy szatmári lelkészházaspárral. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 7./

Tizenhárom gyereket kereszteltek, tizennyolc temetés, nyolc esketés volt a tavalyi évben a Lázári római katolikus egyházközségében, az elöregedés ezen jelek ellenére egyáltalán nem jellemző az ezer lelkes gyülekezetre, mondta el Kiss Ernő Antal plébános. A plébános szerint eddig mindig gyarapodásról lehetett beszélni, és a jövő is biztosított, hiszen Lázáriba nagyon sok fiatal házaspár költözött ki az utóbbi években. Az egyházközséghez két filia tartozik: Nagypeleskén 30, Kissáron 90 római katolikus van. Előbbi településen kerítés építésébe kezdtek, és a hívek saját erőből kifestették a templomot, Kissáron ugyancsak felújították az épületet. /(fodor): Életképes közösség. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 7./

A Szatmár Megyei Múzeum művészeti részlege különálló épületben, az 1842-ben neogótikus stílusban épült Vécsey-házban található. Bemutatják többek között a nagybányai festőiskolához tartozó művészek jellegzetes stílusjegyű és színvilágú alkotásait, a szatmári helyi alkotók és a román képzőművészet kiemelkedő egyéniségeinek műveit. A múzeumban havonta-kéthavonta zenés irodalmi esteket is tartanak. A múzeum támogatja a kortárs művészek és fiatal pályakezdők tehetségének kibontakozását is, az épületen belül helyet adva időszakos kiállításoknak. Két különálló épületben, de a múzeum fennhatósága alatt működik a Popp Aurel- és az Erdős I. Pál-emlékház, a két alkotó egykori műterme. Erdős Imre Pál (1916-1988) hosszú ideig volt a Román Képzőművészeti Szövetség alelnöke, ennek keretében az erdélyi zónáért felelt. A mai emlékházban töltötte napjai nagy részét, itt alkotott, itt fogadta a helyi képzőművészeket. A hetvenes-nyolcvanas évek egyik legelismertebb grafikusának számított, bár készített kerámiákat is, festett, rajzolt. Műveit szerte a világban bemutatták, sok kiállítása volt nemcsak az országban, hanem külföldön is. /Nagy Krisztina: A Szatmári Művészeti Múzeum „kincsestára” = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 7./

A marosvásárhelyi közönség kedélyéről a Hahota Színtársulat évente igyekszik gondoskodni. Puskás Győző társulat-alapító és művészeti igazgató visszaemlékezett: a társulat 1985-ben alakult, nyáron, előadásaikat a szabad ég alatt tartották. 1988. május 9-én a Szekuritáté betiltotta tevékenységüket. 1991-ben a társulat újraalakult, március 12-én a Szakszervezetek Művelődési Házában színre vitték az új korszak első előadását, Csak az jöjjön, aki bírja címmel. Egy évvel később a társulathoz szegődött Jakab Zsombor szervező, aki igazgatta a társulatot, és szervezte az előadásokat. Még 1991-ben színre vitték a többfelvonásos vígjátékot, az I Love You-t. 1992-ben érte el a Hahota eddigi legnagyobb sikerét, Woody Allen Játszd újra, Sam című vígjátékával, amely öt év alatt 102 előadást ért meg. A kezdeti fanyalgások után a társulat nemcsak a közönség, de a szakmabeliek elismerését is elnyerte, több országos és nemzetközi fesztiválon nyertek különböző díjakat. Ma már hivatásos színészek is játszanak a társulatban: Székely M. Éva, Csergőffy László színművészek, Cseke Péter, Cseke Erzsébet és Puskás Győző bábszínészek. Erdély minden jelentős településén felléptek már, többször vettek részt külföldi turnén is. /Király K. László: Expressz hahotázóknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

A Magyar Távirati Iroda Zrt. (MTI) fotóarchívumának fél évszázados „terméséből” láthatnak válogatást hamarosan az érdeklődők Kolozsváron. Az MTI Fotó – 50 év képei – Híres képek, képes hírek című kiállításnak a kolozsvári Magyar Opera ad otthont. A tárlatot Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Vince Mátyás, az MTI elnöke nyitja meg január 9-én. A vándorkiállítás az elmúlt hónapokban megjárta Magyarország több nagyvárosát, láthatták Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Esztergomban, Győrött és Pécsett, hamarosan pedig Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron várja majd a látogatókat. Az MTI fotóarchívuma a legnagyobbak közé tartozik Európában. A kulturális kormányzat 1993-ban védett, muzeális gyűjteménnyé nyilvánította a csaknem 13 millió eredeti fotónegatívot és közel 5 millió mintaképet őrző páratlan fotómúzeumot. Az interneten is elérhető Fotóbank (http://fotobank.mti.hu) jelenleg már közel 1 millió digitális sajtófotót tartalmaz és kínál felhasználásra. /MTI-fotókiállítás nyílik Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Aranyos-vidék múltja. Dokumentumok gyűjteménye címmel nyílt kiállítás az ótordai IKE-teremben. A Petőfi Társaság 2007-ben a vidék iskolás fiataljait szólította fel a családi irattárak, fényképalbumok átkutatására, a múlttal való szembesítés szándékával. A felhívásra 10 pályamunka érkezett be. A pannók a 19–20. századi családi, iskolai, egyházi, kulturális és katonaéletbe nyújtanak bepillantást. /Helytörténeti kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Évi négy-hat alkalommal 6250 példányban jelenik meg a Református Család című lap Kolozsváron, kiadója az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége. Tonk Istvánné felelős szerkesztő elmondta, hogy ez a folyóirat 1946-ig létezett, 1946-tól 1992 decemberéig nem jelent meg, majd ekkor újraindult, Csiha Kálmánné ügyszeretetéből. 1992-től évente 4 szám jelent meg 16 oldallal, 2001-től 6 szám 20 oldalban. Céljuk az olvasmányosság, az általános műveltség gazdagítása. A Történelmi személyiségek cím alatt kiváló egyéniségekre emlékeznek. A nagy ünnepekre a gyermekeknek külön lappal bővítik a Református Családot. /Református Család. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

„Rafi Lajos verseit olvasni időutazás”, állapította meg Kemény István budapesti író Gyergyószárhegyen, a csatornakészítő roma költő Földhöz vert csoda című első verseskötetének bemutatóján. Rafi Lajost /sz. Marosvásárhely, 1970/ egyéves korában költözött Gyergyószárhegyre. Több magyarországi irodalmi folyóiratban közölt verseket. Hat gyermek édesapja, és ősei mesterségéből, a bádogosságból tartja el családját. Rafi Lajos legtöbb esetben papírfecniken őrzött verseit Kemény István szerkesztette kötetbe, és a budapesti L’Hartmann Kiadó gondozásában, a magyarországi Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával jelentek meg. A költő az esten elsősorban Kemény István, Bartis Attila és András László magyarországi íróknak, valamint Márkos András képzőművésznek, Ferencz Ervin ferencrendi szerzetesnek és Danguly Ervin művelődésszervezőnek köszönte meg az őszinte hangú biztatást. /Jánossy Alíz: Vátesz és megváltó. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

Románia számára minimum hét területen regisztrált lemaradást az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségek terén. A legrégibb az igazságügy reformja. 2007 júniusában az Európai Bizottság felkérte Romániát, folytassa a korrupció elleni harcot. A felszólításban az állt, hogy ha ezt a problémát nem rendezi egy év alatt, életbe lép a védzáradék. A Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI) tavaly óta kellene működnie, de a törvényt még nem fogadták el. Megoldatlan érdekkonfliktusok vannak még mindig a Legfelsőbb Bírói Tanácsban. Ezt követi sorban a külföldről behozott személygépkocsik regisztrációs adója, a biodiverzitás problémája, a környezetszennyezés, a közigazgatási reform, a hamis publicitás és nem utolsósorban a mezőgazdaság problémája. /Mózes Edith: A hét fő bűn. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

„Izgalmas tavaszi ülésszaknak nézünk elébe” – mondta Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki éppen Brüsszelbe indult, Winkler Gyula képviselőtársával együtt bizottsági, illetve frakcióüléseken vesz részt a belga fővárosban. Az ülésszakon tételesen szerepelni fog a kisebbségek védelme, továbbá a Bolyai Egyetem kérdése, tájékoztatott Sógor Csaba. Reméli, még e hét folyamán szavaznak Tőkés László független jelölt felvételéről az Európai Néppártba (EPP). Ők támogatni fogják Tőkés felvételét. – Hozzá kell szokni, hogy a román parlamenttel ellentétben Brüsszelben nem fütyölik ki azt, aki anyanyelvén kíván felszólalni – mesélte Sógor. /Lokodi Imre: Izgalmas EP-ülésszak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete úgy véli, Tőkés László a legmegfelelőbb személy, aki a bejegyeztetés alatt álló Magyar Polgári Pártot (MPP) vezethetné, jelentette ki Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Tőkés azért lenne megfelelő személy, mivel van hitele, és egyesíteni tudja a hat szervezetet, amelyek támogatták az EP-választások kampányában. „Ez nem jelenti azt, hogy Szász Jenő személye nem elfogadható, de úgy véljük, a püspök úr jobban össze tudná fogni az őt támogató hat szervezetet, és biztosítani fogja a lehetőséget mindegyik szervezet számára, hogy képviselői részt vegyenek az idei választásokon” – fejtette ki Gazda. /Tőkés Lászlót javasolják az MPP élére. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

A hatalomért folyó harc jelképe Gazda Zoltán azon javaslata, hogy Tőkés László legyen a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke – jelentette ki Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Borbély kifejezte reményét, hogy az MPSZ és az RMDSZ közötti „úgynevezett verseny” nem sodorja veszélybe a romániai magyarság képviseletének biztosítását az idei választásokon. Nem tudja, hogy az MPP-nek van-e reális esélye arra, hogy pártként bejegyezzék, de azt látja: vannak nézetkülönbségek az MPP képviselői és a Tőkést támogató többi szervezet között – vélekedett Borbély. „Az RMDSZ soha nem akart párttá válni. Számunkra a legfontosabb a magyar közösség képviselete” – mondta Borbély, hozzátéve: lehet, nem ez a legmegfelelőbb. /Borbély: Gazda javaslata a hatalmi harc jelképe. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere nem az MPP élén képzeli a református püspök politikai jövőjét, inkább az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban (EMNT) betöltött elnöki tisztségét erősítené. A Tőkés-Szász helycserével egyetértett Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke is. Szász Jenő szerint Tőkés Lászlónak kell lennie annak a személyiségnek, aki asztalhoz hívhatja döntések előtt a különböző közszereplőket. „Meglátásomban az önkormányzati modell szerint Tőkés László az államfő szerepet töltené be. Vagy akár az erdélyi magyar nemzetgyűlés elnökének szerepét, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke” – fejtegette az ÚMSZ-nek Szász Jenő. /Cs. P. T. : Szász nem adná helyét Tőkésnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Ebben az évben lesznek helyhatósági választások, parlamenti választások. Az RMDSZ a helyhatósági választások eredményeit tekintetbe véve lesz majd kénytelen egyezkedni ellenzékével. Fel kell készülni minden lehetséges forgatókönyvre, nem kellene megvárni ezzel sem a parlamenti ülésszak kezdetét. Salamon Márton László főszerkesztő szerint az RMDSZ-nek újra ki kellene találnia önmagát. /Salamon Márton László: Mérgezettegér tempóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Az RMDSZ ellenzékeként meghatározó csoportosuláson belül is megkezdődtek a hatalmi harcok. Az MPSZ sepsiszéki szervezete szerint a majdani Magyar Polgári Pártot Tőkés Lászlónak kellene vezetni, Szász Jenő jóval megosztóbbnak bizonyul, kompromisszum-képtelensége miatt a bihariak kiléptek az MPSZ-ből. Azonban Tőkés László is ellentmondást nem tűrő személyiség, ami továbbra sem kedvez annak, hogy valóban mindenki mögé álljon. Lehet, hogy a megoldás egy harmadik személy lenne, aki életképes, koherens programot fogalmaz meg. Ezzel ugyanis egyelőre adós maradt. /Balogh Levente: Alternatívák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

Belső feszültségek tapasztalhatók az ellenzéki Szociáldemokrata Pártban – ismerte el Ion Iliescu, az alakulat tiszteletbeli elnöke és Mircea Geoana pártelnök az Iliescu névnapja alkalmából szervezett január 7-i ünnepségen. Ugyanakkor mindkét szociáldemokrata vezér „hasznos” feszültségeknek minősítette ezeket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a politikai döntések megfelelőek legyenek. Geoana szerint az alakulatnak rendeznie kell sorait, hogy 2008 a PSD éve legyen. Ennek érdekében szívesen látják a párt egykori vezetőit, köztük Adrian Nastase volt kormányfőt is. Iliescu viszont óvatosan vélekedett a Geoana–Nastase-együttműködésről. /Nagy B. István: Határozott szociáldemokraták. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

Ismeretlen tettesek a hét végén lemázolták a Margitta határában elhelyezett helységnévtáblákon található magyar feliratokat. Pocsaly Zoltán, a Bihar megyei város polgármestere elmondta: mintegy két hete helyezték ki a négy táblát, amelyek darabja ötezer lejbe került. /Etnikai „graffiti” = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

224 millió euróval támogatja Brüsszel Románia és Magyarország határ menti együttműködését a 2007–2013 időszakra, jelentette be Borbély László fejlesztési miniszter. A programot Brüsszel december végén fogadta el. A programot a Magyar Fejlesztési Ügynökség keretében a Magyarország–Románia Programmenedzsmenti Hatóság dolgozta ki, együtt a romániai Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztériummal, valamint a két ország központi és helyi hatóságaival. A terv stratégiai célja a határ két oldalán elterülő térségek különböző szervezetei, közösségei közötti együttműködés erősítése, valamint a határ menti vidékek kiegyenlített fejlesztése. /Isán István Csongor: Határ menti program, európai támogatással. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Egyházi vonalon folytatódik a román és a moldovai hatóságok között politikai és nemzetiségi alapon dúló ellentét. A romániai ortodox egyház a napokban bejelentette: kész a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon panaszt tenni amiatt, hogy a Moldovai Köztársaság az elmúlt hetekben kiutasította az ország területéről a Besszarábiai Érsekség négy román állampolgárságú papját és egy apácáját. A chisinaui belügyminisztérium arra hivatkozott, hogy nem rendelkeztek tartózkodási vagy munkavállalási engedéllyel. A Prut folyó két oldalán működő görögkeleti egyházak több mint másfél évtizede feszülnek egymásnak amiatt, hogy az autokefál román ortodox egyház 1992-ben – burkolt szándékkal a moldovai román nemzetiségi identitás erősítése céljából – létrehozta a Besszarábiai Érsekséget. A Pruton túli ország politikai vezetése által elismert, a moszkvai ortodox patriarkátusnak alárendelt Chisinaui és Moldovai Érsekség a kezdetektől fogva ellenezte a román ortodoxia térhódítását. A moldovai hatóságok nem ismerték el az érsekséget, a bukaresti ortodox egyház a strasbourgi bírósághoz fordult, amely 2001-ben hozott végleges ítéletében jóváhagyta az egyházalapítást. Ennek megfelelően a Szent Szinódus tavaly októberben elrendelte három egyházmegye megalapítását a Moldovai Köztársaságban, mindez felbőszítette Vladimir Voronin államfőt, aki azzal fenyegetőzött, hogy nem tartja tiszteletben a strasbourgi ítéletet. A moldovai határőrség hetekkel ezelőtt megalázóan viselkedett Petru Paduraru besszarábiai metropolitával is. A sculeni-i határátkelő Pruton túli oldalán többórás kihallgatás után nyilatkozatot írattak alá a megmotozott egyházfővel, miszerint saját felelősségére kijelenti: nincs nála kábítószer. /Rostás Szabolcs: Moldovai egyházüldözés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Történelmi Magazin folyóirat terjesztését akadályozzák. Egy hónap alatt több címzett nem kapta meg a küldeményt, sok helyről visszakerült a feladóhoz, s a Nagykárolyba, valamint Kolozsvárra postai úton irányított csomagok papírját durván feltépték, rájuk meg olyan pecsétet helyeztek, melyen az áll, hogy terrorizmusellenes ellenőrzésen estek át, s ezt a G4S nevű biztonsági szolgálat végezte. Kádár Gyula, a lap kiadója, főszerkesztője megfélemlítési kísérletként könyveli el a történteket, de biztosítja a lap olvasóit, hogy továbbra is ugyanolyan igényesen állítja össze a történelmi folyóiratot, mint korábban. /(sz.): Terrorista-folyóirat? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Az MDF szerint a szlovák kormánykoalíció tagadja a szlovákiai magyar közösség létét, az ellenzéki párt ezért felszólítja Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy védje meg a felvidéki magyarokat – hangsúlyozta Csapody Miklós MDF-es politikus. Csapody Miklós szerint a szlovák kormánykoalíció a történelem programszerű meghamisítására törekszik. Az MDF felszólítja Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy a hallgatás helyett tegye meg a megfelelő lépéseket a szlovákiai magyar közösség védelmében – fogalmazott közleményében Csapody Miklós. Hozzátette: az MDF felkéri az Európai Parlament képviselőit, ítéljék el a szlovák kormányt az európai elvekkel ellentétes magatartása miatt. Egyben reményünket fejezzük ki, hogy az Európai Szocialisták Pártja a Smer felfüggesztését nem csupán fenntartja, de a pártot ki is zárja abból a politikai közösségből, amely a szociáldemokrácia elveit vallja magáénak – áll a közleményben. Ján Slota, a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke kijelentette, hogy ,,Szlovákiában nem élnek magyarok, csak szlovákok, akik magyarul beszélnek. ” /Gyurcsány védje meg a szlovákiai magyarokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója szerint támogatás hiányában Kolozsváron elmaradhat az Európai Színházi Unió Fesztiválja. Az Európai Színházi Unió (UTE) soros elnöke, a Bulandra igazgatója szerint nincs ok aggodalomra, a novemberi szemlét nemcsak a kormány, hanem magánvállalkozók is támogatják majd. Emil Boc polgármester bejelentette: a helyi büdzséből mindössze 100 ezer eurót különítenek el erre a célra. A kolozsvári önkormányzat ötven éve egyszer sem finanszírozta a magyar színházban folyó programokat. /Rostás-Péter Emese: Pénz, remény, ígéret. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

A prefektustól és a belügyminisztertől is kérték Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester megbüntetését azért, mert nem viselt háromszínű román nemzeti sálat Románia nemzeti ünnepén. Petre Strachinaru liberális demokrata képviselő Cristian David tárcavezetőtől, a megyei Mi, Románok Egyesület pedig György Ervin prefektustól várja Albert Álmos megrovását a december 1-jén számára kötelező piros-sárga-kék sál nélkül való megjelenéséért. Albert Álmos nem kívánta kommentálni a helyzetet, csak azt jelentette ki, hogy számított ehhez hasonló tiltakozó akciókra. /Büntetnének a díszsál hiányáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

A Kolozsvári Akadémiai Bizottság elindítja az Értékek Akadémiája című, ismeretterjesztő előadássorozatát (alkalmanként az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, a Bolyai Társasággal vagy más intézménnyel közösen). Az előadások szövege a KAB honlapjára is felkerül (www.kab.ro). Ugyanitt tekinthető meg az előadássorozat havi programja is. Az eseménysorozatot dr. Pléh Csaba akadémikus, az MTA főtitkárhelyettesének előadása nyitja január 11-én. /Értékek Akadémiája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Elégedett az RMDSZ hídelvei szervezetével Makkai László körzeti elnök. A körzet tehetősebb tagjai – többek között Antal Elemér vállalkozó, Boros János alpolgármester, Eckstein-Kovács Péter szenátor, László Attila megyei elnök, Makkai Zsolt vállalkozó, Máté András Levente képviselő – adományaikkal tavaly is hozzájárultak ahhoz, hogy segítsenek a rászorultakon. Buracu Ildikó segítségével pedig 15 segélycsomag jutott Kolozsvárra: németországi magánszemélyek egy alapítvány által elküldték adományaikat. /N. -H. D. : Idén is segíti a rászorultakat a hídelvei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Körülbelül kétszáz ember gyűlt össze január 7-én a Hargita megyei Madéfalván, hogy tiszteletüket tegyék a Mária Terézia parancsára, 1764. január 7-én lemészárolt több száz székely emlékére állított turulmadaras emlékműnél. Szentes Csaba, Madéfalva alpolgármestere ünnepi beszédében kifejtette, a székelyek akkori helytállása ma is példaértékű. A koszorúzást a pusztinai csángók küldöttségének és a Zöld Péter Általános Iskola diákjainak ünnepi műsora követte. /Horváth István: Emlékezés a Siculicidiumra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./