Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
7525 tétel
2008. január 8.
A Szatmári Római Katolikus Püspökség nyilvános könyvtára jelenlegi formáját 2004-ben kapta. Az egyházmegyei könyvtár négy részből áll: a Bibliotheca Laurenziana, a Katekétikai Központ, a szatmárnémeti Hám János Iskolaközpont könyvtára, valamint a nagykárolyi Szent László Közösségi Ház könyvtára. Az iskolakönyvtár hozzávetőlegesen 12 ezer könyvvel rendelkezik, melyek közül egyeseket már online formában is böngészhetnek a diákok. A nyilvános könyvtári részen 13-14 ezer könyv sorakozik. A raktárban nagyobb részben XIX. századi könyvek találhatók, melyek között szerepelnek papi hagyatékok; a Pro Hungaricus Alapítvány, a Sapientia Egyetem, valamint magánszemélyek adományai; továbbá évkönyvek is gazdagítják az állományt. Az egyházmegyei könyvtár több részből áll, nemcsak Szatmárnémetiben, hanem Nagykárolyban, Túrterebesen, Nagybányán és Máramarosszigeten is találhatók kisebb-nagyobb fiókok. Céljuk az, mondta Schmidt Dániel könyvtárvezető, hogy a hívekhez jussanak el a vallásos irodalom dokumentumai. A könyvtárat a Hám János Iskolaközpont tanulói is igénybe veszik. A különféle témájú könyvek között kiemelt figyelemmel koncentrálnak az iskolatörténeti, helytörténeti gyűjtőkörre. A magyarországi Szülőföld Alap eszközbeszerzésben segített, a németországi Lázár Lovagrend anyagiakban járult hozzá a könyvtár megújulásához. /Nagy Krisztina: A Szatmári Római Katolikus Püspökség egyházmegyei könyvtára. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 8./
2008. január 8.
Hamarosan új székházba fog költözni a Kolozs Megyei RMDSZ, mivel a régi, Fürdő/Pavlov utcai épületet vissza kell adniuk tulajdonosának, jelezte László Attila megyei elnök. Az önkormányzat hatáskörébe tartozik, hogy helyet biztosítson a politikai alakulatok számára. László Attila szerint érvényes szerződéssel birtokolták a Fürdő utcai székházat, amelyet nemrég kapott vissza egykori tulajdonosa. /Költözik a megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2008. január 8.
A Filharmónia koncertje előtt avatják fel hivatalosan Marosvásárhely emblematikus épülete, a Kultúrpalota felújított nagytermét. A munkálatok 1,1 millió lejt meghaladó költségeit a megyei önkormányzat állta. A felújítási munkálatok Keresztes Géza műépítész tervei alapján folytak. Hasonló mértékű renoválást legutoljára az 1960-as években végeztek. Ifj. Molnár Dénes képzőművész és csapata a díszítések restaurálásához az 1911–13 között folyó építkezéskor használt anyagokat keresett. /Király K. László: Kultúrradír Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2008. január 8.
Fogyatékkal élő gyerekek megsegítésére szervezett jótékonysági hangversenyt Marosvásárhelyen a kolozsvári Classica szimfonikus zenekar. A tagjai között marosvásárhelyi diákokat is számon tartó zenekar újévi koncerttel, közkedvelt klasszikus zeneszerzők műveivel szórakoztatta a közönséget. A Classica szimfonikus zenekart 2006-ban Catinean Adelin, Dániel Zsolt László, Dimén Szabolcs, Makkay János és Moldován Róbert Sándor alapította Horváth József karmester vezetésével. A zenekar fejlesztésében, tevékenységének koordinálásában részt vállalt Csákány Csilla muzikológus, Petre Sbarcea karmester, Angi István professzor, valamint Márkos Albert és Béres Melinda hegedűművész. . /Antal Erika: „Segítettek, hogy segíthessünk” = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./
2008. január 8.
Farsangtemetés, batyukázás, maszkkészítés, bikaütés, csúfnak öltözés, farsangtemető kalákázás – a fogalmak az erdélyi farsangi hagyományokhoz kapcsolódnak. Nagy Balázs néprajzkutató szerint Székelyföld falvai őrzik a farsangi szokást. A háromszéki Sepsimartonosban és Fotosban vízkereszt estéjén a gyerekek harangozzák be a farsangot. Kézdiszéken több faluban tartanak farsang végi felvonulásokat. Farsangtemetést tartanak például Bereckben és Felsőlemhényben. A Bölönhöz közeli Miklósváron, valamint Erdővidék néhány falujában is él a farsangtemetés és a batyukázás szokása. Alcsíkban a menasági farsangolás a leghíresebb, Gyergyóban a ditrói. Csíkszépvízen február 2-án szervezik a farsangtemetést. Besztercén a helyi és megyei érdekszervezet „megyére szóló” farsangi bált szervez. Cegőtelkén szokás a „csúfnak öltözés”. /Ördögünnep farsangra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2008. január 8.
Kőrösi Csoma Sándor útját követve utazott a nyugat-tibeti Ladakh tartományba Sütő Zsolt, Bukarestben élő fotográfus, és zarándokolt – többnyire gyalog – azokba a buddhista kolostorokba, ahol a vándor tudós folytatta nyelvészeti tanulmányait, kutatásait. /Zarándoklat Kőrösi Csoma Sándor nyomában. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./
2008. január 8.
Csíky Boldizsár /sz. 1937. okt. 3./ tavaly volt hetvenéves. November 17-én hangversennyel köszöntötték Marosvásárhely neves zeneszerzőjét: az Óbudai Társaskörben Schubert, Chopin, Bartók és természetesen Csíky Boldizsár műveit játszották. A műsort Czigány György vezette. Kevesebben tudják, hogy kismonográfia is olvasható Csíky Boldizsárról, Németh G. István írta, 2003-ban jelent meg a magyarországi Mágus Kiadónál. Az RTV magyar nyelvű adása december 24-én kisfilmmel köszöntötte a zeneszerzőt. Csíky Boldizsár a Kemény Zsigmond Társaság elnöke, a Pro Európa Liga társelnöke, több művelődési alapítvány kuratóriumi tagja, 2003-tól Marosvásárhely díszpolgára. /B. D. : Bartóki csapásokon járva. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./
2008. január 8.
Száz éve született Wass Albert (1908. január 8. – 1998. február 17.) Erdélyi korszaka sikertörténet, irodalmi díjakban és nemzeti irodalmi elismerésekben részesült. A Nyugat, a Helikon, az Erdélyi Szépmíves Céh és a Kisfaludy Társaság ígéretes magyar íróként tartották számon. A háború mindent kettétört. Jött a menekülés, a szülőföld elvesztése. Élete hátralevő részét emigrációban töltötte. Nevét feketelistára teszi a kommunista hatalom. A magyar olvasók nem tudják, hogy 1945–1950 között Németországban megjelent műveit öt (!) nyelvre fordítják. Termékeny író, aki 90 éves koráig ír, ötven könyvet ad ki magyarul és angolul. Szellemi örökségét mesterségesen szított ellentmondások kontextusában kiforgatják. Soha nem vallott nézeteket sütnek rá. Kérlelhetetlen gyűlölői a háborús bűnösség hamis vádja alól nem akarják feloldozni. Mindezek ellenére, Wass Albert az egyik legnépszerűbb 20. századi magyar író. Műveit olvassák, gondolatait idézik, írásait színpadra viszik és filmesítik. Tiszteletére egyre több városban szobrot emelnek. Küldetését egy életrajzi írásában így foglalja össze: „Írónak rendelt az Úr, mégpedig abból a fajtából, akinek nem szórakoztatás a feladata, nem is a világ szépségeinek dicsérete, hanem mindössze nemzetének szolgálata. Ezt tettem, ezt végeztem, jól-rosszul, legjobb tudásom szerint. ” „Életem egyetlen feladatának nemzetem megmentését ismertem föl. Ezt pedig úgy láttam megvalósíthatónak, ha egybefogom a szétszórtságban még megmaradt erőket egyetlen cél szolgálatára: megismertetni a világgal a magyar nemzetben rejlő értékeket, lehámozni nemzetemről azt, amit az ellenséges propaganda az utolsó évszázad során rákent. Ennek az egyetlen célnak a szolgálatára állítottam be egész életemet. ” /Lukácsi Éva: Száz éve született Wass Albert (1908. január 8. – 1998. február 17.) = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2008. január 8.
Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár a széki-székelyföldi törzsi fogantatású torzsalkodások megfékezésére a Székek földje – Székelyföld? című politikai esszéjében lasszóval próbálja befogni az egymással szemben rúgkapálózó politikusokat. Példatárához hozzá lehet tenni, hogy a székely székek torzsalkodása nem új keletű. 1968-ban, amikor elvileg lehetségesnek ígérkezett egy székelyföldi régió megteremtése, kezdetben Sepsiszék akkori vezérkara Brassóval is kokettált, s csak Felső-Háromszék erős nyomására érvényesült a lakossági akarat, Csík- és Udvarhelyszék egymással viaskodott. Csutak István – igen helyesen – a székelyföldi elit felelősségét emeli ki a térség modernizációja vonatkozásában. /Sylvester Lajos: A lakossági akarat súlya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2008. január 8.
Egy fiatal értelmiségi, Lehoczky Attila tanár a közéleti helyzetet elemezte. Az előző, 2006 decemberében közölt írása visszhang nélkül maradt a lap hasábjain. Lehoczky a nemzetiségi problémák között a népszaporulatot tette első helyre. A megoldás csak jövőbe tekintő nemzetpolitikára épülhet, de ennek semmi nyoma nem észlelhető. Nagy István a magyarság fogyásának legfontosabb okát a hetvenes évekre teszi, amikor Arad beszippantotta és a románság közé szórta a vidéki magyar fiatalságot. Az oda-visszavándorlás sem felhajtóerő a nemzetpolitika és közösséggyarapodás számára. Az Arad megyei magyarság fogyása kivédhetetlen. Az oktatás Romániában a román nemzetpolitika pillére, és a magyarság fogyását elősegítő eszköze. Az Arad megyei iskolahálózat magyar lefedettségére nem lehet panasz, a hatékonyságára azonban több figyelmet kellene fordítani. Nincs kidolgozott magyar oktatási stratégiája a megyének. A tisztségek megőrzése mindig fontosabb volt. A magyartudathoz családi háttér kell. Alapvető tévedés a hazai magyar tanügy építkezéséről írni. Ami van, az szemfényvesztés. Nem léteznek a hazai magyarok adólejeiből magyarok által magyaroknak működtetett magyar intézmények. Sajnos, nem volt Markó–Tőkés vita. Áprilisban Aradon nem voltak az RMDSZ-ben belső választások. Ez a megyei ügyvezetés felelőssége. Szomorú tény, hogy az Arad megyei RMDSZ nem él az újságok, tévék és rádiók adta lehetőségekkel. /Nagy István: Vitafórum. Az Arad megyei magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./ Előzmény: Lehoczky Attila: Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14. Lehoczky Attila: Gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), 2006. dec. 30.
2008. január 8.
A Székelyföld modernizációjáról szóló vita kapcsán a hozzászóló a modernizáció kifejezésnél állt meg: kinek a felelőssége egy modernizálási projekt felépítése? A vitában az elitnek, az egyetemen oktatóknak meg is kellene szólalniuk. Horváth Réka számára a fejlesztési megközelítés a kihívás. 2005-ben a romániai egy főre eső GDP 3680,5 euró volt. Hargita és Kovászna megye a rangsorban az országos átlag alatt helyezkedik el, de az erdélyi megyék közül megelőzi például Szatmár és Szilágy megyét. A 2006-os átlagjövedelmek esetében a romániai átlag felett (866 RON) egyetlen erdélyi megye helyezkedik el, az pedig Kolozs. Az átlag alatt van Hargita 704 RON és Kovászna megye 656 RON. A 2006-os munkanélküliségi ráta tekintetében hét erdélyi megye – Hargita, Fehér, Kovászna, Hunyad, Krassó-Szörény, Szilágy, Brassó – van az országos átlag felett. A csíkszeredai Sapientia Egyetemen születtek olyan tanulmányok, amelyek Székelyföld gazdasági helyzetét vizsgálják. A létező kutatócsoportokat fel kell kérni, összegezzék munkájukat. /Horváth Réka: Modernizációs ötletbörze. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./ Előzmény: Csutak István : Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2008. január 9.
Ha a parlament elfogadja a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvénymódosító javaslatát, miszerint az átvilágító bizottság (CNSAS) nem hozhat ítéleteket az átvilágított személyek múltjával kapcsolatban, csupán arról dönthet, hogy nyilvánosságra hoz bizonyos dossziékat, vagy sem, Mircea Dinescu kilép a bizottságból. Ha egy ilyen rendelkezés életbe lép, az átvilágító bizottság, és az egész átvilágítási folyamat fölöslegessé válik, véli a költő. Dinescu szerint nem véletlen, hogy a szociáldemokraták épp a 2008-as választási évben javasolják ezt. A szenátor azzal vádolta a bizottságot, hogy döntései szubjektívek, és a politikai leszámolás eszközévé süllyedt. /Dinescu kiléphet az átvilágító bizottságból. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2008. január 9.
A tavaly decemberi tanügyi szakszervezeti tiltakozó akciók egyik eredménye, hogy 2008. január elsejétől 10%-kal megemelik a pedagógusok fizetését. /Kiss Károly: Fizetésemelés a tanügyben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./
2008. január 9.
Az RMDSZ célkitűzése a nyári helyhatósági választásokra az, hogy legalább ugyanannyi polgármesteri, illetve helyi és megyei tanácsosi helyet szerezzen, ahányat a 2004-es választások alkalmából sikerült megnyerni – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. Markó elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ minisztereinek teljesítményét értékelték leginkább a 22-es hetilap által megkérdezett elemzők és olvasók. A lap által osztályozásra felkért politikai elemzők szerint a leghatékonyabb tárcavezető Korodi Attila környezetvédelmi miniszter volt. Második helyen végzett Borbély László fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter, s harmadik lett Winkler Gyula volt informatikai miniszter. Az összesített rangsorban – amelybe beleszámították az olvasók által adott értékeléseket is – Borbély a második, Korodi a negyedik és Winkler az ötödik. Bemutatkozott a központi sajtónak Kovács Péter, akit frissen neveztek ki az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) élére. Kovács elmondta: prioritásai között szerepel a román–magyar ifjúsági iroda mihamarabbi létrehozása, amelyről már 2005-ben döntés született az első román–magyar együttes kormányülésen. /B. T. : A 2004-es siker megismétlése az RMDSZ célja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Akár közvélemény-kutatások eredményeit veszik alapul, akár előválasztást tartanak, az RMDSZ olyan jelölteket állít, akiket a helyi közösségek támogatnak – mondta Markó Béla. Az RMDSZ idei prioritásai közé tartozik a regionális fejlesztési stratégiai kidolgozása, a másik az őszi parlamenti választásokon való sikeres részvétel. „Nem is tudom már, ki az RMDSZ ellenzéke, mert úgy látom, a különböző csoportosulások csak vitatkoznak egymással arról, ki legyen az elnök. Kivárjuk, míg tisztázzák a helyzetet, addig nem is gondolkodunk, kivel ülünk le majd tárgyalni” – válaszolta Markó Béla arra a kérdésre, hogy az „RMDSZ-ellenzékből” kivel ül le tárgyalni a parlamenti választások előtt. /Mihály László: Újrázna az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2008. január 9.
A lap munkatársa, Székedi Ferenc megjegyezte, hogy mostanáig több, „úgymond erdélyi magyar ellenzéki szervezet amolyan politikai önképzőkör szinten működött. ” Sajtóközleményeket adtak ki, ez egyszerűbb, mint intézményeket építeni, programokat megfogalmazni. Szinte törvényszerű, hogy a Magyar Polgári Párt jogi bejegyzésének közeledtével éppen az elnöki cím körüli harc lángolt fel. /Székedi Ferenc: A nagybetűs Elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2008. január 9.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke cáfolta, hogy hatalmi harc dúlna az erdélyi magyar jobboldalon, „csak a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor befolyása alatt álló romániai magyar média állítja, hogy megosztott az erdélyi jobboldal, mert ez az RMDSZ stratégiai érdeke. A szövetség ugyanis maga osztaná meg a politikai ellenfelének számító s a Tőkés László támogatóiként ismert szervezeteket” – mondta. Szász hozzátette, értelmetlen latolgatni, hogy Tőkés László vezethetné-e az MPP-t. „A püspök úrnak esze ágában sincs, hogy MPP-elnök legyen. Ő Brüsszelben az összmagyarság képviseletét látja el. Konfliktus nincs közöttünk, és rendszeresen konzultálunk egymással. Ugyanakkor továbbra is tisztelettel fogunk iránta viseltetni” – mondta az MPSZ elnöke. Szilágyi Zsolt szerint van bizalmi válság az erdélyi jobboldalon, de a felek közül a püspökben bíznak a leginkább az emberek /Kristály Lehel: Nincs hatalmi harc, Szász lesz az új párt elnöke. = Magyar Hírlap (Budapest), jan. 9./
2008. január 9.
Sokak számára nem egyértelmű, hogy hol húzódik meg a határ a nemzeti és nacionalista között. A politikai érdekeknek megfelelően bélyegzik meg azokat a politikusokat, akik mélyebb érzelmi húrokat pengetnek meg. Ezzel szembesült Orbán Viktor és általában minden olyan magyarországi politikus, aki bátrabban vetette fel a kisebbségi jogok témakörét. Budapesti politikusok régóta markánsan hallatják hangjukat a határon túli magyarság ügyéért. Ezt a hagyományt már Antall József megteremtette közvetlenül a rendszerváltás után. Román politikusok ezt zokon vették, ma is akadnak olyan tabukérdések, amelyek felvetése nyomán Bukarestben tiltakoznak. A román államfők és miniszterelnökök 1990 óta eddig nem mertek a román etnikai közösségek jogairól beszélni. Szerbiában, Magyarországon, Ukrajnában és Moldovában is élnek kisebbségbe szorult románok. Azonban a magyar revizionizmustól tartva, majdnem másfél évtizedig szőnyeg alá söpörték Bukarestben a román kisebbségek jogainak kérdéskörét. Románia EU- és NATO-csatlakozása után azonban jelentős változás következett be a román politikusok szemléletmódjában. A román vezetők is nyíltan elismerték, hogy a legkisebb veszélye is megszűnt az esetleges magyar revizionista követelések sikerének. A nemzeti retorika felerősödésére kiváló példa Traian Basescu államfő szilveszteri beszéde: szilveszteri jókívánságában előtérbe helyezte a határon túl élő románokat, s közülük is főleg azokat, akik Ukrajnában vagy Moldovában élnek. Az államfő nyilatkozott a közszolgálati televízió riporterének, s azt sugallta, hogy az ukrajnai és a moldovai románok „igazságtalanul” kerültek más ország területére. Ez a változás a romániai magyar kisebbségi érdekképviselet számára is új lehetőségeket teremt. Az érdekérvényesítés mozgástere ugyanis bővülhet. /Borbély Tamás: Nemzeti diskurzus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2008. január 9.
Prágától Phnompenig egyben közös volt a kommunista diktatúra, a módszeres és sokszor kegyetlen elnyomásban. Ennek állítanak emléket több volt kommunista országban a diktatúrák múzeumai. Kambodzsában nincs olyan család, amelyik ne gyászolná valamelyik rokonát. Három évtizeddel ezelőtt, az akkor hétmilliós országban kétmillió embert megöltek a maoista vörös khmerek. Eddig 380 kivégzőhelyről tudnak, és 19 ezer tömegsírt találtak. A meggyilkoltak emlékére 80 helyen állítottak emlékművet. Tuol Szleng vagy más néven a 21-es számú biztonsági börtön Phnompenben, Kambodzsa fővárosában valaha középiskola volt. A vörös khmerek rémuralma idején, 1975-től 79-ig a kínzások és a tömeggyilkosságok egyik színhelye. A vietnami hadsereg szabadította fel a Tuol Szlenget 1979-ben. Hatezer fotót találtak. A vörös khmerek előszeretettel fényképezték áldozataikat. Kínzás előtt és kínzás után. Dokumentálták a vallatások „eredményeit” is. A Tuol Szleng ma múzeum. Egy évvel a vörös khmerek hatalmának megdöntése után, 1980-ban nyitották meg. Minden úgy maradt, mint amikor a vörösök elhagyták az épületet. A gyilkosokat és irányítóikat azóta sem vonták felelősségre, a vörös khmer utódpárt ma kormányképes erő Kambodzsában. Phnompentől 15 km-re 18 emeletes sztúpa állít emléket annak a 15-20 ezer embernek, akiket ott kivégeztek. Minden tartományban volt „gyilkos mező”, kivégzőhely. A vörös khmereknek mindenki gyanús volt. Elég volt például szemüvegesnek lenni, hogy valakit kivégezzenek. Romániában nem a fővárosban áll az emlékezés központja. Az ukrán határon, Máramarossziget egykori börtönében működik a „helyi Terror Háza”. Még 1993-ban határozták el, hogy létrehozzák a múzeumot, itt, a kommunista Románia 230 „gulágjának” egyikében. Itt halt meg a magyar szempontból dicstelen, a románok számára demokrata Iuliu Maniu 1953-ban. Cellája épp úgy nyitva áll a látogatók előtt, mint az egyik legjelentősebb román történészé, Bratianué. Ő szintén itt, szintén fogságban halt meg. Az első és második emeleten kínzókamrák, mindenfelé a megtorlások, kitelepítések emlékei, tárgyai. Évtizedekig elhallgatott eseményekre csodálkozhat rá a látogató. Ki hallott a Kárpátokban hosszú évekig működő 20-40 fős ellenálló csoportokról? A női internálótáborokról? A kronologikus rendben megemlékeznek a 80-as évek műemlékrombolásairól és a vérbe fojtott eseményekről. Az 1977-es zsil-völgyi és az 1987-es brassói munkáslázadásról. Külön termet szenteltek az 1956-os magyar forradalomnak. Az 1944-es Varsói Felkelés Múzeuma is egy százéves épületben kapott otthont. A lengyelek fő témája a nácik elleni, de a szovjetek által cserbenhagyott felkelés, néhány szoba pedig bemutatja a szocialista Lengyelország életét is. Az elesett ezreké a múzeum Szabadság Parkja. A 156 méter hosszú Emlékezés Falán már több mint hatezer név sorakozik. A múzeumon belül működik a náci támadás idején Varsót vezető Stefan Starzynskiről elnevezett intézet, ahol az oktatási-kutatási munka folyik. Prága belvárosában, néhány lépésre a Vencel tértől 2001-ben nyílt meg a Kommunizmus Múzeuma. Az 1948-as kommunista hatalomátvételtől az 1989-es bársonyos forradalomig, a Lenin-szobroktól a berlini falig látható Csehszlovákia és a szovjet blokk II. világháború utáni vörös korszaka. (Forrás: Heti Válasz) /Múzeumba zárt kommunizmus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2008. január 9.
Zsombori Vilmos a december 12-én – Sógor Csaba Brüsszelbe távozásával – elnyert szenátori mandátumát tartja meg, helyébe új jelöltet keres a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Hivatal élére az RMDSZ. /Lokodi Imre: Zsombori szenátor marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2008. január 9.
„Nem célunk olyan gyerekeket nevelni, akik csak Magyarországon képesek megállni a helyüket” – mutatott rá Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere a tanügyi törvény hiányosságára azon a közvitán, melyet a tanügyi törvénycsomaggal kapcsolatosan szervezett január 8-án az alsó-háromszéki területi és sepsiszentgyörgyi városi szervezete a magyar iskolák igazgatóival, pedagógusaival. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő moderálásában zajlott a már múlt évben megtervezett találkozó, mintegy ötven szakember jelenlétében. Az eseményen jelen volt Szabó Ilona szenátor, aki – mint elhangzott – az oktatás és a kultúra „új szócsöve”, és Márton Árpád képviselő is. Az érettségi tárgyak számát négyre csökkenti az új törvény, a kisebbségieknek azonban öt tantárgy maradt az anyanyelvi vizsga miatt. Keresztély Irma diszkriminatívnak tekinti, hogy a romántól eltérő anyanyelvű diák több tárgyból vizsgázik. Az ülésen kitértek a törvénytervezetben szereplő bölcsődék hiányosságaira is. /llyés Judit: Nem csak Magyarországra nevelnének. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Egy hónappal, február 17-éig hosszabbították meg az új tanügyi törvény tervezetének közvitáját – jelentette be Keresztély Irma, majd ismertette saját javaslatait, amelyek egy része oktatási-szervezési kérdéseket, az intézményfinanszírozást és az ösztöndíjrendszer módosítását tartalmazta, javasolta, hogy a kisebbségek nyelvén tanulók számára ne legyen kötelező a román nyelv és irodalom vizsga. Módosítani kell a tervezet azon cikkelyét, amely szerint a katonai főiskolákon kizárólag román nyelven lehet tanulni. Péter Sándor sepsiszentgyörgyi magyartanár szerint a kisebbségek nyelvének megtanulását kötelezővé kellene tenni azon román diákoknak, akik vegyes iskolákban tanulnak. Továbbá javasolta, az iskolák által kiállított oklevelek legyenek kétnyelvűek. A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete sepsiszentgyörgyi székházába várja a lakosság és a pedagógus szakemberek javaslatait, észrevételeit az új tanügyi törvénytervezet kapcsán. Azt követően összesítik a módosító javaslatokat, és elpostázzák az Oktatási Minisztériumnak. /Kovács Zsolt: Javaslatbombákkal a tárcához. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2008. január 9.
Január 8-án Viorel Buda szatmári főtanfelügyelő és Kónya László főtanfelügyelő-helyettes partnerkapcsolati találkozón vett részt a magyarországi Vásárosnaményban. Megkötötték a határ menti együttműködésről szóló partnerkapcsolati tervet a vásárosnaményi Lónyay Menyhért Szakközépiskolával Phare CBC-támogatásra. A program célja a két szomszéd megyében lévő szakoktatásnak az európai követelmények szintjére emelése. Mindkét részről öt-öt iskolát vonnak be. A pályázat ötvenezer eurós költségvetésű lenne. /(gyöngyi): Határ menti együttműködés a tanügyben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 9./
2008. január 9.
Szováta Parajd és Sóvárad felőli kijáratától eltávolította január 8-án az útügyi hatóság azokat a székely rovásírásos helységnévtáblákat, melyeket a helyi tanács álláspontja ellenére függesztett ki Tóth Ferenc helyi tanár. Ezzel szemben Gyergyószéken hivatalosan állítanak rovásírásos táblákat – a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) gyergyószéki szervezete szorgalmazására. „Tóth Ferenc tanár úr beteges feltűnési viszketegségben szenved” – mondta Péter Ferenc, Szováta polgármestere. Gyergyószéken lehet rovásírásos feliratokkal találkozni. Árus Zsolt szerint a törvény nem tiltja meg a kétféle írásmódot„A szimbólum fontos egy nép életében, de önmagában nem bizonyít semmit. A székelység és magyarság több évszázados ittléte Erdélyben nem is szorul ilyen típusú bizonyításra” – véli Péntek János kolozsvári nyelvész professzor. Szerinte a rovásírás szimbolikus kifejezése a magyar és ezen belül a székely hagyatéknak, nem baj, ha vannak ilyen jellegű kezdeményezések, de a rovásírás körüli kultusznak nincs nagy jelentősége: ennél sokkal nagyobb szükség van az erdélyi magyarság írásának és kultúrájának megőrzésére. /Gergely Edit, Király K. László, Pásztor Krisztina: Partizán rovástáblák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2008. január 9.
Együttes ülést tartott a korábbi Madéfalva községet alkotó három új község Csíkcsicsó, Madéfalva és Rákos tanácsa a madéfalvi kultúrház kistermében. Az ülésen Csák László, az OTP Consulting vezetője bemutatta az év első felében várhatóan elinduló uniós vidékfejlesztési programot. Becze István, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke bemutatta a vidékfejlesztési program keretében meghirdetésre kerülő Leader térségek alprogramban rejlő lehetőségeket. A polgármesterek közös elképzeléseikről, terveikről számoltak be. /Társuló felcsíki községek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./
2008. január 9.
Kisebb felháborodást váltott ki Csíkszeredában az, hogy sorra „váltottak nyelvet” a magyar nyelvű rádiócskák. Talán nem lenne szabad ilyen könnyen feladni. /Szondy Zoltán: Szóljon a rádió? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./
2008. január 9.
Az egy főre eső nemzeti össztermék (GDP) szempontjából országos szinten Háromszék megye a 14–15. helyen van, ami nem rossz. Átlagfizetések szempontjából a 35–36. helyen van, és ez viszont már nem jó, adott tájékoztatást Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke. Az önkormányzatok tavaly rekordméretű összeget kaptak a kormánytól, főleg beruházásokra. Összesen 670–700 milliárd lej értékben újítottak fel a megyében százhét iskolát. 45 milliárd jött csak vízvezetésre. Két-három évvel ezelőtt évente 2,3–3 milliárd lejt kaptak egy esztendőre. Minden önkormányzat elindított két-három nagy projektet. Ezt kellene valahogy összefogni. Van javítanivaló Hargita és Kovászna megye között az együttműködésben, egyeztető fórumot kellene létrehozni. A két megye közösen dolgozza ki a hulladékkezelési tervét. További közös terveket lehet kell kidolgozni, például: székelyföldi filharmónia megteremtése, színházak, intézmények közötti együttműködés, egyetemek közötti együttműködés. Háromszéknek óriási problémája a tulajdonviszonyok rendezetlensége, addig uniós pénzről nem is lehet beszélni. Létrehozták a gazdaság- és térségfejlesztési egyesületet (Adetcov), amely idén megkezdi tevékenységét. Idén kezdi el működését a Kovászna Megyei Turisztikai Egyesület is. További nagy programok: Sugásfürdő felújítása, Kovászna város infrastruktúrájának rehabilitálása, ipari park létesítése. Fontos a sepsiszentgyörgyi fejlesztési pólus, mert félő, hogy Brassó elszívja a munkaerőt. A parlagon maradt mezőgazdasági területek ügyében alternatív növénytermesztésre terveznek egy tanácsadó céget. A kistermelők esetében a megoldás a termékértékesítési szövetkezet. /Farcádi Botond: Összehangolt fejlesztés szükséges (Beszélgetés Vajda Lajossal, a Kovászna Megyei Tanács alelnökével). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8., folyt: jan. 9./
2008. január 9.
Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke a magyar utcafeliratok helyzetével kapcsolatban elmondta: november elején három kérést nyújtottak be a Nagyvárad Polgármesteri Hivatalába. Az egyikben arra kérik a városvezetőséget, hogy az általuk is megszavazott határozatot – miszerint az utcanévtáblákra ki kell írni az út, utca, tér stb. feliratokat – tartsák be és léptessék életbe. Másik kérésük: nevezzék el Rhédey grófról a Balcescu parkot, hiszen ő adományozta azt a városnak. A harmadik: magyar személyiségekről elnevezett utcák számának növelésére ösztönözték a városatyákat. A három kérvényükből csak az elsőre érkezett válasz, mely szerint a polgármesteri hivatal felszólította az illetékes szakbizottságokat, hogy mérjék fel a helyzetet, miképpen lehet megvalósítani a táblák kihelyezését. A többi beadványukra nem kaptak választ. Nagy elmondta, hogy december közepén személyesen találkoztak Biró Rozália alpolgármesterrel, aki biztosította az EMI vezetőségét, hogy válaszolni fog írásban is a beadványaikra. Az alpolgármester csodálkozásának adott hangot, amikor az EMI elnöke elmondta, hogy az RMDSZ-szervezetek nem támogatták a Szent László térért indított aláírásgyűjtő kezdeményezésüket. Nagy József Barna elmondta, ha a törvényben meghatározott időben nem kapnak érdemleges választ beadványaikra, perbe fogják a városházát, mivel nem tartja be a határozatokat. Külön kérték a hivatalt, hogy magyar nyelven válaszoljon, mert a törvény ezt a jogot biztosítja azokon a településeken, ahol a magyarság lélekszáma meghaladja a 20 százalékot. /Létai Tibor: Az új évben is stagnál a magyar utcanévtáblák ügye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 9./
2008. január 9.
Szatmárnémetiben a Szentlélek plébániához ezer család tartozik, ez 2500 hívőt jelent. A hívők 60%-a fizet egyházi hozzájárulást. A 2007-es esztendőben a plébánián végzett felújítási munkálatok költsége 20 000 euró volt, aminek a 75%-a a híveknek adományaiból jött össze. Ugyancsak a hívek adták össze a 6000 lejt, amiből a rászoruló idős embereknek vásároltak szeretetcsomagot húsvétra és karácsonyra, ezeket a plébánián működő Szent Sebestyén Kolping család házhoz szállította. Pénzben kifejezhetetlen az a munka, amit az asszonyok és férfiak heti rendszerességgel végeztek a templomban és a környező parkban. 2007-ben 32 keresztelővel szemben 17 temetés volt. Az azóta elhunyt Merk Mihály, a Szentlélek templom építője és első plébános kezdeményezte év végi hálaadó szentmisét követő műkedvelő előadást. Maskulik Tünde másfél évtizede irányítja a Kolping színjátszó csoportot. /Csirák Csaba: Év végi mérleg, egyfelvonásos és buli. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 9./
2008. január 9.
A Czegei Wass Alapítvány 1999-től működtet egy árvaházat, amelyet a református egyház gondoz. Jelenleg tizennégy lakója van a holtmarosi otthonnak. Családias körülményeket teremtettek számukra, tizenhárom alkalmazott neveli, gondozza őket. A falubeliek is befogadták a gyermekeket. A tanév elején hét gyerek iratkozott első osztályba, így a holtmarosi iskola magyar alsó tagozatát nem számolták fel, mert teljes a diáklétszám. /(vagy): Családias körülményeket teremtettek az árvaházi gyerekeknek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./
2008. január 9.
Magyarország több pontján tartottak megemlékezéseket Wass Albertről január 8-án, az erdélyi író születésének 100. évfordulóján. A Magyarok Világszövetsége az alkotó budapesti szobránál tartott megemlékezést, a Kráter Műhely Egyesület kulturális gálaestet rendezett a fővárosban, Sárospatakon kihirdették a Wass Albert-pályázat eredményét, Szolnokon emléktáblát avattak, Bonyhádon pedig megkoszorúzták az író szobrát. Üzenet haza – 100 éve született Wass Albert címmel tartott megemlékezést a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a Magyarok Házában, Wass Albert szobránál. Az író életútját Medvigy Endre irodalomkutató méltatta. Az íróval való személyes találkozásáról Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke beszélt. A Kráter Műhely Egyesület, amely Wass Albert-emlékévet hirdetett 2008-ra, az évforduló alkalmából kulturális gálaestet rendezett a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Szolnokon, a Damjanich Múzeum falán emléktáblát helyeztek el, Lelkemben tiszta ég ragyog címmel pedig Wass Albert-emlékestet rendeztek az Aba-Novák Kulturális Központban. Koszorúzás volt a Tolna megyei Bonyhádon az író szobránál, majd Koltay Gábor Adjátok vissza a hegyeimet! című dokumentumfilmjét vetítették a Vörösmarty Művelődési Központban. Ugyanitt rendezik meg a Wass Albert vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét. /Wass Albert-megemlékezések országszerte. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./
2008. január 9.
Egerben megjelenő új folyóiratot mutattak be Nagyváradon. „Célunk az egyetemes magyar irodalom sokszínűségét bemutatni” – jelentette ki Ködöböcz Gábor irodalomtörténész, a decemberben megjelent Agria című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat főszerkesztője a lap január 8-án Nagyváradon tartott bemutatóján. A negyedévenként Egerben kiadott folyóirat első számában a magyarországiak mellett négy erdélyi szerző, Kolozsvárról Lászlóffy Csaba, a váradiak közül Barabás Zoltán, Dénes László és Lipcsei Márta közöl verseket. A bemutatón a lap főmunkatársai, Anga Mária, Serfőző Simon és Szakolczay Lajos is jelen voltak. A vendégek többször is hangsúlyozták: bár vannak olyan szerzőik, akik nem az általuk preferált nemzeti vonalhoz tartoznak, a válogatásnál az írások minősége volt a döntő szempont. /Fried Noémi Lujza: Erdélyiek az Agriában. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./