Átrajzolhatja a politikai erőviszonyokat az új választási törvény, amely az egyéni választókerületek bevezetéséről rendelkezik. Az egyéni választókerületes rendszer bonyolult, kiszámíthatatlan. Az RMDSZ azt kifogásolta az elfogadott törvénnyel kapcsolatban, hogy a jogszabályban nincsenek rögzítve az egyéni választókerületek határai. Az RMDSZ-vezetők számára nem vitás, hogy a romániai magyarságnak meg kellene őriznie egységét, ha ugyanis több magyar szervezet indul a parlamenti választáson, és jó esetben az egyik esetleg bejut, akkor elvesznek a parlamenten kívül rekedt párt szavazatai. Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke szerint ez a törvény megegyezésre kényszeríti a szembenálló erdélyi magyar politikai feleket. /Székely Kriszta: Egyéni választókerületek – fokozódik-e az „együttműködési kényszer” az erdélyi magyar politikai alakulatok között? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Március 5-én a parlamentben a pártvezetők aláírták Traian Basescu államfő oktatási paktumát. A 8 pontos paktum az oktatás 2008 és 2013 közötti fejlesztését szolgálja. /Aláírták az oktatási paktumot. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./ A politikai pártok egyetértettek abban, hogy a paktum megoldaná az oktatási gondokat. A dokumentum szerint 2008–2013 között az oktatásnak kiutalják a GDP 6 százalékát, a tudományos kutatásnak pedig egy százalék jut a GDP-ből. A kötelező közoktatás időtartama tíz év, de az minden szinten ingyenes. Ugyanakkor a tanulók és családjaik, valamint a pedagógusok bizonyítékot kapnak afelől, hogy a rendszer nem változik évről évre, s a finanszírozás pedig világosan körvonalazódott kritériumok alapján történik. A fejkvóta rendszer bevezetésével pedig elérhető lesz az, hogy a jó iskolák keresettebbek lesznek, a kevésbé jó eredményt felmutató tanintézeteknek pedig fel kell zárkózniuk. A nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekeket támogatják a román nyelv elsajátításában. /Aláírták az oktatási paktumot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Az Európai Unió adósa a világnak azzal, hogy mértékadó határozatban foglaljon állást a kommunizmus ellen – hangoztatta Tőkés László független európai parlamenti képviselő március 5-én a Szembenézni a kommunista múlttal címmel szervezett konferencián az EP brüsszeli székházában. Felhívta a figyelmet arra az indítványra, hogy az Európai Parlament határozati úton mondjon ítéletet a totalitárius kommunizmus felett. /Az EU még adós. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

A szenátusban március 5-én tárgyalták a 2007/104-es sürgősségi kormányrendeletet, amely a végrehajtókra vonatkozik. A rendelet az illetékes szakbizottságban elutasító jelentést kapott. Frunda bírálta a végrehajtók alacsony hatásfokát, ami miatt számos bírósági ítéletet nem tudnak gyakorlatba ültetni, majd az RMDSZ-frakció nevében bejelentette: a rendeletet küldjék vissza a szakbizottsághoz. Ezzel azonban nem értett Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki arra kérte a plénumot, hogy szavazzák le a kormányrendeletet, amely alkotmányellenes. /Ismét összekülönbözött Eckstein-Kovács és Frunda. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Noha léteznek nézeteltérések a parlamenti frakcióban, Eckstein-Kovács Péter továbbra is az RMDSZ fontos tagja marad, akire a jövőben is számít a szövetség – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. Markó közölte, már régóta tud a Frunda és Eckstein közti nézeteltérésekről. (Mediafax) Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

Szász Jenő, mióta pártelnök lett, elvesztette minimális taktikai érzékét is, reagált az MPP-elnök kijelentésére Markó Béla, miszerint nem vesznek részt az RMDSZ által szervezett előválasztásokon. – Átvilágításra szükség van, a döntéshozóknak nemcsak a jelene, hanem a múltja is ismertté kell váljon – szögezte le Markó a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tevékenységével foglalkozó rendelet-tervezet kapcsán. /Markó szerint Szász Jenő elveszítette minimális taktikai érzékét is. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

Az új választási törvény elméletileg még azt is lehetővé teszi, hogy mind a két magyar szervezet bejusson a törvényhozó testületbe, a gyakorlat viszont azt mutatja: ha az RMDSZ és a bejegyzés alatt álló Magyar Polgári Párt (MPP) nem fog össze, parlamenti képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság. Ez szűrhető le Márton Árpád RMDSZ-es képviselőházi frakcióvezető és Szász Jenő MPP-elnök szavaiból. /Cs. P. T. : Képviselet nélkül hagy a törvény? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Intézményesült a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), ezt az SZDSZ kivételével, minden parlamenti párt megszavazta. Vezetője, Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, tagjai: a Kárpát-medencei magyar és magyarországi honatyák és európai parlamenti (EP)-képviselők. A KMKF Szili Katalin országgyűlési elnök kezdeményezésére 2004. szeptember 10-én alakult meg a különböző Kárpát-medencei országok országos vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az EP-ben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fórumaként. A MÁÉRT 1999. februárjában alakult meg. 2002-ig, amikor a szocialisták kerültek kormányra, teljes összhang uralkodott az értekezleten belül. 2004. novemberében a közös nyilatkozatot nem írta alá az MSZP és az SZDSZ. 2005. januárjában megalakult a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF). Tagjai a MÁÉRT határon túli szervezeteinek vezetői, képviselői lettek. Az ötlet Kasza Józseftől, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökétől származott. Minden évben legalább egyszer összeül a HTMSZF, elfogadnak egy közös nyilatkozatot. A Gyurcsány-kormány a teljes támogatási rendszert átalakította. Létrejött a Szülőföld Alap, megszűnt több alapítvány. 2007. februárjában megalakította a kormány a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumát (REF). /Simon Judit: Összmagyar fórum – újratöltve. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Alacsony a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek aránya a rendőrségnél – állította Toró T. Tibor. Az RMDSZ-képviselő szerint Romániában összesen ötszáz nemzeti kisebbségi rendőr tevékenykedik, ez az alkalmazottak mindössze egy százalékát teszi ki, holott az ország összlakosságának tíz százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik. /Kevés a kisebbségi rendőr. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

A román pártok indítsanak közös polgármester-jelöltet Szászrégenben – javasolta az SZDP helyi szervezetének elnöke, aki szerint a szászrégeni román lakosság körében ellenérzések támadtak azt követően, hogy 2004-ben RMDSZ-es jelölt nyerte el a polgármesteri széket, holott a magyar közösség a város lakosságának mindössze 20 százalékát teszi ki. /Csak román legyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

Olajos Péter (MDF), Gál Kinga (FIDESZ), Sógor Csaba (RMDSZ), a felvidéki Duka-Zólyomi Árpád (MKP), és Tőkés László (független) európai parlamenti képviselők sürgős, írásbeli választ igénylő kérdéssel fordultak a bizottsághoz, a romániai Nagypatakon folyó iskolán kívüli magyar nyelvoktatás ellehetetlenítése, a csángó magyar diákok megfélemlítése miatt. A képviselők beadványa szerint a településen egy bejegyzés alatt álló szervezet a magyar nyelvű oktatás megszüntetését szeretné elérni, megzsarolták és megfélemlítik az oktatásban részt vevő diákokat és szüleiket. A sorozatos fenyegetések hatására a foglalkozáson már csak egy diák vett részt és a tanítók lakhelyét ismeretlenek kővel dobálták meg. A képviselők szerint a fenti eset súlyosan sérti az EU Alapjogi Chartáját. /Magyar EP-képviselők a nagypataki csángókért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Március 5-i ülésén a kormány egymillió lej összértékű támogatást ítélt meg az erdélyi történelmi egyházak számára tizenkét templomépület és más egyházi intézmény építési, javítási, valamint rehabilitációs munkálataira. Az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek közbenjárására már az elmúlt év decemberében jóváhagyott összeget a kormány tartalékalapjából különítették el. A döntés értelmében Fehér és Bihar megye egy-egy, Kolozs négy, Kovászna, Hargita és Maros egy-egy, valamint Szilágy megye három intézménye részesül a pénzből, Háromszék megyéből a zágoni református lelkészi hivatal kap anyagi támogatást. /Egymillió lej a magyar egyházaknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

A gyulakutai RMDSZ-es polgármester állítólagos túlkapásait megelégelve tíz községbeli magyar polgár megalapította a hét végén a Nagy-Románia Párt (PRM) helyi fiókszervezetét. A kizárólag magyarok által Gyulakután létrehozott fiókszervezet elnökévé Kolcsár József kelementelki lakost választották. Gáll Sándor polgármester a Krónikától értesült arról, hogy a Nagy-Románia Párt fiókszervezetet hozott létre a községben. A nyilatkozatokra reagálva leszögezte, fölöslegesnek tartja, hogy a személye ellen irányuló vádakat kommentálja. Gáll ugyanakkor elmondta, ismeri Kolcsár Józsefet, aki szerinte „egy helyi agitátor”, aki számtalan alkalommal kritizálta már a gyulakutai önkormányzat tevékenységét. „Egyáltalán nem csodálkozom, hogy ez a bizonyos Kolcsár úr szervezte meg a Nagy-Románia Párt helyi szervezetét. Ahogy őt ismerem, tökéletesen beleillik a szervezetről alkotott általános képbe” – tette hozzá. /Gyergyai Csaba: Vadim-párti magyarok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

A kultúrák közötti párbeszéd európai éve – 2008 (EYID) az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala számára nem jelent különlegesebb évet, hiszen több mint tíz éve a romániai kultúrák, etnikumok közti párbeszéd kialakításán dolgozunk” – fogalmazott Markó Attila, a hivatal államtitkára. Hivatalosan bejelentették, hogy Románia is csatlakozott az EYID-projekthez, bemutatva az erre vonatkozó országos stratégiát, a Puzzle projektet. A projekt tíz városban zajlik, köztük Temesváron, Nagyszebenben, Medgyesen, Segesváron és Kolozsváron. Tánc, zene, képzőművészet, színház, pantomim, gasztronómiai előadások, kiállítások sokasága várja az érdeklődőket, az interetnikai konferenciák, kerekasztal-beszélgetések mellett. /Oborocea Mónika: Puzzle az etnikumközi kulturális párbeszédért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Március 5-én Csíkszeredában megkezdődött az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztálya által szervezett tanácskozás. Főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek, valamint a magyar oktatásért felelős tanfelügyelők általában félévente ülnek össze. Az ország 16 megyéjéből érkezett tanfelügyelők a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségénél tanácskoztak, meglátogatták az Apáczai Csere János Pedagógusok Házát, majd a sportiskolát, délután a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskolát és a Bányai János Szakközépiskolát. Matekovics Mihály, a Kisebbségi Főosztály vezérigazgatója elmondta, mindig van hozadéka az itt elhangzottaknak. A minisztérium munkatársai problémajegyzéket készítenek mind a sürgősen megoldandó kérdésekről, mind azokról, amelyek hosszabb tanulmányozást igényelnek. /Takács Éva: Tanfelügyelők országos tanácskozása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./

Az RMDSZ szatmárnémeti választmányának 35 tagja közül, mindössze 23 jelent meg, hogy meghallgassa a tanácsosok és Szatmárnémeti polgármesterének négyéves munkájáról szóló beszámolókat. Kereskényi Gábor, a városi szervezet elnöke vezette az ülést. Ilyés Gyula polgármester 32 oldalas beszámolóját nyomtatásban is elhozta és átadta a választmány tagjainak, ezért beszámolójában munkájának csak a leglényegesebb részét ismertette. Sikerült többet teljesítenie, mint az előző három mandátumban dolgozó polgármestereknek összesen. Az RMDSZ nagyon jól teljesített, sikeres négy évet zárnak, mondta a polgármester. A hivatal informatizálási programjáért díjat kaptak. Szatmárnémeti hivatalos honlapját 2007-ben a legjobb önkormányzati honlapnak nyilvánították. Csillag Tibor jogász, aki két mandátumot teljesített a tanácsban, úgy érzi sikeresen tudott együtt dolgozni a tanácsosokkal. Ugyancsak búcsúzott a szintén második mandátumát töltő Gittinger Orsolya jogász, aki az egyik legerősebb képviselete volt az RMDSZ–nek. /Cs. M. : Elkezdtük, folytatjuk–Szatmárnémetiért együtt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 6./

Az elkövetkező négy évben dr. Copotoiu Constantin egyetemi tanár marad a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora. Helyettesei sem változtak, az oktatási kérdésekkel foglalkozó prorektor továbbra is dr. Nagy Örs professzor, a tudományos kérdésekkel megbízott rektor-helyettes dr. Branzaniuc Klára egyetemi tanár lesz. A karok vezetősége már korábban eldőlt, az Általános Orvosi Kar dékánja dr. Dobrean Dan professzor, helyettesei dr. Szabó Béla egyetemi tanár és dr. Azamfirei Leonard előadótanár. A Fogászati Fakultás dékáni tisztségét az elkövetkező négy évben dr. Mircea Suciu előadótanár, a helyettesi funkciót dr. Kovács Dezső professzor tölti be. A Gyógyszerészeti Kart dr. Muntean Daniela-Lucia és dr. Sipos Emese egyetemi előadótanárok vezetik. /(bodolai): Meglepetések nélkül. Újraválasztották a MOGYE vezetőit. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

Előfordulhat, hogy a minisztérium által 2007 decemberében jóváhagyott tordai Jósika Miklós magyar tannyelvű iskolában idén ősszel nem lesz tizenegyedik, illetve tizenkettedik osztály. A Mihai Viteazul Gimnázium magyar tagozatán tanuló 10-ikes és 11-ikes diákok többségének a szülei beadványban kérték az iskola vezetőségétől, hogy e két osztály a 2008–2009-es tanévben ne költözzék át az új Jósika Miklós Iskolába. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes értetlenül áll a tordai szülők kezdeményezése előtt. /Benkő Levente: Tordai iskola: kell is, nem is. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ Tordán egyes magyar szülők nem kérnek a nagy erőfeszítések árán kiharcolt, ősszel induló magyar gimnáziumból, és azt kérvényezték, hogy gyermekeik a Mihai Viteazul Gimnázium magyar tagozatán fejezhessék be tanulmányaikat. E kérvények megkérdőjelezik az önálló magyar intézményrendszer kialakításáért vívott harc létjogosultságát. Sokan szintén mérlegelik, nem kockáztatják-e egy-egy kérvény pozitív elbírálását, ha azt magyarul megfogalmazva nyújtják be? Ez bizonyítja, hogy nincs teljes jogegyenlőség. Aki a magyar nyelvet, a magyar intézményt választja, az kockázatot vállal. A nyelvhasználati jogok, a kicsikart intézmények csak tüneti kezelést nyújthatnak a valódi problémára. Tényleges megoldás csak az lehetne, ha a finnországi svédek mintájára a romániai magyarokat is államalkotó társnemzetként, a magyar nyelvet pedig az állam második, az elsővel egyenrangú hivatalos nyelveként ismernék el. /Gazda Árpád: A félmegoldások bosszúja. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

Kulturális örökségünk a Kárpátokban címmel szervezett március 5-én tanácskozást a Hargita Megyei Kulturális Központ. „Egyelőre csak egy diagnózisfelállítás történt a népi építészettel, kézművességgel kapcsolatban, a régészeti feltárásokról. A diagnózis pedig az, hogy nem állunk túl jól” – fogalmazott Botár István moderátor. A szakemberek szerint olyan kezdeményezéseket kellene felkarolni, amelyek alternatívákat kínálnak fel. „Szakemberhiány van, a legtöbb helyen az állapotfelmérés sem történt még meg” – összegzett Botár. /Horváth István: Örökségvédelem és politika Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Nagybányán a Bethlen Kollégiumban Kónya Tibor iskolalelkész indította újra 2003 táján az iskola falai között már majdnem elfelejtett néptáncot. Jelenleg Szilágyi Róbert informatika szakos tanár foglalkozik a néptáncot tanulni kívánókkal. Legutóbb tavaly ősszel szerepeltek Székelykocsárdon az Álom a tánc című előadásukkal. /Szakács Bálint: Az Őrhegy lábánál táncolva. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

Március 1-jén tartották a budapesti Természet Világa tudománynépszerűsítő folyóirat által meghirdetett XVII. Természet-Tudomány Diákpályázat díjkiosztó ünnepségét, amelyre idén is meghívtak nagyenyedi diákokat. A Bethlen Gábor Kollégiumban működő Fenichel Sámuel Önképzőkör az elmúlt iskolaévben négy dolgozattal készült a pályázatra, ebből kettőt díjaztak. A kolozsvári, marosvásárhelyi, gyergyószentmiklósi diákok mellett ott volt a temesvári Bartók Béla Líceum diákja is. /Dvorácsek Ágoston: Nagyenyedi diákokat díjaztak a Magyar Tudományos Akadémián. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

Székföldje magyarsága is egyre fogy. Fontos, hogy megtartó erő legyen az egyház a fiatalok, a gyermekek számára. Árapatakon 2002-ben a falu 1407 lakosából 328 vallotta magát magyarnak. Árapatakon a református egyház gondja a magyarság gondja is, mert a római katolikusok száma alig harminc. Most háromszáztízen vannak, tájékoztatott Fülöp László lelkész. Templomos, nemzetiségéhez és vallásához ragaszkodó a maradék árapataki magyarság. Föld- és erdővagyonukat visszaszerezték. Árapatak már szerepel az 1332-es regesztrumban. Volt régi temploma is. Ennek bizonyítéka, hogy a mai, 1665-ben épült templomában freskótöredékek vannak. Van magyarországi testvérgyülekezetük, Szólád község egyházi küldöttsége tavaly Árapatakra látogatott. /Kisgyörgy Zoltán: Árapatakon a végvári szerepet vállalni kell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

Kézdivásárhelyre és környékére kalauzol Ráday Mihály városvédő műsora az Unokáink sem fogják látni márciusi adásaiban: a március 9-i és 15-i adás a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városába, Kézdivásárhelyre, valamint a céhes város közelében fekvő katolikus falvak alkotta „Szentföldre” kalauzolja a nézőket. A térség települései – Gelence, Kézdiszentlélek és Esztelnek – Árpád-kori templomaikról híresek. /Háromszéki barangolás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

Nem tükrözi a történelmi valóságot az egykori neves csombordi mezőgazdasági szakközépiskola szóló román nyelvű A fost odata o scoala Liceul Alexandru Borza című kiadvány, amely azt sugallja, hogy az iskola eredetétől fogva román tanintézmény volt. Az 1996-ban megjelent Volt egyszer egy iskola című magyar nyelvű kiadvány hűen mutatja be az iskola történetét alapításától egészen 1995-ig, benne a volt tanulók és tanárok vallottak a csombordi szellemiségről. 1935-ben alakult meg, mint téli mezőgazdasági iskola, amely a református egyház igazgatása alá tartozott, és az akkori főgondnok Dr. Szász Pál ügyelte fel a működését. A román nyelvű kiadványban olyan tanárok írásai szerepelnek, akiket a volt csombordi magyar tanárok nem is ismernek. A román könyvet Fülöp Istvánnak nem mutatták meg, és nem egyeztettek vele, csak a kész kötetet kapta kézhez. Az iskolát kezdetétől fogva Alexandru Borzanak nevezi a kiadvány, ez hamísítás, mivel a tanintézmény csak 1994-től viseli ezt a nevet, mi több, a neves román botanikusnak semmi köze nem volt a csombordi iskolához. A román kiadvány a neves magyar tanárokat nem említi, így Veress Istvánt sem, aki két évi igazgatói tevékenysége után a kolozsvári Agrártudományi Egyetem professzora lett. Csak névleg szerepel a román nyelvű kiadványban Mezei Sándor aki 33 évig igazgatta az iskolát. Szász Józsefet, aki 400 szőlőfajtából álló fajgyűjteményt létesített, a könyv meg sem említi. A csombordi iskolaközpontban 1963-ig csak magyar nyelven folyt a tanítás. /Szakács Bálint: Volt egyszer egy iskola. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

Az RMDSZ Brassó megyei szervezete idén is a hagyományos módon emlékezik meg az 1848-as szabadságharcról március 15-én. Az ünnepi előadásra a Redut Kulturális Központban lesz, az RMDSZ Brassó megyei szervezete és az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében. Az est díszmeghívottjai a Maros Művészegyüttes, valamint Kátai Zoltán magyarországi énekmondó. Fellép a Brassói Magyar Dalárda, továbbá a 15-ös Általános Iskola diákjai és az Áprily Lajos Főgimnázium kórusa. /Március 15. = Brassói Lapok /Brassó), márc. 6./

A Bölöni Domokos által vezetett Súrlott Grádics irodalmi kör tagjai március 4-én Erdőszentgyörgyre látogattak. Nagy Pál magyar írók úti élményeit kötetbe gyűjtő, Megyünk és örülünk Erdélynek című antológiájából olvasott fel egy részletet, majd Csifó János és Nagy Miklós Kund 1985 előtti rádióriporteri, vidám történetekkel szórakoztatta a közönséget. Székely-Benczédi Endre Bölöni Domokos Széles utcán jár a bánat című legújabb kötete ürügyén született költeményét olvasta fel. Sebestyén Péter Kihívás és szolgálat című kötetéről beszélt. Ráduly János felidézte erdőszentgyörgyi hét évét. /Nagy Székely Ildikó: Erdőszentgyörgyi felhősúroló. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

Kolozsváron a Bretter Kör találkozóján Láng Orsolya verseit mutatták be. Bréda Ferenc ígéretes tehetségnek nevezte a szerzőt, véleménye szerint nagy irodalmi karrier áll előtte. /Varga Melinda: Ígéretes tehetség a Bretter körön. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Székelyudvarhelyen még megtekinthető a Kápolna a Kárpátokban kiállítás, amely részben a Tündérkert című Orth-album eredeti anyagát tartalmazza, valamint néhány rézkarcot, grafikát is. Orth István, a Lucian Blaga Egyetem művésze elmondta, grafikai megbízásai is vannak. A művész sok utat bejárt. Skandináviától Szicíliáig, Spanyolországon át Izraelig. „Teológiai és művelődéstörténeti útjaim nagyrészt meghíváshoz köthetők. Például Kaliforniában a Millennium évében, délelőtt istentiszteleti szolgálatot, délután kiállításmegnyitást tartottunk. Voltak testvértelepülési, gyülekezeti kapcsolatokat megpecsételő, erősítő meghívások is” – mondta. /Molnár Melinda: Látogatható Orth István tündérkertje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 6./

A romániai össztermék (GDP) több mint négyszeresére nőtt az 1996-os szinthez képest, ugyanakkor tavaly év végén az egy főre jutó GDP továbbra is mélyen az Európai Unió átlaga alatt maradt. A román gazdaság tavaly 6 százalékkal nőtt. Az össztermék tavaly 404,709 milliárd lej volt, ez a tavalyi átlagárfolyamon 121,3 milliárd eurónak felelt volna meg. 1996-ban a GDP csak 28,2 milliárd euró volt. Ennek az ütemnek megfelelően nőtt a nettó átlagfizetés is, amely az 1996-ban regisztrált 83 euróról tavaly 313 eurónak megfelelő összegre emelkedett. Ugyanakkor az egy főre jutó GDP Romániában csak 5720 euró, az EU-átlag pedig eléri a 25 ezer eurót. A gazdaság szerkezete viszont alaposan átalakult az elmúlt bő évtizedben, ugyanis csökkent a mezőgazdaság és az ipar jelentősége, és teret nyert az építőipar és a szolgáltatás. /Négyszer nagyobb a GDP, mint 1996-ban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Elfogadta a kormány a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó határozatot. Ennek értelmében az átvilágító bizottság a rendelkezésére álló dokumentumok ismeretében csak megállapíthatja, hogy az illető tagja volt vagy együttműködött-e az egykori Szekuritátéval, de az igazságszolgáltatás feladata ítéletet hozni ezekben az ügyekben. Marius Oprea, a kormányfő tanácsosa szerint az átvilágító bizottságnak az elmúlt években elfogadott döntései továbbra is érvényesek. /Csak „véleményezhet” a CNSAS. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./