Az Érmellék sok szép hagyománya címmel megjelent Tordai József Jenő tasnádi tanító kétkötetes segédfüzete pedagógusoknak. Az első kötetben a húsvét vallásos jellegét, a húsvéttal kapcsolatos magyar népszokásokat és ezen belül az érmelléki, Nagykároly és Tasnád környéki húsvéti mutatja be. Ezenkívül 100 érmelléki locsolóverset és egy képmellékletet tartalmaz a kiadvány. A második kötetben az érmelléki hagyományokat és egyes napokhoz kötődő hiedelmeket sorolja a szerző. Vannak benne születésnapi, névnapi, karácsonyi, újévi köszöntők, lakodalmi szokások, csujogtatók és temetkezési szokások, de fejfafaragások is. Az 1956–ban Krasznadobrán született szerző jelen munkája hasznos mind tanulóknak, mind pedagógusoknak. /Kovács Albert: Kétkötetes segédfüzet – nemcsak tanítók számára. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 29./

Több mint kilencven költő verse szerepel a Mária-költészetünk /Ady Endre Társaság, Szatmárnémeti/ című kötetben, amelyet a héten mutattak be Szatmárnémetiben. A verseket Simpf János szerkesztette kötetbe. Simpf János pap-költő 1951-ben született a Szatmár megyei Józsefházán. Korábban két verseskötete jelent meg, néhány alkotása pedig a válogatásban is szerepel. Paptársa és barátja, Heinrich József plébános szerint az 1975-ben készült Mária-költészetünk – amelyet akkor a Gyulafehérvári Római Katolikus Papnevelő Intézetben nyomtattak ki háromszáz példányban – csak úgy tudott megmenekülni a Szekuritátétól, hogy kiegészítő tananyaggá tették a főiskolán. A szerző maga is a papnevelő intézet tanára volt egészen 1988-ben bekövetkezett haláláig. /Babos Krisztina: Mária-versek gyűjteménye. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./

A Kutató Diákokért Országos Szövetség, az Erdélyi Unitárius Egyház és a János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében 2007. november 30. és december 2. között került sor a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciájára (TUDEK) Kolozsváron. A rendezvény hatodik kiírására Erdély 20 gimnáziumából érkeztek középiskolás diákok. Nyolc szekcióban zajlott a konferencia, a 140 diák 88 dolgozatot mutatott be. Végül a díjkiosztó gálán elsőként a zsűri által kiemelt három mintadolgozatot mutatták be: a gyergyószentmiklósi Kolcsár Levente Péter a Salamon Ernő Gimnáziumból, a kézdivásárhelyi Ördög Ildikó Andrea és Borcsa Imola a Nagy Mózes Gimnáziumból, valamint a marosvásárhelyi Fekete Albert Zsombor a Bolyai Farkas Gimnáziumból. Cseke Péter egyetemi tanár, a Korunk szerkesztője bemutatta az általa szerkesztett folyóiratot, majd Szekeres Péter, a Kutató Diákok Országos Szövetségének alelnöke értékelte a rendezvényt. A díjazottak a konferencia történetében először a Románia Nevelésügyi, Kutatási és Ifjúsági Minisztériuma által kiállított hivatalos oklevelet kaptak, amely alapján remélhetőleg a közeljövőben a TUDEK-en elért eredményeket az egyetemek figyelembe veszik a felvételi kritériumrendszerében. /Vörös Alpár: Az erdélyi tudományosság jövője. = Művelődés (Kolozsvár), február/

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára kijelentette: értesülései szerint március 15-én, a világ magyarságának ünnepén Magyarország, az RMDSZ és a többi „terrorista” szervezet – a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyarok Nemzeti Tanácsa, a Magyar Polgári Párt – ki akarják kiáltani a Független Székely Köztársaságot, amelynek külön elnöke, parlamentje, kormánya, hadserege, rendőrsége és zászlaja lesz, a magyar nyelv pedig hivatalos nyelvvé válik. A „független köztársaság” a koszovói minta alapján szerveződne, és Hargita, Kovászna és Maros megyét foglalná magába. A szenátor szerint több erdélyi városban fegyver-, lőszer- és robbanóanyag-tartalékokat halmoztak fel, s a magyarok csak egy jelre várnak, hogy kirobbanthassák az etnikai konfliktust. Ezért javasolta Funar, hogy el kell fogadni a PRM által benyújtott törvénytervezetet, amely visszatelepítené Székelyföldre az onnan elűzött románokat, és törvényen kívül helyezné az RMDSZ-t. /Funar: Március 15-én kikiáltják a Független Székely Köztársaságot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

A minap öt magyar parlamenti párt határozati javaslatot nyújtott be, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) váljék az Országgyűlés állandó bizottságává, mely parlamenti ciklusokon átívelve működik. A Fórum 2004 szeptemberében jött létre, résztvevői a Kárpát-medencei államok országos, tartományi vagy megyei szintű választott képviselői, s az Országgyűlés minden frakciója három képviselőt, az Európai Parlament frakciónként egy-egy képviselőt küld a testületbe. Öt magyar parlamenti párt együttesen és egységesen fellépése a jelenlegi magyar belpolitikai helyzetben ritkán előforduló jelenség. A fórum tulajdonképpen a magyar kormány által szétvert Máért pótléka kíván lenni, nem ér fel a Máértig, mert abban nem csak a választottak vettek részt, hanem civil szervezetek, egyházi képviselők is. A mostani fórum a mindenkori politikai pártok érdekeit jeleníti meg a magyar–magyar kapcsolatokban is. /Sylvester Lajos: Magyar–magyar kapcsolatok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

Catalin Marian Predoiu párton kívüli ügyvéd az új igazságügyi miniszter, február 29-én letette az esküt. Az igazságügyi tárca már tavaly december elején megürült Tudor Chiuariu lemondása következtében. A kormányfő több személyt is javasolt saját pártjából a tisztség betöltésére, de Traian Basescu államfő nem értett egyet kinevezésükkel. /Ferencz Csaba: Letette az esküt az új igazságügyi miniszter. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

Búza Gábor, az Arad megyei önkormányzat alelnöke elutasította Duka Attila tanácsos módosító indítványát, hogy az Aradi Magyar Napokra szánt 30 ezer lejes támogatásból vegyenek el 15 ezret a román nemzeti ünnep számára. Búza azzal vágott vissza Dukának, hogy miért pont a magyaroktól kell elvenni a 15 ezer lejt, miközben az önkormányzat által finanszírozott 47 program közül csak ez az egy magyar vonatkozású. S ha figyelembe vesszük a magyarság részarányát a megyében, akkor nem nevezhető túlzásnak a 30 ezer lej. „Szégyen, tanácsos úr!”– zárta be mondókáját Búza. Dukán kívül senki nem akarta elvenni az aradi magyarságnak szánt pénz felét. /Irházi János: Duka felezte volna az aradi magyarok pénzét. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

A Csíki Területi RMDSZ Területi Küldöttek Tanácsa (TKT) február 28-i ülésén meghallgatta Borboly Csaba területi elnök politikai tájékoztatóját és Kelemen Hunor parlamenti képviselő beszámolóját az országos politikai helyzetről. A titkos szavazás eredményeként a csíki területi szervezet részéről Borboly Csaba a megyei tanács elnökjelöltje. /Megyei tanácselnöki tisztség. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

Február 28-án tartotta alakuló ülését a Magyar Polgári Párt gyergyószentmiklósi szervezete. A több mint 80 regisztrált tag közül hatvanegyen voltak jelen, ők döntöttek titkos szavazással a helyi szervezet vezetőiről. Vadász-Szatmári István lett az elnök, Mezei János az alelnök. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke közölte, nem látja, hogy kiegyezés születhetne valaha is az RMDSZ és MPP között, viszont olyan kérdésekben, mikor nem a verseny, hanem az összefogás segíti a magyarságot, lehet megegyezés. /Balázs Katalin: „Ideje jobbra váltani”. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi Szakosztályának idei első előadásán Vizi E. Szilveszter akadémikus egy korábbi, a Mindentudás Egyeteme keretében elhangzott előadását tekintették meg az érdeklődők. A témáról a műsor végén dr. Molnár Géza, dr. Bódizs György és dr. Uray Zoltán kolozsvári orvosok beszéltek. /Barazsuly Emil: Érdekes előadás az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Február 28-án Marosvásárhelyen a Polgármesteri Hivatalban elmaradt az a találkozó, amelyre az Országos Diszkriminációellenes Tanács képviselői hívták meg Kirsch Attilát, az ötödik Bolyais Világtalálkozót szervező Öregdiákok Baráti Körének vezetőjét, valamint a Nagy-Románia Párt megyei szervezetét képviselő Amza Constantint és a sajtót. A megbékélést célzó megbeszélés célja az lett volna, hogy megvitassák a román sajtóban megfogalmazott kifogásokat, melyek szerint a múlt nyáron tartott világtalálkozóra csak a magyar diákok kaptak meghívást. A helybeliek megjelentek, az Országos Diszkriminációellenes Tanács képviselői anyagi okokra hivatkozva nem jöttek el Marosvásárhelyre. A Diszkriminációellenes Tanács képviselői szerint nem volt feljelentés, ők maguk bukkantak rá a Cuvantul Liberben című lapban közölt írásra, amely azt kifogásolta, hogy a román tanárokat és diákokat nem hívták meg a rendezvényre. A világtalálkozót a magyar sajtó mellett a román nyelvű sajtóban is népszerűsítették, továbbá az iskola kapui nyitva álltak bárki előtt. Érdekes, hogy ha a Diszkriminációellenes Tanács ilyen alaposan követi a Cuvantul Liber hasábjain megjelent cikkeket, de a lapban a magyarságot sértő írásokat figyelmen kívül hagyja. /(bodolai): Egyoldalú figyelem? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

A köpecbányai Sebestyén Dénes a szerkesztőségbe látogatott, hogy a településen tapasztalható lopásokról meséljen. Köpecbányáról mindennaposnak számítanak a romák által elkövetett lopások, nincs biztonságban senki, ráadásul a hatóságok sem tudnak, mit kezdeni a helyzettel. Egy másik lakos elpanaszolta, a kerítése tűnt el. Feljelentést tett, de semmi sem történt. Kérték a megyei rendőrséget, hogy biztosítsanak állandó szolgálatot a településen, választ azonban nem kaptak. A kétszáz-kétszázötven lelkes Köpecbányán körülbelül negyven-ötven roma él. A legnagyobb probléma egyébként a munkahely hiánya. /Farcádi Botond: Lopásokra panaszkodnak Köpecbányán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

A kötelező vallásoktatásról tárgyalt február 29-én a tanügyminiszter a romániai felekezetek vezetőivel. Constantin Stoica, az ortodox egyház szóvivője a tanácskozás után azt nyilatkozta: elképzelhető, hogy a megvitatásra váró tanügyi törvénytervezet tartalmazza azt a kitételt, miszerint az elemi- és a középiskolában kötelező a vallásoktatás, a 16. életévüket betöltött iskolások pedig maguk dönthetik el, hogy igényt tartanak-e erre, vagy sem. /Tanácskozás a kötelező vallásoktatásról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Sok ember számára riasztó jelenség, amikor találkozik a Jézust szolgálók mellett egy másik képződménnyel, amelyik „a hatalmasság megtestesítője előtt hódoló alattvalók serege: azoké, akik inkább egymásból, mintsem egymásért élnek. ” Balogh Béla református lelkészként „az uniformizálási kísérletek elleni tiltakozás eszközeként” visszautasította a református vallásórák megtartását. /Balogh Béla: Nem csak gondolatok az egyházias iskolákról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Előzmény: Balogh Béla nem fogadta el az egyházkerületi határozatot, amely fegyelmivel áthelyezésre ítélte, és továbbra is Kolozsváron, a parókián lakik. Több alkalommal írt Tőkés László püspök ellen cikkeket. /Balogh Béla, Kolozsvár: Alsókar és Felsőkar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2004. máj. 27./

Fülöp Géza írt nyílt levelet Nagy Károlyhoz, egykori osztálytársához, megkérdezve, miért tartja bűnnek, hogy annak idején tanítói igyekeztek őt „megtéríteni”? Hiszen Nagy Károly is ezt tette: tanárként ateistává akarta nevelni tanítványait. Miért csak a vallásos szellemben nevelt gyermekeket félti? Egy ateistát sohasem gyötörhetnek kétségek? Fülöp Géza leszögezte, „semleges” nevelés nincs. Az ateista nevelés világnézetileg éppen olyan „elkötelezett”, mint a vallásos nevelés. /Fülöp Géza, Marosvásárhely: Kedves Karcsi! Levélféle Nagy Károlyhoz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Előzmény: Előzmény: Nagy Károly: Jogos aggodalmak! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Nagy Károly előre látta, hogy majd felhánytorgatják az 50 évvel ezelőtti tényleges vagy vélt hibáit, vétkeit. Elismeri, 1947-től 1959-ig, tehát az egyetemek erőszakos egyesítéséig meggyőződésből volt párttag ennek minden velejárójával együtt. Nagy Károly leszögezte: magyar nyelvű világi líceumok csak egyházi tulajdonban levő épületekben létezhetnek tovább. Ha tovább folyik a kiszorítósdi, akkor az egyházak fogják megszünteti az anyanyelvű világi oktatást és ezzel együtt a szabad iskolaválasztás lehetőségét. A kötelező vallásoktatást nem fogadja el. /Nagy Károly: A replika jogán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Értékfelmutatás, érdekképviselet, közösségépítés – e három fogalom köré szerveződik az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének tevékenysége. Február 23-án, Nyárádszeredában a nyolc tagszervezet közül hat (köztük a kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület) képviseltette magát a közgyűlésen, az éves beszámolójukat Csíki Sándor, a szövetség elnöke tartotta. Szorosabbra fűzték kapcsolatukat a MIT és az EMI ifjúsági szervezetekkel, valamint az Áldás, népesség mozgalommal, közösen léptek fel a MAKOSZ-szal a 18. életévüket betöltött diákok gyermekpénzének érdekében. Következetesen kiállnak a főállású anyaság bevezetése mellett. /Müller Katalin: Család-szervezetek találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

A 80 éves Benkő Samu egy életen át végezte nemzeti kultúránk történéseinek feltárását. Műveiben közölt adatok a jövőbeli kutatók részére nélkülözhetetlen forrásanyagok lesznek. Benkő Samu /sz. Lőrincfalva, 1928. febr. 25./ 1953 óta volt a Román Akadémia kolozsvári Történettudományi Intézetének kutatója. Könyveiben és tanulmányaiban művelődéstörténeti kutatásainak eredményeit közölte. Ilyen könyvei: Bolyai János vallomásai (1968), Sorsformáló értelem (1971), a nyárádmenti szülőföldi barangolásai révén megírt Murokország (1972), A helyzettudat változásai (1977), Apa és fiú (1978), Haladás és megmaradás (1979), Őrszavak (1984). Németh László, aki 1960-ban a két Bolyairól drámát írt, később azt nyilatkozta, hogyha annak idején már ismerhette volna Benkő Samu 1968-ban megjelent Bolyai János vallomásai című munkáját is, akkor színművét másképpen írja meg. Benkő Samu szerkesztésében több kiemelkedő személyiség írása látott napvilágot. Ezek között van: Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában (1966), Kemény Zsigmond naplója (1966), Bolyai-levelek (1975), II. Rákóczi Ferenc: Fejezetek a Vallomásokból (1976), Bolyai János marosvásárhelyi kéziratai I. (2003). Mindemellett éveken át volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. /Weszely Tibor: Benkő Samu 80 éves. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

A kolozsvári Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium fölelevenítette a katolikus eredethez való kötődését, az immár hagyománnyá vált nyakkendő-átadási ünnepség keretében. Ezúttal az iskola legújabb tagjai átvehették a piarista jelvénnyel díszített, a történelmi scholát fémjelző iskolanyakkendőt. Változatos műsor keretében mutatkozott be az iskola. Elsőként az iskola kórusa lépett fel Majó Julianna karnagy vezetésével, ezt szavalat követte. Schuller Hajnal igazgatónő beszédében kiemelte a jezsuita, majd piarista eszmény fontosságát. /Puskás Annamária, XII. osztály: Ünnepélyes nyakkendőátadás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Húsz évre köt szerződést Csíkszereda a Szent Kereszt-plébániával a Márton Áron Gimnáziumnak és a Segítő Mária Gimnáziumnak helyet adó épület haszonbérletéről. Az egyezség szerint az önkormányzat a következő években több millió euró értékű felújításokat végez az épületen. Évi több mint 700 ezer lejt fizet a város az épület tulajdonosának, a katolikus egyháznak – döntött a tanács a szerződéstervezetről. A húsz évre szóló koncessziós szerződés szerint a tulajdonos lemond a pénzátulásokról, a bérlő viszont vállalja, hogy a bérleti időszak első öt évében teljes egészében felújítja az épületet. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója elmondta, sikerült megnyugtató módon rendezni a két iskola helyzetét. /Szüszer-Nagy Róbert: Tanácsülés Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

Színészbált rendeznek március 29-én Marosvásárhelyen, jelezte Kövesdy István, a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója. A bál célja megteremteni az alapítvány létrehozásához szükséges anyagi bázist. A társulat jelenleg csak névlegesen önálló. Nincsen sem jogi, sem anyagi függetlenségük, ez nagy problémát jelent. Nem véletlenül választották a Székely Színház Alapítvány nevet. A régi Székely Színház halálához nagymértékben hozzájárult az, hogy ráépült egy másik, a román társulat. A színház két tagozatát sem sikerült szétválasztani. Eddig két önállósulási törekvés volt, 1991-ben, illetve 1996-ban, amikor Kovács András Ferenc igazgatósága alatt felvették a Tompa Miklós Társulat nevet. Mindenkinek meg kell értenie: „mások a célok, más a kultúránk, az ízlésvilágunk, a világnézetünk”, hangsúlyozta Kövesdy. /Nagy Botond: Színészbál a leendő Székely Színházért. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

Marosvásárhelyen 1991-ben alakult meg a Magányosok Klubja Lestyán Ferenc plébános áldásával, 90 alapító taggal. Egy célom volt: az egyedül, magányosan élő, és az ebből fakadó lelki problémákkal küzdő embereket összegyűjtsem – mondta Kopacz Imola pszichológus, a klub alapító elnöke. Sikerként könyvelhetik el, hogy sokrétű kapcsolatrendszert alakítottak ki több alapítvánnyal, egyesülettel, együttműködnek a Hit és Fénnyel, az Ügyes Kezekkel, a rákos gyerekeket és szüleiket tömörítő szervezettel, a Máltai Segélyszolgálattal is. /Mezey Sarolta: Tizenhét éve alakult a Magányosok Klubja. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

Vásárol-e még az átlagember szépirodalmat, szakkönyvet, s ha igen, hol, mennyit költ évente betűre? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a riportban. Amikor 1991-ben megnyitották Aradon a Tulipán könyvesboltot, az emberek sorban álltak, emlékezett vissza Ujj János. A rendszerváltást követően a magyarság ki volt éhezve a könyvekre. A hatalmas infláció mindent megváltoztatott. Az aradi Tulipán tapasztalata szerint egy, a középgenerációból, idősebbekből álló törzsvásárlói kör mindig megmaradt. A ponyvairodalom hatására a sláger most Danielle Steel, Harry Potter vagy a magyar Leslie L. Lawrence, de rendszeres vásárlói vannak a szerelmes füzeteknek, sorozatoknak is. A diákok szinte kizárólag a kötelező házi olvasmányokért jönnek. Nyáron, amikor hazajönnek látogatóba az elszármazott aradiak, akkor mindent megvesznek, ami a várossal kapcsolatos. A Tulipánon kívül Aradon magyar könyv csak a Jelen Ház boltjában és a Selgros hipermarketben kapható. Az Arad Megyei Könyvtár minden évben kap keretet magyar könyvek vásárlására. A könyvtárba 2007-ben 6508 olvasó iratkozott be, ebből több mint hét százalék volt magyar. Temesvár legnagyobb könyvesboltja, a Mihai Eminescu mindig forgalmazott magyar könyveket. Ma is van magyar olvasnivaló a boltban, de visszaszorultak a könyvesbolt hátsó részébe. A magyar könyveket a német és az angol nyelvű kötetekkel egy szekrényben tartják. Az egyetlen temesvári magyar könyvesbolt a Mária téri Libris. Kizárólag a magyar könyvek eladásából nem élne meg a bolt. A forgalmunknak mintegy 40%-át jelentik a könyvek, a többi hangkazetta, CD, DVD, de kozmetikumokat és mosószert is árusítanak, tájékoztatott Makkai Zoltán. Az erdélyi magyar szerzők listáját Wass Albert vezeti. A magyar és a külföldi klasszikusokra mindig van igény. Helyi írók, költők, helytörténészek munkái iránt is van érdeklődés. A Temes Megyei Könyvtárban a magyar könyvek iránt az érdeklődés igen csekély. A könyvállomány elavult, zömmel az 1950–1989-es időszakban Romániában kiadott magyar könyvekből áll. 2004-ben a könyvtár vezetősége úgy döntött, hogy a magyar könyvek egy részét átadja Temes megyei magyarlakta településeken működő kölcsönkönyvtáraknak, hátha ott több hasznukat veszik. Csőke Ildikó, a Temes Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének könyvtárosa arról számolt be, hogy nagy mennyiségű, 1800–1950 között kiadott régi magyar könyv birtokában vannak. Ezek között számos értékes kötet, könyvritkaság is van. Igen keresettek dr. Borovszky Samu híres monográfiái, elsősorban a Temesvárról, illetve Temes és Torontál vármegyékről szóló kötetek, a régi, 1918 előtt kiadott statisztikai évkönyvek. A Temes Megyei Könyvtárban a régi könyvek és újságok több mint háromnegyed része hozzáférhetetlen, egy rónáci iskolában vannak felhalmozva, dobozokban, egymás hegyén-hátán. Hunyad megyében, Déván kiszorultak a könyvesboltok a város központjából. Néhány cég a külvárosba menekült és kifestő könyveket meg szótárakat árul, a nagyobbak a bevásárlóközpontokban találhatók. Déva esete nem egyedi. Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója szerint a jelenség egész Erdélyre (Romániára) jellemző. Az EMK-nak, a legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak ebben a régióban összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőjük sincs. Az EMK indította be a postai, sőt ma már online könyvrendelést. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. A Hunyad Megyei Könyvtár magyar részlegén 400-450-re tehető évente a magyar olvasók száma – jelezte László Anna könyvtáros. Új, azaz 1990 után kiadott magyar könyv összesen száz darab található a Hunyad Megyei Könyvtár dévai fiókjának állományában. Legutóbb 2005-ben sikerült néhány új kiadású szépirodalmi kötetet, valamint a Magyar Irodalom és Nyelv Nagylexikonát megvásároltatni a könyvtár vezetőségével. A magyar könyvek számát ezenkívül néhány hazai és anyaországi adomány gyarapította. Legalább 500 magyar könyv került az utóbbi egy-két évben a megyei könyvtár polcaira a helybeli idős emberek adományaiból. Fehér megyében, Gyulafehérváron a városközpontban nincs könyvüzlet, fenn a várban is a Humanitas egyedül árválkodik, ajtaján vastag betűk hirdetik, hogy zárva van. Nagyenyeden sem különb a helyzet, egyedül a Tulipán bolt forgalmazott anyanyelvű könyveket, de nem nagy választékban. Akadt két bátor vállalkozó Nagyenyeden, mindketten kollégiumi tanárok, Fodor Katalin és Lőrincz Ildikó, akik két évvel ezelőtt nyitották meg könyvesboltjukat. A vevők kedvük szerint válogathatnak szépirodalmi, egészségügyi, tudományos vagy szakkönyvek között. Az enyedi felnőttek kedvenc írói közé tartoznak Wass Albert, Márai Sándor, Vámos Miklós, de előszeretettel olvassák Reményik verseit is. A megyei és a városi könyvtárakban elenyésző a magyar könyvek száma. /Irházi János, Pataki Zoltán, Gáspár-Barra Réka, Szakács Bálint: Könyvvásárlási szokások. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

A Hargita megyei lapok, tévék és rádiók szerkesztőségeinek képviselői találkozójukon arra keresték a választ, hogy versenyhelyzetben lehetséges-e együttműködés a különböző sajtótermékek között. Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője felvetette azokat a kérdéseket, amelyek a sajtóban dolgozó kollégákat foglalkoztatják: hogyan lehet versenyhelyzetben együttműködni. Azzal, hogy szakmai kérdésekben egyeztetnek, közösen, egymást tájékoztatva lépnek fel. Versenyhelyzetben vagyunk, de nem harci helyzetben, szögezte el Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, a Brassói Lapok főszerkesztője. /Takács Éva: Versenyhelyzetben, de együttműködve. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

A Kolozsvár Társaság szervezésében tartottak Dohnányi Ernő-emlékestet az In memoriam Ernst von Dohnányi hangversennyel. A Kolozsvár Társaság nevében a Budapesten élő zenetudós, Németh G. István tartott előadást a Zeneakadémia stúdiótermében. A hangversenyen Dohnányi több zeneműve hangzott el. /Csákány Csilla: Dohnányi Ernő-emlékest. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Megnyílt az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete (EMME) Székely Géza rendezte tárlata Szárnyalás címmel Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában. /Németh Júlia: Szárnyalás síkban és térben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Sipos László legértékesebb képeiből jó néhány látható a marosvásárhelyi Bernády Ház földszinti kiállítótermeiben. A felvinci magányában élő Sipos László grafikai lapjai és könyvillusztrációi révén elismert alkotó. Marosvásárhelyen megnyílt kiállítására néhány nagyméretű grafikát is elhozott. A megnyitón a Sipos-kismonográfia tanulmányírója, Józsa István beszélt a művészről. /N. M. K. : Ahogy a csoda felépül. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

Kemény József gróf és történész a 19. század első felében készített több hamisítványt, többek között Udvarhelyszék két Oláhfalujának 1301-es létét igazolandó. E két ,,oklevél” hatására keletkezett egy mítosz, mely román akadémiai körökben még ma is tartja magát, hogy Székelyföldön egykor komolyan szervezett román kenézségek léteztek. Erre ugyan csupán a két említett hamis oklevél a bizonyíték, melyek valótlan voltát román történészek is bebizonyították, mégis: jól hangzó mítosz. A történész feladata az, hogy lerántsa a leplet a hamisítványokról – ezt tette Hermann Gusztáv Mihály történész Az eltérített múlt című, több tanulmányt tartalmazó legújabb kötetében. Ellenkező hatásra törekvő hamisítványok is láttak napvilágot, ilyen a Csíki Székely Krónika például, mellyel szintúgy foglalkozik Hermann Gusztáv. Ez utóbbi számtalan irodalmi mű alapjául szolgált, többek között Jókai Bálványosvárának is, s ez az első ,,forrás”, melyben feltűnik a rabonbán kifejezés. /Váry O. Péter: Mítoszok és valóság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

A marosvásárhelyi Mustármag megújulás-szolgálat énekegyüttese tavaszi körútra indul a Te Deum rockoratóriummal. Fellépnek több helyen március és május között. /Gyergyóalfalu. Rockoratórium: a Mustármag együttes tavaszi szolgálata. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 2./

Az RMDSZ hétvégi tanácskozásán áttekintették a 2008-as választásokra való felkészülés kérdéseit. Markó Béla szövetségi elnök szerint jól haladnak az előkészületek a helyhatósági választásokra, a legtöbb területi szervezetben megtörtént vagy a napokban kerül sor a helyi választottak tevékenységét értékelő mérlegvonó gyűlésekre, majd ezt követi a jelöltek kiválasztása. Az RMDSZ célja, hogy elérje vagy meghaladja a 2004-es eredményeket, akkor a szövetség több mint 190 polgármesteri és több mint 2000 helyi és megyei tanácsosi helyet szerzett – olvasható az RMDSZ-tájékoztatóban. Kelemen Hunor ügyvezető elnök közölte, a kampány során nagy hangsúlyt fektetnek a nagyvárosokra: különösen azokra, ahol eddig is RMDSZ-es polgármester volt, de azokra a városokra is, amelyeket vissza kell szerezni, mint például Marosvásárhely és Székelyudvarhely. /Választási előkészületekről a TEKT-en. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./