Hunyad megyében közel 100 templom építésére, rendbehozatalára adott pénzt a tanács. Kizárólag az ortodox templomokat támogattak. 2005 óta jóformán egy lejt sem juttatnak a történelmi magyar egyházaknak. /Gáspár Barra Réka: Pénzt csak az ortodoxok kapnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./

Akkor tudjuk igazán megérteni a kommunizmussal összefüggő pusztítást és gyászolni áldozatait, ha az eseményeket számunkra közelebbi személyes és történeti összefüggésekbe helyezzük ― mondta Sólyom László köztársasági elnök. A kommunizmus áldozatainak számát a világon százmillióra becsülik. Bár minden ember életének kioltása súlyos tragédia és az égbe kiált, önmagában a számokból csak a bűn súlyosságát érezhetjük ― fogalmazott az államfő a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Rámutatott: Magyarországon hivatalosan csak az életüktől és szabadságuktól megfosztottakat tekintik a kommunista rendszer áldozatainak, de felmérhetetlen azok száma, akiket nem börtönöztek be, nem vették el vagyonukat, de tönkrement, megnyomorodott az életük. Sólyom László utalt rá, hogy Magyarországon a kommunizmus emléknapja nem kivégzéshez, nem tömeges erőszakhoz, hanem Kovács Béla (1908―1959) kisgazda pártfőtitkár, országgyűlési képviselő 1947. február 25-i elhurcolásához és huszonöt évi kényszermunkára ítéléséhez kötődik, mellyel egyértelművé vált, a Magyar Kommunista Párt minden eszközt fel fog használni a hatalom megszerzésére.,,Kovács Béla ügyével tűnt el a tisztesség a háború utáni magyar politikai életből. Sorsa előrevetítette a kommunista rendszer későbbi módszereit: az összehangolt támadásokat a sajtóban, az előre megírt koncepciós pert, a törvénytelen bűnözést” ― mondta a köztársasági elnök. /Sólyom László a kommunizmus pusztításairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./

Február 26-án tölti be 99. életévét Anavi Ádám költő, író, színpadi szerző, a temesvári irodalmi élet doyenje. 1909. február 26-án született Tordán, Frucht Ferencként anyakönyvezték, még szülővárosában vette fel a Pry Job szerzői nevet, később Ivan Anaviként jegyezte írásait, de Anavi Ádám néven vált igazán ismertté. /Pataky Lehel Zsolt: Anavi Ádám holnap 99 éves. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./

Január 22-én, a magyar kultúra napján adták át a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetéseket. A díjazottak között olyan neves személyiségek voltak, mint Makovecz Imre építész, Mága Zoltán hegedűművész, a kolozsvári gyökerekkel rendelkező, Budapesten élő dr. Aniszi Kálmán esszéíró, publicista. Nagy Ferenc karnagy, zenetanár, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség alapítója és elnöke is részesült a kitüntetésben. Nagy Ferenc "lehetetlen" feladatra vállalkozott: hogy összefogja a Kárpát-medence magyar dalosait. Életműve a Kórusszövetség. Nem leányálom kéthetenként vagy havonta útra kelni, kórusokat látogatni, összetartani, biztatni, nevelni – s mindezt hét országban: Románia és Magyarország mellett Szlovákiában, Szlovéniában, Ukrajnában, a Vajdaságban, Horvátországban. /Bölöni Domokos: Nagy Ferenc is a magyar kultúra lovagja. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

Február 23-án volt a Rémségek kicsiny boltjának premierje Temesváron, a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. Inkább groteszk vígjáték, semmint rémtörténet. A két főszereplő – Balázs Attila és Tar Mónika, a magyarországi rendező Vas-Zoltán Iván, a koreográfus Pataky Klára. /Pataky Lehel Zsolt: Nem kergetnek rémületbe. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./

Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes nagy sikert aratott Budapesten, a Művészetek Palotájában léptek fel a Góbé virtus című előadással. Farsangi mulatozást, mókázást ígértek a szórólapon. Megalakulásuk óta, több mint ezer előadással a hátuk mögött érkeztek a vendégek a fővárosba. Székelyföldön kivételes rangot vívott ki magának az együttes. Amellett, hogy a legeldugottabb falvakba is elviszik műsoraikat, olyan, a népi hagyomány továbbélését szolgáló nemes kezdeményezéseknek is élére állnak, mint a Mezőségi Szórványmagyarok Vicei Találkozója, vagy az Erdélyi Prímások Találkozója. A mostani budapesti előadás ősbemutatónak is tekinthető, mivel a Góbé virtus korábbi változatát a Művészetek Palotájának kérésére az együttes kibővítette. A koreográfia két művész, Orza Calin és Gábos Endre nevét dicséri. „Nyissátok meg szíveteknek minden ablakát, és eresszétek be oda a napfényt" – idézi az együttes honlapjának első oldala Wass Albertet. /Csermák Zoltán: Góbé virtus a Művészetek Palotájában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

Az idei mozgalmas évadról a Nagyvárad Táncegyüttes vezetője, Miklós János számolt be. A Nagyvárad Táncegyüttes legutóbbi előadása a Hajdú-Bihar megyei Bihar Táncegyüttessel közösen bemutatott Eltáncolt cipők című táncos mesejáték. Színpadra állításához – akárcsak A só útja, a Boszorkánytánc, a Városi komédia és a Rendes feltámadás esetében – pályázat útján szereztek pénzt. Az Eltáncolt cipők létrehozásához szükséges összeget eurorégiós pályázaton nyerték el, és ugyanennek a pályázatnak köszönhetően létrehoznak egy weboldalt, amely a határ két oldalán elterülő Biharország népművészeti adatbázisa lesz. Hat évvel ezelőtt, 2002 februárjában a Nagyváradi Állami Filharmónia keretében működő Crisana Népi Együttesnél négy állást hirdettek meg magyar táncosoknak. Ezzel kezdődött a Nagyvárad Táncegyüttes története. „A megyei tanács kezdeményezte, hogy magyar táncosoknak is hozzanak létre állásokat a román táncegyüttesnél. Jelenleg nyolc táncospáruk, hat zenészük és négy szólistájuk van. A Nagyvárad Táncegyüttes nevet 2005 eleje óta viselik, akkor lettek önállóak. Repertoárjukon kalotaszegi, szatmári, mezőségi, felcsíki, gyimesi, marosmenti és küküllőmenti táncok szerepelnek, a magyar néptáncok mellett román és cigány táncokat is megtanultak. Állandó koreográfusuk, László Csaba mellett Dimény Levente színművész segíti a munkájukat. Előadásaikkal szinte az egész Erdélyt bejárták már Nagykárolytól Segesvárig, Kolozsvártól Barótig, továbbá két budapesti föllépést is maguk mögött tudhatnak. /Fried Noémi Lujza: Biharország táncosai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

Marosvásárhelyen új internetes portál indult, a manna.ro. A magát élményportálként meghatározó portál nem a száraz hírközlést tűzte ki célul, hanem a történéseknek élményekkel gazdagított tálalását. Soós Róbert, a manna.ro főszerkesztője szerint a portál elsősorban a bloggerek kreativitására és megéléseire épít. Vincze Loránt, az új oldalt működtető Scripta Kiadó Rt. vezérigazgatója a manna.ro indulása kapcsán úgy vélte, a közéleti on-line sajtó egyre életképtelenebb, ezért vágtak bele egy teljesen új és egyedi projektbe. A maszol.ro mellett az umsz.manna.ro-n is látogatható lesz ezentúl az Új Magyar Szó online kiadása. A napilap február 25-től megújult honlapján napközben, a folyamatos hírfrissülés mellett, már a másnap megjelenő lap legfontosabb cikkei is olvashatók lesznek. Emellett hamarosan megújul a Scripta Kiadó harmadik kiadványa, az Erdélyi Riport honlapja is. (ÚMSZ) /M. L. : Kattintható a manna. ro. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Hamisításnak minősítik az egykori neves csombordi agrárlíceumról szóló magyar nyelvű iskolamonográfia szerzői azt a nemrégiben megjelent román nyelvű kiadványt, amely kilencven százalékban az eredeti fordítása. A magyar nyelvű kötet 1996-ban jelent meg Volt egyszer egy iskola címmel /Csávossy György és Cseke Péter szerkesztette. / Ebben tanárok és volt diákok vallottak egykori iskolájukról. A most megjelent román nyelvű kötetben olyan román tanárok vallanak, akiknek nevét eddig nem hallották. A román könyv „Szász József nevét, aki a 400 fajtából álló fajtagyűjteményt létrehozta, ami a gazdaság lelkét képezte, meg sem említik a tanárok között” – panaszolta Csávossy. Fülöp Istvánt a román könyvben társszerzőjeként tüntették fel, holott semmi köze a hamisításokat tartalmazó kiadványhoz. /Tamás András: Hamisított iskolatörténet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Elfelejtett magyar királyok arcképcsarnoka címmel nyitott tárlatot február 25-én a Kolozsvári Magyar Színház emeleti előcsarnokában a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) és a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete (KOMATE). Azokat a királyainkat szeretnék népszerűsíteni, akikről keveset lehet tudni a történelemkönyvekből. Zsigmond József KMDSZ-elnök szerint céljuk felkelteni a fiatalok érdeklődését, és lerakni az alapjait egy hosszú távú együttműködésnek a Mátyás-kultuszt ápoló Amaryllis Társasággal. Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi tanár is üdvözölte a KOMATE aktív szerepét, arra célozva, hogy az iskolákban egyre inkább háttérbe szorul a történelem oktatása. Bolyai Csaba KOMATE-elnök a 21 „elfelejtett király” portréit sorra véve röviden méltatta azok uralkodásának jelentőségét. /Ö. I. B. : Koronás fők a színházban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

A Nem kell a szemét elnevezésű program keretében a Zöld SzékelyFöld Egyesület és az Egyetemi Zöld Öntevékeny Kör fotópályázatot hirdetett Fények a természetben címmel. A csíkszeredai Sapientia Egyetemen működő Egyetemi Zöld Öntevékeny Kör már több ízben szervezett fotópályázatot és tárlatot. A beérkezett fotókból február 25-én kiállítás nyílt az egyetem előterében. /Környezetvédők fotótárlata. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

A kolozsvári származású, Alvincen élő festő és grafikus, Sipos László alkotásaiból nyílt kiállítás a marosvásárhelyi Bernády-házban. Egyéni tárlattal a művész harminc éve mutatkozott be utoljára Vásárhelyen. A kiállításon grafikák, olajfestmények, pasztellek és installációk tekinthetők meg. Józsa István esztéta, a Pallas Akadémia kiadó gondozásában megjelent Sipos-monográfia szerkesztője az alkotó munkásságának jellegzetesen magyar jegyeiről beszélt a tárlatnyitón. Sipos László leginkább szürrealistaként meghatározható művészete ősmagyar gyökerekből táplálkozik. /Antal Erika: Sipos László tárlata: ősmagyar gyökerek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzos több háromszéki településen bemutatott, Megtartó szülőföld című etnofotó-kiállítása nyílt meg február 23-án a bikfalvi Téglás-panzióban.,,Azt szerettem volna megmutatni, hogy valamiért érdemes itt, a Székelyföldön élni" – fogalmazott a fotós, hozzátéve, hogy negyven felvételén olyan, népszokásokat lehet látni, amelyek maholnap el is tűnhetnek. /Mózes László: Kakas Zoltán fotókiállítása Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./

A kormányfő meghagyta Melescanut ideiglenes igazságügyi miniszternek, nem hívja vissza a védelmi tárca éléről, az államfő pedig felhagyott a vádaskodásokkal. A liberálisok tárgyalnak a szociáldemokratákkal /PSD/. Tariceanu kormányfő nem bírálta a magyar minisztereket, és nem vette rossz néven Markóék Koszovóval kapcsolatos különvéleményét. Emil Boc, a PD-L elnöke kijelentette: a választások után számítanának az RMDSZ partnerségére a kormányalakításban. Ez azt is jelentheti, hogy az államfő többé nem tekinti ellenségnek az RMDSZ-t. A PSD-nek néhány vezető embere tárgyal az RMDSZ vezetőivel. Teljesen választás előtti hangulat ez. Az RMDSZ újra jó helyzetbe került, ismét keresik a kegyeit. Elkezdődött a választási násztánc. /Simon Judit: Násztánc. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Románia nem ismeri el Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét. Ugyanakkor a híd szerepét kívánja betölteni Belgrád, és az EU–NATO tandem között – jelentette ki a balkáni országokban tett látogatása során Adrian Cioroianu román külügyminiszter. Románia el szeretné kerülni, hogy a koszovói események precedenssé váljanak a kisebbségek számára biztosítandó kollektív jogok nemzetközi elismerésének terén. „Románia a nemzeti kisebbségek tagjai számára biztosított egyéni jogokat támogatja” – mutatott rá Cioroianu. /Balogh Levente: Bukarest közvetíteni szeretne. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Nem érintené hátrányosan az RMDSZ-t, ha összevonnák a helyhatósági és a parlamenti választásokat. Ellenkezőleg, inkább előnye származna belőle, ez a megoldás ugyanakkor jelentős költség-megtakarítást is lehetővé tenne – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Elmondta, az RMDSZ kitartana az arányos képviseleti rendszer mellett, de ha a többség erre a lépésre vállalkozna, akkor az RMDSZ is elfogadja azt, amennyiben megfelelő törvényi garancia van arra, hogy a magyarság számarányának megfelelően lesz képviselve a parlamentben. A koszovói kérdés kapcsán Markó Béla elmondta, az elmúlt 17–18 év tapasztalatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy az etnikumközi feszültségek és konfliktusos helyzetek elkerülésének útja az, ha a kisebbségek minden döntéshozó intézményben képviselve vannak. /Markó: Előnyös lenne a választások összevonása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács összehívását kezdeményezte Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.,,Néhány évvel ezelőtt, a szervezet létrehozatalakor abból indultunk ki, hogy sokkal nagyobb az esélyünk a magyar önrendelkezés képviseletére, ha Kárpát-medencei szinten összefogunk. Most ismét kedvező alkalom mutatkozik erre" – fejtette ki Tőkés László. Az alapításkor az RMDSZ nem vállalta a tagságot, lebeszélte erről a Vajdasági Magyar Szövetséget és a Felvidéki Magyar Koalíció Pártját is, most azonban a délvidéki és a felvidéki magyar pártok hajlandóak részt venni és a közös ügyekről egyeztetni a tanácsban. A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanácsot március első felében hívják össze, egyelőre nem tudni, az RMDSZ most hajlandó-e csatlakozni a testülethez. /Farkas Réka: Összeül a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

Szokatlan kijelentést tett Szász Jenő, a megalakulás előtt álló Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke: beleegyezne abba, hogy Székelyföldnek is ugyanannyi autonómiája legyen, mint Krajovának. Az MPP elnöke kifejtette, hogy ő lenne a legboldogabb, ha a krajovaiak is igényelnék a szubszidiaritás elvének alkalmazását, miszerint saját városukban legkönnyebb és leghatékonyabb a problémák megoldása. Az RMDSZ három éve kormányon van, de nem sikerült elfogadtatnia a többi párttal a kisebbségi törvénytervezetet, amely a kulturális autonómiát tartalmazza. Borbély Tamás újságíró szerint Szász Jenő kezdi megérteni: nem a leghatékonyabb, ha csak veri az asztalt, hirtelen ő is a kis lépések politikáját kezdi követni. /Borbély Tamás: Metamorfózis. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

A hírek szerint Traian Basescu hétvégi, Kovászna megyei látogatása alkalmával Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester felajánlotta az államfőnek, hogy a Cotroceni-palotába szegődne kisebbségügyi tanácsadónak, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Krónikának azonban cáfolta, hogy a javaslat „ilyen formában” valóban elhangzott. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) sajtóközleménye szerint Szász azt is megjegyezte: akár a helyhatósági választásokon történő részvételről is lemond a kisebbségügyi tanácsadói tisztség fejében. „Jó döntésnek tartjuk Szász Jenő ajánlkozását. A székelyföldi politikából való kivonulásával az erdélyi magyar összefogás sírásója távozna Cotrocenibe” – olvasható a Miért közleményében. Szász elmondta, az államfővel folytatott beszélgetésen csupán poénnak szánta felajánlkozását. Hozzátette: az nem hangzott el, hogy nem vesz részt a helyhatósági választásokon, ha megkapja a tanácsadói tisztséget. Nem áll szándékában lemondani a helyhatósági választásokon való részvételről. /Gyergyai Csaba: Szász „csak viccelt” Basescuval. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Marosvásárhelyen a magyar történelmi egyházak tárgyalóasztalhoz hívták február 26-án a két magyar politikai alakulat, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi képviselőit. Az MPP marosvásárhelyi szervezetének megalakulása óta ez az első politikai szereplése. A szervezet élére a Maros megyei RMDSZ egykori alelnöke, Kiss István magánvállalkozó került. Az ülésen jelen lévő Szász Jenő MPP-elnök újságírói kérdésre, miszerint Bölöni László végleges visszalépése esetén az MPP hajlandó-e támogatni az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjét, kitérő választ adott. Kifejtette, elsősorban az RMDSZ-szel kész párbeszédet folytatni, amennyiben az RMDSZ nem hajlandó erre, az MPP más pártokkal is köthet megállapodást. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Traian Basescu államfő újabb székelyföldi látogatásakor ügyesen őrizte meg azt az egyensúlyt, mely a koszovói helyzet kapcsán kialakult magyarellenes hangulat, a Székely Nemzeti Tanács tisztújító gyűlése és a közelgő választások felborulhatott volna. Basescu meghallgatta a helyi románság képviselőit, de a magyar vezetőkkel is tárgyalt. Pozitívum, hogy az államfő megismételte, mindent megtesz annak érdekében, hogy a román nyelvet idegen nyelvként oktassák a magyar diákoknak. /Farcádi Botond: Új mítoszok Székelyföldről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

Párbeszéd Nagyváradért címmel fórumsorozatot indít az újjáalakult városi RMDSZ-szervezet, közölte Biró Rozália alpolgármester, a szervezet elnöke. Mint mondta, elsősorban a civil és az üzleti szféra képviselőivel, valamint a már létező vagy a jövőben megalakuló magyar politikai alakulatokkal szeretnének tárgyalóasztalhoz ülni. Ugyanakkor a magyar történelmi egyházakat és a civil szervezeteket is megkeresik. Nagyvárad jövőjéért címmel egy találkozósorozatot is indítanak, melynek keretében a város magyar értelmiségével folytatott beszélgetések révén szeretnének közös jövőképet kialakítani. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Kolozsváron a városi tanács február 26-i ülésén parázs vitát váltott ki az új utcanevek odaítélése. Molnos Lajos városi tanácsos módosító javaslatát – amelyben öt-hat magyar személyiség neve szerepelt – ugyan elvetették, de szó nélkül megszavazták azt, hogy Kolozsváron egy Borháncs-negyedi villasor Kossuth Lajos nevét viselje. A tanácsosok rábólintottak a Hajnal negyedi Sigma Center harmincöt emeletes felhőkarcolójának tervére is, valamint egy további két felhőkarcolót magába foglaló, a Buna Ziua negyedbe tervezett ingatlanprojektre. /Nagy-Hintós Diana: Huszonnégy utcanévről döntött a Kolozsvári Városi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Az új marosvásárhelyi hírportál /manna.ro/ bemutatóján a szerkesztők közölték, eltekintenek sok vidéki esemény közlésétől. Nem tudósítanak a kopjafaavatásról, szoboravatásról, ezt helyesli az ÚMSZ munkatársa, Lokodi Imre, mondván, ha a hatalom nem ad helyet Wass Albertnek, akkor beviszik a templomkertbe, s ha egyáltalán ott sincs helye, akkor elviszik Debrecenbe: „Wass anyaországi masszív hátországa egyesítve van az erdélyi hátországgal”. /Lokodi Imre: Nincs mutogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ A manna-ro kiemelt rovatai között van: Bomlasztó, Bedararáló és Új magyar béka.

A Székelyföld-táblát eltüntető indulat forrása a magyargyűlölet, a Székelyföld autonómiájától való rettegés. A napokban Demeter János Kovászna megyei tanácselnök Bíró Dónát megyei főépítész társaságában Hídvégre, Kökösre és Bikfalvára utazott, hogy Székelyföld déli peremének országútjai mellé a Székelyföld-táblák kihelyezéséhez szükséges magánterületek bérleti szerződéseit a tulajdonosokkal megkösse. Demeter János a Székelyföld-tábla ügyében előbb peres úton próbálta keresni a megoldást. Időközben kiderült, hogy a rendezésnek van más módja is. /Sylvester Lajos: Székelyföld-táblák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

Igyekezniük kellene az önállósodni óhajtó településeknek, mert egyre szigorúbbá válnak a szabályok, és csökken a politikai akarat – fejtette ki Tamás Sándor képviselő. Az elmúlt években hét új háromszéki község született, és bebizonyosodott, előnyös az önállósodás. Tamás Sándorhoz két jelzés érkezett: Kővár és Kézdiszárazpatak elválna Szentlélektől, és a Baróthoz tartozó öt település is önállósodna. Elsőként a helyieknek kell lépniük, meg kell szervezniük a népszavazást. /Farkas Réka: Lépni kell, ha önállósodni akarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

Még alá sem írták az Arad-Pécs közötti testvérvárosi szerződést, az aradi polgármesteri hivatal és az önkormányzat máris hibát vétett. Nem volt elég, hogy minden előkészítő okmány hamarabb született meg Pécsen, az aradiak két hónapos késéssel, februárban szavazták meg a dokumentumot, „Pécs megyei jogú város” helyett annyit írtak, hogy „Pécs városa”. A pécsiek azonnal, írásban kérték a kiigazítást. Ebben a módosított változatban is, az aradiak kitartóan „Pecs”-nek titulálták a magyar várost. /Irházi János: Pécs kiigazítást kért. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

Szilágyi István, a kolozsvári Helikon főszerkesztője a kortárs irodalom helyzetén kívül a dilettantizmusról és a hajdani besúgókról is beszélt. Arra a kérdésre, hogy íróként hisz-e a politikai szerepvállalásban, kifejtette, mindig tagadta, hogy lenne egyáltalán ilyen kötelesség vagy kötelezettség. „Az író, ha tetszik, ha nem, jelen van. ” Úgy érzi, hogy Kolozsváron lennie kell irodalomnak és irodalmi fórumnak, mert ez kétszáz esztendeje evidencia. A régi szerkesztőségben volt néhány igen tehetséges ember, akiket valamilyen formában mestereinek tekintett, például Szabó Gyulát. „A rendszerváltás után indult, az első öt-tíz esztendőben jelentkezett pályatársakkal szemben lehet további elvárásokat megfogalmazni. Ígéretes generáció. A költők nagyobb számban vannak jelen, a prózaírók között ritka a nagy tehetség. Általában Erdélyben sokkal több a vérbeli tehetség, mint a jelentős mű. Nem hiszek a kisebbségi irodalomban: kortárs magyar irodalom van, és ha valami jó, akkor az a nagy testületen belül is megállja a helyét. A dilettantizmusra pedig nincs mentség. ” /Kovásznay Katalin: Az irodalom evidenciái és a besúgók. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Írók és költők szobraival népesítenék be a szatmárnémeti István-téri parkot, melyben jelenleg egyedül áll Petőfi Sándor négy éve leleplezett mellszobra. A Szatmárnémeti Ukránok Egyesülete szeretne szobrot állítani a városban a nagy ukrán költőnek, Tarasz Sevcsenkónak. Theodor Curpas szociáldemokrata párti városi tanácsos határozattervezete szerint a tanács népes szoborpark létrehozását hagyja jóvá. Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester azonban jobbnak látná, ha nem zsúfolnának be minden köztéri alkotást a város régi központjába, és kihasználnák a negyedekben kialakított tereket is. Amikor a Petőfi-szobrot felállították, nem számoltak ilyesmivel, jelentette ki Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár Megyei Tanács kulturális bizottságának elnöke, azt viszont elvárná, hogy a szoborpark kialakításában a Petőfi-szobor legyen a mérce. „Petőfi nagyságához mérhető, Szatmárnémetihez kötődő irodalmi személyiségek kerüljenek oda. /Babos Krisztina: Társaságot kap Petőfi Sándor? = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Február 16-án ötödik alkalommal szervezte meg a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) Bákó megye tanfelügyelőségével közösen a magyar nyelvi tantárgyversenyt. Minden olyan csángó településről, ahol létezik iskolai vagy iskolán kívüli magyar oktatás, három gyermek jött Bákóba. A falvakban korábban megtartott felmérők alapján azok a gyermekek indulhattak a megyei megmérettetésen, akik otthon a legjobbnak bizonyultak. Dolgozataikból néhány szemelvény: „Egy szép napon a fejembe kezdtek jönni a kérdések: miért szeretem én a magyar nyelvet, és hogy miért lehet azt szeretni, miért tűnik nekem a magyar nyelv könnyűnek, és mások nem tudnak kiszólni egy árva szót sem. Én ezekre a kérdésekre és még másokra, amelyek eszembe jutottak, tudtam választ adni. Azért szeretem én a magyar nyelvet, mert a véremben van, és nem lehet egy más nyelvet jobban szeretni, ahogy nem lehet egy más asszonyt szeretni anyád helyett... " (Botezatu Izabella, VIII. osztály, Buda, Klézse község) „A faluban a nyelv nem magyar. Amit beszélünk mi, az csángó nyelv, egy öreg magyar nyelv. A csángó nyelv nem különbözik a magyartól, csak a csángó nyelv régibb... " (Simon Lőrinc, VII. osztály, Lészped) /Fülei Mária tanítónő, Buda, Klézse község: Egy öreg magyar nyelv. Megyei tantárgyverseny magyar nyelvből Bákóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./