Az 1850–1918 közötti nevezetes eseményekről, az első világháborúról, természeti katasztrófákról, a világ országairól készült háromdimenziós fényképeket, valamint aktfotókat állítottak ki a Csíki Székely Múzeumban „A Magyar Nemzeti Múzeum sztereofénykép-tárlata Térbe zárt pillanatok. Epizódok a sztereo-fényképezés történetéből” címmel nyílik február 28-án. A felvételek kék-piros színszűrő szemüvegen keresztül térhatást nyújtanak. „A Magyar Nemzeti Múzeum első kiállítását nyitja meg ezúttal Székelyföldön – emelte ki Gyarmati Zsolt igazgató a kiállítás jelentőségét. A vándorkiállítás következő állomása áprilisban Székelyudvarhely, majd Székelykeresztúron, Kézdivásárhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is bemutatják. /Székely Zita: Mozipótló századeleji képek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

A 140 éve született Veress Endre (1868–1953) történetkutató munkáinak állít emléket a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban szervezett emlékkiállítás. A Veress Endre a román-magyar múlt kutatásának szolgálatában című kiállítás érdekessége, hogy olyan személyiségről emlékezik meg, aki valamikor a könyvtár alkalmazottjaként tevékenykedett. Tamás Kinga tájékoztató könyvtáros felhívta a figyelmet: Veress Endre egyike azon történészeknek, akinek munkásságát egyformán értékelték és elismerték magyar és román kollégái. Veress Endre több kötetet is megjelentett Erdély, Havasalföld és Moldva történelméről, mindkét nyelven. Háromkötetes, román nyelven írt Román-magyar bibliográfiája ma is forrásanyag. /Veress Endre emlékkiállítás nyílt az Egyetemi Könyvtárban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Vadvessző, Gyufa a zsebben, Utánrendelés elődöktől, Madár a fényben – négy kötetcím, amely most az ötödikkel egészül ki: Búcsúrepülés. Ferencz Imre, Hargita Népe munkatársa publicisztikai írásainak legújabb gyűjteményét február 27-én mutatták be. Ferenczes István költő kiemelte, Ferencz Imre azt a fajta újságírást képviseli, amely értékeket hordoz. /Takács Éva: Búcsúrepülés ünnepi keretben. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

Az OTP Bank Romania úgy döntött, hogy az idén leállítja romániai fiókhálózatának bővítését, így remélve stabilizálni a pénzintézet helyzetét ebben az országban, közölte Diósi László vezérigazgató. Az OTP 2004 júliusában vette meg 47,5 millió dollárnak megfelelő összegért az akkor 1 százalékos piaci részesedésű RoBankot, és még akkor szeptemberben 10 millió eurós tőkeemelést is végrehajtott a pénzintézetben, amelynek nevét OTP Bank Romaniára változtatta. Tőkeemelésre azóta többször is sor került, így jelenleg közel 110 millió eurós a jegyzett tőke. A tavalyi eredmény: az OTP Bank Romania vesztesége 2,827 milliárd forint volt, ami 1,5 százalékkal nagyobb az előző évinél, de a jó költséggazdálkodás eredményeként kisebb a tervezettnél. /Nem bővít tovább az OTP Bank Romania. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

A lakosság harmadának nincs vezetékes vize és csatornája – közölte Korodi Attila környezetvédelmi és fenntartható fejlődési miniszter. Hangsúlyozta, jelentős összegeket kell arra fordítani, hogy felszámolják Romániában a lemaradást a többi európai uniós tagállamhoz képest. /Minden harmadik lakosnak nincs vezetékes vize Intézet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

A fellebbezési idő lejárta után hárman emeltek kifogást a Magyar Polgári Párt bejegyzése ellen: az ügyész, a Demokratikus Szolidaritás Pártja, illetve egy bukaresti magánszemély, jelezte Szász Jenő, az MPP elnöke. Mindhárom óvást március 14-én tárgyalják a bukaresti táblabíróságon. /Bágyi Bencze Jakab: Három vétó az MPP ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Megdöbbenéssel vette tudomásul az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán, Demeter János megyeitanács-elnök kijelentését, melyből kiderül, nem készült el Székelyföld fejlesztési stratégiája. Demeter szerint fejlesztési stratégia összeállítása nem a megyei önkormányzat dolga, hanem szakemberek feladata. Gazda Zoltán kijelentette, Demeter János és a megyei tanács vezérkara ezúttal is bebizonyította, a nagyotmondáson túl tartalmi munkát gyakorlatilag nem végzett. /Farkas Réka: Nincs fejlesztési stratégia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./

A román pártok most már nemcsak közös polgármester-jelöltet, de közös tanácsosi listát akarnak állítani Maros megyében. Ezt a Maros megyei szociáldemokraták /PSD/ kezdeményezték, hogy megakadályozzák az RMDSZ sikeres szereplését. Ezzel a céllal hívta össze a PSD a helyi román pártok képviselőit. /Mózes Edith: Ha lúd, legyen kövér! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 29./

Megrovásban részesülhetnek azok a Kolozs megyei szociáldemokrata (PSD) helyi tanácsosok, akik támogatták a Kossuth Lajos utcanevet. Remus Lapusan, a PSD kolozsvári szervezetének elnöke szerint az alakulat felkéri a helyi tanácsot, változtassa meg ezen döntését. Lapusan szerint Kossuth soha nem ismerte el a román nemzetet, sőt az 1848-as forradalom idején bizonyos háborús bűnöket is elkövetett a románság ellen. A PSD felkérte Emil Boc polgármestert, hogy ne teljesítse a tanács döntését, amíg nem javasolnak egy másik utcanevet a leendő Kossuth Lajos utca helyett. /Szociáldemokrata hisztéria a Kossuth utca miatt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

Túljelentkezés van a tanácsosi és polgármesteri tisztségekre – derült ki a Kolozs megyei RMDSZ sajtótájékoztatóján. László Attila megyei elnök közölte, egyre több olyan jelölt pályázik az önkormányzati tisztségekre, akiknek felsőfokú végzettségük van, vagy egyetemi tanulmányokat folytatnak. László Attila indul a polgármester-választáson, akkor is, ha valamennyi román párt összefog a magyar jelölt ellen. /Sz. K. : Kolozsvári RMDSZ-ellenes „nagykoalíció”? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében február 28-án a Kremlben aláírták a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló magyar–orosz megállapodást. „A Déli Áramlat és a Magyarországon épülő egymilliárd köbméteres tároló együtt azt jelenti, hogy Magyarországon és az Európai Unióban nő az energiaellátás biztonsága” – mondta Putyin. A Déli Áramlat a Fekete-tengeren át halad Bulgáriába, innen vezetik tovább Olaszországba, illetve Szerbián keresztül Magyarországra, majd tovább Nyugat-Európába. A Fidesz kifogásolta, hogy a Déli Áramlat gázvezetékről szóló orosz–magyar szerződést az aláírás előtt nem ismerhették meg, ugyanakkor támogatja, hogy ötpárti nyilatkozat legyen az európai Nabucco gázvezeték melletti magyar elkötelezettségről. Navracsics Tibor, az ellenzéki párt frakcióvezetője hangsúlyozta, előzőleg az Országgyűlésen kellett volna megvitatni a megállapodást. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Déli Áramlat gázvezetékkel összefüggésben azt mondta: Magyarországon puccs van, a magyar kormány puccsot hajt végre a parlament és saját népe ellen. /Kettészeli Budapestet Moszkva Déli Áramlata. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Asztalos Ferenc, a parlament oktatási bizottságának alelnöke a vele készített interjúban rámutatott, Traian Basescu oktatási paktuma megtorpedózhatja az elfogadás előtt álló új tanügyi törvényt. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kisebbségi oktatás számos sajátossággal rendelkezik, figyelembe kell venni ezeket a sajátosságokat, akár decentralizációról, akár az oktatás finanszírozásáról van szó. A paktumban nem szerepel az, hogy a kisebbségi oktatásban a román nyelvet nem anyanyelvként kell tanítani, ezt a pártokkal tartott konzultáción szóvá sem tette az államfő. /Lokodi Imre: Torpedó lehet a paktumból. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Február 28-án hivatalosan is megnyitotta kapuit a Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) Kolozsváron. A parlament már 2001-ben elfogadta azt a törvényt, amely elrendeli az intézet létesítését, de csak tavaly utalták ki a működéséhez szükséges összegeket. Horváth István elnök kifejtette: a fő célkitűzés összefogni az eddig szétszórtan, és az esetleges finanszírozás függvényében tevékenykedő szakembereket, megteremteni a tevékenységükhöz szükséges intézményes hátteret. Az intézet munkatársainak tevékenysége nem szorítkozik a romániai magyarságra. Tervezik, hogy a közeljövőben a Bukarestben működő Interetnikus Kapcsolatok Ügyosztályához fordulnak a kettős önazonosság bevezetése érdekében. „Már a kilencvenes években elkezdődött a nemzeti kisebbségekkel, elsősorban a romániai magyarsággal, és az interetnikus kapcsolatokkal foglalkozó kutatás, ám ezek esetlegesek voltak. Az ezredfordulóra a figyelem a roma közösségek irányába fordult”, magyarázta Horváth István szociológus. Jelenleg 31 alkalmazottja van az intézetnek, és további hat szakembert fognak alkalmazni. Kutatásaik eredményeit jelentésekbe foglalják. Ingyenes dokumentációs központot kívánnak felállítani. Adatbázisuk és fényképarchívumuk is lesz. Kiss Tamás tudományos titkár, szociológus a magyarság demográfiai kilátásairól értekezett. „Most 1,4 milliós lélekszámú magyar közösségről beszélhetünk, ez a szám 2022-re 1,1 millióra, 2032-ben pedig egymillióra csökken. A csökkenés okai köztudottak: a termékenységi mutató 1,3 gyerek/nő a 2,1 helyett, magas a halandóság és a migráció aránya is. A romániai magyarság csökkenésével párhuzamosan a románság létszáma is apad: 2022-re alig 18 millió lesz a román nemzetiségűek száma. A népességcsökkenés egyik következménye a korfa romlása: a 65 éven felüli generáció aránya 16,2%-ról 23%-ra emelkedik 2032-ben, a 0–19 évesek körében ez a tendencia fordított lesz, 21,6%-ról 17,2%-ra csökken majd”, hangsúlyozta Kiss Tamás, majd kitért a vegyes házasságok kérdéskörére is. Az ilyen házastársi kapcsolatból származó gyerekeknek mindössze 33 százaléka vallja magát magyarnak, a többiek asszimilálódnak a többségi román nemzethez. „A román és a magyar politikai elit feladata, hogy megoldást találjon a népességcsökkenésre”, vélekedett a szociológus. Az intézet idei költségvetése 4,6 millió lej. Ebből nyolcvan százalékot biztosítanak a központi költségvetésből, húsz százalékot pedig az intézetnek kell biztosítania. /Nagy-Hintós Diana: Megnyitotta kapuit a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

Nem lesz szoborpark Petőfi körül Szatmárnémetiben – döntött február 28-án Szatmárnémetiben a városi tanács. Előzőleg az Ukránok Demokrata Szövetsége Tarasz Sevcsenko szobrának felállítását javasolta, Petőfi szobra mellé. A további javaslat szerint szoborparkot kellene létesíteni. Végül a tanács elutasította a szoborpark kivitelezését, egyben elfogadta az RMDSZ indítványát, hogy Tarasz Sevcsenko szobra 150 méterrel távolabb, egy másik kis parkba kerüljön. /Sike Lajos: Petőfi magányos marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Sarkady Zsolt nagyváradi filharmóniaigazgató mellett felsorakozott a zenekar nagy része, románok és magyarok egyaránt – így tiltakozva a hátrányos megkülönböztetés vádja ellen. Nem diszkriminálja a románokat a Nagyváradi Filharmónia vezetősége – állapította meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács, miután kivizsgálta a magát George Enescu szakszervezetnek nevező öttagú csoport feljelentését. A Costin Florin és Vasile Vulturar által vezetett szakszervezet minden lehetséges helyen feljelentette a filharmónia vezetőjét azzal a váddal, hogy csak magyarokat alkalmaz, és őket románságuk miatt diszkriminálja. Sarkady elmondta, az fáj ezeknek az embereknek, hogy a művészeti tanács a 2007-es teljesítményüket közepesnek nyilvánította, ezért kevesebb prémiumot kaptak, valamint a fizetésük is csökkent 35 lejjel. /Both Abigél: Vége a cirkusznak? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Tavaly több mint 7500 magyar tőkerészesedésű vegyesvállalat működött már Romániában, a befektetett tőke értéke meghaladja a 360 millió eurót, ami csak a törzstőkét jelenti, a valós befektetési érték hozzávetőlegesen egymilliárd euró – mondta Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi irodájának vezetője. A becslések szerint a törzstőke értéke az idén várhatóan 400 millió euróra emelkedik. Valamennyi meghatározó nagy magyar cég már jelen van a román piacon, így a Mol, az OTP, a Richter Gedeon vagy a Fornetti. /Egymilliárd eurós magyar befektetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 29./

Átmenetileg visszavonta a Kovászna Megyei Tanács azt a tavaly elfogadott határozatot, amely a megye zászlajának és jelzőzászlajának használatáról szól. A prefektúra ugyanis kérte, hogy részben vonják vissza a határozatot, majd keresetet nyújtott be ellene. A kormányhivatal szerint a határozat elfogadása előtt nem tartották be a közvélemény tájékoztatására vonatkozó előírásokat. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: az ügy mielőbbi tisztázása végett átmenetileg visszavonják a határozatot, s meghirdetik, hogy mindenki hozzászólhasson, majd ismét napirendre tűzik határozatukat. /Farcádi Botond: Függőben a megyezászló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./

Február 27-én Kézdivásárhelyen a felső-háromszéki fiatal közgazdászok a Jövőképünk feltárása című kerekasztal-beszélgetést követően megalakították a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) felső-háromszéki szervezetét, illetve annak munkacsoportját. Hiábavalónak bizonyult a megyei RMKT érvelése, lobbizása, hogy csatlakozzanak a már működő, hatvan tagot számláló megyei szervezethez. Arról is döntöttek, hogy megpróbálnak csatlakozni az országos RMKT-hez. /Iochom István: Felső-háromszéki közgazdászok szervezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./

A Bákó megyei csángó településen, Nagypatakon Izidor Stirbu helyi vállalkozó vitát akart kezdeményezni, plakátok jelentek meg a Bákó megyei csángó településen. Ezeken többek között az a szöveg állt: „Egyesek megpróbálnak megosztani bennünket azt magyarázván, hogy kik vagyunk, és honnan jöttünk. Az vagy, aminek érzed magad. Én román vagyok. Te? Az őseink Romániáért harcoltak. ” Maczó Balázs, társával, Varga Mátéval Magyarországról költözött a csángó oktatási program keretében a településre, hogy csángó gyermekeket tanítson. Este kövekkel dobálták meg a házukat. Maczó Balázs elmondta, a faluban szinte mindenkivel meg tudják értetni magukat magyarul. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője járt a település polgármesteri hivatalában, hogy védelmet kérjen a munkatársai számára. Koszovó függetlenségének a kikiáltása óta felerősödött a magyarellenes hangulat a megyében. A két fiatal tanár 2007 novemberétől mintegy harminc gyermekkel foglalkozott, a gyermeklétszám fokozatosan gyarapodott. Ez a folyamat az elmúlt hetekben megtört. Stirbu a magyarul tanuló gyermekekre leselkedő vélt veszélyekre figyelmeztette a szülőket. A gyerekek elmondták, a román iskolában megfenyegették a magyarul tanulókat: a román- és a történelemtanár is rossz érdemjegyeket helyezett kilátásba, ha továbbra is látogatják a magyarórákat. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége tiltakozott ez ellen. /Gazda Árpád: Káposzta vagy gulyás? = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./

A fajok keletkezéséről és az evolúcióról szóló darwini elmélet elemi- és középiskolákban való oktatásáért szállt síkra a Szolidaritás a Gondolati Szabadságért nevű romániai civil szervezet, miután 2006-ban Mihail Hardau szaktárcavezető törölte a tantervből az elmélet kifejezett oktatását. Emellett azt is követelik, hogy a filozófia-tankönyvek fejtsék ki az Istenről szóló alternatív elgondolásokat, azokat a Nietzsche, Voltaire, Camus, Epikurosz és más filozófusok nevével fémjelzett tételeket is, amelyek nem egyeznek a keresztény egyházak tanításaival. /Vissza a darwinizmust a tankönyvekbe! – követelik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

Több mint félszázad után esély kínálkozik a Szilágy megyei Nagyilonda község református templomának megmentésére. Az 1903-ban épült templom teljesen leromlott, az ablakok hiányoznak, s a tetőszerkezet is felújításra szorul. Az úrasztalát évekkel ezelőtt ellopták. Az elmúlt év folyamán próbáltak ellopni a templom harangját is. 1910-ben Nagyilonda 1167 lakosából 661 román és 445 magyar volt. A 2002-es népszámlálás lényeges elrománosodást mutatnak: Ilonda és a hozzá tartozó 11 település 2589 lakosából 2325 román, 244 roma, 17 magyar, 2 ukrán és 1 német nemzetiségű volt. A helyzet ma még szomorúbb. Nyeste Csaba református lelkész elmondta, a gyülekezetnek jelenleg már csak öt tagja maradt. A templomhoz hasonlóan pusztulásra ítélt parókiának a második világháború óta nincs állandó lakója. Oláh József, Kisbács lelkésze 49 évre kötött haszonbérleti szerződést a parókiára, s egyúttal arra is ígéretet tett, hogy idővel a templomot is feljavítják. A parókiában és a hozzá tartozó kertben üdülőközpontot terveznek a kisbácsiak. /Bálint Eszter, Püsök Annamária: Akikért már nem szól a harang. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./

Nagy tervekkel érkezett haza szülőfalujába Lukácsy Szilamér mezőbándi református lelkész. Renoválná, majd szórványbentlakássá és kulturális központtá alakítaná a nemrég visszaszolgáltatott mezőbándi egyházi kultúrházát. Ifjúsági ház létesítését, valamint cigánymissziót is tervez. Lukácsy Szilamér húsz év erdőcsinádi szolgálat után tért haza. Ellátogat a 2300 lélekszámú mezőbándi gyülekezet tagjaihoz, beszélget velük. „Nagyon sok a fiatal a faluban, csak meg kell találni azt az életformát, amely igazi közösséggé kovácsolja őket” – véli a lelkész, aki Erdőcsinádon az ifjúsági központot, a készülő öregek házát, a befejezés előtt álló székelykáli imaházat hagyta maga mögött. /Antal Erika: Kiemelné az embereket a lelki mélységből. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./

Folynak az előkészületek a börvelyi Móricz Zsigmond–szobor felállítására: a kezdeményezés már két évvel ezelőtt indult, viszont a polgármester szerint a helyi tanácsban tapasztalt ellentétek mellett nem haladtak előre. Még a nyár előtt felállítaná a börvelyi önkormányzat Móricz Zsigmond szobrát Újbörvelyben, jelezte Sárpataki János. /(fodor): Móricz–szobor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 29./

Megalakulásának ötvenéves évfordulóját ünnepli a Marosvásárhelyi Rádió. Az évfordulós rendezvények már elkezdődtek. Nagyszabású rendezvény lesz március 1-jén, a 80 éves Román Rádió és az 50 éves Marosvásárhelyi Rádió jubileuma alkalmából A Marosvásárhelyi Rádió 1958. március 2-án kezdte meg műsorainak sugárzását, a Magyar Autonóm Tartomány magyar nyelvű hírforrásaként. 1985. január 12-én, központi utasításra, megszakították a műsorszórást. A szalagtárat Jilavára, a börtön egyik raktárába szállították, ahonnan az újrainduláskor csak hiányosan került vissza. A Ceausescu-rezsim bukásakor, 1989. december 22-én indították újra az adást, jelenleg három nyelven: magyarul – napi hét órát –, románul és németül sugároz műsort. /Király K. László: Fél évszázad rádiózás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Egyhetes turnéról érkezett haza a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Góbé virtus című előadást Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Miskolcon, Budapesten és a Kolozs megyei Jegenyén mutatták be. Orza Calin és Gábos Endre farsangi koreográfiája mindenütt sikert aratott. A jegenyei előadáson az együttest a nyolcvanas éveket idéző hangulat fogadta, a rendőrök a falu szélén várták őket. A Jegenyén szolgáló, Tisztiként ismert Gergely István plébános hívta meg az együttest. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy nem fizették ki a terembért. A falu magyarsága azonban nem tágított, és végül sikerült megtartani az előadást. /Székely Zita: Góbék a nagyvilágban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./

Udvarhelyszéki estet rendezett a Kriza János Néprajzi Társaság február 27-én Kolozsváron: megnyílt Róth András Lajos Illusztrált hónapok c. kiállítása, bemutatták a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont tevékenységét és kiadványait, valamint bemutatkozott a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum. Pozsony Ferenc elmondta: rendezvénysorozatról van szó, volt már bihari és háromszéki est is, a találkozók célja megismertetni különböző erdélyi térségek kulturális életét, egyesületeit és kiadványait a kolozsvári közönséggel, mert a kutatási programok eredményei, a különféle szakkiadványok gyakran el sem jutnak Kolozsvárra. Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója ismertette a múzeum történetét. A múzeum Erdély, sőt a Kárpát-medence egyik legrégebbi ilyen jellegű magyar intézménye, csak a nagyenyedi református kollégium gyűjteménye előzi meg. Az 1797-ből fennmaradt leltárkönyv pár darabja még ma is megtalálható a múzeum állományában. A gyűjtemények mellett közel 80 000 kötetes, számos könyvritkaságot őrző tudományos könyvtára van. A múzeum egyben tudományos műhely, az ott folyó kutatómunka eredményeit igyekeznek nyomtatásban is közreadni, évente megszervezik az erdélyi magyar restaurátorok továbbképző konferenciáját, az előadásanyag pedig az Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetekben jelenik meg. A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontról Hermann Gusztáv Mihály tájékoztatott, elmondta: alig több mint egy éve kezdte tevékenységét a megyei hatósugarú intézmény. Kéthetente tartanak előadásokat. Kiadványaik: az Örökségünk c. folyóirat, az Areopolisz tudományos évkönyv. Együttműködnek az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoporttal, illetve az Udvarhelyszék Kulturális Egyesülettel. /Farkas Imola: Udvarhelyszék művelődési élete közelről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

A Hargita napilap első száma 1968. február 23-án jelent meg, mint az újonnan létrehozott Hargita megye sajtóterméke. Albert Antal főszerkesztő az Előre országos napilaptól jött az újsághoz. Az első lapszámban Branis László, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára cikke is szerepelt. A Hargita első munkatársai (közülük Hargita megye szülöttjei Hecser Zoltán, Kolozsi Márton, Zöld Lajos) mellé tanárok igazoltak át rövidesen, mint Borbély László, Bálint András, Bogos Sándor, majd egyetemet végzett, főleg a kolozsvári filológiáról jött fiatalok érkeztek, köztük Miklós László, Bagdi Sándor, Zsibói Béla, Ferenczes István, Oláh István, Molnos Lajos és mások. A lap megnyert külmunkatársaknak olyan írókat és költőket, mint Szabó Gyula, Székely János, Kormos Gyula, Beke György, Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Cseke Péter stb. Az első években a Hargita példányszáma elérte a 28 ezret. Létrejöttének hatodik éve után, 1974. májusától hetilapként jelentették meg, kis formátumban. Takarékosságra hivatkoztak, valójában leépítés, tisztogatás történt, a művelődési rovat minden tagját eltávolították – Miklós László költőt, Ferenczes István költőt, Jankó István publicistát, színházi írót és másokat. 1976. május végéig nyolc oldalon jelent meg, majd ismét napilapként a hetilap méretében látott napvilágot, de négy oldalon. 1989. december 23-án látott napvilágot a Hargita Népe első száma. 1990. január 10-én jelent meg a Nyilvánosság rovat, amely közölte a Hargita lap és munkatársai elleni támadásokat, véleményeket is. A Hargita Népe 1994-től átállt a régi nyomdatechnikáról a számítógépes tördelésre. Mindvégig a megyei tanács alárendeltje, ennek hatáskörében működik, de pénzügyi szempontból önfinanszírozó, önellátó. 2007. november elsejétől a Hargita Népe színes lapként jelenik meg. /Ferencz Imre: A Hargita és Hargita Népe negyven éve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 29./

Zöld Lajos hetvenötödik születésnapján visszatekintett életére. Nagy része volt abban, hogy újjáépítették a gyergyószárhegyi kolostort és kastélyt, létrehozott egy művésztelepet, és képtárt alapított. A művésztelep megalapítása, a kastély és kolostor felépítése, a képtáralapítás „ólomnehéz szülőföldszolgálat volt, nagyon kevés örömmel és sok-sok megaláztatással, de valakinek vállára kellett vennie ezt az igát is. Nekem adott az Isten tehetséget hozzá. ” Eddig öt könyve jelent meg. Negyven esztendővel ezelőtt Albert Antallal, Kolozsi Mártonnal és Hecser Zoltánnal tervezték el a Hargita napilap arcélét, veszélyben látva a magyar anyanyelvet. A Hargita, majd a Hargita Népe újságíróinak meghatározó volt a magyar kultúra őrzése. Albert Antal, Kolozsi Márton, Bogos Sándor, Papp Dezső és Randják József újságírók már eltávoztak az élők sorából. Ez a napilap tisztességes szülőföldszolgálat volt. /Zöld Lajos: Az igaz szó legyen az újságíró büszkesége. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 29./

Gaál András festőművész egyike volt azon kevés erdélyi magyar művészeknek, akinek az 1970-es években sikerült nemzetközi porondon is megméretkeznie. A Hajdúböszörményi művésztelepről két egymást követő évben díjjal tért haza. A következő évben hiába küldtek névre szóló meghívót részére, csak román művészeket engedtek ki az országból. A gyergyószárhegyi képzőművészeti alkotóközpont létrehozása Zöld Lajos érdeme. Teljesen romos állapotban volt a kolostor épülete, Zöld Lajos kezdte rendbe hozni, 1974-ben meghívtak harmincöt művészt, ez volt az első tábor. Amikor tízéves volt a tábor, akkor kérték, hogy adják át művészeti célokra a kicsi iskolát. Azt mondták nekik, ott van a romos Lázár-kastély, javíttassák ki, és hozzanak létre ott képtárat. Zöld Lajos szervezte meg akkor is munkákat. Egyedi a gyergyószárhegyi képzőművészeti gyűjtemény, hiszen nincs még egy olyan képzőművészeti tábor, aminek az első munkától az utolsóig minden egyes alkotása leltári számmal és értékbecsléssel lenne ellátva. Gaál András 2001 óta Magyarországon, Pannonhalmán él. Nem hagyta el szülőföldjét, mondta, mert ide tartozik, de ott is van műterme. Amit ott alkot, azt ott állítja ki, amit pedig idehaza fest, azt itt. Gaál András /sz. Gyergyóditró, 1936. márc. 9./ a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia festészet-pedagógia szakán végzett. 2004. június 19-én állandó kiállítása nyílt Gyergyóditróban. /Jánossy Alíz: Portré az elvtárs születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./

Kozma Rozália marosvásárhelyi textilművész tíz év termésével lépett a közönség elé. A Kultúrpalotában megnyílt egyéni tárlatán a nagyméretű falikárpitok, szőnyegek mellett térben elhelyezett, látványos kompozíciók is helyet kaptak. Saját találmányú technikáját kifejlesztette, a szállal festésnek nevezett technikát. Kozma Rozália tíz évvel ezelőtt, negyvenévesen szerzett diplomát a kolozsvári képzőművészeti egyetemen. /Antal Erika: Az egyhangúság ellen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./