Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2008. február 22.
Mócsy Ildikó, a Sapientia-EMTE környezettudományi tanszékvezetője a vele készült beszélgetésben kifejtette, először a radonsugárzással foglalkozott. A Sapientia-EMTE kezdeményezte a Kolozsvár melletti Bükk megmentését, mert az védett terület. Ugyanígy veszélybe került például a Tordai-hasadék és a Túri-hasadék, amelyek védett területek, de köztük fog elhaladni az észak-erdélyi autópálya.... A Sapientia környezettudományi szak tanáraival és diákjaival negyedik éve folytatnak környezeti kutatásokat az autópálya nyomvonalán, és ennek alapján a javaslatokat tesznek a Bechtel cégnek. Zajtérképeket is készít a Sapientia környezettudomány tagozata. Mócsy Ildikó /sz. Kolozsvár, 1943/ 1968-ban végzett a BBTE Fizika Karán, a kolozsvári Közegészségügyi Kutató Intézet Sugár-egészségügyi Laboratóriumában dolgozott, ahol elérte a legmagasabb kutatói fokozatot. 1993-tól környezetfizikát oktatott a BBTE-n, ebben az évben védte meg doktori disszertációját. 2000-től részt vett a Sapientia-EMTE környezettudomány szakának megszervezésében, amit ma is vezet. Könyvek, tudományos munkák, konferenciák bizottságaiban való részvételek fémjelzik munkásságát. /Kiss Judit: Ártalmak és áldások a környezetben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./
2008. február 22.
„A szórványban nincs gond a templomlátogatással, az itteni magyarok anyanyelvükhöz, hitükhöz egyaránt ragaszkodnak. Elvégre ez lehet a megtartó erő” – mondta Márton István plébános, aki két és fél éve szolgál a gödemesterházi római katolikus gyülekezetben. A román többségű falu Maros megyének Marosvásárhelytől legtávolabb eső közigazgatási egysége. Ma már egyre kevesebben hagyják el szülőfalujukat. A katolikusok száma 157, körülbelül ugyanannyi, mint 1882-ben, amikor Göde egyházi szempontból még Maroshévízhez tartozott. Nem elöregedő gyülekezet, a magyar óvodába már több mint tíz gyerek jár. A gödemesterházi magyar fiatalság mindinkább az egyház mellett találja meg a helyét. Számukra az ifjúsági órák jelentik a hétvégi kikapcsolódást. A fiatal plébános kínálta program olyannyira vonzó, hogy a 13 évestől a 27 esztendősig szinte minden gödei római katolikus fiatal begyűl a heti eseményre. Vasárnaponként mintegy hetvenen–százan jönnek el szentmisére, ami jóval meghaladja az ötvenszázalékos látogatottságot. Az évekkel ezelőtt lefestett és csak részlegesen letakarított falunévtáblán kívül szinte semmi jele a magyar–román viszálynak. /Szucher Ervin: Hátrányból kovácsolt előnyök. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./
2008. február 22.
A Csíki Játékszín a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban vendégszerepel a Mesék az operettről című, a magyar operett százéves történetét átfogó revüelőadásával. Zenekarvezető: Péter Csaba, rendező: Csutka István. /Mesék az operettről Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./
2008. február 22.
Sikeres volt a magyarországi Darvasi László Trapiti című, gyermekek számára írt színdarabjának bemutatója február 21-én Csíkszeredában. A Trapitit maga Darvasi írta, a saját gyermekregényéből. Megragadott a darab hangulata – fogalmazott Budaházi Attila dramaturg, a színdarab rendezője. /Horváth István: Csíki tökfőzelékháború. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
2008. február 22.
Elhunyt Ondrej Stefanko, a Szlovákián kívüli legjelentősebb szlovák nyelvű író. 1949. március 18-án született Temesváron, a nagyváradi főiskola Fizika-kémia szakát végezte el 1972-ben. 1977-ben Pozsonyban jelent meg első verseskötete Dva hlasy (Két hang) címen. További 15 verseskötete jelent meg az évek során, valamint több prózakötete is – főként esszékből és fordításokból. A román–szlovák kétnyelvű Oglinzi paralele-Rovnobezné zrkadlácímű folyóirat megalapítója és haláláig főszerkesztője. Nagylakon megalapította az Ivan Krasko Könyvkiadót, amely szlovák alkotók műveit adta ki román nyelven és fordítva. Temetésére február 22-én lesz Nagylakon. /Kiss Károly: Ondrej Stefanko (1949–2008). = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./
2008. február 22.
Kevés az a nép, melynek sorsa tragikusabb lenne a mienknél, talán csak az örményeké – jelentette ki Beder Tibor Megidézett múlt /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című könyvének február 21-i telt házas bemutatóján Sepsiszentgyörgyön. /Váry O. Péter: Magyar mintás örmény cserepek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./
2008. február 22.
A nyolcvanadik életévét betöltött Bálint Lajos könyvtervezőt köszöntötték Kolozsváron, akit a kolozsvári Szabédi-házban kis ajándékokkal leptek meg, Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök, az est házigazdája pedig bejelentette, hogy a közművelődési egyesület életműdíjjal jutalmazza az ünnepeltet. Bálint Lajos egyetemet akart végezni. Nagy István rektor azt vágta a fejéhez: »Magának nem azért adtunk tandíjat, hogy tanuljon, hanem azért, hogy eltűnjön innen«. Tudniillik Bálint Lajos édesapját kulákká nyilvánították, akinek a fiát el kellett tiltani a képzéstől” – emlékezett Dávid Gyula. Bálint Lajos több évtizedes munkájának eredménye az a több mint ötezer könyv, amelyet megtervezett, és aki ezekből a kötetekből építi tovább várát. /Benkő Levente: Kötetekből épülő vár. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./
2008. február 22.
Nagy Melinda csíkszeredai képzőművész Mutációk, struktúrák című kiállításának kellemes meglepetés volt része. A posztmodern művészet ritka esetének, a tisztán érezhető – s érthető – jelentkezésének lehetett tanúja, írta Szabó András. Nagy Melinda pannói nóvumot teremtettek. /Szabó András: Ritka reveláció. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./
2008. február 22.
A fél évszázados emigráns létből hazatért 86 éves Ferencz Béla díszítő faszobrász marosszentgyörgyi kiállítása a múlt hét végén nyílt meg. /Nagy Székely Ildikó: Fából születő boldog virágok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./
2008. február 22.
Marosvécsen a Kemény-kastély kertjében emlékeztek Wass Albertre, halálának tizedik évfordulóján az Erdélyi Magyar Ifjak. Körtesi Sándor, a szervezet marosvásárhelyi elnöke mondott beszédet. Kálmán Attila történelemtanár előadásában a Kemény családra és kastélyára, és természetesen Wass Albert e helyhez fűződő viszonyára is kitért Az előadás után az EMI vezetősége megkoszorúzta az író sírját, majd a jelenlévők a holtmarosi templomban Bartha József református lelkipásztor kíséretében tekintették meg Wass Albertnek a román hatóságok intézkedései révén templomba kényszerített szobrát. /Nagy Botond: Kemény földön, nagy hidegben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./
2008. február 22.
A Kolozsváron szerkesztett Korunk című folyóirat 2008/2-es számában a filmipar és filmművészet időszerű kérdéseit vizsgálja. A szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj akkor is figyelt az elszakított területek magyar irodalmára, amikor az még nem volt divat. A februári számban Vári Attila Ügynöklista című elbeszélése tanúsítja ezt a folytonosságot. Vári Attila erdélyi író, még ha Magyarországon is él, írásának színhely- és témaválasztása jelzi, nem szakadt el ihlető emlékforrásaitól. Lesz hasonló írás a márciusi számban is, akkor Csíki László novellájának közlését ígérik. A csíkszeredai Székelyföld 2-es számában olvasható Székely János: Esszé a fiamhoz című írása, mely 1981-ben jelent meg. A lapszámot a költő fia, Székely János Jenő szobrászművész munkáival illusztrálták. A magyarországi Gerendás Lajos az 1916-os román betörés homoródszentmártoni szenvedéseit tárta fel. A moldvai csángók lélekszámáról Seres Attila közölt tanulmányt. Hetedik évfolyamánál tart a Nagyváradon megjelenő Várad című folyóirat. A 2008/1-es szám mutatja a sokszínűségét. Pár szerző, pár cím: Balla D. Károly: Relaktív, versek Horváth Imre hagyatékából, Bogdán László regényrészlete, Gittai István, Fábián Sándor versei, a Fordítói műhelyben Christi Greller versei olvashatók Balázs Ildikó tolmácsolásában, a Törzsasztalban szerkesztett formában közlik Körössi P. József beszélgetését a Várad egyik legutóbbi vendégével, Csaplár Vilmos magyarországi regényíróval, Varga Gábor: Confessionis IV , Péter I. Zoltán: A Holnap centenáriuma. A diktatúra idején kevés magyarországi laphoz lehetett hozzájutni, járatni lehetett viszont a kárpátaljai magyar újságot (Kárpáti Igaz Szó), olvasni a Szabadkán megjelenő magyar hetilapot, a Hét Napot. A Hét Nap számon tartja az erdélyieket. Egyik tavalyi lapszámuk címoldalán a szentegyházi Gyermekfilharmónia látható, Székelyföld és Délvidék ölelkezése címmel képes riportban számoltak be az együttes vendégszerepléséről. Az egyes lapszámokban a délvidéki magyarság gondjait bemutató, a megmaradásukért folytatott elszánt küzdelmükkel foglalkozó írások az érdekesebbek. Dicséretes konoksággal folytatja a Művelődés című közművelődési folyóirat kiadását a Szabó Zsolt vezette szerkesztőség. Legutóbb a 2007/11-es szám érkezett meg Csíkszeredára, a Hargita Népe szerkesztőségébe. Ebből néhány cím: Sas Péter: In memoriam Kós Károly, Vas Géza: Volt egyszer egy Kalotaszeg, Szémán E. Rózsa: Báthory Napok, Kolozsi Gergely István: Petőfi Sándor látogatása, sétája Szamosújvárt, Szabó Emília: Árpád-házi Szent Erzsébet az irodalomban. Lexikonnal ér fel a Művelődés tavalyi összevont lapszáma az Erdélyi Mezőségről. A kötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2006-os Mezőség-konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza, kiegészítve a Mezőségről rendezett marosvásárhelyi tapasztalatcsere néhány népesedési, településfejlesztési, környezetföldrajzi témájú írásával. /Borbély László: Látókörünket tágító folyóiratok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./
2008. február 22.
A VoxFm két éve alakult Székelykeresztúron, tájékoztatott Gáspáry István, az adó főszerkesztője, aki jó fél éve intézi a rádió ügyes-bajos dolgait. Itt ugyanis mindössze négyfőnyi a stáb (Fülöp Edit Etelka, Hiju Katalin, Burszán Zsuzsanna és a főszerkesztő), így mindannyian kemény munkát vállalnak. Szovátán, Székelyudvarhelyen, természetesen Székelykeresztúron és a térségben, valamint Segesváron is fogható a kétéves rádió. Céljuk, hogy egyre nagyobb területeken foghassák a Voxot, régiót átfogó adóvá szeretnének válni. /Növekedőben a Vox Rádió. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./
2008. február 22.
Megjelent Bod Péter önéletírása című könyv a marosvásárhelyi Mentor Kiadó Erdélyi ritkaságok sorozatának második köteteként, amelyet a vásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban mutatott be Káli Király István, a kiadó igazgatója és Szőcs Katalin szerkesztő. Az 1712-ben Felsőcsernátonban született Bod Péter élete ma is példaértékű lehet az erdélyi értelmiségiek számára. Bod Péter pap volt és író, aki a lelkészi tevékenység mellett a könyvkiadást és könyvterjesztést tartotta a legfontosabbnak. Önéletírásában, amely korának egyik jelentős dokumentuma, saját személyével keveset foglalkozott, de pontosan lejegyzett minden eseményt, ami környezetében, családjában, ismerőseivel történt. Az Erdélyi ritkaságok sorozatot a kiadó 20 kötetesre tervezi, a könyvek 2012-ig jelennének meg. Fennállásának 15. évfordulóját ünnepli idén a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó. A néprajz forrásai és a könyvkiadás címmel kerekasztal-beszélgetést szerveznek, illetve bemutatják Magyar Zoltán Tetűbőr belezna és András Erzsi Erdei Kedvemre való, hogy meséljek című köteteit. A rendezvényen András Erzsi Erdei, Hideg Anna és Kisláposi András adatközlők is jelen lesznek a könyvek bemutatásakor. Márciusban az Erdélyi testamentumok harmadik, majd A Székely Székek a XVIII. században első, Marosszéket 1701–1722 között bemutató kötetét ismertetik. /Antal Erika: Bod Péter példája. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./
2008. február 22.
„Minden ember költő. Mi magunk vagyunk a csoda, a megélés. A költészet sokkal több, mint leírt vers, ami azáltal válik konkréttá, hogy nem tudjuk megállítani az időt” – vélekedett Halmosi Sándor budapesti költő, műfordító február 20-án Sepsiszentgyörgyön, ahol Demény Péter kolozsvári költővel tartották meg felolvasókörútjuk első találkozóját. Az alkotók immár öt éve olvasnak fel együtt, s ilyenkor elhozzák a legújabb köteteiket is. Demény Péter költőként közel tíz évig hallgatott. Ezúttal azonban magával hozta a tavaly év végén megjelentetett A fél flakon /Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2007/ című verseskötetét is. Halmosi Annapurna déli lejtőin (szeretők könyve) című alkotásának passzusaival ismertette meg a szentgyörgyi olvasókat. /Illyés Judit: A költészet „érintése”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
2008. február 22.
„Az emlékező Udvarhely” (Udvarhelyszék Jövőjéért Egyesület, 2007, Székelyudvarhely) című kötet Novák Károly István rádióriportjainak szerkesztett változata, amelyek 2002–2003-ban hangzottak el a Star Rádióban, a régi és a jelenlegi udvarhelyi közélet kiemelkedő egyéniségeinek a megszólaltatásával. A beszélgetések átfogják a székelyudvarhelyi közélet fontosabb XX. századi momentumait, a „békebeli” időktől egészen a 90-es évek közepéig, gyakran élesen kritizálva a jelent. Ezek a megemlékezések felelevenítik a múlt századi város közéleti és közművelődési életét: a táncházmozgalom és a népszínház megalakulásának körülményeit, az intézményes udvarhelyi képzőművészet megszületését, a kórusmozgalmat, de a korabeli sportéletet is. /Asztalos Attila: Mementó, avagy Udvarhely eladó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./
2008. február 23.
Traian Basescu államfő háromnapos félhivatalos látogatásra érkezett Háromszékre. Az elnöki helikopter február 22-én szállt le a Ceausescunak épített kovásznai protokollvilla melletti téren. Az elnök fogadta Gheorghe Baciu bodzafordulói polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt megyei elnökét, Petre Strachinaru parlamenti képviselőt, Ioan Selejant, a Kovászna és Hargita megyei ortodox egyház püspökét és Staicu Olteanu kovásznai vállalkozót. A közel két órát tartó szűk körű találkozó után az elnök vendégei kíséretében részt vett a Montana Szálló mellett máramarosi stílusban épülő ortodox fatemplom keresztjének megszentelésén és toronyra helyezésén. Traian Basescu államelnök elmondta: látogatásának semmi köze Koszovó függetlenségének kikiáltásához, sem a Székely Nemzeti Tanács február 23-i sepsiszentgyörgyi üléséhez. Este az államfő Kovásznáról Sepsiszentgyörgyre utazott. /Bodor János: Basescu Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./
2008. február 23.
Kovásznai látogatásával Traian Basescu államfő a magyarság kérelmeit támogatja – jelentette be Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki elnöke. Mint elmondta, Basescu Koszovó kérdésében a területi autonómia mellett foglalt állást, emiatt a székelyföldi kérdésben is hasonló lehet az álláspontja. /Székelyföldi látogatáson az államfő. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
2008. február 23.
Adrian Nastase volt miniszterelnököt választották február 22-én a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos tanácsának élére. A három évvel ezelőtt korrupciógyanús ügyei miatt háttérbe szorított Nastase ismét vezetőségi pozíciót szerzett a pártban. Politikai elemzők Mircea Geoana vereségeként értelmezték Nastase győzelmét. /Adrian Nastase visszatér. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./
2008. február 23.
Az RMDSZ ezúttal korrekt és európai döntést hozott Koszovó függetlenségének elismerését illetően – jelentette ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. A román kormány és parlament által elfogadott álláspontról szólva, az RMDSZ politikus elmondta: figyelembe kell venni egyrészt azt, hogy választási év van Romániában, másrészt pedig, hogy a románok szerb-szimpatizánsok. Eckstein-Kovács Péter furcsának tartotta azt, hogy Románia az Európai Unió (EU) tagállamaként megengedte magának, hogy az unióval ellentétes álláspontot képviseljen. A szenátor arról is beszámolt, hogy Franco Frattini, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa a román igazságügyi reform hiányosságaira hívta fel a figyelmet egy, a héten Ljubljanában tartott megbeszélésen. /P. A. M. : Eckstein-Kovács: Ezúttal jól döntött az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2008. február 23.
David Rodearmel, az amerikai külügyminisztérium vallásszabadságot monitorizáló ügyosztályának (US State Department, Office of International Religious Freedom) vezetője február 21-én Washingtonban fogadta Antal Jánost, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi előadótanácsosát. Antal a vallásszabadság útjában álló romániai akadályokról tájékoztatta a magas rangú politikust, kiemelve az egyházi ingatlan-restitúció régóta vajúdó kérdését. /Amerikában az egyházi javak restitúciójáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2008. február 23.
Székelyudvarhelyen alakult meg a Magyar Polgári Párt (MPP) első helyi szervezete. A február 21-én tartott alakuló ülésen a jelenlévők megválasztották a helyi elnökséget, az elnök Vajna Imre, alelnök pedig Nagy Mária Terézia. Az újonnan létrejött helyi szervezet már több mint száz tagot számlál Udvarhelyen. /Megalakult az MPP udvarhelyi szervezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./
2008. február 23.
Véget ért a köz- és felsőfokú oktatást érintő törvénytervezetek közvitája, a Kovászna megyei tanfelügyelőség átadta a minisztériumnak a háromszékiek összesített törvénymódosító javaslatcsomagját. A véleményezők a jogszabálytervezet minden fejezetben találnak kifogásolni valókat. Nem értenek egyet az oktatási törvény diszkriminatív jellegével, mely bizonyos jogoktól megfosztja a nemzeti kisebbségeket. Az új törvény nem adna szabad utat a felekezeti iskolák alapításához, valamint hátrányosan különböztetné meg a fogyatékkal élő diákokat. /Fekete Réka: Nem ilyen oktatást akarunk (Háromszékiek törvénymódosító javaslatai). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./
2008. február 23.
Helyszíni szemlét tartott a Sapientia–EMTE román és angol nyelv és irodalom szakán az akkreditációs bizottság. Dr. Balázs Lajos, a Gazdaság- és Humántudományok Kar Humán Tanszékének tanszékvezető-helyettese elmondta, fontos lépés történt, de nem a legutolsó. A háromtagú bizottság felülvizsgálta, hogy az említett szak milyen mértékben teljesíti az előírt hazai és uniós normákat. /Kozán István: A román–angol szak révbe ér. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./
2008. február 23.
Tamás Sándor parlamenti képviselő sajtótájékoztatón számolt be az Agache-ügy újabb fejleményeiről. Elmondta: a perújrafelvételi tárgyalásokra az érintettek Szász Ferenc fiatal csíkszeredai ügyvédet fogadták fel. A strasbourgi döntés 2007. december 27-én vált hatályossá, ehhez megszületésétől számítva három hónapnak kell eltelnie. A strasbourgi döntés értelmében 4050 eurót kap Paizs Ottó, 3000 eurót Reiner Antal örököse, 1050 eurót Héjja Dezső és 2000 eurót ifj. Konrád János, további 1500 eurót pedig négyen együtt kapnak. /Iochom István: Perújrafelvétel (Az Agache-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./
2008. február 23.
Lázba hozta a színházakat az új színházi törvény reformelképzeléseinek sorozata. Bukarestben a nyugati gyakorlatra emlékeztető reform életbeléptetésének módszertanáról tartottak tanácskozást. Demeter Andrásnak, a Kulturális Minisztérium államtitkárának és csapatának a tervek szerint március 30-ig kell véglegesítenie a színházi törvényt. A legnagyobb probléma továbbra is a színházak nehéz helyzete, a reform a színészek alacsony bérét próbálja megfelelően rendezni, de nem világos, miként. Az a rendelkezés, amely kivonta az állami költségvetésből a színházakat, átadva azokat az önkormányzatoknak, feszültséget eredményezett. Demeter András ,,karcsúsításról" is beszél, amely a színházigazgatóknak baljósan cseng. Egyesek szerint az új helyzetben a kilenc hazai magyar társulat közül kettő-három maradhat talpon. /Bogdán László: A színházi ,,reform”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./
2008. február 23.
Magyarországi szakértői csoport térképezte fel a héten az Erősd és Alsórákos közötti területet, hogy felmérje, miként lehetne a térségben pihenőövezetet kialakítani a természeti adottságok felhasználásával. Ez az első lépés az Olt menti övezet rehabilitációjához. /(Farcádi): Vonzóvá tennék az Olt mentét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./
2008. február 23.
Harmadszor rendezték meg a Bod Péter Napokat Marosvásárhelyen. Az idei rendezvény központi témájául a szeretetszolgálat kérdését választották. Az első napon, február 20-án előadások hangzottak el, majd bemutatták a Bod Péter önéletírása című kötetet és fényképkiállítást nyitottak meg. A szervező, dr. Ábrám Zoltán, a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ igazgatója három előadót hívott meg, akik az egyházon belüli diakóniáról beszéltek. A 18 évvel ezelőtti változás után romjaiból kellett újraépíteni a szeretetszolgálati hálózatot, emelte ki dr. Bustya Dező nyugalmazott lelkész. Megnyílt Pálosi Ferenc fényképkiállítása. A Bod Péter Napok február 21-én a jelent számomra a szeretetszolgálat? című pályázat nyerteseinek díjazásával zárultak, amit dr. Dienes Sándor előadása, a Református Asszisztensképző Iskola tanárainak műsora és farsangi mulatsága követett. /Mezey Sarolta: Bod Péter Napok harmadszor. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
2008. február 23.
Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár rendezvényei révén szellemi műhely, a kultúra terjesztője is egyben. Az év közepén nyugdíjba vonuló Kiss Jenő igazgató beszélt a könyvtárról. Az elmúlt évek során kívül-belül megújult az épület. Az RMDSZ a közeljövőben elköltözik, a visszakerülő négy szobára a kölcsönzőnek szüksége van. A könyvtárnak 217 ezer kötetes a könyvállománya, hasonló magyarországi könyvtárakkal összevetve is megállná a helyét. Az állománynak durván fele-fele magyar és román. Az állománygyarapításban elsődleges szempont a romániai magyar könyvkiadás jelentős részének beszerzése. A látogatottság még nem csökken jelentősen, látogatottságuk évi hetvenháromezer, a könyvforgalom olyan hetvenötezres, aktív olvasóik száma pedig hétezer körüli. /Váry O. Péter: A kultúra szerény hajléka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./
2008. február 23.
Február 15-én a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság rendhagyó összejövetelén az alakulat egyik vezető mindenese, Fülöp Géza volt főszerepben új kötete, a Hol keressem? Hogy keressem? /Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó, Bukarest/ bemutatása alkalmából. A szerzővel Nagy Miklós Kund beszélgetett, majd a KZST elnöke, Csíky Boldizsár zeneszerző előadóművészeket jelentett be. Iordache Beatrix énekművész a zongorista Nyágai István kíséretével Láni Oszkár egyik szép dalát szólaltatta meg. Láni Marosvásárhely zenei életének hőskorában vált a város egyik jelesévé. Fülöp Géza szokásához híven fontos könyvet írt, tankönyvvel rukkolt elő. Hol keressem? Hogy keressem? címmel az információkeresés kulcskönyve, egy művészeti értekezés és a szakirodalom-kutatás bányászati útmutatója egyszerre. Fülöp Géza könyve elméleti segédkönyv, rendszerező tankönyv. /Sebestyén Mihály: KZST-esten az információ nyomában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
2008. február 23.
Szerzőit köszönti a 15 éves Mentor Kiadó, tájékoztatott Káli Király István, a működése során több mint 500 publikációt megjelentetett Mentor Kiadó igazgatója. A Mentor köszönti a néprajztudomány mestereit című – rendezvény február 22-én volt Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Az előadást február 23-án megismétlik Marosvásárhelyen. Bemutatják Magyar Zoltán: Tetűbőr belezna. Ördöngösfüzesi népmesék és egyéb történetek című munkáját, melynek forrásanyaga Hideg Annától és – a népművészet érdemes mestere címmel kitüntetett – Kisláposi Andrástól származik, illetve András Erzsi Erdei Kedvemre való, hogy meséljek című művét. A falujában hivatásos népi íróként tevékenykedő Erdei alkotása az Emberek és kontextusok című sorozat első kötete. A 30 kötetnyire tervezett sorozat valamennyi publikációjához a tervek szerint DVD-n csatolják majd az illető népi író teljes életművét. A történészek rendezvényén majd bemutatják az Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei 1600-1660 között című művet, az Erdélyi testamentumok sorozat 3. kötetét, melyet Tüdős Kinga rendezett sajtó alá, illetve a Székely székek a XVIII. században sorozat első publikációját, a Pál Antal Sándor által szerkesztett Marosszék 1701-1722 között című kiadványt. /Nagy Székely Ildikó: Szerzőit köszönti a 15 éves Mentor. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./