A. P. Csehov Ványa bácsi című darabját 2007. október 3-án mutatta be a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A színészek a nézőtér különböző részein foglaltak helyet. Volt sárban birkózás, hatalmas nevetés, erotikus szerelmi jelenet, lövöldözés, ordibálás, eső, lábvíz. Andrei Serban rendező vallomása szerint: „El kell fogadnunk, hogy a mű sokkal titokzatosabb és gazdagabb, mint bármelyikünk; hogy embernek lenni ellentmondásokkal teli, hogy a színpad nem megoldásokat kínál, hanem mindent nyitva hagy... ” /Butyka Anna: Voltam, láttam, és még megyek! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Több mint négyezer kötetes könyvgyűjtemény áll a lugosi RMDSZ-szervezet rendelkezésére, ezért idén kölcsönző-könyvtárat szeretnének létesíteni. Az év elején vásárolták meg a székházat, amelyben eddig bérlőként tevékenykedett a szervezet, másrészt a szekszárdi Rotary Klubtól decemberben kaptak adományként 2600 kötetet, amihez hozzá kell számítani a már meglévő 1500-at, amelyek között szak-, diák- és szépirodalom egyaránt megtalálható – mondta Pozsár József RMDSZ-elnök, lugosi alpolgármester. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar kölcsönkönyvtárat létesítenek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

Székelyszenterzsébeten február 7-én bemutatták a falu szülöttje, Szabó Kálmán Attila tanár Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből című gyűjteményét. A könyv összefoglalja 1777-től 2000-ig, Aradtól Zilahig – 22 erdélyi magyar városban működött vagy akár ma működő óvó- és tanítóképző történetét. Február 21-én lesz a következő könyvbemutató, amikor a székelydályai református templom megmentésére kiadott könyvvel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A Fényhozók – székelyföldi falfestmények az Igazság Napjának megvilágosításában című könyvet Fülöp Szabolcs székelydályai református lelkipásztor mutatja be. /Veress Margit tanítónő, Székelyszenterzsébet: Könyvbemutató Székelyszenterzsébeten. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

József Álmos egy kötetre való képanyagot, okmányokat, levéltári kutatások és élő visszaemlékezések alapján jelentős mennyiségű információt gyűjtött össze a háromszéki országzászló-állításokról 1940–44 között. Munkája Országzászló-állítások Háromszéken /T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2006/ címen jelent meg. Az országzászlós könyv csupa tiltásos históriai mezőkről gyűjtött össze a hatvan esztendő alatt szétszóródott, félelem miatt rejtegetett és dugdosott anyagot, s ez a félelem máig sem múlt el. A könyvből megismerhető az országzászló-állítás előzményei, az avatás helye és időpontja, az avatóünnepség lefolyása és az emlékmű utóélete. Az egyes országzászló-állítás felemelő ünnepélyessége, az ,,Erdély visszatér" gondolata drámai ellentétben áll az országzászlók 1944 utáni utóéletével. A színmagyar falvakban nem csak a román hatóságok működtek, pusztítottak a helybéli magyarok közül a vezetői polcokra törő karrieristák is. Legtöbb helyen levágatták a zászlórudakat, s vörös csillagot illesztettek ennek helyére. Voltak helyek, ahol szétverték, majd az anyagát is elhordták az emlékműveknek. A kötet kockázatos, de sikeres zászlómentésekről is szól. Az 1989-es fordulat után előkerültek a már ereklyévé érdemesült zászlók, zászlórudak, zászlótartó darabok. Előpatakon a zászlót Dálnoki Sándorné rejtegette. Idős korában felfedte titkát, s 1982-ben bekövetkezett halálakor a koporsójába tették. Gelence zászlóját Bartha Imre iskolaigazgató otthoni kútjának tetőzetében rejtegette. Kézdiszárazpatakon Opra Irma párnába varrva rejtegette a zászlót. Kommandón a talapzat szövegeinek levésése ellen tiltakozókat megkínozták. Komollón a zászlótartó rudat Szentgyörgyi Béla csűrében rejtették el, a lobogót színei szerint háromba vágták, és különböző családoknál rejtették el. Lécfalván előbb az orgonában rejtették el a zászlót. Magyarhermányban üvegbe rejtették, és az istállóban a jászolban dugták el. A zászló ma is megvan. Ozsdolán paplanba varrták. Zágonban a templomtorony gombjába rejtették. A rejtekhelyet valaki elárulta. Rétyen viaszos vászonba csomagolták, s az emlékmű mögötti családi ház csűrjében rejtették el. További sorsa ismeretlen. Székelyszáldoboson a márványtáblát ládában, a zászlót jászolban rejtették el. Szárazajtán az 1944. szeptember 2-án bevonuló román katonák égették el a zászlót. Az uzoni zászló díszpárnába varrva vészelte át a nehéz időket. Ma is megvan, a református templomban őrzik. Zabolán a zászlót a katolikus templomba menekítették, ahonnan az egyik helybéli román kihozta, és elégette. A zalánpataki zászlót rongyszőnyegbe szőtték. /Sylvester Lajos: Kálváriás zászlósorsok (József Álmos új kötete) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

Megegyezett az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) arról, hogy előre hozott választásokat rendeznek, egyszerre a helyhatósági választásokkal, a két alakulat célja a parlamenti többség megszerzése a következő ciklusban. A liberálisokat a pártelnök-kormányfő Calin Popescu-Tariceanu és Bogdan Olteanu házelnök, a szociáldemokratákat pedig Mircea Geoana pártelnök és Viorel Hrebenciuc képviselte. A forgatókönyv szerint a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, amit a liberálisok is megszavaznak, így a kormány megbukik. /I. I. Cs. : PSD–PNL titkos paktum? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Elsimulni látszik a kormányban az a konfliktus, amelyet az RMDSZ keltett azáltal, hogy az országvezetéssel ellentétes álláspontra helyezkedett Koszovó kérdésében. A magyar politikusok a tartomány függetlenségének elismerését sürgették Romániától, s emiatt a koalíciós társ Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről is bírálatok érték. Ludovic Orban, a PNL alelnöke felszólította a miniszterelnököt, hogy távolítsa el az RMDSZ-t a kormányból. „Az RMDSZ több nyugati nagyhatalommal azonos álláspontra helyezkedett Koszovó függetlenségének kérdésében. Infantilizmus lenne, ha most emiatt eltávolítanánk őket a kormányból” – mondta Crin Antonescu liberálisok képviselőházi frakcióvezetője. A két ház együttes ülésén 357 szavazattal 27 ellenében elfogadták azt a hivatalos nyilatkozatot, amely megerősíti Románia elutasító álláspontját a tartomány függetlenséggel kapcsolatban. A nem szavazatok kizárólag az RMDSZ-es honatyáktól szavaztak. Az albán kisebbség képviselője betegsége miatt nem vett részt az ülésen, de ő is igennel szavazott volna. A román parlament képviselője és az ország politikájához kell igazodnia, magyarázta Oana Manelescu, a romániai albánok parlamenti képviselője. Sepsiszentgyörgyön mintegy kétszázan vettek részt február 20-án a Koszovó függetlenségét üdvözlő szimpátiatüntetésen, amelyet a sepsiszéki Székely Nemzeti Tanács szervezett. „Ezzel az akcióval arra kívánjuk ráébreszteni az embereket, hogy ugyanezt az utat a székelység illetve az erdélyi magyarság is bejárhatja” – tájékoztatott Benedek Barna, a szervezet sepsiszéki elnöke. /Cs. P. T. : Nem távozik az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Markó Béla RMDSZ-elnök Bukarestben európai diplomatákkal találkozott. Beszámolt a kormányzati tevékenységről, eredményeiről, s tájékoztatta vendégeit az RMDSZ Koszovó függetlenségének kikiáltásával kapcsolatos álláspontjáról. hangsúlyozta: az RMDSZ kizárólag politikai, parlamenti eszközökkel kíván küzdeni az erdélyi magyarság jogaiért, elutasítva az erőszakos eszközöket. /Markó Béla tájékoztatta az EU-t Koszovó-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Nagy-Románia-párti temesvári fiatalok csoportja február 19-én nemzeti zászlóval, Románia és Szerbia térképével felfegyverkezve „megrohamozták” az egykori Magyar Házban működő RMDSZ irodát. Nem mulasztották el kihívni a román médiát. Az irodában Nagy Lídia titkárnőt találták, akit megdöbbentett, amikor a „kommandó”, tévésekkel, rádiósokkal és újságírókkal a sarkában ellepte a helyiséget. A helyszínre érkező Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ elnök átvette a fiataloktól a nagy-romániás „ajándékokat”: egy „Domunule Marko Bella”-nak címzett nyílt levelet, Románia földrajzi térképét, Szerbia politikai térképét és egy román nemzeti lobogót, azzal a humoros megjegyzéssel, hogy „jól jönnek az ember házánál”. „Ártatlan gyerekek lelkes kezdeményezésének tartom ezt az akciót, ugyanakkor tudomásomra jutott, hogy országos kampány folyik az RMDSZ ellen. A fiatalok átadták ‘ajándékaikat’, én megköszöntem nekik és ők azonnal elmentek” – mondta el Halász. A Marko Bella-nak címzett levélben a Nagy-Románia Párt Temes megyei Ifjúsági Szervezete felszólítja az RMDSZ-t, hogy önként lépjen ki a kormányból. /Pataki Zoltán: Nagyromániás „gerillaakció. ” Markó megint Bella lett. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke február 20-án sajtótájékoztatón ismertette a szervezet álláspontját Koszovó függetlenségének kikiáltásával, illetve a román hatóságok reakciójával kapcsolatosan. Előbbiről az volt a véleménye, hogy ez volt az egyetlen megoldás az évek óta tartó konfliktus megoldására, a román hatóságok vehemens, elutasító reakcióját kiábrándítónak és elítélendőnek nevezte. A PEL felháborítónak nevezte, határozottan elítélte a magyar- és Európa- ellenes politikai retorikát, a magyar közösség sértegetését. "Kellemetlen volt látni a demokratikus és pro-európer pártokat, hogy ugyanolyan hangnemben bántják meg a magyar közösség érzéseit, mint a PRM vagy a PIN. Megbélyegzik a magyar közösséget, azzal vádolják, hogy nem lojális. Ez nagyon kellemetlen helyzet, mert a romániai magyar közösségnek nagy szerepe volt abban, hogy Románia integrálódott az euroatlanti közösségbe" – nyilatkozta Smaranda Enache. Hozzátette, a Székely Nemzeti Tanács tüntetését nem tartja szerencsésnek. /Mózes Edith: A PEL elítéli a magyar- és Európa-ellenes retorikát. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

Gheorghe Funar Nagy-Románia párti szenátor a múlt év végén benyújtott egy olyan törvénytervezetet, amely Románia és a románok nyugalmáért betiltana minden etnikai alapon szervezett politikai pártot és alakulatot, kisebbségi szervezetet – tájékoztatott Tamás Sándor képviselő, a képviselőház jogi bizottságának tagja. A tervezet szerint minden RMDSZ-tagnak meg kell tiltani, hogy kormányzati és megyei alárendeltségű tisztséget valamint köztisztséget betöltsön. A 2008-2009-es tanévtől be kell tiltani a nemzeti kisebbségi iskolákat, minden iskolában be kell vezetni a román osztályokat, akkor is, ha nincsenek román nemzetiségű gyerekek. Az iskolai és egyetemi tankönyvekben csak az állam hivatalos nyelvén szabad leírni a helységek nevét, a földrajzi neveket és a személyek nevét is. Be kell tiltani a magyar televízió- és rádióadásokat. Le kell szerelni a magyarul is megjelölt helységnévtáblákat, és sorjáznak tovább a legképtelenebb ötletek: a törvény esetleges hatályba lépésétől számított 30 napon belül minden magyar vonatkozású emlékművet, szobrot, plakettet, megjelölést azonnal le kellene bontani, aki nem tud vagy nem akar beszélni románul, az csak az általa fizetett fordító segítségével állhatna szóba az állami intézmények képviselőivel. /Elvetették Funar "törvénytervezetét" = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

Február 20-án Sepsiszentgyörgyön Székely Nemzeti Tanács szervezésében tüntetésen szolidaritásukat fejezték ki a Koszovó függetlenségét kikiáltó albánokkal, és kinyilvánították a székelyföldi autonómia iránti igényüket. Rendkívüli volt a román sajtóérdeklődés, közvetítő kocsik, tévéstábok, riporterek serege lepte el a parkot. A rendőrség is szép számban jelen volt. Elsőként Gazda Zoltán szólt az egybegyűltekhez a Sepsiszéki Székely Tanács (SSZT) nevében. /Farkas Réka: Gyúljanak gyertyák az autonómiáért (Szolidaritási tüntetés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

Az erdélyi magyarok utánozzák az anyaországiakat. Semmivel sem elégedettek, a gazdag magyart tolvajnak és csalónak tartják. A lap munkatársa, Sike Lajos bátran kiáll Verestóy Attila szenátor mellett, akinek vagyonosságát sokan kifogásolják. „Hogy segíti a székelyföldi árvákat, a kultúrát, a sportot, az árvízkárosultakat – erről nem szól a fáma. ” „Mi lenne a hazával, ha csak szegény hazafiak lennének?” /Sike Lajos: Szegény hazafi. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Hetek óta zajlanak a választások a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Egyes vélemények szerint a választás valójában egy lejátszott meccs. Már régen eldőlt, sőt hetek óta tudni lehet, hogy a különböző vezetői tisztségeket kik fogják betölteni. Az elmúlt hetekben titkos vagy kevésbé titkos listák jártak körbe. Állítólag nem hiányoztak az ígérgetések sem. Arról pedig szó sincs, hogy az egyetem magyar diákjai által kezdeményezett különválással, a magyar tagozat önállósulásával egyetértsen az új vezetőség. A gondosan behatárolt játékszabályok azt sem teszik lehetővé, hogy magyar dékánt válasszanak az általános orvosi kar élére például. Arról sem lehet szó, hogy a szenátusban fele-fele arányban vegyenek részt a két oktatási vonalként emlegetett tagozatok képviselői, mert az általános orvosi karon 227 román és 98 magyar nemzetiségű oktató van. A fogászati karon már minden eldőlt, a dékán új, a dékán-helyettes maradt, a kari tanácsban a diákokkal együtt 8-5 az arány. A gyógyszerészeten még nem választottak. A következő négy évben a MOGYE egyik karának sem lesz magyar vezetője. A szenátus tagjait közé a hivatalból bejutó tanszékvezetők mellett a 29 helyre (az oktatók száma és nemzetisége alapján) 20 román és 9 magyar tanár kerülhet be. Holott a hallgatók létszáma alapján természetes elvárás lenne, hogy legalább fele-fele arányban hozzák meg az intézmény és ezen belül a magyar tagozat számára fontos döntéseket. /Bodolai Gyöngyi: A kocka el van vetve? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

Remélhetőleg idén tavasszal lezárul a több évszázados múltra tekintő Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet akkreditációs folyamata. Ez nem csak az intézmény jogi státusát helyezné biztos alapokra, hanem a végzősök helyzetét is jelentősen javítaná. Eddig a teológia végzősei előtt akadályok voltak, amennyiben más egyetemen – például a BBTE-n – kívántak magiszteri képzést folytatni. Rezi Elek, a teológia rektora bizakodó a helyzetet illetően. Két fiatal lelkész – mindketten a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet végzettjei – a Babes-Bolyai Tudományegyetem mesteri tagozatán szerették volna folytatni tanulmányaikat. Azt a választ kapták, hogy a teológia nem tartozik az akkreditált felsőoktatási intézmények közé, s a törvényes előírások értelmében, amennyiben tényleg ott kívánják megszerezni a mesteri fokozatot, újból kell államvizsgázniuk, amihez elég tetemes vizsgadíjat kell kifizetniük. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese megerősítette ezt: ő is az államvizsga újbóli letételét javasolta. Ugyanakkor kifejtette: „A Gyulafehérvári Római-katolikus Hittudományi Főiskola az akkreditáció azon formáját választotta, hogy egy már akkreditált felsőoktatási intézménybe lépett be tavaly májusban úgy, hogy megőrizte hagyományos struktúráját és önállóságát, így az első évesek már hozzánk tartoznak”. Rezi Elek, a teológia rektora kifejtette, a felsőoktatási intézmények minőségét ellenőrző testület (ARACIS) honlapján akkreditált intézményként szerepelnek. Ezt azzal indokolják, hogy ez a tanintézet 1989 előtt is létezett. Ezzel ellentétben egy 2005-ös kormányhatározat szerint a teológia csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. Ugyanakkor megtarthatták a doktori képzés lefolytatásához szükséges jogot. A helyzet tisztázása céljából a teológia 2007-ben elindította az akkreditálás folyamatát. /Nagy-Hintós Diana: Idén befejeződik a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet akkreditálása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Sike Lajos újságíró keményen elítélte Németh Zsolt képviselőt és Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, akik a nemzetegyesítést hangoztatják, közben Tőkés László EP-képviselővel és Szász Jenővel, az MPP elnökével találkoztak „az erdélyi magyarság megosztásának ürügyén” – írta. Az újságíró szerint az erdélyi magyarok kétharmada másként érez, ők nem kellenek ezeknek a magyarországi politikusoknak, szóba sem állnak velük. Az újságíró kifejtette: „blöff, olcsó propaganda úgy beszélni nemzetegyesítésről, hogy politikai érdekből másokról, esetünkben a többségről nem veszünk tudomást”. /Sike Lajos: Nemzetrész(let)ek. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 21./

A múlt rendszerekből öröklött mechanizmusok, normák, reflexek működnek: ügyintézésben a „kijárás”, alkalmazás, jutalmazás, „pályáztatás” terén a bizalmi emberek, a protekcionizmus élvez előnyt. Herédi Zsolt hozzászólt a Székelyföld-vitához. A politikum rátelepedett az erdélyi magyarság minden erőforrására, intézményére (egyedüli kivétel talán a Sapientia). Az RMDSZ minden intézményt maga alá gyűrt, a két államtól származó pénzügyi támogatások fölött kontrollt gyakorol. A romániai magyar sajtó nagy része szervilis. Néhány ritka kivételtől eltekintve tabutéma, hogy miért olyan lassú Székelyföldön a restitúció. A politikai elitet terheli a felelősség ezen állapotok fenntartásában. Csutak István a székely székeket a modernizáció fékjének nevezte. A mögöttes cél az RMDSZ székelyföldi területi újraszervezési szándékának indoklása. Székelyföld esetében a tünet megállapítása, azaz a modernizációs deficit és az együttműködés, társadalmi szolidaritás hiánya helyesnek mondható, a diagnózis már kevésbé, a terápia viszont hiányzik. Székelyföldön a társadalmi modernizáció – egyelőre – RMDSZ függő. Szórványban nagyobb az egymásrautaltság. Csutak felhozott példáit megcáfolták az érintett szakemberei: a színház-tematikát Parászka Miklós, a csíkszeredai régizene fesztivál értékelőjét László V. Ferenc (Székelyes betartás? Szabadság). Az egyetlen konkrét lépés, amit Csutak elvár: a székely székek felszámolása. A székek felszámolásával nagyobb hatalom koncentrálódik a megyei vezetés kezében. /Herédi Zsolt: Kommunikációs mutatvány vagy modernizáció? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19., folyt. : 20., 21./ Előzmény: Csutak István : Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a Székelyföld fejlődéséről szóló vitával kapcsolatban kifejtette, Csutak Istvánnal régen együtt dolgoznak a regionális kérdéseken, véleménye megegyezik Csutakéval. A széki berendezkedés is egy szervezési, szervezeti forma. A gond az, hogy elveszünk a részletekben, hangsúlyozta. Székelyföld Romániában van, ezt tudatosítani kell. Mást javasol Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester: szerinte egyesíteni kellene Hargita és Kovászna megyét. Antal Árpád és Tamás Sándor pedig egy újabb testület alapítását javasolta. Demeter János egyik féllel sem ért egyet. Ebben a pillanatban is összefognak a közös érdekeinkért. Ilyen a Kovászna és Hargita megyei integrált hulladékmenedzsment közös projektje. Székelyföldnek meg kell adni a maga súlyát. A székelyföldi emberekben erős az autonómia utáni vágy. A Magyar Polgári Szövetség elindult aláírásokat gyűjteni arról, hogy szükség van-e a székelyföldi autonómiára. Demeter szerint ez félretájékoztatás. Elég tudás van az RMDSZ-ben, hogy meg is tudja valósítani autonómiaprogramját. /Simon Judit: Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke − Román érdek a szétforgácsolódás. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 21./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Erdély egyik légikikötője regionális, stratégiai központtá fogja kinőni magát, ezért könyörtelen küzdelem folyik a pillanatnyilag előnyben lévő kolozsvári, valamint a nagyszebeni, brassói és a vásárhelyi repülőterek között. Marosvásárhelyen a légikikötő műszaki felszereltségben elmarad a követelményektől, az olcsó, fapados járatokat működtető WizzAir magyar légitársaság elsősorban emiatt döntött úgy, hogy 2007. november 13-től Kolozsvárról indítja járatait. A repülőteret működtető Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke kezdeményezésére megvitatták meg a fejlesztési stratégiát. Repülőterüket versenyképessé akarják tenni, ezért több tízmillió eurót költöttek a fejlesztésre. /Király K. László: Reptérháború Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

A Hargita megyei Rendőrség főkapitányának, Radu Sandu Moldovannak a felfüggesztését kérte a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet (IICCR), miután Moldovan múltjára fény derült: 1989 előtt kiskorúakat kínzott. Az IICCR intézet igazgatója, Marius Oprea szerint olyan vallomások birtokába jutottak, amelyek azt bizonyítják: Moldovan 1998 előtt rendszeresen kínvallatott kiskorúakat. Oprea elmondta, az intézménynek bizonyítékai vannak arról, hogy Moldovan több áldozatát is fűtőtesthez bilincselte, majd néhányukat ájulásig verte. „Kollégista voltam, amikor először komolyan megvert a parancsnok – áll a szóban forgó áldozat vallomásában. – Szokása volt, hogy arcra nem üt. Egy alkalommal az iskolánkban járt, már nem is tudom, mi volt aznap, Rendőrség Napja talán. Mikor meglátta, hogy hosszú a hajam, több társammal együtt beküldött a titkárságra, azzal, hogy majd jön valaki, aki beszél velünk. Aztán megvert, végül megragadta a hajam (…), és levágta. Adhatok egy listát 50-60 emberrel, akit szintén megvertek ezek”. Egy másik áldozat arról beszél, hogy a székre térdeltette Moldovan, majd egymás után tízszer, teljes erőből gumibottal ütött a talpára. Megint mások arról vallanak, hogy a jelenlegi főkapitány kinyitott egy szekrényt, és felszólította az áldozatot, válasszon kínzóeszközt. Akad, aki azt állítja, Moldovan több mint negyven alkalommal alázta, vagy verte meg az 1987-’89 közötti időszakban. /Horváth István: Gyermekkínzó rendőrfőnök? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Álvizsgálatnak, romboló és igazságtalan botránykeltésnek nevezte sajtóközleményében az Országos Rendőri Testület Hargita területi tanácsa és a Rendőrök Országos Szakszervezetének területi irodája a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet (IICCR) Radu Moldovan, a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség parancsnoka ellen indított kivizsgálását. A rendőrparancsnok ellen feljelentést tett az IICCR a legfelsőbb katonai törvényszéknél, mivel több tízen azt vallották, hogy Moldovan a kommunizmus éveiben rendszeresen megverte őket az akkori milícia jogi irodájának tisztjeként. /Kiállnak parancsnokuk mellett a rendőrök. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Egyelőre egy-két éves működéshez szükséges anyagi fedezettel és verbuválás alatt álló munkaközösséggel indulna és sugározna – a tervek szerint immár idén nyártól – saját gyártású műsorokat az Erdélyi Magyar Televízió (ETV). Pár hónapon belül elindulhat a televízió, hiszen mind a finanszírozási, mind a technikai körülmények körvonalazódnak – mondta Nagy Zsolt, a Janovits Jenő Alapítvány /JJA/ elnöke. /Király K. László, Mihály László: Kommersz Erdélyi TV? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

A jogerős bírósági döntésig nem lesznek nyilvánosak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Intézet (CNSAS) döntései, ugyanakkor a bíróságok ülései, amelyeken a végleges határozatot meghozzák, nyilvánosak lesznek – döntötték el a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), a kormány és néhány civil szervezet képviselői azon a találkozón, amelyen az átvilágítótestület működését szabályozó új törvényről egyeztettek. /Balogh Levente: Hétfőre készül el az új CNSAS-törvény. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Nyárádszeredában a helyi önkormányzat tavaly novemberben elvetette Csíki Sándor független képviselő javaslatát, hogy a főteret Bocskai Istvánról nevezzék el. Nagy Imre RMDSZ-es tanácsos felhozta, hogy értelmetlen csupán a főteret átnevezni. A majdnem színmagyar városkában jelenleg egyetlen utca vagy köztér sem viseli magyar személyiség nevét. Nyárádszereda az egyetlen olyan Maros megyei város, amelynek utcái közül egyik sem állít emléket a magyar történelem vagy közélet valamelyik személyiségének. Amikor belevágott a főtér névváltoztatásának kísérletébe, Csíki Sándor biztos volt abban, hogy indítványát az önkormányzat valamennyi képviselője felkarolja. A helyi gimnázium tanára derűlátását Bocskai István Nyárádszeredához való kötődésére és a javaslatát a szakbizottságokban elfogadó tanácsos kollégái addigi álláspontjára alapozta. Az ülésen azonban az RMDSZ volt helyi elnökének, Nagy Imrének a befolyására egyetlen kivétellel az összes tanácsos a javaslat ellen szavazott. /Szucher Ervin: Hársfa helyett Petőfi utcát? = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Hiányérzete van, írta Szondy Zoltán, amióta megtudta: Kedves Imrét, a Hargita megyei pénzügy igazgatóját ezer (tíz millió régi) lejre büntette a Diszkrimináció-ellenes Tanács (ennek: elnöke Asztalos Csaba), mert egy versenyvizsgán azt merészelte feltételként szabni, hogy ismerje a magyar nyelvet is a közpénzügyezni akaró munkavállaló. Az RMDSZ, mely a magyarság érdekében kormányzati szerepet „vállal" és ennek köszönhetően magyar igazgatókkal és elnökökkel szórja meg az intézményeket. Az egyik RMDSZ-főnök megbünteti a másik RMDSZ-főnököt. Mert Kedves Imre azt szeretné, hogy alkalmazottai beszéljenek magyarul. Történik mindez 2008-ban, a magyarság érdekének védelmében. Asztalos Csaba elnök kedvenc vadászterülete a Székelyföld, ezen belül Csíkszereda. Többször megbüntette Ráduly Róbert polgármestert, a magyar nyelv okán. /Szondy Zoltán: Hiányérzet. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

Az önálló, állandó állami támogatásban nem részesülő színházi és zeneművészeti társulatok jogi helyzetéről és támogatási lehetőségeiről hozott rendelkezést a Kulturális és Vallásügyi Minisztérium. Lehetőség nyílik a művészeti szolgáltatások koncesszióba adására, a központi és helyi közigazgatási szervek az előadói vagy zeneművészeti szolgáltatásokat koncesszióba adhatják független, vagy magántársulatoknak is. Demeter András kulturális minisztériumi államtitkár koordinálásával több találkozó lesz országszerte, amelynek során az intézmények és magántársulatok vezetői megismerkedhetnek a jogszabály tartalmával, illetve javaslatokat tehetnek a módosításra. /F. I. : Fenntarthatóvá válhatnak a magántársulatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ „Liberalizálódik” hamarosan a romániai színházi piac, a színházak mellett „színházi kft. -k” is lesznek, s az új törvény adta lehetőségek szerint önkormányzatok is alkalmazhatják. A törekvés Demeter András kulturális államtitkár szerint normalizálódás, azonban a reform karcsúsításokat és bérrobbanást is eredményez. Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója nem optimista az új színházi törvényrendeletet illetően. Szerinte ez kimozdítja valamilyen irányba a színházakat, de ez nem biztató a jövőjüket illetően. Keresztes Attila, a Kolozsvári Állami Magyar Színház aligazgatója kszerint a módosítás nem változtat sokat: eddig is legalább hároméves tervet kellett összeállítaniuk a pénzforrások megpályázása előtt. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója szerint akkor lesz csíki vonatkozása is a jogszabály gyakorlati alkalmazásának, ha majd Székelyföldön is lesz valakinek színházba, kulturális tevékenységbe fektetendő pénze. Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgató-rendezője szerint a kilenc erdélyi magyar színházból a törvény nyomán 2-3 fog megmaradni, erre már korábban is figyelmeztették Demeter Andrást. Erre reagálva az államtitkár elmondta: az összetett bérezési változások nem igazolják a Béres félelmeit, noha beismerte, számos feszültséget és konfliktust szülhet a változás. Magyarországon jelenleg a színházaknál pánik van, de Nyugaton már régen ez van: tudomásul veszik a művészek, hogy két lábon kell állniuk, illetve folyamatosan dolgozniuk kell – fogalmazott Sebestyén Rita Júlia aradi származású, Budapesten élő szabadúszó dramaturg, drámaíró, színházi szakíró. /Színháztörvény: a normalitás drámája. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Az új színháztörvénnyel a kulturális tárca kiviszi a piacra a művészi alkotást. A kisebbségi megmaradásról szóló reflexek mellett tudomásul kell venni: a tizennyolc éves szabadság alatt kifejlődő erdélyi magyar kulturális intézmények is a piacgazdálkodás és versenyhelyzet körülményei közé kerülnek. Élethalálharcba. A módosításokat Demeter András István színművész-államtitkár, korábbi színházigazgató készíti törvényt szövegező csapatával, ehhez új fogalmi rendszert kell kitalálnia. A normalitáshoz nincs modell – mondja. A normalitás csak élesben létezhet, áldozatokkal. Hajba kapások lesznek – jósolja Demeter András István maga is, szerinte ez normális. Gondot jelent, hogy az erdélyi magyar színházi közegben nincs olyan mérőműszer-rendszer, mely alapján a tárcától vagy önkormányzatoktól kapott pénzek elosztásánál dönteni lehessen. Kuratóriumoknak kell felállni. /Gergely Edit: Piacon a művészet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Hivatásos néptáncegyüttes megalakításáról döntött február 20-i ülésén a Szatmár Megyei Tanács. Az elképzelés támogatói szerint minden környező megye rendelkezik olyan együttessel, amely népszerűsíti a térség hagyományait. A kezdeményezésnek akadtak ellenzői is. A német fórumos képviselők szerint célravezetőbb lett volna a már meglévő népi együtteseket finanszírozni, semmint újat létrehozni. „Fölösleges pénzkidobásnak tartom a hivatásos népi együttes megalakítását” – nyilatkozta Muzsnay Árpád, a megyei tanács kulturális bizottságának RMDSZ-es elnöke. Úgy vélte, jobb lett volna, ha az erre a célra megítélt évi 600 ezer lejből a jól működő, a közéletben eddig önként szerepet vállaló egyesületeket támogatták volna. A tanácsosok egy része azt is kifogásolta, hogy míg a román részen tizenhárom zenészállás lesz, addig a kisebbségieknél mindössze három, és míg tizenketten csakis román néptáncokat adnak majd elő, addig a kisebbség soraiból kikerülő tíz táncosnak négy nemzetiség táncait kell tudnia bemutatni. /Babos Krisztina: Táncegyüttes alakul. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Névadó ünnepséget tart a Kájoni János Megyei Könyvtár Csíkszeredában. Az intézmény már a tavalyi év végén felvette a Kájoni János nevet, az ünnepség megszervezésére viszont csak most kerül sor. A névválasztást egyrészt Kájoni Jánosnak a vidékhez való kötődése indokolja, a névadó ferences szerzetes, humanista tudós ugyanis Csíksomlyón és Gyergyószárhegyen is tevékenykedett. A névadó ünnepségen P. Pap Leonárd ferences atya ismerteti Kájoni János életútját, és Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Tudományos Könyvtár könyvtárosa tart előadást Kájoninak a digitális világban való jelenlétéről. A Codex régizene-együttes koncertje Kájoni korának zenéjéből ad ízelítőt. /Székely Zita: Könyvtáravató Kájoni szellemében. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Simonyifalván február 20-án ünnepi műsor keretében adták át a Simonyi Imre Általános Iskola teljesen felújított két épületét. A rendkívüli eseményen a megye vezetősége mellett részt vettek a környékbeli, továbbá az aradi iskolák igazgatói, aligazgatói is. A románul és magyarul elhangzott beszédek sorát Szabó Attila iskolaigazgató köszöntőjével kezdte, majd felolvasta Matekovits Mihály minisztériumi vezérigazgatónak a résztvevőkhöz intézett levelét. Halász Tibor polgármester büszkeséggel szólt a helybeli oktatási intézmények felújításáról, továbbá az épülő, 150 férőhelyes sportcsarnokról. Dr. Hevesi József, a Simonyi Társaság elnöke is köszöntötte a résztvevőket. /Balta János: Iskolaünnep Simonyiban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

“Gondolom eljött az ideje annak, hogy a szórványban élő magyar fiatalok is egységesen lépjenek fel saját képviseletük érdekében” – fogalmazta meg a magyar ifjúsági szórványkonferencia lényegét Széll Lőrinc Hunyad megyei ifjúsági igazgató, aki a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanáccsal (HUMMIT) karöltve a házigazda szerepét töltötte be a Déva melletti Őzike ifjúsági központban zajló háromnapos rendezvényen. A szórvány, illetve vegyes vidéki megyéknek szóló meghívóra hat megye ifjúsági szervezete reagált pozitívan. A gondok nagy részének megoldását a szórványvidéki fiatalok abban látták, hogy az idei választási évben ne csak az RMDSZ-kampánystábok munkatársaiként legyenek jelen a kampányban, hanem jelöltekként is. A meghívott előadók között jelen lévő Winkler Gyula EU-parlamenti képviselő szintén megerősítette ezt a gondolatot. /Gáspár-Barra Réka: Szerepvállalás és versenyképesség. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./