Február 14-én Aradon az RMDSZ székházában Király András képviselő, megyei elnök, Tóth Csaba ügyvezető elnök és Bognár Levente alpolgármester ismertette a szövetség stratégiáját a helyhatósági választásokra. – Mivel az RMDSZ nem politikai párt, belső választásokon dől el, kik lesznek a jelöltjeink – mondta Király. Várják a jelölteket a civil szféra vagy az egyházi személyek köréből is. Egyetlen feltétel, hogy az illető az RMDSZ tagja legyen. Király András leszögezte, nem állítanak közös listát a Magyar Polgári Párttal, de nem is zárkóznak el a velük való tárgyalásoktól. Urnás előválasztás csak két településen, Kisiratoson és Nagyperegen (illetve Kisperegen) lesz. /Irházi János: Választási stratégia ismertetője az RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./

Várhatóan a március 10–15. közötti héten ül tárgyalóasztalhoz az alsó-háromszéki RMDSZ és a sepsiszéki MPSZ – jelentette ki Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke. Albert Álmos, az MPSZ januári felkérésére válaszolt, Gazda Zoltán akkor kérte, tárgyaljanak a közös jelölésről azokon a háromszéki településeken, ahol a magyarság kisebbségben él. /Farkas Réka: Márciusban tárgyal az RMDSZ az MPSZ-szel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

A romániai magyar publicisztika tehetséges szereplője Bakk Miklós, aki néha hajlamos különös elméletekkel traktálni a Krónika olvasóit. Aradi kongresszusa előtt az RMDSZ-t posztkommunista „vircsaftként” mutatta be olvasóinak, majd az MPP idei, január 29-i pártbejegyzése előtt Gondolatok egy lebomlástörténetről címmel „próbált ideológiai szőnyeget teríteni Szász Jenő lábai elé”, írta Borboly Csaba. Bakk Miklós szerint szükség van egy jobboldali erdélyi magyar pártalakulatra. Az RMDSZ ugyanis baloldali alakulat, képtelen a jobboldali választóközönséget megszólítani, másrészt az RMDSZ Székelyföld-politikája kudarcot vallott. Borboly Csaba, az RMDSZ mellett álló Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke terjedelmes írásában azt állította, hogy az RMDSZ nem baloldali, nem osztálypárt. Borboly nagyon károsnak tartja, hogy „egy politológiát egyetemen oktató pedagógus, kutató” direkt pártpolitikai üzeneteket fogalmaz meg az RMDSZ lejáratására. Borboly szerint a Bakk Miklós nem mindig tiszta lapokkal játszik. Egyszerre akar fő pártideológus és a tudományos kutató lenni. Az „erdélyi magyar társadalomtudomány szereplői – egyelőre? – elnézőek az efféle magatartással szemben”. Bakk Miklós „a politikai ellenfelet (RMDSZ) lejárató eszmefuttatást nyakon önti tudományos cukormázzal”. Borboly Csaba szerint Bakk Miklós a kolozsvári egyetem politológiai tanszékén politikatudományra oktat fiatalokat, akkor elvárható tőle, hogy tartsa be a tárgyilagosság és elfogulatlanság szabályait. /Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke: Gondolatok egy áltudományos lebomláselméletről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Eddig az RMDSZ-nek nem sikerült megfelelő számú felhasználót mozgósítania annak érdekében, hogy a Szabadság weboldalán (www.szabadsag. ro) levő szavazógépen megelőzze a Magyar Polgári Pártot. A kérdés: amennyiben az RMDSZ és a frissen bejegyzett Magyar Polgári Párt (MPP) között választhat, melyik alakulat jelöltjére voksol majd? Február 14-én a következő volt az állás: RMDSZ – 23%, MPP – 39,3%. A jelölt a fontos, nem az, hogy ki jelöli – 11,5%, Szórványban ne adassék meg a választás lehetősége, mert saját magunk alatt vágjuk el a fát – 18%, Ilyen körülmények között nem megyek el szavazni – 3,3%, Nem érdekel a politika – 4,9%. A szavazógép kérdését a jövő héten cserélik, ezért az RMDSZ-szel rokonszenvezőknek igyekezniük kellene... /Bajban az RMDSZ? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Nem tartja hátrányosan megkülönböztetőnek sem a magyar gyerekek román oktatását, sem a számukra szervezett vizsgarendszert az Országos Diszkriminációellenes Tanács – ez áll az Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének jelzéseire küldött válaszban. Az RMDSZ által kinevezett Asztalos Csaba vezette testület határozatában több oldalon taglalta, hogy miért nem helytállóak az MPSZ felvetései. Az MPSZ tavaly júniusban fordult a bukaresti intézményhez: vizsgálják ki, diszkriminatív-e az, hogy a nem román nemzetiségű gyermekeknek nem idegen nyelvként tanítják a románt, és hogy a képességvizsgán és érettségin ugyanolyan kritériumrendszer szerint bírálják el őket, mint román anyanyelvű társaikat. Jelezték, igazságtalannak találják, hogy a kisebbségi diákoknak románul kell tanulniuk a földrajzot és a történelmet, s a vizsgarendszer ebben az esetben is azonos a román anyanyelvűekével. Kérték a testületet, elemezze, diszkriminatív-e, hogy a nem a többségi nemzethez tartozó diákoknak egy tantárggyal többől kell vizsgázniuk, mint a román anyanyelvűeknek, s míg a többségi nemzet diákjainak van egy pihenőnapjuk vizsga közben, addig a kisebbségek diákjainak az nem jár. /Farkas Réka: Nincs hátrányos megkülönböztetés? (Válaszolt az Országos Diszkriminációellenes Tanács). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

Több mint hatezer aláírást küldött el Traian Basescu államfőhöz és a parlament oktatási szakbizottságához az RMDSZ Csík Területi Szervezete, amely a román nyelv tanítási módszerének megváltoztatása mellett száll síkra. /Hatezer aláírás Basescunak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Csökkent a 2006–2007-es tanévben az oktatási-nevelési támogatásban részesülő tanulók száma Erdélyben az előző iskolai évhez képest – közölte Nagy Zoltán, a támogatás folyósításával megbízott romániai Iskola Alapítvány irodavezetője. A 2006–2007-es iskolai évben az oktatási-nevelési, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásra beérkezett pályázatok közül az alapítvány a magyar Miniszterelnöki Hivatal jóváhagyásával 126. 787 kérelmet bírált el kedvezően, két évvel viszont még 129. 214 diákot részesítettek támogatásban. A támogatásra jogosultak száma főleg a szórványmegyékben csappant meg, aminek elsősorban demográfiai okai vannak. Nagyobb csökkenést tapasztaltak Szeben, Máramaros, Fehér és Beszterce-Naszód megyékben. A négy éve érvényben lévő támogatásról az irodavezető elmondta: az első meghirdetés után 11 százalékkal nőtt az igénylők száma, ami vélhetően annak köszönhető, hogy egy év után többen tájékozódtak a pályázati lehetőségről. A következő két évben viszont csökkent az igénylők száma, s ez a tendencia valószínűleg tovább tart. Pozitív példának számít Bákó megye, ahol a második pályázati évben 60 százalékkal nőtt az igénylők száma, de még a 2006–2007-es tanévben is 25 százalékos növekedést regisztráltak. /Kevesebben igényeltek oktatási- nevelési támogatást. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./

Új programokkal várja olvasóit Kolozsváron a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár. Tamás Kinga tájékoztató könyvtáros elmondta, az olvasók behozhatják a terembe saját laptopjukat, számukra ingyenes internet-hozzáférést biztosítanak. A magyar diákok kiszolgálása érdekében magyar nyelvű számítógépes keresőrendszer áll az érdeklődők rendelkezésére, Tamás Kinga pedig személyesen is segít a tájékozódásban, keresésben. A jövőben képzést is indítanak annak érdekében, hogy megkönnyítsék a felhasználók számára a könyvtár sokrétű adatbázisában való tájékozódást. Akik magyarul szeretnék igénybe venni az útmutatást, azok fordulhatnak Tamás Kingához a tamask@bcucluj.ro vagy a marketingbcu@yahoo.com e-mail címen, vagy megkereshetik őt a katalógusteremben. /Újdonságok az Egyetemi Könyvtárban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Tavaly novemberben jött létre testvériskolai kapcsolat a budapesti Madách Imre Gimnázium és a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákjai között. Tavaly a kolozsváriak látogattak el nyolcvan tagú énekkarral Budapestre, most pedig a budapestiek jöttek el. A két iskola hasonló érdeklődési köre miatt (művészetek, diákszínjátszás) a kapcsolat kiszélesedett. A kolozsvári iskola több mint tíz éve tart fenn ugyancsak testvériskolai kapcsolatot a budapesti Apáczai Csere János Gimnáziummal. /N. -H. D. : Budapesti diákok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

A nagyváradi Erdélyi Riport hetilap munkatársai olvasótalálkozókat szerveztek Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. Csíkszeredában elmondták, jó volna megfogni a fiatalokat, de senki sem tudja valójában, hogy mi érdekli őket. Sepsiszentgyörgyön szemükre vetették, hogy túl egysíkúak, nem adnak teret az ellenvéleménynek. Az is megfogalmazódott, hogy tulajdonosi kezek vezetik a tollukat. Erre a szerkesztők megkérdezték, van-e létjogosultsága Erdélyben a baloldali gondolkodásnak? Kézdivásárhelyen megkérdezték a közönséget, mi izgatja őket jobban: a helyi gondok megoldása, vagy a Székelyföld jövője? Utóbbit jelölték meg fontosabbnak. /Kinde Annamária: A sablon nem segít. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ által működtetett kisadorjáni környezetvédelmi információs központ ad helyet annak a néprajzi gyűjteménynek, amelyet a szervezet munkatársa, Karácsony Csilla a falubeliektől kapott. Február 14-én ünnepélyes keretek között nyitották meg a falumúzeumot. Hajdu Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője elmondta, szervezete 2000-től kezdeményezett Kisadorjánban környezetvédelmi programokat. Különböző pályázatok révén létesítettek egy tavat, kitakarították a Dorman patakát, amelyen több vízlépcsőt is létesítettek, újjáépítettek egy forrást. Több egyetemista fiatal is táborozhatott a faluban. A tájrehabilitáció mellett a szervezet szorgalmazta a faluturizmust is. /(vajda): Falumúzeumot avattak Kisadorjánban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./

Vannak olyan közösségek, ahol évenként egy keresztelőt, ha tarthatnak. Nagy ünnepe egy maroknyi népességnek e gyarapodás, így volt Fenyőkúton, az unitárius kápolnában is. Sárosvápa, Mórickő, Sólyomkő, tanulgatta a neveket az újságíró, amikor Fenyőkútra mentek. Farkas László korondi unitárius lelkész jár a 76 fős a leányegyházba, Fenyőkútra. 1952-ig Fenyőkút-Pálpataka unitárius közössége Korondra járt templomba. Gyulai Árpád lelkész szolgálata alatt, főképp helyi adományokból-akaratból akkor épült a fakápolna, amikor alig emelhettek szentélyt. /Molnár Melinda: Életajándék. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 15./

Kárpáti Péter Nick Carter avagy a végső leszámolás dr. Quratzcal című drámáját mutatja be február 17-én, vasárnap Nagyváradon a Szigligeti Társulat, a budapesti Pinczés István rendezésében. Kárpáti Péter az egyik legnépszerűbb kortárs magyar drámaíró, műveit rendszeresen játsszák a magyarországi és határon túli színpadokon. /Fried Noémi Lujza: Végső leszámolás a Szigligeti Társulatnál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

A kulisszák mögé pillanthatnak be a nézők a temesvári színház új sorozatában. A telt házas De mi lett a nővel? című előadás nézőinek közel fele maradt ott a Nézőszemmel nevet viselő rendezvény kedvéért, hogy betekintést nyerjen a Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásának kulisszatitkaiba. A nyilvános beszélgetésen Balázs Attila színházigazgató mellett részt vett Mátyás Zsolt Imre, az előadás rendezője, Magyari Etelka segédrendezőként és szereplőként, valamint az előadás három férfi szereplője. Balázs Attila igazgató elmondta, hogy a drámaíró Anton Pavlovics Csehov és Kiss Csaba szövegkönyvíró mellett a színészek is „írják” a darabot, gyakran improvizálnak. /Pataki Zoltán: Lehulló leplek estje. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Az Aradi Kamaraszínház tavaszi idénye újabb bábelőadással kezdődik, ezúttal az „anyaszínház”, az Aradi Bábszínház kimarad a programból. Az Arad megyében már jól ismert és kedvelt nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház jelentkezik ismét, ezúttal a Veress Zoltán „Tóbiás és Kelemen”-jéből készült zenés népi bábjátékkal. Tervezte Bányai Sz. Katalin, rendezte Meleg Attila, előadja az egész társulat. /Kiss Károly: Tóbiás és Kelemen. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./

Borboly Csaba Csíki Területi RMDSZ-elnök, Ferencz S. Alpár oktatási alelnök, valamint Hajdu Gábor, a csíkszeredai RMDSZ elnöke feladták a postán a tanügyi törvénymódosítást támogató aláírásokat tartalmazó borítékokat. Két hét alatt több mind 6024 személy támogatta aláírásával a RMDSZ által szétküldött íveket, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a Romániai Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által nyomtatott íveken is jelentős számú aláírás gyűlt össze, közel kilencezer személy támogatta összesen a kezdeményezést. /Daczó Dénes: Elküldték a leveleket. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 15.

Folytatódjanak az átvilágítások, kérte Traian Basescu államfő nyomatékosan Tariceanu miniszterelnöktől. Szerinte azonnal meg kellene kezdeni az önkormányzati, törvényhozási és elnökválasztás jelöltjeinek, a bírói és ügyészi testület tagjainak, a diplomáciai testület tagjainak és a nagykövetek átvilágítását. Hozzátette, az átvilágítás során szerzett információk alapján az ítélethozatal a bíróság feladata marad. Azé a bíróságé, melynek tagjait Basescu szerint át kellene világítani. Önmagukról hozhatnának ítéleteket… Calin Popescu Tariceanu reagált: az idő rövidsége miatt képtelenség minden egyes önkormányzati jelöltet átvilágítani. /Folytatódjanak az átvilágítások! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Február 15-én a magyar történelmi egyházak vezetőivel találkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A találkozó elsődleges témája az oktatási törvény volt. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón a szövetségi elnök elmondta, hogy az alkotmány a felekezeti oktatást mint harmadik oktatási formát jelöli meg az állami és magánoktatás mellett. Azt szeretnék, ha ezek az állami iskolákkal egyenlő jogokat kapnának az elkövetkezendőkben és minél teljesebb finanszírozást. Ebben egyetértettek, egyeztették a módosító javaslatokat és az RMDSZ képviselni fogja ezt az álláspontot a vitában, utóbb a parlamentben is. A Népújság munkatársa megjegyezte, az egyházak érdekérvényesítő képessége korlátozott, amikor a szükség úgy kívánja – például a restitúciók esetében vagy a tanügyi törvény kapcsán elvárják az RMDSZ támogatását, máskor meg, pl. a választási kampányában, egy részük burkoltan, mások meg nyíltan az RMDSZ ellen hangolják a magyar közvéleményt. /Mózes Edith: Kölcsönösségi viszonyra lenne szükség az RMDSZ és az egyházak között. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

Bölöni László nem vállalja a jelölést Marosvásárhely polgármesteri tisztségére, jelentette be a marosvásárhelyiekhez intézett levelében. A sportoló hangsúlyozta: a jelölést csakis az egy jelölt mögé tömörülés érdekében vállalta volna el. Amikor január közepén a Magyar Polgári Párt megkereste, és elmondta, hogy őt javasolják közös jelöltnek, szóbeli felhatalmazást adott: amennyiben nincs RMDSZ jelölt, akkor jelöléséről egyeztető tárgyalást lehet kezdeni a két párt között. Hamarosan értesült arról, hogy közben az RMDSZ döntött arról, kit, illetve kiket indít a helyhatósági választásokon. „Az RMDSZ csapatot – Borbély László, Csegzi Sándor – nagyon jó csapatnak tartom, kitűnő „csapatkapitánnyal” – szögezte le. /Bölöni nem vállalja a jelölést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

László Attilát javasolja az RMDSZ Kolozs megyei képviselőtanácsa (MKT) kolozsvári polgármesterjelöltnek – döntött február 15-én a testület. Egyes értesülések szerint a nemrég bejegyzett Magyar Polgári Párt (MPP) is fontolgatja ellenjelölt állítását. A tanácskozáson döntöttek a jelenlegi önkormányzati képviselők tevékenységének értékelési, illetve a megyei és helyi tanácsosjelöltek rangsorolási módjáról. Minden helyi RMDSZ-szervezet maga határozhatja meg, hogy elektoros, vagy urnás előválasztások során rangsorolja a helyi önkormányzati tisztségekre pályázó jelölteket. László Attila elmondta: az első körben az RMDSZ senkivel sem fog szövetkezni. Kónya-Hamar Sándor képviselő megjegyezte: vannak olyanok is, akikben felmerül a kérdés: azzal, hogy az RMDSZ önálló jelöltet állít, vajon nem épp Bocot segíti ismét hatalomra? Azt a Bocot, aki nem zárkózott el a szélsőséges megnyilvánulásoktól sem. /Sz. K. : Döntött az MKT: László Attila a kolozsvári polgármesterjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Sógor Csaba európai parlamenti képviselőnek december 10-től képviseleti irodája működik Kolozsváron, két munkatársa segíti: Moldován Árpád Zsolt és Duj Erika. A képviselő már irodát működtet Bákóban, Besztercén, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, továbbiakat készül megnyitni Szatmárnémetiben és a kárpátaljai Munkácson. Sógor Csaba elmondta: kollégiális kapcsolatot tart fenn Tőkés Lászlóval, szorosabbat, mint más független képviselőkkel. Megismételte régebbi kijelentését, miszerint az EP-választásokon elért eredmények tükrében az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek, a Markó–Tőkés párbeszéd ellehetetlenedése után, 6, illetve 4 felelős vezető személyiség képviseletében kellene leülnie a tárgyalóasztalhoz, hogy az önkormányzati választásokon megfelelő eredményeket tudjanak elérni. /Ö. I. B. : Sógor Csaba EP-irodát nyitott Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem 5. 000 külföldi diákot szeretne köreibe vonzani az elkövetkező négy évben, főként az ukrajnai, Moldova köztársasági, szerbiai román közösségek tagjaiból, jelentette ki Toader Nicoara rektor-helyettes. Jelenleg közel ezer külföldi diák tanul a BBTE-n. /A BBTE 5. 000 külföldi diákot vár. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

Vita alakult ki a felekezeti oktatás „létjogosultságáról”. A vitatkozó felek hajlamosak összemosni az egyházi iskolák, illetve az állami iskolákban történő vallásoktatás kérdését. Olyan vélemények hangzottak el, miszerint az egyházak egyre inkább „rátelepednek” az iskolákra, ez a kisajátítás pedig különösen a magyar nyelven folyó tanítás esetében bizonyul károsnak. Erről fejtette ki véleményét Kötő József, volt oktatásügyi államtitkár a vele készült beszélgetésben. Az utolsó alkotmánymódosítás alkalmával – ebben az RMDSZ-nek is oroszlánrésze volt – az oktatás három pillérűvé vált: állami, magán és felekezeti. A történelmi egyházak megkapják az intézményalapítási jogot. Ezeket az iskolákat – az új oktatási törvény szerint – államilag is finanszírozzák majd. A felekezeti iskolák is annyi pénzt kapnak, ahány gyermek számára biztosítanak helyet. Kötő csúsztatásnak érzi az olyan kijelentéseket, miszerint a felekezeti iskola olyan műhely lesz, ahol évszázadokkal elmaradó ismereteket, nevelést, etikát sulykolnak a tanulókba. Valójában az egyházi tanintézetek állami tantervek szerint fognak működni, a tanulók pedig ugyanazokat az ismeretanyagokat fogják elsajátítani, mint a többiek. A vallásórák keretében ismertetik majd a valláselméletet. Téves az az állítás, miszerint a felekezeti iskolák a prozelitizmus műhelyei lesznek. Az egyházi iskolák nyitottak bármilyen vallású gyermek számára. Semmilyen kényszerről nincs szó. Az egyházi iskolába tolonganak a jelentkezők. Valami oka csak lehet ennek. Ezt nem érti meg például Czika Tihamér, aki liberális oldalról ront neki a kérdésnek. Nem kell betiltani az egyházi iskolákat, oda ugyanis azok mennek, akik ezt kívánják. Az európai helyzet eltérő, van olyan ország, ahol az állam száz százalékban finanszírozza a felekezeti oktatást. Franciaország liberálisan kezeli a vallásoktatást az állami iskolákban, de támogatja az egyházi oktatást az átvállalt feladatok függvényében. Ez a helyzet Magyarországon is. Itt van például Győr esete. Túljelentkezés van a bencéseknél, versenyvizsgát is tartanak. Minden bizonnyal azért, mert a szülők tudják, hogy ott minőségi oktatásban részesül gyermekük. Azt állítják, hogy Erdélyben az egyházak a leszakadás, az elszigetelődés, a modernizáció-ellenesség fészke, holott épp ezeknek a felekezeti iskoláknak volt a legnagyobb szerepük az európai kultúrának, a haladó szemléletnek a közvetítésében. Szabédi László unitárius iskolába járt, utána Strasbourgban az unitárius teológiára. De ez nem akadályozta meg abban, hogy szabadgondolkodó emberré váljék. Az egész erdélyi műveltség, az a transzszilván szellem az egyházi iskolákban jött létre, ez nem tűnik el máról holnapra. Éppen a szabadgondolkodók tanúsítanak ilyen agresszivitást, ahelyett hogy a szabad választást és a versenyszellemet népszerűsítenék. A vita során elhangzott: „fennáll a veszély”, hogy az erdélyi oktatás legjava „kerül egyházi kézre”. Nem lehet előítéletekkel megközelíteni ezt a kérdést. A holland oktatáskutatók, pszichológusok azt mondják: a mai állami iskoláknak az a nagy hibája, hogy csak ismereteket közölnek, nem nevelnek, nincs személyiségformáló jellegük. Vajon a felekezeti iskolák nem épp ebben tudnak talán többet nyújtani, mint az államiak? /SZ. K. : Versenyhelyzet, minőségteremtés, a szabad választáshoz való jog. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5./

Egy ifjú megosztotta töredékesen felszedett, általa világmegváltónak hitt és hirdetett ismereteit a világgal. Felsorakoztak mellette a tudomány védelmében fiatal egyetemi tanárok, hogy kioktassák a tudatlan kreacionistákat, mennyire eltévelyedtek s még a sötét középkor hitvilágában vergődnek, és mindezt tanítani s akarják a felekezeti iskolákban. Elszomorító, hogy a jövő magyar értelmiségét oktató fiatal egyetemi tanárnemzedék mennyire tájékozatlan a felekezeti oktatást illetően. Kolozsváron 15 éve működnek az újraindított felekezeti iskolák, amelyek eredményeikkel, szellemiségükkel felhívták magukra a közösség figyelmét, s ma már legjobb iskolák között tartják számon. Ezért kellett szervezett össztüzet zúdítani az egyházakra? Szabad-e szembeállítani egymással a tudomány és a vallás által kialakított világképet? Isten léte nem bizonyítható, hangsúlyozta Szabó Árpád, unitárius püspök. „A tudásnak a tudatlanság, és nem a hit, a hitnek pedig a hitetlenség, és nem a tudás az ellentéte. ” /Dr. Szabó Árpád, unitárius püspök: Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5./

Több temesvári magánszemély postai úton kapott vaskos borítékot, amelyben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) püspöke, Tőkés László független európai parlamenti képviselő meghívása állt a Szembenézés a kommunista múlttal című, február 15-én tartott konferenciára. A paksaméta tartalmazta – többek között – azt a tavalyi egyházkerületi közleményt, amelyben Bányai Ferenc temesvár-belvárosi református lelkész ügynökmúltját hozták nyilvánosságra, valamint azt a püspöki levelet, amit az egyházfő az egyházközség presbitériumának címzett, bűnpártoló határozatnak nevezve, hogy a világi vezetőtestület elfogadta Bányai gyülekezet előtt mondott bocsánatkérését. A lelkész tavaly beismerte együttműködését a titkosszolgálattal, de súlyosbíthatja helyzetét, hogy az 1998-as egyházkerületi választások alkalmával nyilatkozatot tett arról, hogy a múlt rendszerben nem kollaborált a politikai rendőrséggel. Tőkés kifejtette: „nem vihetjük magunkkal meglapuló besúgóinkat, akik akadályt jelentenek. Ha őket eltávolítjuk, akkor európaivá válhatunk, a szó eszmei értelmében. ” Tőkés László felidézte 1974-es prédikációját, melyet tanára, dr. Kozma Tibor szolgáltatott ki Securitaténak. Marius Oprea, a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet elnöke, miniszterelnöki tanácsos arról beszélt, milyen akadályokba ütköznek a leleplező munkájuk során, és hogy sok szekus tiszt, ügynök, aktivista átmentette pozícióját, és jelenleg is hatalmat gyakorol. A konferencián előadást tartott az a történészcsoport – Molnár János, Vincze Gábor, Nagy Mihály Zoltán – akik az egyházkerület felkérésére tovább kutatják a Tismaneanu-jelentésben a romániai magyarságot hátrányosan érintő kommunista bűntényeket. A tanácskozáson kiosztották a KRE Igazgatótanácsának február 14-i határozati kivonatát, amelyben felszólítják Bányai Ferenc temesvár-belvárosi lelkipásztort, hogy vonuljon vissza lelkészi szolgálatából. /Pataki Lehel Zsolt: Szembenézés a kommunista múlttal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

Veress Levente, a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége (TEK-MEK-be) volt TEK-MEK felelőssel a vele készült beszélgetésben vallotta, a gondviselés által került a TEK-MEK-be. Temesváron a Műszaki Egyetemre felvételizett, multimédia szakra. A bentlakásban magyar szobatársai TEK-MEK tagok voltak, ők hívták el a közösségbe. Az Országos Katolikus Egyetemista Találkozók (OKET) jelentősége a találkozás, hogy katolikus egyetemisták találkozzanak egymással. Ez a kapcsolatrendszer egész Erdélyre kiterjed. /Szász István Szilárd: „Legfontosabb feladatomnak azt éreztem, hogy ott legyek”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

A feljegyzések szerint Kalotaszegen már a XVI–XVII. században létezett iskolai oktatás, Kőrösfőn már 1652-ben, olvasható Sebestyén Kálmán könyvében /Körösfői Riszeg alatt, Akadémiai Kiadó, 2007./ Klein György iskolaigazgató munkáját dicséri az 1962–1965 között épült nyolc tantermes, emeletes modern iskola, ehhez 1974-ben fafaragó műhelyt építettek. Az elmúlt két évben hatalmas összegeket utaltak ki a költségvetésből iskolák, óvodák, bölcsődék felújítására. Antal István iskolaigazgató szervezte és irányította az iskola teljes felújítását. Beszerelték a központi fűtést, kicserélték a nyílászárókat, az informatikai laboratóriumba húsz számítógép került. Jelenleg több mint nyolcvan diák tanul itt, őket két tanítónő és tizenkét tanár tanítja, a pedagógusok átlagéletkora harminc év alatt van. A helyi Rákóczi Kultúregylet támogatásával minden nyáron honismereti táborban ismerkedhetnek az anyaországból érkező diákokkal, de ők is részt vesznek nemzetközi táborokban, fesztiválokon. /Péntek László: Kőrösfő – Egy iskola túlélése és fejlődése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Február 17-én Csíkkozmáson gyűlésezett a Csíki Közbirtokosságok Egyesülete. A fórumon részt vett Orbán István államtitkár és Zsombori Vilmos szenátor is. Rafain Zoltán, az egyesület elnöke felsorakoztatta a gondokat, amelyekkel a negyvenegy közbirtokosság megbirkózott. Az egyesületből szövetséggé kell válniuk a közbirtokosságoknak, amely lehetővé teszi a nagy volumenű pályázatok elkészítését. A közbirtokosságok a települések gazdasági–társadalmi, művelődési életében is számottevően kivették a részüket. /Ferencz Imre: Látni a fától az erdőt... = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./

A Transylvania Trust Alapítvány február 9-én szervezte meg a bonchidai Bánffy-kastély tavaly helyreállított, volt kápolna-épületében a kulturális programmal egybekötött farsangbúcsúztatót. A rendezvényen részt vett a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum cserkészcsapata, az Apróbogáncs és Kisbogáncs néptánc együttesek, jelen voltak a kolozsvári Báthory István Líceum kisiskolás diákjai és a Szamosújvári Általános Iskola harmadik osztályos tanulói. /Bonchida. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Elrendezésében is rendhagyó kiállítás nyílt meg február 15-én Kolozsváron a Korunk Galériában. Forró Ágnes kollázstechnikával készült munkáit és kerámiáit mutatták be. /- f – : Dob – doboz – lajtorja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./